<TI><P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Az uniós jog</HT></HT></P></TI>5Az EUMSZ 78. cikk (1) és (2) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:(1)Az [Európai] Unió közös menekültügyi, kiegészítő és ideiglenes védelem nyújtására vonatkozó politikát alakít azzal a céllal, hogy a nemzetközi védelmet igénylő harmadik országbeli állampolgárok mindegyike számára megfelelő jogállást kínáljon és biztosítsa a visszaküldés tilalma elvének tiszteletben tartását. E politikának összhangban kell lennie a [Genfi Egyezménnyel], valamint az egyéb vonatkozó szerződésekkel.(2)Az (1) bekezdésben foglaltak céljából az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapít meg egy közös európai menekültügyi rendszer létrehozása céljából, amely a következőket foglalja magában:
- a)az Unió egészén belül érvényes, egységes menekült jogállás a harmadik országok állampolgárai számára,
- b)egységes kiegészítő védelmet biztosító jogállás a harmadik országok azon állampolgárai számára, akiknek, anélkül hogy európai menekült jogállást kapnának, nemzetközi védelemre van szükségük,
[…]
6Az EUMSZ 78. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontja alapján elfogadott 2011/95 irányelv hatályon kívül helyezte a harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeiről [helyesen: feltételeire] és az e státuszok tartalmára vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2004. április 29‑i 2004/83/EK tanácsi irányelvet (HL 2004. L 304., 12. o.; magyar nyelvű különkiadás, 19. fejezet, 7. kötet, 96. o.).7A 2011/95 irányelv (3), (4), (8), (9), (12), (23), (24), (33) és (39) preambulumbekezdése a következőképpen szól:(3)Az Európai Tanács 1999. október 15–16‑i tamperei rendkívüli ülésén megállapodás született arról, hogy az Európai Tanács törekedik [a Genfi Egyezmény] teljes és mindenre kiterjedő alkalmazásán alapuló Közös Európai Menekültügyi Rendszer létrehozására […].(4)A [Genfi Egyezmény] a menekültek védelmét szolgáló nemzetközi jogi rendszer sarokkövét képezi.[…]
(8)A 2008. október 15–16‑án elfogadott Európai Bevándorlási és Menekültügyi Paktumban az Európai Tanács megjegyezte, hogy a tagállamok között továbbra is jelentős eltérések mutatkoznak a védelem megadása, illetve e védelem formái tekintetében, ezért a[z Európai Tanács által 2004. november 4‑én elfogadott, a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének területén a 2005–2010‑es időszakban megvalósítandó célok kitűzéséről szóló] hágai programban előírt Közös Európai Menekültügyi Rendszer létrehozásának befejezésére, és ezáltal magasabb szintű védelem biztosítására irányuló új kezdeményezéseket sürgetett.(9)Az Európai Tanács a [2010‑ben elfogadott] Stockholmi Programban ismételten hangsúlyozta, hogy az [EUMSZ 78. cikkel] összhangban elkötelezett a közös menekültügyi eljáráson és a nemzetközi védelemben részesülők egységes jogállásán alapuló közös és szolidáris védelmi terület legkésőbb 2012‑ig történő létrehozása mellett.(12)Ezen irányelv legfőbb célja egyrészről annak biztosítása, hogy valamennyi tagállamban azonos feltételeket alkalmazzanak a nemzetközi védelemre valóban rászorulók beazonosítására, másrészről annak elősegítése, hogy e személyek valamennyi tagállamban hozzáférhessenek az ellátások egy minimális szintjéhez.[…]
(23)Annak érdekében, hogy a tagállamok illetékes nemzeti hatóságai a [Genfi Egyezmény] alkalmazása során iránymutatást kapjanak, meg kell állapítani a menekült jogállás meghatározásának és tartalmának szabályait.(24)Közös feltételeket kell elfogadni a menedékkérőknek a [Genfi Egyezmény] 1. cikke értelmében menekültként történő elismerésére vonatkozóan.[…]
(33)Meg kell állapítani a kiegészítő védelmi jogállás meghatározásának és tartalmának szabályait is. A kiegészítő védelem biztosítása a [Genfi Egyezményben] meghatározott menekültvédelmi rendszerhez képest kiegészítő és pótlólagos jellegű.[…]
(39)A stockholmi program azon felhívásának eleget téve, miszerint egységes menekült‑, vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállást kell létrehozni, valamint a szükséges és tényszerűen indokolt eltérések kivételével, a kiegészítő védelemben részesülők számára a menekülteket ezen irányelv szerint megillető jogokkal és ellátásokkal azonos jogokat és ellátásokat kell biztosítani, valamint azonos jogosultsági feltételek alkalmazandók rájuk.8Ezen irányelv 2. cikke ekképp rendelkezik:Ezen irányelv alkalmazásában az alábbi fogalommeghatározások alkalmazandók:
- a)nemzetközi védelem: az e) pont szerinti menekült jogállás, illetve a g) pont szerinti kiegészítő védelmi jogállás;
[…]
- f)kiegészítő védelemre jogosult személy: olyan harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy, aki nem minősül menekültnek, de akivel kapcsolatban megalapozott okokból azt kell feltételezni, hogy származási országába, illetőleg hontalan személy esetében a korábbi szokásos tartózkodási helye szerinti országba való visszatérése esetén a 15. cikk szerinti súlyos sérelem elszenvedése tényleges veszélyének lenne kitéve; valamint akire a 17. cikk (1) és (2) bekezdése nem vonatkozik, és nem tudja vagy az ilyen veszélytől való félelmében nem kívánja ezen ország védelmét igénybe venni;
- g)kiegészítő védelmi jogállás: egy harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy valamely tagállam által kiegészítő védelemre jogosult személyként történő elismerése;
[…]
9Az említett irányelvnek A menekültkénti elismerés feltételei című III. fejezetében szereplő, Kizáró okok című 12. cikkének (2) és (3) bekezdése kimondja:(2)A harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy nem ismerhető el menekültként, amennyiben nyomós okkal feltételezhető, hogy az érintett személy:
- a)béke elleni, háborús vagy emberiség elleni, az ilyen bűncselekményekről rendelkező nemzetközi okmányokban meghatározott bűncselekményt követett el;
- b)a menedéket nyújtó országon kívül, az országba menekültként történő befogadását – vagyis a menekültként való elismerésen alapuló tartózkodási engedély kiállításának időpontját – megelőzően súlyos, nem politikai bűncselekményt követett el; a különösen kegyetlen cselekmények akkor is súlyos, nem politikai bűncselekménynek minősíthetők, ha azokat állítólagos politikai célból követték el;
- c)az Egyesült Nemzetek – az ENSZ [1945. június 26‑án San Franciscóban aláírt Alapokmányának (kihirdette: az 1956. évi I. törvény)] preambulumában, illetve 1. és 2. cikkében meghatározott – céljaiba és elveibe ütköző cselekményekben bűnös.
(3)A (2) bekezdés rendelkezéseit az abban említett bűncselekmények vagy cselekmények felbujtóira, illetve az azok elkövetésében bármilyen módon részt vevő személyekre is alkalmazni kell.
10Ugyanezen irányelvnek A menekült jogállás visszavonása, megszüntetése, illetve megújításának megtagadása című 14. cikke, amely a IV. fejezetben szerepel, a következőképpen rendelkezik a (4) bekezdésében:A tagállamok visszavonhatják, illetve megszüntethetik a menekült valamely kormányzati, közigazgatási, bírósági vagy kvázibírósági szerv által elismert jogállását, illetve megtagadhatják annak megújítását, amennyiben:
- a)alaposan feltehető, hogy veszélyt jelent a tartózkodási helye szerinti tagállam biztonságára;
- b)különösen súlyos bűncselekményért való jogerős elítéléséből fakadóan veszélyt jelent az érintett tagállam társadalmára.
11A 2011/95 irányelvnek A kiegészítő védelemre való jogosultság feltételei című V. fejezetében szerepel a Kizáró okok című 17. cikk, amelynek értelmében:(1)A harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy nem ismerhető el kiegészítő védelemre jogosultként, amennyiben nyomós okkal feltételezhető, hogy az érintett személy:
- a)béke elleni, háborús vagy emberiség elleni, az ilyen bűncselekményekről rendelkező nemzetközi okmányokban meghatározott bűncselekményt követett el;
- b)súlyos bűncselekményt követett el;
- c)az Egyesült Nemzetek – az ENSZ Alapokmányának preambulumában, illetve 1. és 2. cikkében meghatározott – céljaiba és elveibe ütköző cselekményekben bűnös;
- d)veszélyt jelent a tartózkodási helye szerinti tagállam társadalmára vagy biztonságára.
(2)A (1) bekezdés rendelkezéseit az abban említett bűncselekmények vagy cselekmények felbujtóira, illetve az azok elkövetésében bármilyen módon részt vevő személyekre is alkalmazni kell.(3)A tagállamok kizárhatják a harmadik ország állampolgárát, illetve a hontalan személyt a kiegészítő védelemre jogosultak köréből, amennyiben az érintett személy az érintett tagállamba történő befogadását megelőzően egy vagy több, az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó olyan bűncselekményt követett el, amely az érintett tagállamban történő elkövetés esetén szabadságvesztéssel lenne büntetendő, és amennyiben a kérelmező csak az e bűncselekmény elkövetésével járó büntetés elkerülése érdekében hagyta el származási országát.
<TI><P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A magyar jog</HT></HT></P></TI>12A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény (a Magyar Közlöny 2007. évi 83. száma, a továbbiakban: a menedékjogról szóló törvény) 8. §‑a a következőképpen rendelkezik:(1)Nem lehet menekültként elismerni azt a külföldit, akire nézve a Genfi Egyezmény 1. cikk D., E. vagy F. pontjában szereplő kizáró okok valamelyike fennáll.(2)A Genfi Egyezmény 1. cikk F. pont b) alpontjának alkalmazása során súlyos, nem politikai bűncselekménynek minősül az a cselekmény, amelynek elkövetésénél – figyelemmel az összes körülményre, így a bűncselekmény által elérni kívánt célra, a bűncselekmény indítékára, az elkövetés módjára, a felhasznált vagy felhasználni kívánt eszközre – a bűncselekmény köztörvényi jellege túlnyomó a politikai jelleghez képest, és amelyre a magyar jog ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli.
13E törvény 11. §‑ának (3) bekezdése így rendelkezik:A menekültügyi hatóság az elismerést visszavonja, ha a menekültet bíróság jogerős határozatában olyan bűncselekmény elkövetése miatt ítéli el, amelyre a törvény ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés büntetést rendel.
14Az említett törvény 15. §‑a, amely az oltalmazottkénti elismerést kizáró okokat szabályozza, kimondja:Nem lehet oltalmazottként elismerni azt a külföldit,
- a)akiről megalapozottan feltételezhető, hogy
- aa)nemzetközi dokumentumokban meghatározott béke elleni, háborús vagy emberiesség elleni bűncselekményt követett el;
- ab)olyan bűncselekményt követett el, amelyre a magyar jog ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli;
- ac)az Egyesült Nemzetek céljaiba és elveibe ütköző bűncselekményt követett el;
- b)akinek Magyarország területén való tartózkodása a nemzetbiztonságot sérti.