2012R0737 — HU — 29.05.2015 — 001.001


Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

►B

A BIZOTTSÁG 737/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2012. augusztus 14.)

egyes állományoknak a Kelta-tengeren történő védelméről

(HL L 218, 2012.8.15., 8. o)

Módosította:

 

 

Hivatalos Lap

  No

page

date

►M1

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/741 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2015. május 8.)

  L 118

1

9.5.2015




▼B

A BIZOTTSÁG 737/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2012. augusztus 14.)

egyes állományoknak a Kelta-tengeren történő védelméről



AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a halászati erőforrásoknak a fiatal tengeri élőlények védelmét biztosító technikai intézkedések révén történő megóvásáról szóló, 1998. március 30-i 850/98/EK tanácsi rendeletre ( 1 ) és különösen annak 45. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendelettel ( 2 ) összhangban a közös halászati politikának az élő vízi erőforrások védelmével, kezelésével és kiaknázásával összefüggésben koherens intézkedésekről kell gondoskodnia, ideértve a halászati tevékenységek tengeri ökoszisztémákra és nem célfajokra gyakorolt káros hatásának enyhítésére irányuló külön intézkedéseket is.

(2)

A 850/98/EK rendelet 45. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy ha a tengeri élőlények megóvása azonnali intézkedést tesz szükségessé, a Bizottság a hivatkozott rendeleten túlmenően vagy attól eltérve foganatosíthatja a szükséges intézkedéseket.

(3)

A Nemzetközi Tengerkutatási Tanácstól (a továbbiakban: ICES) 2011 júniusában kapott szakvélemény azt mutatja, hogy a Kelta-tengeren történő visszadobások aránya – különösen a foltos tőkehal és a vékonybajszú tőkehal növendékegyedei esetében – magas és egyre növekszik. Az olyan halak tengerbe való visszadobása, amelyek még nem érték el a szaporodóképes kort, csökkenti az elkövetkező évek potenciális hozamát, és ily módon veszélyezteti az állományok fenntarthatóságát.

(4)

Mind a norvég homárra halászó flották, mind a fenékvonóhálóval és kerítőhálóval több halfajra halászó flották az általuk használt halászeszközök alacsony fokú szelektivitása miatt nagy mennyiségű foltos tőkehalat és vékonybajszú tőkehalat dobnak vissza a tengerbe. Az ICES azt is megállapítja, hogy a közönséges tőkehal állománya nagymértékben függ az állománypótlódástól, valamint hogy a visszadobás gyakorlatának visszaszorítása érdekében technikai intézkedéseket kell hozni. Tekintettel arra, hogy mind a foltos tőkehal, mind a vékonybajszú tőkehal kelta-tengeri állománya nagymértékben pótlódott, e fajok esetében idén várhatóan növekedni fog a visszadobási arány. Következésképpen az ICES azt javasolja, hogy sürgősen technikai intézkedéseket kell hozni a szelektivitás fokozására, valamint a foltos tőkehal, a vékonybajszú tőkehal és a közönséges tőkehal visszadobásának csökkentésére.

(5)

Éppen ezért a méret szerinti szelektivitás fokozása és az állományba bekerülő növendékhalak védelme érdekében szükséges bevezetni a négyzetes szemű hálómezők használatát, eközben pedig a célfajok fogásait indokolt a lehető legnagyobb mennyiség szerint meghatározni. Bebizonyosodott, hogy a négyzetes szemű hálómezők jelentősen csökkentik a halászati mortalitást oly módon, hogy lehetővé teszik a halegyedek hálóból való kiszökését, így azonnal bevezethető hatékony intézkedést képeznek.

(6)

Az északnyugati vizek regionális tanácsadó testülete (NWWRAC) 2011 októberében kibocsátott szakvéleményében úgy fogalmazott, hogy főként a foltos tőkehalat és a vékonybajszú tőkehalat érintő visszadobások csökkentése érdekében fokozni kell a Kelta-tengerre vonatkozó jelenlegi technikai intézkedések hatékonyságát annak előírásával, hogy – a halászeszköz típusától és a hajó motorteljesítményétől függően – egy meghatározott méretű, megfelelően elhelyezett négyzetes szemű hálómezőt legyen kötelező használni.

(7)

Ezért a foltos tőkehal és a vékonybajszú tőkehal állományainak védelme azonnali intézkedést tesz szükségessé.

(8)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Halászati és Akvakultúraágazati Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:



1. cikk

Hatály

(1)  Ez a rendelet azokra a fenékvonóhálós vagy kerítőhálós halászhajókra alkalmazandó, amelyek az ICES VIIf és VIIg körzetben, valamint a VIIj körzetnek az é. sz. 50°-tól északra és a ny. h. 11°-től keletre található részén (a továbbiakban: Kelta-tenger) folytatnak tevékenységet, ahol:

a) a fenékvonóhálók és kerítőhálók szembősége egységesen 100 milliméter vagy annál nagyobb (a továbbiakban: TR1 hajók);

b) a fenékvonóhálók és kerítőhálók szembősége egységesen legalább 70 milliméter, de 100 milliméternél kisebb (a továbbiakban: TR2 hajók); vagy

c) a fenékvonóhálós vagy kerítőhálós hajók motorteljesítménye nem éri el a 112 kilowattot (a továbbiakban: kis teljesítményű hajók).

(2)  Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a merevítőrudas zsákhálót használó halászhajókra.

2. cikk

Technikai intézkedések

▼M1

(1)  A 850/98/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontjától eltérve, a 70 és 119 mm közötti szembőségű zsákvéget használó halászhajóknak legalább 120 mm-es szembőségű négyzetes szemű hálómezőt kell alkalmazniuk.

▼B

(2)  A 850/98/EK rendelet 7. cikke (2) bekezdésének a) pontjától eltérve, az (1) bekezdésben említett négyzetes szemű hálómezőt a zsákvég felső hálómezőjében kell elhelyezni. A négyzetes szemű hálómező leghátsó, a zsákkötélhez legközelebb eső széle nem lehet 9 méternél nagyobb távolságra a zsákkötéltől.

▼M1

(3)  A (2) bekezdéstől eltérve, a négyzetes szemű hálómező a zsákvégtől távolabb is elhelyezhető, ha a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) értékelése szerint a halászeszköz és felszerelés eltérő kombinációja ugyanolyan vagy jobb szelektivitási jellemzőkkel bír a közönséges tőkehal, a foltos tőkehal és a vékonybajszú tőkehal esetében.

(4)  Az (1) bekezdéstől eltérve, a 70 és 119 mm közötti szembőségű zsákvéget használó halászhajók a legalább 120 mm-es szembőségű négyzetes szemű hálómező helyett alkalmazhatnak olyan halászeszközt vagy felszerelést, amely a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) értékelése szerint ugyanolyan vagy jobb szelektivitási jellemzőkkel bír a közönséges tőkehal, a foltos tőkehal és a vékonybajszú tőkehal esetében.

(5)  Az (1) bekezdéstől eltérve, a 70 és 119 mm közötti szembőségű zsákvéget használó azon halászhajók, amelyeknek a Kelta-tenger ny. h. 8°-tól keletre eső területén tett bármely halászati útjuk során ejtett fogásai legalább 55 %-ban vékonybajszú tőkehalból állnak, legalább 100 mm-es szembőségű négyzetes szemű hálómezőt alkalmazhatnak, ha egységesen 100 milliméteres vagy annál nagyobb szembőségű fenékvonóhálóval vagy kerítőhálóval halásznak.

(6)  A (3), (4) és (5) bekezdésben említett eltéréseket alkalmazó halászhajó részére a lobogó szerinti tagállam különleges halászati engedélyt állít ki, mielőtt a hajó kifut a tengerre. A lobogó szerinti tagállam az 1224/2009/EK tanácsi rendelet ( 3 ) 7. cikkének és a 404/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet ( 4 ) 4. és 5. cikkének megfelelően megvizsgál minden kérelmet, amelyet ilyen engedélyért nyújtanak be.

▼B

3. cikk

Fedélzeti megfigyelőprogram

(1)  A 665/2008/EK bizottsági rendelet ( 5 ) sérelme nélkül minden olyan tagállam, amelynek hajóira vonatkoznak a 2. cikkben említett technikai intézkedések, haladéktalanul fedélzeti megfigyelőprogramot hoz létre a szóban forgó intézkedések hatékonyságának értékelésére. A megfigyelőprogram keretében legalább 20 %-os pontossággal értékelni kell különösen a foltos tőkehal, a vékonybajszú tőkehal és a közönséges tőkehal fogásait és visszadobásait.

(2)  A tagállamok legkésőbb a program végrehajtása szerinti év október 15. napjáig jelentést nyújtanak be a Bizottságnak a halászeszközök szelektivitási teljesítményéről, amely jelentésben a megfigyelőprogram hatálya alá tartozó hajók teljes fogásait és visszadobásait is megadják.

4. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

A 2. cikket 2012. szeptember 26-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.



( 1 ) HL L 125., 1998.4.27., 1. o.

( 2 ) HL L 358., 2002.12.31., 59. o.

( 3 ) A Tanács 2009. november 20-i 1224/2009/EK rendelete a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2009.12.22., 1. o.).

( 4 ) A Bizottság 2011. április 8-i 404/2011/EU végrehajtási rendelete a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló 1224/2009/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 112., 2011.4.30., 1. o.).

( 5 ) HL L 186., 2008.7.15., 3. o.