(1)

A rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) az információs társadalomnak egy olyan új fejlesztését jelenti, amellyel az automatikus adatfeldolgozásra képes mikroelektronikával felszerelt eszközök egyre inkább a mindennapi élet szerves részévé válhatnak.

(2)

Az RFID egyre gyorsabban terjed és válik az egyének életének részévé olyan különféle alkalmazási területeken, mint a logisztika (1), az egészségügy, a tömegközlekedés, a kiskereskedelem, különösen a termékbiztonság javítása és a gyorsabb termékvisszavonások területén, a szórakozás, a munka, az útdíjszedés, a poggyászkezelés és az úti okmányok.

(3)

Az RFID-technológia a benne rejlő lehetőségek révén a növekedés és a munkahelyteremtés új motorjává válhat, és így jelentős szerepet játszhat a lisszaboni stratégia megvalósításában, mivel gazdasági szempontból igen ígéretes tulajdonságaival új üzleti lehetőségeket teremthet, költségcsökkentő és hatékonyságnövelő hatást gyakorolhat, különösen a hamisítások visszaszorítása, az e-hulladék és veszélyes anyagok kezelése, valamint az elhasználódott termékek újrahasznosítása területén.

(4)

Az RFID-technológia rövid távolságok között lehetővé teszi a címke leolvasója vagy írója, valamint a címke közötti bármilyen fizikai kapcsolat vagy látható kölcsönhatás nélkül az adatfeldolgozást, beleértve a személyes adatokat is, oly módon, hogy e kölcsönhatás az érintett egyén tudomása nélkül is végbemehet.

(5)

Az RFID-alkalmazások lehetőséget nyújtanak egy azonosított vagy azonosítható természetes személlyel, egy közvetve vagy közvetlenül éppen azonosítandó természetes személlyel kapcsolatos adatok feldolgozására. Képesek feldolgozni a címkén tárolt olyan személyes adatokat, mint például a személy neve, születési ideje, lakhelye vagy biometrikus adatai, illetve az olyan adatokat, amelyek a meghatározott RFID-tételszámot összekötik a rendszer másik részében tárolt személyes adatokkal. Ezen alkalmazandó technológia lehetőséget biztosít továbbá olyan egyének nyomon követésére, akiknek a tulajdonában RFID-tételszámot tartalmazó egy vagy több tétel van.

(6)

Mivel fennáll a lehetőség, hogy az RFID széles körben elterjed, és gyakorlatilag láthatatlanná válik, az RFID fejlesztése során különös figyelmet kell fordítani az adatvédelemmel és a magánélet védelmével kapcsolatos kérdésekre. Következésképpen a magánélet védelmét és az információbiztonságot még a széles körű elterjedésüket megelőzően be kell építeni az RFID-alkalmazásokba („beépített biztonság és magánélet-védelem” elve).

(7)

Az RFID csak akkor váltja valóra a benne rejlő számos gazdasági és társadalmi előnyt, ha hatékony garanciák állnak rendelkezésre az RFID nyilvános elfogadásáról folytatott vita központjában álló adatvédelemre, a magánélet biztonságára és a kapcsolódó etikai szempontokra vonatkozóan.

(8)

A tagállamoknak és az érdekelt feleknek – különösen az RFID bevezetésének e kezdeti szakaszában – további erőfeszítéseket kell tenniük annak érdekében, hogy biztosítsák az RFID-alkalmazások nyomon követését és az egyének jogainak és szabadságainak tiszteletben tartását.

(9)

A „Rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) Európában: lépések egy politikai keret felé” című, 2007. március 15-i közleményében (2) a Bizottság bejelentette, hogy egy vagy több bizottsági ajánlásban tisztázzák a feltételeket, és iránymutatást nyújtanak az RFID-alkalmazások adatvédelmi és a magánélet védelmére vonatkozó aspektusaihoz.

(10)

A személyes adatok védelmével és az ilyen adatok szabad mozgásával kapcsolatos jogok és kötelességek, amelyeket a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv (3), valamint az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (4) előír, teljes mértékben alkalmazandók a személyes adatokat feldolgozó RFID-alkalmazások használata során.

(11)

Az RFID-alkalmazások fejlesztésénél a rádióberendezésekről és a távközlő végberendezésekről, valamint a megfelelőségük kölcsönös elismeréséről szóló, 1999. március 9-i 1999/5/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (5) meghatározott elveket kell alkalmazni.

(12)

Az európai adatvédelmi biztos véleménye (6) iránymutatást nyújt az egyének számára hozzáférhető és címkéket tartalmazó termékek kezelési módjára vonatkozóan, valamint felszólít a magánélet védelmére és a biztonságra vonatkozó hatásvizsgálatok elvégzésére az elérhető legjobb technikák azonosítása és fejlesztése érdekében, hogy így garantálják az RFID-rendszerekben a magánélet védelmét és a biztonságot.

(13)

Az RFID-alkalmazás üzemeltetői minden ésszerű lépést megtesznek annak biztosítására, hogy sem az RFID-alkalmazás kezelője, sem bármely más személy által valószínűsíthetően felhasználható semmilyen eszközzel ne legyenek összekapcsolhatók az adatok egy azonosítható vagy már azonosított személlyel, kivéve, ha az adatok feldolgozása az alkalmazandó elvekkel és az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokkal összhangban történik.

(14)

Az adatvédelemnek a magánélet védelmét erősítő technológiák által történő ösztönzéséről szóló, 2007. május 2-i bizottsági közlemény (7) egyértelmű intézkedéseket határoz meg annak elérése érdekében, hogy a magánélet védelmét elősegítő technológiák fejlesztésével, valamint azok adatkezelők és egyének által történő alkalmazásával a személyes adatok kezelése minimális mértékű legyen, és hogy amikor csak lehet, anonim vagy álnéven szereplő adatok használatára kerüljön sor.

(15)

„A biztonságos információs társadalomra irányuló stratégia: párbeszéd, partnerség, felvértezés és felelősségvállalás” című, 2006. március 31-i közleményében (8) a Bizottság elismeri, hogy a sokszínűség, a nyitottság, a kölcsönös átjárhatóság, a felhasználhatóság és a verseny a biztonságos információs társadalom legfőbb motorjai, kiemeli a tagállamoknak és a közigazgatásnak a tájékoztatásban és a helyes biztonsági gyakorlatok elterjesztésében betöltött szerepét, valamint felkéri a magánszektor érdekelt szereplőit, hogy tegyenek kezdeményezéseket a kimondottan EU-igényeknek (különösen a személyes adatok védelme terén) megfelelő termékekre, szolgáltatásokra és folyamatokra vonatkozó, széles körben elérhető tanúsítási rendszerek létrehozására.

(16)

A biztonságos európai információs társadalomra irányuló stratégiáról szóló, 2007. március 22-i állásfoglalásában (9) a Tanács felkérte a tagállamokat, hogy fordítsanak kellő figyelmet az elektronikus kommunikációs hálózatokra leselkedő új és már meglévő veszélyek megelőzésének és az ellenük való küzdelemnek a szükségességére.

(17)

A magánélet védelméről és adatvédelemről készített hatásvizsgálat lefolytatására megteremtett közösségi szintű keret fogja biztosítani ezen ajánlás rendelkezéseinek a tagállamokban történő következetes betartását. Az ilyen keret kialakítását a meglévő gyakorlatra és a tagállamokban, harmadik országokban nyert tapasztalatokra, valamint az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) (10) által folytatott munkára szükséges alapozni.

(18)

A Bizottság a meglévő gyakorlatra és a tagállamokban, harmadik országokban nyert tapasztalatokra építve biztosítja az RFID-alkalmazások információbiztonsági szempontból történő irányítására vonatkozó közösségi szintű iránymutatások kidolgozását. A tagállamoknak is hozzá szükséges járulniuk e folyamatokhoz, és ösztönözniük szükséges a magánjogi szervezetek, valamint az állami szervek részvételét.

(19)

Az RFID-alkalmazások végrehajtását megelőzően az üzemeltető által a magánélet védelméről és adatvédelemről készített hatásvizsgálat fogja biztosítani a kívánt információt a megfelelő védőintézkedésekhez. Az RFID-alkalmazás élettartama alatt szükség van az ilyen intézkedések nyomon követésére és felülvizsgálatára.

(20)

A kiskereskedelmi ágazatban a fogyasztóknak árusított, címkével ellátott termékeknek a magánélet védelmére és adatvédelemre gyakorolt hatásairól készített vizsgálatnak kell a szükséges adatokkal szolgálnia annak eldöntéséhez, hogy fennáll-e a magánélet védelmének, illetve a személyes adatok védelmének valószínűsíthető fenyegetettsége.

(21)

Az RFID-alapú üzleti folyamatok során a nemzetközi szabványok – pl. amelyeket a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) dolgozott ki –, eljárási szabályok, valamint az EU keretszabályozásának megfelelő legjobb módszerek használata segíthet az információbiztonság és a magánélet védelme területén hozott intézkedések lebonyolításában.

(22)

A lakosságra is kiható RFID-alkalmazások, mint pl. a tömegközlekedésben alkalmazott elektronikus jegyek, megfelelő védőintézkedéseket igényelnek. Információbiztonsági szempontból különösen kényes területet képeznek, ennélfogva külön figyelmet érdemelnek azok az RFID-alkalmazások, amelyek például a biometrikus azonosító adatok, vagy egészségügyi adatok feldolgozása révén érintik az egyéneket.

(23)

Fontos, hogy a társadalom egésze tudatában legyen az RFID-alkalmazások használatához kapcsolódó jogoknak és kötelességnek. A technológiát kiépítő felek feladata tehát, hogy az egyéneket tájékoztassák ezen alkalmazások felhasználási módjáról.

(24)

Az állami, valamint a kis- és középvállalkozások (kkv-k) figyelmének felkeltése az RFID tulajdonságai és a benne rejlő képességek iránt segíthet abban, hogy e technológia valóra váltsa a benne rejlő gazdasági lehetőségeket, csökkentve ugyanakkor a közérdek kárára történő felhasználásának kockázatát, így fokozva annak elfogadottságát.

(25)

A Bizottság az érdekelt felek közötti párbeszéd és együttműködés előmozdításával közvetlenül és közvetve is hozzájárul ezen ajánlás végrehajtásához, különösen az 1639/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatban (11) létrehozott versenyképességi és innovációs keretprogramon (CIP), valamint az 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (12) létrehozott hetedik (FP7) keretprogramon keresztül.

(26)

A magánélet védelmét fokozó alacsony költségű technológiákra és az információbiztonsági technológiákra irányuló kutatás és fejlesztés fontos szerepet játszik e technológiák széleskörű átvételének közösségi szinten történő megfelelő előmozdításában.

(27)

Ez az ajánlás tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és figyelembe veszi különösen az Európai Unió alapjogi chartája által elismert alapelveket. Ennek az ajánlásnak célja különösképpen, hogy biztosítsa a magán- és családi élet teljes tiszteletben tartását, valamint a személyes adatok védelmét,