<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><JUDGMENT xmlns:fmx="http://opoce" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.58-20161101.xd"><BIB.JUDGMENT><REF.CASE FILE="n.a."><NO.CASE>C-406/20</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62020CJ0406</NO.CELEX><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2021:720">EU:C:2021:720</NO.ECLI><NO.SEQ>0001</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>1</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>10</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>10</PAGE.TOTAL><AUTHOR>CJ</AUTHOR></BIB.JUDGMENT><CURR.TITLE><PAGE.HEADER><P><HT TYPE="SC"><DATE ISO="20210909">2021. 09. 09‑i</DATE> ítélet – C‑406/20. sz. ügy</HT></P><P><HT TYPE="SC">Phantasialand</HT></P></PAGE.HEADER></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">A Bíróság ítélete</HT> (hetedik tanács)</P><P><DATE ISO="20210909">2021. szeptember 9.</DATE><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="STAR" NOTE.ID="E0001"><P>Az eljárás nyelve: német.</P></NOTE></P></TI></TITLE><INTERMEDIATE><INDEX IDX.CLOSE="”" SEPARATOR=" – " IDX.OPEN="„"><KEYWORD>Előzetes döntéshozatal</KEYWORD><KEYWORD>Adózás</KEYWORD><KEYWORD>Hozzáadottérték‑adó (héa)</KEYWORD><KEYWORD>2006/112/EK irányelv</KEYWORD><KEYWORD>98. cikk</KEYWORD><KEYWORD>A tagállamok azon lehetősége, hogy bizonyos termékértékesítésekre és szolgáltatásnyújtásokra kedvezményes héamértéket alkalmazzanak</KEYWORD><KEYWORD>A III. melléklet 7. pontja</KEYWORD><KEYWORD>A vidámparkokba és vásárokra való belépés joga</KEYWORD><KEYWORD>Az adósemlegesség elve</KEYWORD><KEYWORD>A helyhez kötött mutatványosok és a nem helyhez kötött mutatványosok által nyújtott szolgáltatások</KEYWORD><KEYWORD>Összehasonlíthatóság</KEYWORD><KEYWORD>Körülmények</KEYWORD><KEYWORD>Az átlagos fogyasztó szempontja</KEYWORD><KEYWORD>Igazságügyi szakértői vélemény</KEYWORD></INDEX></INTERMEDIATE><JUDGMENT.INIT><P>A C‑406/20. sz. ügyben,</P><P>az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Finanzgericht Köln (kölni pénzügyi bíróság, Németország) a Bírósághoz <DATE ISO="20200828">2020. augusztus 28‑án</DATE> érkezett, <DATE ISO="20200825">2020. augusztus 25‑i</DATE> határozatával terjesztett elő</P></JUDGMENT.INIT><PARTIES><PLAINTIFS><P>a <HT TYPE="BOLD">Phantasialand</HT></P></PLAINTIFS><AGAINST>és</AGAINST><DEFENDANTS><P>a <HT TYPE="BOLD">Finanzamt Brühl</HT></P></DEFENDANTS></PARTIES><P>között folyamatban lévő eljárásban,</P><PREAMBLE><PREAMBLE.INIT><P>A BÍRÓSÁG (hetedik tanács),</P><P>tagjai: A. Kumin tanácselnök (előadó), T. von Danwitz és I. Ziemele bírák,</P><P>főtanácsnok: E. Tanchev,</P><P>hivatalvezető: A. Calot Escobar,</P></PREAMBLE.INIT><GR.VISA><VISA>tekintettel az írásbeli szakaszra,</VISA></GR.VISA><GR.CONSID><CONSID><P>figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:</P><LIST TYPE="NDASH"><ITEM><P>a Phantasialand képviseletében T. Ketteler‑Eising és P. Peplowski adótanácsadók,</P></ITEM><ITEM><P>a német kormány képviseletében R. Kanitz, J. Möller és S. Costanzo, meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM><?PAGE NO="2"?><ITEM><P>az Európai Bizottság képviseletében L. Mantl és V. Uher, meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM></LIST></CONSID></GR.CONSID><GR.VISA><VISA>tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,</VISA></GR.VISA><PREAMBLE.FINAL>meghozta a következő</PREAMBLE.FINAL></PREAMBLE><CONTENTS.JUDGMENT><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Ítéletet</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0001"><NO.P>1</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a közös hozzáadottértékadó‑rendszerről szóló, <DATE ISO="20061128">2006. november 28‑i</DATE> 2006/112/EK tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="347" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="2006">HL 2006. L 347., 1. o.</REF.DOC.OJ>; helyesbítések: <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="335" PAGE.FIRST="60" DATE.PUB="2007">HL 2007. L 335., 60. o.</REF.DOC.OJ>, <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="323" PAGE.FIRST="31" DATE.PUB="2015">HL 2015. L 323., 31. o.</REF.DOC.OJ>; a továbbiakban: héairányelv) 98. cikke (2) bekezdésének ezen irányelv III. melléklete 7. pontjával összefüggésben való értelmezésére vonatkozik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0002"><NO.P>2</NO.P><TXT>E kérelmet a Phantasialand társaság és a Finanzamt Brühl (brühli adóhatóság, Németország; a továbbiakban: adóhatóság) között az e társaság által működtetett szabadidőparkokba szóló belépőjegyek utáni hozzáadottérték‑adó (héa) mértékének a tárgyában folyamatban lévő eljárásban terjesztették elő.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Jogi háttér</HT></P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Az uniós jog</HT></HT></P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">A héairányelv</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0003"><NO.P>3</NO.P><TXT>A héairányelv 96. cikke a következőképpen szól:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0001" REF.END="QE0001"/>A tagállamok egy általános HÉA‑mértéket alkalmaznak, amelyet minden egyes tagállam az adóalap százalékában határoz meg, és amely azonos a termékértékesítésre és a szolgáltatásnyújtásra.<QUOT.END REF.START="QS0001" CODE="201D" ID="QE0001"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0004"><NO.P>4</NO.P><TXT>Ezen irányelv 98. cikke (1) és (2) bekezdésének szövege a következő:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="098.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0002" REF.END="QE0002"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>A tagállamok egy vagy két kedvezményes adómértéket alkalmazhatnak.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="098.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>A kedvezményes adómértéket csak a III. mellékletben szereplő kategóriák termékértékesítéseire és szolgáltatásnyújtásaira lehet alkalmazni.</ALINEA><ALINEA>[…]<QUOT.END REF.START="QS0002" CODE="201D" ID="QE0002"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0005"><NO.P>5</NO.P><TXT>Az említett irányelv III. melléklete tartalmazza az olyan termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások jegyzékét, amelyekre az ezen irányelv 98. cikkben említett kedvezményes adómérték alkalmazható. E melléklet 7. pontja a következő szolgáltatásokat foglalja magában:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0003" REF.END="QE0003"/>előadásokra, színházba, cirkuszba vagy vásárokba, vidámparkba, koncertre, múzeumba, állatkertbe, moziba, kiállításra vagy más kulturális eseményre és létesítménybe szóló belépőjegyek.<QUOT.END REF.START="QS0003" CODE="201D" ID="QE0003"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="3"?><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">A 282/2011 végrehajtási rendelet</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0006"><NO.P>6</NO.P><TXT>A 2006/112 irányelv végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról szóló, <DATE ISO="20110315">2011. március 15‑i</DATE> 282/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="077" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="2011">HL 2011. L 77., 1. o.</REF.DOC.OJ>) 32. cikke értelmében:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="032.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0004" REF.END="QE0004"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>A [héairányelv] 53. cikkében említett kulturális, művészeti, sport‑, tudományos, oktatási, szórakoztatási vagy hasonló eseményekre történő belépésre vonatkozó szolgáltatások magukban foglalnak olyan szolgáltatásokat, amelyek alapvető jellemzője, hogy – jegy vagy díjfizetés ellenében, beleértve az előfizetés, bérlet vagy rendszeres díj formájában történő díjfizetést is – biztosítják az adott eseményre történő belépés jogát.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="032.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA><P>Az (1) bekezdés különösen az alábbi esetekben alkalmazandó:</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>előadásokra, színházi előadásokra, cirkuszi előadásokra, vásárokra, vidámparkokba, koncertekre, kiállításokra, valamint egyéb hasonló kulturális eseményekre történő belépés joga;</TXT></NP></ITEM></LIST><P>[…]<QUOT.END REF.START="QS0004" CODE="201D" ID="QE0004"/></P></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A német jog</HT></HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0007"><NO.P>7</NO.P><TXT>Az Umsatzsteuergesetz (a forgalmi adóról szóló törvény, a továbbiakban: UStG) alapeljárás tényállására alkalmazandó változata 15a. §‑ának (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0005" REF.END="QE0005"/>A kedvezményes adómérték 7% a következő ügyletek tekintetében:</P><P>[…]</P><PARAG IDENTIFIER="012.007"><NO.PARAG>7.</NO.PARAG><ALINEA>[…]</ALINEA><ALINEA><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>d)</NO.P><TXT>cirkuszi előadások, mutatványosi tevékenység keretében nyújtott szolgáltatások, valamint az állatkertek üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó üzleti forgalom […]<QUOT.END REF.START="QS0005" CODE="201D" ID="QE0005"/></TXT></NP></ITEM></LIST></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0008"><NO.P>8</NO.P><TXT>Az Umsatzsteuer‑Durchführungsverordnungnak (a forgalmi adóról szóló törvény végrehajtási rendelete) az UStG 12. §‑a (2) bekezdése 7. pontjának d) alpontjára vonatkozó 30. §‑a értelmében a mutatványosi tevékenység keretében nyújtott szolgáltatásnak minősül <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0006" REF.END="QE0006"/>a vásárokon, népünnepélyeken, lövészfesztiválokon vagy hasonló rendezvényeken tartott bemutatók, zenei és szórakoztatóelőadások, valamint egyéb szórakoztatási események<QUOT.END REF.START="QS0006" CODE="201D" ID="QE0006"/>.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0009"><NO.P>9</NO.P><TXT>A Phantasialand szabadidőparkot működtet Németországban. A látogatók belépőjegy fizetése ellenében szerzik meg e park létesítményeinek a használati jogát.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0010"><NO.P>10</NO.P><TXT>A Phantasialand a 2014. évi forgalmi adóról szóló, neki címzett határozat módosítására irányuló, <DATE ISO="20151109">2015. november 9‑i</DATE> kérelmében azt állította, hogy a szabadidőparkjába való belépőjegyeket nem az általános héamérték, hanem az UStG 12. §‑a (2) bekezdése 7. pontjának d) alpontja alapján a kedvezményes héamérték alapján kell adóztatni.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="4"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0011"><NO.P>11</NO.P><TXT>Az adóhatóság a <DATE ISO="20160106">2016. január 6‑i</DATE> határozatával elutasította e kérelmet, majd a <DATE ISO="20170404">2017. április 4‑i</DATE> határozatával elutasította az előbbi határozattal szemben benyújtott panaszt.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0012"><NO.P>12</NO.P><TXT>A Phantasialand ezért keresetet indított a Finanzgericht Kölnnél (kölni pénzügyi bíróság, Németország), a kérdést előterjesztő bíróságnál.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0013"><NO.P>13</NO.P><TXT>A Phantasialand szerint ellentétes az adósemlegesség elvével az, hogy a nemzeti szabályozás értelmében kedvezményes héamértéket alkalmaznak a nem helyhez kötött mutatványosok által a szezonális és ideiglenes vásárok alkalmával megvalósított ügyletekre, míg az alapügyben szereplőhöz hasonló, helyhez kötött mutatványosok által megvalósított ügyletekre az általános héamérték alkalmazandó.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0014"><NO.P>14</NO.P><TXT>Az adóhatóság vitatja ezt az álláspontot, és e tekintetben a Bundesfinanzhof (szövetségi pénzügyi bíróság, Németország) <DATE ISO="20180802">2018. augusztus 2‑i</DATE> ítéletére támaszkodik, amelyben e bíróság kimondta, hogy a nem helyhez kötött mutatványosok szolgáltatásai és az alapügyben szereplőhöz hasonló vidámpark szolgáltatásai közötti, héa szempontjából fennálló eltérő bánásmód nem sérti az adósemlegesség elvét.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0015"><NO.P>15</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróságnak kétségei vannak ezen értelmezést illetően.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0016"><NO.P>16</NO.P><TXT>Mindenekelőtt, mivel a Bundesfinanzhof (szövetségi pénzügyi bíróság) e tekintetben többek között a héairányelv III. mellékletének 7. pontjában szereplő <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0007" REF.END="QE0007"/>vásárok<QUOT.END REF.START="QS0007" CODE="201D" ID="QE0007"/> és <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0008" REF.END="QE0008"/>vidámparkok<QUOT.END REF.START="QS0008" CODE="201D" ID="QE0008"/> kifejezések felsorolására hivatkozott, a kérdést előterjesztő bíróság megjegyzi, hogy más nyelvi változatokkal ellentétben e felsorolásnak nincs megfelelője a 282/2011 végrehajtási rendelet 32. cikkének német változatában, amely csak a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0009" REF.END="QE0009"/>Freizeitpark<QUOT.END REF.START="QS0009" CODE="201D" ID="QE0009"/> (szabadidőpark) kifejezést említi. Mivel ez utóbbi kifejezés szokásos értelemben az állandó jelleggel létrehozott vidámparkokat jelöli, úgy véli, hogy a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0010" REF.END="QE0010"/>vásárok<QUOT.END REF.START="QS0010" CODE="201D" ID="QE0010"/> és a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0011" REF.END="QE0011"/>vidámparkok<QUOT.END REF.START="QS0011" CODE="201D" ID="QE0011"/> fogalom meghatározásának és megkülönböztetésének a tisztázására van szükség.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0017"><NO.P>17</NO.P><TXT>Ezt követően a kérdést előterjesztő bíróság pontosítja, hogy <DATE ISO="20180802">2018. augusztus 2‑i</DATE> ítéletében a Bundesfinanzhof (szövetségi pénzügyi bíróság) megállapította, hogy a szabadidőpark formájában működő, helyhez kötött mutatványos vállalkozás által nyújtott szolgáltatások nem hasonlíthatók az olyan mutatványosok szolgáltatásaihoz, akik tevékenységeiket nem helyhez kötve, vásárokon nyújtják, figyelembe véve e szolgáltatások nyújtásának eltérő körülményeit.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0018"><NO.P>18</NO.P><TXT>E tekintetben a kérdést előterjesztő bíróság a Bíróság ítélkezési gyakorlatából azt a következtetést vonja le, hogy az összehasonlítandó szolgáltatások körülményeiként csupán az érintett szolgáltatásokra vonatkozó szabályozási kerethez és jogi szabályozáshoz kapcsolódó különbségeket kell figyelembe venni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0019"><NO.P>19</NO.P><TXT>Márpedig a jelen esetben a mutatványosi szolgáltatások két típusának körülményeit nem jellemzik eltérő szabályozási keretek. A jogszabály ugyanis nem írja elő sem az olyan mutatványos vállalkozások, mint a Phantasialand, sem pedig a vásárokon működő mutatványosok számára azt a kötelezettséget, hogy valamennyi játék használatáért átfogó jegyet, vagy ellenkezőleg, minden egyes szolgáltatásért külön árat kérjenek. Ezenkívül a szabadidőparkok mechanikus mutatványai, akárcsak a vásárok mechanikus mutatványai, ugyanazon biztonsági előírások hatálya alá tartoznak, és sem a helyhez kötött mutatványosok, sem pedig a nem helyhez kötött mutatványosok számára nem írja elő törvény, hogy az év melyik időpontjában kell szolgáltatásaikat nyújtani. Ennélfogva meg kell határozni, hogy olyan körülmények között, mint<?PAGE NO="5"?> amelyekről az alapügyben szó van, alkalmazható‑e a Bíróság azon ítélkezési gyakorlata, amely szerint a szolgáltatások körülményeihez kapcsolódó különbségek indokolhatják az eltérő adóztatást.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0020"><NO.P>20</NO.P><TXT>Végül a kérdést előterjesztő bíróság azon a véleményen van, hogy – feltételezve, hogy a nem helyhez kötött mutatványosok által vásárokon nyújtott szolgáltatások körülményei nem térnek el a helyhez kötött mutatványosok által nyújtott szolgáltatások körülményeitől – a releváns szempont az, hogy a jelenlegi átlagos fogyasztó szempontjából milyen szükségleteket elégítenek ki egyrészt valamely vásáron, másrészt pedig valamely szabadidőparkban. E szükségletek meghatározását követően meg kell vizsgálni, hogy a két szolgáltatás azonos szükségletet elégít‑e ki, és hogy az esetleges különbségek befolyásolják‑e az átlagos fogyasztó választását.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0021"><NO.P>21</NO.P><TXT>E tekintetben a kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy csak akkor tudja elvégezni ezt az értékelést, ha empirikus igazságügyi szakértői véleményhez folyamodik. Márpedig a Bundesfinanzhof (szövetségi pénzügyi bíróság) ítélkezési gyakorlata szerint az adósemlegesség elvével összefüggésben nem szükséges az átlagos fogyasztó két szolgáltatásra vonatkozó szempontjára vonatkozóan empirikus igazságügyi szakértői vélemények útján bizonyítékokat szerezni, mivel ez csupán <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0012" REF.END="QE0012"/>elméleti szempont<QUOT.END REF.START="QS0012" CODE="201D" ID="QE0012"/>. Így a kérdést előterjesztő bíróság azon a véleményen van, hogy az előtte folyamatban lévő jogvita kimenetele szempontjából döntő jelentőségű az a kérdés, hogy jogosult‑e bizonyítékokat gyűjteni az átlagos fogyasztó szempontjára vonatkozóan, vagy hogy ez a szempont csupán olyan elméleti szempontnak minősül‑e, amelyet bizonyítékok gyűjtésével lehetetlen megismerni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0022"><NO.P>22</NO.P><TXT>E körülmények között a Finanzgericht Köln (kölni pénzügyi bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><LIST TYPE="OTHER"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0013" REF.END="QE0013"/>1)</NO.P><TXT>Megalapozhatja‑e egy <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0014" REF.END="QE0014"/>szabadidőpark<QUOT.END REF.START="QS0014" CODE="00AB" ID="QE0014"/> általános adómértékkel történő adóztatását a <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0015" REF.END="QE0015"/>vásárok<QUOT.END REF.START="QS0015" CODE="00AB" ID="QE0015"/> és a <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0016" REF.END="QE0016"/>vidámpark<QUOT.END REF.START="QS0016" CODE="00AB" ID="QE0016"/> kifejezésnek a [héairányelv] 98. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben értelmezett III. mellékletében szereplő 7. kategóriában való szerepeltetése annak ellenére, hogy a <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0017" REF.END="QE0017"/>vidámpark<QUOT.END REF.START="QS0017" CODE="00AB" ID="QE0017"/> kifejezés a helyhez kötött és a nem helyhez kötött mutatványos vállalkozásokat egyaránt magában foglalja?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>2)</NO.P><TXT>Alkalmazandó‑e a nem helyhez kötött mutatványosok által és a helyhez kötött mutatványos vállalkozások által szabadidőpark formájában történő szolgáltatásnyújtásra a Bíróság azon ítélkezési gyakorlata, amely szerint különböző szolgáltatások nyújtásának körülményei ahhoz vezethetnek, hogy a szolgáltatások nem hasonlóak?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>3)</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdésre adandó nemleges válasz esetén:</TXT><P>Olyan <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0018" REF.END="QE0018"/>elméleti szempontnak<QUOT.END REF.START="QS0018" CODE="00AB" ID="QE0018"/> minősül‑e <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0019" REF.END="QE0019"/>az átlagos fogyasztó szempontja<QUOT.END REF.START="QS0019" CODE="00AB" ID="QE0019"/>, amely a Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint a forgalmi adó semlegessége elvének egyik lényeges elemét képezi, és amellyel kapcsolatban nem folytatható le szakvélemény útján történő bizonyítás?<QUOT.END REF.START="QS0013" CODE="201D" ID="QE0013"/></P></NP></ITEM></LIST></QUOT.S></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0023"><NO.P>23</NO.P><TXT>Kérdéseivel, amelyeket együttesen célszerű vizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy a héairányelv 98. cikkét ezen irányelv III. mellékletének 7. pontjával összefüggésben úgy kell‑e értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás,<?PAGE NO="6"?> amelynek értelmében egyrészt a nem helyhez kötött mutatványosok által nyújtott szolgáltatások, másrészt pedig a helyhez kötött mutatványosok által nyújtott és szabadidőparkok formáját öltő szolgáltatások eltérő – az egyik kedvezményes, a másik általános – héamérték alá tartoznak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0024"><NO.P>24</NO.P><TXT>A héairányelv 96. cikke szerint a termékértékesítésre és a szolgáltatásnyújtásra azonos, vagyis az egyes tagállamok által meghatározott általános adómértéket kell alkalmazni. Ezen elvtől eltérően ezen irányelv 98. cikke előírja a kedvezményes héamérték alkalmazásának lehetőségét. Az említett irányelv III. melléklete kimerítően felsorolja az olyan termékek és szolgáltatások kategóriáit, amelyek értékesítésére az e 98. cikkben említett kedvezményes adómértéket lehet alkalmazni (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20171109">2017. november 9‑i</DATE> <NAME.CASE>AZ</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑499/16</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2017:846">EU:C:2017:846</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0022">22.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0025"><NO.P>25</NO.P><TXT>Ami a kedvezményes héamérték alkalmazását illeti, a tagállamok feladata – a közös héarendszer alapját képező adósemlegesség elvének tiszteletben tartása mellett – annak pontos meghatározása, hogy a héairányelv III. mellékletének kategóriáiban foglalt termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások közül melyekre alkalmazandó kedvezményes adómérték (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20171109">2017. november 9‑i</DATE> <NAME.CASE>AZ</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑499/16</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2017:846">EU:C:2017:846</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0023">23.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0026"><NO.P>26</NO.P><TXT>Konkrétabban, a héairányelv III. mellékletének 7. pontja lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy kedvezményes héamértéket alkalmazzanak az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0020" REF.END="QE0020"/>előadásokra, színházba, cirkuszba vagy vásárokba, vidámparkba, koncertre, múzeumba, állatkertbe, moziba, kiállításra vagy más kulturális eseményre és létesítménybe szóló belépőjegyekre<QUOT.END REF.START="QS0020" CODE="201D" ID="QE0020"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0027"><NO.P>27</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság e tekintetben arra keresi a választ, hogy lehet‑e hivatkozni az e III. melléklet 7. pontjában szereplő <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0021" REF.END="QE0021"/>vásárok<QUOT.END REF.START="QS0021" CODE="201D" ID="QE0021"/> és <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0022" REF.END="QE0022"/>vidámparkok<QUOT.END REF.START="QS0022" CODE="201D" ID="QE0022"/> említésére annak érdekében, hogy eltérő héamértékeket alkalmazzanak egyrészt a helyhez kötött mutatványos vállalkozások – mint például a Phantasialand – által nyújtott szolgáltatásokra, másrészt pedig a nem helyhez kötött mutatványos vállalkozások által nyújtott szolgáltatásokra, holott e bíróság szerint a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0023" REF.END="QE0023"/>vidámpark<QUOT.END REF.START="QS0023" CODE="201D" ID="QE0023"/> kifejezés e mutatványos vállalkozások két kategóriáját magában foglalja.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0028"><NO.P>28</NO.P><TXT>A héairányelv nem tartalmazza sem a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0024" REF.END="QE0024"/>vásárok<QUOT.END REF.START="QS0024" CODE="201D" ID="QE0024"/>, sem a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0025" REF.END="QE0025"/>vidámparkok<QUOT.END REF.START="QS0025" CODE="201D" ID="QE0025"/> említett III. melléklet 7. pontja értelmében vett fogalmának a meghatározását, és a 282/2011 végrehajtási rendelet sem ír elő semmiféle meghatározását e fogalmakat illetően. Ezenkívül sem a héairányelv, sem a 282/2011 végrehajtási rendelet nem tartalmaz utalást a tagállamok jogára e tekintetben, így az említett fogalmak az uniós jog olyan önálló fogalmainak minősülnek, amelyeket az Unió területén egységesen kell értelmezni (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20210120">2021. január 20‑i</DATE> <NAME.CASE>Finanzamt Saarbrücken</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑288/19</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2021:32">EU:C:2021:32</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0039">39.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0029"><NO.P>29</NO.P><TXT>Következésképpen egyrészt ugyanezen fogalmakat az általános nyelvhasználatban elfogadott szokásos jelentésüknek megfelelően, másrészt szigorúan kell értelmezni, mivel a kedvezményes héamérték alkalmazásának lehetősége az általános adómérték alkalmazásának elvétől való eltérésnek minősül (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20191219">2019. december 19‑i</DATE> <NAME.CASE>Segler‑Vereinigung Cuxhaven</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑715/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:1138">EU:C:2019:1138</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0025">25.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0030"><NO.P>30</NO.P><TXT>Ami a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0026" REF.END="QE0026"/>vidámpark<QUOT.END REF.START="QS0026" CODE="201D" ID="QE0026"/> és a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0027" REF.END="QE0027"/>vásár<QUOT.END REF.START="QS0027" CODE="201D" ID="QE0027"/> kifejezések általános nyelvhasználatban elfogadott szokásos jelentését illeti, amint arra a Bizottság az írásbeli észrevételeiben lényegében megjegyezte, a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0028" REF.END="QE0028"/>vidámpark<QUOT.END REF.START="QS0028" CODE="201D" ID="QE0028"/> kifejezés olyan beépített földterületet jelent, amely több, kikapcsolódásra és szórakozásra szolgáló létesítményt foglal magában, míg a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0029" REF.END="QE0029"/>vásárt<QUOT.END REF.START="QS0029" CODE="201D" ID="QE0029"/> – bár általában szintén rendelkezik ilyen létesítményekkel”– az jellemzi, hogy még ha bizonyos rendszerességgel is, de ideiglenes időszak alatt áll fenn.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="7"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0031"><NO.P>31</NO.P><TXT>Azt is meg kell állapítani, hogy a héairányelv III. mellékletének 7. pontja kifejezetten felsorolja mind a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0030" REF.END="QE0030"/>vásárokat<QUOT.END REF.START="QS0030" CODE="201D" ID="QE0030"/>, mind a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0031" REF.END="QE0031"/>vidámparkokat<QUOT.END REF.START="QS0031" CODE="201D" ID="QE0031"/>, így e két fogalom között különbséget kell tenni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0032"><NO.P>32</NO.P><TXT>Így a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0032" REF.END="QE0032"/>vásárok<QUOT.END REF.START="QS0032" CODE="201D" ID="QE0032"/> fogalma alá tartoznak az olyan mutatványosok szolgáltatásai, akik városról városra szállított létesítményekkel átmenetileg működnek, míg a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0033" REF.END="QE0033"/>vidámparkok<QUOT.END REF.START="QS0033" CODE="201D" ID="QE0033"/> fogalma a helyhez kötött mutatványosok tartós jelleget öltő tevékenységeit foglalja magában.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0033"><NO.P>33</NO.P><TXT>Ugyanakkor a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0034" REF.END="QE0034"/>vidámparkok<QUOT.END REF.START="QS0034" CODE="201D" ID="QE0034"/> fogalmát nem lehet úgy értelmezni, mint amely magában foglalja a nem helyhez kötött mutatványosok szolgáltatásait, mivel a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0035" REF.END="QE0035"/>vásárok<QUOT.END REF.START="QS0035" CODE="201D" ID="QE0035"/> fogalmának ebben az esetben már nem lenne saját alkalmazási köre.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0034"><NO.P>34</NO.P><TXT>E tekintetben nem releváns a kérdést előterjesztő bíróság által a 282/2011 végrehajtási rendelet 32. cikkére tett utalás, amely rendelkezésben a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0036" REF.END="QE0036"/>vásárok<QUOT.END REF.START="QS0036" CODE="201D" ID="QE0036"/> és a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0037" REF.END="QE0037"/>vidámparkok<QUOT.END REF.START="QS0037" CODE="201D" ID="QE0037"/> kifejezések e rendelkezés német változatában egyetlen, a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0038" REF.END="QE0038"/>Freizeitparks<QUOT.END REF.START="QS0038" CODE="201D" ID="QE0038"/> (szabadidőpark) kifejezéssel egyenértékűek. Azon kívül ugyanis, hogy e rendelkezés a kedvezményes héamérték alkalmazásának összefüggésétől eltérő összefüggésbe illeszkedik, az e 32. cikkben említett szolgáltatások kötelező jelleggel ugyanazon szabályok hatálya alá tartoznak, így nincs jelentősége annak a körülménynek, hogy a német változatban semmiféle különbséget nem tesznek a vásárok és a vidámparkok között.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0035"><NO.P>35</NO.P><TXT>Ebből következik, hogy a héairányelv III. mellékletének 7. pontjával összefüggésben értelmezett 98. cikkének megfelelően valamely tagállam főszabály szerint kedvezményes héamértéket alkalmazhat a nem helyhez kötött mutatványosok által nyújtott szolgáltatásokra, miközben az általános adómértéket alkalmazza a helyhez kötött mutatványosok által nyújtott, szabadidőpark formáját öltő szolgáltatásokra.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0036"><NO.P>36</NO.P><TXT>Mindemellett, és amint a jelen ítélet 25. pontjában szerepel, amennyiben valamely tagállam úgy dönt, hogy a kedvezményes héamértéket az említett irányelv III. mellékletében szereplő egyes speciális szolgáltatásnyújtásra szelektív módon alkalmazza, tiszteletben kell tartania az adósemlegesség elvét (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190627">2019. június 27‑i</DATE> <NAME.CASE>Belgisch Syndicaat van Chiropraxie és társai</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑597/17</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:544">EU:C:2019:544</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0046">46.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0037"><NO.P>37</NO.P><TXT>A héa szempontjából ezen elvvel ellentétes, ha az egymással versenyző hasonló termékeket vagy szolgáltatásokat a héa szempontjából eltérően kezelik (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20140227">2014. február 27‑i</DATE> <NAME.CASE>Pro Med Logistik és Pongratz</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑454/12 és C‑455/12</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:111">EU:C:2014:111</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0052">52.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190627">2019. június 27‑i</DATE> <NAME.CASE>Belgisch Syndicaat van Chiropraxie és társai</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑597/17</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:544">EU:C:2019:544</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0047">47.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0038"><NO.P>38</NO.P><TXT>Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint annak meghatározása céljából, hogy a termékek vagy a szolgáltatásnyújtások hasonlók‑e, elsősorban az átlagos fogyasztó szempontját kell figyelembe venni. A termékek vagy a szolgáltatásnyújtások hasonlóak, amennyiben a felhasználásuk alapján való összehasonlításuk azt mutatja, hogy azonos tulajdonságokkal rendelkeznek, és a fogyasztók azonos igényeinek kielégítésére szolgálnak, valamint amennyiben a fennálló különbségek nem befolyásolják jelentősen az átlagos fogyasztó arra irányuló döntését, hogy az említett termékek vagy szolgáltatások közül melyiket vegye igénybe (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20140227">2014. február 27‑i</DATE> <NAME.CASE>Pro Med Logistik és Pongratz</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑454/12 és C‑455/12</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:111">EU:C:2014:111</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0053">53.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0054">54.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190627">2019. június 27‑i</DATE> <NAME.CASE>Belgisch Syndicaat van Chiropraxie és társai</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑597/17</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:544">EU:C:2019:544</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0048">48.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="8"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0039"><NO.P>39</NO.P><TXT>Másként fogalmazva, azt kell megvizsgálni, hogy a szóban forgó áruk vagy szolgáltatások az átlagos fogyasztó szempontjából helyettesítési viszonyban állnak‑e egymással. Ebben az esetben ugyanis a különböző héamértékek alkalmazása befolyásolhatja a fogyasztó választását, ami következésképpen az adósemlegesség elvének a megsértését jelentené (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20171109">2017. november 9‑i</DATE> <NAME.CASE>AZ</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑499/16</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2017:846">EU:C:2017:846</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0033">33.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0034">34.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0040"><NO.P>40</NO.P><TXT>A jelen ügyben úgy tűnik, hogy teljesül a jelen ítélet 38. pontjában ismertetett ítélkezési gyakorlatból eredő első feltétel, amely szerint ahhoz, hogy az áruk vagy szolgáltatások hasonlónak minősüljenek, a használat összehasonlíthatósági kritériuma alapján azonos tulajdonságokkal kell rendelkezniük, és a fogyasztó azonos igényeit kell kielégíteniük. A kérdést előterjesztő bíróság ugyanis megjegyzi, hogy egyrészt a vásár keretében, másrészt a szabadidőpark keretében nyújtott szolgáltatások azonos tulajdonságokkal rendelkeznek annyiban, amennyiben a fogyasztó mindkét esetben mutatványosok szolgáltatásait veszi igénybe. Ezenkívül, ami az igények kielégítését illeti, nagy fokú hasonlóság feltételezhető, mivel e bíróság – további információkérés feltétele mellett – többek között a szórakozást és a szabadidős tevékenységeket, valamint az egyéni jóllétet, a kalandkeresést és a kapcsolattartási lehetőségeket említi.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0041"><NO.P>41</NO.P><TXT>Ami azon második feltétel vizsgálatát illeti, amely szerint a fennálló különbségek nem befolyásolják jelentősen az átlagos fogyasztó azon döntését, hogy az említett áruk vagy szolgáltatások közül melyiket veszi igénybe, figyelembe kell venni egyrészt azon különbségeket, amelyek a szóban forgó áruk vagy szolgáltatások tulajdonságait, valamint azok használatát érintik, és amelyek ennélfogva ezen áruk vagy szolgáltatások elválaszthatatlan részét képezik. Márpedig, mivel a Bíróság kimondta, hogy nem szabad csupán az elkülönült szolgáltatások összevetésére szorítkozni, figyelembe kell venni másrészt az e szolgáltatások nyújtásának körülményei közötti különbségeket is (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20140227">2014. február 27‑i</DATE> <NAME.CASE>Pro Med Logistik és Pongratz</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑454/12 és C‑455/12</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:111">EU:C:2014:111</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0055">55.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0042"><NO.P>42</NO.P><TXT>E tekintetben a Bíróság ítélkezési gyakorlatából kitűnik, hogy az összehasonlítandó szolgáltatások körülményeiként relevánsak lehetnek az érintett szolgáltatásokra vonatkozó szabályozási kerethez és jogi szabályozáshoz kapcsolódó különbségek (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20090423">2009. április 23‑i</DATE> <NAME.CASE>TNT Post UK</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑357/07</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:248">EU:C:2009:248</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0039">39.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0045">45.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20140227">2014. február 27‑i</DATE> <NAME.CASE>Pro Med Logistik és Pongratz</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑454/12 és C‑455/12</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:111">EU:C:2014:111</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0057">57</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0059">59.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>). Ugyanakkor ebből az ítélkezési gyakorlatból nem lehet arra következtetni, hogy a jogi háttértől eltérő különbségek nem bírnak jelentőséggel. Ellenkezőleg, más összefüggésbeli különbségek figyelembevétele szükséges annyiban, amennyiben azok az átlagos fogyasztó szemszögéből saját igényeinek kielégítése szempontjából különbséget eredményezhetnek (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20140227">2014. február 27‑i</DATE> <NAME.CASE>Pro Med Logistik és Pongratz</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑454/12 és C‑455/12</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:111">EU:C:2014:111</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0056">56.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat), és ennélfogva befolyásolhatják e fogyasztó döntését.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0043"><NO.P>43</NO.P><TXT>Mivel végső soron a nemzeti bíróságnak kell értékelnie, hogy hasonlók‑e, vagy sem, egyrészt a szabadidőpark keretében, másrészt a vásár keretében nyújtott mutatványos szolgáltatások (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20171109">2017. november 9‑i</DATE> <NAME.CASE>AZ</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑499/16</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2017:846">EU:C:2017:846</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0031">31.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>), meg kell állapítani, hogy ezen értékelés szempontjából releváns lehet az, hogy a jelen ügyben a szolgáltatások valamelyike főszabály szerint folyamatosan rendelkezésre áll, míg a másik az adott évben csak néhány napig vagy hétig áll fenn. Azon fogyasztó számára ugyanis, aki választhat a szabadidőpark vagy egy vásár látogatása között, fontosnak, sőt döntőnek bizonyulhat az a körülmény, hogy az utóbbi csak korlátozott ideig tart.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="9"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0044"><NO.P>44</NO.P><TXT>Egyébiránt, amint azzal a német kormány érvel, a vásárok gyakran a régióban megszilárdult szokásokon alapulnak, és az összességében kínált szolgáltatások köre igen változatos és kulturális jellegű. A kulturális örökség részeként jelentős értéket képviselhetnek a társadalmi életben. E tényezők az átlagos fogyasztó választását is befolyásolják, amit a kérdést előterjesztő bíróságnak kell vizsgálnia.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0045"><NO.P>45</NO.P><TXT>Ezenkívül, noha a kérdést előterjesztő bíróság megjegyzi, hogy Németországban egyrészt a szabadidőpark keretében, másrészt pedig a vásár keretében nyújtott szolgáltatások körülményeit nem jellemzi eltérő szabályozási keret, a német kormány írásbeli észrevételeiből kitűnik, hogy a nem helyhez kötött mutatványos vállalkozások és a helyhez kötött mutatványos vállalkozások által nyújtott szolgáltatások nem ugyanazon nemzeti jogi keret hatálya alá tartoznak, mivel a vásárok tartására vonatkozó engedély olyan különböző <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0039" REF.END="QE0039"/>vásári előjogokkal<QUOT.END REF.START="QS0039" CODE="201D" ID="QE0039"/> jár, amelyek a meghatározott időtartam alatt a rendszerint alkalmazandó bizonyos olyan jogi követelmények alóli mentességgel járnak, mint többek között a nyitvatartási időre vonatkozó szabályok. E tekintetben szintén a kérdést előterjesztő bíróság feladata annak meghatározása, hogy az ilyen különbségek, amennyiben bizonyítást nyernek, befolyásolják‑e az átlagos fogyasztó választását.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0046"><NO.P>46</NO.P><TXT>Végezetül, ami azt a kérdést illeti, hogy ebben az összefüggésben a nemzeti bíróság jogosult‑e arra, hogy az átlagos fogyasztó szempontjára vonatkozóan empirikus igazságügyi szakértői véleményhez folyamodjon, vagy hogy ez a szempont csupán olyan elméleti szempontnak” minősül‑e, amelyet bizonyítékok gyűjtésével lehetetlen megismerni, meg kell jegyezni, hogy általában a bíróságnak kell saját ismeretei alapján megérteni az átlagos fogyasztó szempontját (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="19980716">1998. július 16‑i</DATE> <NAME.CASE>Gut Springenheide és Tusky</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑210/96</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1998:369">EU:C:1998:369</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0031">31.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0032">32.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="19990128">1999. január 28‑i</DATE> <NAME.CASE>Sektkellerei Kessler</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑303/97</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1999:35">EU:C:1999:35</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0036">36.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0047"><NO.P>47</NO.P><TXT>Mindazonáltal az uniós joggal nem ellentétes az, ha valamely nemzeti bíróság, amely ezen értékelés során különös nehézségekkel szembesül, a nemzeti jogban előírt feltételek mellett az ítéletének meghozatala céljából szakértői vélemény beszerzését kéri (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="19980716">1998. július 16‑i</DATE> <NAME.CASE>Gut Springenheide és Tusky</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑210/96</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1998:369">EU:C:1998:369</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0035">35.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0036">36.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="19990128">1999. január 28‑i</DATE> <NAME.CASE>Sektkellerei Kessler</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑303/97</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1999:35">EU:C:1999:35</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0037">37.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0048"><NO.P>48</NO.P><TXT>A fenti megfontolások összességére tekintettel az előterjesztett kérdésekre azt a választ kell adni, hogy a héairányelv 98. cikkét ezen irányelv III. mellékletének 7. pontjával összefüggésben úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amelynek értelmében egyrészt a nem helyhez kötött mutatványosok által nyújtott szolgáltatások, másrészt pedig a helyhez kötött mutatványosok által nyújtott és szabadidőparkok formáját öltő szolgáltatások eltérő – az egyik kedvezményes, a másik általános – héamérték alá tartoznak, feltéve hogy az adósemlegesség elvét tiszteletben tartják. Az uniós joggal nem ellentétes az, ha a kérdést előterjesztő bíróság, amikor az adósemlegesség elve tiszteletben tartásának ellenőrzése során különös nehézségekkel szembesül, a nemzeti jogban előírt feltételek mellett az ítéletének meghozatalához szakértői véleményt kér.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">A költségekről</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0049"><NO.P>49</NO.P><TXT>Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="10"?><JURISDICTION><INTRO>A fenti indokok alapján a Bíróság (hetedik tanács) a következőképpen határozott:</INTRO><P><HT TYPE="BOLD">A közös hozzáadottértékadó‑rendszerről szóló, <DATE ISO="20061128">2006. november 28‑i</DATE> 2006/112/EK tanácsi irányelv 98. cikkét ezen irányelv III. mellékletének 7. pontjával összefüggésben úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amelynek értelmében egyrészt a nem helyhez kötött mutatványosok által nyújtott szolgáltatások, másrészt pedig a helyhez kötött mutatványosok által nyújtott és szabadidőparkok formáját öltő szolgáltatások eltérő – az egyik kedvezményes, a másik általános – hozzáadottértékadó‑mérték alá tartoznak, feltéve hogy az adósemlegesség elvét tiszteletben tartják. Az uniós joggal nem ellentétes az, ha a kérdést előterjesztő bíróság, amikor az adósemlegesség elve tiszteletben tartásának ellenőrzése során különös nehézségekkel szembesül, a nemzeti jogban előírt feltételek mellett az ítéletének meghozatalához szakértői véleményt kér.</HT></P></JURISDICTION></CONTENTS.JUDGMENT><SIGNATURE.CASE><SIGNATORY><P>Aláírások</P></SIGNATORY></SIGNATURE.CASE></JUDGMENT>