<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><CONCLUSION NNC="YES" xmlns:fmx="http://opoce" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.55-20141201.xd"><BIB.CONCLUSION><REF.CASE FILE="n.a."><NO.CASE>C‑416/13</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62013CC0416</NO.CELEX><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:2109">EU:C:2014:2109</NO.ECLI><NO.SEQ>0001</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>1</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>14</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>14</PAGE.TOTAL></BIB.CONCLUSION><CURR.TITLE><PAGE.HEADER><P>MENGOZZI FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA – C‑416/13. SZ. ÜGY</P><P>VITAL PÉREZ</P></PAGE.HEADER></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">Paolo Mengozzi</HT></P><P><HT TYPE="UC">Főtanácsnok indítványa</HT></P><P>Az ismertetés napja: <DATE ISO="20140717">2014. július 17.</DATE><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0001"><P>Eredeti nyelv: olasz.</P></NOTE></P></TI><STI><P><HT TYPE="BOLD">C‑416/13. sz. ügy</HT></P><P><HT TYPE="BOLD">Mario Vital Pérez</HT></P><P><HT TYPE="BOLD">kontra</HT></P><P><HT TYPE="BOLD">Ayuntamiento de Oviedo</HT></P><P><HT TYPE="NORMAL">(A Juzgado Contencioso‑Administrativo de Oviedo n<HT TYPE="SUP">o</HT> 4 [Spanyolország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)</HT></P></STI></TITLE><INDEX><KEYWORD>Egyenlő bánásmód a foglalkoztatás és a munkavállalás területén</KEYWORD><KEYWORD>Az életkor szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalma</KEYWORD><KEYWORD>2000/78 irányelv</KEYWORD><KEYWORD>30 éves felső korhatár a helyi rendőrség rendőri állományába történő felvételre irányuló eljárásban való részvételhez</KEYWORD><KEYWORD>Igazolások</KEYWORD></INDEX><CONTENTS.CONCLUSION><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P>I –</NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Bevezetés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>1.</NO.P><TXT>A 2000/78 irányelv<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0002"><P>A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27‑i 2000/78/EK tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="303" PAGE.FIRST="16" DATE.PUB="2014">HL L 303., 16. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 4. kötet, 79. o.)</P></NOTE> (a továbbiakban: irányelv) arra irányul, hogy általános keretet hozzon létre a foglalkoztatás és a munkafeltételek területén az 1. cikkében felsorolt okok egyikén alapuló hátrányos megkülönböztetéssel szemben. E jogszabály célja, hogy hatékonnyá tegye a tagállamokban az egyenlő bánásmód elvének érvényesülését.</TXT></NP><NP><NO.P>2.</NO.P><TXT>Az életkor – az EK 13. cikkben előírtaknak megfelelően – bekerült az irányelv 1 cikke<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0003"><P>Az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem az USA‑beli 1965. évi Employment Age Discrimination Actból ered, amelynek eredeti célja a legidősebb munkavállalók (40 év felett) védelme volt. Az életkor nem szerepel az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok védelméről szóló Európai Egyezmény (EJEE) 14. cikkében felsorolt okok között, mindazonáltal a strasbourgi bíróság megállapította, hogy ez benne foglaltatik az e rendelkezésben foglalt <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0001" REF.END="QE0001"/>egyéb helyzet<QUOT.END REF.START="QS0001" CODE="201D" ID="QE0001"/> kifejezésben (2010. június 10‑i Schwizgebel kontra Svájc ítélet, 25762/07. sz.).</P></NOTE> szerinti hátrányosan megkülönböztető indokok közé, és valójában ez az indok az, amely az irányelv alkalmazására vonatkozó jogviták keretében a legtöbb, a Bíróság által hozott ítélet alapjául szolgált. Az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmát – a Mangold‑ítéletben<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0004"><P>Mangold‑ítélet (C‑144/04, <REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2005:709">EU:C:2005:709</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 75. pont).</P></NOTE> lefektetett általános közösségi jogi elvet – az Unió Alapjogi Chartája kodifikálta, amely tehát az irányelv rendelkezései értelmezésének alapjául szolgáló vonatkoztatási pontnak minősül.</TXT></NP><NP><NO.P>3.</NO.P><TXT>Az irányelv, jóllehet az életkoron alapuló, bármely, közvetett vagy közvetlen hátrányos megkülönböztetés tilalmát írja elő a foglalkoztatás területén, ugyanakkor bizonyos, alkalmazása alóli kivételeket is tartalmaz, amelyek közül egyesek megegyeznek az 1. cikkben felsorolt hátrányosan megkülönböztető indokokkal. Különösen ez a helyzet a 4. cikk (1) bekezdésével – amelyre a jelen eljárásban előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés első része vonatkozik –, amelynek értelmében a tagállamok bizonyos feltételek tiszteletben tartása mellett rendelkezhetnek úgy, hogy az irányelvben említett okokkal kapcsolatos jellemző alapján történő megkülönböztetés nem jelent hátrányos<?PAGE NO="2"?> megkülönböztetést, ha az érintett foglalkozási tevékenység jellege vagy végrehajtásának feltételrendszere miatt ilyen jellemző valódi és meghatározó foglalkozási követelményt kíván meg. Egyéb kivételek, ellenben, az életkorral mint a hátrányos megkülönböztetés indokával kapcsolatosak. A 3. cikk (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a tagállamok előírhatják, hogy ha a megkülönböztetés fogyatékosság és életkor alapján történik, ezt az irányelvet nem kell alkalmazni a fegyveres erőkre, míg a 6. cikk – amelyre a jelen eljárás tárgyát alkotó, előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdés vonatkozik – eltéréseket engedő rendszert foglal magában, amely meghatározott feltételek mellett lehetővé teszi a tagállamok által a szociálpolitika területén végzett cselekményeikből eredő, az életkoron alapuló eltérő bánásmód igazolását.</TXT></NP><NP><NO.P>4.</NO.P><TXT>Az irányelv tehát sajátos rendszert ír elő az életkoron alapuló közvetett vagy közvetlen eltérő bánásmód tekintetében. E rendszer magyarázata részben az a tény, hogy az életkor – főszabály szerint – nem minősül <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0002" REF.END="QE0002"/>gyanús<QUOT.END REF.START="QS0002" CODE="201D" ID="QE0002"/> oknak, mint a faj vagy a nem, és az ezen alapuló hátrányos megkülönböztetés története nem olyan régi, mint az utóbbiaké,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0005"><P>A nevezetes, 1967‑ben hozott Massachusetts Board of Retirement v. Murgia ítéletben (427 U. S. 307) a Supreme Court of the United States kizárta, hogy az életkoron alapuló megkülönböztetés <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0003" REF.END="QE0003"/>gyanús oknak<QUOT.END REF.START="QS0003" CODE="201D" ID="QE0003"/> minősülne, a következőképpen határozva meg e fogalmat <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0004" REF.END="QE0004"/>a suspect class is one saddled with such disabilities, or subjected to such a history of purposeful unequal treatment, or relegated to such a position of political powerlessness as to command extraordinary protection from the majoritarian political process<QUOT.END REF.START="QS0004" CODE="201D" ID="QE0004"/>.</P></NOTE> részben pedig az a tény, hogy egy olyan kockázati tényezőről van szó, amelynek terjedelme és határai nehezen határozhatók meg.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0006"><P>Jacobs főtanácsnok a Lindorfer kontra Tanács ügyre vonatkozó indítványában (C‑227/04 P, <REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2005:656">EU:C:2005:656</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>), a nem és az életkor alapján történő hátrányos megkülönböztetés jellegét összehasonlítva a következőket állapította meg: <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0005" REF.END="QE0005"/>sex is essentially a binary criterion, whereas age is a point on a scale. Sex discrimination based on actuarial tables is thus an extremely crude form of discrimination, involving very sweeping generalisations, whereas age discrimination may be graduated and may rely on more subtle generalisations<QUOT.END REF.START="QS0005" CODE="201D" ID="QE0005"/> (84. pont).</P></NOTE></TXT></NP><NP><NO.P>5.</NO.P><TXT>Az életkor mint az irányelv rendszere szerinti hátrányosan megkülönböztető indok sajátossága az egyik olyan ok, amely alapján a nemzeti bíróságok számtalan, értelmezésre vonatkozó kérelmet terjesztettek a Bíróság elé, amelyek túlnyomó részt az ezen okon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalma alóli kivételek terjedelmének meghatározására irányultak. A Juzgado Contencioso‑Administrativo de Oviedo n<HT TYPE="SUP">o</HT> 4‑nek (Spanyolország) a jelen ügy alapjául szolgáló előzetes döntéshozatal iránti kérelme ebbe az összefüggésbe illeszkedik.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P>II –</NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Az alapügy és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>6.</NO.P><TXT>Abban a jogvitában, amelyben az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés felmerült, Vital Pérez áll szemben az Ayuntamiento de Oviedóval, az ezen előbbi által a Junta de Gobierno Local del Ayuntamiento de Oviedo (az oviedói helyi önkormányzat képviselőtestülete) 2013. március 7‑i határozatával szemben benyújtott kereset tárgyában, amely határozat elfogadta a helyi rendőrség 15 rendőri helyének betöltése céljából kiírt pályázat egyedi feltételeit. A kereset konkrétan a felhívás 3.2. feltételére vonatkozik, amelynek értelmében a pályázók életkora nem haladhatja meg a 30 évet.</TXT></NP><NP><NO.P>7.</NO.P><TXT>Vital Pérez azt állítja, hogy ez a feltétel, amely igazolatlanul zárja ki őt a pályázatból, sérti a köztisztségek betöltése és közfeladatok ellátása során érvényesítendő egyenlő bánásmódra vonatkozó alapvető jogát, amely jog egyaránt következik a spanyol jogból és az irányelvből. Ellenkérelmében az Ayuntamiento de Oviedo egyrészt arra hivatkozik, hogy a felhívás az Asztúriai Hercegség autonóm közösségének 2/2007. sz. törvényében (a továbbiakban: 2/2007. sz. törvény) foglaltakhoz igazodik, amelynek 32. cikke előírja, hogy a helyi rendőrség testületének bármely kategóriájú beosztására jelentkezők életkora nem haladhatja meg a 30 évet, másrészt pedig arra, hogy a Wolf‑ítéletben<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0007"><P>C‑229/08, <REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2010:3">EU:C:2010:3</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>.</P></NOTE> a Bíróság már ezen korlátozás tekintetében kedvező döntést hozott egy analóg tényállás esetében.</TXT></NP><?PAGE NO="3"?><NP><NO.P>8.</NO.P><TXT>Mivel kétségei támadtak a vitatott életkori korlátozás jogszerűsége vonatkozásában, és szükségesnek tartotta az irányelv releváns rendelkezéseinek értelmezését a jogvita megoldása szempontjából, a Juzgado Contencioso‑Administrativo de Oviedo n<HT TYPE="SUP">o</HT> 4 a következő kérdést terjesztette a Bíróság elé:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0006" REF.END="QE0006"/>Ellentétes‑e az […] irányelv 2. cikkének (2) bekezdésével, 4. cikkének (1) bekezdésével és 6. cikke (1) bekezdésének c) pontjával, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartája 21. cikk[ének] (1) bekezdésével, amelyek tiltják az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetést, ha valamely önkormányzati felhívás, amely egyébként szó szerint a tagállam egyik regionális törvényét alkalmazza, a helyi rendőrkapitányságon betölthető rendőri álláshelyek megpályázásához legfeljebb 30 éves életkort ír elő?<QUOT.END REF.START="QS0006" CODE="201D" ID="QE0006"/></P></QUOT.S></P></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P>III –</NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Elemzés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>9.</NO.P><TXT>Nem kétséges, hogy az alapeljárás tárgyát alkotó tényállás az irányelv hatálya alá tartozik. Az irányelvet 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében az Unióra átruházott hatáskörök korlátain belül <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0007" REF.END="QE0007"/>minden személyre alkalmazni kell, mind a köz‑, mind a magánszféra vonatkozásában, beleértve a köztestületeket is […] tekintettel a munkavállaláshoz, önálló vállalkozáshoz, a foglalkozáshoz való hozzájutás feltételei, beleértve a kiválasztási és toborzási feltételeket, bármely tevékenységi ágban és a szakmai hierarchia minden szintjén<QUOT.END REF.START="QS0007" CODE="201D" ID="QE0007"/>. Márpedig, annak előírásával, hogy a helyi rendőrségi testület bármely kategóriájú álláshelyére pályázók életkora nem haladhatja meg a 30 évet, a 2/2007. sz. törvény 32. cikke az irányelv említett rendelkezése értelmében vett köztisztség betöltésére vonatkozó szabályt állapít meg.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0008"><P>Lásd ebben azértelemben: Wolf‑ítélet (<REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2010:3">EU:C:2010:3</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 27. pont).</P></NOTE></TXT></NP><NP><NO.P>10.</NO.P><TXT>Az sem vitatható, hogy a szóban forgó kérdés az életkoron alapuló eltérő bánásmódot ír elő. E vonatkozásban emlékeztetni kell arra, hogy az irányelv 2. cikkének (1) bekezdése értelmében az irányelv alkalmazásában <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0008" REF.END="QE0008"/>az egyenlő bánásmód elve<QUOT.END REF.START="QS0008" CODE="201D" ID="QE0008"/> azt jelenti, hogy az ezen irányelv 1. cikkében említett okok egyike alapján sem szabad semmiféle közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést tenni. Az irányelv 2. cikke (2) bekezdésének a) pontja kimondja, hogy az (1) bekezdés alkalmazásában közvetlen hátrányos megkülönböztetés akkor áll fenn, ha egy személy egy másikhoz képest kedvezőtlenebb elbánásban részesül egy hasonló helyzetben az irányelv 1. cikkében hivatkozott okok bármelyike alapján.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0009"><P>Lásd: Palacios de la Villa ítélet (C‑411/05, <REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2007:604">EU:C:2007:604</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 50. pont), The Incorporated Trustees of the National Council for Ageing ítélet (C‑388/07, <REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:128">EU:C:2009:128</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 33. pont), valamint Wolf‑ítélet (<REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2010:3">EU:C:2010:3</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 28. pont).</P></NOTE> Márpedig a 2/2007. sz. törvény 32. cikke alkalmazásának következményeképpen bizonyos személyeket más, hasonló helyzetben lévő személyekhez képest kedvezőtlenebb bánásmódban részesül azon puszta tény okán, hogy az előbbiek már elmúltak 30 évesek. Az említett rendelkezés tehát az irányelv 2. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében vett, az életkoron alapuló közvetlen eltérő bánásmódot ír elő.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0010"><P>Lásd analógia útján: Wolf‑ítélet (<REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2010:3">EU:C:2010:3</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 29. pont).</P></NOTE></TXT></NP><NP><NO.P>11.</NO.P><TXT>Az egyetlen kérdés tehát, amely felvetődik az alapeljárásban, és amellyel kapcsolatban a kérdést előterjesztő bíróság a Bíróság általi értelmezést kéri, az, hogy az említett eltérő bánásmód az irányelv 2. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében vett közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül, vagy pedig az ugyanezen irányelv 4. cikkének (1) bekezdése, illetve 6. cikkének (1) bekezdése szerinti kivételek egyike alá tartozhat.</TXT></NP><?PAGE NO="4"?><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>A –</NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Az irányelv 4. cikke (1) bekezdésének értelmezéséről</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>12.</NO.P><TXT>Az irányelv <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0009" REF.END="QE0009"/>Foglalkozási követelmények<QUOT.END REF.START="QS0009" CODE="201D" ID="QE0009"/> című 4. cikkének (1) bekezdése értelmében <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0010" REF.END="QE0010"/>a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az 1. cikkben említett okokkal kapcsolatos jellemző alapján történő megkülönböztetés nem jelent hátrányos megkülönböztetést, ha az érintett foglalkozási tevékenység jellege vagy végrehajtásának feltételrendszere miatt, az ilyen jellemző <HT TYPE="ITALIC">valódi és meghatározó foglalkozási követelményt kíván meg</HT>, feltéve hogy <HT TYPE="ITALIC">a cél jogszerű, és a követelmény arányos</HT><QUOT.END REF.START="QS0010" CODE="201D" ID="QE0010"/><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0011"><P>Kiemelés tőlem.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>13.</NO.P><TXT>A spanyol, az olasz, a német és a francia kormány úgy ítéli meg, hogy az alapügyben vitatott életkori korlátozás az említett rendelkezés értelmében indokolt, mivel a helyi rendőrség rendőreire bízott egyes feladatok olyan különösen magas szintű, tehát az átlagost meghaladó fizikai követelményeket kívánnak meg, amelyeknek csak a fiatalabbak felelnek meg. Egy ilyen korlátozás előírása azt a célkitűzést követi, hogy biztosítani lehessen a helyi rendőrségi rendőri állományának megfelelő feladatvégzését, annak garantálásával, hogy az újonnan felvett rendőrök képesek legyenek a fizikai szempontból nagyobb erőfeszítést követelő feladatok elvégzésére szakmai pályafutásuk viszonylag hosszú időszakán keresztül. A kérdést előterjesztő bíróság, az alapügy felperese és a Bizottság ellenben kétségbe vonja a vitatott életkori korlátozás jogszerűségét.</TXT></NP><NP><NO.P>14.</NO.P><TXT>Amint arra a Bíróság rávilágított a Wolf‑ítéletben – amelyre a kérdést előterjesztő bíróság és, ellentétes érvelésekkel, valamennyi beavatkozó hivatkozik – az irányelv 4. cikkének (1) bekezdése felhatalmazza a tagállamokat, hogy eltérjenek az egyenlő bánásmód elvétől, amennyiben az eltérő bánásmód nem a felsorolt egyik okon alapul, hanem az ehhez az okhoz kapcsolódó olyan jellemzőn, amely önmagában valódi és meghatározó foglalkozási követelménynek minősül, feltéve hogy a követett célkitűzés, és a követelmény arányos.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0012"><P><REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2010:3">EU:C:2010:3</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 35. és 36. pont.</P></NOTE></TXT></NP><NP><NO.P>15.</NO.P><TXT>Ebben az ítéletben, amelyben a jogvita tárgya az egyik német tartomány által a középszintű tűzoltás‑technikai szolgálati pályához való hozzáférés tekintetében előírt legfeljebb 30 éves életkor volt, a Bíróság először is azt állapította meg, hogy az a célkitűzés, amelynek lényege az irányelv (18) preambulumbekezdésében<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0013"><P>Az irányelv (18) preambulumbekezdése előírja, hogy az irányelv <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0011" REF.END="QE0011"/>nem kívánja meg különösen a fegyveres erőktől, a rendőrségtől, a büntetés‑végrehajtási vagy vészhelyzet‑elhárító szolgálatoktól, hogy olyan személyeket vegyenek föl vagy foglalkoztassanak, akiknek nincsenek meg a szükséges képességeik, hogy a tőlük elvárt feladatokat elvégezzék e szolgálatok jogszabályban meghatározott működőképességének megőrzése céljából<QUOT.END REF.START="QS0011" CODE="201D" ID="QE0011"/>.</P></NOTE> felsoroltakhoz hasonló szolgálatok – amelyek között a rendőrségi szolgálat is szerepel – operatív jellegének és megfelelő működésének biztosítása, az irányelv 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0012" REF.END="QE0012"/>jogszerű célnak<QUOT.END REF.START="QS0012" CODE="201D" ID="QE0012"/> minősül.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0014"><P><REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2010:3">EU:C:2010:3</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 38. pont.</P></NOTE></TXT></NP><NP><NO.P>16.</NO.P><TXT>A jelen ügyben az alapügyben vitatott szabályozás – feltéve hogy, amint azt a spanyol kormány állítja, valóban ilyen célt követ, aminek jogerős eldöntése a nemzeti bíróság feladata<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0015"><P>Valamely eltérő bánásmódnak az irányelv alapján történő igazolására alkalmas célkitűzések azonosítását illetően lásd alább, a 6. cikk (1) bekezdése szerinti eltérés alkalmazása vonatkozásában.</P></NOTE> – következésképpen igazolható az irányelv fent hivatkozott rendelkezése alapján, amennyiben az ez utóbbi által előírt egyéb feltételek teljesülnek.</TXT></NP><NP><NO.P>17.</NO.P><TXT>Másodsorban, a Wolf‑ítéletben a Bíróság a német kormány által szolgáltatott magyarázatok alapján megállapította, hogy a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0013" REF.END="QE0013"/>kivételesen magas szintű fizikai képességekkel<QUOT.END REF.START="QS0013" CODE="201D" ID="QE0013"/> való rendelkezés tényét az irányelv 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a szóban forgó tevékenység gyakorlását jellemző valódi és meghatározó foglalkozási követelménynek kell tekinteni. E tekintetben megállapította, hogy a tűzoltás‑technikai szolgálat irányítói és vezetői feladataival szemben a középszintű tűzoltás‑technikai<?PAGE NO="5"?> szolgálat tevékenysége jórészt fizikai jellegű, mivel e testület tagjai különösen a tűz elleni küzdelemben, az emberek és az állatok mentésében, a környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásában, mentésében, a veszélyes állatok befogásában vesznek részt, valamint támogató tevékenységeket végeznek.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0016"><P>Wolf‑ítélet (<REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2010:3">EU:C:2010:3</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 40. pont).</P></NOTE></TXT></NP><NP><NO.P>18.</NO.P><TXT>Nem vagyok meggyőződve arról, hogy ugyanerre a következtetésre lehet jutni a jelen ügyben az asztúriai helyi rendőrséget illetően. Amint az az előzetes döntéshozatalra utaló végzésből következik, az e rendőrök által végzett tevékenység több területet is lefed, és helyszíni műveleteket is magában foglal, mint például a bűncselekmények elkövetőinek elfogását, amelyek fizikai erőt igényelnek, valamint pszichológiai‑fizikai szempontból kevésbé igénybevevő feladatokat is, mint például a közúti közlekedés ellenőrzése.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0017"><P>Amint az az előzetes döntéshozatalra utaló végzésből kitűnik, a 2/2007. sz. törvény 18. cikkének (2) bekezdése a rendőrök feladatait a következőképpen határozza meg: <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0014" REF.END="QE0014"/>segítségnyújtás az állampolgárok részére, személy‑ és vagyonvédelem, a bűncselekményt elkövető személyek letartóztatása és fogvatartása, megelőző járőrözés, forgalomirányítás és az elöljáróik által meghatározott, ezekhez hasonló feladatok<QUOT.END REF.START="QS0014" CODE="201D" ID="QE0014"/>. Észrevételeiben a spanyol kormány a Ley Orgánica 2/86 de 13 de marzo de Fuerzas y Cuerpos de Seguridad (biztonsági erőkről és testületekről szóló alkotményos törvény) 53. cikkének (1) bekezdését is, amelynek alapján a helyi rendőri állomány a következő feladatokat látja el: a) a helyi közösségek méltóságának védelme, helyiségeik és épületeik felügyeletének biztosítása; b) a városközpontban a közúti közlekedés rendjének, jelzéseinek és szabályozásának biztosítása a közúti közlekedés szabályainak megfelelően; c) a városközpontban bekövetkezett közlekedési balesetek jegyzőkönyveinek megszerkesztése; d) közigazgatási rendőrségi feladatok a végzéseket, felhívásokat és az illetékességi területükön az önkormányzatok által elfogadott egyéb aktusokat illetően; e) a bűnügyi rendőrség feladatainak ellátásában való részvétel; f) segítségnyújtás tűz, katasztrófák vagy társadalmi katasztrófák esetén, a polgári védelem terveinek végrehajtásában való részvétel által; g) nyomozás végzése és minden intézkedés elfogadása a jogsértések elkövetésének megakadályozására; h) a nyilvános helyek felügyelete, együttműködve az állami rendvédelmi szervekkel és az autonóm közösségek rendőrségeivel a nyilvános események védelmének biztosítása céljából és a rend fenntartása a jelentős tömegrendezvényeken, amennyiben segítségüket kérik; valamint i) együttműködés a magánjellegű konfliktusok megoldásában, amennyiben segítségüket kérik.</P></NOTE> A rendőri állomány feladatai Spanyolországban tehát jóval szélesebb és változatosabb skálán mozognak, mint a tűzoltóknak a Bíróság által a fent hivatkozott Wolf‑ítéletben vizsgált középszintű technikai szolgálata Németországban, amely utóbbi tagjai, amint az ezen ítéletből következik, elsősorban, ha nem éppen kizárólagosan helyszíni műveletekben vesznek részt, ami magas szintű fizikai igénybevétellel jár.</TXT></NP><NP><NO.P>19.</NO.P><TXT>Harmadsorban, a Bíróság megállapította, hogy a kivételesen magas szintű fizikai képességekkel való rendelkezés a tűzoltóság középszintű technikai szolgálatára bízott feladatok teljesítése tekintetében az életkorhoz kötődik. E tekintetben a Bíróság a német kormány által rendelkezésére bocsátott, a munkaegészségügy és a sport területén végzett kutatásokból származó adatok alapján, amelyekből az következett, hogy a légzési kapacitás, az izomzat és az ellenálló képesség az életkorral csökken, megállapította, hogy az e szolgálat tagjaira bízott egyes feladatok, mint például a tűzzel szembeni küzdelem vagy az emberek mentése, különösen magas szintű fizikai képességeket követel meg, és kizárólag fiatal vagy legalább is az első esetben legfeljebb 45, a második esetben legfeljebb 50 éves tűzoltók végezhetik ezeket.</TXT></NP><NP><NO.P>20.</NO.P><TXT>Márpedig, véleményem szerint nem állnak fenn olyan tényezők a jelen ügyben, amelyek ugyanezen következtetések levonását tennék lehetővé. Egyfelől, a spanyol kormány észrevételeiben szereplő azon állítás, miszerint az a fizikai felkészültség, amellyel a helyi rendőrség rendőreinek kell rendelkezniük, a tűz elleni küzdelemre vagy az emberek mentésére irányuló műveletekben bevetett tűzoltókéhoz hasonlítható,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0018"><P>Hasonló megállapítások találhatók a német, az olasz és némileg árnyaltabban a francia kormány észrevételeiben is.</P></NOTE> amint azt a Bíróság megállapította a hivatkozott Wolf‑ítéletben, az ilyen testületek sajátos helyzetének elemzését lehetővé tévő tényezők vagy adatok által alá nem támasztott puszta hivatkozásokon alapul. Másfelől, amint azt már fentebb megjegyeztem, az előzetes döntéshozatalra utaló végzésben és a spanyol kormány észrevételeiben szereplő információkra figyelemmel, a spanyol helyi rendőrségre bízott feladatok nagy része láthatóan nem kíván meg kivételes fizikai tulajdonságokat, míg a Wolf‑ítéletből egyértelműen kitűnik, hogy a tűzoltóság középszintű technikai szolgálata által végzett tevékenységek összessége, vagy amelyek legalább is nagyobbrészt e szolgálat tevékenységét jellemzik, megkövetelték az ilyen tulajdonságokat.</TXT></NP><?PAGE NO="6"?><NP><NO.P>21.</NO.P><TXT>Nagyobb általánosságban, a fentiekből az következik, hogy a jelen ügyben nem állnak fenn azok a feltételek, amelyek alapján a Bíróság a Wolf‑ítéletben vitatott életkori korlátozást elfogadta. Ugyanis, nem tartom lehetségesnek azon következtetés levonását, hogy – szemben azzal, amit a Bíróság állapított meg ebben az ítéletben – a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0015" REF.END="QE0015"/>kivételesen magas szintű fizikai képességekkel<QUOT.END REF.START="QS0015" CODE="201D" ID="QE0015"/> való rendelkezés követelménye valódi és meghatározó foglalkozási követelmény a helyi rendőrség rendőri olyan feladatának ellátásához, mint amelyet az előzetes döntéshozatalra utaló végzés mutat be, azon, különösen a spanyol és a francia kormány által hangsúlyozott körülményre is figyelemmel, hogy e feladat ellátása során fegyverhasználatra is sor kerülhet. Ezenfelül, bár a helyi rendőrség rendőreire bízott feladatok egy részének tekintetében joggal állapítható meg, hogy meghatározott fizikai képességekre van szükség, véleményem szerint a Bíróság elé terjesztett adatokból nem lehet arra a következtetésre jutni, hogy az említett képességek elválaszthatatlanul egy meghatározott életkori sávhoz köthetők, és hogy e képességek nem találhatók meg azoknál, akik már betöltöttek egy meghatározott életkort, amint azt a Bíróság a Wolf‑ítéletben megállapította.</TXT></NP><NP><NO.P>22.</NO.P><TXT>Ebből következik, hogy a vitatott életkori korlátozás szükséges, tehát arányos jellegének szemszögéből arra a következtetésre sem lehet jutni, hogy – amint azt a Bíróság tette a Wolf‑ítéletben – a helyi rendőrségi rendőri állományának operatív jellege és megfelelő működése biztosításának célkitűzése tagjai tekintetében meghatározott életkorokat követel meg, ami megkívánja, hogy, adott esetben, kizárólag 30 év alatti rendőröket toborozzanak.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0019"><P>Emlékeztetek arra, hogy a Bíróság a Wolf‑ítéletben megállapította, hogy a szóban forgó szabályozás által előírt életkori korlátozás alkalmas azon cél megvalósítására, amelynek lényege a szóban forgó szolgálat operatív jellegének és megfelelő működésének megőrzése, és nem megy túl az e cél eléréséhez szükséges mértéken. A Bíróság szerint, mivel a tűz elleni küzdelemre és az emberek mentésére vonatkozó feladatokat, amelyek a tűzoltóság középszintű technikai szolgálatára hárulnak, kizárólag fiatalabb alkalmazottak tudják ellátni, szükségesnek ítélhette azt, hogy e szolgálat alkalmazottainak nagy része képes legyen e feladatok elvégzésére, tehát fiatalabb legyen 45 vagy 50 évnél. Az idősebb korban történő felvétel azzal járt volna, hogy az alkalmazottak jelentős részére nem lehetett volna fizikai szempontból a legnagyobb igénybevétellel járó feladatokat bízni, vagy egyébként nem kellőképpen hosszú időre.</P></NOTE></TXT></NP><NP><NO.P>23.</NO.P><TXT>Továbbra is az arányosság szemszögéből nézve megjegyzem, hogy az előzetes döntéshozatalra utaló végzésből nem következik, hogy a meghatározott életkort már betöltött rendőrökre hivatalból fizikai szempontból kevésbé megterhelő feladatokat bíznak, illetve hogy ezek során nem kerül sor fegyverhasználatra, míg ez a végzés megemlíti azt az országos, illetve egyes helyi közösségek rendőrségeinek aktív szolgálati viszonyban lévő rendőrei előtt nyitva álló lehetőséget, hogy 58. életévük betöltését követően kérelemre más feladatkört kapjanak (az úgynevezett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0016" REF.END="QE0016"/>segunda actividad<QUOT.END REF.START="QS0016" CODE="201D" ID="QE0016"/>), tehát csak 7 évvel a 65 évben rögzített nyugdíjkorhatárt megelőzően.</TXT></NP><NP><NO.P>24.</NO.P><TXT>E körülményekre figyelemmel megállapítható, hogy a helyi rendőrség rendőri feladatainak ellátásához szükséges fizikai képességekkel való rendelkezés megfelelően értékelhető, a vitatott pályázati felhívásban előírt, egyébiránt különösen szigorú fizikai felmérések és orvosi szűrések alapján, következésképpen a szóban forgó életkori korlátozás nem szükséges.</TXT></NP><NP><NO.P>25.</NO.P><TXT>Emlékeztetek arra, hogy az irányelv 4. cikkének (1) bekezdését, mivel az az uniós jog egyik alapelvétől való eltérést tesz lehetővé, szigorúan kell értelmezni, és – amint azt az irányelv (23) preambulumbekezdése kifejezetten kiemeli – az eltérés lehetősége <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0017" REF.END="QE0017"/>nagyon korlátozott körülmények<QUOT.END REF.START="QS0017" CODE="201D" ID="QE0017"/> között alkalmazható.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0020"><P>Lásd ebben az értelemben: The Incorporated Trustees of the National Council for Ageing ítélet (<REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:128">EU:C:2009:128</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 62. pont). Technikai szempontból az irányelv 4. cikkének (1) bekezdése, mint ahogyan a 6. cikk nem a hátrányos megkülönböztetéstől való eltérést vagy az alóli tilalmat ír elő, hanem lehetővé teszi az eltérő bánásmód igazolását, kizárva, hogy azt az irányelv 2. cikke szerinti hátrányos megkülönböztetésnek lehessen minősíteni. Érdemi szempontból a Bíróság mindazonáltal e rendelkezéseket a hátrányos megkülönböztetés általános tilalma alóli kivételekként kezeli.</P></NOTE> Véleményem szerint a jelen ügyben nem áll fenn egyetlen ilyen körülmény sem.</TXT></NP><NP><NO.P>26.</NO.P><TXT>A fenti megfontolások alapján úgy ítélem meg, hogy az irányelv 4. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, mint az alapügy tárgyát képező, amely legfeljebb 30 éves életkort ír elő a helyi rendőrség állományába történő felvételre irányuló pályázatban való részvételhez.</TXT></NP></GR.SEQ><?PAGE NO="7"?><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>B –</NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Az irányelv 6. cikke (1) bekezdésének értelmezéséről</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>27.</NO.P><TXT>Emlékeztetek arra, hogy az irányelv 6. cikkének (1) bekezdése értelmében <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0018" REF.END="QE0018"/>a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az életkoron alapuló eltérő bánásmód nem jelent hátrányos megkülönböztetést, ha – a nemzeti jog keretein belül – egy <HT TYPE="ITALIC">törvényes cél által objektíven és ésszerűen igazolt</HT>, <HT TYPE="ITALIC">beleértve a foglalkoztatáspolitikát, a munkaerő‑piaci és a szakképzési célkitűzéseket</HT>, és ha a cél elérésének eszközei <HT TYPE="ITALIC">megfelelők és szükségesek</HT><QUOT.END REF.START="QS0018" CODE="201D" ID="QE0018"/><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0021"><P>Kiemelés tőlem.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>28.</NO.P><TXT>E rendelkezés eltérési lehetőséget vezet be az irányelvben foglalt, hátrányosan megkülönböztető okok között szereplő életkor <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0019" REF.END="QE0019"/>sajátosságára<QUOT.END REF.START="QS0019" CODE="201D" ID="QE0019"/> figyelemmel.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0022"><P>Az említett sajátosság visszatükröződik az irányelv (25) preambulumbekezdésében, amelynek értelmében, jóllehet az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalma lényegi része az Európa Tanács által 1999. december 10‑én és 11‑én Helsinkiben jóváhagyott foglalkoztatási iránymutatásokban meghatározott célok teljesítésének, és ösztönzi a munkaerő sokféleségét, az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0020" REF.END="QE0020"/>életkorral kapcsolatos eltérő bánásmód azonban bizonyos körülmények között igazolható, és ezért külön rendelkezéseket igényelhet, amelyek a tagállamok helyzetének megfelelően különbözhetnek<QUOT.END REF.START="QS0020" CODE="201D" ID="QE0020"/>, lásd: Age Concern England ítélet (<REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:128">EU:C:2009:128</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 60. pont)</P></NOTE> Különösen e rendelkezés lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy nemzeti jogukban olyan rendelkezéseket vezessenek be, amelyek egyébként az ezen irányelv 2. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott <HT TYPE="ITALIC">közvetlen hátrányos megkülönböztetés</HT> kategóriájába tartozó, életkoron alapuló eltérő bánásmódot írnak elő.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0023"><P>The Incorporated Trustees of the National Council for Ageing ítélet (<REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:128">EU:C:2009:128</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 62. pont).</P></NOTE> E lehetőségnek, <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0021" REF.END="QE0021"/>mivel kivételt jelent a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0024"><P>Az irányelv említett 6. cikkének (1) bekezdése alapján e lehetőség a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0022" REF.END="QE0022"/>2. cikk (2) bekezdése ellenére<QUOT.END REF.START="QS0022" CODE="201D" ID="QE0022"/> gyakorolható.</P></NOTE> alól, az említett irányelv ugyanezen 6. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételek szigorúan határt szabnak<QUOT.END REF.START="QS0021" CODE="201D" ID="QE0021"/><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0025"><P>The Incorporated Trustees of the National Council for Ageing ítélet (<REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:128">EU:C:2009:128</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 62. pont).</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>29.</NO.P><TXT>Fel kell tehát tenni a kérdést, hogy a spanyol jogban az alapügyben vitatott életkori korlátozás előírása a hivatkozott rendelkezés értelmében vett jogszerű célkitűzésnek felel‑e meg, amely objektíven és ésszerűen igazolhatja az ebből eredő eltérő bánásmódot, és hogy e korlátozás az említett cél eléréséhez megfelelő és szükséges eszköznek minősül‑e.</TXT></NP><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>A követett célok azonosítása</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>30.</NO.P><TXT>Mindenekelőtt kiemelem, hogy sem az előzetes döntéshozatalra utaló végzésből, sem a Bíróságnak megküldött iratokból nem tűnik ki, hogy az a szabályozás, amelyen a szóban forgó pályázati felhívás alapul a nemzeti eljárásban, kifejezett utalást tartalmaz olyan célokra, mint az irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében előírtak, a vitatott életkori korlátozás előírásának igazolása érdekében. E körülmény mindazonáltal önmagában nem elegendő annak kizárásához, hogy az említett korlátozás egyébként igazolható lehet e rendelkezés alapján.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0026"><P>Palacios de la Villa ítélet (<REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2007:604">EU:C:2007:604</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 56. pont).</P></NOTE> A Bíróság ugyanis elismerte, hogy a nemzeti jogszabály célja pontos meghatározottságának hiányában az általa követett célt <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0023" REF.END="QE0023"/>az érintett intézkedés általános összefüggéséből adódó körülményekből<QUOT.END REF.START="QS0023" CODE="201D" ID="QE0023"/> lehet levezetni.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0027"><P>Palacios de la Villa ítélet (<REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2007:604">EU:C:2007:604</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 57. pont); The Incorporated Trustees of the National Council for Ageing ítélet (<REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:128">EU:C:2009:128</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 45. pont); Petersen‑ítélet (C‑341/08, <REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2010:4">EU:C:2010:4</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 40. pont); Georgiev‑ítélet (C‑250/09 és C‑268/09, <REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2010:699">EU:C:2010:699</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 40. pont); Rosenbladt‑ítélet (C‑45/09, <REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2010:601">EU:C:2010:601</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 58. pont), Fuchs és Köhler ítélet (C‑159/10 és C‑160/10, <REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:508">EU:C:2011:508</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 39. pont), valamint Bizottság kontra Magyarország ítélet (C‑286/12, <REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2012:687">EU:C:2012:687</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 56. pont).</P></NOTE></TXT></NP><NP><NO.P>31.</NO.P><TXT>Bár a Bíróság – immár állandó ítélkezési gyakorlatában – elismeri, hogy az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0024" REF.END="QE0024"/>általános összefüggésből adódó körülmények<QUOT.END REF.START="QS0024" CODE="201D" ID="QE0024"/> elemzése betöltheti a kifejezett utalás hiányát a vitatott nemzeti jogszabályban, ezen elemzés alkalmazásának korlátai mindazonáltal nem egyértelműek. Bár a Bíróság egyes esetekben figyelmesen rekonstruálta az említett jogszabály célkitűzését a kérdést előterjesztő bíróság útmutatásai, illetve az ügy irataiban szereplő útmutatások alapján,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0028"><P>Ez a helyzet a Georgiev‑ítéletben (<REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2010:699">EU:C:2010:699</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> más esetekben megelégedett azzal, hogy az érdekelt tagállam észrevételeire hagyatkozott, olyan esetben is, amikor az irányelv 6. cikkének (1) bekezdése szerinti eltérés által lefedett célkitűzésekre való hivatkozás<?PAGE NO="8"?> hiányosan került körülírásra.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0029"><P>Ugyanott.</P></NOTE> A Bíróság elismerte a tagállamok azon lehetőségét, hogy a kérdést előterjesztő bíróság által azonosított, illetve a nemzeti jogszabály által kifejezetten hivatkozott célkitűzésektől eltérő célkitűzésekre hivatkozhassanak.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0030"><P>Fuchs és Köhler ítélet (<REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:508">EU:C:2011:508</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 39–46. pont).</P></NOTE> Végül a Bíróság nem zárta ki annak lehetőségét, hogy elemzésének keretében nem az érdekelt tagállam, hanem a beavatkozó tagállamok által említett célkitűzéseket vegye figyelembe.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0031"><P>Georgiev‑ítélet (<REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2010:699">EU:C:2010:699</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 43. és 44. pont).</P></NOTE></TXT></NP><NP><NO.P>32.</NO.P><TXT>E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az irányelv 6. cikkének (1) bekezdése az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés alapelvétől való eltérés korlátozott formáját írja elő, amelyet egy <HT TYPE="ITALIC">meghatározott tagállam saját</HT> és egyedi szociálpolitikai megfontolásai igazolnak.</TXT></NP><NP><NO.P>33.</NO.P><TXT>Ezen eltérés alkalmazása jól meghatározott célokat követő <HT TYPE="ITALIC">egyedi nemzeti intézkedés elfogadását</HT> feltételezi. E céloknak, ha nem kerülnek kifejezetten említésre, legalább az intézkedés összefüggéseiből kikövetkeztethetőknek kell lenniük. Jóllehet, amint azt a Bíróság megállapította a The Incorporated Trustees of the National Council for Ageing ítéletben, az irányelv nem kötelezi a tagállamokat arra, hogy az említett 6. cikk (1) bekezdése értelmében vett jogszerű célkitűzéssel igazolható eltérő bánásmódok pontos felsorolását írják elő,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0032"><P><REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:128">EU:C:2009:128</NO.ECLI></REF.DOC.ECR> Mindazonáltal megjegyzem, hogy létezik ilyen kötelezettség, főszabály szerint, az irányelv 4. cikkének (1) bekezdésére tekintettel, mivel az irányelv (23) preambulumbekezdése úgy rendelkezik, hogy azokat a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0025" REF.END="QE0025"/>nagyon korlátozott körülményeket<QUOT.END REF.START="QS0025" CODE="201D" ID="QE0025"/>, amelyek között az életkoron alapuló eltérő bánásmód e rendelkezés alapján igazolható, a tagállamok által a Bizottsághoz eljuttatott információknak tartalmazniuk kell”.</P></NOTE> és arra sem, hogy az ilyen eltérő bánásmódot igazoló célkitűzések felsorolását állapítsák meg, mind a jogbiztonság, mind pedig a bírósági felülvizsgálat gyakorolhatóságának követelménye azt kívánja meg, hogy az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalma alóli eltérést bevezető nemzeti jogszabály célkitűzéseit a tagállam egyértelműen azonosítsa, és ezeknek a szóban forgó rendelkezés értelmében vett jogszerűsége kellőképpen bizonyított legyen.</TXT></NP><NP><NO.P>34.</NO.P><TXT>Másfelől, maga a Bíróság állapította meg, hogy „a foglalkoztatáspolitika, munkaerő‑piaci politika vagy a szakképzési politika részét képező, meghatározott intézkedés alkalmasságára vonatkozó pusztán általános megállapítások nem elegendőek ahhoz, hogy úgy tűnjön, ezen intézkedés célja olyan, amely igazolhatja az irányelv 6. cikkének (1) bekezdése alapján történő eltérést, és e rendelkezés azt a terhet rója a tagállamokra, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0026" REF.END="QE0026"/>magasabb bizonyítási küszöb szerint kell meghatározniuk az elérni kívánt cél jogszerűségét<QUOT.END REF.START="QS0026" CODE="201D" ID="QE0026"/><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0033"><P>The Incorporated Trustees of the National Council for Ageing ítélet (<REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:128">EU:C:2009:128</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 51. és 65. pont).</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>35.</NO.P><TXT>A fentiek kizárják, hogy figyelembe lehessen venni más, a szóban forgó intézkedésben szereplőktől vagy a kérdést előterjesztő, az alkalmazandó nemzeti jogszabály értelmezésére kizárólagos hatáskörrel rendelkező bíróság által megjelölttől eltérő, és/vagy – a tagállamok által adott pontosítások fényében is – az intézkedés összefüggéseiből levezethető célokat.</TXT></NP><NP><NO.P>36.</NO.P><TXT>A jelen ügyben, amint azt fentebb említettem, a vitatott életkori korlátozást bevezető törvény nem határozza meg e választás indokait. Az előzetes döntéshozatalra utaló végzés csupán közvetetten utal arra az igényre, hogy ésszerű foglalkoztatási időszakot kell biztosítani a nyugdíjazás vagy az úgynevezett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0027" REF.END="QE0027"/>segunda actividad<QUOT.END REF.START="QS0027" CODE="201D" ID="QE0027"/>‑ba történő átmenet előtt, és az ügy iratai sem tartalmaznak további elemeket. A spanyol kormány, Bot főtanácsnoknak a hivatkozott Wolf‑ügyre vonatkozó indítványára<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0034"><P><REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2010:3">EU:C:2010:3</NO.ECLI></REF.DOC.ECR></P></NOTE> utalva a helyi rendőrség testületének irányításához kapcsolódó olyan foglalkozáspolitikai célokra tesz utalást, mint – különösen – a kiegyensúlyozott életkori megoszlás ezen állományon belül, amely az ezen állományra bízott különböző feladatok végrehajtásának biztosítását teszi lehetővé. A spanyol kormány ezenfelül arra hivatkozik, hogy az olyan rendőrök felvétele, akik képesek e feladatok összességét a<?PAGE NO="9"?> nyugdíjazást vagy a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0028" REF.END="QE0028"/>segunda actividad<QUOT.END REF.START="QS0028" CODE="201D" ID="QE0028"/>‑ba történő átmenetet megelőzően ellátni, megfelel a közkiadások csökkentése célkitűzésének is, mivel kevesebb új felvételt tesz szükségessé. E cél a közigazgatási kiadások csökkentése nemzeti szinten folytatott politikájának megfelelően részét alkotja a spanyol gazdaság szanálása céljából elfogadott intézkedések összességének.</TXT></NP><NP><NO.P>37.</NO.P><TXT>A fentiek fényében, és fenntartva, hogy végső soron a nemzeti bíróság feladata a szóban forgó jogszabály által követett cél azonosítása,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0035"><P>The Incorporated Trustees of the National Council for Ageing ítélet (<REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:128">EU:C:2009:128</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 47. pont), valamint Georgiev‑ítélet (<REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2010:699">EU:C:2010:699</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 47. és 48. pont).</P></NOTE> az alapügyben vitatott intézkedések célkitűzései a Bíróság rendelkezésére álló adatok alapján a következők lehetnek: i) ésszerű foglalkoztatási időszak biztosításának igénye a nyugdíjazás előtt; ii) a kiegyensúlyozott életkori megoszlás a helyi rendőrség állományában ennek megfelelő működése céljából és iii) a költségcsökkentés jellemezte felvételi politika.</TXT></NP><NP><NO.P>38.</NO.P><TXT>Véleményem szerint nem kell figyelembe venni ugyanakkor – mivel nem tűnik úgy, hogy az alapügyben vitatott intézkedésre vonatkoztathatók – a német, az olasz és a francia kormány által említett, illetve az észrevételeikből kikövetkeztethető, és különösen a szakmai képzéssel, a fiatalok foglalkoztatásának előmozdításával és a közbiztonsággal kapcsolatos követelményekre vonatkozó célkitűzéseket. Elemzésem további részében mindazonáltal figyelmet fordítok e célkitűzésekre is, arra az esetre, ha a Bíróság nem osztja az e célkitűzéseknek a jelen ügyben való irrelevanciájáról alkotott véleményemet.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>A követett célkitűzések és célok jogszerűsége</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>39.</NO.P><TXT>Nem kétséges, hogy a szóban forgó munka által megkövetelt esetleges képzési követelmények, illetve a nyugdíjazást megelőzően ésszerű foglalkoztatási időszak biztosításának szükségessége olyan jogszerű célkitűzéseknek minősülnek, amelyek alkalmasak arra, hogy igazolják a maximális életkor előírását a felvétel (tehát a felvételre irányuló pályázaton való részvétel) tekintetében. E célkitűzéseket kifejezetten említi az irányelv 6. cikke (1) bekezdése második albekezdésének c) pontja.</TXT></NP><NP><NO.P>40.</NO.P><TXT>Véleményem szerint azonban vitatható, hogy az említett rendelkezés szerinti jogszerű célkitűzésnek minősül az olyan kiegyensúlyozott életkori struktúra létrehozására irányuló cél, amely lehetővé teszi a helyi rendőrség rendőri állománya operatív jellegének és megfelelő működésének biztosítását.</TXT></NP><NP><NO.P>41.</NO.P><TXT>E tekintetben emlékeztetek arra, hogy a Bíróság szerint ezen túlmenően emlékeztetni kell arra, hogy az említett 6. cikk (1) bekezdése értelmében <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0029" REF.END="QE0029"/>jogszerűnek<QUOT.END REF.START="QS0029" CODE="201D" ID="QE0029"/> tekinthető, és ennek következtében az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvétől való eltérés igazolására alkalmas célok <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0030" REF.END="QE0030"/>a szociálpolitika területére tartozó célok, mint például a foglalkoztatáspolitikával, a munkaerőpiaccal vagy a szakképzéssel kapcsolatos célok<QUOT.END REF.START="QS0030" CODE="201D" ID="QE0030"/>.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0036"><P>The Incorporated Trustees of the National Council for Ageing ítélet (<REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:128">EU:C:2009:128</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 46. pont); Hütter‑ítélet (C‑88/08, <REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:381">EU:C:2009:381</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 41. pont), valamint Prigge‑ítélet (C‑447/09, <REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:573">EU:C:2011:573</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 81. pont).</P></NOTE></TXT></NP><NP><NO.P>42.</NO.P><TXT>Márpedig, jóllehet nem tagadható, hogy valamely rendőrségi testület megfelelő működése akár országos, akár helyi szinten, közérdekű célnak minősül, az ilyen célkitűzés nem tartozik azok közé, amelyek a Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy eltérjenek az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvétől, az irányelv 6. cikkének (1) bekezdése értelmében.</TXT></NP><NP><NO.P>43.</NO.P><TXT>Az, hogy a tagállamok által követett célkitűzések közül nem mindegyik játszik szerepet az említett 6. cikk (1) bekezdésének alkalmazása tekintetében, egyébiránt a Bíróság nagytanácsa által a Prigge és társai ítéletből is kitűnik, amely ítéletben a Bíróság, miután megállapította, hogy a jogszerű <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0031" REF.END="QE0031"/>célok a szociálpolitika területére tartozó célok, mint például a foglalkoztatáspolitikával, a munkaerőpiaccal<?PAGE NO="10"?> vagy a szakképzéssel kapcsolatos célok<QUOT.END REF.START="QS0031" CODE="201D" ID="QE0031"/>, kizárta, hogy az ilyen célok közé tartozzon a légi közlekedés biztonsága garantálásának célja.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0037"><P><REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:573">EU:C:2011:573</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 82. pont; e célt mindazonáltal az irányelv 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett jogszerű célnak minősítették (lásd: az ítélet 68. és 69. pontja).</P></NOTE> Az igaz, hogy úgy tűnik, hogy a fent említett Prigge és társai ítéletnél valamivel korábban hozott Fuchs és Köhler ítéletben a Bíróság elfogadta, hogy valamely minőségi közszolgáltatás – az adott ügyben az igazságszolgáltatás – biztosításának célkitűzése alkalmas arra, hogy az irányelv 6. cikkének (1) bekezdése szerinti eltérés tekintetében szerephez jusson. Mindazonáltal ezen ítélet 50. és 53. pontjából egyértelműen az következik, hogy e cél csak akkor minősül relevánsnak, ha ez az érdekelt tagállam foglalkoztatáspolitikájára és munkaerőpiacára vonatkozó megfontolások területén más olyan célkitűzésekhez kapcsolódik, mint a fiatalok foglalkoztatása és foglalkoztatásuk előmozdítása.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0038"><P><REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:508">EU:C:2011:508</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>. Ugyanez mondható el a Georgiev‑ítélettel kapcsolatban (<REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2010:699">EU:C:2010:699</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>) az egyetemi oktatás és kutatás javításának célkitűzése vonatkozásában, lásd szintén: Bizottság kontra Magyarország ítélet (<REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2012:687">EU:C:2012:687</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 62. pont).</P></NOTE></TXT></NP><NP><NO.P>44.</NO.P><TXT>Másfelől, amint azt fentebb láttuk, a Wolf‑ítéletben a tűzoltóság középszintű technikai szolgálata operativitása és megfelelő működése megőrzésének célkitűzését, amelyre a német kormány hivatkozott, és amely analógiát mutat a jelen ügyben a spanyol kormány által hivatkozott célkitűzéssel, a Bíróság kizárólag az irányelv 4. cikkének (1) bekezdése szerinti eltérés keretében vizsgálta meg, annak ellenére, hogy a kérdést előterjesztő bíróság által megfogalmazott kérdések a 6. cikk (1) bekezdésére vonatkoztak. A Bíróság, miután az irányelv (18) preambulumbekezdésére hivatkozott – amelynek értelmében az irányelv <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0032" REF.END="QE0032"/>nem kívánja meg különösen a fegyveres erőktől, a rendőrségtől, a büntetés‑végrehajtási vagy vészhelyzet‑elhárító szolgálatoktól, hogy olyan személyeket vegyenek föl vagy foglalkoztassanak, akiknek nincsenek meg a szükséges képességeik, hogy a tőlük elvárt feladatokat elvégezzék e szolgálatok jogszabályban meghatározott működőképességének megőrzése céljából<QUOT.END REF.START="QS0032" CODE="201D" ID="QE0032"/> – az említett ítélet 39. pontjában megállapította, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0033" REF.END="QE0033"/>a hivatásos tűzoltóság működőképességének és megfelelő működésének biztosítása az irányelv 4. cikkének (1) bekezdése értelmében jogszerű célnak minősül<QUOT.END REF.START="QS0033" CODE="201D" ID="QE0033"/>. Ugyanebben az értelemben a Petersen‑ítéletben<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0039"><P><REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2010:4">EU:C:2010:4</NO.ECLI></REF.DOC.ECR></P></NOTE> az egészségvédelemhez kapcsolódó célok kerültek vizsgálatra kizárólag az irányelv 2. cikke (5) bekezdésének fényében, annak ellenére, hogy a kérdést előterjesztő bíróság ez esetben is a 6. cikk (1) bekezdésére alapította elemzését.</TXT></NP><NP><NO.P>45.</NO.P><TXT>Hasonlóképpen, véleményem szerint nem tekinthető úgy, hogy az irányelv 6. cikkének (1) bekezdése szerinti jogszerű célok közé tartoznak az egyes beavatkozó kormányok által általánosságban hivatkozott, a közbiztonságra vonatkozó célkitűzések, annál is inkább, amennyiben ezek nem kapcsolódnak olyan szociálpolitikai célkitűzésekhez, mint amilyeneket e rendelkezés nevesít.</TXT></NP><NP><NO.P>46.</NO.P><TXT>Véleményem szerint hasonló megállapítások tehetők az olyan felvételi politika előnyben részesítésére irányuló célkitűzést illetően is, amely lehetővé teszi a költségek csökkentését, és következésképpen a közigazgatási költségek csökkentését, amire a spanyol kormány szintén hivatkozott észrevételeiben.</TXT></NP><NP><NO.P>47.</NO.P><TXT>E tekintetben arra emlékeztetek, hogy a Bíróság megállapította, hogy az irányelv 6. cikkének (1) bekezdése értelmében az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvétől való eltérés igazolására alkalmas jogszerű célok <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0034" REF.END="QE0034"/>eltérnek az olyan, tisztán egyéni okoktól, amelyek a munkáltató helyzetének tulajdoníthatók, mint például a költségcsökkentés vagy a versenyképesség javítása<QUOT.END REF.START="QS0034" CODE="201D" ID="QE0034"/><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0040"><P>Lásd: The Incorporated Trustees of the National Council for Ageing (<REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:128">EU:C:2009:128</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 46. pont).</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>48.</NO.P><TXT>Márpedig egyértelmű, hogy ha a munkaadó közigazgatási szerv, a költségcsökkentés célkitűzése, főszabály szerint, az irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében foglaltakhoz hasonlóan közérdekű célnak felel meg. Véleményem szerint ez a puszta megállapítás nem elegendő azon következtetés levonásához, hogy az ilyen cél az e rendelkezés által elfogadott jogszerű célok közé tartozik. E logikát követve ugyanis az életkoron alapuló bármely eltérő bánásmód, amely lehetővé teszi a költségcsökkentést, ezen<?PAGE NO="11"?> puszta oknál fogva igazolható lenne az irányelv 6. cikkének (1) bekezdése alapján.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0041"><P>Emlékeztetek arra, hogy a Petersen‑ügyben (<REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2010:4">EU:C:2010:4</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>) a közegészségügyi kiadások ellenőrzésének célkitűzése – amelyet a kérdést előterjesztő bíróság az irányelv 6. cikkének (1) bekezdése szemszögéből vizsgált – az irányelv 2. cikke (5) bekezdésének fényében került elemzésre (lásd: 45. pont).</P></NOTE> Ebből a hátrányos megkülönböztetés tilalmának alapelve alóli kivétel elfogadhatatlan kiterjesztése következne, amelyet mint ilyet a közösségi jogalkotó jól meghatározott keretek közé szorított, és az uniós bíróságnak ezt szigorúan kell értelmeznie.</TXT></NP><NP><NO.P>49.</NO.P><TXT>A Bíróság, másfelől, egyértelműen kifejezte magát ezen értelemben a Fuchs és Köhler ítéletben. Megállapította, hogy bár <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0035" REF.END="QE0035"/>az uniós jog [...] nem tiltja, hogy a tagállamok a politikai, társadalmi vagy demográfiai megfontolások <HT TYPE="ITALIC">mellett</HT> költségvetési megfontolásokat is figyelembe vegyenek<QUOT.END REF.START="QS0035" CODE="201D" ID="QE0035"/>, ez csak akkor történhet, ha ennek során tiszteletben tartják az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó általános elvet,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0042"><P>Fuchs és Köhler ítélet (<REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:508">EU:C:2011:508</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 73. pont), kiemelés tőlem.</P></NOTE> valamint hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0036" REF.END="QE0036"/>a költségvetési megfontolások ugyan alapul szolgálhatnak a tagállam szociálpolitikai döntéseihez, és hatással lehetnek az elfogadni kívánt rendelkezések jellegére vagy hatályára, e megfontolások <HT TYPE="ITALIC">azonban önmagukban nem minősülhetnek</HT> az [...] irányelv 6. cikkének (1) bekezdése értelmében vett jogszerű célnak<QUOT.END REF.START="QS0036" CODE="201D" ID="QE0036"/><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0043"><P>Fuchs és Köhler ítélet (<REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:508">EU:C:2011:508</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 74. pont), kiemelés tőlem.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>50.</NO.P><TXT>Ami közelebbről a valamely meghatározott ágazatban az életkor kiegyensúlyozott elosztásának megteremtésére irányuló célkitűzést illeti, emlékeztetek arra, hogy a Bíróság csak annyiban ismerte el ennek jogszerű jellegét az irányelv 6. cikkének (1) bekezdése értelmében vett kivétel alkalmazása tekintetében, amennyiben foglalkozáspolitikai célok előnyben részesítésére irányul, különösen a felvételek, elsősorban a fiatalok felvételének előmozdítására,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0044"><P>Ezzel együttesen, adott esetben, a személyzeti igazgatás optimalizálásának, illetve annak célkitűzése, hogy ezzel megelőzzék a munkavállalók bizonyos életkor felett történő munkavégzésre való alkalmasságára vonatkozó jogvitákat. Lásd: Fuchs és Köhler ítélet (<REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:508">EU:C:2011:508</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 68. pont), valamint Bizottság kontra Magyarország ítélet (<REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2012:687">EU:C:2012:687</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 62. pont).</P></NOTE> a munka generációk közötti felosztásának érdekében.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0045"><P>Lásd többek között: Palacios de la Villa ítélet (<REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2007:604">EU:C:2007:604</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 53. pont).</P></NOTE> Ezenfelül azok az ítéletek, amelyekben a bíróság az ilyen célkitűzés jogszerű jellegének javára döntött, olyan nemzeti intézkedésekre vonatkoztak, amelyek a nyugdíjkorhatárt elért munkavállalók kötelező nyugdíjazását<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0046"><P>Lásd például: Palacios de la Villa ítélet (<REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2007:604">EU:C:2007:604</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> vagy hivatalból történő nyugállományba helyezésüket<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0047"><P>Lásd például: Fuchs és Köhler ítélet (<REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:508">EU:C:2011:508</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> írták elő.</TXT></NP><NP><NO.P>51.</NO.P><TXT>A jelen ügy világosan elkülönül ezen tényállásoktól, azért is, mert a szóban forgó szakma megkezdéséhez szükséges maximális életkorra vonatkozik, tehát a jogalanyok szélesebb körét érinti, és azokat, akik saját munkavállalói életpályájuk végén vannak, és azért is, mert a spanyol kormány által jogszerű célként hivatkozott, életkor szerinti sávokra történő felosztás nem felel meg az új felvételek – tehát a foglalkoztatás – előmozdítása célkitűzésének, hanem éppen ellenkezőleg, korlátozza azt, elsősorban a vonatkozó költségek csökkentésének céljából.</TXT></NP><NP><NO.P>52.</NO.P><TXT>A fenti megfontolások összességéből az következik, hogy a fentebb említettek közül kizárólag – egyfelől – a képzési feltételekhez, és – másfelől – a nyugdíjazást, illetve a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0037" REF.END="QE0037"/>segunda actividad<QUOT.END REF.START="QS0037" CODE="201D" ID="QE0037"/>‑ba történő átmenetet megelőző ésszerű foglalkoztatási időszak biztosításának szükségességéhez kapcsolódó célkitűzéseket lehet az irányelv 6. cikkének (1) bekezdése értelmében vett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0038" REF.END="QE0038"/>jogszerű célkitűzéseknek<QUOT.END REF.START="QS0038" CODE="201D" ID="QE0038"/> minősíteni.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P>c)</NO.P><TXT>Szükségesség és az eszközök megfelelősége</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>53.</NO.P><TXT>A vitatott életkori korlátozás azon feltétellel minősíthető objektíven és ésszerűen igazoltnak az előző pontban említett célkitűzések által, ha annak előírása nem megy túl az e célkitűzések eléréséhez szükséges mértéken, és e célokat összefüggően és rendszeresen éri el.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0048"><P>Lásd többek között: Georgiev‑ítélet (<REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2010:699">EU:C:2010:699</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 55. pont).</P></NOTE></TXT></NP><?PAGE NO="12"?><NP><NO.P>54.</NO.P><TXT>A vitatott intézkedés arányosságának vizsgálata képezi azt a sarokkövet, amelyen a 6. cikk (1) bekezdése szerinti eltérés alkalmazása jogszerűségének vizsgálata nyugszik. E vizsgálatnak alaposnak kell lennie, és e tekintetben nem lehet elegendőnek tekinteni, ha az érintett tagállam pusztán általános megállapításokra szorítkozik a tekintetben, hogy a szóban forgó intézkedés alkalmas‑e az általa követett szociálpolitikai célok elérésére.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0049"><P>Lásd ebben az értelemben: The Incorporated Trustees of the National Council for Ageing ítélet (<REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:128">EU:C:2009:128</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 51. pont).</P></NOTE> Amint azt a Bíróság a Mangold‑ítéletben megállapította, az arányosság elvének tiszteletben tartása azt jelenti, hogy az egyéni jogoktól való eltérés esetén a lehető legnagyobb mértékben össze kell egyeztetni az egyenlő bánásmód elvének és a kitűzött célnak a követelményeit.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0050"><P><REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2005:709">EU:C:2005:709</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 65. pont.</P></NOTE></TXT></NP><NP><NO.P>55.</NO.P><TXT>E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy ugyan az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében a tagállamok széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek a szociál‑ és foglalkoztatáspolitika területén kitűzött célok elérésére alkalmas intézkedések megválasztásában,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0051"><P>Lásd többek között: Mangold‑ítélet (<REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2005:709">EU:C:2005:709</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 63. pont).</P></NOTE> a Bíróság mindazonáltal megállapította, hogy e mérlegelési mozgástér nem járhat azzal a hatással, hogy megfossza lényegétől az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének átültetését.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0052"><P>The Incorporated Trustees of the National Council for Ageing ítélet (<REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:128">EU:C:2009:128</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 51. pont).</P></NOTE></TXT></NP><NP><NO.P>56.</NO.P><TXT>Főszabály szerint a nemzeti bíróság feladata annak vizsgálata, hogy – az összes releváns körülményre tekintettel, és figyelembe véve azt, hogy a szociálpolitika felismert jogszerű célja más eszközökkel is elérhető – a szóban forgó intézkedés mint e cél elérésének eszköze, az irányelv 6. cikkének (1) bekezdése értelmében <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0039" REF.END="QE0039"/>megfelelő és szükséges<QUOT.END REF.START="QS0039" CODE="201D" ID="QE0039"/>‑e.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0053"><P>The Incorporated Trustees of the National Council for Ageing ítélet (<REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:128">EU:C:2009:128</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 50. pont).</P></NOTE> Mindazonáltal kiemelem, hogy a kérdést előterjesztő bíróságnak adandó iránymutatás érdekében a Bíróságnak az előzetes döntéshozatali eljárás keretében a rendelkezésére álló adatok alapján magának is meg kell vizsgálnia a szóban forgó intézkedés arányosságát, olykor különös részletességgel.</TXT></NP><NP><NO.P>57.</NO.P><TXT>Úgy vélem, hogy a jelen ügyben a vitatott életkori korlátozás jóval túlmegy azon, amit szükségesnek lehetne minősíteni a helyi rendőrségben a rendőri feladatokra vonatkozó képzési követelmények tekintetében, valamint annak biztosítása céljából, hogy az újonnan felvett személy nyugdíjazása, illetve a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0040" REF.END="QE0040"/>segunda actividad<QUOT.END REF.START="QS0040" CODE="201D" ID="QE0040"/>‑ba történő átmenete előtt ésszerű időszakon keresztül tudja ellátni a szolgálatot.</TXT></NP><NP><NO.P>58.</NO.P><TXT>A szakképzést illetően – amely igazolást, emlékeztetek rá, a francia kormány említette észrevételeiben, amely azonban nem szerepel az asztúriai jogalkotó által követett célok között – az ügy iratai között található pályázati felhívásból az tűnik ki, hogy szolgálatba lépésük előtt a pályázaton sikerrel szerepelt jelölteknek <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0041" REF.END="QE0041"/>szelektív képzési<QUOT.END REF.START="QS0041" CODE="201D" ID="QE0041"/> időszakot kell eltölteniük, amelynek időtartamát a helyi rendőrségek regionális iskolája vagy az Ayuntamineto de Oviedo határozza meg.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0054"><P>A pályázati felhívás 7. pontja.</P></NOTE> Márpedig egy ilyen képzési időszak, még ha egy vagy két évig tart is,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0055"><P>Észrevételeiben Franciaország a francia rendőrök ilyen minimális képzési időszakára utal.</P></NOTE> véleményem szerint nem igazolhatja a munkavállalók egy jelentős kategóriájának a szóban forgó munka megkezdéséből történő kizárását, amely munkavállalói kategória olyan életkori sávokat foglal magában, amelyeket – ha nem éppen a szakmai pályafutás kezdete – nyilvánvalóan nem előrehaladott kor jellemez. Azon munkavállalók számára, akiknek az életkora, mint az alapügy felperese is, a vitatott határ közelében lévő életkori sávban helyezkedik el, a pályázaton való részvételből való kizárásból eredő esélyvesztés annál is inkább kárt okoz, mivel e munkavállalók még távol vannak azon életkortól, amelyben nyugdíjjogosultságot szerezhetnek, és családi terheik is nagyobbak.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0056"><P>Jóllehet egy hivatalból nyugdíjazott munkavállaló helyzete objektíve különbözik egy állásra pályázóétól, mindazonáltal emlékeztetek arra, hogy a munkaviszony megszüntetése vonatkozásában korhatárt előíró nemzeti intézkedések arányosságának vizsgálata során a Bíróság relevánsnak, sőt meghatározónak ítélte azt a körülményt, hogy az érdekeltek gazdasági kompenzációban részesülhessenek öregségi nyugdíj folyósítása által.</P></NOTE></TXT></NP><?PAGE NO="13"?><NP><NO.P>59.</NO.P><TXT>Hasonló megállapítások tehetők az arra irányuló célt illetően is, hogy ésszerű szolgálati időszakot lehessen biztosítani az újonnan felvett rendőrök számára a nyugdíjazást vagy a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0042" REF.END="QE0042"/>segunda actividad<QUOT.END REF.START="QS0042" CODE="201D" ID="QE0042"/>‑ba történő átmenetet megelőzően, amelyre a kérdést előterjesztő bíróság közvetetten utal. Ugyanis, mivel a kérdést előterjesztő bíróság által szolgáltatott adatok alapján a helyi rendőrség rendőrei vonatkozásában a nyugállományba helyezés korhatára 65 év, a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0043" REF.END="QE0043"/>segunda actividad<QUOT.END REF.START="QS0043" CODE="201D" ID="QE0043"/>‑ba történő átmeneté pedig 58 év, még egy olyan jogalany előtt is, aki a szóban forgó szakma gyakorlását 30 éves kora után kezdi meg, különösen akkor, ha – mint az alapügy felperese – a vitatott határhoz közeli életkori sávban helyezkedik el, szabályszerű szakmai pályafutás áll, ésszerű szolgálati időszak biztosításával, a nagyobb igénybevétellel járó feladatokat is beleértve, még azelőtt, hogy jogot szerezne a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0044" REF.END="QE0044"/>segunda actividad<QUOT.END REF.START="QS0044" CODE="201D" ID="QE0044"/> rendszerébe történő belépésre életkori okok alapján, illetve mielőtt elérné a nyugdíjkorhatárt. E tekintetben emlékeztetek arra, hogy a mobilitás elősegítésére fenntartott, érdemeken alapuló speciális kinevezésre irányuló pályázaton való részvételhez a pályázati felhívás megköveteli, hogy a pályázónak legalább 15 éve legyen a nyugdíjkorhatár eléréséig, ami a felső korhatárt 30‑ról 50 évre emeli, inkoherens elemet vezetve be az életkorhoz közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó feltételek közé.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0057"><P>Ez az inkoherencia véleményem szerint csak részben igazolható azon megfontolás alapján, hogy a belső mobilitás keretében zajló pályázaton részt vevő jogalanyok már a helyi rendőrség szervezeti egységeihez tartozó alkalmazottak.</P></NOTE></TXT></NP><NP><NO.P>60.</NO.P><TXT>E körülmények között a vitatott életkori korlátozás nem tűnik arányosnak a kitűzött célokhoz viszonyítva, és ezért nem minősíthető e célok által ésszerűen és objektíven igazoltnak.</TXT></NP><NP><NO.P>61.</NO.P><TXT>A teljesség kedvéért hozzáteszem, hogy sem a közbiztonsághoz kapcsolódó követelmények, sem a helyi rendőrség rendőri állománya operatív jellege biztosításának a beavatkozó kormányok által hivatkozott célkitűzése – még azt feltételezve is, hogy az asztúriai jogalkotó által követett célok közé tartoznak, és a 6. cikk (1) bekezdése szerinti jogszerű célkitűzéseknek minősülhetnek – nem alkalmasak véleményem szerint arra, hogy igazolják a vitatott életkori korlátozást e rendelkezés értelmében.</TXT></NP><NP><NO.P>62.</NO.P><TXT>E tekintetben annak megállapítására szorítkozom, hogy az ilyen életkori korlátozás előírásából következő eltérő bánásmód nem tűnik feltétlenül szükségesnek ahhoz, hogy biztosítani lehessen az említett célkitűzések elérését, amint azt többek között az a tény is bizonyítja, hogy a spanyol állami rendőrség<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0058"><P>Amint azt a spanyol kormány megerősítette a Bíróság egyik írásban feltett kérdésére adott válaszként.</P></NOTE> rendőri munkakörének, illetve az Asztúriától eltérő, más autonóm közösségek helyi rendőrsége rendőri munkakörének megkezdése tekintetében semmiféle ilyen jellegű korlátozás nem került előírásra, illetve, hogy az állami rendőri testület felügyelőgyakornokok felvétele céljából kiírt pályázatában előírt életkori korlátozást a spanyol Tribunal Supremo jogellenesnek minősítette,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0059"><P>Az előzetes döntéshozatalra utaló végzésben említett 2011. március 21‑i ítélettel.</P></NOTE> végül pedig, hogy az alapügy tárgyát alkotó korlátozás jogszerűségéről vita folyik az asztúriai jogalkotói szervek között is.</TXT></NP><NP><NO.P>63.</NO.P><TXT>Az országos és regionális szinten elfogadott megoldások közötti egyenlőtlenség nemcsak hogy kétségessé teszi a szóban forgó intézkedés szükségességét, hanem jogszabályi inkoherenciára utaló tényezőnek is minősül az érdekelt tagállamban. Márpedig az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében valamely intézkedés csak akkor alkalmas egy adott cél megvalósítására, ha valóban biztosítja annak összefüggő és rendszeres elérését.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0060"><P>Lásd: Hartlauer‑ítélet (C‑169/07, <REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:141">EU:C:2009:141</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 55. pont), valamint Petersen‑ítélet (<REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2010:4">EU:C:2010:4</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 53. pont).</P></NOTE></TXT></NP><NP><NO.P>64.</NO.P><TXT>Nem vitatott, hogy a Fuchs és Köhler ítéletben a Bíróság megállapította, hogy valamely tagállam – az adott ügyben a Németországi Szövetségi Köztársaság – központi és regionális hatóságai közötti hatáskörmegosztás keretében az a körülmény, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0045" REF.END="QE0045"/>időbeli eltérés van […] valamely tartomány és egy másik […] tartomány […] törvénymódosítása között, […] önmagában nem teszi inkoherenssé a szóban forgó szabályozást<QUOT.END REF.START="QS0045" CODE="201D" ID="QE0045"/>, mivel az ilyen változások üteme területi egységenként eltérő lehet azok sajátos<?PAGE NO="14"?> helyzete miatt.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0061"><P>Fuchs és Köhler ítélet (<REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:508">EU:C:2011:508</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 95. és 96. pont). A koherencia jelentőségéről lásd különösen: Hartlauer‑ítélet (C‑169/07, <REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:141">EU:C:2009:141</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 55. pont).</P></NOTE> Mindazonáltal a jelen ügyben nem tűnik úgy, hogy a szóban forgó életkori korlátozás Asztúria szociális‑gazdasági sajátosságai miatt került előírásra. Épp ellenkezőleg, a kérdést előterjesztő bíróság láthatóan kizárja azt, hogy e régió sajátosságai igazolhatnának egy azon megoldástól eltérő megoldást, amelyet Spanyolország mind központi, mind helyi szinten irányadónak tekint.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P>d)</NO.P><TXT>Az irányelv 6. cikkének (1) bekezdése alapján végzett elemzés eredménye</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>65.</NO.P><TXT>A fenti megfontolások alapján, valamint a Bíróság rendelkezésére álló adatok fényében úgy vélem, hogy az életkoron alapuló eltérő bánásmód, amely a vitatott pályázati felhívásban szereplő korhatárban ölt testet, nem igazolható az irányelv 6. cikke (1) bekezdésének alapján.</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P>IV –</NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Végkövetkeztetések</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>66.</NO.P><TXT>A fenti megfontolások egészére tekintettel a Bíróságnak azt indítványozom, hogy a Juzgado Contencioso‑Administrativo de Oviedo n<HT TYPE="SUP">o</HT> 4 által előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésre a következőképpen válaszoljon:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0046" REF.END="QE0046"/>A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27‑i 2000/78/EK tanácsi irányelv 4. cikkének (1) bekezdését, valamint 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, mint az alapügyben szereplő, amely 30 éves felső korhatárt ír elő a helyi rendőrség rendőri állományába történő felvételre irányuló eljárásban való részvételhez.<QUOT.END REF.START="QS0046" CODE="201D" ID="QE0046"/></P></QUOT.S></P></NP></GR.SEQ></CONTENTS.CONCLUSION></CONCLUSION>