European flag

Az Európai Unió
Hivatalos Lapja

HU

L sorozat


2025/2157

2025.10.27.

A TANÁCS (EU) 2025/2157 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2025. október 17.)

az Ukrajna-terv értékelésének jóváhagyásáról szóló (EU) 2024/1447 végrehajtási határozat módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Ukrajna-eszköz létrehozásáról szóló, 2024. február 29-i (EU) 2024/792 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 20. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

Azt követően, hogy Ukrajna 2024. március 20-án benyújtotta az Ukrajna-tervet (a továbbiakban: terv), a Bizottság javaslatot terjesztett elő a Tanácsnak, amelyben pozitív értékelést adott a tervről. A Tanács az (EU) 2024/1447 tanácsi végrehajtási határozattal (2) jóváhagyta az említett pozitív értékelést.

(2)

A terv Tanács általi jóváhagyása óta és az (EU) 2024/792 rendelet 24. és 25. cikkével összhangban Ukrajna részére 6 000 000 000 EUR összeget folyósítottak rendkívüli áthidaló finanszírozásként, valamint 1 890 000 000 EUR összeget folyósítottak olyan előfinanszírozásként, amely a terv keretében Ukrajnának nyújtható hiteltámogatás 7 %-ának megfelelő előlegfizetést jelent. Az (EU) 2024/792 rendelet 26. cikkének (4) bekezdése értelmében a terv szerinti első négy részletben további 14 995 446 398 EUR-t folyósítottak Ukrajnának.

(3)

Az ukrajnai helyzet továbbra is nagy kihívást jelent. Oroszország agressziós háborúja folytatódik, ami késlelteti az ukrajnai gazdasági helyreállítást és újjáépítést, és hatalmas nyomást gyakorol az ország közigazgatási kapacitásaira. Ennek következtében a terv szerinti egyes minőségi és mennyiségi lépések végrehajtása – és különösen az időben történő végrehajtásuk – részben vagy egészben lehetetlenné vált Ukrajna számára.

(4)

2025. augusztus 7-én, a Verhovna Radával folytatott konzultációt követően Ukrajna az (EU) 2024/792 rendelet 20. cikkének (1) bekezdése alapján módosításokat javasolt a tervhez (a továbbiakban: javasolt módosítások) azon az alapon, hogy a terv objektív körülmények miatt részben már nem megvalósítható.

(5)

A javasolt módosítások az (EU) 2024/1447 végrehajtási határozatban meghatározott 146 minőségi és mennyiségi lépésből 46-ot érintenek. A javasolt módosítások a 2025 harmadik negyedéve és 2027 negyedik negyedéve között végrehajtandó lépéseket érintenek. Ukrajna az említett lépések közül 10 esetében az eredeti határidő meghosszabbítására tett javaslatot, valamint négy lépés előrehozását javasolta. A javaslatban 36 lépés leírása – többnyire elírások javítása érdekében – kis mértékben módosult. Két lépés esetében a lépés kettéválasztására került sor, két lépést összevontak, egy köztes célkitűzéshez kapcsolódó lépést pedig töröltek. A beruházási előirányzatokat csökkentették annak érdekében, hogy azok tükrözzék az egyes beruházásokhoz más adományozóktól érkező hozzájárulásokat vagy azt, ha az igények elmaradnak az eredetileg várttól, ezáltal lehetővé téve a felszabaduló összegeknek az általános költségvetés-támogatásra történő átcsoportosítását. Ez az átcsoportosítás tükrözi a folyamatban lévő háború által okozott költségvetési nyomást, és segítséget nyújt annak kezeléséhez. Következésképpen a tervben szereplő lépések teljes száma, valamint a reformok és beruházások kezdeti száma nem változott. A javaslat néhány ponton módosítaná a terv végrehajtására, nyomon követésére és az azzal kapcsolatos jelentéstételre vonatkozó intézkedéseket, a javasolt módosítások azonban nem befolyásolják a terv Bizottság általi kezdeti értékelését.

(6)

Az (EU) 2024/792 rendelet 18. cikkével összhangban a Bizottság értékelte a javasolt módosítások relevanciáját, átfogó jellegét és megfelelőségét. Az említett értékelés elvégzése során a Bizottság a lehető legnagyobb mértékben együttműködött Ukrajnával. A Bizottság különösen azt értékelte, hogy a javasolt módosítások szükségletalapú, átfogó és megfelelően kiegyensúlyozott reagálást jelentenek-e az Ukrajna-eszköz célkitűzéseire, hozzájárulnak-e az Ukrajna uniós csatlakozás felé vezető útjával összefüggésben azonosított releváns kihívások kezeléséhez, és összhangban vannak-e azzal, azok összhangban vannak-e az Ukrajna-eszköznek az (EU) 2024/792 rendelet 4. cikkében meghatározott általános elveivel, valamint hogy megfelelnek-e Ukrajna helyreállítási, újjáépítési és korszerűsítési szükségleteinek. A javasolt módosítások nem változtatják meg azt a törekvést, hogy a terv hozzájáruljon az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz, a jogállamiság előmozdításához, a szociális célkitűzések eléréséhez és a nemek közötti egyenlőséghez, valamint a nők és lányok társadalmi szerepének megerősítéséhez. A javasolt módosítások nem érintik az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére vonatkozó jelenlegi szabályokat. Végezetül a Bizottság értékelte, hogy Ukrajna nemzeti jogi keretével összhangban megfelelően konzultáltak-e a Verhovna Radával, hogy a javasolt módosítások adott esetben figyelembe veszik-e az érdekelt felek észrevételeit, és hogy a javasolt módosítások biztosítják-e, hogy más adományozók is támogatni tudják a tervben foglalt célkitűzéseket.

(7)

A Bizottság úgy véli, hogy a javasolt módosítások nem befolyásolják az (EU) 2024/1447 végrehajtási határozatban foglalt, a terv relevanciájára, átfogó jellegére és a megfelelőségére vonatkozó pozitív értékelést. Értékelésében a Bizottság különösen az (EU) 2024/792 rendelet 18. cikke (3) bekezdésének a)–l) pontjában meghatározott értékelési kritériumokat vette figyelembe.

(8)

Az (EU) 2024/792 rendelet 20. cikkének (3) bekezdése alapján a Bizottság úgy véli, hogy a javasolt módosítások indokoltak.

(9)

Az (EU) 2024/792 rendelet 7. cikke értelmében a tagállamok, harmadik országok, nemzetközi szervezetek, nemzetközi pénzügyi intézmények vagy egyéb források további hozzájárulásokat nyújthatnak az Ukrajna-eszközhöz, beleértve a tervet is.

(10)

Svédország az (EU) 2024/792 rendelet 7. cikke alapján 750 000 000 SEK, azaz mintegy 67 000 000 EUR további pénzügyi hozzájárulást nyújt az Ukrajna-eszköz I. pilléréhez vissza nem térítendő pénzügyi támogatás formájában. Az említett hozzájárulás külső címzett bevételnek minősül. A Bizottság feladata az említett hozzájárulás kezelése az Unió kiadásaira alkalmazandó eljárásokkal – különösen az (EU, Euratom) 2024/2509 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) és az (EU) 2024/792 rendelet szerinti eljárásokkal – összhangban.

(11)

Svédország pénzügyi hozzájárulását a Svédország és a Bizottság közötti átutalási megállapodás hatálybalépésétől és a kapcsolódó pénzügyi hozzájárulás átutalásától függően kell Ukrajna rendelkezésére bocsátani. Az említett pénzügyi hozzájárulás a terv szerinti hetedik, nyolcadik és kilencedik negyedéves részlethez van hozzárendelve, és azt várhatóan a vonatkozó minőségi és mennyiségi lépések kielégítő teljesítésétől függően kerül folyósításra. A terv szerinti hetedik, nyolcadik és kilencedik részlet összegeit ennek megfelelően kiigazítják, hogy azok figyelembe vegyék az említett pénzügyi hozzájárulásnak az átutalás időpontjában érvényes hivatalos átváltási árfolyam alkalmazásából eredő, euróban kifejezett végleges összegét.

(12)

A Bizottság megállapítja, hogy a javasolt módosítások kielégítő mértékben megfelelnek az (EU) 2024/792 rendelet 18. cikkének (3) bekezdésében meghatározott értékelési kritériumoknak, és a javasolt módosításokat pozitívan kell értékelni. Ezért az értékelést jóvá kell hagyni, és meg kell határozni az Ukrajna-terv végrehajtásához szükséges, az e tanácsi végrehajtási határozat által módosított minőségi és mennyiségi lépéseket, valamint az Unió által a javasolt módosítások végrehajtása céljából rendelkezésre bocsátandó további összeget – az (EU) 2024/792 rendelet 19. cikkével összhangban – e határozatban kell meghatározni.

(13)

Az (EU) 2024/1447 végrehajtási határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az (EU) 2024/1447 végrehajtási határozat a következőképpen módosul:

1.

Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

Az Ukrajna-terv értékelésének jóváhagyása

A Tanács jóváhagyja az Ukrajna-tervnek a Bizottság által az (EU) 2024/792 rendelet 18. cikkében meghatározott kritériumok alapján elvégzett, az (EU) 2025/2157 tanácsi végrehajtási határozat (*1) által módosított értékelését. A módosított Ukrajna-tervben ismertetett reformokat és beruházási projekteket, az Ukrajna-terv nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó intézkedéseket és ütemtervet, beleértve a minőségi és mennyiségi lépéseket, valamint a Bizottság, az Európai Csalás Elleni Hivatal, az Európai Számvevőszék és adott esetben az Európai Ügyészség számára az alapul szolgáló dokumentumokhoz és adatokhoz való teljes körű hozzáférés biztosítására vonatkozó rendelkezéseket e határozat melléklete tartalmazza.

(*1)  A Tanács (EU) 2025/2157 végrehajtási határozata (2025. október 17.) az Ukrajna-terv értékelésének jóváhagyásáról szóló (EU) 2024/1447 végrehajtási határozat módosításáról (HL L., 2025/2157, 2025.10.27., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2025/2157/oj).” "

2.

A 2. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4)   Az (EU) 2024/792 rendelet 7. cikke alapján Ukrajna további pénzügyi hozzájárulásban részesül vissza nem térítendő támogatás formájában, amelynek összege a Svédország általi hozzájárulásnak az Ukrajna-eszközbe történő átutalása időpontjában érvényes hivatalos átváltási árfolyamon árfolyamon 750 000 000 SEK-nek megfelelő EUR összeg.

Az e bekezdés első albekezdésében említett további pénzügyi hozzájárulást az e cikk (1) bekezdésében említett összegre vonatkozó szabályokkal és feltételekkel összhangban kell végrehajtani.”

;

3.

A melléklet helyébe az e határozat mellékletében szereplő szöveg lép.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2025. október 17-én.

a Tanács részéről

az elnök

M. HEUNICKE


(1)   HL L, 2024/792, 2024.2.29., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/792/oj.

(2)  A Tanács (EU) 2024/1447 végrehajtási határozata (2024. május 14.) az Ukrajna-terv értékelésének jóváhagyásáról (HL L, 2024/1447, 2024.5.24., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec_impl/2024/1447/oj).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2024/2509 rendelete (2024. szeptember 23.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról (HL L, 2024/2509, 2024.9.26., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/2509/oj).


MELLÉKLET

PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS AZ UKRAJNA-TERV KERETÉBEN

Az (EU) 2024/792 rendelet 19. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett részleteket a következőképpen kell megszervezni, figyelembe véve a rendeletben előírt éves indikatív maximális összegeket is:

Első részlet (2024 második negyedéve)

Teljes összeg: 4 365 691 244 EUR

Vissza nem térítendő támogatás: 1 500 000 000 EUR

Hitelek: 2 865 691 244 EUR

Lépések száma összesen: 9

Sorszám

Reform / Beruházás

A lépés neve

2.2.

C2.R1. A bevételgazdálkodás javítása

Az állami vámhatóság digitalizálására vonatkozó stratégiai terv elfogadása

2.3.

C2.R2. Az államháztartási gazdálkodás javítása

A 2025–2027-es időszakra szóló költségvetési nyilatkozat jóváhagyása

2.7.

C2.R4. A közberuházások irányításának javítása

A közberuházások irányításának reformjára vonatkozó ütemterv végrehajtására vonatkozó cselekvési terv elfogadása

4.2.

C4.R1. A korrupcióellenes infrastruktúra intézményi kapacitásának fejlesztése

Új vezető kinevezése a Korrupciómegelőzési Nemzeti Ügynökség (NACP) élére.

6.2.

C6.R2. Az állami tulajdonú vállalatok irányításának javítása

Az állami tulajdonú vállalatok irányításáról szóló jogszabály hatálybalépése

8.3.

C8.R2. Ukrajna Gazdasági Biztonsági Hivatalának reformja

Az ukrán Gazdasági Biztonsági Hivatal jogalapjának felülvizsgálatáról szóló törvény hatálybalépése.

10.1.

C10.R1. Integrált nemzeti energia- és klímaterv

Az integrált nemzeti energia- és klímaterv elfogadása

10.15.

C10.R7. A középületek energiahatékonyságának javítása és a közbeszerzési eljárások javítása

Az épületek 2050-ig történő hőtechnikai korszerűsítésére vonatkozó stratégia és cselekvési terv elfogadása

12.8.

C12.R6. Szárazföldi és vízi területek aknamentesítése

A 2033-ig tartó időszakra vonatkozó, aknamentesítésről szóló stratégiai dokumentum elfogadása

Második részlet (2024 harmadik negyedéve)

Teljes összeg: 4 248 847 926 EUR

Vissza nem térítendő támogatás: 1 500 000 000 EUR

Hitelek: 2 748 847 926 EUR

Lépések száma összesen: 9

Sorszám

Reform / Beruházás

A lépés neve

4.1.

C4.R1. A korrupcióellenes infrastruktúra intézményi kapacitásának fejlesztése

A Szakosított Korrupcióellenes Ügyészség munkaerő-állományának növelése

4.4.

C4.R2. A jogi keret javítása a korrupció elleni hatékonyabb küzdelem érdekében

A módosított büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvénykönyv hatálybalépése.

4.6.

C4.R2. A jogi keret javítása a korrupció elleni hatékonyabb küzdelem érdekében

A 2023–2025-ös időszakra szóló vagyonvisszaszerzési stratégia végrehajtására vonatkozó cselekvési terv elfogadása

7.6.

C7.R6. A munkaerőpiac működésének javítása

A 2040-ig tartó időszakra vonatkozó, demográfiai fejlődési stratégia elfogadása

8.1.

C8.R1. A szabályozási környezet javítása

A deregulációról szóló cselekvési terv elfogadása

9.5.

C9.R3. A regionális politika fejlesztése és végrehajtása

A 2021–2027-es időszakra vonatkozó állami regionális fejlesztési stratégia módosításáról szóló határozatok elfogadása

10.8.

C10.R3. A villamosenergia-piac reformja

A nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló rendeletre (REMIT) vonatkozó származtatott jogszabályok hatálybalépése

15.1.

C15. R1. Az ipari szennyezés megelőzése, csökkentése és ellenőrzése

Az ipari szennyezés megelőzéséről, csökkentéséről és ellenőrzéséről szóló jogszabályok hatálybalépése a rendelkezések részleges alkalmazásával

15.10.

C15.R6. Környezeti hatásvizsgálatról (KHV) és stratégiai környezeti vizsgálat (SKV)

A környezeti hatásvizsgálatra (KHV) és a stratégiai környezeti vizsgálatra (SKV) vonatkozó szabályoktól való eltérések alkalmazási körét meghatározó stratégiai dokumentum kidolgozása

Harmadik részlet (2024 negyedik negyedéve)

Teljes összeg: 3 717 741 935 EUR

Vissza nem térítendő támogatás: 400 000 000 EUR

Hitelek: 3 317 741 935 EUR

Lépések száma összesen: 13

Sorszám

Reform / Beruházás

A lépés neve

2.1.

C2.R1. A bevételgazdálkodás javítása

Az állami adóhatóság digitalizálására vonatkozó stratégiai terv elfogadása

3.6.

C3.R2. A fizetésképtelenséggel kapcsolatos reformok és a bírósági határozatok végrehajtása

A fizetésképtelenségi rendszer javításáról szóló jogszabály hatálybalépése

6.1.

C6.R1. Az állami tulajdonra vonatkozó politika elfogadása

Az állami tulajdonra vonatkozó politika elfogadása és az állami tulajdonú vállalatok osztályozása

7.5.

C7.R5. A szociális infrastruktúra javítása és intézményi kitagolás

A pszichoneurológiai és egyéb bentlakásos intézmények reformjára, valamint a fogyatékossággal élő személyek és az idősek gondozása intézményesítettségének csökkentésére irányuló stratégia, továbbá a 2024–2028-as időszakra szóló, az összes ukrajnai gyermek családi környezetben történő nevelkedéshez való jogának biztosítására irányuló stratégia elfogadása

8.7.

C8.R5. Jogszabályok és szabványok harmonizálása az EU-val

Határozat elfogadása a piacfelügyeleti intézkedések újraindításáról és a nem élelmiszer jellegű termékek ellenőrzéséről, beleértve a termékbiztonsági ellenőrzést is

9.6.

C9.R3. A regionális politika fejlesztése és végrehajtása

Határozatok elfogadása a helyi szintű várostervezés fejlesztése érdekében

10.2.

C10.R2. A megújuló energia növelésére és az energiarendszer stabil működésének biztosítására vonatkozó szabályozási keret javítása

Piaci alapú keret bevezetése a megújuló energiára vonatkozóan

10.10.

C10.R5. A Nemzeti Energetikai és Közmű-szabályozási Bizottság függetlenségének biztosítása

A Nemzeti Energetikai és Közmű-szabályozási Bizottság függetlenségét biztosító jogszabály hatálybalépése

11.1.

C11.R1. A közlekedési ágazat átfogó tervezése

Ukrajna 2030-ig tartó időszakra szóló, felülvizsgált nemzeti közlekedési stratégiájának elfogadása

11.2.

C11.R2. Ukrajna kiviteli logisztikai potenciáljának fejlesztése

Az uniós tagállamokkal és a Moldovai Köztársasággal közös határinfrastruktúra 2030-ig történő fejlesztésére és bővítésére vonatkozó stratégia elfogadása

12.1.

C12.R1. A mezőgazdaság és a vidékfejlesztés intézményi keretének hozzáigazítása az uniós szakpolitikához

A 2030-ig tartó időszakra szóló mezőgazdasági és vidékfejlesztési stratégia elfogadása

12.5.

C12.R4. A gazdaságok hivatalos nyilvános elektronikus nyilvántartásának javítása

Az állami agrárnyilvántartásról szóló jogszabály hatálybalépése

13.1.

C13.R1. A stratégiai tervezés megerősítése és optimális keret biztosítása a stratégiai befektetők számára

Az Ukrajna ásványkincsbázisának fejlesztésére irányuló, 2030-ig tartó időszakra vonatkozó nemzeti program felülvizsgálatáról szóló jogszabály hatálybalépése

Negyedik részlet (2025 első negyedéve)

Teljes összeg: 4 779 953 917 EUR

Vissza nem térítendő támogatás: 500 000 000 EUR

Hitelek: 4 279 953 917 EUR

Lépések száma összesen: 16

Sorszám

Reform / Beruházás

A lépés neve

1.1.

C1.R1. A közszolgálati díjazás reformja

A közszolgálati díjazási reform jogszabályi módosításainak hatálybalépése

4.3.

C4. R1. A korrupcióellenes infrastruktúra intézményi kapacitásának fejlesztése

A Legfelsőbb Korrupcióellenes Bíróság létszámának növelése

4.7.

C4.R2. A jogi keret javítása a korrupció elleni hatékonyabb küzdelem érdekében.

A vagyonvisszaszerzési és -kezelési hivatal reformjáról szóló törvény hatálybalépése

6.6.

C6.R3. Az állami tulajdonú vállalatok közszolgáltatási kötelezettségekkel és nem közszolgáltatási kötelezettségekkel kapcsolatos tevékenységeinek számviteli elkülönítése

A közszolgáltatási kötelezettségekkel és a nem közszolgáltatási kötelezettségekkel kapcsolatos tevékenységek elkülönítésére vonatkozó ütemterv elfogadása

7.2.

C7.R2 Az iskola előtti nevelés javítása

Az iskola előtti nevelésről szóló jogszabály hatálybalépése

7.11.

C7.R9 A kulturális fejlődés javítása

Az ukrán kultúra fejlesztésére irányuló stratégia elfogadása

9.1.

C9.R1. A decentralizáció előmozdítása

Az ukrajnai végrehajtó hatóságok területi szervezetének reformjáról szóló jogszabály hatálybalépése késleltetett alkalmazással

9.4.

C9.R2. A polgárok fokozott bevonása a helyi szintű döntéshozatali folyamatba

A közpolitikával kapcsolatos nyilvános konzultációkra vonatkozó jogszabály hatálybalépése késleltetett alkalmazással

12.3.

C12.R2. A jól működő földpiac biztosítása

A földtulajdon-viszonyok nyilvános nyomon követésére szolgáló automatizált rendszer létrehozása

12.7.

C12.R5. Az öntözőrendszer hosszú távú fejlesztése az ágazat éghajlatváltozással szembeni rezilienciájának növelése érdekében

Az öntözőrendszerre vonatkozó hosszú távú terv elfogadása

13.5.

C13.R2. Az igazgatási eljárások javítása

Korszerűsített elektronikus kormányzati szolgáltatás létrehozása a felszín alatti ásványkincsek kitermelői számára

14.1.

C14.R1. Biztonságos és hatékony digitális infrastruktúra

Az ukrajnai rádióspektrum-kiosztásra és -használatra vonatkozó felülvizsgált terv elfogadása

14.2.

C14.R1. Biztonságos és hatékony digitális infrastruktúra

Az állami információs erőforrások és a kritikus információs infrastruktúra kiberbiztonsági képességeinek megerősítéséről szóló jogszabály hatálybalépése

14.3.

C14.R2. A közszolgáltatások digitalizálása

A közszolgáltatások digitalizációjára vonatkozó, 2026-ig szóló cselekvési terv elfogadása

15.2.

C15.R2. Éghajlat-politika

Az állami éghajlat-politikáról szóló jogszabály hatálybalépése

15.5.

C15.R3. A szén-dioxid-árazás piaci mechanizmusai

A nemzeti kibocsátáskereskedelmi rendszer létrehozására irányuló cselekvési terv elfogadása

Ötödik részlet (2025 második negyedéve)

Teljes összeg: 2 124 423 963 EUR

Vissza nem térítendő támogatás: 300 000 000 EUR

Hitelek: 1 824 423 963 EUR

Lépések száma összesen: 11

Sorszám

Reform / Beruházás

A lépés neve

3.5.

C3.R1. Az igazságszolgáltatás elszámoltathatóságának, integritásának és professzionalizmusának fokozása

A bírák feddhetetlenségi nyilatkozatainak és azok ellenőrzési folyamatának felülvizsgálatáról szóló jogszabály hatálybalépése

3.8.

C3.R2. A fizetésképtelenséggel kapcsolatos reformok és a bírósági határozatok végrehajtása

A pénzbeli és nem pénzbeli kötelezettségekhez kapcsolódó bírósági határozatok végrehajtásáról szóló törvény hatálybalépése és a végrehajtási eljárások további digitalizálása.

5.4.

C5.R3. A nemteljesítő hitelek szanálásának javítása

A nemteljesítő hitelek szanálására vonatkozó stratégia elfogadása

7.1.

C7.R1. A szakoktatás javítása

A szakoktatásról szóló jogszabály hatálybalépése

7.10.

C7.R8. A szociális biztonság javítása

A szociális szolgáltatások beszerzéséről szóló határozat elfogadása

8.4.

C8.R3. Forráshoz jutás és piacra jutás

A kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) vonatkozó stratégia és a végrehajtására vonatkozó cselekvési terv elfogadása

9.2.

C9.R1. A decentralizáció előmozdítása

A helyi önkormányzatok jogi személyiséggel való felruházásához szükséges intézkedésekről szóló tanulmány jóváhagyása és közzététele Ukrajna Község-, Terület- és Infrastrukturális Fejlesztési Minisztériumának honlapján

10.4.

C10.R2. A megújuló energia növelésére és az energiarendszer stabil működésének biztosítására vonatkozó szabályozási keret javítása

A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos pótdíjnak az átviteli díjtól való elkülönítésére vonatkozó ütemterv elfogadása

13.3.

C13.R2. Az igazgatási eljárások javítása

A kritikus fontosságú nyersanyagok kitermelésére irányuló tervezett beruházási projektek közzététele

13.4.

C13. R2. Az igazgatási eljárások javítása

Termékmegosztási megállapodásra (PSA) irányuló nemzetközi pályázatok elindítása, átláthatóságuk biztosítása mellett

15.6.

C15.R3. A szén-dioxid-árazás piaci mechanizmusai

A kötelező nyomonkövetési, jelentéstételi és hitelesítési (MRV) rendszer újraindítása

Hatodik részlet (2025 harmadik negyedéve)

Teljes összeg: 2 655 529 954 EUR

Vissza nem térítendő támogatás: 300 000 000 EUR

Hitelek: 2 355 529 954 EUR

Lépések száma összesen: 10

Sorszám

Reform / Beruházás

A lépés neve

2.8.

C2.R4. A közberuházások irányításának javítása

Az Ukrajna újjáépítésére szolgáló digitális irányítási eszköz fejlesztése és alkalmazása

3.1.

C3.R1. Az igazságszolgáltatás elszámoltathatóságának, integritásának és professzionalizmusának fokozása

A meghirdetett bírói álláshelyek legalább 20 %-ának betöltése

3.2.

C3.R1. Az igazságszolgáltatás elszámoltathatóságának, integritásának és professzionalizmusának fokozása

Azon jogszabály hatálybalépése, amely létrehozza a közigazgatási ügyeket tárgyaló új bíróságot.

5.2.

C5.R2. Az állami tulajdon csökkentése a bankszektorban

Az állami tulajdonú bankok értékesítésére vonatkozó elvekről szóló jogszabály hatálybalépése

8.8.

C8.R5. Jogszabályok és szabványok harmonizálása az EU-val

Az ipari termékek három csoportjára vonatkozó harmonizált szabványok elfogadása

10.5.

C10.R3. A villamosenergia-piac reformja

A villamosenergia-piac integrációjáról szóló csomag átültetéséről szóló törvény elfogadása

12.4.

C12.R3. A beruházási programok irányítására szolgáló intézményi és igazgatási struktúra javítása

Az ukrán mezőgazdaság állami támogatásáról szóló jogszabály hatálybalépése

13.2.

C13.R1. A stratégiai tervezés megerősítése és optimális keret biztosítása a stratégiai befektetők számára

Ukrajna kritikus fontosságú nyersanyagkészleteinek ellenőrzéséről szóló jelentés közzététele

15.4.

C.15.R2. Éghajlat-politika

A Párizsi Megállapodáshoz való második, nemzetileg meghatározott ukrán hozzájárulás elfogadása

15.9.

C15.R5. A körforgásos gazdaság továbbfejlesztése

A 2033-ig tartó időszakra szóló nemzeti hulladékgazdálkodási terv elfogadása

Hetedik részlet (2025 negyedik negyedéve)

Teljes összeg: 2 944 082 949 EUR (1)

Vissza nem térítendő támogatás: 173 000 000 EUR

Hitelek: 2 771 082 949 EUR

Lépések száma összesen: 20

Sorszám

Reform / Beruházás

A lépés neve

1.2.

C1.R2. Érdemeken alapuló felvételi és kiválasztási eljárás a közszolgálatban

A közszolgálati jogviszony létesítésével, betöltésével és megszüntetésével kapcsolatos eljárás javítását célzó jogszabály-módosítások hatálybalépése

2.6.

C2.R3. Az államadósság kezelésének javítása

A középtávú államadósság-kezelési stratégia elfogadása

2.9.

C2.R5. A pénzügyi ellenőrzési rendszer javítása

Az állami pénzügyi ellenőrzésre vonatkozó jogszabály módosításainak elfogadása

3.3.

C3.R1. Az igazságszolgáltatás elszámoltathatóságának, integritásának és professzionalizmusának fokozása

A 2023 végén még lezáratlan régi fegyelmi ügyek 20 %-ának rendezése/elbírálása

3.4.

C3.R2. Az igazságszolgáltatás elszámoltathatóságának, integritásának és professzionalizmusának fokozása

A 2016. szeptember 30-i állapot szerint még nem átvilágított bírák 50 %-a alkalmassági értékelésének (átvilágításának) elvégzése

3.9.

C3.R2. A fizetésképtelenséggel kapcsolatos reformok és a bírósági határozatok végrehajtása

Működik a bírósági határozatok végrehajtására vonatkozó adatokat gyűjtő rendszer

4.8.

C4.R3. Pénzmosás elleni intézkedések

A következő nemzeti kockázatértékelés elvégzése

5.6.

C5.R4. A pénzügyi felügyeleti hatóság kapacitásának javítása

A tőkepiacokra és a szervezett nyersanyagpiacokra vonatkozó állami szabályozás javítását célzó jogszabály hatálybalépése.

6.7.

C6.R3. Az állami tulajdonú vállalatok közszolgáltatási kötelezettségekkel és nem közszolgáltatási kötelezettségekkel kapcsolatos tevékenységeinek számviteli elkülönítése

A közszolgáltatási kötelezettségekkel és a nem közszolgáltatási kötelezettségekkel kapcsolatos tevékenységek elkülönítésére vonatkozó jogszabály hatálybalépése.

6.9.

C6.R4. Az állami támogatások ellenőrzési keretrendszerének javítása

Az állami támogatásokra vonatkozó aktualizált jogszabályok hatálybalépése és az állami támogatások ellenőrzése felfüggesztésének teljes megszüntetése

7.8.

C7.R7. A rászorulók lakhatáshoz való hozzáférésének biztosítása

A lakhatási politika alapelveiről szóló jogszabály hatálybalépése

8.2.

C8.R1. A szabályozási környezet javítása

A jogszabály hatálybalépése az egyes ágazatok deregulációjáról szóló cselekvési tervnek megfelelően

10.3.

C10.R2. A megújuló energia növelésére és az energiarendszer stabil működésének biztosítására vonatkozó szabályozási keret javítása

A megújulóenergia-beruházások engedélyezési eljárásainak javítását célzó jogszabály hatálybalépése

10.7.

C10.R3. A villamosenergia-piac reformja

Új villamosenergiapiac-üzemeltető kijelölése

10.11.

C10.R5. A Nemzeti Energetikai és Közmű-szabályozási Bizottság függetlenségének biztosítása

A Nemzeti Energetikai- és Közmű-szabályozási Bizottságról szóló ukrán jogszabály módosításainak hatálybalépése

10.13.

C10.R6. A távfűtés hatékonyságának javítása

A hőtermelő vállalkozások energetikai korszerűsítésére irányuló, 2030-ig tartó időszakra szóló célzott állami gazdasági program elfogadása

10.14.

C10.R6. A távfűtés hatékonyságának javítása

A hatékony és fenntarthatóbb távfűtés fejlesztését támogató jogszabály hatálybalépése

11.3.

C11.R3. A vasúti közlekedési ágazat liberalizációja

A közlekedésbiztonságról és a vasúti közlekedés kölcsönös átjárhatóságáról szóló ukrán törvény hatálybalépése, majd az elfogadásától számított három éven belül az alkalmazás megkezdése

13.6.

C13.R3. A korszerű kitermelési technológiák alkalmazása és Ukrajna integrálása a korszerű feldolgozási értékláncokba

Az ESG-jelentéstételről szóló jogszabályra vonatkozó tanulmány közzététele

15.3.

C15.R2. Éghajlat-politika

Az éghajlatváltozással és az ózonréteg megőrzésével foglalkozó tudományos és szakértői tanácsról szóló határozat elfogadása

Nyolcadik részlet (2026 első negyedéve)

Teljes összeg: 1 880 870 968 EUR (2)

Vissza nem térítendő támogatás: 147 000 000 EUR

Hitelek: 1 733 870 968 EUR

Lépések száma összesen: 8

Sorszám

Reform / Beruházás

A lépés neve

1.5.

C1.R3. A közszolgálat és az emberierőforrás-gazdálkodás digitalizálása

Üzemel az Emberierőforrás-gazdálkodási Információs Rendszer (HRMIS)

3.7.

C3.R2. A fizetésképtelenséggel kapcsolatos reformok és a bírósági határozatok végrehajtása

A mikro-, kis- és középvállalkozásokra (mkkv-k) vonatkozó egyszerűsített fizetésképtelenségi eljárásokról szóló jogszabály hatálybalépése

3.12.

C3.R4. Az ügyészség reformja

Az ügyészségi vezetők átlátható és érdemeken alapuló kiválasztását lehetővé tevő jogszabály hatálybalépése

5.1.

C5.R1. A bankszektor értékelése

A bankszektor rezilienciájára vonatkozó értékelés közzététele.

8.5.

C8.R3. Forráshoz jutás és piacra jutás

Az ingatlanok külső közműhálózatokhoz csatlakoztatásának egyszerűsítéséről és a csővezetékes szállítás szabályozásának javításáról szóló jogszabály hatálybalépése

9.3.

C9.R1. A decentralizáció előmozdítása

A helyi önkormányzatok és a végrehajtó hatóságok közötti jobb hatáskörmegosztást biztosító jogszabály hatálybalépése

12.6.

C12.R4. A gazdaságok hivatalos nyilvános elektronikus nyilvántartásának javítása

A nyilvános agrárnyilvántartáson keresztül nyújtott állami támogatás végrehajtásáról szóló jelentés közzététele

15.8.

C15.R5. A körforgásos gazdaság továbbfejlesztése

A körforgásos gazdaság elveinek végrehajtására vonatkozó stratégia és az ahhoz kapcsolódó cselekvési terv elfogadása

Kilencedik részlet (2026 második negyedéve)

Teljes összeg: 2 411 976 959 EUR (3)

Vissza nem térítendő támogatás: 172 000 000 EUR

Hitelek: 2 239 976 959 EUR

Lépések száma összesen: 16

Sorszám

Reform / Beruházás

A lépés neve

1.4.

C1.R3. A közszolgálat és az emberierőforrás-gazdálkodás digitalizálása

Az elektronikus szolgáltatások egységes állami internetes portáljának korszerűsítése

3.10.

C3.R2. A fizetésképtelenséggel kapcsolatos reformok és a bírósági határozatok végrehajtása

Működik a bírósági határozatok végrehajtására vonatkozó korszerűsített informatikai rendszer

4.5.

C4.R2. A jogi keret javítása a korrupció elleni hatékonyabb küzdelem érdekében

Új korrupcióellenes stratégia és a 2025 utáni időszakra vonatkozó állami korrupcióellenes program elfogadása.

5.5.

C5.R3. A nemteljesítő hitelek szanálásának javítása

A nemteljesítő hitelek szanálásának javítását célzó jogi aktusok hatálybalépése

5.3.

C5.R2. Az állami tulajdon csökkentése a bankszektorban

A bankszektorban az állami tulajdon fokozatos csökkentésére irányuló stratégia elfogadása

6.3.

C6.R2. Az állami tulajdonú vállalatok irányításának javítása

Többségükben független tagokból álló felügyelőbizottságok kinevezése állami tulajdonú vállalatokhoz

7.7.

C7.R6. A munkaerőpiac működésének javítása

A népességfoglalkoztatási stratégia elfogadása

7.12.

C7.I1. Beruházás az oktatásba

Legalább 300 millió EUR összegű beruházás az oktatásba

7.14.

C7.I2. Beruházás az egészségügybe

Legalább 200 millió EUR összegű beruházás az egészségügybe

7.18.

C7.I5. Beruházás a lakosság veszélyeztetett csoportjainak lakhatása érdekében

Legalább 200 millió EUR összegű beruházás az I–II. csoportba tartozó fogyatékossággal élő veteránok, az elhunyt veteránok családtagjai és az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek lakhatásának biztosítására

9.7.

C9.I1. A központi szint alatti ukrán hatóságok helyreállítási, újjáépítési és korszerűsítési szükségleteire irányuló beruházások

A teljes vissza nem térítendő pénzügyi támogatás legalább 5 %-ának elkülönítése a központi szint alatti hatóságok helyreállítási, újjáépítési és korszerűsítési szükségleteinek kielégítésére

10.6.

C10.R3. A villamosenergia-piac reformja

A villamosenergia-piac szereplőire vonatkozó adózási feltételek módosításáról szóló jogszabály hatálybalépése

10.9.

C10.R4. A villamosenergia- és földgázárak liberalizációja

A gáz- és villamosenergia-piac fokozatos liberalizációjára vonatkozó ütemterv elfogadása, amelyet a hadiállapot megszűnését követően kell végrehajtani

12.9.

C12.I1. Beruházás az aknamentesítésbe

Legalább 30 millió EUR értékű beruházás mezőgazdasági földterületek aknamentesítésébe

14.4.

C14.R2. A közszolgáltatások digitalizálása

Az integrált elektronikus azonosítási rendszer működéséről szóló jogi aktus hatálybalépése az (EU) 2024/1183 rendeletben foglalt elveknek megfelelően

15.7.

C15.R4. A természeti erőforrások helyreállítása és megőrzése

Az erdőirtás és az erdőpusztulás csökkentéséről szóló törvény hatálybalépése

Tizedik részlet (2026 harmadik negyedéve)

Teljes összeg: 531 105 991 EUR

Vissza nem térítendő támogatás: 75 000 000 EUR

Hitelek: 456 105 991 EUR

Lépések száma összesen: 5

Sorszám

Reform / Beruházás

A lépés neve

1.3.

C1.R2. Érdemeken alapuló felvételi és kiválasztási eljárás a közszolgálatban

Az érdemeken alapuló munkaerő-felvétel fokozatos visszaállítása a közszolgálatban

3.13.

C3.R4. Az ügyészség reformja

Az ügyészségre vonatkozó fegyelmi rendszert javító, valamint az ügyészség minősítési és fegyelmi bizottsága kapacitásának növelését célzó jogszabály hatálybalépése

6.4.

C6.R2. Az állami tulajdonú vállalatok irányításának javítása

A kulcsfontosságú állami tulajdonú vállalatok átalakítása magántulajdonú társaságokká

7.4.

C7.R4. Átmenet a katonai szolgálatból a polgári életbe

A katonai szolgálatból a polgári életbe való átmenetet elősegítő rendszer megvalósításáról szóló jogszabály hatálybalépése

10.16.

C10.R7. A középületek energiahatékonyságának javítása és a közbeszerzési eljárások javítása

Az épületek energiahatékonyságára vonatkozó minimumszintek meghatározásáról szóló jogi aktusok elfogadása

Tizenegyedik részlet (2026 negyedik negyedéve)

Teljes összeg: 531 105 991 EUR

Vissza nem térítendő támogatás: 100 000 000 EUR

Hitelek: 431 105 991 EUR

Lépések száma összesen: 9

Sorszám

Reform / Beruházás

A lépés neve

2.4.

C2.R2 Az államháztartási gazdálkodás javítása

Az állami költségvetés kiadásainak felülvizsgálata

2.5.

C2.R2 Az államháztartási gazdálkodás javítása

Az ukrán költségvetési kódexnek a helyi költségvetéseket érintő költségvetési kockázatok kezelésére vonatkozó eljárás meghatározására irányuló módosításáról szóló törvény hatálybalépése

3.15.

C3.R1. Az igazságszolgáltatás elszámoltathatóságának, integritásának és professzionalizmusának fokozása

A közigazgatási ügyeket tárgyaló új bíróság működésének megkezdése

3.14.

C3.R4. Az ügyészség reformja

A büntető igazságszolgáltatás elektronikus ügyviteli rendszerének működésbe lépése

7.9.

C7.R7. A rászorulók lakhatáshoz való hozzáférésének biztosítása

A szociális lakhatási alapról szóló jogszabály hatálybalépése

7.3.

C7.R3. A fogyatékossággal élő személyek számára fenntartott rehabilitációs rendszer javítása

A fogyatékossággal élő személyek rehabilitációjáról szóló jogszabály hatálybalépése

10.12.

C10.R6. A távfűtés hatékonyságának javítása

A hő- és melegvízdíjak emelésére vonatkozó moratórium feloldása

11.8.

C11.R3. A vasúti közlekedési ágazat liberalizációja

A vasúti közlekedési piacról szóló törvény hatálybalépése és rendelkezéseinek lépésenként történő alkalmazása

11.5.

C11.R4. A hajózási és kikötői szolgáltatások javítása

A kereskedelmi hajózásra és a belvízi hajózásra vonatkozó jogszabály hatálybalépése

Tizenkettedik részlet (2027 első negyedéve)

Teljes összeg: 318 663 594 EUR

Vissza nem térítendő támogatás: 70 000 000 EUR

Hitelek: 248 663 594 EUR

Lépések száma összesen: 2

Sorszám

Reform / Beruházás

A lépés neve

11.6.

C11.R4. A hajózási és kikötői szolgáltatások javítása

A meglévő nemzeti jogszabályok felülvizsgálata és módosítása a kikötői szolgáltatások nyújtását és a kikötők pénzügyi átláthatóságára vonatkozó közös szabályokat biztosító keretrendszer létrehozásáról szóló, 2017. február 15-i (EU) 2017/352 európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt elvekkel összhangban.

12.2.

C12. R1. A mezőgazdaság és a vidékfejlesztés intézményi keretének hozzáigazítása az uniós szakpolitikához

A mezőgazdasági fenntarthatósági információs hálózat (FSDN) rendszerének létrehozása

Tizenharmadik részlet (2027 második negyedéve)

Teljes összeg: 212 442 396 EUR

Vissza nem térítendő támogatás: 50 000 000 EUR

Hitelek: 162 442 396 EUR

Lépések száma összesen: 2

Sorszám

Reform / Beruházás

A lépés neve

4.9.

C4.R3. Pénzmosás elleni intézkedések

A magánszemélyek bankszámláinak és személyes széfjeinek nyilvántartására, valamint a jogi személyek bankszámláinak nyilvántartására vonatkozó jogszabályok hatálybalépése

4.10.

C4.R3. Pénzmosás elleni intézkedések

A magánszemélyek bankszámláinak és személyes széfjeinek nyilvántartásához, valamint a jogi személyek bankszámláinak nyilvántartásához szükséges szoftver és hardver működőképes

Tizennegyedik részlet (2027 harmadik negyedéve)

Teljes összeg: 212 442 396 EUR

Vissza nem térítendő támogatás: 50 000 000 EUR

Hitelek: 162 442 396 EUR

Lépések száma összesen: 2

Sorszám

Reform / Beruházás

A lépés neve

6.8.

C6.R3. Az állami tulajdonú vállalatok közszolgáltatási kötelezettségekkel és nem közszolgáltatási kötelezettségekkel kapcsolatos tevékenységeinek számviteli elkülönítése

A közszolgáltatási kötelezettségekkel kapcsolatos és a nem közszolgáltatási kötelezettségekkel kapcsolatos tevékenységek elkülönítéséről szóló ellenőrzési jelentés benyújtása

8.6.

C8.R4. A közbeszerzés javítása

A közbeszerzésre vonatkozó jogszabályoknak az uniós vívmányokkal való harmonizálásáról szóló jogszabály hatálybalépése

Tizenötödik részlet (2027 negyedik negyedéve)

Teljes összeg: 1 402 119 817 EUR

Vissza nem térítendő támogatás: 0 EUR

Hitelek: 1 402 119 817 EUR

Lépések száma összesen: 14

Sorszám

Reform / Beruházás

A lépés neve

3.11.

C3.R3. Az igazságszolgáltatási rendszer digitalizálása

Informatikai megoldások alkalmazása az igazságszolgáltatási rendszerben

6.5.

C6.R2. Az állami tulajdonú vállalatok irányításának javítása

A vállalatirányítási elvek megfelelő betartásáról szóló jelentés benyújtása

7.13.

C7.I1. Beruházás az oktatásba

Legalább 650 millió EUR összegű beruházás az oktatásba

7.15.

C7.I2. Beruházás az egészségügybe

Legalább 400 millió EUR összegű beruházás az egészségügybe

7.16.

C7.I3. Beruházás a szociális infrastruktúrába

Legalább 350 millió EUR összegű beruházás a szociális infrastruktúrába

7.17.

C7.I4 A megrongálódott vagy megsemmisült lakások kártérítésére irányuló beruházások

Legalább 600 millió EUR összegű beruházás a megrongálódott lakások után fizetendő kártérítésre

7.19.

C7.I5. Beruházás a lakosság veszélyeztetett csoportjainak lakhatása érdekében

Legalább 450 millió EUR összegű beruházás az I–II. csoportba tartozó fogyatékossággal élő veteránok, az elhunyt veteránok családtagjai és az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek lakhatásának biztosítására

8.9.

C8.R6. A késedelmes fizetések kezelése

A késedelmes fizetés elleni fellépésről szóló jogszabály hatálybalépése

8.10.

C8.I1. A mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyi támogatására irányuló beruházások

Legalább 450 millió EUR összegű beruházás mikrovállalkozások és kkv-k, valamint kis- és közepes méretű feldolgozó vállalkozások pénzügyi támogatására

9.8.

C9.I1. A központi szint alatti ukrán hatóságok helyreállítási, újjáépítési és korszerűsítési szükségleteire irányuló beruházások

A teljes vissza nem térítendő pénzügyi támogatás legalább 20 %-ának elkülönítése a központi szint alatti hatóságok helyreállítási, újjáépítési és korszerűsítési szükségleteinek kielégítésére

10.17.

C10.I1. Beruházás az energetikai infrastruktúrába

Legalább 550 millió EUR összegű beruházás az energetikai infrastruktúrába

11.4.

C11.R3. A vasúti közlekedési ágazat liberalizációja

A vasúti közlekedésről szóló jogszabály végrehajtására vonatkozó kiegészítő szabályok elfogadása

11.7.

C11.I1. Beruházás a közlekedési infrastruktúrába

Legalább 350 millió EUR összegű beruházás a közlekedési infrastruktúrába

12.10.

C12.I1. Beruházás az aknamentesítésbe

Legalább 100 millió EUR értékű beruházás mezőgazdasági földterületek aknamentesítésébe

C.1.   KÖZIGAZGATÁSI REFORM

1.   A reformok és beruházások ismertetése

E fejezet célja az ukrán közigazgatás kapacitásának és hatékonyságának megerősítése, valamint a közigazgatásra vonatkozó szabályok, normák, szakpolitikák és gyakorlatok fokozatos összehangolása az uniós vívmányokkal, szakpolitikákkal és gyakorlatokkal. Ez a fejezet konkrétan a közszolgálati díjazási rendszer felülvizsgálatára, a közszolgálatban az érdemeken alapuló felvétel és kiválasztás javítására, valamint a közszolgálat és az emberierőforrás-gazdálkodási rendszerek digitalizálására összpontosít.

1. reform – A közszolgálati díjazás reformja

E reform célja egy átlátható, méltányos és kiszámítható bérezési rendszer bevezetése, a közigazgatásra vonatkozó OECD/SIGMA-elvekkel (4) összhangban.

A reform egy lépésből áll. Olyan új jogszabály hatálybalépésével valósul meg, amely új díjazási rendszert vezet be az álláshelyek funkcionális besorolásával, a bérek rögzített és változó összetevőkre való egyértelmű elkülönítésével, valamint a szolgálati idő után járó pótlék 50 %-ról 30 %-ra csökkentésével.

A tervek szerint a reform 2025 első negyedévére fejeződik be.

2. reform – Érdemeken alapuló felvételi és kiválasztási eljárás a közszolgálatban

E reform célja a köztisztviselők érdemeken alapuló felvételi és kiválasztási eljárásának bevezetése a közbizalom biztosítása és a kiváló szakemberek közszolgálatba vonzása érdekében.

A reform két lépésből áll. Első lépésként hatályba lépnek a közszolgálati jogviszony létesítésével, betöltésével és megszüntetésével kapcsolatos eljárás javítását célzó jogszabályok. A második lépésben fokozatosan visszaállítják az A, B és C besorolási kategóriába tartozó betöltetlen köztisztviselői álláshelyek érdemeken alapuló betöltését.

A tervek szerint a reform 2026 harmadik negyedévére fejeződik be.

3. reform – A közszolgálat és az emberierőforrás-gazdálkodás digitalizálása

E reform célja a közszolgálat emberierőforrás-gazdálkodási funkcióinak digitalizálása, az Emberierőforrás-gazdálkodási Információs Rendszerre (HRMIS) és az elektronikus szolgáltatások egységes állami internetes portáljára összpontosítva.

A reform két lépésből áll. Először működésbe és használatba lép az Emberierőforrás-gazdálkodási Információs Rendszer (HRMIS) valamennyi minisztériumban, valamint minden más központi végrehajtó hatóságban és azok területi szerveiben. Majd a második szakaszban sor kerül az elektronikus szolgáltatások egységes állami internetes portáljának korszerűsítésére.

A tervek szerint a reform 2026 második negyedévére fejeződik be.

2.   A végrehajtási lépések listája és ütemterve

Sz.

Reform / Beruházás

A lépés neve

Ütemezés

A lépés leírása

1.1.

1. reform –

A közszolgálati díjazás reformja

A közszolgálati díjazási reform jogszabályi módosításainak hatálybalépése

Q1

2025

Olyan jogszabályok hatálybalépése (beleértve a szükséges származtatott jogi és normatív aktusok elfogadását), amelyek megfelelnek a közigazgatásra vonatkozó OECD/SIGMA-elveknek. A jogszabály a következő fő területekre összpontosít:

—

az álláshelyek funkcionális besorolásán alapuló javadalmazás bevezetése,

—

a bérek egyértelmű elkülönítése rögzített vagy garantált (éves szinten legalább 70 %-os) és változó (éves szinten legfeljebb 30 %-os) részekre,

—

a szolgálati idő után járó pótlék 50 %-ról 30 %-ra csökkentése.

1.2.

2. reform –

Érdemeken alapuló felvételi és kiválasztási eljárás a közszolgálatban

A közszolgálati jogviszony létesítésével, betöltésével és megszüntetésével kapcsolatos eljárás javítását célzó jogszabály-módosítások hatálybalépése

Q4

2025

Olyan jogszabályok hatálybalépése (beleértve a szükséges másodlagos jogi és normatív aktusok elfogadását), amelyek a közszolgálat megkezdésével, teljesítésével és megszüntetésével kapcsolatos eljárás javítását céliozzák. Az érdemeken alapuló munkaerő-felvétel tekintetben a jogszabályok megfelelnek a közigazgatásra vonatkozó OECD/SIGMA-elveknek.

Az Ukrajna ellenőrzése alatt álló területen, ahol nem zajlanak ellenségeskedések, hatályba lépnek és 2026. június 1-jétől alkalmazandóvá válnak az érdemeken alapuló kiválasztás visszaállítására vonatkozó rendelkezések (az 1.3. lépés követelményeivel összhangban).

1.3.

2. reform –

Érdemeken alapuló felvételi és kiválasztási eljárás a közszolgálatban

Az érdemeken alapuló munkaerő-felvétel fokozatos visszaállítása a közszolgálatban

Q3

2026

A betöltetlen köztisztviselői álláshelyek érdemeken alapuló betöltésének visszaállítása fokozatosan, három lépésben történik:

1.

az „A” besorolási kategóriájú közszolgálati álláshelyek esetében;

2.

a „B” besorolási kategóriájú közszolgálati álláshelyek esetében (az Ukrajna által ellenőrzött területen, ahol nem zajlanak ellenségeskedések);

3.

a „C” besorolási kategóriájú közszolgálati álláshelyek esetében (az Ukrajna által ellenőrzött területen, ahol nem zajlanak ellenségeskedések).

1.4.

3. reform –

A közszolgálat és az emberierőforrás-gazdálkodás digitalizálása

Az elektronikus szolgáltatások egységes állami internetes portáljának korszerűsítése

Q2

2026

Az elektronikus szolgáltatások egységes állami internetes portáljának korszerűsítése megtörtént. Az állásajánlatok közzétételére és a pályázatok benyújtására szolgáló funkciót megfelelően kialakították, és az teljes mértékben működik.

1.5.

3. reform –

A közszolgálat és az emberierőforrás-gazdálkodás digitalizálása

Üzemel az Emberierőforrás-gazdálkodási Információs Rendszer (HRMIS)

Q1

2026

Üzemel és használatban van az Emberierőforrás-gazdálkodási Információs Rendszer (HRMIS) valamennyi minisztériumban, valamint minden más központi végrehajtó hatóságban és területi szervnél.

C.2.   ÁLLAMHÁZTARTÁSI GAZDÁLKODÁS

1.   A reformok és beruházások ismertetése

E fejezet célja Ukrajna makrogazdasági és pénzügyi rezilienciájának fokozása, a közpénzek hatékony felhasználásának biztosítása, az uniós normákhoz való igazodás és a fenntartható növekedés előmozdítása.

1. reform – A bevételgazdálkodás javítása

E reform célja, hogy az adó- és vámigazgatás hatékonyságának javításával fokozza a hazai jövedelem mozgósítását.

A reform két lépésből áll. Első lépésként elfogadják az állami vámhatóság digitális fejlesztésére, digitális transzformációjára és digitalizációjára vonatkozó hosszú távú nemzeti stratégiai tervet. A második lépésben elfogadják az ukrán állami adóhatóság digitális fejlesztésére, digitális transzformációjára és digitalizálására vonatkozó stratégiai tervet.

A tervek szerint a reform 2024 negyedik negyedévére fejeződik be.

2. reform – Az államháztartási gazdálkodás javítása

E reform célja a hatékony államháztartási gazdálkodási rendszer kiépítése és az állam pénzügyi stabilitásának biztosítása.

A reform három lépésből áll. Első lépésként jóváhagyják a 2025–2027-es időszakra vonatkozó költségvetési nyilatkozatot a középtávú költségvetési tervezés visszaállítása és a költségvetési politika kiszámíthatóságának biztosítása érdekében. A második lépésben a reform bevezeti az állami költségvetés kiadásainak éves felülvizsgálatát, figyelembe véve az OECD által a kiemelt területeken – többek között a szociális védelem, az oktatás, az egészségügy, az energia és a vállalkozások támogatása terén – alkalmazott gyakorlatokat. A harmadik lépésben hatályba lép az ukrán költségvetési kódexnek a helyi költségvetéseket érintő költségvetési kockázatok kezelésére vonatkozó eljárás meghatározására irányuló módosításáról szóló törvény.

A tervek szerint a reform 2026 negyedik negyedévére fejeződik be.

3. reform – Az államadósság kezelésének javítása

E reform célja az államadósság-kezelési politika átláthatóságának és az államadósság-kezelés hatékonyságának növelése.

A reform egy lépést javasol, nevezetesen a 2026–2028-as időszakra szóló középtávú államadósság-kezelési stratégia elfogadását. A stratégiának tartalmaznia kell az államadósság jelenlegi szerkezetének és trendjeinek elemzését, az államadósság fenntarthatóságát biztosító célértékek meghatározását, valamint a belföldi állampapírpiacra vonatkozó intézkedések kidolgozását.

A tervek szerint a reform 2025 negyedik negyedévére fejeződik be.

4. reform – A közberuházások irányításának javítása

E reform célja az ukrajnai közberuházásokat irányító intézményi keret megerősítése, meghatározva a résztvevők szerepét és felelősségi körét a beruházási projektciklus valamennyi szakaszában, a stratégiai prioritásokat, az átláthatóságot és a digitális projektellenőrzési keretet.

A reform két lépésből áll. Első lépésként cselekvési tervet fogadnak el a közberuházások irányításának javítását célzó ütemterv végrehajtására. A második lépésben kifejlesztik és alkalmazni kezdik az Ukrajna újjáépítését szolgáló digitális irányítási eszközt.

A tervek szerint a reform 2025 harmadik negyedévére fejeződik be.

5. reform – A pénzügyi ellenőrzési rendszer javítása

E reform célja a pénzügyi ellenőrzési rendszer megerősítése, különösen az Európai Unió pénzügyi érdekei magas szintű védelmének elérése az Ukrajna-eszköz I. pillére keretében felhasznált források tekintetében, az (EU) 2024/792 rendelet 35. cikkével összhangban.

A reform egy lépésből áll. Ez a lépés magában foglalja az állami pénzügyi ellenőrzésre vonatkozó határozatok vagy egyéb jogszabályok módosításainak elfogadását és adott esetben hatálybalépését, biztosítva, hogy az Állami Számvevőszék rendelkezzen az Európai Unió pénzügyi érdekeinek magas szintű védelméhez szükséges eszközökkel, különösen az Ukrajna-eszköz I. pillére keretében felhasznált források tekintetében.

A tervek szerint a reform 2025 negyedik negyedévére fejeződik be.

2.   A végrehajtási lépések listája és ütemterve

Sz.

Reform / Beruházás

A lépés neve

Ütemezés

A lépés leírása

2.1.

1. reform –

A bevételgazdálkodás javítása

Az állami adóhatóság digitalizálására vonatkozó stratégiai terv elfogadása

Q4

2024

Az ukrán állami adóhatóság digitális fejlesztésére, digitális transzformációjára és digitalizálására vonatkozó stratégiai terv elfogadása, összhangban a 2024–2030-as időszakra szóló nemzeti bevételi stratégia ajánlásaival.

2.2.

1. reform –

A bevételgazdálkodás javítása

Az állami vámhatóság digitalizálására vonatkozó terv elfogadása

Q2

2024

Az állami vámhatóság digitális fejlesztésére, digitális transzformációjára és digitalizációjára vonatkozó hosszú távú nemzeti stratégiai terv elfogadása

2.3.

2. reform –

Az államháztartási gazdálkodás javítása

A 2025–2027-es időszakra szóló költségvetési nyilatkozat jóváhagyása

Q2

2024

A 2025–2027-es időszakra szóló költségvetési nyilatkozatot jóváhagyása és Parlamentnek benyújtása. A nyilatkozat a következő fő területekre összpontosít:

—

az ország gazdasági és társadalmi fejlődésére vonatkozó főbb makrogazdasági előrejelzések,

—

fő költségvetési mutatók (bevételek, kiadások, költségvetési hiány, államadósság),

—

közpolitikai prioritások ágazatonként és az egyes fő kiadási egységekre vonatkozó felső határok,

—

az állami költségvetés és a helyi költségvetések közötti kapcsolatok, beleértve a helyi költségvetésekre vonatkozó középtávú előrejelzések elkészítéséhez szükséges iránymutatást,

—

a költségvetési kockázatok értékelése.

2.4.

2. reform –

Az államháztartási gazdálkodás javítása

Az állami költségvetés kiadásainak felülvizsgálata

Q4

2026

Az állami költségvetés kiadásainak éves felülvizsgálata a kormány határozata alapján történik, az OECD bevált gyakorlatait figyelembe vevő módszertan alapján, különösen az olyan kiemelt területeken, mint a szociális védelem, az oktatás, az egészségügy, az energia, a vállalkozások támogatása.

2.5.

2. reform –

Az államháztartási gazdálkodás javítása

Az ukrán költségvetési kódexnek a helyi költségvetéseket érintő költségvetési kockázatok kezelésére vonatkozó eljárás meghatározására irányuló módosításáról szóló törvény hatálybalépése

Q4

2026

Az ukrán költségvetési kódexnek a helyi költségvetéseket érintő költségvetési kockázatok kezelésére vonatkozó eljárás meghatározására irányuló módosításáról szóló törvény hatálybalépése. A törvény a következő fő területekre összpontosít:

—

a helyi költségvetések költségvetési kockázatainak kezeléséért felelős szervezetek meghatározása,

—

a helyi költségvetések költségvetési kockázatainak kezeléséért felelős különböző szervek közötti együttműködési eljárások kialakítása,

—

a helyi költségvetések költségvetésikockázat-kezelése módszertani kereteinek meghatározása.

2.6.

3. reform –

Az államadósság kezelésének javítása

A középtávú államadósság-kezelési stratégia elfogadása

Q4

2025

A 2026–2028-as időszakra szóló középtávú államadósság-kezelési stratégia elfogadása. A stratégia a következő fő területekre összpontosít:

—

a jelenlegi államadósság-struktúra és a tendenciák elemzése,

—

az adósság fenntarthatóságát biztosító célértékek,

—

a belföldi állampapírpiac fejlesztésére irányuló intézkedések.

2.7.

4. reform –

A közberuházások irányításának javítása

A közberuházások irányításának reformjára vonatkozó ütemterv végrehajtására vonatkozó cselekvési terv elfogadása

Q2

2024

A közberuházások irányításának reformjára vonatkozó ütemterv végrehajtására vonatkozó cselekvési terv elfogadása A cselekvési terv a következő fő területekre összpontosít, és tartalmazza az ütemezést és az időkeretet:

—

az állami beruházások stratégiai tervezésének bevezetése a költségvetési tervezéssel szoros összefüggésben,

—

valamennyi résztvevő szerepének meghatározása a beruházási projektciklus valamennyi szakaszában,

—

egységes megközelítések kialakítása a beruházási projektek kiválasztására, értékelésére és nyomon követésére, függetlenül a finanszírozási forrásoktól (költségvetési bevételek, nemzetközi donorok, állami (helyi) garanciák, engedmények, köz-magán társulások) az egységes projektkezelési rendszer kialakításának lehetővé tétele érdekében,

—

rangsorolási kritériumok meghatározása a meghatározott szükségleteknek, a projektek futamidejének, valamint a közberuházások irányításával kapcsolatos ágazati és/vagy regionális stratégiákkal való összhangnak a figyelembevételével,

—

a nagy közberuházási projektek független értékelésének bevezetése.

2.8.

4. reform –

A közberuházások irányításának javítása

Az Ukrajna újjáépítésére szolgáló digitális irányítási eszköz fejlesztése és alkalmazása

Q3

2025

Az Ukrajna újjáépítésére szolgáló digitális irányítási eszköz fejlesztése és alkalmazása, amely nyilvános hozzáférést biztosít az újjáépítési projektekre vonatkozó adatokhoz minden szakaszban, beleértve a tervezést, a finanszírozást, a közbeszerzést, az építést és az üzembe helyezést is, hogy lehetővé váljon a projektvégrehajtás nyilvános és átlátható nyomon követése, valamint az újjáépítési erőfeszítések ágazatok közötti jobb összehangolása.

2.9.

5. reform –

A pénzügyi ellenőrzési rendszerek javítása

Az állami pénzügyi ellenőrzésre vonatkozó jogszabály módosításainak elfogadása

Q4

2025

A minisztertanácsi határozatok módosításainak elfogadása és szükség esetén az állami pénzügyi ellenőrzésre vonatkozó egyéb vonatkozó jogszabályok hatálybalépése. Ezek a módosítások a következő fő területekre összpontosítanak:

—

az állami pénzügyi ellenőrzési szervek támogatása annak biztosítása érdekében, hogy az intézmények rendelkezzenek az Unió pénzügyi érdekeinek a nemzetközi ellenőrzési standardok elveivel összhangban történő védelméhez szükséges eszközökkel, különösen az Ukrajna-eszköz I. pillére keretében felhasznált források tekintetében;

—

a közbeszerzési eljárások nyomon követésére irányuló intézkedések megerősítése.

C.3.   IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI RENDSZER

1.   A reformok és beruházások ismertetése

E fejezet célja az igazságszolgáltatási rendszer kapacitásának, elszámoltathatóságának, integritásának, hatékonyságának és átláthatóságának növelése, ami elengedhetetlen a jogállamiság és az emberi jogok védelmének biztosításához Ukrajnában, valamint a gyors helyreállításhoz, a gazdasági növekedéshez és a beruházások vonzásához.

1. reform – Az igazságszolgáltatás elszámoltathatóságának, integritásának és professzionalizmusának fokozása

E reform célja az igazságügyi reform eredményeinek megszilárdítása és az igazságszolgáltatással szembeni közbizalom erősítése a bírák átlátható és érdemeken alapuló kiválasztásának újraindítása, a hivatalban lévő bírák képesítés-értékelésének javítása, a fegyelmi felelősségi rendszer megerősítése, az igazságszolgáltatás meglévő integritási eszközeinek megerősítése, valamint az állami szerveket érintő közigazgatási ügyeket tárgyaló új bíróság létrehozása révén.

A reform hat lépésből áll. Első lépésként betöltik a meghirdetett bírói álláshelyek 20 %-át a módosított jogszabály alapján – ez azt jelenti, hogy egyszerűsödnek a kiválasztási szakaszok és rövidül a kötelező szakmai gyakorlat időtartama, következetesen egyértelmű értékelési kritériumokat és pontozási módszereket alkalmaznak, valamint bevonják az állami feddhetetlenségi tanácsot a bírójelöltek feddhetetlenségének értékelésébe. A második lépésben jogszerűen létrehoznak egy új, szakosított körzeti közigazgatási bíróságot és egy új, szakosított közigazgatási fellebbviteli bíróságot, és elindítják a bírák átlátható kiválasztásának folyamatát az elfogadott jogszabályokkal összhangban. A harmadik lépésben a folyamatban lévő fegyelmi ügyek 20 %-át rendezik a fegyelmi felügyeleti szolgálat bevonásával, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács rangsorolási módszertana alapján. Negyedik lépésként befejezik az alkalmassági értékelést (átvilágítást) a lezáratlan ügyek 50 %-a tekintetében. Ötödik lépésként hatályba lépnek a feddhetetlenségi nyilatkozatok felülvizsgálatára és ellenőrzésére vonatkozó jogszabályok és kiegészítő szabályok. A hatodik lépésben az új, szakosított körzeti közigazgatási bíróság és az új, szakosított közigazgatási fellebbviteli bíróság megkezdi működését.

A tervek szerint a reform 2026 negyedik negyedévére fejeződik be.

2. reform – A fizetésképtelenséggel kapcsolatos reformok és a bírósági határozatok végrehajtása

E reform célja a fizetésképtelenségi és végrehajtási eljárások javítása a vonatkozó jogszabályoknak az uniós vívmányokkal való összehangolása, valamint a megfelelő alkalmazásukhoz szükséges intézményi és egyéb kapacitások kiépítése révén.

A reform öt lépésből áll. Első lépésben hatályba lépnek a fizetésképtelenségi rendszer javítására, valamint a fizetésképtelenség-megelőzési rendszer és a jogi személyek és a vállalkozók korai előrejelző eszközének az uniós vívmányokkal összhangban történő bevezetésére vonatkozó jogszabályok. Második lépésként hatályba lép a mikro-, kis- és középvállalkozásokra (mkkv-k) vonatkozó egyszerűsített fizetésképtelenségi eljárások uniós vívmányokkal összhangban történő bevezetéséről szóló jogszabály. Harmadik lépésként hatályba lép a pénzbeli és nem pénzbeli kötelezettségekhez kapcsolódó bírósági határozatok végrehajtásáról és a végrehajtási eljárások további digitalizálásáról szóló jogszabály. Negyedik lépésként megkezdi működését egy korszerűsített informatikai rendszer, amely megkönnyíti a végrehajtási folyamatot, az adósok vagyonának nyomon követését, a bankszámlák befagyasztását és a követelésbehajtást. Ötödik lépésként működésbe lép a bírósági határozatok végrehajtására vonatkozó adatokat gyűjtő rendszer.

A tervek szerint a reform 2026 második negyedévére fejeződik be.

3. reform – Az igazságszolgáltatás digitalizálása

E reform célja, hogy javítsa az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, növelje a bíróságok működésének átláthatóságát, hatékonyságát és eredményességét, működési költségeket takarítson meg és lehetővé tegye a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatalt az igazságszolgáltatásban.

A reform egy lépésből áll. Ez magában foglalja az Egységes Igazságügyi Információs és Távközlési Rendszer (UJITS) elektronikus dokumentumkezelési alrendszerének bevezetését a kísérleti projektben részt vevő 15 általános, gazdasági és közigazgatási bíróságon az elsőfokú és a fellebbviteli bíróságok szintjén.

A tervek szerint a reform 2027 negyedik negyedévére fejeződik be.

4. reform – Az ügyészség reformja

E reform célja a feddhetetlenség, a meritokrácia és a professzionalizmus megerősítése az ügyészek körében, valamint a korrupció megelőzése a büntető igazságszolgáltatási láncban.

A reform három lépésből áll. Először hatályba lép az ügyészségi vezetők átlátható és érdemeken alapuló kiválasztási eljárását bevezető jogszabály. Második lépésként hatályba lépnek az ügyészségre vonatkozó fegyelmi rendszert javító, valamint az ügyészség minősítési és fegyelmi bizottsága kapacitásának növelését célzó jogszabályok. Harmadik lépésként a büntető igazságszolgáltatási láncban bevezetésre kerül egy elektronikus ügyviteli rendszer három modulja azzal a céllal, hogy lehetővé váljon a büntetőügyek digitális feldolgozása.

A tervek szerint a reform 2026 negyedik negyedévére fejeződik be.

2.   A végrehajtási lépések listája és ütemterve

Sz.

Reform / Beruházás

A lépés neve

Ütemezés

A lépés leírása

3.1.

1. reform –

Az igazságszolgáltatás elszámoltathatóságának, integritásának és professzionalizmusának fokozása

A meghirdetett bírói álláshelyek legalább 20 %-át betöltötték.

Q3

2025

A 2023. október 16-a óta meghirdetett bírói álláshelyek (összesen 2 205 álláshely) legalább 20 %-át betöltötték a módosított jogszabály alapján, amely a következő elemeket tartalmazza:

—

a kiválasztási szakaszok egyszerűsítése és a kötelező szakmai gyakorlat időtartamának lerövidítése,

—

egyértelmű és megfelelően közzétett értékelési kritériumok és pontozási módszer következetes alkalmazása a bírójelöltek szakmai kompetenciájának és feddhetetlenségének értékelésére,

—

az állami feddhetetlenségi tanács bevonása a bírójelöltek feddhetetlenségének értékelésébe, amennyiben azt jogszabály előírja.

3.2.

1. reform –

Az igazságszolgáltatás elszámoltathatóságának, integritásának és professzionalizmusának fokozása

Azon jogszabály hatálybalépése, amely létrehozza a közigazgatási ügyeket tárgyaló új bíróságot.

Q3

2025

Hatályba lépett az új, szakosított körzeti közigazgatási bíróság és az új, szakosított közigazgatási fellebbviteli bíróság létrehozásáról szóló jogszabály, és megkezdődött a bírák átlátható kiválasztása az elfogadott jogszabályokkal összhangban.

3.15.

1. reform –

Az igazságszolgáltatás elszámoltathatóságának, integritásának és professzionalizmusának fokozása

A közigazgatási ügyeket tárgyaló új bíróság működésének megkezdése

Q4

2026

Az új, szakosított körzeti közigazgatási bíróság és az új, szakosított közigazgatási fellebbviteli bíróság megkezdte működését.

3.3.

1. reform –

Az igazságszolgáltatás elszámoltathatóságának, integritásának és professzionalizmusának fokozása

A 2023 végén még lezáratlan régi fegyelmi ügyek 20 %-ának rendezése/elbírálása

Q4

2025

A 2023. december 31-én még lezáratlan régi fegyelmi ügyek 20 %-át rendezték / elbírálták a fegyelmi felügyeleti szolgálat bevonásával és a fegyelmi panaszok elbírálásának rangsorolására vonatkozó, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács 2023. november 21-én módosított, 1068/0/15–23. sz. eljárási szabályzatának 13.7. pontjában előírt, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács hivatalos honlapján közzétett kritériumok alapján.

3.4.

1. reform –

Az igazságszolgáltatás elszámoltathatóságának, integritásának és professzionalizmusának fokozása

A 2016. szeptember 30-i állapot szerint még nem átvilágított bírák 50 %-a alkalmassági értékelésének (átvilágításának) elvégzése

Q4

2025

A 2016. szeptember 30-i állapot szerint még nem átvilágított bírák 50 %-a alkalmassági értékelésének (átvilágításának) elvégzése a megállapított eljárásoknak megfelelően és az állami feddhetetlenségi tanács bevonásával.

3.5.

1. reform –

Az igazságszolgáltatás elszámoltathatóságának, integritásának és professzionalizmusának fokozása

A bírák feddhetetlenségi nyilatkozatainak és azok ellenőrzési folyamatának felülvizsgálatáról szóló jogszabály hatálybalépése

Q2

2025

A bírák feddhetetlenségi nyilatkozatait és azok ellenőrzési folyamatát felülvizsgáló Ukrán Bírák Magas Szintű Minősítő Bizottsága jogszabályainak és kapcsolódó kiegészítő szabályainak hatálybalépése. A jogi aktusok a következő fő területekre összpontosítanak:

—

a feddhetetlenségi nyilatkozatok tartalmának és az ellenőrzés megindításához vezető okok tisztázása,

—

az ellenőrzés által lefedett időszak meghosszabbítása,

—

az ellenőrzési eljárás javítása az ellenőrzési mechanizmusok és határidők meghatározása, az ellenőrzési folyamatban részt vevő személyek és szervezetek jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, valamint az ellenőrzés jogi következményeinek tisztázása révén.

3.6.

2. reform –

A fizetésképtelenséggel kapcsolatos reformok és a bírósági határozatok végrehajtása

A fizetésképtelenségi rendszer javításáról szóló jogszabály hatálybalépése

Q4

2024

A fizetésképtelenségi rendszer javításáról szóló törvény és a vonatkozó származtatott jogszabályok hatálybalépése, amely a megelőző szerkezetátalakítási keretekről, az adósság alóli mentesítésről és az eltiltásokról, valamint a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről, és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1023 európai parlamenti és tanácsi irányelv elveivel összhangban fizetésképtelenség-megelőzési rendszert és korai előrejelző eszközt vezet be a jogi személyek és a vállalkozók számára. Az új jogszabály a következő fő területekre összpontosít:

—

a csőd megelőzése és az adósok fizetőképességének helyreállítása

—

a vállalat válságára utaló jelek korai felismerése

—

további lehetőségek azonosítása a vállalatok fizetőképességének helyreállítására

—

információk rendelkezésre állása a vállalatok számára a fizetésképtelenség megelőzésére és a korai előrejelzésre szolgáló mechanizmusokról.

3.7.

2. reform –

A fizetésképtelenséggel kapcsolatos reformok és a bírósági határozatok végrehajtása

A mikro-, kis- és középvállalkozásokra (mkkv-k) vonatkozó egyszerűsített fizetésképtelenségi eljárásokról szóló jogszabály hatálybalépése

Q1

2026

A mikro-, kis- és középvállalkozásokra (mkkv-k) vonatkozó egyszerűsített fizetésképtelenségi eljárásokról szóló jogszabály hatálybalépése a megelőző szerkezetátalakítási keretekről, az adósság alóli mentesítésről és az eltiltásokról, valamint a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről, és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1023 európai parlamenti és tanácsi irányelv elveivel összhangban. A jogszabály kidolgozása szabályozási hatásvizsgálat alapján, uniós szakértők bevonásával történik. A jogszabály a következő fő területekre összpontosít:

—

egyszerűsített peren kívüli és csődeljárások az mkkv-k (beleértve az egyéni vállalkozókat is) számára,

—

a fizetésképtelenségi eszközök és a fizetésképtelenségi szakértők szolgáltatásainak rendelkezésre állása az mkkv-k számára,

—

az mkkv-k fizetésképtelenségi eljárásokkal való visszaélésének megelőzése.

3.8.

2. reform –

A fizetésképtelenséggel kapcsolatos reformok és a bírósági határozatok végrehajtása

A pénzbeli és nem pénzbeli kötelezettségekhez kapcsolódó bírósági határozatok végrehajtásáról és a digitalizációról szóló jogszabály hatálybalépése.

Q2

2025

A pénzbeli és nem pénzbeli kötelezettségekhez kapcsolódó bírósági határozatok végrehajtásáról szóló törvény hatálybalépése és a végrehajtási eljárások további digitalizálása.

3.9.

2. reform –

A fizetésképtelenséggel kapcsolatos reformok és a bírósági határozatok végrehajtása

Működik a bírósági határozatok végrehajtására vonatkozó adatokat gyűjtő rendszer

Q4

2025

Működik a bírósági határozatok végrehajtására vonatkozó adatokat gyűjtő rendszer.

3.10.

2. reform –

A fizetésképtelenséggel kapcsolatos reformok és a bírósági határozatok végrehajtása

Működik a bírósági határozatok végrehajtására vonatkozó korszerűsített informatikai rendszer

Q2

2026

Működik a végrehajtási folyamatot, az adósok vagyonának nyomon követését, a bankszámlák befagyasztását és a követelésbehajtást megkönnyítő korszerűsített informatikai rendszer.

3.11.

3. reform –

Az igazságszolgáltatás digitalizálása

Informatikai megoldások alkalmazása az igazságszolgáltatási rendszerben

Q4

2027

Az Egységes Igazságügyi Információs és Távközlési Rendszer (UJITS) elektronikus dokumentumkezelési alrendszerének bevezetése a kísérleti projektben részt vevő 15 általános, gazdasági és közigazgatási bíróságon az elsőfokú és a fellebbviteli bíróságok szintjén.

3.12.

4. reform –

Az ügyészség reformja

Az ügyészségi vezetők átlátható és érdemeken alapuló kiválasztását lehetővé tevő jogszabály hatálybalépése

Q1

2026

Az ügyészségi vezetők átlátható és érdemeken alapuló kiválasztását lehetővé tevő jogszabály hatálybalépése. Ez a jogszabály a következő fő területekre összpontosít:

—

egyértelmű értékelési kritériumok, melyek kiterjednek a szakmai kompetenciára és a feddhetetlenségre is,

—

átlátható, versenyen és érdemeken alapuló kiválasztási eljárás, amely hiteles szakmai és feddhetetlenségi ellenőrzést is magában foglal,

—

az ügyészség és az önigazgatási szervek, különösen az Ügyészi Tanács intézményi kapacitásának és hatásköreinek megerősítése a vezető beosztású ügyészek kiválasztása tekintetében.

3.13.

4. reform –

Az ügyészség reformja

Az ügyészségre vonatkozó fegyelmi rendszert javító, valamint az ügyészség minősítési és fegyelmi bizottsága kapacitásának növelését célzó jogszabály hatálybalépése

Q3

2026

Az ügyészségre vonatkozó fegyelmi rendszert javító, valamint az ügyészség minősítési és fegyelmi bizottsága (QDCP) intézményi kapacitásának erősítését célzó jogszabály hatálybalépése. A GRECO ajánlásainak végrehajtását célzó továbbfejlesztett jogi és intézményi keret ezekre a fő területekre összpontosít:

—

az ügyészek magatartásával és az etikai normáknak való megfelelésével kapcsolatos fegyelmi vétségek meghatározása, valamint a rendelkezésre álló fegyelmi szankciók listájának bővítése arányosságuk és hatékonyságuk növelése érdekében,

—

a QDCP összetételére vonatkozó rendelkezések módosítása annak biztosítása érdekében, hogy a tagok többsége a kollégáik által megválasztott ügyészek közül kerüljön ki, továbbá a QDCP-tagságra pályázó valamennyi jelölt előszűrésére irányuló független és objektív eljárás lefolytatása, amely magában foglalja feddhetetlenségük ellenőrzését is,

—

a fegyelmi eljárások hatékonyságának növelése az elévülési idő meghosszabbítása révén.

3.14.

4. reform –

Az ügyészség reformja

Működésbe lépett a büntető igazságszolgáltatás elektronikus ügyviteli rendszere

Q4

2026

Megkezdte működését a büntető igazságszolgáltatás elektronikus ügyviteli rendszerének rendszerformáló modulja, elektronikus büntetőeljárási modulja és ügyelemző modulja, amelyek lehetővé teszik a büntetőügyek digitális feldolgozását, és fokozatosan felváltják, illetve jelentősen korszerűsítik a bírósági szakaszt megelőző vizsgálatok elavult egységes nyilvántartását.

C.4.   A KORRUPCIÓ ÉS A PÉNZMOSÁS ELLENI KÜZDELEM

1.   A reformok és beruházások ismertetése

E fejezet célja a kulcsfontosságú korrupcióellenes ügynökségek megerősítése és a jogi keret aktualizálása a korrupcióellenes keret általános hatékonyságának növelése és az állam korrupcióellenes politikájának végrehajtása érdekében, ami elengedhetetlen a kedvező üzleti és beruházási környezet, valamint a fenntartható fellendülés és gazdasági növekedés szempontjából. A fejezet foglalkozik továbbá a vagyonvisszaszerzés és -kezelés terén jelentkező intézményi és eljárási hiányosságokkal, valamint az ukrán jogszabályoknak az uniós vívmányokkal és a FATF-előírásokkal való összehangolásával a pénzmosás elleni küzdelem területén, ezáltal lehetővé téve a gazdasági bűnözés elleni hatékonyabb fellépést és az általános üzleti környezet javítását Ukrajnában.

1. reform – A korrupcióellenes keret intézményi kapacitásának fejlesztése

E reform célja, hogy a korrupcióellenes infrastruktúra aktív és hatékony nyomozás révén folytatva jobban fel tudja venni a harcot a korrupció ellen, ideértve a magas szinten elkövetett korrupciót is.

A reform három lépésből áll. Első lépésként a Szakosított Korrupcióellenes Ügyészség (SAPO) lehetőséget kap arra, hogy 10 %-ról 15 %-ra növelje munkaerő-állományát. A második lépésben új vezetőt neveznek ki a Korrupciómegelőzési Nemzeti Ügynökség (NACP) élére. Harmadik lépésként a Legfelsőbb Korrupcióellenes Bíróság (HACC) bírói karának létszáma 60 %-kal, az apparátus létszáma pedig 40 %-kal nő.

A tervek szerint a reform 2025 első negyedévére fejeződik be.

2. reform – A jogi keret javítása a korrupció elleni hatékonyabb küzdelem érdekében

A reform általános célja a kulcsfontosságú korrupcióellenes intézmények megerősítése és a büntetőeljárások egyszerűsítése a hatékonyság növelése érdekében – többek között a magas szinten elkövetett korrupciós ügyekben is –, egyszersmind elkerülve az eljárási visszaéléseket és az indokolatlan beavatkozásokat. A reform a vagyonvisszaszerzéssel és -kezeléssel kapcsolatos intézményi és eljárási hiányosságokkal is foglalkozik.

A reform négy lépésből áll. Először is hatályba lép a módosított büntető törvénykönyv és büntetőeljárási törvénykönyv. A módosított jogi szabályozás továbbfejleszti a vádalkura vonatkozó rendelkezéseket; megszünteti a büntetőeljárás nyilvántartásba vételétől a gyanú bejelentéséig tartó, a tárgyalást megelőző nyomozási időszakot, és lehetővé teszi, hogy bizonyos ügyekben a Legfelsőbb Korrupcióellenes Bíróság egyesbírája határozzon. A második lépés egy új korrupcióellenes stratégia és a 2025 utáni időszakra vonatkozó állami korrupcióellenes program elfogadása. Harmadik lépésként elfogadásra kerül a 2023–2025-ös időszakra szóló vagyonvisszaszerzési stratégia végrehajtására vonatkozó cselekvési terv. A negyedik lépés pedig az, hogy hatályba lép a vagyonvisszaszerzési és -kezelési ügynökség (ARMA) reformjáról szóló törvény.

A tervek szerint a reform 2026 második negyedévére fejeződik be.

3. reform – Pénzmosás elleni intézkedések

E reform célja Ukrajna jogi keretének az uniós vívmányokkal és a FATF-előírásokkal való további összehangolása, valamint egy hatékony pénzmosás elleni rendszer létrehozása Ukrajnában a gazdasági bűnözés eredményesebb kezelése és az általános üzleti környezet javítása érdekében.

A reform három lépésből áll. Az első lépés a következő nemzeti szintű kockázatértékelés elvégzése. A második lépés a magánszemélyek bankszámláinak és személyes széfjeinek nyilvántartására, valamint a jogi személyek bankszámláinak nyilvántartására vonatkozó jogszabályok hatálybalépése az uniós vívmányokban foglalt elvekkel összhangban. A harmadik lépés a magánszemélyek bankszámláinak és személyes széfjeinek nyilvántartásához, valamint a jogi személyek bankszámláinak nyilvántartásához szükséges szoftver és hardver kialakítása.

A tervek szerint a reform 2027 második negyedévére fejeződik be.

2.   A végrehajtási lépések listája és ütemterve

Sz.

Reform / Beruházás

A lépés neve

Ütemezés

A lépés leírása

4.1.

1. reform –

A korrupcióellenes keret intézményi kapacitásának fejlesztése

A Szakosított Korrupcióellenes Ügyészség munkaerő-állományának növelése

Q3

2024

A Szakosított Korrupcióellenes Ügyészség lehetőséget kap arra, hogy a Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal munkaerő-állományának 10 %-áról annak 15 %-ára növelje munkaerő-állományát.

4.2.

1. reform –

A korrupcióellenes keret intézményi kapacitásának fejlesztése

Új vezető kinevezése a Korrupciómegelőzési Nemzeti Ügynökség (NACP) élére.

Q2

2024

A Korrupciómegelőzési Nemzeti Ügynökség új vezetőjét a korrupció megelőzéséről szóló törvénnyel összhangban lefolytatott kiválasztási eljárást követően nevezik ki.

4.3.

1. reform –

A korrupcióellenes keret intézményi kapacitásának fejlesztése

A Legfelsőbb Korrupcióellenes Bíróság létszámának növelése

Q1

2025

A Legfelsőbb Korrupcióellenes Bíróság (HACC) bírói karának létszáma 60 %-kal, apparátusának létszáma pedig 40 %-kal nő.

4.4.

2. reform –

A jogi keret javítása a korrupció elleni hatékonyabb küzdelem érdekében

A módosított büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvénykönyv hatálybalépése.

Q3

2024

Az ukrán büntető törvénykönyv és az ukrán büntetőeljárási törvénykönyv módosításáról szóló ukrán törvények hatálybalépése. A törvények a következő fő területekre összpontosítanak:

—

a vádalkura vonatkozó rendelkezések továbbfejlesztése,

—

a büntetőeljárás nyilvántartásba vételétől a gyanú bejelentéséig tartó előzetes nyomozási időszak eltörlése,

—

annak lehetővé tétele, hogy bizonyos ügyekben a Legfelsőbb Korrupcióellenes Bíróság egyesbírája határozzon.

4.5.

2. reform –

A jogi keret javítása a korrupció elleni hatékonyabb küzdelem érdekében

Új korrupcióellenes stratégia és a 2025 utáni időszakra vonatkozó állami korrupcióellenes program elfogadása.

Q2

2026

A Parlament és a kormány elfogadja és közzéteszi a korrupcióellenes stratégiát, illetve a 2025 utáni időszakra vonatkozó állami korrupcióellenes programot.

4.6.

2. reform –

A jogi keret javítása a korrupció elleni hatékonyabb küzdelem érdekében

A 2023–2025-ös időszakra szóló vagyonvisszaszerzési stratégia végrehajtására vonatkozó cselekvési terv elfogadása

Q3

2024

A 2023–2025-ös időszakra szóló vagyonvisszaszerzési stratégia végrehajtására vonatkozó cselekvési terv elfogadása és közzététele a Minisztertanács honlapján.

4.7.

2. reform –

A jogi keret javítása a korrupció elleni hatékonyabb küzdelem érdekében

A vagyonvisszaszerzési és -kezelési hivatal reformjáról szóló törvény hatálybalépése

Q1

2025

A vagyonvisszaszerzési és -kezelési ügynökség reformjáról szóló törvény hatálybalépése A törvény a következő fő területekre összpontosít:

—

az ügynökség vezetőjének kiválasztására szolgáló, átlátható és érdemeken alapuló kiválasztási eljárás, amely magában foglalja a feddhetetlenség és a szakmaiság hiteles ellenőrzését,

—

független külső teljesítményértékelési rendszer,

—

az ügynökség ellenőrzése alatt álló, lefoglalt vagyoni eszközök kezelésére és értékesítésére vonatkozó átlátható eljárás.

4.8.

3. reform –

Pénzmosás elleni intézkedések

A következő nemzeti kockázatértékelés elvégzése

Q4

2025

A következő nemzeti kockázatértékelés előkészítése és végrehajtása, összhangban az Ukrajnában fennálló pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokra vonatkozó nemzeti értékelés aktualizált módszertanával

4.9.

3. reform –

Pénzmosás elleni intézkedések

A magánszemélyek bankszámláinak és személyes széfjeinek nyilvántartására, valamint a jogi személyek bankszámláinak nyilvántartására vonatkozó jogszabályok hatálybalépése

Q2

2027

Az adózásra, a bankokra, a pénzmosás elleni küzdelemre, a tőkepiacokra és a pénzforgalmi szolgáltatásokra vonatkozó ukrán jogszabályokat módosító, a magánszemélyek bankszámláinak és személyes széfjeinek nyilvántartásához, valamint a jogi személyek bankszámláinak nyilvántartásához szükséges jogi keret hatálybalépése, összhangban a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvben, a pénzügyi és egyéb információk bizonyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása céljából történő felhasználásának megkönnyítését szolgáló szabályok megállapításáról, valamint a 2000/642/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1153 európai parlamenti és tanácsi irányelvben, valamint a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzése érdekében a tagállamok által létrehozandó mechanizmusokról, az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról, és az (EU) 2015/849 irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. május 31-i (EU) 2024/1640 európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglalt elvekkel.

4.10.

3. reform –

Pénzmosás elleni intézkedések

A magánszemélyek bankszámláinak és személyes széfjeinek nyilvántartásához, valamint a jogi személyek bankszámláinak nyilvántartásához szükséges szoftver és hardver működésének megkezdése

Q2

2027

A magánszemélyek bankszámláinak és személyes széfjeinek nyilvántartásához, valamint a jogi személyek bankszámláinak nyilvántartásához szükséges szoftver és hardver működésének megkezdése

C.5.   PÉNZÜGYI PIACOK

1.   A reformok és beruházások ismertetése

E fejezet célja az ukrán pénzügyi ágazatban rejlő lehetőségek kiaknázása a gazdasági növekedés ösztönzése és a fellendülés támogatása érdekében, a bankszektor egészséges működésének a pénzügyi stabilitás megőrzését szolgáló nyomonkövetése, a szabályozási keret megerősítése és az uniós normákkal való összehangolása, a nemteljesítő hitelek problémájának kezelése, valamint a tőkepiaci szabályozás javítása révén.

1. reform – A bankszektor értékelése

E reform célja a rendszeres értékelési folyamathoz való visszatérés, a főbb bankokon belüli potenciális sebezhetőségek azonosítása, valamint az ukrajnai bankrendszer rezilienciájának biztosítása.

A reform egy lépésből áll. Az Ukrán Nemzeti Bank elvégzi a legnagyobb bankok rezilienciájára vonatkozó értékelést, amely magában foglalja a kedvezőtlen forgatókönyv szerinti stressztesztet, valamint egy független eszközminőség-vizsgálatot.

A tervek szerint a reform 2026 első negyedévére fejeződik be.

2. reform – Az állami tulajdon csökkentése a bankszektorban

E reform célja az állami tulajdonú bankok értékesítésére vonatkozó elvek meghatározása, valamint a bankszektorban az állami tulajdon fokozatos csökkentését célzó stratégia kialakítása.

A reform két lépésből áll. Az első lépésben egy aktualizált jogszabálynak meg kell határoznia az állami tulajdonú bankokban lévő, változó arányú tulajdonosi részesedések értékesítésére irányadó elveket, kellő rugalmasságot biztosítva a teljes felvásárláshoz is. A második lépés olyan stratégia elfogadása, amely előkészíti az állam tulajdoni hányadának fokozatos csökkentését az állami tulajdonú bankokban.

A tervek szerint a reform 2026 második negyedévére fejeződik be.

3. reform – A nemteljesítő hitelek szanálásának javítása

E reform célja a nemteljesítő hitelek szanálásának javítása.

A reform két lépésből áll. Az első lépésben Ukrajna stratégiát fogad el a nemteljesítő hitelek szanálására vonatkozóan, a prudenciális követelményekre, valamint a nemteljesítő hitelek átalakítására és szanálására vonatkozó keret javítására összpontosítva. A második lépés a vonatkozó jogszabályok ebből következő – a stratégiában foglalt ajánlásokat figyelembe vevő – módosításainak elfogadása.

A tervek szerint a reform 2026 második negyedévére fejeződik be.

4. reform – A pénzügyi felügyeleti hatóság kapacitásának javítása

E reform célja a tőkepiacokra és a szervezett nyersanyagpiacokra vonatkozó állami szabályozás javítása.

A reform egy lépésből áll. Ennek keretében hatályba lép a tőkepiacokra és a szervezett árupiacokra vonatkozó állami szabályozás javításáról szóló jogszabály, amely összhangban áll az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezetének (IOSCO) standardjaival.

A tervek szerint a reform 2025 negyedik negyedévére fejeződik be.

2.   A végrehajtási lépések listája és ütemterve

Sz.

Reform / Beruházás

A lépés neve

Ütemezés

A lépés leírása

5.1.

1. reform –

A bankszektor értékelése

A bankszektor rezilienciájára vonatkozó értékelés közzététele.

Q1

2026

Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) közzéteszi a bankrendszer legnagyobb bankjainak rezilienciájára vonatkozó (az eszközök tekintetében elvégzett) értékelést, amely magában foglalja a kedvezőtlen forgatókönyv szerinti stressztesztet, valamint egy független eszközminőség-vizsgálat eredményeit, amennyiben a feltételek lehetővé teszik annak elvégzését.

5.2.

2. reform –

Az állami tulajdon csökkentése a bankszektorban

Az állami tulajdonú bankok értékesítésére vonatkozó elvekről szóló jogszabály hatálybalépése

Q3

2025

Az állami tulajdonú bankok értékesítéséről szóló jogszabály – nevezetesen a 2012. évi 4524-VI. sz., „Az állam által feltőkésített bankok jegyzett tőkéjén belüli, állami tulajdonban lévő részvények elidegenítéséről” című ukrán törvény – aktualizált változatának hatálybalépése. A felülvizsgált jogszabálynak meg kell könnyítenie az állami tulajdonú bankokban fennálló különböző tulajdonosi részesedések értékesítését, egyszersmind rugalmasságot biztosítva a teljes felvásárláshoz. Az állami tulajdonú bankok értékesítésére vonatkozó elvek kidolgozására együttműködésen alapuló megbeszélések keretében és a nemzetközi adományozókkal egyetértésben kerül sor.

5.3.

2. reform –

Az állami tulajdon csökkentése a bankszektorban

A bankszektorban az állami tulajdon fokozatos csökkentésére irányuló stratégia elfogadása

Q2

2026

Az állami tulajdonú bankok reformjára vonatkozó stratégiát elfogadó kormányhatározat vagy más kormányzati jogi aktus elfogadása, amely rendelkezik a bankszektorban meglévő állami tulajdon fokozatos csökkentéséről. A stratégia a következő fő területekre összpontosít:

—

megfelelő pénzügyi működés és stabilitás,

—

a nemteljesítő hitelek kezelése,

—

a költségvetési kockázatok csökkentése,

—

a banki irányítás és a működési hatékonyság javítása,

—

a banki értéknövelés, a hosszú távú életképesség és a privatizáció felé tett lépések (adott esetben).

5.4.

3. reform –

A nemteljesítő hitelek szanálásának javítása

A nemteljesítő hitelek szanálására vonatkozó stratégia elfogadása

Q2

2025

A nemteljesítő hiteleknek a releváns uniós gyakorlatokkal összhangban történő szanálására vonatkozó stratégia elfogadása. A stratégia a következő fő területekre összpontosít:

—

a nemteljesítő hitelek megjelenítésére és szanálására vonatkozó prudenciális követelmények megerősítése,

—

a nemteljesítő hitelekre vonatkozó adatok és más releváns piaci adatok cseréje a pénzügyi intézmények és az állami ügynökségek között a nemteljesítő hitelek szanálásának javítása érdekében,

—

a potenciális akadályok vizsgálata, valamint a nemteljesítő hitelek szerkezetátalakítására és szanálására vonatkozó keret javítását célzó intézkedések kidolgozása.

5.5.

3. reform –

A nemteljesítő hitelek szanálásának javítása

A nemteljesítő hitelek szanálásának javítását célzó jogi aktusok hatálybalépése

Q2

2026

Azon jogi aktusok hatálybalépése, amelyek végrehajtják a nemteljesítő hitelek szanálásának javítását célzó stratégia ajánlásait.

5.6.

4. reform –

A pénzügyi felügyeleti hatóság kapacitásának javítása

A tőkepiacokra és a szervezett nyersanyagpiacokra vonatkozó állami szabályozás javítását célzó jogszabály hatálybalépése.

Q4

2025

A tőkepiacokra és a szervezett nyersanyagpiacokra vonatkozó állami szabályozás javítását és az IOSCO-standardokkal való összhangba hozását célzó jogszabály hatálybalépése. Ez a Nemzeti Értékpapír- és Értékpiaci Bizottság (NSSMC) azon képességére vonatkozik, hogy külső befolyástól, különösen politikai vagy ágazati nyomástól mentesen működjön, ne külső érdekeken, hanem a jogszabályokon és a piac integritásához és a befektetővédelemhez fűződő mindenek felett álló érdeken alapuló döntéseket hozzon, továbbá erős végrehajtási mechanizmusokkal és nemzetközi együttműködéssel rendelkezzen.

C.6.   KÖZSZEKTOR ESZKÖZEINEK KEZELÉSE

1.   A reformok és beruházások ismertetése

E fejezet célja az állami tulajdonra vonatkozó politika, a vállalatirányítás és az ukrán állami tulajdonú vállalatok vállalatirányításának és igazgatásának javítása, valamint az állami támogatások keretének az uniós vívmányokkal való összehangolása. Ez az átláthatóság és a hatékonyság javítását szolgálja, és támogatja a magánszektor és a közszektor közötti egyenlő versenyfeltételek megerősítését.

1. reform – Az állami tulajdonra vonatkozó politika elfogadása

E reform célja egy olyan politika elfogadása az állami tulajdonra vonatkozóan, amely tükrözi a hosszú távú és összkormányzati prioritásokat az állami tulajdonú vállalatok tulajdonjoga tekintetében. Meg kell újítani az állami tulajdonú vállalatok körében végzett osztályozást az állami tulajdonra vonatkozó politikában meghatározott elveknek megfelelően. Az állami tulajdonú vállalatok osztályozása alapján össze kell állítani a stratégiai jellegű, állami tulajdonban maradó állami tulajdonú vállalatok listáját, a privatizációra javasolt állami tulajdonú vállalatok listáját – egy külön alszakaszban feltüntetve az összes olyan állami tulajdonú vállalatot, amelyek a hadiállapoti jogi szabályozás hatályának ideje alatt átmenetileg nem privatizálhatók –, valamint a felszámolandó állami tulajdonú vállalatok listáját.

A reform egy lépésből áll. Ennek keretében hatályba lép az állami tulajdonra vonatkozó politikát bevezető jogszabály, valamint közzéteszik az állami tulajdonú vállalatok osztályozását.

A tervek szerint a reform 2024 negyedik negyedévére fejeződik be.

2. reform – Az állami tulajdonú vállalatok irányításának és igazgatásának javítása

E reform célja, hogy megkönnyítse a vállalatok áttérését az „állami egységes vállalat” jogi formáról a kereskedelmi irányultságúbb formákra, a vállalatirányítási normák javítása és ezeknek a vezető állami tulajdonú vállalatokon belüli végrehajtása révén előmozdítsa az állami tulajdonú vállalatok irányítási keretének hatékonyabbá és átláthatóbbá válását.

A reform négy lépésből áll. Első lépésként hatályba lép egy új törvény, amely az OECD iránymutatásainak (5) figyelembevételével javítja az állami tulajdonú vállalatok irányítását, többek között azáltal, hogy meghatározza az állami tulajdonú vállalatok felügyelőbizottságainak hatásköreit. A második lépésben felügyelőbizottságokat hoznak létre a legfontosabb állami tulajdonú vállalatok közül legalább 15 vonatkozásában, biztosítva, hogy ezen felügyelőbizottságok többségükben független tagokból álljanak. A harmadik lépés az, hogy Ukrajna a legfontosabb állami tulajdonú vállalatok közül legalább 15-öt magántulajdonú részvénytársasággá vagy korlátolt felelősségű társasággá alakít. A negyedik lépésben a hatóságok benyújtják a vállalatirányítási elvek megfelelő betartásáról szóló első jelentést.

A tervek szerint a reform 2027 negyedik negyedévére fejeződik be.

3. reform – Az állami tulajdonú vállalatok közszolgáltatási kötelezettségekkel és nem közszolgáltatási kötelezettségekkel kapcsolatos tevékenységeinek számviteli elkülönítése

E reform célja az egyenlő versenyfeltételek erősítése a közszektor és a magánszektor között, valamint az uniós vívmányokhoz való további közelítés a közszolgáltatási kötelezettségekkel és a nem közszolgáltatási kötelezettségekkel kapcsolatos tevékenységek számviteli elkülönítése révén.

A reform három lépésből áll. Első lépésként Ukrajna ütemtervet fogad el és tesz közzé, amely meghatározza a közszolgáltatási kötelezettségekkel kapcsolatos és a nem közszolgáltatási kötelezettségekkel kapcsolatos tevékenységek kötelező, strukturális számviteli elkülönítéséhez szükséges lépéseket a közszolgáltatási kötelezettségekben részt vevő állami tulajdonú vállalatok esetében. A második lépés keretében hatályba lép a 2006/111/EK európai bizottsági irányelvvel való összehangolást célzó jogszabály, amely biztosítani fogja a közszolgáltatási kötelezettségekkel és a nem közszolgáltatási kötelezettségekkel kapcsolatos tevékenységek kötelező strukturális elkülönítésének meghatározását és végrehajtását. A harmadik lépés az, hogy Ukrajna független ellenőrzési jelentést tesz közzé a közszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos tevékenységekben részt vevő vezető állami tulajdonú vállalatokról, amely jelentés beszámol többek között a számviteli elkülönítés végrehajtásáról és a keresztfinanszírozással kapcsolatos piaci megfelelésről.

A tervek szerint a reform 2027 harmadik negyedévére fejeződik be.

4. reform – Az állami támogatások ellenőrzési keretrendszerének javítása

E reform célja, hogy megszüntesse az állami támogatások ellenőrzésére vonatkozó felfüggesztést, és összehangolja az állami támogatások ellenőrzési keretrendszerét az uniós keretrendszerrel, ami átláthatóbbá tenné az állami tulajdonú vállalatok állami finanszírozását.

A reform egy lépésből áll, Ez magában foglalja az állami támogatásokra vonatkozó jogszabályok – többek között az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokkal kapcsolatos rendelkezések – aktualizálását, valamint annak a felfüggesztésnek a teljes megszüntetését, amelyet az Ukrajnai Monopóliumellenes Bizottság rendelt el az állami támogatások ellenőrzésének alkalmazására vonatkozóan.

A tervek szerint a reform 2025 negyedik negyedévére fejeződik be.

2.   A végrehajtási lépések listája és ütemterve

Sz.

Reform / Beruházás

A lépés neve

Ütemezés

A lépés leírása

6.1.

1. reform –

Az állami tulajdonra vonatkozó politika elfogadása

Az állami tulajdonra vonatkozó politika elfogadása és az állami tulajdonú vállalatok osztályozása

Q4

2024

Az állami tulajdonra vonatkozó általános politikáról és az állami tulajdonú vállalatok „osztályozásának” jóváhagyásáról szóló ukrán minisztertanácsi határozat elfogadása és közzététele. Az állami tulajdonra vonatkozó politika a következő fő területekre összpontosít:

—

az állami tulajdonú vállalatok által elérendő célkitűzések felsorolása,

—

annak ismertetése, hogy milyen szerepet tölt be az állam az állami tulajdonú vállalatok irányításában; hogyan fogja végrehajtani az állam az állami tulajdonra vonatkozó politikáját; mi a végrehajtásban részt vevő kormányzati hatóságok szerepe és felelőssége,

—

annak meghatározása, hogy milyen általános indokok alapján tarthatók az állami tulajdonú vállalatok állami tulajdonban, valamint rendszeres felülvizsgálat előírása ezen indokokra vonatkozóan,

—

az állami tulajdonú vállalatok tulajdonlására vonatkozó hosszú távú, összkormányzati prioritások meghatározása,

—

az osztalékpolitika, valamint a felügyelőbizottsági tagok és a vezetők javadalmazására vonatkozó politika meghatározása.

A tulajdonjogra vonatkozó politika lehetővé teszi az OECD vállalatirányítási reformjainak végrehajtását az elosztórendszereket üzemeltető vállalatok esetében a földgázpiaci verseny javítása érdekében.

Az állami tulajdonú vállalatok osztályozásának eredményeként létrejön:

—

azon, stratégia jelentőségűnek tekintett állami tulajdonú vállalatok listája, amelyek állami tulajdonban maradnak,

—

a privatizációra javasolt állami tulajdonú vállalatok listája, egy külön alszakaszban feltüntetve az összes olyan állami tulajdonú vállalatot, amelyek a hadiállapoti jogi szabályozás hatályának ideje alatt átmenetileg nem privatizálhatók,

—

a felszámolandó állami tulajdonú vállalatok listája.

6.2.

2. reform –

Az állami tulajdonú vállalatok irányításának és igazgatásának javítása

Az állami tulajdonú vállalatok irányításáról szóló jogszabály hatálybalépése

Q2

2024

Az állami tulajdonú vállalatok irányításáról szóló, az OECD vállalatirányításra vonatkozó iránymutatásait figyelembe vevő új törvény hatálybalépése. A törvény a következő fő területekre összpontosít:

—

annak meghatározása, hogy az állami tulajdonú vállalatok felügyelőbizottságai milyen hatáskörrel rendelkeznek a vezérigazgatók kinevezésére és felmentésére,

—

annak meghatározása, hogy az állami tulajdonú vállalatok felügyelőbizottságai milyen hatáskörrel rendelkeznek az állami tulajdonú vállalatok stratégiai, beruházási és pénzügyi terveivel kapcsolatos dokumentumok jóváhagyására,

—

éves értékelési eljárás kialakítása az állami tulajdonú vállalatok felügyelőbizottságai számára.

6.3.

2. reform –

Az állami tulajdonú vállalatok irányításának és igazgatásának javítása

Többségükben független tagokból álló felügyelőbizottságok kinevezése állami tulajdonú vállalatokhoz

Q2

2026

Felügyelőbizottságokat neveznek ki a minisztertanácsi határozattal jóváhagyott legfontosabb állami tulajdonú vállalatok közül legalább 15 vonatkozásában, biztosítva, hogy ezen felügyelőbizottságok többségükben független tagokból álljanak. A felügyelőbizottság tagjainak jelölése versenyeztetéses kiválasztási eljárás keretében történik, a kiválasztás kezdetén elfogadott és érvényben lévő eljárások alapján.

6.4.

2. reform –

Az állami tulajdonú vállalatok irányításának és igazgatásának javítása

A kulcsfontosságú állami tulajdonú vállalatok átalakítása magántulajdonú társaságokká

Q3

2026

A legfontosabb állami tulajdonú vállalatok listáján szereplő vállalatok közül legalább 15 átalakítása részvénytársasággá vagy korlátolt felelősségű társasággá a Minisztertanács határozata alapján.

6.5.

2. reform –

Az állami tulajdonú vállalatok irányításának és igazgatásának javítása

A vállalatirányítási elvek megfelelő betartásáról szóló jelentés benyújtása

Q4

2027

A vállalatirányítási elvek megfelelő alkalmazását igazoló pénzügyi és működési eredményeket ismertető első éves jelentés megküldése az Európai Bizottságnak. A jelentés értékeli továbbá a felügyeleti testületek döntéshozatalának függetlenségét – beleértve azt is, hogy a stratégiai kérdésekkel és a vezetői kinevezésekkel kapcsolatos döntésekhez szükség van-e a kormány tényleges hozzájárulására –, különös figyelmet fordítva a vezető kulcsfontosságú állami tulajdonú vállalatok listájáról legalább 15 állami tulajdonú vállalatra.

Az ellenőrzést megelőzően bevezetik és érvényesítik a vállalatirányítás következő alapelveit:

—

a Minisztertanács, a Pénzügyminisztérium és a Gazdasági Minisztérium szerepének egyértelmű meghatározása, valamint a parlamenti felügyelet érvényesítése,

—

az állami tulajdonú vállalatokat irányító konszolidált szervek megbízatásának és hatáskörének egyértelmű meghatározása és maradéktalan összehangolása az állami tulajdonra vonatkozó politikával,

—

az államháztartási gazdálkodással kapcsolatos megfontolások beépítése a vezető állami tulajdonú vállalatok (és szükség esetén az azokat irányító konszolidált szervek) alapszabályába.

—

a vezető állami tulajdonú vállalatok alapszabályait szükség esetén a vállalatirányítási reform elveivel összhangban módosítják, többek között a döntéshozatal során a felügyelőbizottságok függetlenségének biztosítása érdekében.

6.6.

3. reform –

Az állami tulajdonú vállalatok közszolgáltatási kötelezettségekkel és nem közszolgáltatási kötelezettségekkel kapcsolatos tevékenységeinek számviteli elkülönítése

A közszolgáltatási kötelezettségekkel és a nem közszolgáltatási kötelezettségekkel kapcsolatos tevékenységek elkülönítésére vonatkozó ütemterv elfogadása

Q1

2025

Egy olyan ütemterv elfogadása és közzététele, amely meghatározza a közszolgáltatási kötelezettségekkel kapcsolatos és a nem közszolgáltatási kötelezettségekkel kapcsolatos tevékenységek kötelező strukturális elkülönítéséhez szükséges lépéseket a közszolgáltatási kötelezettségekben részt vevő állami tulajdonú vállalatok esetében. Az ütemterv azon alapul, hogy jelenleg milyen szinten áll a szükséges számviteli megközelítések elfogadása, és operatív lépéseket tartalmaz arra vonatkozóan, hogy hogyan végezhető el a számviteli elkülönítés a szükséges változtatások végrehajtásának különböző fázisainál tartó vállalatok esetében. Az ütemterv leírja, hogy miként történik majd a közszolgáltatási kötelezettségekkel kapcsolatos tevékenységek és a nem közszolgáltatási kötelezettségekkel kapcsolatos tevékenységek számviteli elkülönítése azon legfontosabb állami tulajdonú vállalatok esetében, amelynek vonatkozásában a minisztertanácsi határozat ezt jóváhagyta.

6.7.

3. reform –

Az állami tulajdonú vállalatok közszolgáltatási kötelezettségekkel és nem közszolgáltatási kötelezettségekkel kapcsolatos tevékenységeinek számviteli elkülönítése

A közszolgáltatási kötelezettségekkel és a nem közszolgáltatási kötelezettségekkel kapcsolatos tevékenységek elkülönítésére vonatkozó jogszabály hatálybalépése

Q4

2025

A 6.6. lépésben elfogadott ütemterv szerinti, a 2006/111/EK európai bizottsági irányelvvel való összehangolást célzó jogszabály hatálybalépése, amely biztosítani fogja, hogy a közszolgáltatási kötelezettségekkel és a nem közszolgáltatási kötelezettségekkel kapcsolatos tevékenységek közötti kötelező szervezeti elkülönítést minden olyan vezető állami tulajdonú vállalat meghatározza és végrehajtsa, amelyet a Minisztertanács határozata jóváhagyott, és amely közszolgáltatási kötelezettségekben vesz részt.

6.8.

3. reform –

Az állami tulajdonú vállalatok közszolgáltatási kötelezettségekkel és nem közszolgáltatási kötelezettségekkel kapcsolatos tevékenységeinek számviteli elkülönítése

A közszolgáltatási kötelezettségekkel kapcsolatos és a nem közszolgáltatási kötelezettségekkel kapcsolatos tevékenységek elkülönítéséről szóló ellenőrzési jelentés benyújtása

Q3

2027

Egy független könyvvizsgálói jelentés benyújtása, amelyet olyan, a nemzetközi könyvvizsgálati hálózat részét képező könyvvizsgáló társaság készített, amely a nemzeti jogszabályok jogosult elvégezni a közérdekű vállalkozások pénzügyi kimutatásainak kötelező könyvvizsgálatát. Ez a jelentés részletes értékelést tartalmaz a minisztertanácsi határozat által jóváhagyott, közszolgáltatási kötelezettségekkel foglalkozó vezető állami tulajdonú vállalatokról az alábbi területek tekintetében:

—

a számviteli elkülönítés végrehajtása,

—

a keresztfinanszírozással kapcsolatos piaci megfelelés,

—

az egyes állami tulajdonú vállalatokhoz rendelt közszolgáltatási kötelezettségek meghatározása,

—

a közszolgáltatási kötelezettségekből eredő költségek, pénzügyi mozgások és kötelezettségek.

6.9.

4. reform –

Az állami támogatások ellenőrzési keretrendszerének javítása

Az állami támogatásokra vonatkozó aktualizált jogszabályok hatálybalépése és az állami támogatások ellenőrzése felfüggesztésének teljes megszüntetése

Q4

2025

Az állami támogatásokra vonatkozó aktualizált jogszabály hatálybalépése – beleértve az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokkal kapcsolatos rendelkezéseket is –, valamint az Ukrajnai Monopóliumellenes Bizottság által végzett, az állami támogatásokat vizsgáló ellenőrzések teljes körű újraindítása, kivéve azon rendszerszintű jelentőséggel bíró bankoknak a hadiállapot időtartama alatt a védelmi ipar finanszírozását szolgáló állami feltőkésítése tekintetében, amelyek biztonsági átvilágítással rendelkeznek. A jogszabály megengedi majd olyan támogatási programok működését is, amelyek kkv-knak nyújtanak konkrét támogatást a hadiállapot keretében.

C.7.   HUMÁN TŐKE

1.   A reformok és beruházások ismertetése

E fejezet célja, hogy bemutassa a humán tőke elmúlt években tapasztalt eróziójának megállításához szükségesnek ítélt reformokat, egyszersmind lefektetve a fenntartható helyreállítási, újjáépítési és korszerűsítési folyamat alapjait.

1. reform – A szakoktatás javítása

E reform célja annak biztosítása, hogy az oktatás megfeleljen a munkaerőpiaci és az ország helyreállításához kapcsolódó igényeknek; ennek érdekében bővíti az oktatási intézményeknek a formális és nem formális szakoktatás nyújtásához szükséges kapacitásait, valamint szabályozza az egyrészről a szakoktatási intézmények, másrészről a nemzeti/helyi és nemzetközi érdekelt felek közötti kapcsolatokat az ukrajnai humán tőke fenntartható fejlesztése érdekében.

A reform egy lépésből áll. Ennek keretében hatályba lép a szakoktatásról szóló jogszabály.

A tervek szerint a reform 2025 második negyedévére fejeződik be.

2. reform – Az iskola előtti nevelés javítása

E reform célja, hogy biztosítsa a minőségi iskola előtti neveléshez való hozzáférést azzal a céllal, hogy növelje az óvodáskorú gyermeket nevelő nők munkaerőpiaci részvételét.

A reform egy lépésből áll. Ennek keretében hatályba lép az iskola előtti nevelésről szóló jogszabály.

A tervek szerint a reform 2025 első negyedévére fejeződik be.

3. reform – A fogyatékossággal élő személyek rehabilitációs rendszerének javítása

E reform célja a rehabilitációs rendszer javítása, valamint az, hogy egy új elektronikus rendszer segítségével lehetővé tegye az emberek szükségleteinek szélesebb körű felmérését.

A reform egy lépésből áll. Ennek keretében hatályba lépnek a funkcióképesség, a fogyatékosság és az egészség mérésére vonatkozó nemzetközi szabványokhoz való igazodásra vonatkozó jogszabályok, valamint megkezdi működését egy olyan elektronikus rendszer, amely információkat tartalmaz az egyének szükségleteiről, és automatikusan felkínálja az azonosított szükségleteknek megfelelő szolgáltatásokat.

A tervek szerint a reform 2026 negyedik negyedévére fejeződik be.

4. reform – Átmenet a katonai szolgálatból a polgári életbe

E reform célja, hogy megkönnyítse a katonai szolgálatból a polgári életbe való átmenetet, beleértve a társadalmi és gazdasági életben való aktív részvételt is.

A reform egy lépésből áll, amelynek keretében hatályba lépnek a polgári életbe való átmenetet segítő rendszer és a kapcsolódó szolgáltatások végrehajtásához szükséges jogalkotási intézkedések.

A tervek szerint a reform 2026 harmadik negyedévére fejeződik be.

5. reform – A szociális infrastruktúra javítása és intézményi kitagolás

E reform célja az állami gondozási rendszerben a gyermekek, a fogyatékossággal élő személyek és az idősek jóllétének javítása.

A reform egy lépésből áll. Ez magában foglalja két, a pszichoneurológiai és egyéb bentlakásos intézmények reformját célzó stratégia elfogadását, valamint az intézményi kitagolást a gyermekek, a fogyatékossággal élők és az idősek gondozása terén.

A tervek szerint a reform 2024 negyedik negyedévére fejeződik be.

6. reform – A munkaerőpiac működésének javítása

E reform célja, hogy hozzájáruljon a munkaerőpiac működésének javításához.

A reform két lépésből áll. Az első lépés az Ukrajna demográfiai helyzetének 2040-ig történő javítását – ideértve többek között a korai halálozás csökkentését és a kedvezőtlen migrációs tendenciák visszaszorítását – célzó stratégia elfogadása. Második lépésként olyan stratégiát kell elfogadni a népesség foglalkoztatására vonatkozóan, amely javaslatokat tesz az ukrán munkaerőpiaci feltételek naprakésszé tétele tekintetében, például a munkaerőpiachoz való egyszerűsített hozzáféréssel és az állami foglalkoztatási szolgálat reformjával kapcsolatban.

A tervek szerint a reform 2026 második negyedévére fejeződik be.

7. reform – A rászorulók lakhatáshoz való hozzáférésének biztosítása

E reform célja a szociális lakhatási rendszer keretének kidolgozása.

A reform két lépésből áll. Az első lépés azon jogszabályok hatálybalépése, amelyek meghatározzák az ukrán lakhatási politika kulcsfontosságú prioritásait, ide sorolva például az átláthatóság szükségességét, a leginkább veszélyeztetett csoportok lakhatáshoz való hozzáférésének biztosítását vagy a támogatási rendszerek létrehozását. Második lépésként hatályba lépnek a szociális lakásalapot létrehozó jogszabályok.

A tervek szerint a reform 2026 negyedik negyedévére fejeződik be.

8. reform – A szociális biztonság javítása

E reform célja a szociális közszolgáltatások nyújtásának javítása olyan mechanizmusok bevezetése révén, amelyek bizonyos szociális szolgáltatások nyilvántartásba vett szolgáltatóktól történő beszerzésére szolgálnak.

A reform egy lépésből áll, Ez magában foglalja egy olyan határozat elfogadását, amely megreformálja a szociális szolgáltatásokra vonatkozó szociális közbeszerzési rendszert, a finanszírozási modell helyett eredményorientált beszerzési modellt alkalmaz a szociális szolgáltatások beszerzése területén, valamint ösztönzi olyan szociális szolgáltatások nyújtását, amelyek általában nem kapnak közösségi finanszírozást.

A tervek szerint a reform 2025 második negyedévére fejeződik be.

9. reform – A kulturális fejlődés javítása

E reform célja Ukrajna kulturális örökségének előmozdítása.

A reform egy lépésből áll, Ez magában foglalja egy olyan stratégia elfogadását, amely kiemelt célokat határoz meg, ideértve például Ukrajna kulturális kínálata minőségének és hozzáférhetőségének javítását, valamint az ukrán kulturális intézményeket célzó kapacitásépítést.

A tervek szerint a reform 2025 első negyedévére fejeződik be.

1. beruházás – Beruházás az oktatásba

E beruházás célja a biztonságos és minőségi közoktatáshoz való hozzáférés javítása.

A beruházás két lépésből áll. Első lépésként 2024-re és 2025-re folyó árakon (UAH-egyenértékben kifejezve) legalább 300 millió EUR összegű költségvetést irányoznak elő a biztonságos és minőségi oktatáshoz való hozzáférés javítására. A második lépésben 2024-re, 2025-re, 2026-ra és 2027-re folyó árakon (UAH-egyenértékben kifejezve) legalább 650 millió EUR összegű költségvetést irányoznak elő a biztonságos és minőségi oktatáshoz való hozzáférés javítására.

A tervek szerint a beruházás 2027 negyedik negyedévére fejeződik be.

2. beruházás – Beruházás az egészségügybe

E beruházás célja Ukrajna állami egészségügyi rendszerének javítása.

A beruházás két lépésből áll. Első lépésként 2024-re és 2025-re folyó árakon (UAH-egyenértékben kifejezve) legalább 200 millió EUR összegű költségvetést irányoznak elő az egészségügyi infrastruktúra és létesítmények megerősítésére, az egészségügyi szolgáltatások digitalizálására, valamint az orvosi vizsgálatokhoz, sebészeti beavatkozásokhoz és betegellátáshoz szükséges felszerelések biztosítására. A második lépésben 2024-re, 2025-re, 2026-ra és 2027-re folyó árakon (UAH-egyenértékben kifejezve) legalább 400 millió EUR összegű költségvetést irányoznak elő az egészségügyi infrastruktúra és létesítmények megerősítésére, az egészségügyi szolgáltatások digitalizálására, valamint az orvosi vizsgálatokhoz, sebészeti beavatkozásokhoz és betegellátáshoz szükséges felszerelések biztosítására.

A tervek szerint a beruházás 2027 negyedik negyedévére fejeződik be.

3. beruházás – Beruházás a szociális infrastruktúrába

E beruházás célja Ukrajna szociális infrastruktúrájának javítása.

A beruházás egy lépésből áll. Ennek keretében folyó árakon (UAH-egyenértékben kifejezve) legalább 350 millió EUR összegű költségvetést irányoznak elő a megrongálódott/megsemmisült szociális infrastruktúra helyreállítására, építésére (új építés, újjáépítés, felújítás, helyreállítás).

A tervek szerint a beruházás 2027 negyedik negyedévére fejeződik be.

4. beruházás – A megrongálódott vagy megsemmisült lakások után fizetendő kártérítésre irányuló beruházások

E beruházás célja a megfizethető lakások hozzáférhetőbbé tétele, valamint a lakhatás minőségének és hozzáférhetőségének javítása.

A beruházás egy lépésből áll. Ennek keretében folyó árakon (UAH-egyenértékben kifejezve) legalább 600 millió EUR összegű költségvetést irányoznak elő az Oroszország agressziós háborúja következtében megrongálódott vagy megsemmisült lakások után fizetett kártérítések fedezésére.

A tervek szerint a beruházás 2027 negyedik negyedévére fejeződik be.

5. beruházás – Beruházás a lakosság veszélyeztetett csoportjainak lakhatása érdekében

E beruházás célja a megfizethető lakások hozzáférhetőbbé tétele, valamint a lakhatás minőségének és hozzáférhetőségének javítása, különösen a fogyatékossággal élő veteránokra, a családtagjaikra és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyekre összpontosítva.

A beruházás két lépésből áll. Első lépésként 2024-re és 2025-re folyó árakon (UAH-egyenértékben kifejezve) legalább 200 millió EUR összegű költségvetést irányoznak elő az I–II. csoportba tartozó fogyatékossággal élő személyek lakhatásának biztosítására. A második lépésben 2024-re, 2025-re, 2026-ra és 2027-re folyó árakon (UAH-egyenértékben kifejezve) legalább 450 millió EUR összegű költségvetést irányoznak elő az I–II. csoportba tartozó fogyatékossággal élő személyek lakhatásának biztosítására.

A tervek szerint a beruházás 2027 negyedik negyedévére fejeződik be.

2.   A végrehajtási lépések listája és ütemterve

Sz.

Reform / Beruházás

A lépés neve

Ütemezés

A lépés leírása

7.1.

1. reform –

A szakoktatás javítása

A szakoktatásról szóló jogszabály hatálybalépése

Q2

2025

Hatályba lép a szakoktatásról szóló ukrán jogszabály. A törvény a következő fő területekre összpontosít:

—

méltányos szabályok meghatározása az oktatási szolgáltatások piacán szakoktatási tevékenységet végző oktatási intézmények működésére vonatkozóan,

—

az oktatási intézmények formális és nem formális szakoktatás nyújtásához szükséges intézményi kapacitásának bővítése,

—

a szakoktatási intézmények, valamint a nemzeti/helyi és nemzetközi érdekelt felek közötti kapcsolatok egyértelmű meghatározása az ukrajnai humántőke fenntartható fejlesztése érdekében.

7.2.

2. reform –

Az iskola előtti nevelés javítása

Az iskola előtti nevelésről szóló jogszabály hatálybalépése

Q1

2025

Az iskola előtti nevelésről szóló ukrán törvény hatálybalépése a magas színvonalú kisgyermekkori nevelésről szóló, 2019. május 22-i tanácsi ajánlással összhangban. A törvény a következő fő területekre összpontosít:

—

a kisgyermekek és óvodáskorú gyermekek iskola előtti neveléshez való hozzáférésének garantálása,

—

méltányos szabályok az oktatási szolgáltatások piacán iskola előtti nevelési tevékenységet végző oktatási intézmények működésére vonatkozóan,

—

tisztességes munkakörülmények az iskola előtti nevelés területén dolgozó munkavállalók számára,

—

az iskola előtti nevelést nyújtó szolgáltatók alkotta rugalmas és hatékony hálózat működésére vonatkozó szabályok.

7.3.

3. reform –

A fogyatékossággal élő személyek rehabilitációs rendszerének javítása

A fogyatékossággal élő személyek rehabilitációjáról szóló jogszabály hatálybalépése

Q4

2026

A fogyatékossággal élő személyek ukrajnai rehabilitációjáról szóló ukrán törvényt módosító jogszabály hatálybalépése.

A törvény a következő fő területekre összpontosít:

—

a funkcióképesség, a fogyatékosság és az egészség nemzetközi osztályozási rendszerének alkalmazása,

—

egy olyan elektronikus rendszer bevezetése, amely információkat tartalmaz az egyének szükségleteiről, és automatikusan felkínálja az azonosított szükségleteknek megfelelő (szociális, orvosi és egyéb) szolgáltatásokat.

7.4.

4. reform –

Átmenet a katonai szolgálatból a polgári életbe

A katonai szolgálatból a polgári életbe való átmenetet elősegítő rendszer megvalósításáról szóló jogszabály hatálybalépése

Q3

2026

Az állami veteránpolitikáról szóló ukrán jogszabály hatálybalépése, beleértve a katonai szolgálatból a polgári életbe való átmenetet elősegítő rendszer bevezetését. A jogszabály a következő fő területekre fog összpontosítani:

—

rehabilitáció és orvosi ellátás, ideértve a pszichológiai segítségnyújtást is,

—

képzési, átképzési és szakmai továbbképzési programok,

—

a veteránok külön foglalkoztatási kategóriába való besorolásához szükséges feltételek,

—

a veteránok vállalkozásait támogató intézkedések.

7.5.

5. reform –

A szociális infrastruktúra javítása és intézményi kitagolás

A pszichoneurológiai és egyéb bentlakásos intézmények reformjára, valamint a fogyatékossággal élő személyek és az idősek gondozása intézményesítettségének csökkentésére irányuló stratégia, továbbá a 2024–2028-as időszakra szóló, az összes ukrajnai gyermek családi környezetben történő nevelkedéshez való jogának biztosítására irányuló stratégia elfogadása

Q4

2024

A pszichoneurológiai és egyéb bentlakásos intézmények reformjára, valamint a fogyatékossággal élő személyek és az idősek gondozása terén az intézményi kitagolásra irányuló stratégia, továbbá a 2024–2028-as időszakra szóló azon stratégia elfogadása, amelynek célja a családi környezetben való felnövés jogának érvényesítése valamennyi ukrajnai gyerek esetében. A stratégiák a következő fő területekre összpontosítanak:

—

szociális szolgáltatások kialakítása a gyermekes családok, a fogyatékossággal élő személyek és az idősek támogatása érdekében, hogy önállóan élhessenek a közösségben és ne legyen szükség intézményesítésre,

—

a további támogatásra szoruló fogyatékossággal élő személyek és idősek önálló életvitelét segítő szolgáltatások kialakítása,

—

családon alapuló nevelési formák (pl. nevelőszülői gondozás, gyámság és örökbefogadás) biztosítása a szülői felügyelet nélkül maradt gyermekek számára.

7.6.

6. reform –

A munkaerőpiac működésének javítása

A 2040-ig tartó időszakra vonatkozó, demográfiai fejlődési stratégia elfogadása

Q3

2024

Az Ukrajna 2040-ig tartó időszakra szóló demográfiai stratégiájának aktualizálásáról szóló minisztertanácsi rendelet elfogadása. A stratégia a következő fő területekre összpontosít:

—

a termékenységgel kapcsolatos helyzet javítása,

—

a korai halálozás csökkentése, különösen a munkaképes korú férfiak körében,

—

a negatív migrációs tendenciák visszaszorítása többek között a kényszermigránsok visszatérése és a külföldi diaszpóra tagjainak Ukrajnába vonzása révén,

—

a hosszabb aktív élettartam elősegítése,

—

a demográfiai helyzet javításához szükséges infrastruktúra és biztonsági feltételek megteremtése.

7.7.

6. reform –

A munkaerőpiac működésének javítása

A népességfoglalkoztatási stratégia elfogadása

Q2

2026

A népességfoglalkoztatási terv jóváhagyásáról szóló ukrán minisztertanácsi rendelet elfogadása. A stratégia a következő fő területekre összpontosít:

—

kedvező foglalkoztatási feltételek teremtése, többek között a vállalkozói szellem ösztönzése révén, különös figyelmet szentelve a nők helyzetének,

—

a munkaerőpiachoz való hozzáférés egyszerűsítése,

—

átképzés,

—

az állami foglalkoztatási szolgálat reformja,

—

a munkaerőpiaci előrejelzés reformja,

—

a külföldi tehetségek – külföldi vállalkozók, magasan képzett és egyéb munkavállalók, diákok – vonzása az ukrán munkaerőpiacra vonzása az ukrán munkaerőpiacra.

7.8.

7. reform –

A rászorulók lakhatáshoz való hozzáférésének biztosítása

A lakhatási politika alapelveiről szóló jogszabály hatálybalépése

Q4

2025

A lakhatási politika alapelveiről szóló ukrán törvény hatálybalépése. A törvény a következő fő területekre összpontosít:

—

a lakhatás hozzáférhetősége terén elsőbbséget kell biztosítani a leginkább veszélyeztetett lakossági csoportok lakhatáshoz juttatásának,

—

a különböző finanszírozási képességű polgárok számára különböző támogatási mechanizmusok kialakítása és az ezekhez való hozzáférés kritériumainak meghatározása,

—

az önkormányzati lakások bérbeadását és vételi opcióval történő bérbeadását lehetővé tevő jogalapokra vonatkozó szabályozás,

—

átlátható rendszer létrehozása a polgárok lakhatási igényeinek nyilvántartására a helyi szintű gyors reagálás biztosítása érdekében,

—

átlátható nyomonkövetési keret létrehozása a nyilvánosság, a civil társadalom és a nemzetközi közösség számára.

7.9.

7. reform –

A rászorulók lakhatáshoz való hozzáférésének biztosítása

A szociális lakhatási alapról szóló jogszabály hatálybalépése

Q4

2026

A szociális lakhatási alapról szóló ukrán jogszabály módosításáról szóló ukrán törvény (vagy e törvény új változata) hatálybalépése. A törvény a következő fő területekre összpontosít:

—

intézményi keret kialakítása a szociális lakhatással kapcsolatos projektek megfelelő kínálatának biztosítása érdekében,

—

átlátható rendszer kialakítása a polgárok igényeinek nyomon követésére a helyi szintű gyors reagálás biztosítása érdekében,

—

átlátható nyomonkövetési keret kialakítása a nyilvánosság, a civil társadalom és a nemzetközi közösség számára.

—

az intézményi keret kapacitásának bővítése a szociális lakhatással kapcsolatos projektek megfelelő kínálatának biztosítása érdekében,

—

a szociális lakások kialakítására és működtetésére vonatkozó szabályok javítása, beleértve az energiahatékonysági, a biztonsági és egyéb szabványoknak való megfelelés biztosítását.

7.10.

8. reform –

A szociális biztonság javítása

A szociális szolgáltatások beszerzéséről szóló határozat elfogadása

Q2

2025

Az ukrán minisztertanács határozatot fogad el szociális szolgáltatások költségvetési forrásokból való beszerzéséről. A határozat költségvetési szempontból semleges, semmilyen módon nem befolyásolja az ukrán államadósság fenntarthatóságát, és a következő fő területekre összpontosít:

—

finanszírozási modell helyett eredményorientált beszerzési modell alkalmazása a szociális szolgáltatások beszerzése területén,

—

olyan mechanizmus bevezetése, amely lehetővé teszi bizonyos szociális szolgáltatásoknak a nyilvántartásba vett közszektorbeli és magánszektorbeli szociális szolgáltatóktól történő beszerzését a szociális szolgáltatások meghatározott színvonala és a szolgáltatókkal szembe támasztott követelmények alapján.

7.11.

9. reform –

A kulturális fejlődés javítása

Az ukrán kultúra fejlesztésére irányuló stratégia elfogadása

Q1

2025

Minisztertanácsi rendelet elfogadása az ukrán kultúra fejlesztésére irányuló stratégia jóváhagyásáról. A stratégia a következő fő területekre összpontosít:

—

az ukrán nép kulturális örökségének és tulajdonának megőrzése, védelme és népszerűsítése a közös európai kulturális térség szerves részeként, a nemzeti emlékezet megőrzése,

—

magas színvonalú és hozzáférhető kulturális szolgáltatások biztosítása, valamint a kreatív önmegvalósítás lehetővé tétele az emberek számára,

—

az ukrán kulturális intézmények kapacitásának bővítése a hozzáférhetőség javítása, a kulturális részvétellel kapcsolatos bevált gyakorlatok megosztása és a nemzetközi kulturális kapcsolatok megerősítése érdekében,

—

a szociális innovációnak és a foglalkoztatás egyik hajtóerejének számító kreatív ágazat támogatása, valamint intézményi kapacitásainak bővítése.

7.12.

1. beruházás – Beruházás az oktatásba

Legalább 300 millió EUR összegű beruházás az oktatásba

Q2

2026

A kormány időközi jelentése (vagy az államkincstár jelentése), amely szerint a 2024. és 2025. évi állami költségvetés (UAH-egyenértékben kifejezve) legalább 300 millió EUR összegű forrást rendel a biztonságos és minőségi oktatáshoz való hozzáférés javításához (a 9.7. lépés részeként) – az iskola előtti nevelésről szóló új jogszabállyal összhangban ideértve az iskola előtti nevelést is – többek között a következőkkel kapcsolatban:

—

óvóhelyek és biztonságos körülmények az oktatási intézményekben,

—

iskolabuszok,

—

modern tanítási módszerek, többek között a digitalizáció révén,

—

oktatási anyagok és eszközök oktatási intézmények számára,

—

minőségi táplálkozás,

—

műhelyek és laboratóriumok létrehozása oktatási intézményekben;

—

az oktatási épületek energiahatékonyságának javítása.

7.13.

1. beruházás – Beruházás az oktatásba

Legalább 650 millió EUR összegű beruházás az oktatásba

Q4

2027

A kormány végső jelentése (vagy az államkincstár jelentése), amely szerint a 2024., 2025., 2026. és 2027. évi állami költségvetés (UAH-egyenértékben kifejezve) legalább 650 millió EUR összegű forrást rendel a biztonságos és minőségi oktatáshoz való hozzáférés javításához (a 9.8. lépés részeként) – az iskola előtti nevelésről szóló új jogszabállyal összhangban ideértve az iskola előtti nevelést is – többek között a következőkkel kapcsolatban:

—

óvóhelyek és biztonságos körülmények az oktatási intézményekben,

—

iskolabuszok,

—

modern tanítási módszerek, többek között a digitalizáció révén,

—

oktatási anyagok és eszközök oktatási intézmények számára,

—

minőségi táplálkozás,

—

műhelyek és laboratóriumok létrehozása oktatási intézményekben;

—

az oktatási épületek energiahatékonyságának javítása.

7.14.

2. beruházás –

Beruházás az egészségügybe

Legalább 200 millió EUR összegű beruházás az egészségügybe

Q2

2026

A kormány időközi jelentése (vagy az államkincstár jelentése), amely szerint a 2024. és 2025. évi állami költségvetés – részben regionális szinten (a 9.7. lépés részeként) – legalább 200 millió EUR összegű forrást (UAH-egyenértékben kifejezve) rendel az egészségügyi ellátás megerősítéséhez többek között a következőkkel kapcsolatban:

—

mikrobiológiai, kémiai és fizikai vizsgálatokhoz használatos laboratóriumi berendezések,

—

óvóhelyek és biztonsági intézkedések az egészségügyi létesítményekben,

—

az orvosi vizsgálatokhoz, műtétekhez és betegellátáshoz szükséges kórházi berendezések,

—

egészségügyi infrastruktúra és létesítmények,

—

az egészségügyi szolgáltatások hatékonyságának és eredményességének javítását szolgáló informatikai rendszerek.

7.15.

2. beruházás –

Beruházás az egészségügybe

Legalább 400 millió EUR összegű beruházás az egészségügybe

Q4

2027

A kormány végső jelentése (vagy az államkincstár jelentése), amely szerint a 2024, 2025., 2026. és 2027. évi állami költségvetés – részben regionális szinten (a 9.8. lépés részeként) – legalább 400 millió EUR összegű forrást (UAH-egyenértékben kifejezve) rendel az egészségügyi ellátás megerősítéséhez többek között a következőkkel kapcsolatban:

—

mikrobiológiai, kémiai és fizikai vizsgálatokhoz használatos laboratóriumi berendezések,

—

óvóhelyek és biztonsági intézkedések az egészségügyi létesítményekben,

—

az orvosi vizsgálatokhoz, műtétekhez és betegellátáshoz szükséges kórházi berendezések,

—

egészségügyi infrastruktúra és létesítmények,

—

az egészségügyi szolgáltatások hatékonyságának és eredményességének javítását szolgáló informatikai rendszerek.

7.16.

3. beruházás –

Beruházás a szociális infrastruktúrába

Legalább 350 millió EUR összegű beruházás a szociális infrastruktúrába

Q4

2027

A kormány végső jelentése (vagy az államkincstár jelentése), amely szerint a 2026. és 2027. évi költségvetésekben – részben regionális szinten (a 9.8. lépés részeként) – legalább 350 millió EUR összegű forrás van elkülönítve (UAH-egyenértékben kifejezve) a megrongálódott/megsemmisült szociális infrastruktúra helyreállítására és építésére (új építés, újjáépítés, átalakítás, helyreállítás) az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni fegyveres agressziója okozta társadalmi, gazdasági és környezeti következmények megszüntetése érdekében, különös tekintettel a regionális szintre.

7.17.

4. beruházás –

A megrongálódott vagy megsemmisült lakások után fizetendő kártérítésre irányuló beruházások

Legalább 600 millió EUR összegű beruházás a megrongálódott lakások után fizetendő kártérítésre

Q4

2027

A kormány végső jelentése (vagy az államkincstár jelentése), amely szerint a 2026. és 2027. évi költségvetésekben legalább 600 millió EUR összegű forrás (UAH-egyenértékben kifejezve) van elkülönítve az Oroszországi Föderáció agressziójával összefüggő összecsapások, terrorcselekmények, szabotázs miatt megrongálódott vagy megsemmisült – és az ilyen lakások állami nyilvántartásában szereplő – lakások tulajdonosainak fizetendő kártérítésre.

7.18.

5. beruházás – A veszélyeztetett lakossági csoportok lakhatásának biztosításába eszközölt beruházások

Legalább 200 millió EUR összegű beruházás az I–II. csoportba tartozó fogyatékossággal élő veteránok, az elhunyt veteránok családtagjai és az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek lakhatásának biztosítására

Q2

2026

A kormány időközi jelentése (vagy az államkincstár jelentése), amely szerint a 2024. és 2025. évi költségvetésekben (UAH-egyenértékben kifejezve) legalább 200 millió EUR összegű forrás van elkülönítve a következő csoportokba tartozó személyek lakhatásának biztosítására:

—

az I–II. csoportba tartozó fogyatékossággal élő azon személyek, akik Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását védték,

—

az elhunyt honvédők családtagjai,

—

azok a belső menekültek, akik Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását védték, valamint családtagjaik.

7.19.

5. beruházás – Beruházás a lakosság veszélyeztetett csoportjainak lakhatása érdekében

Legalább 450 millió EUR összegű beruházás az I–II. csoportba tartozó fogyatékossággal élő veteránok, az elhunyt veteránok családtagjai és az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek lakhatásának biztosítására

Q4

2027

A kormány végső jelentése (vagy az államkincstár jelentése), amely szerint a 2024., 2025., 2026. és 2027. évi költségvetésekben (UAH-egyenértékben kifejezve) legalább 450 millió EUR összegű forrás van elkülönítve a következő csoportokba tartozó személyek lakhatásának biztosítására:

—

az I–II. csoportba tartozó fogyatékossággal élő azon személyek, akik Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását védték,

—

az elhunyt honvédők családtagjai,

—

azok a belső menekültek, akik Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását védték, valamint családtagjaik.

C.8.   ÜZLETI KÖRNYEZET

1.   A reformok és beruházások ismertetése

E fejezet célkitűzése az ukrajnai üzleti környezet javítása, elismerve a magánszektor szerepét az ország fenntartható helyreállításában. Az e fejezeten belüli reformok célja az üzleti tevékenység költségeinek mérséklése, többek között a bürokrácia csökkentése, a digitalizáció fokozása és a finanszírozáshoz való hozzáférés megkönnyítése révén.

1. reform – A szabályozási környezet javítása

E reform célja a szabályozási környezet javítása az egymást átfedő szabályozások eltörlésével, valamint a közigazgatási eljárások egyszerűsítésével és digitalizálásával.

A reform két lépésből áll. Első lépésként cselekvési tervet fogadnak el a különböző ágazatokban folytatott gazdasági tevékenységek szabályozásának optimalizálásáról és digitalizálásáról. A második lépésben hatályba lépnek a deregulációra és az üzleti feltételek egyszerűsítésére vonatkozó jogszabályok.

A tervek szerint a reform 2025 negyedik negyedévére fejeződik be.

2. reform – A Gazdasági Biztonsági Hivatal reformja

E reform célja a Gazdasági Biztonsági Hivatal működésének újraindítása egyértelműbb felhatalmazás, valamint a vezetőség és a személyzet kiválasztására irányuló nyílt, átlátható és versenyalapú eljárás révén.

A reform egy lépésből áll. Egy olyan új jogszabály hatálybalépését foglalja magában, amely nyílt, átlátható és versenyalapú (érdemeken alapuló) eljárást alakít ki a vezetőség és a személyzet kiválasztására, szigorítja a kiválasztási bizottságra vonatkozó követelményeket, szerződéses rendszert vezet be a munkavállalók számára, egyértelműen meghatározza a hivatal hatáskörét és a megbízatását, valamint a személyzet tanúsítására szolgáló mechanizmust dolgoz ki.

A tervek szerint a reform 2024 második negyedévére fejeződik be.

3. reform – Forráshoz jutás és piacra jutás

E reform célja, hogy különböző eszközökkel segítse a magánszektort.

A reform két lépésből áll. Első lépésként Ukrajna elfogadja a kis- és középvállalkozásokra (kkv-kra) vonatkozó stratégiát és cselekvési tervet, hogy annak végrehajtása révén javítsa a kkv-k piacra jutását, továbbá a finanszírozáshoz, egyéb erőforrásokhoz, valamint az ismeretekhez való hozzáférését. A második lépésben hatályba lépnek a közüzemi hálózatokhoz való hozzáférés egyszerűsítésére vonatkozó jogszabályi módosítások.

A tervek szerint a reform 2026 első negyedévére fejeződik be.

4. reform – A közbeszerzési eljárások javítása

E reform célja Ukrajna közbeszerzési rendszerének megerősítése az uniós vívmányokkal összehangolt jogszabályi keret révén.

A reform egy lépésből áll, Ez magában foglalja a közbeszerzési jogszabályoknak az uniós vívmányokkal való összehangolását, elsősorban a klasszikus és közüzemi közbeszerzési irányelvekre, a koncessziókra és a köz- és magánszféra közötti partnerségekre, az energiacímkézésre és a környezettudatos tervezésre vonatkozó követelményeknek a közbeszerzés során kötelező minimumkritériumként való alkalmazására, valamint az e-közbeszerzési rendszer fejlesztésére összpontosítva.

A tervek szerint a reform 2027 harmadik negyedévére fejeződik be.

5. reform – Jogszabályok és szabványok harmonizálása az EU-val

E reform célja a piacfelügyeleti intézkedések újraindítása, valamint az uniós normák és szabványok elfogadásának megkönnyítése Ukrajnában, különösen az ipari termékek területén.

A reform két lépésből áll. Első lépésként jogszabályokat fogadnak el a piacfelügyeleti intézkedések újraindításáról és a nem élelmiszer jellegű termékek ellenőrzéséről. A második lépésben az ipari termékek három csoportjára (gépek, berendezés elektromágneses összeférhetősége, kisfeszültségű elektromos berendezések) vonatkozó harmonizált szabványokat átültetik a nemzeti szabványokba.

A tervek szerint a reform 2025 harmadik negyedévére fejeződik be.

6. reform – A késedelmes fizetések kezelése

E reform célja annak biztosítása, hogy a késedelmes fizetések ne akadályozzák az üzleti tevékenységet.

A reform egy lépésből áll. és a vonatkozó jogszabályoknak a 2011/7/EU irányelvvel (más néven a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvvel) való összehangolását foglalja magában.

A tervek szerint a reform 2027 negyedik negyedévére fejeződik be.

1. beruházás – A mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyi támogatására irányuló beruházások

E beruházás célja annak biztosítása, hogy a vállalkozók finanszírozáshoz jussanak.

A beruházás egy lépésből áll. Ennek keretében (UAH-egyenértékben kifejezve) folyó árakon legalább 450 millió EUR-nak a költségvetésbe történő beállítását irányozzák elő 2024-ben, 2025-ben, 2026-ban és 2027-ben a mikrovállalkozások, a kkv-k, a kis- és középes méretű mezőgazdasági termelők, valamint a kis- és közepes méretű feldolgozó vállalkozások pénzügyi támogatáshoz való hozzáférésének javítása érdekében, amely átlátható kritériumok alapján allokált vállalati hitelezést és vissza nem térítendő támogatásokat egyaránt magában foglalhat.

A tervek szerint a beruházás 2027 negyedik negyedévére fejeződik be.

2.   A végrehajtási lépések listája és ütemterve

Sz.

Reform / Beruházás

A lépés neve

Ütemezés

A lépés leírása

8.1.

1. reform –

A szabályozási környezet javítása

A deregulációról szóló cselekvési terv elfogadása

Q3

2024

A deregulációról szóló cselekvési terv jóváhagyásával kapcsolatos ukrán minisztertanácsi rendelet elfogadása. A cselekvési terv a következő fő területekre összpontosít:

—

a piacra jutásra vonatkozó szabályozás csökkentése és digitalizálása,

—

az állami felügyelet (ellenőrzés) büntető és elnyomó modelljének prevenciós modellé való átalakítása (kockázatorientált megközelítés),

—

a felügyeleti és ellenőrzési funkciók számának csökkentése.

8.2.

1. reform –

A szabályozási környezet javítása

A jogszabály hatálybalépése az egyes ágazatok deregulációjáról szóló cselekvési tervnek megfelelően

Q4

2025

A deregulációról és az üzleti feltételek egyszerűsítéséről szóló jogszabály hatálybalépése. A jogszabály a következő fő területekre összpontosít:

—

az engedélyezési és licenceljárások digitalizálása az engedélyezési dokumentumok egységes állami elektronikus rendszerének bevezetésére irányuló kísérleti projekt végrehajtása révén,

—

az üzleti ellenőrzések csökkentése önkéntes biztosítás és ellenőrzés bevezetésével,

—

az engedélyezési dokumentumok és licencek jogutódlásának rendezése a gazdasági egység szervezeti és jogi formájának megváltozása esetén.

8.3.

2. reform –

Ukrajna Gazdasági Biztonsági Hivatalának reformja

Az ukrán Gazdasági Biztonsági Hivatal jogalapjának felülvizsgálatáról szóló törvény hatálybalépése

Q2

2024

Az ukrán Gazdasági Biztonsági Hivatal tevékenysége jogalapjának felülvizsgálatáról szóló törvény hatálybalépése. Az új jogszabály a következő fő területekre összpontosít:

—

nyílt, átlátható és versenyalapú eljárás kialakítása a vezetőség és a személyzet kiválasztására, valamint az új vezetők törvényben meghatározott, érdemeken alapuló eljárás alapján történő kiválasztására,

—

a kiválasztási bizottságra vonatkozó követelmények szigorítása,

—

szerződéses rendszer bevezetése a munkavállalók számára,

—

a hatáskör és a megbízatás egyértelműbb meghatározása,

—

a személyzet tanúsítására szolgáló mechanizmus kidolgozása.

8.4.

3. reform –

Forráshoz jutás és piacra jutás

A kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) vonatkozó stratégia és a végrehajtására vonatkozó cselekvési terv elfogadása

Q2

2025

A kkv-stratégia és a végrehajtására vonatkozó cselekvési terv jóváhagyásával kapcsolatos ukrán minisztertanácsi határozat elfogadása. A stratégia a következő fő területekre összpontosít:

—

piacra jutás,

—

finanszírozáshoz és egyéb erőforrásokhoz való hozzáférés,

—

az ismeretekhez való hozzáférés.

8.5.

3. reform –

Forráshoz jutás és piacra jutás

Az ingatlanok külső közműhálózatokhoz csatlakoztatásának egyszerűsítéséről és a csővezetékes szállítás szabályozásának javításáról szóló jogszabály hatálybalépése

Q1

2026

Az ingatlanok külső közműhálózatokhoz csatlakoztatásának egyszerűsítéséről és a csővezetékes szállítás jogi szabályozásának javításáról szóló jogalkotási aktusok módosítására vonatkozó törvény hatálybalépése. A törvény a következő fő területekre összpontosít:

—

amennyiben a biztonsági helyzet lehetővé teszi, nyílt hozzáférés a külső közműhálózatokra vonatkozó információkhoz nyilvános elektronikus nyilvántartásokon keresztül, amit a törvénymódosítások vonatkozó rendelkezései határoznak meg, valamint a külső közműhálózatokhoz való csatlakoztatás eljárásának egységesítése,

—

amennyiben a biztonsági helyzet lehetővé teszi, a külső közműhálózatokra vonatkozó információk felvétele az állami tulajdon nyilvános elektronikus nyilvántartásaiba, amit a törvénymódosítás vonatkozó rendelkezései határoznak meg,

—

a külső közműhálózatok védőkörzeteire vonatkozó információk felvétele az állami tulajdon nyilvános elektronikus nyilvántartásaiba.

8.6.

4. reform –

A közbeszerzési eljárások javítása

A közbeszerzésre vonatkozó jogszabályoknak az uniós vívmányokkal való harmonizálásáról szóló jogszabály hatálybalépése

Q3

2027

A közbeszerzésre vonatkozó jogszabályoknak a következőkkel való összehangolásáról szóló ukrán törvények hatálybalépése.

—

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről;

—

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről;

—

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/23/EU irányelve (2014. február 26.) a koncessziós szerződésekről;

—

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/81/EK irányelve (2009. július 13.) a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról;

—

A Tanács 89/665/EGK irányelve (1989. december 21.) az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról;

—

A Tanács 92/13/EGK irányelve (1992. február 25.) a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásairól szóló közösségi szabályok alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról;

—

Az Európai Parlament és a Tanács 2007/66/EK irányelve (2007. december 11.) a 89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelvnek a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében történő módosításáról;

—

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/55/EU irányelve (2014. április 16.) az elektronikus számlázás közbeszerzésben történő alkalmazásáról.

Ezek a törvények a következő fő területekre összpontosítanak:

—

a nemzeti jogszabályoknak a klasszikus közbeszerzési irányelvekkel és a közüzemi irányelvekkel való további összehangolása, különös tekintettel a közbeszerzési törvény tárgyi hatályára és az abban foglalt mentességekre; azon közbeszerzések szabályozásának körülhatárolása, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a katonai szükségleteket érintő, a biztonság és a védelem területén tevékeny ügyfelek által meghirdetett közbeszerzésekhez,

—

az engedményekre és a köz- és magánszféra közötti partnerségekre vonatkozó nemzeti jogszabályok további összehangolása az uniós vívmányokkal,

—

az energiacímkézési és a környezettudatos tervezési előírásoknak közbeszerzési minimumkövetelményként való érvényesítésére vonatkozó előírások alkalmazása;

—

az e-közbeszerzési rendszer fejlesztése, amely magában foglalja az e-szerződéskötés fejlesztését a Prozorro rendszerben, valamint a DREAM rendszerrel és adott esetben más állami informatikai rendszerekkel való operatív interoperabilitást.

8.7.

5. reform –

Jogszabályok és szabványok harmonizálása az EU-val

Határozat elfogadása a piacfelügyeleti intézkedések újraindításáról és a nem élelmiszer jellegű termékek ellenőrzéséről, beleértve a termékbiztonsági ellenőrzést is

Q4

2024

A hadiállapot feltételei szerinti állami felügyeleti (ellenőrzési) és állami piacfelügyeleti intézkedések megszüntetéséről szóló 2022. március 13-i, 303. sz. határozatnak az állami piacfelügyelet határozat hatálya alóli kizárása tekintetében történő módosításairól szóló ukrán minisztertanácsi határozat elfogadása, amely hatályon kívül helyezi a nem élelmiszer jellegű termékeknek a hadiállapot feltételei szerinti állami ellenőrzése megszüntetéséről szóló 2022. május 3-i, 550. sz. határozatot a piacfelügyeleti intézkedések és a nem élelmiszer jellegű termékek ellenőrzésének újraindítása érdekében, beleértve a termékbiztonsági ellenőrzéseket is

8.8.

5. reform –

Jogszabályok és szabványok harmonizálása az EU-val

Az ipari termékek három csoportjára vonatkozó harmonizált szabványok elfogadása

Q3

2025

Az ipari termékek három csoportjára (gépek, berendezés elektromágneses összeférhetősége, kisfeszültségű elektromos berendezések) vonatkozó harmonizált szabványokat fordítást követően nemzeti szabványokként fogadják el.

8.9.

6. reform –

A késedelmes fizetések kezelése

A késedelmes fizetés elleni fellépésről szóló jogszabály hatálybalépése

Q4

2027

A kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló, 2011. február 16-i 2011/7/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (átdolgozás) foglalt elvekkel összhangban álló jogszabály-módosítások hatálybalépése

8.10.

1. beruházás – A mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyi támogatására irányuló beruházások

Legalább 450 millió EUR összegű beruházás mikrovállalkozások, kkv-k, valamint kis- és közepes méretű feldolgozó vállalkozások pénzügyi támogatására

Q4

2027

A kormány jelentése (vagy az államkincstár jelentése), amely azt mutatja, hogy a 2024., 2025., 2026. és 2027. évi állami költségvetésben az államháztartás (UAH-egyenértékben kifejezve) legalább 450 millió EUR-t fordított a mikrovállalkozások, a kkv-k, a kis- és közepes méretű mezőgazdasági termelők és különösen a kis- és közepes méretű feldolgozó vállalkozások pénzügyi támogatására, összhangban – elfogadás esetén és ahol releváns – az új kkv-stratégiával és cselekvési tervvel is, amely átlátható kritériumok alapján allokált vállalati hitelezést és vissza nem térítendő támogatásokat egyaránt magában foglalhat. A vállalati hitelezés pénzügyi közvetítőkön keresztül történik. A vissza nem térítendő támogatásokat megfelelő erőforrásokkal és kapacitással rendelkező, erre a célra kijelölt szervezeteken és pénzügyi közvetítőkön keresztül folyósítják.

C.9.   DECENTRALIZÁCIÓ ÉS REGIONÁLIS POLITIKA

1.   A reformok és beruházások ismertetése

E fejezet célja a decentralizációs folyamat előmozdítása intézményi és jogalkotási szinten, valamint a regionális politika fejlesztésének megerősítése. Ez hozzájárul a helyi szintű döntéshozatali folyamatban való magasabb szintű részvételhez, és lehetővé teszi a regionális és helyi kormányzati szervek számára, hogy részt vegyenek a helyreállítási és újjáépítési folyamatban. A reform továbbá megerősíti a helyreállítási és újjáépítési projektek azonosítására, végrehajtására és értékelésére szolgáló szervezetek, struktúrák és rendszerek kapacitását.

1. reform – A decentralizáció előmozdítása

E reform célja, hogy megteremtse a helyi közigazgatási szervek prefektúratípusú hatósággá történő átalakításának keretét, és biztosítsa a helyi önkormányzatok és a végrehajtó hatóságok közötti jobb hatáskörmegosztást.

A reform három lépésből áll. Első lépésként hatályba lép a helyi közigazgatási szervek prefektúratípusú hatósággá történő átalakításáról szóló jogszabály, és azt az ukrajnai hadiállapot megszűnésétől vagy eltörlésétől számított 12 hónapon belül alkalmazzák. A második lépésben jóváhagyják és közzéteszik a helyi önkormányzatok jogi személyiséggel való felruházásához szükséges intézkedésekről szóló tanulmányt. A harmadik lépés keretében hatályba lép a helyi önkormányzatok és a végrehajtó hatóságok közötti jobb hatáskörmegosztást biztosító jogszabály, amely a hadiállapot lejártát követő 12 hónapon belül és az új költségvetési időszak kezdetével válik alkalmazandóvá.

A tervek szerint a reform 2026 első negyedévére fejeződik be.

2. reform – A polgárok fokozott bevonása a helyi szintű döntéshozatali folyamatba

E reform célja, hogy fokozza a polgárok aktív részvételét a helyi döntéshozatali folyamatokban.

A reform egy lépésből áll. Hatályba lép a közpolitikával kapcsolatos nyilvános konzultációkra vonatkozó jogszabály, és azt az ukrajnai hadiállapot megszűnésétől vagy eltörlésétől számított 12 hónapon belül alkalmazzák. A jogszabály létrehozza a közpolitika kialakítása és végrehajtása során folytatott nyilvános konzultációk jogi mechanizmusát, amely helyi jelentőségű kérdésekkel foglalkozik.

A tervek szerint a reform 2025 első negyedévére fejeződik be.

3. reform – A regionális politika fejlesztése és végrehajtása

E reform célja, hogy a regionális fejlesztésre és a helyi szintű várostervezés fejlesztésére vonatkozó stratégia módosítása révén összehangolja a regionális politikát a helyreállítási és újjáépítési erőfeszítésekkel.

A reform két lépésből áll. Az első lépés a 2021–2027-es időszakra vonatkozó állami regionális fejlesztési stratégia módosításáról szóló határozatok elfogadása. A második lépésben a várostervezési dokumentáció digitalizálásának előmozdítása érdekében elfogadják a helyi szintű várostervezés fejlesztéséről szóló határozatot.

A tervek szerint a reform 2024 negyedik negyedévére fejeződik be.

1. beruházás – A központi szint alatti ukrán hatóságok helyreállítási, újjáépítési és korszerűsítési szükségleteire irányuló beruházások

A beruházás célja a központi szint alatti ukrán hatóságok – különösen a helyi önkormányzatok – helyreállítási, újjáépítési és korszerűsítési szükségleteinek támogatása.

A beruházás két lépésből áll. Első lépésként időközi jelentést készítenek arról, hogy a 2024. és 2025. évre az Ukrajna-eszköz I. pillére keretében nyújtott vissza nem térítendő finanszírozási támogatás legalább 5 %-át a központi szint alatti ukrán hatóságok – különösen a helyi önkormányzatok – helyreállítási, újjáépítési és korszerűsítési szükségleteire különítették el. A második lépésben jelentést készítenek arról, hogy a 2024., 2025., 2026. és 2027. évre az Ukrajna-eszköz I. pillére keretében nyújtott vissza nem térítendő finanszírozási támogatás legalább 20 %-át a központi szint alatti ukrán hatóságok – különösen a helyi önkormányzatok – helyreállítási, újjáépítési és korszerűsítési szükségleteire különítették el.

A beruházás várhatóan 2027 negyedik negyedévére zárul le.

2.   A végrehajtási lépések listája és ütemterve

Sz.

Reform / Beruházás

A lépés neve

Ütemezés

A lépés leírása

9.1.

1. reform –

A decentralizáció előmozdítása

Az ukrajnai végrehajtó hatóságok területi szervezetének reformjáról szóló jogszabály hatálybalépése késleltetett alkalmazással

Q1

2025

A helyi közigazgatásról szóló ukrán törvénynek és néhány más ukrán jogalkotási aktusnak az ukrajnai végrehajtó hatóságok területi szervezete reformjának tekintetében történő módosításáról szóló ukrán törvény hatálybalépése, amelyet az ukrajnai hadiállapot megszűnésétől vagy eltörlésétől számított 12 hónapon belül alkalmaznak. A törvény végrehajtására vonatkozó alárendelt jogi aktusokat a törvény hatálybalépését követően kell elfogadni.

A törvény a következő fő területekre összpontosít:

—

a helyi közigazgatási szervek prefektúratípusú hatósággá történő átalakítása egy olyan kiegyensúlyozott rendszer kialakítása érdekében, amely biztosítja a helyi önkormányzati szervek által végzett tevékenységek jogi természetét,

—

a központi végrehajtó hatóságok területi szervei közötti koordináció biztosítása az állami politika regionális és helyi szintű végrehajtása során.

9.2.

1. reform –

A decentralizáció előmozdítása

A helyi önkormányzatok jogi személyiséggel való felruházásához szükséges intézkedésekről szóló tanulmány jóváhagyása és közzététele Ukrajna Község-, Terület- és Infrastrukturális Fejlesztési Minisztériumának honlapján

Q2

2025

A területi önkormányzatok jogi személyiséggel való felruházásának lehetőségéről szóló tanulmány eredményeinek közzététele Ukrajna Község-, Terület- és Infrastrukturális Fejlesztési Minisztériumának hivatalos internetes portálján.

9.3.

1. reform –

A decentralizáció előmozdítása

A helyi önkormányzatok és a végrehajtó hatóságok közötti jobb hatáskörmegosztást biztosító jogszabály hatálybalépése

Q1

2026

Az ukrajnai helyi önkormányzatokról szóló ukrán törvény módosításainak és az ágazatspecifikus törvények módosításainak hatálybalépése, amelyek a hadiállapot lejártát követő 12 hónapon belül, de legkorábban az új költségvetési időszak kezdetével válnak alkalmazandóvá. Ezek a módosítások a tervek szerint a következő fő területekre összpontosítanak majd:

—

a hatásköröknek a helyi önkormányzatok és a végrehajtó hatóságok közötti, a szubszidiaritás és a decentralizáció elvén alapuló jobb megosztását eredményezik;

—

elősegítik a központi, regionális, körzeti és helyi hatóságok különböző szintjei közötti, valamint a helyi önkormányzati szerveken belüli hatásköri összeütközések felszámolását;

—

elősegítik a helyi szintű közszolgáltatások megfelelő minőségét és a költségvetési források hatékony felhasználását.

9.4.

2. reform –

A polgárok fokozott bevonása a helyi szintű döntéshozatali folyamatba

A közpolitikával kapcsolatos nyilvános konzultációkra vonatkozó jogszabály hatálybalépése késleltetett alkalmazással

Q1

2025

A nyilvános konzultációkról szóló ukrán törvény hatálybalépése az ukrajnai hadiállapot megszűnésétől vagy eltörlésétől számított 12 hónapon belül. A törvény létrehozza a helyi jelentőségű kérdésekkel foglalkozó közpolitika kialakítása és végrehajtása során folytatott nyilvános konzultációk jogi mechanizmusát, amely megteremti a koherens, eredményes és hatékony politikai és döntéshozatali folyamatok előfeltételeit.

9.5.

3. reform –

A regionális politika fejlesztése és végrehajtása

A 2021–2027-es időszakra vonatkozó állami regionális fejlesztési stratégia módosításáról szóló határozatok elfogadása

Q3

2024

Az ukrán minisztertanács 2021–2027-es időszakra vonatkozó állami regionális fejlesztési stratégia módosításáról szóló, az ukrán minisztertanács 2020. augusztus 5-i, 695. sz. határozatával jóváhagyott határozatának elfogadása. A határozat a következő fő területekre összpontosít:

—

a többszintű kormányzás fejlesztése, a regionális fejlesztésirányítási rendszer közelítése az uniós eljárásokhoz és bevált gyakorlatokhoz,

—

a partnerségek, a települések közötti, a régiók közötti és a határokon átnyúló együttműködés előmozdítása,

—

a területi önkormányzatok és régiók intézményi kapacitásának növelése a projektmenedzsment, a digitalizáció, a korrupció elleni küzdelem és a stratégiai tervezés terén.

9.6.

3. reform –

A regionális politika fejlesztése és végrehajtása

Határozatok elfogadása a helyi szintű várostervezés fejlesztése érdekében

Q4

2024

Az ukrán minisztertanács azon határozatainak elfogadása, amelyek jóváhagyják az állami szintű várostervezési nyilvántartás és az egységes állami címnyilvántartás fenntartására, valamint az épületek és szerkezetek egységes állami nyilvántartásának és a közigazgatási egységek egységes állami nyilvántartásának fenntartására irányuló eljárást, továbbá amelyek módosítják az ukrán minisztertanácsnak a várostervezési dokumentáció elektronikus dokumentumok formájában történő kidolgozását szabályozó határozatait, ezenkívül fenntartják az egységes állami elektronikus rendszert az állami nyilvántartások építése, integrációja és a közöttük zajló interakció terén.

9.7.

1. beruházás – A központi szint alatti ukrán hatóságok helyreállítási, újjáépítési és korszerűsítési szükségleteire irányuló beruházások

A teljes vissza nem térítendő pénzügyi támogatás legalább 5 %-ának elkülönítése a központi szint alatti hatóságok helyreállítási, újjáépítési és korszerűsítési szükségleteinek kielégítésére

Q2

2026

Időközi jelentés, amely szerint a vissza nem térítendő pénzügyi támogatás legalább 5 %-ának megfelelő összeget Ukrajna központi szint alatti hatóságainak, különösen a helyi önkormányzatoknak a helyreállítási, újjáépítési és korszerűsítési szükségleteire fordítják.

9.8.

1. beruházás – A központi szint alatti ukrán hatóságok helyreállítási, újjáépítési és korszerűsítési szükségleteire irányuló beruházások

A teljes vissza nem térítendő pénzügyi támogatás legalább 20 %-ának elkülönítése a központi szint alatti hatóságok helyreállítási, újjáépítési és korszerűsítési szükségleteinek kielégítésére

Q4

2027

Zárójelentés amely igazolja, hogy a vissza nem térítendő pénzügyi támogatás legalább 20 %-ának megfelelő összeget Ukrajna központi szint alatti hatóságainak, különösen a helyi önkormányzatoknak a helyreállítási, újjáépítési és korszerűsítési szükségleteire fordítják.

C.10.   ENERGIAÁGAZAT

1.   A reformok és beruházások ismertetése

E fejezet célja az ukrajnai energiaágazat rezilienciájának és biztonságának megerősítése, különös tekintettel a tiszta energiára való átállás elősegítésére, többek között az energiahatékonyság-javító intézkedésekre való összpontosítás, a megújuló energiába történő magánberuházások támogatása, a strukturális reformok előmozdítása, valamint annak megkönnyítése révén, hogy Ukrajna energiarendszerét az uniós energiarendszerbe integrálják.

1. reform – Integrált nemzeti energia- és klímaterv

E reform célja az integrált nemzeti energia- és klímaterv (INEKT) jóváhagyása, amely nemzeti klímasemlegességi célkitűzéseket határoz meg azzal az átfogó céllal, hogy csökkentse az üvegházhatásúgáz-kibocsátást.

A reform egy lépésből áll, Ennek keretében elfogadják az integrált nemzeti energia- és klímatervet.

A tervek szerint a reform 2024 második negyedévére fejeződik be.

2. reform – A megújuló energia növelésére és az energiarendszer stabil működésének biztosítására vonatkozó szabályozási keret javítása

E reform célja, hogy növelje a megújuló energia részarányát Ukrajna energiaszerkezetében. Erre a megújulóenergia-fejlesztés feltételeinek piaci alapon történő javításával kerül sor.

A reform három lépésből áll. Első lépésként magában foglalja a megújuló energiára vonatkozó piaci alapú, az uniós szabályokkal összhangban álló keret bevezetését, amely meghatározza a versenyalapú árverésekhez szükséges eljárásokat és dokumentumokat. A második lépésben hatályba lép a megújulóenergia-beruházásokra vonatkozó engedélyezési eljárások észszerűsítéséről és lerövidítéséről szóló, az uniós szabályokkal összhangban álló jogszabály. Harmadszor a reform magában foglalja a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos pótdíjnak az átviteli díjtól való elkülönítésére vonatkozó ütemterv kidolgozását és jóváhagyását.

A tervek szerint a reform 2025 negyedik negyedévére fejeződik be.

3. reform – A villamosenergia-piac reformja

E reform célja az ukrajnai energiaágazat szabályozási keretének javítása, valamint többek között az ukrán és az európai piacok integrációjának támogatása.

A reform négy lépésből áll. Első lépésként hatályba lép a villamosenergia-piac integrációjáról szóló csomag átültetéséről szóló jogszabály. A második lépésben hatályba lép a villamosenergia-piac szereplőire vonatkozó közvetett adók rendszerét módosító szabályozás amely megkönnyíti a szomszédos államok másnapi és napon belüli piacainak összekapcsolását, valamint a villamos energia exportját és importját. Harmadszor a szabályozó hatóság kijelöl egy új villamosenergia-piaci üzemeltetőt. A negyedik lépésben hatályba lépnek a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló rendeletre (REMIT) vonatkozó származtatott jogszabályok.

A tervek szerint a reform 2026 második negyedévére fejeződik be.

4. reform – A villamosenergia- és földgázárak liberalizációja

E reform célja, hogy – amint a feltételek lehetővé teszik – megteremtse az árak fokozatos liberalizációjának alapjait, és megfelelő intézkedéseket biztosítson a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások védelmére.

A reform egy lépésből áll, Ez magában foglalja a gáz- és villamosenergia-piacok fokozatos liberalizációjára vonatkozó ütemterv elfogadását, amely konkrét lépéseket, valamint a hadiállapot feloldását követően végrehajtandó ütemtervet tartalmaz.

A tervek szerint a reform 2026 második negyedévére fejeződik be.

5. reform – A Nemzeti Energetikai és Közmű-szabályozási Bizottság függetlenségének biztosítása

E reform célja az energiaszabályozó függetlenségének megerősítése, valamint az energia- és közüzemi ágazat piacai hatékony működésének és fejlődésének biztosítása.

A reform két lépésből áll. Első lépésként hatályba lépnek azok a jogszabály-módosítások, amelyek a vonatkozó uniós irányelvek követelményeinek megfelelően mentesítik az energiaszabályozó határozatait az állami nyilvántartásbavételi eljárás alól. A második lépésben hatályba lépnek a szabályozó különleges jogállását előíró jogszabályi módosítások, a vonatkozó uniós irányelveknek megfelelően.

A tervek szerint a reform 2025 negyedik negyedévére fejeződik be.

6. reform – A távfűtés hatékonyságának javítása

E reform célja a távfűtési ágazat javítása és az integrált energiarendszer rezilienciájának megerősítése, többek között a szabályozási keret javítása és a fűtési vállalatok korszerűsítésének támogatása révén.

A reform három lépésből áll. Az első lépésben elfogadják a hőtermelő vállalkozások energetikai korszerűsítésére irányuló, 2030-ig tartó időszakra szóló célzott állami programot, amelynek célja a hőellátási szolgáltatások javítása, az energiaágazat zöld átállásának támogatása és az irányítás megerősítése. A második lépés keretében hatályba lép a hatékony és fenntartható távfűtés fejlesztését támogató jogszabály, amely egyértelmű szabályokat határoz meg a hálózati csatlakozásra és leválasztásra vonatkozóan, valamint javítja a többlakásos épületekben található egyéni hőalállomásokra vonatkozó eljárásokat. A harmadik lépésben Ukrajna fel fogja oldani a hő- és melegvíz-díjak emelésére vonatkozó moratóriumot.

A tervek szerint a reform 2026 negyedik negyedévére fejeződik be.

7. reform – A középületek energiahatékonyságának javítása és a közbeszerzési eljárások javítása

E reform célja, hogy energiahatékonysági intézkedések bevezetése révén fokozza az energetikai fenntarthatóságot és támogassa az energiafogyasztás csökkentését.

A reform két lépésből áll. Első lépésként Ukrajna elfogadja az épületek 2050-ig történő hőtechnikai korszerűsítésére vonatkozó stratégiát, valamint az épületek energiahatékonyságának javítását célzó, a stratégiát kísérő cselekvési tervet. A második lépésben Ukrajna jogi aktusokat fogad el az épületek, valamint az energiacímkézésről szóló uniós jogszabályok hatálya alá tartozó termékek energiahatékonyságára vonatkozó minimumszintek megállapításáról, továbbá az energiacímkézésről szóló uniós jogszabályok hatálya alá tartozó termékekre vonatkozó energiahatékonysági szintek osztályainak meghatározásáról. .

A tervek szerint a reform 2026 harmadik negyedévére fejeződik be.

1. beruházás – Beruházások az energetikai infrastruktúrába

E beruházás célja a kritikus energetikai infrastruktúra finanszírozása az energiabiztonság biztosítása érdekében, nagy hangsúlyt fektetve az energiahatékonyságra és a megújuló energiaforrások fejlesztésére.

A beruházás egy lépésből áll. Ennek keretében 2026-ban és 2027-ben folyó árakon (UAH-egyenértékben kifejezve) legalább 550 millió EUR összegnek a költségvetésbe történő beállítását irányozzák elő az Ukrajna energetikai infrastruktúrájának megerősítésére irányuló energetikai beruházásokra, többek között regionális szinten is, különös tekintettel a távfűtés, a középületek és a lakossági ágazat energiahatékonyságának javítására, Ukrajna infrastruktúrájának fizikai védelmére és a megújuló energiaforrások fejlesztésére.

A tervek szerint a beruházás 2027 negyedik negyedévére fejeződik be.

2.   A végrehajtási lépések listája és ütemterve

Sz.

Reform / Beruházás

A lépés neve

Ütemezés

A lépés leírása

10.1.

1. reform –

Integrált nemzeti energia- és klímaterv

Az integrált nemzeti energia- és klímaterv elfogadása

Q2

2024

Az integrált nemzeti energia- és klímaterv elfogadásáról szóló ukrán minisztertanácsi rendelet elfogadása, amelynek célja a nemzeti klímasemlegességi célkitűzések megállapítása és a megfelelő tervezés biztosítása az Energiaközösség ajánlásainak megfelelő figyelembevételét követően. A terv 2030-ig elérendő célokat határoz meg a következők tekintetében:

—

a kibocsátott üvegházhatású gáz csökkentése, többek között piaci alapú szén-dioxid-árazási mechanizmusok révén,

—

a megújuló energiaforrásokból előállított energia aránya a bruttó végsőenergia-fogyasztásban,

—

a végsőenergia-fogyasztás energiamegtakarítása.

10.2.

2. reform –

A megújuló energia növelésére és az energiarendszer stabil működésének biztosítására vonatkozó szabályozási keret javítása

Piaci alapú keret bevezetése a megújuló energiára vonatkozóan

Q4

2024

A megújuló energiaforrásokba történő beruházásokra vonatkozó piaci alapú jogszabályi és szabályozási keret hatálybalépése az uniós szabályokkal összhangban, nevezetesen a versenyalapú árverésekhez szükséges eljárások és dokumentumok tekintetében. A következő jogalkotási aktus kerül bevezetésre/módosításra: A támogatási kvóták kiosztására vonatkozó árverési eljárás javításáról szóló, 2019. december 29-i, 1175. sz. minisztertanácsi határozat módosítására vonatkozó minisztertanácsi határozat.

10.3.

2. reform –

A megújuló energia növelésére és az energiarendszer stabil működésének biztosítására vonatkozó szabályozási keret javítása

A megújulóenergia-beruházások engedélyezési eljárásainak javítását célzó jogszabály hatálybalépése

Q4

2025

Azon jogszabály hatálybalépése, amely a megújulóenergia-projektek megvalósításának felgyorsításáról és az energiahatékonyság elsődlegessége elvének végrehajtásáról szóló, 2024. december 11-i 2024/1/MC-EnC miniszteri tanácsi ajánlással (a továbbiakban: 2024/1/MC-EnC ajánlás) az Energiaközösség keretében átültetett uniós szabályokkal összhangban rendelkezik a megújulóenergia-beruházások engedélyezési eljárásainak lerövidítéséről.

10.4.

2. reform –

A megújuló energia növelésére és az energiarendszer stabil működésének biztosítására vonatkozó szabályozási keret javítása

A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos pótdíjnak az átviteli díjtól való elkülönítésére vonatkozó ütemterv elfogadása

Q2

2025

A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos pótdíjnak az átviteli díjtól való elkülönítésére vonatkozó ütemterv elfogadása, amely meghatározza a szükséges jogalkotási aktusokat és végrehajtási feltételeket.

10.5.

3. reform –

A villamosenergia-piac reformja

A villamosenergia-piac integrációjáról szóló csomag átültetéséről szóló törvény hatálybalépése

Q3

2025

A villamosenergia-piac integrációjáról szóló csomag átültetéséről szóló törvény hatálybalépése, amely összehangolja az ukrán nemzeti jogszabályokat a villamosenergia-piac integrációjáról szóló csomaggal, az Energiaközösség 2022. decemberi vívmányaiban foglaltak szerint. A villamosenergia-piac integrációjáról szóló csomag közelíti a jogszabályokat az uniós vívmányokhoz a következő jogi aktusokkal, üzemi és kereskedelmi szabályzatokkal és iránymutatásokkal összhangban:

—

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/944 irányelve (2019. június 5.) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról (átdolgozás),

—

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/943 rendelete (2019. június 5.) a villamos energia belső piacáról (átdolgozás),

—

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/941 rendelete (2019. június 5.) a villamosenergia-ágazati kockázatokra való felkészülésről és a 2005/89/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről,

—

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/942 rendelete (2019. június 5.) az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynökségének létrehozásáról (átdolgozás).

—

az öt üzemi és kereskedelmi szabályzat és iránymutatás részletes szabályokat állapít meg a különböző piaci szegmensekre és rendszerüzemeltetésre vonatkozóan:

—

A Bizottság (EU) 2016/1719 rendelete (2016. szeptember 26.) a hosszú távú kapacitásfelosztásra vonatkozó iránymutatás létrehozásáról,

—

A Bizottság (EU) 2015/1222 rendelete (2015. július 24.) a kapacitásfelosztásra és a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó iránymutatás létrehozásáról,

—

A Bizottság (EU) 2017/2195 rendelete (2017. november 23.) a villamos energia kiegyenlítő szabályozására vonatkozó iránymutatás létrehozásáról,

—

A Bizottság (EU) 2017/1485 rendelete (2017. augusztus 2.) a villamosenergia-átviteli hálózat üzemeltetésére vonatkozó iránymutatás megalkotásáról,

—

A Bizottság (EU) 2017/2196 rendelete (2017. november 24.) a villamosenergia-vészhelyzet kezelésére és a rendszer működésének helyreállítására irányuló üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról.

10.6.

3. reform –

A villamosenergia-piac reformja

A villamosenergia-piac szereplőire vonatkozó adózási feltételek módosításáról szóló jogszabály hatálybalépése

Q2

2026

A villamosenergia-piac résztvevőire vonatkozó közvetett adók rendszerét módosító jogszabály hatálybalépése annak érdekében, hogy megkönnyítse a másnapi és a napon belüli piacok összekapcsolását a szomszédos államok másnapi piacaival és napon belüli piacaival, valamint a villamos energia kivitelével és behozatalával kapcsolatos műveleteket az Európai Unió Tanácsának 2022. december 15-i D/2022/03/MC-EnС határozatával bevezetett, az Energiaközösségre vonatkozó jogszabályok végrehajtása keretében, nevezetesen az ukrán adótörvény módosítása, valamint az ukrán vámkódexnek a piaci integráció és a piac-összekapcsolás lehetővé tétele érdekében történő módosítása céljából. A konkrét törvények jegyzékét a villamosenergia-piac integrációjáról szóló csomag átültetéséről szóló alaptörvény elfogadását követően véglegesítik.

10.7.

3. reform –

A villamosenergia-piac reformja

Új villamosenergiapiac-üzemeltető kijelölése

Q4

2025

A Nemzeti Energetikai és Közmű-szabályozási Bizottság (NEURC) által kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltető kinevezése.

10.8.

3. reform –

A villamosenergia-piac reformja

A nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló rendeletre (REMIT) vonatkozó származtatott jogszabályok hatálybalépése

Q3

2024

A REMIT-rendeletre vonatkozó származtatott jogszabályok hatálybalépése. A NEURC jóváhagyja az alábbi eljárásokat és követelményeket:

—

az adattovábbítás-kezelő jogállásának megszerzésére, felfüggesztésére és megszüntetésére vonatkozó eljárás,

—

a bennfentes információk közzétételére szolgáló platformok működésére vonatkozó eljárás,

—

a nagykereskedelmi energiapiac integritásának és átláthatóságának biztosítására vonatkozó követelmények,

—

a nagykereskedelmi energiatermékekkel kapcsolatos gazdasági és kereskedelmi ügyletekre vonatkozó információk benyújtására vonatkozó eljárás.

A NEURC alábbi funkcióit meghatározó információs rendszer kifejlesztésére vonatkozó feladatmeghatározás elkészítése:

—

a rendszer integrálódik a piaci szereplők, a bennfentes információk közzétételére szolgáló platformok és az adattovábbítás-kezelők rendszereivel, és észleli a visszaélésre utaló információkat.

10.9.

4. reform –

A villamosenergia- és földgázárak liberalizációja

A gáz- és villamosenergia-piac fokozatos liberalizációjára vonatkozó ütemterv elfogadása, amelyet a hadiállapot megszűnését követően kell végrehajtani

Q2

2026

Az ukrán minisztertanács elfogadja a gáz- és villamosenergia-piac fokozatos liberalizációjára vonatkozó ütemtervet, amely tartalmazza a szükséges lépéseket és a kapcsolódó időrendet, és amelyet a hadiállapot lejártát követően kell végrehajtani. Az ütemterv az ágazat pénzügyi helyzetének megértéséhez szükséges technikai elemzésen alapul. Az ütemterv a következő fő területekre összpontosít:

—

a közszolgáltatási kötelezettség reformjához szükséges lépések a piaci árak fokozatos liberalizálása érdekében, a hadiállapot feloldását követően,

—

a kiszolgáltatott fogyasztók megfelelő védelmének biztosítására irányuló intézkedések a háztartások által fizetendő árak liberalizálását követően, beleértve a kiszolgáltatott fogyasztókra vonatkozó támogatási rendszer új kialakítását, amely célzottabb segítséget és megfelelő szintű védelmet biztosít, valamint a hadiállapot lejárta előtt végrehajtandó előkészítő lépéseket, például a kiszolgáltatott népesség azonosítását és a kapcsolódó digitális megoldást.

10.10.

5. reform –

A Nemzeti Energetikai és Közmű-szabályozási Bizottság függetlenségének biztosítása

A Nemzeti Energetikai és Közmű-szabályozási Bizottság függetlenségét biztosító jogszabály hatálybalépése

Q4

2024

A jogalkotási tevékenységről szóló, 2023. augusztus 24-i, 3354-IX. sz. módosító törvény hatálybalépése, amely mentesíti a Nemzeti Energetikai és Közmű-szabályozási Bizottság szabályozási jogi aktusoknak minősülő határozatait a törvényben előírt állami nyilvántartásba vételi eljárás alól. Ezek a módosítások a következő fő területekre összpontosítanak:

—

a szabályozó függetlenségének biztosítása a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló és a 2012/27/EU irányelvet (átdolgozás) módosító, 2019. június 5-i (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerint, valamint a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerint,

—

a Nemzeti Energetikai és Közmű-szabályozási Bizottságról szóló ukrán törvény 5. cikkének végrehajtása, amely megtiltja, hogy az állami szervek beavatkozzanak a szabályozó tevékenységébe.

10.11.

5. reform –

A Nemzeti Energetikai és Közmű-szabályozási Bizottság függetlenségének biztosítása

A Nemzeti Energetikai- és Közmű-szabályozási Bizottságról szóló ukrán jogszabály módosításainak hatálybalépése

Q4

2025

A Nemzeti Energetikai- és Közmű-szabályozási Bizottságról szóló ukrán jogszabály és más jogszabályok módosításainak hatálybalépése, amelyek előírják a különleges jogállást, hogy biztosítsák a szabályozó függetlenségét a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló és a 2012/27/EU irányelvet (átdolgozás) módosító, 2019. június 5-i (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerint, valamint a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerint.

10.12.

6. reform –

A távfűtés hatékonyságának javítása

A hő- és melegvízdíjak emelésére vonatkozó moratórium feloldása

Q4

2026

A 2479-IX. sz. törvény („A földgázpiaci kapcsolatok és a hőellátás szabályozásának sajátosságairól hadiállapot során, valamint működésük azt követő helyreállításáról”) által bevezetett moratórium megszüntetése, majd ezt követően a hődíjak emelkedése a hő- és melegvízdíjak költségorientáltságának elérése érdekében.

10.13.

6. reform –

A távfűtés hatékonyságának javítása

A hőtermelő vállalkozások energetikai korszerűsítésére irányuló, 2030-ig tartó időszakra szóló célzott állami gazdasági program elfogadása

Q4

2025

A hőtermelő vállalkozások energetikai korszerűsítésére irányuló, 2030-ig tartó időszakra szóló célzott állami gazdasági program elfogadása a minisztertanács által. A stratégia a következő fő területekre összpontosít:

—

a hőellátási szolgáltatások rezilienciájának, minőségének és rendelkezésre állásának javítását célzó intézkedések meghatározása,

—

a dekarbonizációt, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentését és a megújuló energiaforrások térnyerését támogató intézkedések meghatározása,

—

intézkedések a helyi hatóságok irányítási és igazgatási készségeinek megerősítésére a távfűtési ágazatban.

10.14.

6. reform –

A távfűtés hatékonyságának javítása

A hatékony és fenntarthatóbb távfűtés fejlesztését támogató jogszabály hatálybalépése

Q4

2025

A „Néhány ukrán törvény módosításai a hatékony és fenntarthatóbb távfűtés fejlesztésének támogatására” című ukrán törvény hatálybalépése. A törvény a következő fő területekre összpontosít:

—

egyértelmű szabályok megállapítása a hálózati csatlakozásra/ a leválasztásra, a távfűtési rendszerek kiemelt fejlesztési zónái,

—

a többlakásos épületekben egyéni hőalállomások létesítésére vonatkozó eljárások javítása a megfelelő távirányítás és keresletoldali szabályozás biztosítása érdekében.

10.15.

7. reform –

A középületek energiahatékonyságának javítása és a közbeszerzési eljárások javítása

Az épületek 2050-ig történő hőtechnikai korszerűsítésére vonatkozó stratégia és cselekvési terv elfogadása

Q2

2024

Az ukrán minisztertanács elfogadja az épületek 2050-ig történő hőtechnikai korszerűsítésére vonatkozó stratégia jóváhagyásáról szóló jogi aktust, valamint a stratégiára vonatkozó cselekvési tervet, amelyek piaci alapú pénzügyi eszközök és ösztönzők bevezetését célozzák, és amelyek szakpolitikai intézkedéseket felsoroló ütemtervet tartalmaznak, beleértve a közel nulla energiaigényű épületek kialakításának támogatására irányuló intézkedéseket is.

10.16.

7. reform –

A középületek energiahatékonyságának javítása és a közbeszerzési eljárások javítása

Az épületek energiahatékonyságára vonatkozó minimumszintek meghatározásáról szóló jogi aktusok elfogadása

Q3

2026

Az ukrán minisztertanács jogi aktusokat fogad el az épületek, valamint az energiacímkézésről szóló uniós jogszabályok hatálya alá tartozó termékek energiahatékonyságára vonatkozó minimumszintek megállapításáról, a Község-, Terület- és Infrastrukturális Fejlesztési Minisztérium pedig jogi aktusokat fogad el az energiacímkézésről szóló uniós jogszabályok hatálya alá tartozó termékekre vonatkozó energiahatékonysági szintek osztályainak meghatározásáról.

10.17.

1. beruházás –

Beruházások az energetikai infrastruktúrába

Legalább 550 millió EUR összegű beruházás az energetikai infrastruktúrába

Q4

2027

A kormány jelentése (vagy az államkincstár jelentése), amely szerint a 2026-os és 2027-es állami költségvetésekben az államháztartás (UAH-egyenértékben kifejezve) legalább 550 millió EUR-t fordított Ukrajna energiainfrastruktúrájának megerősítésére, regionális szinten is (a 9.8. lépés részeként), az alábbiak tekintetében:

—

a távfűtés energiahatékonyságának javítása, összhangban a hőtermelő vállalkozások energetikai korszerűsítésére irányuló, 2030-ig tartó időszakra szóló célzott állami gazdasági programmal,

—

pénzügyi hozzájárulás az energiahatékonysági alaphoz a lakossági ágazat energiahatékonyságának javítása érdekében,

—

a középületek energiahatékonyságának javítása, összhangban az épületek 2050-ig történő hőtechnikai korszerűsítésére vonatkozó stratégiával,

—

Ukrajna energetikai infrastruktúrájának fizikai védelme,

—

a megújuló energiaforrások fejlesztésének támogatása, összhangban a megújuló energiára és a rendkívül rugalmas kapacitások kiépítésére vonatkozó új piaci kerettel.

C.11.   KÖZLEKEDÉS

1.   A reformok és beruházások ismertetése

E fejezet célja Ukrajna közlekedési ágazatának korszerűsítése és reformja. Célja továbbá az EU-val és a Moldovai Köztársasággal való összeköttetés javítása, valamint a versenyképes és hatékony közlekedési rendszer fejlesztésének támogatása az uniós szakpolitikáknak és normáknak megfelelően.

1. reform – A közlekedési ágazat átfogó tervezése

E reform célja a közlekedési ágazatra vonatkozó nagy jelentőségű stratégiai dokumentum felülvizsgálata.

A reform egy lépésből áll, amely Ukrajna 2030-ig tartó időszakra szóló, felülvizsgált nemzeti közlekedési stratégiájának elfogadására terjed ki.

A tervek szerint a reform 2024 negyedik negyedévére fejeződik be.

2. reform – Ukrajna kiviteli logisztikai potenciáljának fejlesztése

E reform célja, hogy támogassa a határátkelőhelyek meglévő hálózatának korszerűsítését és kapacitásának bővítését annak érdekében, hogy megkönnyítse az Ukrajna EU-val és a Moldovai Köztársasággal közös határszakaszain keresztüli szállítási igények kielégítését.

A reform egy lépésből áll, amely az uniós tagállamokkal és a Moldovai Köztársasággal közös határinfrastruktúra 2030-ig történő fejlesztésére és bővítésére vonatkozó stratégia elfogadására terjed ki.

A tervek szerint a reform 2024 negyedik negyedévére fejeződik be.

3. reform – A vasúti közlekedési ágazat liberalizációja

E reform célja az uniós normákon alapuló versenyképes vasúti piac létrehozása.

A reform három lépésből áll. Az első lépésben a közlekedésbiztonságról és a vasúti közlekedés interoperabilitásáról szóló ukrán törvény hatályba lép, majd az elfogadásától számított három éven belül alkalmazandóvá válik. A második lépés a vasúti szállítási piacról szóló törvény hatálybalépése és rendelkezéseinek lépésenként történő alkalmazása. A harmadik lépés a törvény végrehajtására vonatkozó legfontosabb szabályok elfogadása.

A tervek szerint a reform 2027 negyedik negyedévére fejeződik be.

4. reform – A hajózási és kikötői szolgáltatások javítása

E reform célja annak biztosítása, hogy Ukrajna jobban teljesítse a kereskedelmi hajózás terén meglévő nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségeit, valamint fokozza a kikötői szolgáltatások terén folyó versenyt.

A reform két lépésből áll. Első lépésben hatályba lép a kereskedelmi hajózásra és a belvízi hajózásra vonatkozó jogszabály. Második lépésként módosítják a hatályos nemzeti jogszabályokat a kikötői szolgáltatásokról szóló (EU) 2017/352 rendelet rendelkezéseinek való teljes körű megfelelést biztosítása érdekében.

A tervek szerint a reform 2027 első negyedévére fejeződik be.

1. beruházás – Beruházások a közlekedési infrastruktúrába

E beruházás célja a megrongálódott és megsemmisült közlekedési infrastruktúra helyreállítása.

A beruházás egy lépésből áll. Ennek keretében 2026–2027-ben (UAH-egyenértékben kifejezve) folyó árakon legalább 350 millió EUR összegnek a költségvetésbe történő beállítását irányozzák elő közlekedési infrastrukturális létesítmények építésére, újjáépítésére, helyreállítására, korszerűsítésére és fejlesztésére, többek között a következő ágazatokban: vasút, tengeri és belvízi hajózás, közút, légi közlekedés és a határátkelőhelyek.

A tervek szerint a beruházás 2027 negyedik negyedévére fejeződik be.

2.   A végrehajtási lépések listája és ütemterve

Sz.

Reform / Beruházás

A lépés neve

Ütemezés

A lépés leírása

11.1.

1. reform –

A közlekedési ágazat átfogó tervezése

Ukrajna 2030-ig tartó időszakra szóló, felülvizsgált nemzeti közlekedési stratégiájának elfogadása

Q4

2024

Az Ukrajna 2030-ig tartó időszakra szóló, nemzeti közlekedési stratégiájának aktualizálásáról szóló minisztertanácsi rendelet elfogadása.

A stratégia a következő fő területekre összpontosít:

—

a versenyképes és hatékony közlekedési rendszer újjáépítése és fejlesztése az uniós szakpolitikáknak és előírásoknak megfelelően, különös tekintettel a transzeurópai közlekedési hálózatokra és a közlekedési ágazat nemzetközi és európai szinten meghatározott dekarbonizációs céljaira (többek között a TEN-T hálózat indikatív térképein szereplő vasúti, közúti és belvízi útvonalak fejlesztése, a közlekedési rendszer irányításának digitalizálása stb. révén)

—

magas színvonalú személyszállítás és akadálymentes mobilitás,

—

az emberek és a környezet számára biztonságos, fenntartható, energiahatékony közlekedés.

11.2.

2. reform –

Ukrajna kiviteli logisztikai potenciáljának fejlesztése

Az uniós tagállamokkal és a Moldovai Köztársasággal közös határinfrastruktúra 2030-ig történő fejlesztésére és bővítésére vonatkozó stratégia elfogadása

Q4

2024

Az uniós tagállamokkal és a Moldovai Köztársasággal közös határinfrastruktúra 2030-ig történő fejlesztésére és bővítésére vonatkozó stratégia elfogadása. A stratégia a következő fő területekre összpontosít:

—

a Lengyelországgal, Szlovákiával, Magyarországgal és Romániával közös határszakaszokon található határátkelőhelyek újjáépítése,

—

szolgáltatási területek hálózatának létrehozása,

—

a határátlépési eljárások egyszerűsítése (digitalizáció és közös ellenőrzés bevezetése) az uniós normákkal összhangban.

11.3.

3. reform –

A vasúti közlekedési ágazat liberalizációja

A közlekedésbiztonságról és a vasúti közlekedés kölcsönös átjárhatóságáról szóló ukrán törvény hatálybalépése, majd az elfogadástól számított három éven belül az alkalmazás megkezdése

Q4

2025

A közlekedésbiztonságról és a vasúti közlekedés kölcsönös átjárhatóságáról szóló ukrán törvény hatálybalépése, majd az elfogadástól számított három éven belül az alkalmazás megkezdése A törvény az (EU) 2016/798 irányelvben, az (EU) 2016/797 irányelvben és az (EU) 2016/796 rendeletben foglalt elvekkel összhangban biztosítja a vasúti közlekedés műszaki integrációját, és a következő fő területekre összpontosít:

—

egy nemzeti vasútbiztonsági hatóság létrehozása és felruházása az uniós jogszabályok értelmében azt megillető hatáskörökkel és feladatokkal;

—

a vasúti társaságok biztonsági tanúsítására és a pályahálózat-működtetők biztonsági engedélyezésére vonatkozó jogi keret kialakítása;

—

egy nemzeti vizsgáló testület létrehozása és a vasúti balesetek műszaki kivizsgálásának bevezetése;

—

a jármű- és infrastruktúra-engedélyezés jogi keretének megalkotása az átjárhatósági műszaki előírások alapján

—

a mozdonyvezetők tanúsítására vonatkozó jogi keret megalkotása az uniós modell alapján.

11.8.

3. reform –

A vasúti közlekedési ágazat liberalizációja

A vasúti közlekedésről szóló törvény hatálybalépése és a rendelkezéseinek lépésenként történő alkalmazása

Q4

2026

A vasúti közlekedésről szóló ukrán törvény hatálybalépése és a rendelkezéseinek lépésenként történő alkalmazása A törvény végre fogja hajtani az egységes európai vasúti térségre és a vasúti személyszállítási közszolgáltatás nyújtására vonatkozó uniós jogszabályok kulcsfontosságú elemeit, összhangban a 2012/34/EK irányelv módosított változatában, valamint a vonatkozó 2023. évi értelmező iránymutatásokkal együtt értelmezett 1370/2007/EK rendeletben foglalt elvekkel. A törvény rendelkezéseit a következő lépésekben kell alkalmazni:

a hatálybalépéstől számított három éven belül a következő fő területekre vonatkozó részek esetében:

—

a pályahálózat-működtető és a vasúti társaságok funkcionális szétválasztásának biztosítása, beleértve a pályahálózat-működtető függetlenségét az alapvető funkciók és a pénzügyi kapcsolatokra/ügyletekre – többek között a vasúttársaságokon belüli számviteli elkülönítésre – vonatkozó szabályok tekintetében;

—

egy független szabályozó testület létrehozása, valamint feladatainak és hatásköreinek meghatározása;

—

a vasúti társaságok független engedélyező hatóság általi engedélyezése.

a hatálybalépéstől számított öt éven belül, a következő fő területekre vonatkozó részek tekintetében az ötéves időtartamon belül legalább kétéves átmeneti időszakot biztosítva:

—

átfogó jogszabályi keret létrehozása a versenyképes személy- és áruszállítási piac működése tekintetében, ennek keretében többek között biztosítva, hogy a vasúti társaságok méltányos, megkülönböztetésmentes és átlátható módon hozzáférjenek a vasúti infrastruktúrához;

—

az infrastruktúra és a kiszolgáló létesítmények használatáért fizetendő díjak megkülönböztetésmentes meghatározása;

—

illetékes hatóságok létrehozása a közszolgáltatási szerződések odaítélésére;

—

a közszolgáltatási szerződések tartalmának meghatározása a vasúti ágazatban;

—

a szerződések teljesítésének ellenőrzését és a közszolgáltatások túlkompenzációjának megakadályozását szolgáló mechanizmusok létrehozása.

11.4.

3. reform –

A vasúti közlekedési ágazat liberalizációja

A vasúti közlekedésről szóló jogszabály végrehajtására vonatkozó kiegészítő szabályok elfogadása

Q4

2027

Az ukrajnai vasúti szállításról szóló ukrán törvény végrehajtására vonatkozó főbb jogalkotási aktusok (kiegészítő rendelkezések) elfogadása. A kiegészítő rendelkezések a vasúti szállítási piac működésére vonatkozó mechanizmusokat vezetnek be, és különösen a következőkre összpontosítanak: a vasúti infrastruktúrához való egyenlő hozzáférés, a vasúti társaságok engedélyezése, biztonságirányítási rendszerek, a társadalmi szempontból fontos személyszállítás megszervezésére vonatkozó eljárás.

11.5.

4. reform –

A hajózási és kikötői szolgáltatások javítása

A kereskedelmi hajózásra és a belvízi hajózásra vonatkozó jogszabály hatálybalépése

Q4

2026

A kereskedelmi hajózásra és a belvízi hajózásra vonatkozó egyes ukrán jogalkotási aktusok módosításairól szóló ukrán törvény hatálybalépése. A törvény a következő fő területekre összpontosít:

—

a felségvizeken, a belföldi tengeri vizeken, a tengeri kikötőkben és a belvízi utakon történő hajózás biztonságát biztosító elvek meghatározása és szabályozása,

—

a hajók és tengeri kikötők védelmére vonatkozó nemzetközi rendszer végrehajtási mechanizmusának javítása,

—

a hajók tengeri kikötőben való ellenőrzésére szolgáló részletes mechanizmus meghatározása,

—

a kereskedelmi hajózási törvénykönyv, továbbá „a közlekedésről”, „a belvízi közlekedésről” és „az ukrán tengeri kikötőkről” szóló ukrán törvények keretében a tengeri és belvízi közlekedés és a hajózás területén kialakított állami szakpolitikát végrehajtó központi végrehajtó szerv feladatainak felülvizsgálata a jogszabályi normák párhuzamosságainak megszüntetése és a hatáskörmegosztás tisztázása érdekében, különösen a tengeri és belvízi közlekedés területére vonatkozó állami szakpolitika kialakítását és végrehajtását biztosító központi végrehajtó szerv viszonylatában,

—

a közigazgatási eljárások egyszerűsítése, az állami szervek hatásköreinek egyértelmű meghatározása, az adminisztratív akadályok felszámolása.

11.6.

4. reform –

A hajózási és kikötői szolgáltatások javítása

A meglévő nemzeti jogszabályok felülvizsgálata és módosítása a kikötői szolgáltatások nyújtását és a kikötők pénzügyi átláthatóságára vonatkozó közös szabályokat biztosító keretrendszer létrehozásáról szóló, 2017. február 15-i (EU) 2017/352 európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt elvekkel összhangban.

Q1

2027

A meglévő nemzeti jogszabályok (alárendelt jogi aktusok) felülvizsgálata és módosítása a kikötői szolgáltatások nyújtását és a kikötők pénzügyi átláthatóságára vonatkozó közös szabályokat biztosító keretrendszer létrehozásáról szóló, 2017. február 15-i (EU) 2017/352 európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezéseinek való teljes körű megfelelés biztosítása érdekében

11.7.

1. beruházás –

Beruházások a közlekedési infrastruktúrába

Legalább 350 millió EUR összegű beruházás a közlekedési infrastruktúrába

Q4

2027

A kormány jelentése (vagy az államkincstár jelentése), amely szerint a 2026-os és 2027-es állami költségvetésben (UAH-egyenértékben kifejezve) legalább 350 millió EUR összeg kerül beállításra a megrongálódott és megsemmisült közlekedési infrastrukturális létesítmények újjáépítésére, helyreállítására, korszerűsítésére és fejlesztésére, Ukrajna 2030-ig szóló nemzeti közlekedési stratégiájának megfelelően, beleértve a regionális szintre irányítandó egyes forrásokat is (a 9.8. lépés részeként), többek között a következő ágazatokban:

—

vasút (a vasúti közlekedésről szóló új ukrán jogszabálynak megfelelően),

—

tengeri és belvízi hajózás (a kereskedelmi hajózásról és a belvízi hajózásról szóló új jogszabálynak megfelelően),

—

közút:

—

légi közlekedés,

—

valamint határátkelőhelyek (az uniós tagállamokkal és a Moldovai Köztársasággal közös határinfrastruktúra 2030-ig történő fejlesztésére és bővítésére vonatkozó stratégiának megfelelően).

C12   . AGRÁR-ÉLELMISZERIPARI ÁGAZAT

1.   A reformok és beruházások ismertetése

E fejezet célja, hogy egyrészt támogassa Ukrajna agrár-élelmiszeripari ágazatának megerősítését, másrészt szorosabban összehangolja annak szabályozási keretét az uniós vívmányokkal.

1. reform – A mezőgazdaság és a vidékfejlesztés intézményi keretének összehangolása az EU-val

E reform célja stratégiai nemzeti prioritások kidolgozása, beleértve az uniós gyakorlatokkal, normákkal és szabályokkal való szorosabb összehangolást.

A reform két lépésből áll. Első lépésben Ukrajna elfogadja a 2030-ig tartó időszakra szóló mezőgazdasági és vidékfejlesztési stratégiát. Második lépésben a kísérleti programban részt vevő kiválasztott régiókban bevezetésre kerül egy mezőgazdasági számviteli információs hálózati rendszer, amely lehetővé teszi a mezőgazdasági ágazat helyzetének nyomon követését.

A tervek szerint a reform 2027 első negyedévére fejeződik be.

2. reform – A jól működő földpiac biztosítása

E reform célja a földpiac működésének javítása.

A reform egy lépésből áll. Létre kell hozni a földtulajdonviszonyok nyilvános nyomon követésére szolgáló automatizált rendszert, valamint a földterületek tömeges felmérésére szolgáló geoinformációs rendszert.

A tervek szerint a reform 2025 első negyedévére fejeződik be.

3. reform – A beruházási programok irányítására szolgáló intézményi és igazgatási struktúra javítása

E reform célja, hogy javítsa az agrár-élelmiszeripari ágazat állami pénzügyi támogatási programjainak kezelésére szolgáló struktúrát.

A reform egy lépésből áll. és olyan jogszabályok hatálybalépését vonja maga után, amelyek – a kis méretű gazdaságokra is kiterjedő – állami támogatási intézkedések és a jövőbeli pénzügyi eszközök megtervezésére, valamint a rendszer elektronikus dokumentumkezelő rendszerek útján történő digitalizálására összpontosítanak, és biztosítják, hogy csak az állami agrárnyilvántartásban (SAR) nyilvántartott kedvezményezettek számára lehessen állami támogatást nyújtani.

A tervek szerint a reform 2025 harmadik negyedévére fejeződik be.

4. reform – A gazdaságok hivatalos nyilvános elektronikus nyilvántartásának javítása

E reform célja a gazdaságok hivatalos nyilvános elektronikus nyilvántartásának (azaz az állami agrárnyilvántartásnak) a formalizálása és javítása.

A reform két lépésből áll. Első lépésben hatályba lép egy törvény, amely az állami agrárnyilvántartást (SAR) hivatalos, nyilvános elektronikus nyilvántartásként ismeri el az agrárpolitika és az élelmezésbiztonság területén. A második lépés egy olyan jelentés közzététele, amely részletesen ismerteti, hogy a központi kormányzati intézmények miként nyújtanak állami támogatást a SAR-on keresztül.

A tervek szerint a reform 2026 első negyedévére fejeződik be.

5. reform – Az öntözőrendszer hosszú távú fejlesztése az ágazat éghajlatváltozással szembeni rezilienciájának növelése érdekében

E reform célja, hogy fenntartható módon biztosítsa az öntözési infrastruktúra hosszú távú tervezését az agrár-élelmiszeripari ágazat éghajlatváltozással összefüggő rezilienciájának előmozdítása érdekében.

A reform egy lépésből áll. Ennek keretében elfogadásra kerül egy hosszú távú terv, amely meghatározza az ukrán öntözőrendszerek fejlesztésének legfontosabb területeit és elveit.

A tervek szerint a reform 2025 első negyedévére fejeződik be.

6. reform – Szárazföldi és vízi területek aknamentesítése

E reform célja egy olyan nemzeti stratégia kidolgozása, amely felvázolja Ukrajna aknamentesítési erőfeszítéseinek legfontosabb elemeit.

A reform egy lépésből áll. amely az aknamentesítési stratégia elfogadására terjed ki.

A tervek szerint a reform 2024 második negyedévére fejeződik be.

1. beruházás – Beruházások az aknamentesítésbe

E beruházás célja a mezőgazdasági földterületek azon használóinak és tulajdonosainak támogatása, akik aknamentesítési erőfeszítéseket tesznek.

A beruházás két lépésből áll. Az első lépés (UAH-egyenértékben kifejezve) folyó árakon legalább 30 millió EUR költségvetésbe történő beépítését irányozza elő, amely összeg a mezőgazdasági földterületek használóinál és tulajdonosainál a 2024–2025-ös időszakban felmerülő aknamentesítési költségek megtérítésére szolgál. A második lépés (UAH-egyenértékben kifejezve) folyó árakon legalább 100 millió EUR költségvetésbe történő beépítését irányozza elő, amely összeg a mezőgazdasági földterületek használóinál és tulajdonosainál a 2024–2027-es időszakban felmerülő aknamentesítési költségek megtérítésére szolgál.

A tervek szerint a beruházás 2027 negyedik negyedévére fejeződik be.

2.   A végrehajtási lépések listája és ütemterve

Sz.

Reform / Beruházás

A lépés neve

Ütemezés

A lépés leírása

12.1.

1. reform –

A mezőgazdaság és a vidékfejlesztés intézményi keretének hozzáigazítása az uniós szakpolitikához

A 2030-ig tartó időszakra szóló mezőgazdasági és vidékfejlesztési stratégia elfogadása

Q4

2024

A 2030-ig tartó időszakra szóló mezőgazdasági és vidékfejlesztési stratégia elfogadása A stratégia a következő fő területekre összpontosít:

—

az ukrán mezőgazdasági és vidékfejlesztési politikák hozzáigazítása az uniós előcsatlakozási folyamathoz, valamint az Ukrajna számára különös aggodalomra okot adó területek, például a földreform, az öntözés, a háborús helyreállítás és a fejlesztési támogatás,

—

az intézmények erősítése és kapacitásépítés a szükséges rendszerek kifejlesztése érdekében,

—

az agrár-élelmiszeriparra, valamint az egészségügyi és növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó jogi aktusok és kapacitások uniós normákhoz való közelítésére irányuló folyamat felgyorsítása,

—

a kistermelők és a vidéki közösségek fejlődésének előmozdítása,

—

a környezetvédelmi és éghajlat-politikai alapértékek és célértékek meghatározása, tényeken alapuló programozás, valamint hatékony és eredményes pénzgazdálkodási és ellenőrzési kapacitások kiépítése.

12.2.

1. reform –

A mezőgazdaság és a vidékfejlesztés intézményi keretének hozzáigazítása az uniós szakpolitikához

A mezőgazdasági fenntarthatósági információs hálózat (FSDN) rendszerének létrehozása

Q1

2027

Az Agrárpolitikai Minisztérium égisze alatt létrejön a mezőgazdasági fenntarthatósági információs hálózat (FSDN) rendszere, amely a kísérleti programban részt vevő kiválasztott régiókból származó adatokat rögzíti, és az e területre vonatkozó uniós vívmányokban foglalt elvekkel összhangban működik. A rendszer lehetővé teszi az agrárágazat helyzetének nyomon követését és a mezőgazdasági termelők állami támogatásának elosztására vonatkozó megalapozott döntések meghozatalát.

12.3.

2. reform –

A jól működő földpiac biztosítása

A földtulajdon-viszonyok nyilvános nyomon követésére szolgáló automatizált rendszer létrehozása

Q1

2025

Az állami telekkönyvi nyilvántartás fenntartása keretében működő, a földtulajdonviszonyok nyilvános nyomon követésére szolgáló automatizált rendszer működésbe lépése. A földterületek tömeges felmérésére szolgáló geoinformációs rendszer működésbe lépése, amely az állami telekkönyvi nyilvántartás szoftverének részét képezi.

12.4.

3. reform –

A beruházási programok irányítására szolgáló intézményi és igazgatási struktúra javítása

Az ukrán mezőgazdaság állami támogatásáról szóló jogszabály hatálybalépése

Q3

2025

Az ukrán mezőgazdaság állami támogatásáról szóló ukrán törvény módosításáról szóló törvény hatálybalépése. A törvény a következő fő területekre összpontosít:

—

jövőbeli állami támogatási intézkedések kialakítása az e területre vonatkozó uniós vívmányokban foglalt elvekkel összhangban. A jövőbeli állami támogatási intézkedések kiválasztása magában foglalja a gyengeségek, az erősségek, a lehetőségek és a veszélyek elemzését (GYELV-elemzés);

—

a mezőgazdasági termelés támogatására irányuló intézkedések kialakítása a kis méretű gazdaságok számára, hogy azok (a mezőgazdasági termelőegységek termelőinek fizikai eszközeibe, a feldolgozásba és a forgalmazásba irányuló) magánberuházásokat végezhessenek,

—

jövőbeli pénzügyi eszközök (beleértve a hitelgarancia-eszközöket) kialakítása a gazdaságok valamennyi kategóriája számára, a nemzetközi pénzügyi intézményekkel együttműködésben,

—

digitalizáció elektronikus dokumentumkezelő rendszerek révén,

—

támogatás nyújtása kizárólag az állami agrárnyilvántartásban szereplő kedvezményezettek számára.

12.5.

4. reform –

A gazdaságok hivatalos nyilvános elektronikus nyilvántartásának javítása

Az állami agrárnyilvántartásról (SAR) szóló jogszabály hatálybalépése

Q4

2024

Az állami agrárnyilvántartásról szóló ukrán jogszabály hatálybalépése. A törvény a következő fő területekre összpontosít:

—

az állami agrárnyilvántartás (SAR) elismerése hivatalos, nyilvános elektronikus nyilvántartásként az agrárpolitika és az élelmezésbiztonság területén, valamint az agrárnyilvántartás kötelező elemeinek, például az igazgatási eljárásának, adatai meghatározásának, a harmadik felek általi hozzáférésnek a szabályozása,

—

a SAR hatókörének kiterjesztése, hogy regisztrálja a teljes mezőgazdasági értéklánc érdekelt feleit, például a mezőgazdasági termelőket, az élelmiszer-feldolgozókat, a vízfelhasználókat és a rájuk vonatkozó információkat,

—

a SAR funkcióinak bővítése, ami a pénzügyi támogatás előfeltétele, és lehetővé teszi a technikai segítségnyújtás, egyéb adminisztratív szolgáltatások célzott eljuttatását és az analitikai információk bevezetését,

—

a SAR-ban történő nyilvántartásba vétel az előfeltétele annak, hogy az agrár-élelmiszeripari ágazatban bármilyen típusú állami támogatást nyújtsanak,

—

a SAR-on keresztül végrehajtott ágazati állami támogatási programok kedvezményezettjei nyilvántartásának kötelező közzététele.

12.6.

4. reform –

A gazdaságok hivatalos nyilvános elektronikus nyilvántartásának javítása

A nyilvános agrárnyilvántartáson keresztül nyújtott állami támogatás végrehajtásáról szóló jelentés közzététele

Q1

2026

Az állami agrárnyilvántartáson (SAR) keresztül nyújtott állami támogatás végrehajtásáról szóló jelentés benyújtása, amely igazolja, hogy a mezőgazdasági ágazat számára a központi kormányzati intézmények által 2025-ben nyújtott állami támogatásnak legalább a 80 %-át a SAR-on keresztül biztosították.

12.7.

5. reform –

Az öntözőrendszer hosszú távú fejlesztése az ágazat éghajlatváltozással szembeni rezilienciájának növelése érdekében

Az öntözőrendszerre vonatkozó hosszú távú terv elfogadása

Q1

2025

„Az öntözőrendszer fejlesztésére vonatkozó hosszú távú terv” elfogadása. A terv a következő fő területekre összpontosít:

—

az öntözési ágazat prioritásai az összes gazdasági előny elemzése alapján,

—

a vízügyi ágazati stratégiával és a vízgyűjtő medence alapú vízgazdálkodás elveivel való összehangolás,

—

a szükséges állami és egyéb beruházások jelzése, valamint a további privatizáció szükségessége,

—

az ágazat irányítási/igazgatási dimenziója,

—

a környezeti hatásvizsgálatról szóló uniós ajánlással, a stratégiai környezeti vizsgálattal és az e területre vonatkozó ukrán jogszabályokkal összhangban bármely rehabilitációs vagy építési projekt esetében elvégzendő környezeti vizsgálat.

12.8.

6. reform –

Szárazföldi és vízi területek aknamentesítése

A 2033-ig tartó időszakra vonatkozó, aknamentesítésről szóló stratégiai dokumentum elfogadása

Q2

2024

A 2033-ig tartó időszakra vonatkozó, aknamentesítésről szóló stratégiai dokumentum elfogadása jóváhagyásáról szóló jogalkotási aktus (az ukrán minisztertanács vagy az ukrán elnök jogi aktusa) elfogadása. A jogalkotási aktus a következő fő területekre összpontosít:

—

az aknamentesítés igazgatása,

—

az aknamentesítési tevékenységeket végzők hatékonyságának támogatása,

—

baleset-megelőzés,

—

az áldozatoknak nyújtott átfogó segítség,

—

innováció,

—

a nemek közötti egyensúly és képviselet,

—

a magánpiac fejlődése,

—

hatékony és átlátható koordináció a támogatókkal,

—

az aknamentesítési feladatok rangsorolási rendszerének kialakítása.

12.9.

1. beruházás –

Beruházások az aknamentesítésbe

Legalább 30 millió EUR értékű beruházás mezőgazdasági földterületek aknamentesítésébe

Q2

2026

A kormány időközi jelentése (vagy államkincstári jelentés), amelyből kitűnik, hogy a 2024. és 2025. évi állami költségvetésekben (UAH-egyenértékben kifejezve) legalább 30 millió EUR került beállításra a mezőgazdasági földterületek használóinál és tulajdonosainál felmerülő aknamentesítési költségek fedezésére.

12.10.

1. beruházás –

Beruházások az aknamentesítésbe

Legalább 100 millió EUR értékű beruházás mezőgazdasági földterületek aknamentesítésébe

Q4

2027

A kormány végső jelentése (vagy államkincstári jelentés), amelyből kitűnik, hogy a 2024., 2025., 2026. és 2027. évi állami költségvetésekben (UAH-egyenértékben kifejezve) legalább 100 millió EUR kerül beállításra a mezőgazdasági földterületek használóinál és tulajdonosainál felmerülő aknamentesítési költségek fedezésére.

C.13.   A KRITIKUS FONTOSSÁGÚ NYERSANYAGOK KEZELÉSE

1.   A reformok és beruházások ismertetése

E fejezet célja, hogy egyrészt a gazdasági, másrészt a fenntarthatósági céljakkel összhangban támogassa a kritikus fontosságú nyersanyagok ágazatának további fejlesztését Ukrajnában. A reform a stratégiai tervezés és a közigazgatási eljárások javítására fog összpontosítani.

1. reform – A stratégiai tervezés megerősítése és optimális keret biztosítása a stratégiai befektetők számára.

E reform célja, hogy beruházásokat vonzzon a kritikus fontosságú nyersanyagok kitermelésébe és feldolgozásába.

A reform két lépésből áll. Első lépésben hatályba lép az Ukrajna ásványkincsbázisának fejlesztésére irányuló, 2030-ig tartó időszakra vonatkozó nemzeti program módosításáról szóló törvény, amely bevezeti a geológiai térségek állami kompenzációs alapját, és stratégiai irányvonalakat határoz meg az ágazat számára. Második lépésként jelentést tesznek közzé Ukrajna kritikus fontosságú nyersanyagkészleteinek nemzetközi osztályozás alapján történő ellenőrzéséről, és azt a befektetők rendelkezésére kell bocsátani.

A tervek szerint a reform 2025 harmadik negyedévére fejeződik be.

2. reform – Az igazgatási eljárások javítása.

E reform célja az eljárás optimalizálása és a potenciális befektetők adminisztratív terheinek csökkentése. A fő cél az új befektetési döntések átláthatóságának, gyorsaságának és költséghatékonyságának javítása.

A reform három lépésből áll. Első lépésbenközzéteszik a kritikus fontosságú nyersanyagok kitermelésére irányuló tervezett beruházási projekteket. Második lépésként termékmegosztási megállapodásra (PSA) irányuló nemzetközi pályázatokat tesznek közzé a kormány által elfogadott és nyilvánosságra hozott megállapodásifeltétel-minták alkalmazásával. Harmadrészt további funkciókkal rendelkező elektronikus kormányzati szolgáltatás kerül kifejlesztésre és elindításra a felszín alatti ásványkincsek kitermelői számára.

A tervek szerint a reform 2025 második negyedévére fejeződik be.

3. reform – A korszerű kitermelési technológiák alkalmazása és Ukrajna integrálása a korszerű feldolgozási értékláncokba

E reform célja a kritikus fontosságú nyersanyagok ágazatában alkalmazott környezeti, társadalmi és vállalatirányítási gyakorlatok átláthatóságának fokozása.

A reform egy lépésből áll. amely a bányászati és nyersanyag-kitermelő ágazatban a környezeti, társadalmi és irányítási jelentéstételre (ESG) vonatkozó jelenlegi jogszabályokat értékelő tanulmány közzétételére terjed ki.

A tervek szerint a reform 2025 negyedik negyedévére fejeződik be.

2.   A végrehajtási lépések listája és ütemterve

Sz.

Reform / Beruházás

A lépés neve

Ütemezés

A lépés leírása

13.1.

1. reform –

A stratégiai tervezés megerősítése és optimális keret biztosítása a stratégiai befektetők számára

Az Ukrajna ásványkincsbázisának fejlesztésére irányuló, 2030-ig tartó időszakra vonatkozó nemzeti program felülvizsgálatáról szóló jogszabály hatálybalépése

Q4

2024

Az Ukrajna ásványkincsbázisának fejlesztésére irányuló, 2030-ig tartó időszakra vonatkozó nemzeti program módosításáról szóló ukrán törvény hatálybalépése. A törvény a következő fő területekre összpontosít:

—

a geológiai térségek állami kompenzációs alapjának bevezetése,

—

a kitermelési terület céljainak rangsorolása az uniós stratégiákkal összhangban,

—

a stratégiai és kritikus fontosságú nyersanyagok fogalmának meghatározása, az azok ellátásbiztonsági szintjére vonatkozó rendszeres módszertani kockázatértékelés szükségessége, valamint a partnerországok csoportjának meghatározása.

13.2.

1. reform –

A stratégiai tervezés megerősítése és optimális keret biztosítása a stratégiai befektetők számára

Ukrajna kritikus fontosságú nyersanyagkészleteinek ellenőrzéséről szóló jelentés közzététele

Q3

2025

Ukrajna kritikus fontosságú nyersanyagkészleteinek nemzetközi osztályozás alapján történő ellenőrzéséről szóló jelentés közzététele, amelynek eredményeit a befektetők rendelkezésére bocsátják.

13.3.

2. reform –

Az igazgatási eljárások javítása

A kritikus fontosságú nyersanyagok kitermelésére irányuló tervezett beruházási projektek közzététele

Q2

2025

A kritikus fontosságú nyersanyagok kitermelésére irányuló tervezett beruházási projektek közzététele.

13.4.

2. reform –

Az igazgatási eljárások javítása

Termékmegosztási megállapodásra (PSA) irányuló nemzetközi pályázatok elindítása, átláthatóságuk biztosítása mellett

Q2

2025

Termékmegosztási megállapodásra (PSA) irányuló nemzetközi pályázatok elindítása és közzététele, a kormány által elfogadott és nyilvánosságra hozott megállapodásifeltétel-minták alkalmazásával. A PSA-pályázatok és -megállapodások átláthatósága biztosított az azok feltételeihez való nyílt hozzáférés révén.

13.5.

2. reform –

Az igazgatási eljárások javítása

Korszerűsített elektronikus kormányzati szolgáltatás létrehozása a felszín alatti ásványkincsek kitermelői számára

Q1

2025

Működésbe lép a felszín alatti ásványkincsek kitermelői számára biztosított, korszerűsített elektronikus kormányzati szolgáltatás, amely az altalajhasználatra vonatkozó különleges engedélyek állami nyilvántartásához való hozzáférés tekintetében további funkciókkal rendelkezik, lehetővé téve e-engedélyek (a nyilvántartásból származó kivonat) kérelmezését és megszerzését, valamint a digitális geológiai adatokhoz való hozzáférést.

13.6.

3. reform –

A korszerű kitermelési technológiák alkalmazása és Ukrajna integrálása a korszerű feldolgozási értékláncokba

Az ESG-jelentéstételről szóló jogszabályra vonatkozó tanulmány közzététele

Q4

2025

A bányászati és nyersanyag-kitermelő ágazatban a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) jelentéstételről szóló hatályos jogszabályt értékelő tanulmány jóváhagyása és közzététele, valamint ajánlások megfogalmazása arra vonatkozóan, hogy milyen joghézagokat megszüntetni.

C.14.   DIGITÁLIS ÁTÁLLÁS

1.   A reformok és beruházások ismertetése

E fejezet célja Ukrajna digitális átállásának támogatása. A fejezet emellett a kiberbiztonság megerősítésére összpontosít.

1. reform – Biztonságos és hatékony digitális infrastruktúra

E reform célja a kiberbiztonság megerősítése a digitális átalakulás folyamatában.

A reform két lépésből áll. Első lépésben határozatot fogadnak el, amely meghatározza az Ukrajnában használható rádiótechnológiákat. Második lépésként számos kiberbiztonsági jogalkotási aktus lép hatályba a NIS és a NIS 2 kerethez való igazodás érdekében, megteremtve az alapokat az 5G biztonsággal kapcsolatos uniós eszköztár végrehajtásához.

A tervek szerint a reform 2025 első negyedévére fejeződik be.

2. reform – A közszolgáltatások digitalizálása

E reform célja, hogy a digitalizáció révén egyszerűsítse az állam és a polgárok közötti kapcsolattartást.

A reform két lépésből áll. Az első lépésben 2026-ig cselekvési tervet fogadnak el a leggyakoribb közszolgáltatások digitalizálására számos területen. A második lépésben, a 910/2014/EU rendeletnek az európai digitális személyazonossági keret létrehozása tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. április 11-i (EU) 2024/1183 európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt elvekkel összhangban hatályba lép az integrált elektronikus azonosítási rendszer működéséről szóló jogi aktus.

A tervek szerint a reform 2026 második negyedévére fejeződik be.

2.   A végrehajtási lépések listája és ütemterve

Sz.

Reform / Beruházás

A lépés neve

Ütemezés

A lépés leírása

14.1.

1. reform –

Biztonságos és hatékony digitális infrastruktúra

Az ukrajnai rádióspektrum-kiosztásra és -használatra vonatkozó felülvizsgált terv elfogadása

Q1

2025

Az ukrajnai rádióspektrum frekvenciáinak kiosztásra és használatra vonatkozó jóváhagyásáról szóló ukrán minisztertanácsi határozat módosításáról szóló ukrán minisztertanácsi határozat elfogadása. A határozat megállapítja az Ukrajnában használható rádiótechnológiákat, meghatározva az azoknak megfelelő frekvenciasávokat és rádiószolgáltatásokat, valamint a fejlesztésük és használatuk megszüntetésének feltételeit, továbbá az Ukrajnában meghonosítandó ígéretes rádiótechnológiák listáját, meghatározva az azoknak megfelelő frekvenciasávokat és rádiószolgáltatásokat, valamint az uniós vívmányokkal összhangban történő bevezetésük feltételeit.

14.2.

1. reform –

Biztonságos és hatékony digitális infrastruktúra

Az állami információs erőforrások és a kritikus információs infrastruktúra kiberbiztonsági képességeinek megerősítéséről szóló jogszabály hatálybalépése

Q1

2025

A NIS és a NIS 2 kerettel való összehangolásra szolgáló jogalkotási aktusok hatálybalépése (konkrétan az Unió egész területén magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről, a 910/2014/EU rendelet és az (EU) 2018/1972 irányelv módosításáról, valamint az (EU) 2016/1148 irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2555 európai parlamenti és tanácsi irányelv). A jogi aktusok a következő fő területekre összpontosítanak:

—

az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni háborújával összefüggésben a kibertérben elkövetett agresszió megelőzésére, felderítésére és visszaszorítására irányuló intézkedések végrehajtásához szükséges megfelelő jogi keret létrehozását célzó intézkedések kötelező végrehajtásának szabályozása,

—

az állami információs erőforrások és a kritikus információs infrastruktúra kibertámadásokkal szembeni védelmének fokozása,

—

a kiberbiztonság és az információvédelem szabályozási keretének javítása a nemzeti kiberbiztonsági rendszer kiberfenyegetések elhárítására irányuló képességeinek megerősítése érdekében.

14.3.

2. reform –

A közszolgáltatások digitalizálása

A közszolgáltatások digitalizációjára vonatkozó, 2026-ig szóló cselekvési terv elfogadása

Q1

2025

A közszolgáltatások digitalizációjára vonatkozó, 2026-ig szóló cselekvési terv jóváhagyásáról szóló ukrán minisztertanácsi rendelet elfogadása. A cselekvési terv a következő fő területekre összpontosít:

—

helyreállítás,

—

oktatás,

—

egészségügyi ellátás,

—

veteránoknak nyújtott szolgáltatások,

—

katonai szolgálatot teljesítő személyek,

—

vámügyek,

—

e-szociális szféra.

14.4.

2. reform –

A közszolgáltatások digitalizálása

Az integrált elektronikus azonosítási rendszer működéséről szóló jogi aktus hatálybalépése az (EU) 2024/1183 rendeletben foglalt elveknek megfelelően

Q2

2026

Az Ukrajna nemzeti elektronikus azonosítási infrastruktúrájának kulcsfontosságú elemét képező integrált elektronikus azonosítási rendszer működéséről szóló jogi aktus hatálybalépése, az (EU) 2024/1183 rendeletben foglalt elveknek megfelelően A jogi aktus a következő fő területekre összpontosít:

—

modern elektronikus azonosítási rendszer létrehozása Ukrajnában és az infrastruktúra fenntartható fejlesztésének biztosítása,

—

az elektronikus azonosító eszközök, az intermedier elektronikus azonosítási pontok (csomópontok) és az elektronikus azonosítási rendszerek interoperabilitásának (technológiai kompatibilitásának) biztosítása,

—

a rendszerben feldolgozott információforrások védelme.

C.15.   ZÖLD ÁTÁLLÁS ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM

1.   A reformok és beruházások ismertetése

E fejezet célja Ukrajna zöld átállásának előmozdítása a dekarbonizáció támogatása, valamint a környezeti és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia megerősítése révén.

1. reform – Az ipari szennyezés megelőzése, csökkentése és ellenőrzése

E reform célja környezetszennyezés kezelése, biztosítva a polgárok biztonságos környezethez való alkotmányos jogát.

A reform egy lépésből áll. amely az ipari szennyezés megelőzésére, csökkentésére és ellenőrzésére irányuló jogszabály hatálybalépésére és rendelkezéseinek részleges alkalmazására terjed ki. A lépés integrált megközelítéseket vezet be az ipari szennyezés engedélyezésére és ellenőrzésére vonatkozóan, amelyek a vonatkozó uniós jogszabályokkal összhangban az elérhető legjobb technológiák és irányítási módszerek alkalmazásán alapulnak.

A tervek szerint a reform 2024 harmadik negyedévére fejeződik be.

2. reform – Éghajlat-politika

E reform célja, hogy létrehozza az éghajlat-politikai irányítás struktúráját, valamint az éghajlatváltozás területére vonatkozó ukrán állami szakpolitika kidolgozására és végrehajtására szolgáló megfelelő mechanizmust.

A reform három lépésből áll. Első lépésben hatályba lép egy új jogszabály, amely megállapítja Ukrajna állami éghajlat-politikájának alapelveit. Második lépésként határozatot hoznak az ózonréteg megőrzésével foglalkozó tudományos és szakértői tanácsról. Harmadrészt el kell fogadni a Párizsi Megállapodáshoz való második, nemzetileg meghatározott ukrán hozzájárulást.

A tervek szerint a reform 2025 negyedik negyedévére fejeződik be.

3. reform – A szén-dioxid-árazás piaci mechanizmusai

E reform célja a szén-dioxid-árazás piaci mechanizmusai fejlesztésének előmozdítása.

A reform két lépésből áll. Első lépésben cselekvési tervet fogadnak el az üvegházhatást okozó gázok kibocsátáskereskedelme nemzeti rendszerének fejlesztésére. Második lépésként Ukrajna – bizonyos kivételekkel – újraindítja kötelező nyomonkövetési, jelentéstételi és hitelesítési rendszerét.

A tervek szerint a reform 2025 második negyedévére fejeződik be.

4. reform – A természeti erőforrások helyreállítása és megőrzése

E reform célja az erdőirtás és az erdőpusztulás csökkentése.

A reform egy lépésből áll, Maga után vonja olyan jogszabályok hatálybalépését, amelyek a fa és egyéb, esetleg erőpusztításhoz és erdőírtáshoz vezető áruk fenntartható származása megerősítésének kérdését szabályozzák.

A tervek szerint a reform 2026 második negyedévére fejeződik be.

5. reform – A körforgásos gazdaság továbbfejlesztése

E reform célja a körforgásos gazdaság és a hulladékgazdálkodás elveinek megvalósítása.

A reform két lépésből áll. Az első lépés a nemzeti hulladékgazdálkodási terv elfogadása. A második lépés keretében Ukrajna a körforgásos gazdaság elveinek megvalósítására irányuló stratégiát és annak végrehajtására vonatkozó cselekvési tervet fogad el.

A tervek szerint a reform 2026 első negyedévére fejeződik be.

6. reform – Környezeti hatásvizsgálat (KHV) és stratégiai környezeti vizsgálat (SKV)

E reform célja a környezetvédelem előmozdítása a környezeti hatásvizsgálatra (KHV) és a stratégiai környezeti vizsgálatra (SKV) vonatkozó szabályok egyértelműbbé tétele révén.

A reform egy lépésből áll. Maga után vonja egy olyan stratégiai dokumentum közzétételét, amely meghatározza a KHV- és SKV-szabályoktól való eltérések alkalmazási körét.

A tervek szerint a reform 2024 harmadik negyedévére fejeződik be.

2.   A végrehajtási lépések listája és ütemterve

Sz.

Reform / Beruházás

A lépés neve

Ütemezés

A lépés leírása

15.1.

1. reform –

Az ipari szennyezés megelőzése, csökkentése és ellenőrzése

Az ipari szennyezés megelőzéséről, csökkentéséről és ellenőrzéséről szóló jogszabályok hatálybalépése a rendelkezések részleges alkalmazásával

Q3

2024

A polgárok élhető és egészséges, biztonságos környezethez való alkotmányos jogainak biztosításáról szóló ukrán törvény hatálybalépése a rendelkezések részleges alkalmazásával. A kapcsolódó kiegészítő szabályokat 12 hónapon belül kell elfogadni, az elérhető legjobb technológiákra és irányítási módszerekre vonatkozó megállapítások alkalmazásáról szóló egyes rendelkezéseket pedig a hadiállapot megszűnését követő 4 éven belül, kivéve az első alkalommal üzembe helyezett létesítményeket.

Az ipari szennyezés megelőzésére, csökkentésére és ellenőrzésére irányuló jogszabály integrált megközelítéseket vezet be az ipari szennyezés engedélyezésére és ellenőrzésére vonatkozóan, amelyek az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) szóló, 2010. november 24-i 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (átdolgozás) összhangban az elérhető legjobb technológiák és irányítási módszerek alkalmazásán alapulnak.

15.2.

2. reform –

Éghajlat-politika

Az állami éghajlat-politikáról szóló jogszabály hatálybalépése

Q1

2025

Az állami éghajlat-politika alapelveiről szóló ukrán törvény hatálybalépése. A törvény a következő fő területekre összpontosít:

—

az állami éghajlat-politika céljai és alapelvei,

—

az éghajlatváltozás területén működő irányító szervek,

—

stratégiai tervezés az éghajlatváltozás területén,

—

az éghajlat-politikai célok elérését szolgáló mechanizmusok és eszközök,

—

az éghajlatváltozás területén a szakpolitikák és intézkedések végrehajtásának nyomon követésére és az előrejelzésre szolgáló nemzeti keret,

—

az éghajlatváltozással és az ózonréteg megőrzésével foglalkozó tudományos és szakértői tanács,

—

az üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű kibocsátása forrásonként és üvegházhatásúgáz-nyelők általi elnyelésének nemzeti nyilvántartási rendszere,

—

nemzetközi együttműködés a közbeszerzés területén.

15.3.

2. reform –

Éghajlat-politika

Az éghajlatváltozással és az ózonréteg megőrzésével foglalkozó tudományos és szakértői tanácsról szóló határozat elfogadása

Q4

2025

Az éghajlatváltozással és az ózonréteg megőrzésével foglalkozó tudományos és szakértői tanácsról szóló rendelet jóváhagyásáról szóló ukrán minisztertanácsi határozat elfogadása. A rendelet a következő fő területekre összpontosít:

—

az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) jelentéseiben foglalt tudományos következtetések, valamint – különösen az Ukrajnára vonatkozó – tudományos éghajlati adatok és információk megvitatása,

—

tudományos és szakértői támogatás és javaslatok nyújtása, beleértve jelentések elkészítését az éghajlat-politikai célokról, szakpolitikákról és intézkedésekről, azok végrehajtásának nyomon követéséről és az éghajlatváltozásra vonatkozó előrejelzésről, valamint a célok, szakpolitikák és intézkedések Ukrajna nemzetközi kötelezettségeinek való megfeleléséről,

—

az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését és az üvegházhatásúgáz-nyelők általi elnyelésének növelését célzó modellezés, monitoring, magas szintű kutatás és innováció terén elért tudományos eredmények cseréjének előmozdítása,

—

az éghajlat-politikai célok eléréséhez szükséges módszerek és eszközök tudományos alátámasztása,

—

az éghajlatváltozásra és annak következményeire vonatkozó tájékoztatás, figyelemfelkeltés és oktatás, valamint párbeszéd és együttműködés kialakítása a tudományos intézmények között az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdésekben,

—

az említett tanács függetlenségének garanciái valamennyi eljárása során,

—

az említett tanács sokszínű, tudományos szempontból megalapozott összetétele.

15.4.

2. reform –

Éghajlat-politika

A Párizsi Megállapodáshoz való második, nemzetileg meghatározott ukrán hozzájárulás elfogadása

Q3

2025

A Párizsi Megállapodáshoz való második, nemzetileg meghatározott ukrán hozzájárulás jóváhagyásáról szóló ukrán minisztertanácsi rendelet elfogadása. A nemzetileg meghatározott hozzájárulás a következő fő területekre összpontosít:

—

magasabb kibocsátáscsökkentési célérték, mint a jelenlegi nemzetileg meghatározott ukrán hozzájárulás,

—

bázisév meghatározása az üvegházhatásúgáz-forrásokból és üvegházhatásúgáz-nyelőkből származó kibocsátások kiszámításához,

—

a javasolt intézkedések időtartam és/vagy végrehajtásának hossza,

—

a gazdasági ágazatok és az üvegházhatást okozó gázok köre és lefedettsége,

—

többek között az üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű kibocsátásának (forrásonként) és üvegházhatásúgáz-nyelőnkénti eltávolításának becslésével és elszámolásával kapcsolatos folyamattervezés, alkalmazott feltételezések és módszertani megközelítés,

—

a nemzetileg meghatározott hozzájárulás méltányosságának és ambíciójának indokolása a nemzeti körülmények fényében,

—

hozzájárulás az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye célkitűzésének eléréséhez és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának korlátozásához/üvegházhatásúgáz-nyelők növeléséhez, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 2. cikkében meghatározott célkitűzéssel összhangban.

A Párizsi Megállapodáshoz való második, nemzetileg meghatározott ukrán hozzájárulás ambiciózusabb lesz, mint a jelenlegi aktualizált nemzetileg meghatározott hozzájárulás.

15.5.

3. reform –

A szén-dioxid-árazás piaci mechanizmusai

A nemzeti kibocsátáskereskedelmi rendszer létrehozására irányuló cselekvési terv elfogadása

Q1

2025

Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátáskereskedelme nemzeti rendszerének létrehozására irányuló cselekvési terv jóváhagyásáról szóló ukrán minisztertanácsi határozat elfogadása. A cselekvési terv elfogadása biztosítja a következők meghatározását:

—

a kibocsátáskereskedelmi rendszer végrehajtásának szakaszai,

—

a szakaszok időkeretei,

—

a szükséges infrastruktúra,

—

szervezeti intézkedések.

15.6.

3. reform –

A szén-dioxid-árazás piaci mechanizmusai

A kötelező nyomonkövetési, jelentéstételi és hitelesítési (MRV) rendszer újraindítása

Q2

2025

A hatályos jogszabályok hatálya alá tartozó létesítményekre vonatkozó kötelező nyomonkövetési, jelentéstételi és hitelesítési (MRV) rendszer újraindítása, kivéve azokat a létesítményeket, amelyeket nem ellenőriznek, megsemmisültek, vagy amelyek az ideiglenesen megszállt területen találhatók, illetve hivatalosan bejelentették a termelési tevékenység felfüggesztését.

15.7.

4. reform –

A természeti erőforrások helyreállítása és megőrzése

Az erdőirtás és az erdőpusztulás csökkentéséről szóló törvény hatálybalépése

Q2

2026

A fa és egyéb, esetlegesen erdőirtáshoz és erdőpusztuláshoz vezető áruk fenntartható származása megerősítésének kérdését szabályozó ukrán törvény hatálybalépése. A törvény a következő fő területekre összpontosít:

—

az elektronikus faszámlálás alkalmazásának kiterjesztése, amely biztosítja a fafeldolgozás nyomon követését, valamint a fa és fatermékek legitim származásának megerősítését,

—

annak biztosítása, hogy bevezették a fatermékek tanúsítási rendszerét, és hogy az előállított fatermékekre vonatkozó meglévő tanúsítási rendszert valamennyi fakereskedési tevékenységre kiterjesszék,

—

a fa származásának igazolására vonatkozó követelmények megállapítása, beleértve a kereskedelmi forgalomban lévő fatermékeket is.

15.8.

5. reform –

A körforgásos gazdaság továbbfejlesztése

A körforgásos gazdaság elveinek végrehajtására vonatkozó stratégia és az ahhoz kapcsolódó cselekvési terv elfogadása

Q1

2026

A körforgásos gazdaság elveinek végrehajtására vonatkozó stratégiának és az ahhoz kapcsolódó cselekvési tervnek az ukrán minisztertanács általi elfogadása. A stratégia 5–10 előre kiválasztott kiemelt ágazat és értéklánc – például a hulladék, a textilek, a műanyagok, az akkumulátorok, az elektronika, a mezőgazdaság, az építőipar és a javítás, valamint a fémek és ásványi anyagok – tekintetében azonosítja a körforgásos gazdaságra való ukrajnai átállásban rejlő lehetőségeket és hatásokat.

15.9.

5. reform –

A körforgásos gazdaság továbbfejlesztése

A 2033-ig tartó időszakra szóló nemzeti hulladékgazdálkodási terv elfogadása

Q3

2025

A 2033-ig tartó időszakra szóló nemzeti hulladékgazdálkodási terv jóváhagyásáról szóló ukrán minisztertanácsi rendelet elfogadása. A nemzeti hulladékgazdálkodási terv a következő fő területekre összpontosít:

—

háztartási hulladékok kezelése:

—

veszélyeshulladék-kezelés,

—

infrastrukturális szükségletek,

—

a cselekvési terv gazdasági és pénzügyi fenntarthatóságára vonatkozó elemzések,

—

a hulladékgazdálkodás javítása irányuló gazdasági eszközök végrehajtása,

—

a hulladékgazdálkodás nyomon követése és ellenőrzése,

—

az ukrajnai hulladékgazdálkodás stratégiai tervezése,

—

a hulladékgazdálkodás regionális szintű megvalósítása.

15.10.

6. reform –

Környezeti hatásvizsgálat (KHV) és stratégiai környezeti vizsgálat (SKV)

A környezeti hatásvizsgálatra (KHV) és a stratégiai környezeti vizsgálatra (SKV) vonatkozó szabályoktól való eltérések alkalmazási körét meghatározó stratégiai dokumentum kidolgozása

Q3

2024

A KHV- és az SKV-szabályoktól való eltérések alkalmazási körét meghatározó stratégiai dokumentum kidolgozása és közzététele Környezetvédelmi és Természeti Erőforrások Minisztériumának hivatalos honlapján, az érdekelt felekkel folytatott nyilvános konzultációt követően.

A stratégiai dokumentum a következő információkat tartalmazza:

—

az a szerv, amely meghatározza a KHV- és SKV-kötelezettségektől való eltérések alkalmazási körét,

—

a tárgyak leírása és minden egyes esetben annak kifejtése, hogy azok miért tartoznak az eltérés alkalmazási körébe,

—

az eltérések alkalmazási körének indokolása,

—

az engedélyezett eltérések vonatkozó határidők.”


(1)  A Svéd Királyság által 2025-ben külső címzett bevételként nyújtott hozzájárulás teljes összege 750 millió svéd korona (SEK), ami körülbelül 67 millió EUR-nak felel meg (a pontos összeg kiszámítása a hozzájárulás átutalásakor érvényes hivatalos átváltási árfolyam alapján történik majd). A hozzájárulás célja, hogy vissza nem térítendő pénzügyi támogatás formájában 258 millió svéd korona (SEK) – azaz megközelítőleg 23 millió EUR – összegű társfinanszírozást biztosítson ehhez a részlethez. E támogatás feltétele a vonatkozó lépések kielégítő megvalósulása.

(2)  A Svéd Királyság által 2025-ben külső címzett bevételként nyújtott hozzájárulás teljes összege 750 millió svéd korona (SEK), ami körülbelül 67 millió EUR-nak felel meg (a pontos összeg kiszámítása a hozzájárulás átutalásakor érvényes hivatalos átváltási árfolyam alapján történik majd). A hozzájárulás célja, hogy vissza nem térítendő pénzügyi támogatás formájában 246 millió svéd korona (SEK) – azaz megközelítőleg 22 millió EUR – összegű társfinanszírozást biztosítson ehhez a részlethez. E támogatás feltétele a vonatkozó lépések kielégítő megvalósulása.

(3)  A Svéd Királyság által 2025-ben külső címzett bevételként nyújtott hozzájárulás teljes összege 750 millió svéd korona (SEK), ami körülbelül 67 millió EUR-nak felel meg (a pontos összeg kiszámítása a hozzájárulás átutalásakor érvényes hivatalos átváltási árfolyam alapján történik majd). A hozzájárulás célja, hogy vissza nem térítendő pénzügyi támogatás formájában 246 millió svéd korona (SEK) – azaz megközelítőleg 22 millió EUR – összegű társfinanszírozást biztosítson ehhez a részlethez. E támogatás feltétele a vonatkozó lépések kielégítő megvalósulása.

(4)  OECD (2023), The Principles of Public Administration (A közigazgatás alapelvei), OECD, Párizs, https://www.sigmaweb.org/publications/Principles-of-Public-Administration-2023.pdf

(5)  OECD (2015), Az OECD állami tulajdonú vállalatok irányítására vonatkozó iránymutatásai, OECD, Párizs, https://www.oecd.org/daf/ca/guidelines-corporate-governance-soes.htm


ELI: http://data.europa.eu/eli/dec_impl/2025/2157/oj

ISSN 1977-0731 (electronic edition)