<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><CONCLUSION NNC="YES" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.00-20081231.xd"><BIB.CONCLUSION><REF.CASE FILE="ECRCJ2005HUA.0500376101.case.xml"><NO.CASE>C-287/03</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62003C0287</NO.CELEX><NO.SEQ>0005.0001</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>3763</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>3773</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>11</PAGE.TOTAL></BIB.CONCLUSION><CURR.TITLE><LEFT>LÉGER FÖTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA — C-287/03. SZ. ÜGY</LEFT><RIGHT>BIZOTTSÁG KONTRA BELGIUM</RIGHT></CURR.TITLE><CONTENTS.CONCLUSION><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">Philippe Léger</HT></P><P><HT TYPE="UC">főtanácsnok indítványa</HT></P><P>Az ismertetés napja: <DATE ISO="20050310">2005. március 10.</DATE><NOTE NOTE.ID="E0001" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Eredeti nyelv: francia.</P></NOTE></P></TI></TITLE><NP><NO.P>1.</NO.P><TXT>A belga jog főszabályként tiltja a termékekre vagy szolgáltatásokra vonatkozó kapcsolt ajánlatot. E tilalom alól kivételt képeznek azok az esetek, amelyekben az elsődleges áruhoz vagy az elsődleges szolgáltatáshoz olyan ingyenes utalványok járnak, amelyek bizonyos mennyiségű áru vásárlása vagy szolgáltatás igénybevétele esetén jogosultságot biztosítanak ingyenes vagy csökkentett áron történő vásárlásra; e kivétel csak akkor érvényes, ha a kedvezmény <HT TYPE="ITALIC">hasonló</HT> áru vagy szolgáltatás megszerzésére irányul, és a kedvezmény <HT TYPE="ITALIC">ugyanattól az eladótól</HT> származik.</TXT></NP><NP><NO.P>2.</NO.P><TXT>Az Európai Közösségek Bizottsága jelen keresetében lényegében azt kéri, hogy a Bíróság állapítsa meg, hogy a Belga Királyság nem teljesítette az EK 49. cikkéből eredő kötelezettségeit, mert a törzsvásárlói programok belgiumi alkalmazásának előfeltételeként hátrányos megkülönböztetést előidéző és aránytalan módon alkalmazta a <QUOT.START ID="QS0001" REF.END="QE0001" CODE="201E"/>hasonlóságra<QUOT.END ID="QE0001" REF.START="QS0001" CODE="201D"/> és a <QUOT.START ID="QS0002" REF.END="QE0002" CODE="201E"/>kizárólagos értékesítőre<QUOT.END ID="QE0002" REF.START="QS0002" CODE="201D"/> vonatkozó feltételt.</TXT></NP><NP><NO.P>3.</NO.P><TXT>Jelen ügy a kedvezményes áron történő árusítás területét érinti, amellyel kapcsolatban közösségi szintű munka tárgyát képezi de a közösségi jogalkotó jelenleg még nem fogadott el semmilyen szabályozást<NOTE NOTE.ID="E0002" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Lásd a Bizottságnak a belső piacon kedvezményes áron történő árusításról szóló, <DATE ISO="20011002">2001. október 2-i</DATE> közleményét (COM(2001) 546 végleges), valamint a belső piacon kedvezményes áron történő árusításra vonatkozó, <DATE ISO="20021025">2002. október 25-i</DATE> európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó módosítási javaslatot (COM(2002) 585 végleges). A javaslat hetedik preambulumbekezdése kimondja, hogy a rendelet alkalmazandó a <QUOT.START ID="QS0003" REF.END="QE0003" CODE="201E"/>légitársaságok törzsvásárlói kártyáira és törzsvásárlói programjaira<QUOT.END ID="QE0003" REF.START="QS0003" CODE="201D"/>.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>4.</NO.P><TXT>A jelen kereset lehetővé teszi annak pontosítását, hogy — véleményem szerint — milyen feltételeket foglal magában az a rendelkezés, amelynek értelmében az EK 226. cikk szerinti eljárás során a Bizottságnak kell bizonyítania, hogy a tagállam nem tett eleget közösségi kötelezettségeinek.</TXT></NP><?PAGE NO="I-3764"?><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P>I —</NO.P><TXT>Jogi háttér</TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>A —</NO.P><TXT>A közösségi jog</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>5.</NO.P><TXT>Az EK 49. cikk első bekezdése szerint:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START ID="QS0004" REF.END="QE0004" CODE="201E"/>Az alábbiakban megállapított rendelkezéseknek megfelelően tilos a Közösségen belüli szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó minden korlátozás a tagállamok olyan állampolgárai tekintetében, akik a Közösségnek nem abban a tagállamában letelepedettek, mint a szolgáltatást igénybe vevő személy.<QUOT.END ID="QE0004" REF.START="QS0004" CODE="201D"/></P></QUOT.S></P></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>B —</NO.P><TXT>A nemzeti szabályozás</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>6.</NO.P><TXT>A piaci gyakorlatról, a fogyasztók tájékoztatásról és a fogyasztóvédelemről szóló, <DATE ISO="19910714">1991. július 14-i</DATE> belga törvény<NOTE NOTE.ID="E0003" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Moniteur belge, <DATE ISO="19910829">1991. augusztus 29.</DATE></P></NOTE> (a továbbiakban: belga törvény) 54. cikke megtilt <QUOT.START ID="QS0005" REF.END="QE0005" CODE="201E"/>bármiféle, az eladó által a fogyasztónak tett kapcsolt ajánlatot<QUOT.END ID="QE0005" REF.START="QS0005" CODE="201D"/>. Kapcsolt ajánlatnak minősül <QUOT.START ID="QS0006" REF.END="QE0006" CODE="201E"/>az áru, a szolgáltatás vagy minden egyéb előny vagy az ezekhez való hozzájutás jogcímének ingyenes vagy ellenérték fejében történő megszerzése, [...] amely más, akár azonos áruk vagy szolgáltatások megszerzéséhez kötődik<QUOT.END ID="QE0006" REF.START="QS0006" CODE="201D"/>. A fogyasztót célzó kapcsolt ajánlat abban az esetben is tilos, ha <QUOT.START ID="QS0007" REF.END="QE0007" CODE="201E"/>különböző, de szándékegységben eljáró eladótól származik<QUOT.END ID="QE0007" REF.START="QS0007" CODE="201D"/>.</TXT></NP><NP><NO.P>7.</NO.P><TXT>A tiltó rendelkezések alól azonban vannak kivételek. így a belga törvény 57. cikke alapján ingyenesen adható az elsődleges áruhoz, illetve az elsődleges szolgáltatáshoz kapcsolt utalvány, amely bizonyos előnyöket biztosít a fogyasztó számára.</TXT></NP><NP><NO.P>8.</NO.P><TXT>Az 57. cikk (1)-(3) bekezdésében felsorolt kivételekre a piaci szereplő csak akkor hivatkozhat, ha az erre hatáskörrel rendelkező minisztérium a belga törvény 59. cikke első albekezdésének megfelelően nyilvántartásba vette őt.</TXT></NP><NP><NO.P>9.</NO.P><TXT>Ezzel szemben a belga törvény 57. cikkének (4) bekezdése a kapcsolt ajánlatok tilalma alóli kivételről rendelkezik, amely szerint piaci szereplő nyilvántartásba vétel nélkül is folytathat ilyen tevékenységet.</TXT></NP><NP><NO.P>10.</NO.P><TXT>Még pontosabban: a belga törvény 57. cikke (4) bekezdésének első albekezdése lehetővé teszi a vállalkozás számára, hogy az elsődleges áruhoz vagy az elsődleges szolgáltatáshoz <QUOT.START ID="QS0008" REF.END="QE0008" CODE="201E"/>utalványok(at) [ajánljon], amelyek<?PAGE NO="I-3765"?> bizonyos mennyiségű áru vásárlása vagy szolgáltatás igénybevétele esetén jogosultságot biztosítanak hasonló áru vagy szolgáltatás ingyenes vagy csökkentett ellenérték fejében történő megszerzésére, amennyiben a kedvezmény ugyanattól az eladótól származik, és nem haladja meg az eredeti áru vagy szolgáltatás értékének egyharmadát<QUOT.END ID="QE0008" REF.START="QS0008" CODE="201D"/>.</TXT></NP><NP><NO.P>11.</NO.P><TXT>Ezenkívül a fenti cikk kimondja, hogy <QUOT.START ID="QS0009" REF.END="QE0009" CODE="201E"/>az utalványokon fel kell tüntetni az esetleges érvényességi időt, valamint az ajánlat feltételeit<QUOT.END ID="QE0009" REF.START="QS0009" CODE="201D"/>, illetve, hogy <QUOT.START ID="QS0010" REF.END="QE0010" CODE="201E"/>amennyiben az eladó megszakítja az ajánlatot, a fogyasztónak a korábbi vásárlásai arányában kell részesülnie a kedvezményből<QUOT.END ID="QE0010" REF.START="QS0010" CODE="201D"/>.</TXT></NP><NP><NO.P>12.</NO.P><TXT>Az e szabályozásnak meg nem felelő utalványokra vonatkozó ingyenes ajánlat esetében a kereskedelmi bíróságok — a Ministère des Affaires économiques (gazdasági minisztérium), az érdekelt piaci szereplő vagy fogyasztóvédelmi egyesületek kérelmére — a jogsértés abbahagyására kötelező végzést hozhatnak.</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P>II —</NO.P><TXT>A pert megelőző eljárás</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>13.</NO.P><TXT><DATE ISO="19990331">1999. március 31-i</DATE> felszólító levelében a Bizottság felhívta a Belga Királyság figyelmét a belga törvény 54. és 57. cikkében foglalt rendelkezések és az EK 49. cikk összeegyeztethetőségének kérdésére. Jelezte, hogy egy Hollandiában székhellyel rendelkező, más vállalatok számára <QUOT.START ID="QS0011" REF.END="QE0011" CODE="201E"/>Air Miles<QUOT.END ID="QE0011" REF.START="QS0011" CODE="201D"/> elnevezésű törzsvásárlói programot szervező és ezt Belgiumban is bevezetni kívánó vállalkozás panasza alapján jár el<NOTE NOTE.ID="E0004" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A kérdéses vállalat megkérte a belga Ministère des Affaires économiques (gazdasági minisztérium) véleményét arról, hogy egy ilyen törzsvásárlói program összeegyeztetliclő-e a belga joggal. A minisztérium <DATE ISO="19980407">1998. április 7-én</DATE> kelt levelében azt a választ adta, hogy a programban nyújtandó ajándék nem tekinthető <QUOT.START ID="QS0012" REF.END="QE0012" CODE="201E"/>olyan terméknek, amely hasonló azokhoz a termékekhez, amelyeket a szóban forgó vállalat érdekében beavatkozó szponzorok értékesítenek<QUOT.END ID="QE0012" REF.START="QS0012" CODE="201D"/>.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>14.</NO.P><TXT>Az ilyen típusú tevékenység a következőképpen zajlik: a programot bonyolító vállalat a <QUOT.START ID="QS0013" REF.END="QE0013" CODE="201E"/>szponzornak<QUOT.END ID="QE0013" REF.START="QS0013" CODE="201D"/> nevezett vállalkozások ügyfelei számára megvalósítandó törzsvásárlói program létrehozására és intézésére szerződést köt e vállalkozásokkal. Az ügyfelek ezután elektronikus törzsvásárlói kártyához jutnak, amely a <QUOT.START ID="QS0014" REF.END="QE0014" CODE="201E"/>szponzor<QUOT.END ID="QE0014" REF.START="QS0014" CODE="201D"/> vállalkozásoktól történő áru- vagy szolgáltatásvásárlás esetén <QUOT.START ID="QS0015" REF.END="QE0015" CODE="201E"/>Air Miles<QUOT.END ID="QE0015" REF.START="QS0015" CODE="201D"/> pontok gyűjtésére alkalmas. Amennyiben megfelelő számú pont gyűlik össze, azokat, például, ingyenes utazásokra lehet beváltani.</TXT></NP><NP><NO.P>15.</NO.P><TXT>A Belga Királyság <DATE ISO="19990602">1999. június 2-i</DATE> levelével válaszolt a Bizottság felszólító levelére. Ebben különösen arra hivatkozott, hogy a nemzeti ítélkezési gyakorlat és jogértelmezés szerint a <QUOT.START ID="QS0016" REF.END="QE0016" CODE="201E"/>hasonlóság<QUOT.END ID="QE0016" REF.START="QS0016" CODE="201D"/> fogalma úgy értelmezendő, mint amely feltételezi, hogy az elsődleges áruk vagy elsődleges szolgáltatások és az ingyenesen vagy csökkentett<?PAGE NO="I-3766"?> áron kínált áruk vagy szolgáltatások rendszerint ugyanabban az értékesítési körben kerülnek forgalmazásra, és/vagy ugyanabba az ipari vagy kereskedelmi ágazatba tartoznak.</TXT></NP><NP><NO.P>16.</NO.P><TXT>A válaszban adott magyarázatot elégtelennek tartva a Bizottság <DATE ISO="20000801">2000. augusztus 1-jén</DATE> indokolással ellátottvéleményt bocsátott ki a Belga Királyság részére, amelyben lényegében azt kifogásolta, hogy hátrányos megkülönböztetést előidéző és aránytalan módon alkalmazta a belga törvényben szereplő <QUOT.START ID="QS0017" REF.END="QE0017" CODE="201E"/>hasonlóságra<QUOT.END ID="QE0017" REF.START="QS0017" CODE="201D"/> és a <QUOT.START ID="QS0018" REF.END="QE0018" CODE="201E"/>kizárólagos értékesítőre<QUOT.END ID="QE0018" REF.START="QS0018" CODE="201D"/> vonatkozó feltételeket. A Belga Királyságnak a véleménytől számított két hónapos határidőn belül kellett megtennie a szükséges intézkedéseket.</TXT></NP><NP><NO.P>17.</NO.P><TXT>A belga hatóságok <DATE ISO="20001016">2000. október 16-án</DATE> kelt levelükben válaszoltak az indokolással ellátott véleményre. Ebben a levélben lényegében azt fejtették ki, hogy a belga törvény 57. cikke (4) bekezdésének módosítása helyett célszerűbbnek tűnik számukra megvárni a Bizottságnak a eladásösztönzésre vonatkozó közösségi jogharmonizációs javaslatban kialakított álláspontját, és annak alapján végrehajtani a kapcsolt ajánlatokra vonatkozó nemzeti joganyag általános reformját.</TXT></NP><NP><NO.P>18.</NO.P><TXT>A Bizottság a fenti választ nem találta megfelelőnek, ezért az EK 226. cikke alapján a Bíróság Hivatalához <DATE ISO="20030703">2003. július 3-án</DATE> benyújtott keresetlevelével megindította a jelen eljárást.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P>III —</NO.P><TXT>A keresetről</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>19.</NO.P><TXT>Jelen keresetében a Bizottság azt kéri a Bíróságtól, hogy <QUOT.START ID="QS0019" REF.END="QE0019" CODE="201E"/>állapítsa meg, hogy a Belga Királyság — mivel a vállalkozások közötti, határon átnyúló szolgáltatásnyújtás során alkalmazott törzsvásárlói program előfeltételeként hátrányos megkülönböztetést előidéző és aránytalan módon alkalmazta a <QUOT.START ID="QS0020" REF.END="QE0020" CODE="00BB"/>hasonlóság<QUOT.END ID="QE0020" REF.START="QS0020" CODE="00AB"/> és a <QUOT.START ID="QS0021" REF.END="QE0021" CODE="00BB"/>kizárólagos értékesítő<QUOT.END ID="QE0021" REF.START="QS0021" CODE="00AB"/> feltételeit egyrészről a fogyasztó által szerzett áruk és szolgáltatások tekintetében, másrészről egy törzsvásárlói program keretében ingyenesen vagy csökkentett áron hozzáférhető áruk vagy szolgáltatások tekintetében — nem teljesítette az EK. 49. cikkből eredő kötelezettségeit<QUOT.END ID="QE0019" REF.START="QS0019" CODE="201D"/>. A Bizottság emellett kérte, hogy a Bíróság kötelezze a Belga Királyságot a költségek viselésére.</TXT></NP><NP><NO.P>20.</NO.P><TXT>A Belga Királyság azt kérte, hogy a Bíróság a keresetet — mint megalapozatlant — nyilvánítsa elfogadhatatlannak, és a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.</TXT></NP><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>A —</NO.P><TXT>Az elfogadhatóságról</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>21.</NO.P><TXT>A belga kormány arra hivatkozott, hogy a kereset elfogadhatatlan, mivel a Belga<?PAGE NO="I-3767"?> Királyságnak az indokolással ellátott véleményre adott válasza és a kereset Bírósághoz történő benyújtása között igen hosszú idő, közel három év telt el.</TXT></NP><NP><NO.P>22.</NO.P><TXT>Ez a késedelem összeegyeztethetetlen a jogbiztonság és a bizalomvédelem elvével. A belga kormány különösen arra hivatkozik, hogy jogosan hitte azt, hogy az indokolással ellátott véleményre adott válasza kielégítő, hiszen a Bizottság az eltelt időszak alatt nem jelezte ennek ellenkezőjét. Ezért a jelen keresetnek a Bírósághoz történt benyújtása <QUOT.START ID="QS0022" REF.END="QE0022" CODE="201E"/>meglepetést okozott<QUOT.END ID="QE0022" REF.START="QS0022" CODE="201D"/> a Belga Királyság <QUOT.START ID="QS0023" REF.END="QE0023" CODE="201E"/>jogos bizalma számára<QUOT.END ID="QE0023" REF.START="QS0023" CODE="201D"/><NOTE NOTE.ID="E0005" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Lásd az ellenkérelmet, 11. o.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>23.</NO.P><TXT>Véleményem szerint a fenti érvelés — figyelembe véve a Bíróságnak egyrészt a Bizottságnak a pert megelőző eljárás lefolytatására és az azt követő eljárásra vonatkozó diszkrecionális jogára, másrészt az EK 226. cikk szerint érintett tagállam védelemhez való jogának tiszteletben tartására vonatkozó ítélkezési gyakorlatát — nem releváns.</TXT></NP><NP><NO.P>24.</NO.P><TXT>Tudjuk ugyanis, hogy a Bizottság mérlegelési lehetősége nemcsak abban áll, hogy a Bírósághoz fordul-e, vagy sem, hanem abban is, hogy eldöntse, hogy az ügyet mely pillanatban tartja a legcélszerűbbnek a Bíróság elé vinni. Ezt az alapelvet fejezik a következők: <QUOT.START ID="QS0024" REF.END="QE0024" CODE="201E"/>(...) a kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset benyújtására nincs előírva előre megállapított határidő, mivel ez az eljárás — jellegének és céljának köszönhetően — magában foglalja azt is, hogy a Bizottságnak joga van mérlegelni, hogy melyek az esetleges kötelezettségszegés megszüntetésének legmegfelelőbb eszközei, és melyek erre a legmegfelelőbb határidők<QUOT.END ID="QE0024" REF.START="QS0024" CODE="201D"/><NOTE NOTE.ID="E0006" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="7/71" YEAR="1971" PAGE.ECR="1003">7/71. sz., Bizottság kontra Franciaország ügyben <DATE ISO="19711214">1971. december 14-én</DATE> hozott ítélet (ĽBHT 1971., 1003. o.) 5. pontja</REF.DOC.ECR>.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>25.</NO.P><TXT>A fenti alapelvtől mindenesetre el lehet térni, abban az esetben, ha <QUOT.START ID="QS0025" REF.END="QE0025" CODE="201E"/>a pert megelőző eljárás túlzott hosszúsága (...) az érintett tagállam számára megnehezíti a Bizottság érveinek cáfolatát, és ezzel sérti a tagállamnak a védelemhez való jogát<QUOT.END ID="QE0025" REF.START="QS0025" CODE="201D"/><NOTE NOTE.ID="E0007" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-96/89" YEAR="1991" PAGE.ECR="I-2461">C-9G/89. sz., Bizottság kontra Hollandia ügyben <DATE ISO="19910516">1991. május 16-án</DATE> hozott ítélet (EBHT 1991., I-2461. o.) 16. pontja</REF.DOC.ECR>.</P></NOTE>. Ugyanakkor a kötelezettségszegés megállapítása iránti keresettel érintett tagállam feladata annak bizonyítása, hogy a pert megelőző eljárás időtartama negatív hatással volt a védelemhez való jogának gyakorlására.</TXT></NP><NP><NO.P>26.</NO.P><TXT>E tekintetben — és anélkül, hogy a Bíróságnak állást kellene foglalnia abban a kérdésben, hogy jelen esetben az indokolással ellátott véleményre adott tagállami válasz és jelen kereset benyújtása között eltelt idő túlzottan hosszú-e, vagy sem — véleményem szerint elégséges arra utalni, hogy a Belga Királyság semmilyen külön érvet nem hozott fel annak bizonyítására, hogy ez az idő befolyásolta a védelemhez való jogának gyakorlását<NOTE NOTE.ID="E0008" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Lásd e tekintetben a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-359/97" YEAR="2000" PAGE.ECR="I-6355">C-359/97. sz., Bizottság kontra Egyesült Királyság ügyben <DATE ISO="20000912">2000. szeptember 12-én</DATE> hozott (téletet (EBHT 2000., I-6355. o.)</REF.DOC.ECR>. Ebben az ügyben közel nyolc év telt el az Egyesült Királyság indokolással ellátolt véleményre adott válasza és a keresetlevél benyújtása között.</P></NOTE>.</TXT></NP><?PAGE NO="I-3768"?><NP><NO.P>27.</NO.P><TXT>A Belga Királyság által hivatkozott érvek ugyanis csupán a Bizottságnak az EK 226. cikk szerinti eljárás megindítására vonatkozó mérlegelési szabadsága gyakorlásának módját kifogásolták, illetve azt, hogy az eljárás megindítása a eladásösztönzésre vonatkozó, közösségi szintű szabályozási javaslat kidolgozásával egyidejűleg történt.</TXT></NP><NP><NO.P>28.</NO.P><TXT>A Belga Királyság a kereset elfogadhatóságára vonatkozó érveit, úgy tűnik, elsősorban arra alapozta, hogy a Bizottságnak nem a keresetlevél benyújtásával, hanem más módon kellett volna válaszolnia az indokolással ellátott véleményre tagállami válaszként küldött <DATE ISO="20001016">2000. október 16-i</DATE> levélre.</TXT></NP><NP><NO.P>29.</NO.P><TXT>Ugyanakkor a Bíróság már kimondta, hogy <QUOT.START ID="QS0026" REF.END="QE0026" CODE="201E"/>még abban az esetben sem sérül az érintett tagállam védelemhez való joga, ha feltesszük, hogy a Bizottság olyan keresete alapján indult a peres eljárás, amely nem vette figyelembe az érintett tagállam által az indokolással ellátott véleményre adott válaszban kifejtett, az esetleges ténykérdést vagy jogkérdést érintő új elemeket. A tagállam ugyanis a peres eljárás során már ellenkérelme első beadványában teljes mértékben érvényesítheti az ilyen elemeket. A Bíróság feladata, hogy ezek helyességét megvizsgálva döntsön a kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset sorsáról<QUOT.END ID="QE0026" REF.START="QS0026" CODE="201D"/><NOTE NOTE.ID="E0009" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-3/96" YEAR="1998" PAGE.ECR="I-3031">C-3/96. sz., Bizottság kontra Hollandia ügyben <DATE ISO="19980519">1998. május 19-én</DATE> hozott Ítélet (EBHT 1998., I-3031. o.) 20. pontja</REF.DOC.ECR>.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>30.</NO.P><TXT>Ennél fogva nem lehet kifogásolni, hogy a Bizottság nem foglalt állást a Belga Királyságnak az indokolással ellátott véleményre adott válaszban kifejtett álláspontjával kapcsolatban.</TXT></NP><NP><NO.P>31.</NO.P><TXT>Mindezt figyelembe véve úgy vélem, hogy a belga kormánynak a kereset elfogadhatóságára vonatkozó kifogását el kell utasítani.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>B —</NO.P><TXT>Az ügy érdeméről</TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P>1.</NO.P><TXT>A kereset tárgya</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>32.</NO.P><TXT>A Bizottság jelen keresetben kifejtett érveinek vizsgálatát azzal kell kezdeni, hogy pontosan körvonalazzuk a kereset tárgyát.</TXT></NP><NP><NO.P>33.</NO.P><TXT>Ahogyan azt már vázoltuk, a Bizottság azt kifogásolja a Belga Királyság esetében, hogy nem teljesítette az EK 49. cikkből eredő kötelezettségeit, mivel a vállalkozások közötti, határon átnyúló szolgáltatásnyújtás során alkalmazott törzsvásárlói program előfeltételeként <HT TYPE="ITALIC">hátrányos megkülönböztetést előidéző és aránytalan módon alkalmazta</HT> a belga törvény 57. cikke (4) bekezdésének első<?PAGE NO="I-3769"?> albekezdésében szereplő <QUOT.START ID="QS0027" REF.END="QE0027" CODE="201E"/>hasonlóságra<QUOT.END ID="QE0027" REF.START="QS0027" CODE="201D"/> és <QUOT.START ID="QS0028" REF.END="QE0028" CODE="201E"/>kizárólagos értékesítőre<QUOT.END ID="QE0028" REF.START="QS0028" CODE="201D"/> vonatkozó feltételeket.</TXT></NP><NP><NO.P>34.</NO.P><TXT>A keresetlevél szerkezetéből kifejezetten következik, hogy a kereset egyáltalán nem a belga törvény 57. cikke (4) bekezdése első albekezdésének <HT TYPE="ITALIC">szó szerinti tartalmára</HT> irányul, hanem kizárólag az ebben a rendelkezésben foglalt feltételek állítólagosán hátrányos megkülönböztetést előidéző és aránytalan módon történő <HT TYPE="ITALIC">alkalmazására.</HT></TXT></NP><NP><NO.P>35.</NO.P><TXT>Ezt a tényt a Bizottság a tárgyalás során — a Bíróság hozzá intézett kérdésére adott válaszában — határozottan megerősítette.</TXT></NP><NP><NO.P>36.</NO.P><TXT>A jelen kereset tárgya tehát, ahogyan azt a Bizottság is világosan kifejtette, kizárja, hogy a Bíróság <HT TYPE="ITALIC">in abstracto</HT> vizsgálja a fenti rendelkezésnek az EK 49. cikkel való összeegyeztethetőségének kérdését.</TXT></NP><NP><NO.P>37.</NO.P><TXT>A Bíróságtói tehát egyedül annak megállapítását kérték, hogy a nemzeti hatóságok — vagyis a nemzeti közigazgatási szervek, valamint bíróságok — az EK 49. cikkel ellentétes módon alkalmazzák a belga törvény 57. cikke (4) bekezdésének első albekezdését.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P>2.</NO.P><TXT>A kötelezettségszegés bizonyítása</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>38.</NO.P><TXT>Mivel a Bizottság kifejezetten a belga törvényben szereplő <QUOT.START ID="QS0029" REF.END="QE0029" CODE="201E"/>hasonlóság<QUOT.END ID="QE0029" REF.START="QS0029" CODE="201D"/> és a <QUOT.START ID="QS0030" REF.END="QE0030" CODE="201E"/>kizárólagos értékesítő<QUOT.END ID="QE0030" REF.START="QS0030" CODE="201D"/> feltételeinek hátrányos megkülönböztetést előidéző és aránytalan módon történő belgiumi alkalmazására korlátozta keresetét, a Bizottságnak csupán az a feladata, hogy olyan bizonyítékokat tárjon a Bíróság elé, amelyek a fenti keretek között bizonyítják, hogy e tagállam megszegte az EK 49. cikkből eredő kötelezettségeit.</TXT></NP><NP><NO.P>39.</NO.P><TXT>E tekintetben emlékeztetek arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat alapján a tagállami kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárásban a Bizottságot terheli annak bizonyítása, hogy a -hivatkozott kötelezettségszegés fennáll, és a Bizottság feladata az e feltételezés vizsgálatához szükséges bizonyítékoknak a Bíróság előtti bemutatása, de a Bizottság semmiféle vélelemre nem alapíthatja a keresetét<NOTE NOTE.ID="E0010" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Lásd különösen a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="96/81" YEAR="1982" PAGE.ECR="1791">96/81. sz., Bizottság kontra Hollandia ügyben <DATE ISO="19820525">1982. május 25-én</DATE> hozott ítélet (EBUT 1982., 1791. o.) 6. pontját</REF.DOC.ECR>: a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-62/89" YEAR="1990" PAGE.ECR="I-925">C-62/89. sz., Bizottság kontra Franciaország ügyben <DATE ISO="19900320">1990. március 20-án</DATE> hozott ítélet (EBHT 1990., I-925. o.) 37. pontját</REF.DOC.ECR>; a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-300/95" YEAR="1997" PAGE.ECR="I-2649">C-300/95. sz., Bizottság kontra Egyesült Királyság ügyben <DATE ISO="19970529">1997. május 29-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 1997., 1-2649. o.) 31. pontját</REF.DOC.ECR>; a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-217/97" YEAR="1999" PAGE.ECR="I-5087">C-217/97. sz., Bizottság kontra Németország ügyben <DATE ISO="19990909">1999. szeptember 9-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 1999., I-5087. o.) 22. pontját</REF.DOC.ECR>, valamint a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-194/01" YEAR="2004" PAGE.ECR="I-4579">C-194/01. sz., Bizottság kontra Ausztria ügyben <DATE ISO="20040429">2004. április 29-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 2004., I-4579. o.) 34. pontját</REF.DOC.ECR>.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>40.</NO.P><TXT>Úgy vélem, hogy jelen esetben a Bizottság nem szolgált kellő bizonyítékkal a Bíróság számára annak alátámasztására, hogy a Belga Királyság nem teljesítette az EK 49. cikkből eredő kötelezettségeit.</TXT></NP><?PAGE NO="I-3770"?><NP><NO.P>41.</NO.P><TXT>Ugyanis más természetű bizonyítékok bemutatása szükséges a tagállami kötelezettségszegés bizonyításához, ha a kereset valamely tagállami rendelkezés alkalmazását érinti — ahogy a jelen esetben is —, mint amelyeket akkor vesznek figyelembe, ha a tagállami kötelességszegés megállapítása iránti kereset kizárólag a tagállami rendelkezés tartalmát érinti.</TXT></NP><NP><NO.P>42.</NO.P><TXT>Ez utóbbi — jóval gyakrabban előforduló — esetben a vitatott nemzeti és a vonatkozó közösségi rendelkezések összevetése elegendő lehet a tagállami kötelezettségszegés megállapításához.</TXT></NP><NP><NO.P>43.</NO.P><TXT>Ezzel szemben amennyiben a kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset valamely nemzeti rendelkezés alkalmazásával kapcsolatos, a kötelezettségszegést csak akkor lehet megállapítani, ha a tagállam terhére róható kifogásolt közigazgatási és/vagy ítélkezési gyakorlat kellőképpen dokumentálható és körülírható.</TXT></NP><NP><NO.P>44.</NO.P><TXT>Jelen esetben azonban megállapítható, hogy a Bizottság mindezt nem bizonyította.</TXT></NP><NP><NO.P>45.</NO.P><TXT>Először is: a Belga Királyság terhére rótt nemzeti közigazgatási gyakorlattal kapcsolatban osztom a belga kormány azon álláspontját, hogy csupán az, hogy néhány, Belgiumban székhellyel rendelkező vállalkozás a belga törvény 57. cikke (4) bekezdésének első albekezdésébe ütköző törzsvásárlói programot hirdet meg, és az illetékes nemzeti hatóságok nem indítanak e programok abbahagyására irányuló keresetet a nemzeti bíróságok előtt, nem bizonyítja, hogy a fenti rendelkezést hátrányos megkülönböztetést előidéző módon alkalmazzák.</TXT></NP><NP><NO.P>46.</NO.P><TXT>Úgy vélem, hogy a Bizottság által előadott példák nem bizonyítják, hogy a belga hatóságok az említett cikkben szereplő feltételeket eltérő módon alkalmazták annak függvényében, hogy az érintett vállalkozás belga területen található-e, vagy azon kívül.</TXT></NP><NP><NO.P>47.</NO.P><TXT>Ezenkívül a Belga Királyság által az ellenkérelemben hivatkozott példák épp azt igyekeznek bizonyítani, hogy a belga bíróságok előtt vannak a belga törvényekbe ütköző reklámkampányok miatt indított keresetek<NOTE NOTE.ID="E0011" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Lásd az ellenkérelem 21. és 22. oldalát.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>48.</NO.P><TXT>Másodszor: fontos megjegyezni, hogy még ha a közösségi jog követelményeivel ellentétes közigazgatási. gyakorlatban megtestesülő<?PAGE NO="I-3771"?> állami magatartásról megállapítható is az EK 226. cikk értelmében vett kötelezettségszegés<NOTE NOTE.ID="E0012" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Lásd különösen a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="298/86" YEAR="1988" PAGE.ECR="4343">298/86. sz., Bizottság kontra Belgium ügyben <DATE ISO="19880714">1988. július 14-én</DATE> hozóit ítéletet (EBHT 1988., 4343. o.)</REF.DOC.ECR> és a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-41/02" YEAR="2004" PAGE.ECR="I-11375">C-41/02. sz., Bizottság kontra Hollandia ügyben <DATE ISO="20041202">2004. december 2-án</DATE> hozott ítéletet (EBHT 2004., I-11375.0.)</REF.DOC.ECR>.</P></NOTE>, a Bíróság szerint még akkor is szükség van arra, hogy ez a gyakorlat <QUOT.START ID="QS0031" REF.END="QE0031" CODE="201E"/>tartós és általános jelleget mutasson<QUOT.END ID="QE0031" REF.START="QS0031" CODE="201D"/><NOTE NOTE.ID="E0013" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-387/99" YEAR="2004" PAGE.ECR="I-3751">C-387/99. sz., Bizottság kontra Németország ügyben <DATE ISO="20040429">2004. április 29-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 2004., I-3751. o.) 42. pontja</REF.DOC.ECR>.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>49.</NO.P><TXT>Ezzel szemben jelen keresetében a Bizottság nem bizonyította olyan közigazgatási gyakorlat létét, amely rendelkezik a Bíróság által megkövetelt kellő tartóssággal és általánossággal.</TXT></NP><NP><NO.P>50.</NO.P><TXT>Így az <QUOT.START ID="QS0032" REF.END="QE0032" CODE="201E"/>Air Miles<QUOT.END ID="QE0032" REF.START="QS0032" CODE="201D"/> törzsvásárlói programot szervező vállalkozás benyújtott panaszából kitűnő tények figyelembevétele nem elegendő annak megállapításához, hogy a <QUOT.START ID="QS0033" REF.END="QE0033" CODE="201E"/>hasonlóságra<QUOT.END ID="QE0033" REF.START="QS0033" CODE="201D"/> és a <QUOT.START ID="QS0034" REF.END="QE0034" CODE="201E"/>kizárólagos értékesítőre<QUOT.END ID="QE0034" REF.START="QS0034" CODE="201D"/> vonatkozó feltételek hátrányos megkülönböztetést előidéző és aránytalan módon történt alkalmazásában megvalósuló tagállami kötelezettségszegés történt<NOTE NOTE.ID="E0014" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Mindazonáltal a Bíróság dönthet úgy is, hogy olyan speciális piacon, amelyen csak néhány vállalkozás működik, amilyen például a postai felülbélyegző berendezések piaca, a nemzeti közigazgatási szervek egyetlen vállalkozással kapcsolatos álláspontja már adhat alapot a tagállami kötelezettségszegés megállapítására (a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="21/84" YEAR="1985" PAGE.ECR="1355">21/84. sz., Bizottság kontra Franciaország ügyben <DATE ISO="19850509">1985. május 9-én</DATE> hozott ítelet [EBHT 1985., 1355. o] 13. pontja</REF.DOC.ECR>). Mindenesetre az az ügy, amellyel jelenleg foglalkozunk, a reklámpiacot érinti, amelyen számos gazdasági szereplő működik.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>51.</NO.P><TXT>Ráadásul a belga Ministère des Affaires économiques által az <QUOT.START ID="QS0035" REF.END="QE0035" CODE="201E"/>Air Miles<QUOT.END ID="QE0035" REF.START="QS0035" CODE="201D"/> törzsvásárlói programot szervező vállalkozás azon kérdésére adott elutasító válasz, hogy az ilyen törzsvásárlói program összeegyeztethetőe a belga joggal, csupán vélemény jelleggel bírt, és nem számít az <QUOT.START ID="QS0036" REF.END="QE0036" CODE="201E"/>Air Miles<QUOT.END ID="QE0036" REF.START="QS0036" CODE="201D"/> törzsvásárlói program Belgiumra történő kiterjesztésest tiltó határozatnak.</TXT></NP><NP><NO.P>52.</NO.P><TXT>Harmadszor: a törvény belga bíróságok általi értelmezésével kapcsolatban arra kell emlékeztetni, hogy a Bíróság igen tisztán meghatározta azokat a feltételeket, amelyek mellett egy nemzeti bíróság gyakorlata megalapozhatja az EK 226. cikk szerinti tagállami kötelezettségszegést<NOTE NOTE.ID="E0015" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-129/00" YEAR="2003" PAGE.ECR="I-14637">C-129/00. sz., Bizottság kontra Olaszország ügyben <DATE ISO="20031209">2003. december 9-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 2003., I-14637. o.j</REF.DOC.ECR>.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>53.</NO.P><TXT>Így a Bíróság kimondta, hogy <QUOT.START ID="QS0037" REF.END="QE0037" CODE="201E"/>egy más irányú ítélkezési gyakorlat kontextusában jelentkező elszigetelt, illetve az esetek kisebbségét jelentő bírósági határozatok, sőt akár a nemzeti legfelsőbb bíróság által elvetett értelmezés nem vehető figyelembe. Nem az a helyzet az olyan általános bírósági értelmezés esetében, amelyet az említett legfelsőbb bíróság nem hogy nem vetett el, de meg is erősített<QUOT.END ID="QE0037" REF.START="QS0037" CODE="201D"/><NOTE NOTE.ID="E0016" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Ugyanott, 32. pont.</P></NOTE>.</TXT></NP><?PAGE NO="I-3772"?><NP><NO.P>54.</NO.P><TXT>A nemzeti ítélkezési gyakorlat tehát csak szolgálhat tagállami kötelezettségszegés megállapításának alapjául, ha <QUOT.START ID="QS0038" REF.END="QE0038" CODE="201E"/>strukturális jellegű<QUOT.END ID="QE0038" REF.START="QS0038" CODE="201D"/><NOTE NOTE.ID="E0017" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Lásd Geelhoed főtanácsnoknak a Bizottság kontra Olaszország ügyre vonatkozó indítványának a 114. pontját</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>55.</NO.P><TXT>Az EK 226. cikk szerinti tagállami kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset során a Bizottságot terheli annak bizonyítása, hogy ilyen esetről van szó.</TXT></NP><NP><NO.P>56.</NO.P><TXT>Emlékeztetek arra, hogy a Bizottság nagy mértékben a belga jogban érvényesülő azon értelmezésre alapította érvelését, hogy egy kapcsolt ajánlat akkor felel meg a <QUOT.START ID="QS0039" REF.END="QE0039" CODE="201E"/>hasonlóság<QUOT.END ID="QE0039" REF.START="QS0039" CODE="201D"/> feltételének, ha az elsődleges áruk vagy elsődleges szolgáltatások és az ingyenesen vagy csökkentett áron kínált áruk vagy szolgáltatások általában ugyanabban az forgalmazási körben és ugyanabban az ipari vagy kereskedelmi ágazatban kerülnek értékesítésre.</TXT></NP><NP><NO.P>57.</NO.P><TXT>A Bizottság szerint a nem hasonló árukra vonatkozó kapcsolt ajánlat tiltása a gyakorlatban a Belgiumban székhellyel, valamint saját értékesítési hálózattal rendelkező vállalkozások számára teremt előnyös helyzetet. A Bizottság kifejti, hogy <QUOT.START ID="QS0040" REF.END="QE0040" CODE="201E"/>a főszabálytól való ilyen eltérést a nemzeti bíróságoknak a hasonlóság fogalmára adott válasza is megkönnyíti<QUOT.END ID="QE0040" REF.START="QS0040" CODE="201D"/><NOTE NOTE.ID="E0018" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Lásd a keresetlevél 21. pontját.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>58.</NO.P><TXT>Jelen esetben azonban a Bizottság egyetlen belga bírósági ítéletet sem idéz a keresete alapjául szolgáló ítélkezési gyakorlat alátámasztására.</TXT></NP><NP><NO.P>59.</NO.P><TXT>Igaz, hogy a felszólító levélre adott válaszában a Belga Királyság maga is fontosnak tartotta kiemelni, hogy a nemzeti ítélkezési gyakorlat, valamint jogértelmezés alapján a <QUOT.START ID="QS0041" REF.END="QE0041" CODE="201E"/>hasonlóság<QUOT.END ID="QE0041" REF.START="QS0041" CODE="201D"/> fogalmának előfeltétele, hogy az elsődleges áruk vagy elsődleges szolgáltatások és az ingyenesen vagy csökkentett áron kínált áruk vagy szolgáltatások általában ugyanabban a forgalmazási körben és/vagy ugyanabban az ipari vagy kereskedelmi ágazatban kerüljenek értékesítésre. Az előző értelmezés alátámasztására a brüsszeli kereskedelmi bíróság egy <DATE ISO="19780626">1978. június 26-i</DATE> ítéletét idéz fel<NOTE NOTE.ID="E0019" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Lásd az ellenkérelmet, 23. o.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>60.</NO.P><TXT>Mindenestre úgy vélem, hogy ez a körülmény még nem mentesíti a Bizottságot azon követelmény alól, hogy a Bíróság előtt megfelelő bizonyítékokkal támassza alá és<?PAGE NO="I-3773"?> világosan kifejtse az általa hivatkozott nemzeti ítélkezési gyakorlatot.</TXT></NP><NP><NO.P>61.</NO.P><TXT>Jelen esetben már csak azért is igen kívánatos lett volna ilyen magyarázatot benyújtani, mivel a <QUOT.START ID="QS0042" REF.END="QE0042" CODE="201E"/>hasonlóság<QUOT.END ID="QE0042" REF.START="QS0042" CODE="201D"/> fogalmáról a Belga Királyság által az ellenkérelemben, valamint képviselője által a tárgyaláson kifejtettek egyértelműen azt az álláspontot erősítik, hogy e fogalomnak a bíróságok és a belga doktrína által kialakított értelmezése nem egyértelmű.</TXT></NP><NP><NO.P>62.</NO.P><TXT>Mindezeket figyelembe véve úgy vélem, hogy a Bizottság nem bizonyította, hogy a Belga Királyság nem teljesítette az EK 49. cikkből eredő kötelezettségeit azzal, hogy a vállalkozások közötti, határon átnyúló szolgáltatásnyújtás során alkalmazott törzsvásárlói program előfeltételeként állítólag hátrányos megkülönböztetést előidéző és aránytalan módon alkalmazta a <QUOT.START ID="QS0043" REF.END="QE0043" CODE="201E"/>hasonlóság<QUOT.END ID="QE0043" REF.START="QS0043" CODE="201D"/> és a <QUOT.START ID="QS0044" REF.END="QE0044" CODE="201E"/>kizárólagos értékesítő<QUOT.END ID="QE0044" REF.START="QS0044" CODE="201D"/> feltételeit egyrészről a fogyasztó által megszerzett áruk és szolgáltatások tekintetében, másrészről egy törzsvásárlói program keretében ingyenesen vagy csökkentett áron hozzáférhető áruk vagy szolgáltatások tekintetében.</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P>IV —</NO.P><TXT>Végkövetkeztetések</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>63.</NO.P><TXT>Következésképpen, azt indítványozom a Bíróságnak, hogy az Európai Közösségek Bizottsága által benyújtott keresetet a bizonyítottság hiánya miatt utasítsa el, és a Bizottságot az eljárási szabályzat 69. cikke 2. §-ának első albekezdése alapján kötelezze a költségek viselésére.</TXT></NP></GR.SEQ></CONTENTS.CONCLUSION></CONCLUSION>