(1)

A számos múltbeli válság, és különösen a Covid19-világjárvány kezdeti időszaka rámutatott arra, hogy az ilyen válságok komoly hatást tudnak gyakorolni a belső piacra (más néven az egységes piacra) és annak ellátási láncaira , és a megfelelő válságreagálási eszközök és koordinációs mechanizmusok vagy nem léteznek, vagy nem terjednek ki az egységes piac minden vonatkozására, vagy nem teszik lehetővé az ilyen hatásokra kellő időben való reagálást.

(1)

A számos múltbeli válság, és különösen a Covid19-világjárvány kezdeti időszaka rámutatott arra, hogy a belső piacot és annak ellátási láncait komoly hatások érik , és a megfelelő válságreagálási eszközök és koordinációs mechanizmusok vagy nem léteznek, vagy nem terjednek ki a belső piac minden vonatkozására, vagy nem teszik lehetővé az ilyen hatásokra kellő időben való és hatékony reagálást.

(2)

Az Unió nem volt kellően felkészülve a válság szempontjából releváns nem gyógyászati áruk, például az egyéni védőeszközök hatékony gyártásának, beszerzésének és elosztásának biztosítására – különösen a Covid19-világjárvány kezdeti időszakában –, és a Bizottság által az egységes piac működésének helyreállítása és a válság szempontjából releváns, nem gyógyászati áruk Covid19-világjárvány alatti rendelkezésre állásának biztosítása érdekében meghozott ad hoc intézkedések ebből fakadóan reaktívak voltak. A járvány rámutatott a gyártási kapacitások elégtelen uniós szintű áttekintésére, valamint a globális ellátási láncokkal kapcsolatos sebezhetőségekre is.

(2)

Az Unió nem volt kellően felkészülve a válság szempontjából releváns nem gyógyászati áruk, például az egyéni védőeszközök hatékony gyártásának, beszerzésének és elosztásának biztosítására – különösen a Covid19-világjárvány kezdeti időszakában –, és a Bizottság által a belső piac működésének helyreállítása és a válság szempontjából releváns, nem gyógyászati áruk Covid19-világjárvány alatti rendelkezésre állásának biztosítása érdekében meghozott ad hoc intézkedések ebből fakadóan reaktívak voltak. A járvány rámutatott a gyártási kapacitások elégtelen uniós szintű áttekintésére, valamint a globális ellátási láncokkal kapcsolatos sebezhetőségekre is.

(2a)

A Covid19-világjárvány idején a személyek szabad mozgását korlátozó összehangolatlan intézkedések különös hatást gyakoroltak a kritikus ágazatokra, különösen azokra, amelyek az utazó munkavállalókra támaszkodnak, beleértve a határ menti ingázókat és a határt átlépő munkavállalókat is, akik alapvető szerepet játszottak az uniós gazdaság fenntartásában ebben az időszakban.

(3)

A Bizottság intézkedései heteket késtek az uniós szintű vészhelyzeti tervezési intézkedések hiánya miatt, valamint azért, mert nem volt egyértelmű, az államigazgatási hatóságok mely részével kell felvenni a kapcsolatot annak érdekében, hogy gyors megoldást lehessen találni a válság által az egységes piacra gyakorolt hatásra. Ezenfelül világossá vált, hogy a tagállamok által meghozott, összehangolatlan korlátozó intézkedések tovább súlyosbítják a válság által az egységes piacra gyakorolt hatást. Kiderült, hogy a tagállamok és az uniós hatóságok között a vészhelyzeti tervezést, valamint a technikai szintű koordinációt és együttműködést, továbbá az információcserét illetően létrejött megállapodásokra van szükség.

(3)

A Bizottság intézkedései heteket késtek az uniós szintű vészhelyzeti tervezési intézkedések hiánya miatt, valamint azért, mert nem volt egyértelmű, hogy melyik államigazgatási hatósággal kell felvenni a kapcsolatot annak érdekében, hogy gyors megoldást lehessen találni a válság által okozott, a belső piacra gyakorolt hatásra. Ezenfelül világossá vált, hogy a tagállamok által meghozott, összehangolatlan korlátozó intézkedések tovább súlyosbítják a válság által a belső piacra gyakorolt hatást. Kiderült, hogy a tagállamok és az uniós hatóságok között a vészhelyzeti tervezést, valamint a technikai szintű koordinációt és együttműködést, továbbá az információcserét illetően létrejött megállapodásokra van szükség. Emellett nyilvánvalóvá vált, hogy a tagállamok közötti hatékony koordináció hiánya súlyosbította az áruk hiányát, és további akadályokat gördített a szolgáltatások és a személyek szabad mozgása elé.

(4)

A gazdasági szereplőket képviselő szervezetek kifejtették, hogy a gazdasági szereplők nem rendelkeztek kellő információval a tagállamok által a világjárványok során meghozott válságreagálási intézkedésekről, részben azért, mert nem tudták , hol juthatnak hozzá ilyen információkhoz , részben pedig a nyelvi korlátok, valamint az ismételt megkeresések valamennyi tagállamban való benyújtása kapcsán – főként egy állandóan változó szabályozási környezetben – felmerülő adminisztratív teher miatt. Ez megakadályozta, hogy megalapozott üzleti döntéseket hozhassanak arra vonatkozóan, milyen mértékben támaszkodnak a szabad mozgáshoz való jogaikra, vagy milyen mértékben folytatják határokon átnyúló üzleti műveleteiket a válság során. A nemzeti és uniós szintű válságreagálási intézkedésekkel kapcsolatos információk elérhetőségét tehát javítani kell.

(4)

A koordináció kezdeti hiánya ellenére azonban a belső piaci szabályok kulcsszerepet játszottak a válság negatív hatásainak enyhítésében és az Unió gazdaságának gyors helyreállításában , nevezetesen azáltal , hogy kizárják a tagállamok egyoldalú válaszaiban foglalt indokolatlan és aránytalan nemzeti korlátozásokat , és erőteljes ösztönzést biztosítottak a közös megoldások megtalálására , ezáltal előmozdítva a szolidaritást .

(5)

A közelmúlt eseményei rámutattak arra is, hogy az Uniónak jobban fel kell készülnie a jövőbeli válságokra, különösen , ha figyelembe vesszük az éghajlatváltozás és az abból fakadó természeti katasztrófák, valamint a globális gazdasági és geopolitikai instabilitás tartós hatásait . Tekintettel arra, hogy nem lehet tudni , milyen típusú válság következik be legközelebb és gyakorol súlyos hatást az egységes piacra és annak ellátási láncaira, rendelkezni kell egy olyan eszközről, amely válságok széles köre esetében alkalmazandó az egységes piacra gyakorolt hatásokra .

(5)

A közelmúlt eseményei rámutattak arra is, hogy az Uniónak jobban fel kell készülnie a jövőbeli válságokra, különösen az éghajlatváltozás és az abból fakadó természeti katasztrófák, valamint a globális gazdasági és geopolitikai instabilitás tartós hatásai tekintetében . Tekintettel arra, hogy nem ismert , hogy a jövőben milyen válságok fordulhatnak elő, és milyen súlyos hatást gyakorolnak a belső piacra és ellátási láncaira, rendelkezni kell egy olyan eszközről, amely a belső piacra hatást gyakorló és határokon átnyúló hatású válságok széles körének bekövetkezése esetén alkalmazandó lenne .

(6)

A válságok kettős hatást gyakorolhatnak az egységes piacra . Egyrészről az egységes piacon belüli szabad mozgást gátló akadályokhoz vezethetnek, ezáltal pedig zavart okozhatnak annak rendes működésében. Másrészről fokozhatják a válság szempontjából releváns áruk és szolgáltatások hiányát az egységes piacon.  A rendeletnek az egységes piacra gyakorolt hatások mindkét típusával foglalkoznia kell .

(6)

A válság belső piacra gyakorolt hatásai a belső piacon belüli szabad mozgást gátló akadályokhoz vezethetnek, ezáltal pedig zavart okozhatnak annak rendes működésében. A válság súlyosbíthatja a releváns áruk és szolgáltatások hiányát a belső piacon. E rendeletnek foglalkoznia kell az áruk, a szolgáltatások vagy a személyek belső piacon belüli szabad mozgására gyakorolt káros hatással .

(7)

Mivel az egységes piacot és ellátási láncait érintő jövőbeli válságok bármely konkrét aspektusát nehéz előre megjósolni, a jelen rendelet a válságok által az egységes piacra és ellátási láncaira potenciálisan gyakorolt negatív hatások előrejelzésére, az azokra való felkészülésre, valamint azok mérséklésére és minimalizálására vonatkozó általános keretet ír elő. .

(7)

Mivel a belső piacot és ellátási láncait érintő jövőbeli válságok bármely konkrét aspektusát nehéz előre megjósolni, a jelen rendelet a válságok által a belső piacra és ellátási láncaira potenciálisan gyakorolt negatív hatások előrejelzésére, az azokra való felkészülésre, valamint azok mérséklésére és minimalizálására , továbbá a reziliencia megerősítésére vonatkozó általános keretet ír elő.

(8)

A jelen rendeletben foglalt intézkedések keretét következetesen, átláthatóan, hatékonyan, arányosan és kellő időben kell bevezetni, kellően szem előtt tartva a létfontosságú társadalmi feladatok, azaz többek között a közbiztonság, a biztonság, a közrend és a közegészségügy fenntartásának szükségességét, tiszteletben tartva a tagállamoknak a nemzetbiztonság védelmére vonatkozó felelősségét és az alapvető állami funkciók védelmére, köztük az állam területi integritásának biztosítására és a közrend fenntartására irányuló hatáskörét.

(8)

A jelen rendeletben foglalt intézkedések keretét következetesen, átláthatóan, hatékonyan, arányosan és kellő időben kell bevezetni, kellően szem előtt tartva a létfontosságú társadalmi feladatok, többek között a közbiztonság, a biztonság, a közrend és a közegészségügy fenntartásának szükségességét, tiszteletben tartva a tagállamoknak a nemzetbiztonság védelmére vonatkozó felelősségét és az alapvető állami funkciók védelmére, köztük az állam területi integritásának biztosítására és a közrend fenntartására irányuló hatáskörét. Ez a rendelet ezért nem érintheti a nemzetbiztonsággal és védelemmel kapcsolatos kérdéseket.

(9)

E célból a rendelet a következőkről rendelkezik:

(9)

E célból a rendelet garantálja a belső piac további működésének biztosításához szükséges eszközöket, az áruk, a szolgáltatások és a személyek, köztük a munkavállalók szabad mozgását, továbbá a válság szempontjából releváns áruk és szolgáltatások válság idején való rendelkezésre állását a polgárok, a vállalkozások és a hatóságok számára.

(10)

Amennyiben lehetséges, a rendeletnek lehetővé kell tennie az események és válságok előrejelzését az egységes piac gazdaságának stratégiai fontosságú területeinek folyamatos elemzése és az Unió folyamatos előrejelző munkája alapján.

(11)

E rendelet nem kettőzheti meg az uniós közegészség-védelmi keret szerinti gyógyszerek , orvostechnikai eszközök vagy más egészségügyi ellenintézkedések meglévő keretét, beleértve a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló (EU) …/… rendeletet [SCBTH-rendelet (COM(2020) 727)], és az uniós szintű népegészségügyi szükséghelyzet esetén a válság szempontjából releváns egészségügyi ellenintézkedésekkel való ellátás biztosítását szolgáló intézkedések keretéről szóló (EU) …/ … tanácsi rendeletet [a szükséghelyzetekre vonatkozó keretről szóló rendelet (COM(2021) 577)], az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ kiterjesztett mandátumáról szóló (EU) …/… rendeletet [az ECDC-rendelet (COM(2020) 726)], valamint az Európai Gyógyszerügynökség kiterjesztett mandátumáról szóló (EU) 2022/ 123 rendeletet [az EMA-rendelet].Ezért a szükséghelyzetekre vonatkozó keretről szóló rendelet 6 . cikkének (1) bekezdése szerinti jegyzéken szereplő gyógyszereket , orvostechnikai eszközöket és más egészségügyi ellenintézkedéseket ki kell zárni a jelen rendelet hatálya alól – az egységes piaci szükséghelyzetek során alkalmazandó, a szabad mozgásra vonatkozó rendelkezések , és különösen a szabad mozgás helyreállítását és elősegítését célzó rendelkezések , valamint az értesítési mechanizmusról szóló rendelkezések kivételével .

(11)

Ez a rendelet nem ismételheti meg a gyógyszerekre , orvostechnikai eszközökre vagy az uniós egészségbiztonsági keret – többek között az (EU) 2022 / 123 rendelet és az (EU) 2022/ 2371 rendelet – szerinti egyéb egészségügyi ellenintézkedésekre vonatkozó meglévő keretet . Ezért a hatáskörükbe tartozó gyógyszerek , orvostechnikai eszközök vagy egyéb egészségügyi ellenintézkedések nem tartoznak e rendelet hatálya alá, kivéve a belső piaci vészhelyzet idején történő szabad mozgásra vonatkozó rendelkezésekkel , különösen a szabad mozgás helyreállítását és megkönnyítését célzó rendelkezéseket , valamint az értesítési mechanizmust .

(12)

A jelen rendeletnek ki kell egészítenie a Tanács által az (EU) 2018/1993 tanácsi végrehajtási határozat szerint működtetett uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmust a több ágazatot érintő válságok az egységes piacra gyakorolt, politikai döntéshozatalt igénylő hatásaival kapcsolatos munkája tekintetében.

(12)

A jelen rendeletnek ki kell egészítenie a Tanács által az (EU) 2018/1993 tanácsi végrehajtási határozat szerint működtetett uniós politikai szintű integrált válságelhárítási megoldásokat a több ágazatot érintő válságok a belső piacra gyakorolt, politikai döntéshozatalt igénylő hatásaival kapcsolatos munkája tekintetében.

(16)

Az egységes piaci szükséghelyzet rendkívüli természetének és az egységes piac alapvető működését érintő lehetséges messze mutató következmények figyelembevétele érdekében a végrehajtási hatáskört kivételesen , az egységes piaci szükséghelyzeti üzemmód aktiválását illetően az Európai Unió működéséről szóló szerződés 281. cikkének (2) bekezdése értelmében a Tanácsra kell ruházni .

(16)

Ez a rendelet nem sértheti a munkajogot vagy a munkakörülményeket , beleértve a munkahelyi egészséget és biztonságot, valamint a kollektív tárgyalási jogokat és a szociális partnerek autonómiáját .

(17)

Az EUMSZ 21. cikke alapján az uniós polgároknak a Szerződésekben és a végrehajtásukra hozott intézkedésekben megállapított korlátozásokkal és feltételekkel joguk van a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz. A részletes feltételeket és korlátozásokat a 2004/38/EK irányelv állapítja meg. Ez az irányelv meghatározza az ezen korlátozásokra alkalmazandó általános alapelveket, valamint az ilyen intézkedések indokolására felhasználható okokat. Ezek az indokok a közrend, a közbiztonság és a népegészségügy. Ebben az összefüggésben a szabad mozgás korlátozásai abban az esetben lehetnek indokoltak, ha azok arányosak és megkülönböztetésmentesek. E rendeletnek nem célja a 2004/38 / EK irányelv VI. fejezetében foglaltakon felül a személyek szabad mozgáshoz való jogának korlátozására vonatkozó további indokokat meghatározni .

(17)

Amennyiben a jelen rendelet értelmében elvégzendő tevékenységek személyes adatok kezelését is magukban foglalják, az adatkezelésnek összhangban kell állnia a személyes adatok védelmére vonatkozó releváns uniós jogszabályokkal , nevezetesen az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendeletével  (1a) és az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018 / 1725 rendeletével  (1b) .

(18)

Ami a személyek szabad mozgásának helyreállítására és elősegítésére irányuló intézkedéseket, valamint bármely más, a személyek szabad mozgását érintő , a jelen rendelet szerinti intézkedéseket illeti, azok az EUMSZ 21. cikkén alapulnak, és kiegészítik a 2004/38/EK irányelvet az egységes piaci szükséghelyzetek során , annak alkalmazásának befolyásolása nélkül. Ezek az intézkedések nem eredményezhetik a szabad mozgás a Szerződésekkel vagy az uniós jog egyéb rendelkezéseivel ellentétes korlátozásának engedélyezését vagy indokolását .

(18)

Ez a rendelet jogokat és kötelezettségeket állapít meg a piacon kritikus fontosságú termékeket vagy szolgáltatásokat kínáló gazdasági szereplők , különösen a természetes vagy jogi személyek – köztük a vállalkozások ideiglenes társulásai – számára. Emellett meghatározza a belső piac működése szempontjából rendszerszintű és létfontosságú , kritikus fontosságú területeket, különösen az áruk, szolgáltatások vagy személyek határokon átnyúló szabad mozgásával kapcsolatos területeket, például az élelmiszerek, a közlekedés, a karbantartás, az egészségügy vagy az információs technológiák területén .

(19)

Az EUMSZ 45. cikke a Szerződésekben és a végrehajtásukra hozott intézkedésekben megállapított korlátozásokkal és feltételekkel rendelkezik a munkavállalók szabad mozgáshoz való jogáról. Ez a rendelet olyan rendelkezéseket tartalmaz, melyek kiegészítik a meglévő intézkedéseket a személyek szabad mozgásának megerősítése, az átláthatóság fokozása és az adminisztratív segítségnyújtás biztosítása érdekében az egységes piaci szükséghelyzetek során. Ezen intézkedések kiterjednek az integrált ügyintézési pontok e rendelet keretében való létrehozására és az egységes piaci éberségi és szükséghelyzeti üzemmód során a tagállamokban és uniós szinten a munkavállalók, valamint képviselőik rendelkezésére bocsátására.

(19)

A belső piac zavartalan működésének biztosítása érdekében e rendeletnek létre kell hoznia egy belső piaci szükséghelyzeti és rezilienciaépítési testületet (a továbbiakban: a testület), amely tanácsot ad a Bizottságnak a válság hatásainak előrejelzéséhez, megelőzéséhez vagy az azokra való reagáláshoz szükséges megfelelő intézkedésekkel kapcsolatban. Az Európai Parlament számára lehetővé kell tenni, hogy kinevezzen egy szakértőt a testület tagjává. A Bizottságnak meg kell hívnia a válság szempontjából releváns egyéb uniós szintű szervek képviselőit megfigyelőként a testület megfelelő üléseire, beleértve adott esetben a Régiók Bizottságának és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a képviselőit is. A Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy az Európai Parlament a tagállamok képviselőivel egy időben megkapja az összes dokumentumot. Az Európai Parlamentnek rendszeresen részt kell vennie a testület azon ülésein is, amelyekre a tagállamok szakértőit meghívják. Az EFTA-államok képviselőinek megfigyelőként való részvételét az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodással, valamint az Unió és a Svájci Államszövetség közötti kétoldalú megállapodásokkal összhangban kell biztosítani. A testületnek különösen segítenie és tanácsokkal kell ellátnia a Bizottságot az áruk, a szolgáltatások és a személyek – köztük a munkavállalók – szabad mozgására hatást gyakorló intézkedésekkel kapcsolatban, különös tekintettel az utazó munkavállalókra, beleértve a határ menti ingázókat és a határon átkelő munkavállalókat is.

(20)

Amennyiben a tagállamok az áruk vagy a személyek szabad mozgását, illetve a szolgáltatásnyújtás szabadságát érintő intézkedéseket fogadnak el az egységes piaci szükséghelyzetek során vagy azokra készülve, ezeket az intézkedéseket a szükséges mértékre kell korlátozniuk, és amint a helyzet ezt lehetővé teszi, meg kell szüntetniük. Ezeknek az intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk az arányosság és a megkülönböztetésmentesség elveit, és figyelembe kell venniük a határ menti régiók különleges helyzetét .

(20)

Alapvető fontosságú a nagyobb átláthatóság és elszámoltathatóság biztosítása, különösen válságok idején, összhangban az Unió alapját képező értékekkel. Az Európai Parlament kulcsszerepet játszik a demokratikus elszámoltathatóság biztosításában. E rendeletnek ezért szabályokat kell megállapítania a Bizottság , az Európai Parlament és a Tanács között a vészhelyzetről és a rezilienciáról folytatott párbeszéd fokozása érdekében .

(21)

Az egységes piaci szükséghelyzeti üzemmód aktiválása kötelezettséget keletkeztet a tagállamok számára a szabad mozgás válság szempontjából releváns korlátozásainak bejelentésére .

(21)

A vészhelyzet esetén történő hatékony koordináció és információcsere biztosítása érdekében ez a rendelet arra kötelezi a tagállamokat, hogy jelöljenek ki központi kapcsolattartó hivatalokat, amelyek felelősek a Bizottság által kijelölt uniós szintű központi kapcsolattartó irodával és más tagállamok központi kapcsolattartó hivatalaival való kapcsolattartásért .

(22)

A Bizottságnak bármely bejelentett tervezet vagy elfogadott intézkedés az arányosság elvével való összhangjának vizsgálatakor kellően figyelembe kell vennie a változó válsághelyzetet, és a válság összefüggésében az újonnan felmerülő kockázatok enyhítésére irányuló törekvéseik során a tagállamok rendelkezésre álló információk gyakran korlátozott mennyiségét. Amennyiben az adott körülmények között indokolt és szükséges, a Bizottság a rendelkezésre álló információk – többek között a speciális vagy tudományos információk – alapján megvizsgálhatja a tagállam a személyek szabad mozgását korlátozó intézkedések elfogadását indokló, az elővigyázatosság elvére támaszkodó érveinek megalapozottságát.  A Bizottság feladata biztosítani , hogy ezek az intézkedések összhangban álljanak az uniós joggal, és ne képezzenek indokolatlan akadályt az egységes piac működése terén.  A Bizottságnak az adott válság körülményeit figyelembe véve a lehető leggyorsabban, de legkésőbb a jelen rendelet által meghatározott határidőkön belül reagálnia kell a tagállamok bejelentéseire .

(22)

A reziliencia kulcsfontosságú annak biztosításához, hogy a belső piac elérje egyik végső célját, az Unió gazdaságának támogatását.  A rendeletnek lehetővé kell tennie az események és válságok előrejelzését a belső piac gazdaságának kritikus fontosságú területeinek folyamatos elemzése és az Unió folyamatos előrejelző munkája alapján. Valamennyi szereplő válságra való felkészültségének biztosítása érdekében szabályokat kell megállapítani a legalább kétévente elvégzendő stressztesztekre, valamint a nemcsak az érintett nemzeti hatóságokra, hanem az olyan érdekelt felekre, például a vállalkozásokra, a szociális partnerekre és a szakértőkre kiterjedő képzésekre és válságprotokollokra vonatkozóan is. Alapvető fontosságú továbbá a kritikus fontosságú áruk stratégiai tartalékaira vonatkozó szabályok megállapítása a megfelelő információcsere biztosítása és a tagállamok támogatása érdekében, segítve őket erőfeszítéseik összehangolásában és racionalizálásában.

(23)

Annak biztosítása érdekében, hogy a jelen rendeletben előírt konkrét egységes piaci szükséghelyzeti intézkedések kizárólag olyan helyzetekben kerüljenek alkalmazásra , amelyekben ez egy adott egységes piaci szükséghelyzetre való reagáláshoz elengedhetetlen , ezen intézkedésekhez a Bizottság által az aktiválás indokát és az intézkedések által érintett, a válság szempontjából releváns árukat és szolgáltatásokat meghatározó végrehajtási jogi aktusok révén elvégzett további aktiválás szükséges .

(23)

A kritikus ágazatok meghatározása érdekében olyan módszertant kell kidolgozni , amely figyelembe veszi a konkrét kritériumokat, nevezetesen a kereskedelmi forgalmat , a keresletet és a kínálatot, a kínálat koncentrációját, az uniós és globális termelési és termelési kapacitásokat az értéklánc különböző szakaszaiban, valamint a gazdasági szereplők közötti kölcsönös függőségeket .

(24)

Ezenfelül a végrehajtási jogi aktusok arányosságának biztosítása és a gazdasági szereplők válságkezelés terén betöltött szerepének kellő tiszteletben tartása érdekében a Bizottság csak abban az esetben folyamodhat az egységes piaci szükséghelyzeti üzemmód aktiválásához , ha a gazdasági szereplők nem tudnak önkéntes alapon, észszerű időn belül megoldást találni. Minden ilyen jogi aktusban és a válság valamennyi konkrét vonatkozásával kapcsolatban jelezni kell, mi ennek az oka.

(24)

Fontos a belső piaci szükséghelyzetet megelőzően azonosítani és nyomon követni az áruk és a kritikus fontosságú szolgáltatások ellátási láncait az éberségi üzemmódban, valamint a kritikus fontosságú munkavállalói kategóriák szabad mozgását. Az éberségi üzemmód aktiválásának és az általa előidézett, a belső piac megfelelő működését érintő lehetséges következmények figyelembevétele érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni e mód aktiválására az Európai Unió működéséről szóló szerződés 291. cikkének (2) bekezdése alapján. Az éberségi üzemmódot legfeljebb hat hónapos időtartamra kell aktiválni, és ugyanilyen időtartammal meghosszabbítható, kellően figyelembe véve a Testület véleményét. A Bizottságnak jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az áruk és a kritikus fontosságú szolgáltatások ellátási láncainak az éberségi üzemmód során végzett nyomon követésével , a kritikus fontosságú munkavállalói kategóriák szabad mozgásával és a legfontosabb gazdasági szereplők jegyzékével kapcsolatos megállapításairól .

(25)

A Bizottság kizárólag abban az esetben élhet a gazdasági szereplőknek küldött információkérések lehetőségével , ha a kérdéses információk szükségesek az egységes piaci szükséghelyzetre való megfelelő reagáláshoz – ilyenek például a Bizottság által a tagállamok nevében elvégzett közbeszerzéshez, vagy a zavar által érintett ellátási láncokhoz kapcsolódó, a válság szempontjából releváns árukat gyártó vállalkozások termelési kapacitásának megbecsléséhez szükséges információk –, és nem szerezhetők be nyilvánosan hozzáférhető forrásokból vagy önkéntes alapú információszolgáltatás eredményeként .

(25)

A Bizottságnak konkrét és megbízható bizonyítékok alapján , valamint az e rendeletben meghatározott kritériumokat megfelelően figyelembe véve gondosan értékelnie kell a belső piac működésében bekövetkező zavarok súlyosságát és a válság hatását .

(26)

Az egységes piaci szükséghelyzeti üzemmód szükség esetén történő aktiválásának ki kell váltania bizonyos válságreagálási eljárások alkalmazását is, melyek módosítják az uniós harmonizációs szabályok hatálya alá tartozó áruk kialakítására, gyártására , megfelelőségértékelésére és forgalomba hozatalára vonatkozó szabályokat.  A válságreagálási eljárásoknak lehetővé kell tenniük a válság szempontjából releváns árunak minősített termékek szükséghelyzetben való gyors forgalomba hozatalát. A megfelelőségértékelő szerveknek előnyben kell részesíteniük a válság szempontjából releváns áruk megfelelőségértékelését az egyéb termékek bármely más, folyamatban lévő kérelmével szemben. Ugyanakkor a megfelelőségértékelési eljárások indokolatlan késedelme esetén biztosítani kell az illetékes nemzeti hatóságok számára a lehetőséget, hogy engedélyeket adjanak ki az olyan termékek számára, melyek nem estek át a megfelelő piacon való forgalomba hozatalhoz szükséges, vonatkozó megfelelőségértékelési eljárásokon, feltéve, hogy azok megfelelnek a vonatkozó biztonsági követelményeknek. Ezek az engedélyek kizárólag a kiállító tagállam területén érvényesek, és az egységes piaci szükséghelyzet időtartamára korlátozódnak. Ezenfelül a válság szempontjából releváns termékek ellátásának fokozása érdekében be kell vezetni bizonyos rugalmassági mechanizmusokat a megfelelőség vélelmének mechanizmusára vonatkozóan. Az egységes piaci szükséghelyzet összefüggésében lehetővé kell tenni a válság szempontjából releváns áruk gyártói számára , hogy a harmonizált európai szabványokkal megegyező mértékű védelmet biztosító nemzeti és nemzetközi szabványokra is támaszkodhassanak. Abban az esetben, ha az utóbbiak nem állnak fenn, vagy a betartásukat az egységes piac zavarai túlzottan megnehezítik, biztosítani kell a Bizottság számára a lehetőséget arra, hogy önkéntesen vagy kötelezően alkalmazandó közös műszaki előírásokat adjon ki a használatra kész műszaki megoldásoknak a gyártók részére való biztosítása érdekében.

(26)

Annak érdekében , hogy figyelembe lehessen venni a belső piaci szükséghelyzeti üzemmód aktiválásának kivételes jellegét és lehetséges messzemenő következményeit, amelyek negatívan befolyásolhatják az áruk, a szolgáltatások és a személyek szabad mozgását , valamint a megfelelő nyilvános ellenőrzés biztosítása érdekében a belső piaci szükséghelyzeti üzemmódot csak a Bizottság javaslata alapján hozott és az Európai Parlament és a Tanács által azonnal elfogadott jogalkotási aktussal lehet aktiválni . Annak érdekében, hogy válság idején kezelni lehessen a gyors döntéshozatal szükségességét , a belső piaci szükséghelyzeti mód aktiválására vonatkozó döntéseket sürgősségi eljárások alkalmazásával lehetne elfogadni , mivel ezeket az eljárásokat a múltban már sikeresen alkalmazták .

(27)

A releváns uniós harmonizált ágazati szabályok ezen, a válság szempontjából releváns módosításainak bevezetéséhez a következő 19 ágazati keret célzott kiigazítása szükséges: a 2000/14/EK irányelv, a 2006/42/EU irányelv, a 2010/35/EU irányelv, a 2013/29/EU irányelv, a 2014/28/EU irányelv, 2014/29/EU irányelv, a 2014/30/EU irányelv, a 2014/31/EU irányelv, a 2014/32/EU irányelv, a 2014/33/EU irányelv, a 2014/34/EU irányelv, a 2014/35/EU irányelv, a 2014/53/EU irányelv, a 2014/68/EU irányelv, az (EU) 2016/424 rendelet, az (EU) 2016/425 rendelet, az (EU) 2016/426 rendelet, az (EU) 2019/1009 rendelet és az (EU) 305/2011 rendelet. A szükséghelyzeti eljárások aktiválását az egységes piaci szükséghelyzet aktiválásától kell függővé tenni, és azoknak a válság szempontjából releváns árunak minősített termékekre kell korlátozódniuk .

(27)

A szükséghelyzeti eljárások aktiválását a belső piaci szükséghelyzeti üzemmód aktiválásától kell függővé tenni , és azoknak a válság szempontjából releváns árunak minősített termékekre kell korlátozódniuk. Ezért a belső piaci szükséghelyzeti üzemmód aktiválásának szükség esetén a válság szempontjából releváns áruként megjelölt termékekre korlátozódó, az uniós harmonizált szabályok hatálya alá tartozó vagy az általános biztonsági keret szabályainak hatálya alá tartozó áruk tervezését, gyártását, megfelelőségértékelését és forgalomba hozatalát szabályozó bizonyos válságreagálási eljárások alkalmazását is maga után kell vonnia.

(28)

Az egységes piac működését fenyegető jelentős veszély fennállása , valamint a stratégiai fontosságú áruk súlyos hiányai vagy kivételesen nagy kereslete esetén a válság szempontjából releváns termékek rendelkezésre állásának biztosítására irányuló uniós szintű intézkedések – például a kiemelt fontosságú megrendelések – az egységes piac rendes működésének helyreállása szempontjából nélkülözhetetlennek bizonyulhatnak .

(28)

Meg kell tiltani az áruk, a szolgáltatások és a személyek szabad mozgására vonatkozóan a tagállamok által bevezetett korlátozásokat, kivéve, ha azok megkülönböztetésmentesek, indokoltak és arányosak. Válság idején nem szabad lehetővé tenni a Szerződésben megállapított alapvető szabadságok felfüggesztését, és a tagállamok nem használhatják a vészhelyzetet ürügyként arra, hogy a Szerződés szabályain túlmutató korlátozásokat fogadjanak el. A belső piaci szükséghelyzetre való reagálásnak szigorúan meg kell felelnie az említett szabályoknak , valamint az e rendeletben meghatározott szabályoknak. Ha a tagállamok intézkedéseket fogadnak el az áruk vagy személyek szabad mozgására vagy a szolgáltatásnyújtás szabadságára a belső piaci vészhelyzetekre való felkészülés során és azok alatt, akkor ezeket az intézkedéseket a szükséges mértékre kell korlátozniuk, és meg kell szüntetniük azokat, amint a vészhelyzeti üzemmódot megszüntetik, vagy korábban, amikor már nincs rájuk szükség. Ezeknek az intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk az arányosság és a megkülönböztetésmentesség elveit, és figyelembe kell venniük a határ menti régiók különleges helyzetét.

(29)

A Bizottság vásárlóerejének és tárgyalóerejének az egységes piaci éberségi üzemmód és az egységes piaci szükséghelyzeti üzemmód során történő kihasználása érdekében a tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani arra , hogy felkérjék a Bizottságot közbeszerzéseknek a nevükben való elvégzésére .

(29)

A gazdasági szereplőket képviselő szervezetek kifejtették, hogy a gazdasági szereplők nem rendelkeztek kellő információval a tagállamok által a világjárványok során meghozott válságreagálási intézkedésekről, részben azért, mert nem tudták, hol juthatnak hozzá ilyen információkhoz, részben pedig a nyelvi korlátok, valamint az ismételt megkeresések valamennyi tagállamban való benyújtása kapcsán – főként egy állandóan változó szabályozási környezetben – felmerülő adminisztratív teher miatt. Ez megakadályozta , hogy megalapozott üzleti döntéseket hozhassanak arra vonatkozóan, milyen mértékben támaszkodnak a szabad mozgáshoz való jogaikra, vagy milyen mértékben folytatják határokon átnyúló üzleti műveleteiket a válság során. A nemzeti és uniós szintű válságreagálási intézkedésekkel kapcsolatos információk elérhetőségét tehát javítani kell.

(30)

Amennyiben egy egységes piaci szükséghelyzet során az egységes piacon a válság szempontjából releváns árukat vagy szolgáltatásokat érintő súlyos hiány merül fel, és világos, hogy az egységes piacon tevékenységet folytató gazdasági szereplők nem állítanak elő ilyen árukat, de elvben át tudnák alakítani a gyártósoraikat, vagy rendelkeznének kellő kapacitással a szükséges áruk vagy szolgáltatások biztosításához, a Bizottságnak lehetőséget kell adni arra, hogy végső eszközként arra vonatkozó ajánlást intézzen a tagállamokhoz , hogy hozzanak a gyártók termelési kapacitásának vagy a szolgáltatók a válság szempontjából releváns szolgáltatások nyújtására vonatkozó kapacitásának bővítésére vagy átalakítására vonatkozó intézkedéseket , illetve segítsék ezt elő vagy kérjék erre az érintett vállalkozásokat . Ezzel a Bizottság tájékoztatná a tagállamokat a hiány súlyosságáról, valamint a szükséges, a válság szempontjából releváns áruk és szolgáltatások típusáról, továbbá támogatást nyújtana és tanácsot adna az uniós vívmányok ilyen célokat szolgáló rugalmasságával kapcsolatban .

(30)

Az EUMSZ 21. cikke alapján az uniós polgároknak a Szerződésekben és a végrehajtásukra hozott intézkedésekben megállapított korlátozásokkal és feltételekkel joguk van a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz. A részletes feltételeket és korlátozásokat a 2004/38/EK irányelv állapítja meg. Ez az irányelv meghatározza az ezen korlátozásokra alkalmazandó általános alapelveket, valamint az ilyen intézkedések indokolására felhasználható okokat. Ezek az indokok a közrend, a közbiztonság és a népegészségügy. Ebben az összefüggésben a szabad mozgás korlátozásai abban az esetben lehetnek indokoltak, ha azok arányosak és megkülönböztetésmentesek. E rendeletnek nem célja a 2004/38/EK irányelv VI. fejezetében foglaltakon felül a személyek szabad mozgáshoz való jogának korlátozására vonatkozó további indokokat meghatározni .

(31)

A szabályozási rugalmasságot biztosító intézkedések lehetővé tennék a Bizottság számára , hogy a válság szempontjából releváns áruk előállításához vagy a válság szempontjából releváns szolgáltatások nyújtásához szükséges kapacitás bővítéséhez szükséges engedélyek megadására vonatkozó eljárások felgyorsítását javasolja a tagállamoknak .

(31)

A személyek szabad mozgásának elősegítésére irányuló intézkedések , valamint bármely más, a személyek szabad mozgását érintő , a jelen rendelet szerinti intézkedések az EUMSZ 21. cikkén alapulnak, és kiegészítik a 2004/38/EK irányelvet a belső piaci szükséghelyzetek esetén, annak alkalmazásának befolyásolása nélkül. Ezek az intézkedések nem eredményezhetik a szabad mozgás a Szerződésekkel vagy az uniós jog egyéb rendelkezéseivel ellentétes korlátozásának engedélyezését vagy indokolását .

(32)

Ezenfelül a válság szempontjából releváns áruk az egységes piaci szükséghelyzetek során való rendelkezésre állásának biztosítása érdekében a Bizottság felkérheti a válság szempontjából releváns ellátási láncokban tevékenységet folytató gazdasági szereplőket , hogy részesítsék előnyben a válság szempontjából releváns végtermékek előállításához szükséges inputokra vonatkozó megrendeléseket , vagy a végtermékekre vonatkozó megrendeléseket. Amennyiben egy gazdasági szereplő a válság szempontjából releváns áruk rendelkezésre állásának nélkülözhetetlenségét igazoló objektív bizonyítékok ellenére megtagadja ezen megrendelések elfogadását és előnyben részesítését, a Bizottság felkérheti az érintett gazdasági szereplőket bizonyos megrendelések elfogadására és előnyben részesítésére, melyek teljesítése ebben az esetben minden más közjogi vagy magánjogi kötelezettséggel szemben elsőbbséget élvez. Az elfogadás megtagadása esetén a kérdéses szereplőnek jogszerű indokkal magyarázatot kell adnia arra, miért tagadja meg a kérést. A Bizottság e magyarázatot – az üzleti titoktartásra kellő tekintettel – részben vagy egészben nyilvánosságra hozhatja .

(32)

Az EUMSZ 45. cikke a Szerződésekben és a végrehajtásukra hozott intézkedésekben megállapított korlátozásokkal és feltételekkel rendelkezik a munkavállalók szabad mozgáshoz való jogáról. Ez a rendelet olyan rendelkezéseket tartalmaz , melyek kiegészítik a meglévő intézkedéseket a személyek szabad mozgásának megkönnyítése , az átláthatóság fokozása és az adminisztratív segítségnyújtás biztosítása érdekében a belső piaci szükséghelyzetek során. Ezek az intézkedések magukban foglalják az egyablakos ügyintézési pontok létrehozását és azok rendelkezésre bocsátását a munkavállalók és képviselőik számára a tagállamokban és uniós szinten az e rendelet szerinti belső piaci éberségi és szükséghelyzeti módok idején. Arra ösztönzik a tagállamokat és a Bizottságot, hogy e kapcsolattartó pontok létrehozásához és működtetéséhez vegyék igénybe a meglévő eszközöket. E kapcsolattartó pontoknak a szükséghelyzeti üzemmódon kívül is aktívnak kell lenniük, valamint a tagállamok közötti, illetve az irányítóbizottsággal való kommunikáció elősegítését kell szolgálniuk .

(33)

Ezenfelül a válság szempontjából releváns áruk egységes piaci szükséghelyzet során való rendelkezésre állásának biztosítása érdekében a Bizottság javasolhatja a tagállamoknak a stratégiai tartalékok elosztását, kellően szem előtt tartva a szolidaritás, a szükségesség és az arányosság elvét .

(33)

Az e rendelet végrehajtására vonatkozó egységes feltételek biztosítása céljából a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a személyek szabad mozgását elősegítő támogató intézkedések elfogadására vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni .

(34)

Amennyiben a jelen rendelet értelmében elvégzendő tevékenységek személyes adatok kezelését is magukban foglalják, az adatkezelésnek összhangban kell állnia a személyes adatok védelmére vonatkozó releváns uniós jogszabályokkal , nevezetesen az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendeletével  (41) és az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendeletével  (42) .

(34)

A belső piaci éberségi vagy szükséghelyzeti üzemmód aktiválása esetén a tagállamok kötelesek értesíteni a Bizottságot az áruk szabad mozgását, a szolgáltatásnyújtás szabadságát és a személyek – köztük a munkavállalók – szabad mozgását érintő, válság szempontjából releváns korlátozásokra vonatkozó intézkedések elfogadásáról , az ilyen intézkedések bevezetését indokoló nyilatkozattal együtt. Az ilyen intézkedések arányosságára vonatkozó nyilatkozatnak figyelembe kell vennie az intézkedések hatását, hatályát és várható időtartamát .

(35)

Az e rendelet végrehajtására vonatkozó egységes feltételek biztosítása céljából a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a személyek szabad mozgását elősegítő , valamint a tagállamok által fenntartandó stratégiai tartalékokra vonatkozó egyedi célok (mennyiséges és határidők) listáját létrehozó támogató intézkedések a kezdeményezés célkitűzéseinek elérése érdekében való elfogadására vonatkozóan. Végrehajtási hatásköröket kell ruházni továbbá a Bizottságra az éberségi üzemmód és az éberségi intézkedések aktiválását illetően a stratégiai ellátási láncok gondos nyomon követése, valamint a stratégiai fontosságú áruk és szolgáltatások stratégiai tartalékainak képzésével kapcsolatos koordináció érdekében. Ezen túlmenően a Bizottságra az egységes piaci szükséghelyzetek esetén a konkrét szükséghelyzeti válaszintézkedések aktiválására vonatkozó végrehajtási hatásköröket kell ruházni a gyors és összehangolt reagálás lehetővé tétele érdekében. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni .

(35)

A Bizottságnak bármely bejelentett tervezet vagy elfogadott intézkedés az arányosság elvével való összhangjának vizsgálatakor kellően figyelembe kell vennie a változó válsághelyzetet , és a válság összefüggésében az újonnan felmerülő kockázatok enyhítésére irányuló törekvéseik során a tagállamok rendelkezésre álló információk gyakran korlátozott mennyiségét. Amennyiben az adott körülmények között indokolt és szükséges, a Bizottság a rendelkezésre álló információk – többek között a speciális vagy tudományos információk – alapján megvizsgálhatja a tagállam érveinek megalapozottságát.  A Bizottság feladata biztosítani, hogy ezek az intézkedések összhangban álljanak az uniós joggal, és ne képezzenek indokolatlan akadályt az egységes piac működése terén.  A Bizottságnak az adott válság körülményeit figyelembe véve a lehető leggyorsabban, de legkésőbb a jelen rendelet által meghatározott határidőkön belül reagálnia kell a tagállamok bejelentéseire .

(36)

Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és figyelembe veszi különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: a Charta) elismert elveket. Különösen tiszteli a gazdasági szereplőknek a Charta 7. cikke szerinti, a magánélethez való jogát, a Charta 8. cikke szerinti, az adatvédelemhez való jogát, a Charta 16. cikke által védett vállalkozási szabadságát és szerződési szabadságát, a Charta 17. cikke által védett, a tulajdonhoz való jogát, a Charta 26. cikke által védett, a kollektív tárgyaláshoz és a szervezett fellépéshez való jogát, valamint a Charta 47. cikkében előírt, a hatékony jogorvoslathoz való jogát és a tisztességes eljáráshoz való jogát. Mivel e rendelet  célját a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme és hatása miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket. A rendelet nem érintheti a szociális partnerek EUMSZ által elismert autonómiáját .

(36)

Ha a Bizottság megállapítja, hogy a bejelentett intézkedések nincsenek összhangban az uniós joggal, határozatot hozhat, amelyben felszólítja az érintett tagállamot, hogy módosítsa a bejelentett intézkedéstervezetet, vagy tartózkodjon attól . A határozatok elfogadása nem sérti a Bizottság előjogait, amelyek a Bizottságot a Szerződések őreként illetik meg, azaz olyan intézményként, amely az áruk, a szolgáltatások és a személyek szabad mozgásának tiszteletben tartását hivatott biztosítani. E rendelet hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságnak kötelezettségszegési eljárások révén hatékony választ kell adnia az uniós jog megsértésére .

(37)

Az Unió továbbra is teljes mértékben elkötelezett a nemzetközi szolidaritás iránt, és határozottan támogatja azt az alapelvet , mely szerint a jelen rendelet értelmében meghozott, szükségesnek ítélt intézkedéseket – beleértve a kritikus hiányok megelőzéséhez vagy enyhítéséhez szükséges intézkedéseket is – célzott, átlátható, arányos , ideiglenes és a WTO-kötelezettségekkel összhangban álló módon kell végrehajtani.

(37)

Annak biztosítása érdekében, hogy vészhelyzet esetén a polgárok, a fogyasztók, a gazdasági szereplők és a munkavállalók, valamint képviselőik segítséget kapjanak , fontos nemzeti szintű egyedüli kapcsolattartó pontokat és egy uniós szintű egyablakos ügyintézési pontot létrehozni.  A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a nemzeti válságreagálási intézkedések által érintett személyek egyértelmű , érthető és érthető nyelven, valamint a fogyatékossággal élő személyek számára könnyen hozzáférhető módon megkaphassák az illetékes hatóságoktól releváns információkat.

(38)

Az uniós keretnek interregionális elemeket kell magában foglalnia a koherens , több ágazatot felölelő , határokon átnyúló egységes piaci éberségi és szükséghelyzeti válaszintézkedések létrehozása érdekében , különös tekintettel a szomszédos régiók, és kifejezetten a határ menti régiók erőforrásaira, kapacitásaira és sérülékenységeire .

(38)

Annak biztosítása érdekében, hogy a jelen rendeletben előírt konkrét egységes piaci szükséghelyzeti intézkedések kizárólag olyan helyzetekben kerüljenek alkalmazásra , amelyekben ez egy adott belső piaci szükséghelyzetre való reagáláshoz elengedhetetlen , ezen intézkedésekhez a Bizottság által az aktiválás indokát és az intézkedések által érintett , a válság szempontjából releváns árukat és szolgáltatásokat meghatározó végrehajtási jogi aktusok révén elvégzett további aktiválás szükséges .

(39)

A Bizottság adott esetben az Unió nevében a nemzetközi kötelezettségekkel összhangban konzultációkat vagy együttműködést kezdeményez az érintett harmadik országokkal – különös figyelmet szentelve a fejlődő országoknak – az ellátási lánc zavarainak kezelésére irányuló , együttműködésen alapuló megoldások keresése céljából . Ez adott esetben a megfelelő nemzetközi fórumokon folytatott koordinációt is magában foglalja.

(39)

Ezenfelül a végrehajtási jogi aktusok arányosságának biztosítása és a gazdasági szereplők válságkezelés terén betöltött szerepének kellő tiszteletben tartása érdekében a Bizottság csak abban az esetben folyamodhat a belső piaci szükséghelyzeti üzemmód aktiválásához, ha a gazdasági szereplők nem tudnak önkéntes alapon , észszerű időn belül megoldást találni . Az aktiválás okait minden jogi aktusban fel kell tüntetni, és figyelembe kell venni a válság minden egyes aspektusát .

(40)

A válságkezelési protokollok keretének létrehozásához a Bizottságra kell ruházni a jogi aktusok elfogadására vonatkozó , az EUMSZ 290. cikke szerinti hatáskört a jelen rendeletben foglalt szabályozási keretnek a tagállamok és az uniós hatóságok közötti, az egységes piaci éberségi és szükséghelyzeti üzemmód során való együttműködésére, a biztonságos információcserére, valamint a kockázati és válsághelyzeti kommunikációra vonatkozó szabályokkal való kiegészítése érdekében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein .

(40)

A gazdasági szereplőkhöz intézett információkéréseket a Bizottság csak akkor használhatja fel végső megoldásként , ha a belső piaci vészhelyzetre való megfelelő válaszadáshoz szükséges információkat – például a Bizottság által a tagállamok nevében történő beszerzéshez vagy a válság szempontjából releváns áruk gyártóinak termelési kapacitásának becsléséhez szükséges információkat – nem lehet nyilvánosan hozzáférhető forrásokból vagy más módon, a testülettel és a tagállamokkal együttműködésben rendelkezésre bocsátott információk alapján beszerezni .

(41)

A Tanács az egységes piac működését gátló akadályokkal kapcsolatos kétoldalú párbeszédet lehetővé tevő mechanizmusról rendelkező 2679/98/EK rendeletét ritkán alkalmazzák, és elavult. Értékelése rámutatott, hogy a rendelet által biztosított megoldások nem alkalmasak az összetett válságok kezelésére, melyek nem korlátozódnak a két szomszédos ország határain bekövetkező esetekre. Ezért ezt az irányelvet hatályon kívül kell helyezni,

(41)

Amennyiben a belső piac működését jelentős kockázatok fenyegetik, vagy ha súlyos hiány áll fenn vagy rendkívül magas a kritikus fontosságú áruk iránti kereslet, a válság szempontjából releváns áruk – például az elsőbbségi besorolású megbízások – rendelkezésre állásának biztosítását célzó uniós szintű intézkedések elengedhetetlenek lehetnek a belső piac rendes működéséhez.

(41a)

Amennyiben egy egységes piaci szükséghelyzet során a belső piacon a válság szempontjából releváns árukat vagy szolgáltatásokat érintő súlyos hiány merül fel, és világos, hogy a belső piacon tevékenységet folytató gazdasági szereplők nem állítanak elő ilyen árukat, de elvben át tudnák alakítani a gyártósoraikat, vagy rendelkeznének kellő kapacitással a szükséges áruk vagy szolgáltatások biztosításához, a Bizottságnak lehetőséget kell adni arra, hogy végső eszközként arra vonatkozó ajánlást intézzen a tagállamokhoz, hogy hozzanak a gyártók termelési kapacitásának vagy a szolgáltatók a válság szempontjából releváns szolgáltatások nyújtására vonatkozó kapacitásának bővítésére vagy átalakítására vonatkozó intézkedéseket, illetve segítsék ezt elő vagy kérjék erre az érintett vállalkozásokat. Ezáltal a Bizottságnak tájékoztatnia kell a tagállamokat a hiány súlyosságáról, valamint a szükséges, a válság szempontjából releváns áruk és szolgáltatások típusáról, továbbá támogatást nyújtana és tanácsot kell adnia az uniós vívmányok ilyen célokat szolgáló rugalmasságával kapcsolatban.

(41b)

A szabályozási rugalmasságot biztosító intézkedések lehetővé tennék a Bizottság számára, hogy a válság szempontjából releváns áruk előállításához vagy a válság szempontjából releváns szolgáltatások nyújtásához szükséges kapacitás bővítéséhez szükséges engedélyek megadására vonatkozó eljárások felgyorsítását javasolja a tagállamoknak.

(41c)

Ezenfelül a válság szempontjából releváns áruk a belső piaci szükséghelyzetek során való rendelkezésre állásának biztosítása érdekében a Bizottság felkérheti a válság szempontjából releváns ellátási láncokban tevékenységet folytató gazdasági szereplőket, hogy részesítsék előnyben a válság szempontjából releváns árukra vonatkozó megrendeléseket vagy a válság szempontjából releváns áruk előállításához szükséges inputokra vonatkozó megrendeléseket. Amennyiben egy gazdasági szereplő a válság szempontjából releváns áruk rendelkezésre állásának nélkülözhetetlenségét igazoló objektív bizonyítékok ellenére megtagadja ezen megrendelések elfogadását és előnyben részesítését, a Bizottság felszólíthatja az érintett gazdasági szereplőket bizonyos megrendelések elfogadására és előnyben részesítésére, melyek teljesítése ebben az esetben minden más közjogi vagy magánjogi kötelezettséggel szemben elsőbbséget élvez. Az elfogadás megtagadása esetén a kérdéses szereplőnek jogszerű indokkal magyarázatot kell adnia arra, miért tagadja meg a kérést.

(41d)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az egyedi veszélyhelyzet-reagálási intézkedések, nevezetesen az elsőbbségi besorolású határozatok belső piaci vészhelyzetekben történő aktiválása tekintetében a gyors és összehangolt reagálás lehetővé tétele érdekében. A kiemelt fontosságú megrendelést méltányos és észszerű áron kell megadni, beleértve adott esetben a gazdasági szereplőnél felmerülő valamennyi többletköltség megfelelő ellentételezését, ideértve például az Unión kívüli szerződésekből vagy a gyártósorok megváltoztatásából eredő költségeket is. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(41e)

Továbbá, amennyiben egy tagállamot a válság szempontjából releváns áruk és szolgáltatások súlyos hiánya érint, az érintett tagállam erről tájékoztathatja a Bizottságot, és jelezheti a szükséges mennyiségeket. A Bizottság az információkat valamennyi illetékes hatóságnak megküldi, és észszerűsíti a tagállamok reagálásának összehangolását. A válság szempontjából releváns áruk belső piaci szükséghelyzet során való rendelkezésre állásának biztosítása érdekében a Bizottság javasolhatja a tagállamoknak a stratégiai tartalékok elosztását, kellően szem előtt tartva a szolidaritás, a szükségesség és az arányosság elvét.

(41f)

A Bizottság vásárlóerejének és tárgyalóerejének a belső piaci éberségi és szükséghelyzeti üzemmód idején történő kihasználása érdekében a tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy felkérjék a Bizottságot közbeszerzéseknek a nevükben való elvégzésére. Alapvető fontosságú annak biztosítása is, hogy a tagállamok a válság szempontjából releváns áruk és szolgáltatások beszerzésére irányuló eljárások megindítása előtt a Bizottság és a testület támogatásával összehangolják intézkedéseiket. A hatékony közbeszerzés egyik alapelve az átláthatóság, amely javítja a versenyt, növeli a hatékonyságot és egyenlő versenyfeltételeket teremt. Az Európai Parlamentet tájékoztatni kell az e rendelet szerinti közös közbeszerzésekkel kapcsolatos eljárásokról, és kérésre hozzáférést kell biztosítani számára az ezen eljárások eredményeként megkötött szerződésekhez, az üzleti szempontból érzékeny információk, köztük az üzleti titkok megfelelő védelme mellett.

(41g)

Szabályokat kell megállapítani a digitális eszközökre vonatkozóan annak érdekében, hogy az esetleges jövőbeli vészhelyzetekre időben és hatékonyan reagáljanak, valamint hogy garantálni lehessen a belső piac folyamatos működését, az áruk, a szolgáltatások és a személyek szabad mozgását válság idején, valamint a válság szempontjából releváns áruk és szolgáltatások rendelkezésre állását a polgárok, a vállalkozások és a hatóságok számára. Az ilyen eszközök létrehozásakor a Bizottságnak törekednie kell a már meglévő digitális eszközökkel, például a belső piaci információs rendszerrel (IMI) való interoperabilitás biztosítására a követelmények megkettőzésének és a további adminisztratív terheknek az elkerülése érdekében. Ez a rendelet meghatározza továbbá a megfelelő koordinációra, együttműködésre és információcserére vonatkozó szabályokat, és digitális eszközöket hoz létre, amelyek garantálják a kritikus áruk és szolgáltatások gyorsítósávjainak működését az engedélyezési, nyilvántartásba vételi vagy nyilatkozattételi eljárások felgyorsítása céljából. Ezenkívül valamennyi gazdasági szereplő, különösen a vállalkozások és a civil társadalom bevonásának fellendítése érdekében a Bizottságnak az érdekelt feleket tömörítő platformot kell létrehoznia, amely megkönnyíti és ösztönzi a belső piaci szükséghelyzetekre való önkéntes reagálást.

(41h)

Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és figyelembe veszi különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: a Charta) elismert elveket. Tiszteletben tartja különösen a gazdasági szereplőknek a Charta 7. cikke szerinti, a magánélethez való jogát, a Charta 8. cikke szerinti, az adatvédelemhez való jogát, a Charta 16. cikke által védett vállalkozási szabadságát és szerződési szabadságát, a Charta 17. cikke által védett, a tulajdonhoz való jogát, a Charta 28. cikke által védett, a kollektív tárgyaláshoz és a szervezett fellépéshez való jogát, valamint a Charta 47. cikkében előírt, a hatékony jogorvoslathoz való jogát és a tisztességes eljáráshoz való jogát.

(41i)

Mivel e rendelet célját a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme és hatása miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket.

(41j)

A Bizottságnak értékelnie kell e rendelet hatékonyságát, és jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely magában foglalja a testület munkájának értékelését, a stresszteszteket, a képzést és a válságkezelési protokollokat, a vészhelyzeti üzemmód aktiválásának kritériumait, valamint a digitális eszközök használatát. Ezenkívül a vészhelyzeti üzemmódok kikapcsolását követően jelentéseket kell benyújtani. E jelentéseknek tartalmazniuk kell a veszélyhelyzet-reagálási rendszer működésének, valamint a szükséghelyzeti intézkedések alapvető jogokra – például a vállalkozás szabadságára, a munkakeresés és a munkavállalás szabadságára, valamint a kollektív tárgyaláshoz és fellépéshez való jogra, többek között a sztrájkhoz való jogra – gyakorolt hatásának értékelését. Ez a rendelet nem értelmezhető úgy, hogy érinti a kollektív tárgyaláshoz való jogot és az Európai Unió Alapjogi Chartájával (a továbbiakban: Charta) összhangban a kollektív fellépéshez való jogot, beleértve a munkavállalók és a munkavállalók ahhoz való jogát, hogy érdekeik védelme érdekében kollektív lépéseket tegyenek, beleértve a sztrájkot is. A rendelet nem érintheti továbbá a szociális partnerek EUMSZ által elismert autonómiáját.

(41k)

Az e rendelet szerinti valamennyi intézkedésnek összhangban kell állnia az Unió vonatkozó nemzetközi jog szerinti kötelezettségeivel. Az Unió továbbra is teljes mértékben elkötelezett a nemzetközi szolidaritás iránt, és határozottan támogatja azt az alapelvet, mely szerint a jelen rendelet értelmében meghozott, szükségesnek ítélt intézkedéseket – beleértve a kritikus hiányok megelőzéséhez vagy enyhítéséhez szükséges intézkedéseket is – célzott, átlátható, arányos, ideiglenes és a WTO-kötelezettségekkel összhangban álló módon kell végrehajtani.

(41l)

Az uniós keretnek interregionális elemeket kell magában foglalnia a koherens, több ágazatot felölelő, határokon átnyúló belső piaci éberségi és szükséghelyzeti válaszintézkedések létrehozása érdekében, különös tekintettel a szomszédos régiók, és kifejezetten a határ menti régiók erőforrásaira, kapacitásaira és sérülékenységeire.

(41m

) A válságkezelési protokollok keretének létrehozásához a Bizottságra kell ruházni a jogi aktusok elfogadására vonatkozó, az EUMSZ 290. cikke szerinti hatáskört a jelen rendeletnek a tagállamok és az uniós hatóságok közötti, a belső piaci éberségi és szükséghelyzeti üzemmód során való együttműködésére, a biztonságos információcserére, valamint a biztonságos kockázati és válsághelyzeti kommunikáció módjaira vonatkozó szabályokkal való kiegészítése érdekében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(41n)

A Tanács 2679/98/EK rendelete előírja az egységes piac működését gátló akadályokkal kapcsolatos kétoldalú párbeszédet és értesítést lehetővé tevő mechanizmust. A válsághelyzetekben az értesítési követelmények megkettőzésének elkerülése érdekében az említett rendeletet ennek megfelelően módosítani kell. A 2679/98/EK rendelet semmilyen módon nem érinti az uniós szinten elismert alapvető jogoknak – beleértve a sztrájkjognak vagy a sztrájk szabadságának vagy a tagállamokban fennálló konkrét munkaügyi kapcsolatrendszerek keretébe tartozó egyéb fellépések megtétele jogának vagy szabadságának – a nemzeti jog vagy gyakorlat szerinti gyakorlását. Nem lehet továbbá a nemzeti joggal és/vagy gyakorlattal összhangban lévő, kollektív szerződésekkel kapcsolatos tárgyalásokhoz, azok megkötéséhez és érvényesítéséhez való jog, valamint a kollektív fellépéshez való jog sérelmére.

a)

tanácsadó csoport, amelynek feladata a Bizottságnak a válság által az egységes piacra gyakorolt hatás előrejelzéséhez, annak megelőzéséhez vagy az arra való reagáláshoz szükséges megfelelő intézkedésekkel kapcsolatban nyújtott tanácsadás;

b)

a releváns információk megszerzésére, megosztására és cseréjére vonatkozó intézkedések;

c)

a felkészülésre és a tervezésre irányuló rendkívüli intézkedések;

d)

az egységes piaci szükséghelyzetet egyelőre még nem okozó jelentős események egységes piacra gyakorolt hatásának kezelésére irányuló intézkedések (egységes piaci éberség), köztük éberségi intézkedések is; valamint

e)

az egységes piaci szükséghelyzetek kezelésére irányuló intézkedések, köztük egységes piaci szükséghelyzeti válaszintézkedések.

a)

a 2001/83/EK irányelv 2 . cikkének (2 ) bekezdésében meghatározott gyógyszerek;

a)

a 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1 . cikkének 2 . pontjában meghatározott gyógyszerek;

c)

a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló (EU) …/ … rendelet [a továbbiakban: az SCBTH-rendelet]  (44) 3. cikkének (8) pontjában foglalt meghatározás szerinti, az uniós szintű népegészségügyi szükséghelyzet esetén a válság szempontjából releváns egészségügyi ellenintézkedésekkel való ellátás biztosítását szolgáló intézkedések keretéről szóló (EU) …/… tanácsi rendelet[re irányuló javaslat]  (45) 6. cikkének (1) bekezdése szerint létrehozott listán szereplő egyéb egészségügyi ellenintézkedések;

c)

az (EU) 2022 / 2371 európai parlamenti és tanácsi rendelet  (45) 3. cikkének 10. pontjában meghatározott egyéb egészségügyi ellenintézkedések;

f)

a pénzügyi szolgáltatások, például a banki, hitelezési, biztosítási és viszontbiztosítási, foglalkozási vagy magánnyugdíj, értékpapír, befektetési, alapokkal kapcsolatos, fizetési és befektetési tanácsadás jellegű szolgáltatások, beleértve a 2013/36/EU irányelv I. mellékletében felsorolt szolgáltatásokat, valamint a teljesítési és klíringszolgáltatásokat, a tanácsadási, közvetítési és más, e tevékenységekhez kapcsolódó kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat.

f)

a pénzügyi szolgáltatások, például a banki, hitelezési, biztosítási és viszontbiztosítási, foglalkozási vagy magánnyugdíj, értékpapír, befektetési, alapokkal kapcsolatos, fizetési és befektetési tanácsadás jellegű szolgáltatások, beleértve a 2013/36/EU irányelv I. mellékletében felsorolt szolgáltatásokat, valamint a teljesítési és klíringszolgáltatásokat, a tanácsadási, közvetítési és más, e tevékenységekhez kapcsolódó kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat.

a)

a Bizottság által az Unió nevében a nemzetközi kötelezettségekkel összhangban, az ellátási lánc zavarainak megelőzésére irányuló, együttműködésen alapuló megoldások keresése céljából az érintett harmadik országokkal – különös figyelmet fordítva a fejlődő országokra – kezdeményezett konzultációkat vagy együttműködést. Ez adott esetben magában foglalhatja a megfelelő nemzetközi fórumokon folytatott koordinációt; vagy

b)

annak a Bizottság általi felmérését, hogy az Unió (EU) 2015/479 európai parlamenti és tanácsi rendelet  (48) szerinti nemzetközi jogai és kötelezettségei alapján helyénvaló-e az áruk kivitelére vonatkozó korlátozások bevezetése.

1.

„válság”: kivételes, váratlan és hirtelen, természetes vagy ember által okozott rendkívüli jellegű és mértékű esemény az Unión belül vagy kívül;

1.

„válság”: kivételes, természetes vagy ember által okozott rendkívüli jellegű és mértékű esemény az Unión belül vagy kívül , amely káros hatással van az áruk, szolgáltatások vagy személyek szabad mozgására a belső piacon ;

2.

„egységes piaci éberségi üzemmód”: a stratégiai fontosságú áruk és szolgáltatások ellátása terén jelentős zavar kialakulásával fenyegető, a következő hat hónapon belül potenciálisan egységes piaci szükséghelyzetté fokozódó fenyegetés kezelésére szolgáló keret;

2.

„belső piaci éberségi üzemmód”: a kritikus fontosságú áruk és szolgáltatások ellátása terén jelentős zavar kialakulásával fenyegető, a következő hat hónapon belül potenciálisan belső piaci szükséghelyzetté fokozódó fenyegetés kezelésére szolgáló keret;

3.

„egységes piaci szükséghelyzet” : egy válság egységes piacra gyakorolt kiterjedt hatása , amely súlyos zavarokat okoz az egységes piacon való szabad mozgásban vagy az egységes piac alapvető fontosságú gazdasági és társadalmi tevékenységeinek fenntartásához nélkülözhetetlen ellátási láncok működésében;

3.

„belső piaci szükséghelyzeti üzemmód” : reagálási keret egy válság által a belső piacra gyakorolt jelentős kiterjedt hatásra , amely súlyos zavarokat okoz az áruk, szolgáltatások vagy személyek szabad mozgásában vagy a belső piac alapvető fontosságú gazdasági és társadalmi tevékenységeinek fenntartásához nélkülözhetetlen ellátási láncok működésében;

4.

„stratégiailag fontos területek”: az Unió és tagállamai számára kritikus fontosságú területek, amelyek a közbiztonság, a közrend vagy a közegészség szempontjából rendszerszintű és kiemelkedő jelentőséggel bírnak, és amelyek zavara, meghibásodása, elvesztése vagy megsemmisülése jelentős hatást gyakorolna az egységes piac működésére;

4.

„kritikus fontosságú területek”: az Unió és tagállamai számára kritikus fontossággal bíró területek, amelyek a közbiztonság, a közrend , a közegészség vagy a környezet szempontjából rendszerszintű és kiemelkedő jelentőséggel bírnak, és amelyek zavara, meghibásodása, elvesztése vagy megsemmisülése jelentős hatást gyakorolna a belső piac működésére , különösen az áruk, szolgáltatások vagy személyek szabad mozgására ;

5.

„stratégiai fontosságú áruk és szolgáltatások” : olyan áruk és szolgáltatások , amelyek elengedhetetlenek az egységes piac működésének biztosításához a stratégiai jelentőségű területeken, és amelyek nem helyettesíthetőek vagy diverzifikálhatóak;

5.

„kritikus fontosságú áruk , szolgáltatások és munkavállalók” : olyan áruk , szolgáltatások és munkavállaló-kategóriák , amelyek elengedhetetlenek a belső piac működésének biztosításához a kritikus jelentőségű területeken, és amelyek nem helyettesíthetőek vagy adott esetben nem diverzifikálhatóak;

6.

„a válság szempontjából releváns áruk és szolgáltatások”: olyan áruk és szolgáltatások, amelyek nélkülözhetetlenek a válságra való reagálás vagy a válság által az egységes piacra egy egységes piaci szükséghelyzet alatt gyakorolt hatások kezelése szempontjából;

6.

„a válság szempontjából releváns áruk és szolgáltatások”: olyan áruk és szolgáltatások, amelyek nélkülözhetetlenek a válságra való reagálás vagy a válság által a belső piacra egy belső piaci szükséghelyzet alatt gyakorolt hatások kezelése szempontjából;

7.

„stratégiai tartalékok”: olyan stratégiai fontosságú áruknak egy adott tagállam által kezelt készlete, amelyek esetében szükséges lehet a tartalékképzés egy egységes piaci szükséghelyzetre való felkészüléshez.

7.

„stratégiai tartalékok”: olyan kritikus fontosságú áruknak egy adott tagállam által kezelt készlete, amelyek esetében szükséges lehet a tartalékképzés egy belső piaci szükséghelyzetre való felkészüléshez.

a)

a Bizottság és a tagállamok közötti, az egységes piaci éberségi és szükséghelyzeti üzemmód során folytatott közigazgatási együttműködésre vonatkozó intézkedésekre irányuló javaslatok megfogalmazása, amelyeket a válságkezelési protokollok tartalmaznának;

a)

a Bizottság és a tagállamok közötti, a belső piaci éberségi és szükséghelyzeti üzemmód során folytatott közigazgatási együttműködésre vonatkozó intézkedésekre irányuló javaslatok megfogalmazása, amelyeket a 6. cikkben említett válságkezelési protokollok tartalmaznának;

b)

a tagállamok által a Bizottságnak bejelentett jelentős események értékelése.

b)

azon események értékelése, amelyekre a tagállamok vagy más érdekelt felek a 8. cikkel összhangban figyelmeztették a Bizottságot, valamint azoknak az áruk, szolgáltatások és személyek, köztük a munkavállalók szabad mozgására gyakorolt hatásuk;

ba)

arra vonatkozó javaslattétel a tagállamoknak, hogy egy belső piaci szükséghelyzetre való felkészülés érdekében, a hiányok valószínűségét és hatását figyelembe véve képezzenek tartalékot kritikus fontosságú árukból;

bb)

a válság bekövetkezésének lehetőségére vonatkozó előrejelzések gyűjtése, adatelemzés és piaci információk szolgáltatása;

bc)

konzultáció a gazdasági szereplők – köztük a kkv-k – képviselőivel, az érdekképviseleti szervezetekkel, valamint adott esetben a szociális partnerekkel a piaci információk összegyűjtése érdekében;

bd)

a válság szempontjából releváns egyéb uniós és nemzetközi szintű szervek által gyűjtött összesített adatok elemzése;

be)

a belső piacra és ellátási láncaira hatást gyakorló korábbi válságok során alkalmazott nemzeti és uniós válságintézkedések jegyzékének fenntartása;

bf)

a belső piac rezilienciájának e rendelettel összhangban történő megerősítését célzó intézkedések meghozatala, például képzések és szimulációk szervezése, valamint az érintett gazdasági szereplők és ellátási láncok azonosítása a stressztesztek részeként.

a)

annak megállapítása, hogy fennáll-e a 3. cikk (2) bekezdésében említett fenyegetés , és mekkora annak mértéke;

a)

annak megállapítása, hogy fennállnak-e az éberségi üzemmód aktiválására vagy deaktiválására vonatkozó kritériumok, és különösen a 3. cikk (2) bekezdésében említett veszély , valamint az ilyen veszély mértéke;

b)

előrejelzések, adatelemzések és piaci információk gyűjtése;

c)

a gazdasági szereplők, köztük a kkv-k és az iparág képviselőivel való konzultálás a piaci információk összegyűjtése céljából;

d)

a válság szempontjából releváns egyéb uniós és nemzetközi szintű szervek által gyűjtött összesített adatok elemzése;

e)

a többek között más releváns szervekkel és más uniós szintű, a válság szempontjából releváns szervezetekkel, valamint adott esetben harmadik országokkal – különös tekintettel a fejlődő országokra –, továbbá a nemzetközi szervezetekkel folytatott információcsere és -megosztás elősegítése;

f)

az egységes piacra és ellátási láncaira hatást gyakorló korábbi válságok során alkalmazott nemzeti és uniós válságintézkedések jegyzékének fenntartása.

b)

annak megállapítása, hogy a szükséghelyzeti üzemmód aktiválására vagy deaktiválására vonatkozó kritériumok teljesültek-e;

b)

annak megállapítása elegendő megbízható bizonyíték alapján , hogy a szükséghelyzeti üzemmód aktiválására vagy deaktiválására vonatkozó kritériumok teljesültek-e;

c)

az egységes piaci szükséghelyzetre való uniós szintű reagáláshoz kiválasztott intézkedések végrehajtásával kapcsolatos tanácsadás;

c)

a belső piaci szükséghelyzetre való uniós szintű reagáláshoz kiválasztott intézkedések végrehajtásával kapcsolatos tanácsadás;

e)

a többek között más, a válság szempontjából releváns uniós szintű szervezetekkel, valamint adott esetben harmadik országokkal – különös tekintettel a fejlődő országokra –, továbbá a nemzetközi szervezetekkel folytatott információcsere és -megosztás elősegítése.

e)

a többek között más, a válság szempontjából releváns uniós szintű szervezetekkel, valamint adott esetben harmadik országokkal – különös tekintettel az EFTA tagjaira, a tagjelölt és a fejlődő országokra –, továbbá a nemzetközi szervezetekkel folytatott információcsere és -megosztás elősegítése.

a)

a testület által elfogadott vélemények, ajánlások és jelentések;

b)

a stressztesztek eredménye;

c)

az éberségi üzemmód aktiválása, kiterjesztése és deaktiválása, valamint a III. rész alapján elfogadott intézkedések;

d)

a vészhelyzeti üzemmód aktiválása, kiterjesztése és deaktiválása, valamint a IV. rész alapján elfogadott intézkedések;

e)

valamennyi, az áruk, a szolgáltatások és a munkavállalók szabad mozgását korlátozó intézkedés;

a)

a nemzeti és az uniós szintű illetékes hatóságok közötti együttműködés az egységes piaci éberségi és szükséghelyzeti üzemmód irányítása érdekében az éberségi és szükséghelyzeti üzemmód során az egységes piac valamennyi ágazatában ;

a)

együttműködés az illetékes nemzeti hatóságok – beleértve a helyi és regionális hatóságokat is – és az uniós szintű illetékes hatóságok között a belső piaci éberségi és vészhelyzeti üzemmódok irányításáért ;

c)

a polgárok felé irányuló kockázati és válsághelyzeti kommunikáció összehangolt megközelítése, a Bizottság koordinációs szerepével;

c)

a polgárok és az érdekelt felek, köztük a gazdasági szereplők felé irányuló kockázati és válsághelyzeti kommunikáció összehangolt megközelítése, a Bizottság koordinációs szerepével;

d)

a keret irányítása.

a)

a releváns nemzeti illetékes hatóságok, az 5. cikk értelmében kijelölt központi kapcsolattartó hivatalok, valamint a 21. cikkben említett integrált ügyintézési pontok jegyzéke, azok elérhetőségei, meghatározott szerepköre és felelősségi köre az e rendelet szerinti éberségi és szükséghelyzeti üzemmód során a nemzeti jogszabályok szerint;

a)

az illetékes nemzeti hatóságok, az 5. cikk értelmében kijelölt központi kapcsolattartó hivatalok, valamint a 21. cikkben említett integrált ügyintézési pontok jegyzéke, azok elérhetőségei, meghatározott szerepköre és felelősségi köre az e rendelet szerinti éberségi és szükséghelyzeti üzemmód során a nemzeti jogszabályok szerint;

b)

a gazdasági szereplők és szociális partnerek, köztük a kkv-k képviselőivel az ellátási láncok potenciális zavarainak mérséklésére és az azokra való reagálásra , valamint az áruk és szolgáltatások egységes piacon felmerülő potenciális hiányainak leküzdésére irányuló kezdeményezéseikkel és intézkedéseikkel kapcsolatban folytatott konzultáció;

b)

a gazdasági szereplők és szociális partnerek, köztük a kkv-k képviselőivel a belső piaci potenciális szükséghelyzetre való reagálásra irányuló kezdeményezéseikkel és intézkedéseikkel kapcsolatban folytatott konzultáció;

ba)

konzultáció a szociális partnerekkel a munkavállalók szabad mozgására gyakorolt hatásokról a kritikus fontosságú területeken;

c)

technikai szintű együttműködés az éberségi és szükséghelyzeti üzemmódban az egységes piac valamennyi ágazatában;

c)

technikai szintű együttműködés az éberségi és szükséghelyzeti üzemmódban a belső piac valamennyi ágazatában;

d)

kockázati és válsághelyzeti kommunikáció a Bizottság koordinációs szerepével, a már fennálló rendszerek kellő figyelembevételével.

d)

kockázati és válsághelyzeti kommunikáció a Bizottság koordinációs szerepével, a már fennálló rendszerek figyelembevételével.

a)

a zavar konkrét paraméterei, amelyeket az önkéntes válságkezelési protokoll orvosolni kíván, és a válságkezelési protokoll célkitűzései;

b)

az egyes résztvevők szerepe és az általuk meghozandó előkészületi intézkedések, illetve szerepük a válságkezelési protokoll életbelépésekor;

c)

a válságprotokoll működésének meghatározására szolgáló eljárás;

d)

az esetleges belső piaci szükséghelyzetek enyhítésére és az azokra való reagálásra irányuló intézkedések, amelyek szigorúan az azok kezeléséhez szükséges mértékre korlátozódnak;

e)

az áruk, a szolgáltatások és a munkavállalók szabad mozgására kifejtett negatív hatások kezelését célzó biztosítékok.

(1)

A Bizottság a kijelölt központi kapcsolattartó hivatalok és a gazdasági szereplők személyzete számára képzést dolgoz ki és rendszeresen szervez a 6. cikkben említett válságelőkészítésről, koordinációról, együttműködésről, kommunikációról és információcseréről. Szimulációkat szervez a központi kapcsolattartó irodák személyzetének, valamint más érintett szereplőknek, köztük a gazdasági szereplőknek, illetve a belső piaci vészhelyzetek megelőzésében , az azokra való felkészültségben és az azokra való reagálásban részt vevő szerveknek .

(1a)

a)

az áruk, a szolgáltatások és a személyek szabad mozgását elősegítő valamennyi releváns intézkedés nyomon követése, elemzése és értékelése;

b)

a harmadik országok és a nemzetközi szervezetek által kidolgozott bevált gyakorlatok nemzeti és uniós szintű végrehajtásának, valamint adott esetben a bevált gyakorlatok alkalmazásának előmozdítása;

c)

iránymutatás kidolgozása az ismeretterjesztésre, továbbá a különböző feladatok nemzeti, valamint adott esetben regionális és helyi szintű végrehajtására vonatkozóan;

d)

a releváns új technológiák és digitális eszközök bevezetésének és használatának ösztönzése a belső piaci szükséghelyzetek kezelése céljából.

(1b)

a)

olyan forgatókönyveket és paramétereket dolgoz ki, amelyek figyelembe veszik a belső piaci szükséghelyzetekhez kapcsolódó konkrét kockázatokat, és amelyek célja a kritikus fontosságú területek sebezhetőségének azonosítása, valamint az áruk, a szolgáltatások és a személyek szabad mozgására gyakorolt esetleges hatás értékelése;

b)

meghatározza az érintett gazdasági szereplőket és képviseleti szervezeteket, valamint a szükséghelyzetek megelőzésében, az azokra való felkészülésben és reagálásban részt vevő egyéb érintett szereplőket vagy szerveket, és felkéri őket az önkéntes részvételre;

c)

megkönnyíti a szakértői értékeléseket, és ösztönzi a szükséghelyzetekre való felkészülésre vonatkozó stratégiák kidolgozását;

d)

a stressztesztek elvégzését követően az összes érintett szereplővel együttműködve kockázatcsökkentő intézkedéseket határoz meg.

a)

kereskedelmi forgalom;

b)

kereslet és kínálat;

c)

a kínálati oldal koncentrációja;

d)

uniós és globális termelés és termelési kapacitások az értéklánc különböző szakaszaiban.

e)

a gazdasági szereplők közötti kölcsönös függőségek, mind a belső piacon belül, mind azon kívül működő gazdasági szereplőkkel.

a)

a zavar vagy lehetséges zavar által érintett gazdasági szereplők száma;

a)

az Unió-szerte érintett gazdasági szereplők száma;

b)

a zavar vagy lehetséges zavar időtartama vagy várható időtartama;

b)

az esemény időtartama vagy várható időtartama;

c)

a földrajzi terület; az egységes piacnak a zavar vagy lehetséges zavar által érintett hányada ; az ellátási láncok zavaraival szemben különösen sebezhető vagy azoknak különösen kitett földrajzi területekre – köztük az Unió legkülső régióira – gyakorolt hatás;

c)

a földrajzi terület; a belső piac érintett hányada , valamint határokon átnyúló hatásai; a különösen veszélyeztetett vagy kiszolgáltatott földrajzi területekre , például a legkülső régiókra gyakorolt hatás;

d)

a zavar vagy lehetséges zavar hatása a nem diverzifikálható és nem helyettesíthető inputokra.

d)

az adott események hatása a nem diverzifikálható és nem helyettesíthető inputokra.

a)

az (1) bekezdésben említett hiányok valószínűsége és lehetséges hatása;

b)

a gazdasági szereplők meglévő készleteinek és az Unió teljes területén rendelkezésre álló stratégiai tartalékoknak a szintje, valamint a gazdasági szereplők folyamatban lévő, készleteik növelésére irányuló tevékenységeivel kapcsolatos bármely információk;

c)

e stratégiai tartalékok képzésének és fenntartásának költségei;

d)

alternatív beszerzési források és az ezzel kapcsolatos lehetőségek;

e)

az ezen áruk és szolgáltatások rendelkezésre állását esetlegesen biztosító további információk.

a)

a válság lehetséges hatásának értékelése;

a)

a várható válság lehetséges hatásainak értékelése , beleértve a határrégiók és a legkülső régiók sajátos helyzetét ;

b)

az érintett stratégiai jelentőségű áruk és szolgáltatások jegyzéke; valamint

b)

az érintett kritikus jelentőségű áruk, szolgáltatások és munkavállalói kategóriák jegyzéke; valamint

c)

a meghozandó éberségi intézkedések.

c)

a meghozandó éberségi intézkedések , beleértve az ilyen intézkedések szükségességére és arányosságára vonatkozó indokolást .

a)

a stratégiai tartalékok szintjei a területükön;

b)

bármely további beszerzés lehetősége.

a)

igazolja, hogy nem rendelkezik más hozzáféréssel az ilyen információkhoz, és indokolja azok szükségességét; valamint

b)

kikéri a testület véleményét.

a)

az a tény, hogy sor került-e a válság következtében a Tanács bármelyik releváns válságreagálási mechanizmusának, az uniós polgári védelmi mechanizmusnak vagy az uniós közegészség-védelmi kereten belül létrehozott bármely mechanizmusnak az aktiválására, beleértve a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló (EU) …/… rendelet[re irányuló javaslatot] és az uniós szintű népegészségügyi szükséghelyzet esetén a válság szempontjából releváns egészségügyi ellenintézkedésekkel való ellátás biztosítását szolgáló intézkedések keretéről szóló (EU) …/ … tanácsi rendelet[re irányuló javaslatot] is;