1

Fellebbezésében a ClientEarth AISBL az Európai Unió Törvényszéke 2023. február 1‑jei, ClientEarth kontra Bizottság (T‑354/21, EU:T:2023:34) ítéletének hatályon kívül helyezését kéri, amelyben a Törvényszék elutasította az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30‑i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2001. L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet. 331. o.), valamint a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló, 2006. szeptember 6‑i 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2006. L 264., 13. o.) alapján benyújtott, bizonyos dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmet megtagadó, 2021. április 7‑i C(2021) 4348 final bizottsági határozat megsemmisítése iránti keresetet.

2

A Bíróság Hivatalához 2023. augusztus 11‑én benyújtott beadványában Grace O’Sullivan és Caroline Roose európai parlamenti képviselők (a továbbiakban: a beavatkozást kérelmezők) kérték, hogy a ClientEarth kérelmeinek támogatása végett beavatkozhassanak az eljárásba.

3

Miután a Bíróság hivatalvezetője kézbesítette a feleknek a beavatkozási kérelmet az eljárási szabályzat 131. cikkének (1) bekezdése alapján, amely e szabályzat 190. cikkének (1) bekezdése értelmében a fellebbezési eljárásban is alkalmazandó, a ClientEarth és a Bizottság az előírt határidőn belül benyújtották az e kérelemre vonatkozó írásbeli észrevételeiket. Kizárólag a Bizottság kérte a kérelem elutasítását.

A beavatkozási kérelemről

Előzetes észrevételek

4

Az Európai Unió Bírósága alapokmánya 40. cikkének második bekezdése előírja, hogy a tagállamok közötti, az Európai Unió intézményei közötti, illetve a tagállamok és az Unió intézményei közötti jogviták kivételével a beavatkozáshoz való jog megillet minden olyan személyt, aki valószínűsíteni tudja, hogy e jogvita kimeneteléhez jogos érdeke fűződik.

5

Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a fenti rendelkezés értelmében vett „jogvita kimeneteléhez fűződő jogos érdek” fogalmát magára a jogvita tárgyára tekintettel kell meghatározni, és úgy kell érteni, mint maguknak a kérelmeknek az elbírálásához fűződő közvetlen és fennálló érdeket, és nem mint a felhozott jogalapokhoz vagy érvekhez fűződő érdeket. A jogvita „kimenetelén” ugyanis a végleges határozatot kell érteni, amelyet a meghozandó ítélet rendelkező része tartalmaz (lásd különösen: a Bíróság elnökének 2015. február 27‑i Mory és társai kontra Bizottság végzése, C‑33/14 P, EU:C:2015:135, 7. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

6

Egyébiránt a beavatkozáshoz fűződő érdeknek kellően jelentősnek kell lennie. Az érdek akkor tekinthető megfelelőnek, ha a jogvita kimenetele megváltoztathatja a beavatkozást kérelmező jogi helyzetét (lásd különösen: a Bíróság elnökének 2022. május 31‑i Naturgy Energy Group kontra Bizottság végzése, C‑698/21 P, EU:C:2022:417, 7. pont).

7

Végül a Parlament tagjai nem rendelkezhetnek kellően jelentős érdekkel abban az esetben, ha a hivatkozott érdek kizárólag azon alapul, hogy ők ezen intézmény tagjai (lásd ebben az értelemben: 1986. július 3‑i Franciaország kontra Parlament végzés, 358/85, EU:C:1986:286, 10. pont).

Érvelés

8

Kérelmük alátámasztására a beavatkozást kérelmezők többek között arra hivatkoznak, hogy parlamenti képviselőkként és a Parlament halászati bizottságának tagjaiként jelentős számú, a halászati ágazatban tevékenykedő vagy ezen ágazattól függő polgárt képviselnek, ahogyan azt egy egyesület tenné.

9

A kérelmezők továbbá a környezetvédelem és a halászat területén a Parlamenten belül végzett különleges feladataikra és munkájukra hivatkoznak, közelebbről pedig arra, hogy részt vettek a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. november 20‑i 1224/2009/EK tanácsi rendelet (HL 2009. L 343., 1. o.; helyesbítés: HL 2015. L 149., 23. o.) felülvizsgálatában.

10

A beavatkozást kérelmezők arra hivatkoznak, hogy mivel munkájuk során a környezetvédelmi szervezetek által szolgáltatott információkra támaszkodnak, a Törvényszék 2023. február 1‑jei ClientEarth kontra Bizottság ítélete (T‑354/21, EU:T:2023:34), amely azon fellebbezés tárgyát képezi, mellyel összefüggésben a kérelmezők benyújtották a kérelmüket, közvetlen hatással jár a tevékenységükre annyiban, amennyiben szigorúan értelmezi a környezetvédelmi szervezetek szóban forgó dokumentumaihoz való hozzáférés feltételeit. Ezenkívül a Bizottság dokumentumai, amelyekhez a ClientEarth hozzá kíván férni, részletes információkat tartalmaznak az 1224/2009 rendelet két tagállamban történő alkalmazására és végrehajtására vonatkozóan, amelyek hasznosak lehetnek e rendelet későbbi felülvizsgálata szempontjából.

11

A kérelmezők hozzáteszik, hogy a halászati ágazat a többi szereplőnél tájékozottabb volt az e rendelet felülvizsgálata során felmerült problémákkal kapcsolatban.

12

[A 2023. december 4‑i végzéssel kijavítva] Végül előadják, hogy mivel az ő érdekük nem azonos a Parlament érdekével, és a Parlament nem is vesz részt félként a jelen jogvitában, helyzetüket meg kell különböztetni az 1986. július 3‑i Franciaország kontra Parlament végzésben (358/85, EU:C:1986:286) szóban forgó helyzettől, amely végzésben a Bíróság európai parlamenti képviselők által benyújtott beavatkozási kérelmet utasított el.

Értékelés

13

Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy a fellebbezés kimenetele, amely a ClientEarth által benyújtott, dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelem Bizottság általi elutasításának jogszerűségére vonatkozik, nem tűnik olyan jellegűnek, amely módosítaná a beavatkozást kérelmezők jogi helyzetét.

14

Közelebbről, és ahogyan azt a Bizottság állítja, a beavatkozást kérelmezők ahhoz fűződő érdeke, hogy a fellebbezőtől olyan információkat kapjanak, amelyeket a fellebbező a jelen ügyben a szóban forgó dokumentumokhoz való hozzáférés révén megszerezhetne, csupán közvetett érdeknek minősül, amely ezenkívül nem tekinthető fennállónak, mivel e kérelmezők lényegében arra hivatkoznak, hogy ezen információkat az 1224/2009 rendelet jövőbeli módosítása során használnák fel.

15

Továbbá és főként, amennyiben a beavatkozást kérelmezők mind politikai képviselői minőségükre, mind a Parlamenten belül a környezetvédelem terén teljesített különleges feladataikra, valamint a halászat területén végzett munkájukra hivatkoznak, úgy tűnik, hogy a jogvita kimeneteléhez fűződő állítólagos érdekük teljes mértékben összemosódik magának a Parlamentnek az érdekeivel. A jelen ügy és az 1986. július 3‑i Franciaország kontra Parlament végzés (358/85, EU:C:1986:286) alapjául szolgáló ügy körülményei közötti, a beavatkozást kérelmezők által hangsúlyozott különbségek nem alkalmasak e megállapítás megcáfolására.

16

Márpedig a Parlament nem kérte, hogy a jogvitába beavatkozhasson, annak ellenére, hogy joga van ehhez az Európai Unió Bírósága alapokmánya 40. cikkének első bekezdése alapján, amely előírja, hogy a tagállamok és az Unió intézményei a Bíróság előtt folyamatban lévő eljárásokba beavatkozhatnak.

17

Ebből következik, hogy a beavatkozást kérelmezők nem bizonyították, hogy az Európai Unió Bírósága alapokmánya 40. cikkének második bekezdése értelmében jogos érdekük fűződik a jogvita kimeneteléhez.

18

Következésképpen a kérelmüket el kell utasítani.

A költségekről

19

Az eljárási szabályzat 138. cikkének (1) bekezdése értelmében, amelyet e szabályzat 184. cikkének (1) bekezdése értelmében a fellebbezési eljárásban is alkalmazni kell, a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. Mivel G. O’Sullivan és C. Roose pervesztesek lettek a beavatkozási kérelmük tekintetében, és a Bizottság kérte, hogy a Bíróság őket kötelezze a költségek viselésére, úgy kell határozni, hogy a kérelmezők maguk viselik saját költségeiket, valamint kötelesek viselni a Bizottság részéről az e kérelemmel kapcsolatban felmerült költségeket. A ClientEarth maga viseli saját költségeit.

1)

A Bíróság elnöke Grace O’Sullivan és Caroline Roose beavatkozási kérelmét elutasítja.

2)

Grace O’Sullivan és Caroline Roose a saját költségeiken felül kötelesek viselni az Európai Bizottság részéről felmerült költségeket.

3)

A ClientEarth AISBL maga viseli saját költségeit.