(1)

A Bizottság az (EU) 2015/309 bizottsági végrehajtási rendelettel (2) végleges kiegyenlítő vámokat vetett ki a Törökországból származó egyes szivárványos pisztrángok behozatalára (a továbbiakban: az eredeti vizsgálat).

(2)

Egy, az összes exportáló termelő támogatásával kapcsolatos részleges időközi felülvizsgálatot követően a Bizottság 2018. június 4-én úgy határozott, hogy fenntartja az eredetileg bevezetett intézkedéseket ((EU) 2018/823 bizottsági végrehajtási rendelet) (3). A Bizottság megállapította, hogy a felülvizsgálat keretében vizsgált, a Törökország által a pisztrángtermelőknek nyújtott támogatásokat szabályozó jogszabályok módosítása nem indokolta az összes törökországi pisztrángtermelő esetében az alkalmazandó kiegyenlítő vámok módosítását. Ugyanakkor rámutatott arra, hogy a jogszabályi változás az egyes vállalatok sajátos helyzetétől függően különböző mértékben hatott az egyes vállalatokra (4).

(3)

Részleges időközi felülvizsgálatot követően a Bizottság 2020. május 15-én egy exportáló gyártó tekintetében módosította a kiegyenlítő vám mértékét ((EU) 2020/658 bizottsági végrehajtási rendelet) (5).

(4)

A jelenleg hatályban levő végleges kiegyenlítő vámok mértéke 1,5 % és 9,5 % közötti.

(5)

A hatályvesztésről szóló értesítés (6) közzétételét követően a Bizottsághoz az alaprendelet 18. cikke szerinti felülvizsgálati kérelem érkezett.

(6)

A kérelmet a Dán Akvakultúra Szervezet (Danish Aquaculture Organisation [TDAO], a továbbiakban: kérelmező) nyújtotta be 2019. november 25-én olyan termelők nevében, amelyek termelése egyes szivárványos pisztrángok teljes uniós termelésének több mint 40 %-át teszi ki. A kérelem azon az indokoláson alapul, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a támogatás folytatódásával és az uniós gazdasági ágazatot ért kár folytatódásával vagy megismétlődésével járna.

(7)

A hatályvesztési felülvizsgálat megindítását megelőzően a Bizottság az alaprendelet 22. cikkének (1) bekezdésével és 10. cikkének (7) bekezdésével összhangban értesítette a török kormányt arról, hogy megfelelően dokumentált felülvizsgálati kérelmet kapott, és felkérte arra, hogy segítsen konzultációk keretében a felülvizsgálati kérelem tartalma tekintetében tisztázni a helyzetet és kölcsönösen elfogadható megoldást találni. A konzultációkra 2020. február 20-án került sor.

(8)

Az eljárás megindítását megelőző konzultációk során a török kormány jelezte, hogy jelentős változás történt Törökország támogatási rendszerében, mivel a teljes támogatási kifizetés összege és a támogatandó termelési mennyiség 2013 óta jelentősen csökkent. A török kormány ezért úgy vélte, hogy nem szükséges hatályvesztési felülvizsgálatot indítani.

(9)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a felülvizsgálati kérelemben benyújtott bizonyítékok a kérelmező számára ebben a szakaszban észszerűen elérhető információknak tekinthetők. A bizonyítékok elegendő jellegéről szóló feljegyzésben bemutatottak szerint, amely tartalmazza minden olyan bizonyíték Bizottság általi értékelését, amelyek a vélelmezett támogatásokkal kapcsolatban a Bizottság rendelkezésére állnak, és amelynek alapján a Bizottság megindította az eljárást, a bizonyítékok – az eljárás megindítási szakaszában – elegendőnek bizonyultak annak alátámasztására, hogy a vélelmezett támogatások meglétük, összegük és jellegük tekintetében kiegyenlíthetőek.

(10)

Miután a Bizottság az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 15. cikkének (1) bekezdésével összhangban, az alaprendelet 25. cikkének (1) bekezdése alkalmazásában létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, az Európai Unió Hivatalos Lapjában2020. február 27-én közzétett értesítéssel (8) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette az alaprendelet 18. cikke szerinti hatályvesztési felülvizsgálat megindítását. Tekintettel az alaprendelet 18. cikkének (2) bekezdésére, a Bizottság feljegyzést készített a bizonyítékok elegendő voltáról, és ebben ismertette a Bizottság rendelkezésére álló és a vizsgálat megindítását megalapozó összes bizonyítékkal kapcsolatos értékelését.

(11)

A támogatás folytatódására és megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2019. január 1. és 2019. december 31. közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) vonatkozott. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2016. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki (9).

(12)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett külön tájékoztatta a kérelmezőt, a többi ismert uniós gyártót, az ismert exportáló gyártókat és a török kormányt, valamint az ismert importőröket és felhasználókat a vizsgálat megindításáról, és felkérte őket az abban való részvételre.

(13)

A felek felkérést kaptak arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül ismertessék álláspontjukat, szolgáltassanak információkat, és mindezeket támasszák alá bizonyítékokkal. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra is, hogy észrevételeket tegyenek a vizsgálat megindításával kapcsolatban, és kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat.

(14)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 27. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(15)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. Az alaprendelet 27. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság az ideiglenes mintát – a földrajzi eloszlást is figyelembe véve – a termelés és az értékesítés azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján választotta ki, amelyet a rendelkezésre álló időn belül megfelelően meg lehetett vizsgálni. A minta nyolc uniós gyártóból állt, amelyek mindegyike kis- és középvállalkozás (kkv) volt. Az ideiglenes mintában szereplő uniós gyártók az uniós termelés 14 %-át képviselték. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételeket az ideiglenes mintával kapcsolatban.

(16)

A Bizottság a kérelmezőtől kapott észrevételeket. Ennek alapján, valamint a legnagyobb reprezentatív termelési volumen lefedése érdekében a Bizottság úgy határozott, hogy a végleges mintába felvesz egy fagyasztottpisztráng-gyártót, továbbá az ideiglenesen kiválasztott gyártók egyikét egy másik gyártóval helyettesíti. További észrevétel nem érkezett.

(17)

Ezenkívül a (24) preambulumbekezdésben említett módon a mintába felvett uniós gyártók egyike nem válaszolt a kérdőívre, ezért a Bizottság kizárta a mintából. Az uniós gyártókból álló fennmaradó minta továbbra is az uniós termelés 13 %-át képviselte, és – tekintettel az uniós gyártók nagy számára – reprezentatív volt az uniós gazdasági ágazatra nézve.

(18)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a független importőröket az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására.

(19)

Mivel nem jelentkezett független importőr, nem volt szükség mintavételre.

(20)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte az összes törökországi exportáló gyártót az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. Emellett a Bizottság felkérte a Török Köztársaságnak az Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy azonosítsa azokat az esetleges további exportáló gyártókat, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, illetőleg vegye fel velük a kapcsolatot.

(21)

15 törökországi exportáló gyártó, illetve exportáló gyártói csoport nyújtotta be a kért információkat és járult hozzá ahhoz, hogy felvegyék a mintába. E vállalatok vizsgálati időszak alatti, Unióba irányuló bejelentett exportjának összvolumene megfelel a Törökországból az Unióba exportált egyes szivárványos pisztrángok teljes mennyiségének.

(22)

Az alaprendelet 27. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság három exportáló gyártóból, illetve exportáló gyártói csoportból álló mintát választott ki az Unióba irányuló export azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amelyet a rendelkezésre álló időn belül megfelelően meg lehetett vizsgálni. A minta a felülvizsgálati időszak alatt az Unióba irányuló bejelentett exportértékesítések több mint 70 %-át tette ki.

(23)

Az alaprendelet 27. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság a minta kiválasztásáról egyeztetett valamennyi érintett ismert exportáló gyártóval és a török hatóságokkal. Észrevétel nem érkezett.

(24)

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket küldött a mintában szereplő kilenc uniós gyártónak, a mintában szereplő három exportáló gyártónak, valamint a török kormánynak. A mintába felvett uniós gyártók egyike arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem áll módjában kitöltött kérdőívet visszaküldeni. Ezenkívül a mintában szereplő exportáló gyártók egyike nem válaszolt a kérdőívre. Ennek eredményeként a Bizottság nyolc uniós gyártótól, a mintában szereplő két exportáló gyártótól és a török kormánytól kapott kitöltött kérdőívet.

(25)

A mintába felvett, nem együttműködő exportáló gyártó tekintetében a Bizottság úgy határozott, hogy megállapításait az alaprendelet 28. cikkének (1) bekezdésével összhangban a rendelkezésre álló tényekre alapozza. A Bizottság ennek megfelelően tájékoztatta az érintett exportáló gyártót. Észrevétel nem érkezett. Az a mintában szereplő két exportáló gyártó, amely hiánytalanul kitöltött kérdőívet küldött vissza, így is a felülvizsgálati időszak alatt az Unióba irányuló bejelentett exportértékesítések több mint 60 %-át tette ki.

(26)

A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a támogatás és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, valamint meghatározza az uniós érdeket. A Covid19-világjárvány kitörése, majd a járvány kezelésére hozott intézkedések (10) miatt azonban a Bizottság nem tudta az összes vállalat telephelyén lefolytatni az alaprendelet 26. cikke szerinti ellenőrző látogatásokat. Ehelyett a Bizottság távoli egyeztetéseket végzett a következő vállalatok és szervezetek által szolgáltatott információk kapcsán:

Uniós gyártók:

Exportáló gyártók:

Török kormány:

(27)

A Bizottság 2021. március 26-án tájékoztatást adott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján fenn kívánja tartani a hatályban levő kiegyenlítő vámokat. A Bizottság a felek számára meghatározott időszakot biztosított a tájékoztatással kapcsolatos észrevételeik megtételére.

(28)

A végső tájékoztatást követően benyújtott, a vizsgálat eredményét befolyásoló egyes állításokat figyelembe véve a Bizottság 2021. április 14-én nyilvánosságra hozta azokat a további tényeket és megfontolásokat, amelyek alapján módosította az előzőleg nyilvánosságra hozott végleges ténymegállapításokat. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak továbbá arra, hogy az újabb tájékoztatást követően adott határidőn belül benyújtsák észrevételeiket.

(29)

A Bizottság megfontolta és indokolt esetben figyelembe vette az érdekelt felek által benyújtott észrevételeket. Minden olyan fél számára biztosított meghallgatást, amely azt kérelmezte.

(30)

Az érintett termék ugyanaz, mint az eredeti vizsgálatban, nevezetesen a szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss) (a továbbiakban: pisztráng), amely:

(31)

Az eredeti vizsgálattal egyezően a Bizottság megállapította, hogy a Törökországban gyártott és az Unióba exportált termék, valamint az uniós gazdasági ágazat által gyártott és az Unióban értékesített termék azonos fizikai, műszaki és kémiai alaptulajdonságokkal rendelkezik, továbbá alapvető végfelhasználási területei is megegyeznek. Ezért ezeket a termékeket a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének c) pontja értelmében hasonló termékeknek tekintette.

(32)

Az eredeti vizsgálat, valamint a (2) és (3) a preambulumbekezdésben említett részleges időközi felülvizsgálatok keretében az érintett termékkel összefüggésben vizsgált támogatások, a felülvizsgálati kérelemben szereplő információk, valamint a török kormány és a mintába felvett együttműködő exportáló gyártók által benyújtott információk alapján a Bizottság az alábbi, állítólag támogatási programhoz kapcsolódó intézkedéseket vizsgálta:

Közvetlen transzferek – vissza nem térítendő támogatások:

Elmaradt költségvetési bevételek:

Közvetlen transzferek – kedvezményes finanszírozás:

(33)

A felülvizsgálati időszak alatt az 1 kg-nál kisebb tömegű pisztráng termelői a 2019/1691. sz. elnöki rendelet (11) (a továbbiakban: 1691. sz. rendelet) alapján közvetlen támogatásban részesültek. A kormányrendelet végrehajtása során követendő elveket és eljárásokat részletesen az Élelmezési, Földművelési és Állattenyésztési Minisztérium 2019/56. sz. közleménye (12) (a továbbiakban: 56. sz. közlemény) állapította meg. A termelésre vonatkozóan a támogatás összegét évi 350 000 kg-ig 0,75 TRY/kg-ban állapították meg.

(34)

Ezt a támogatást a mezőgazdasági támogatások éves felülvizsgálata keretében évente felülvizsgálják. A Bizottság megállapította, hogy a támogatás a felülvizsgálati időszakot követően is érdemi változás nélkül folytatódott a 2020/3190. sz. rendelet (13) alapján, a vonatkozó közleményben (14) meghatározott feltételekkel.

(35)

Amint azt az eredeti vizsgálat megerősítette (15), ezek az intézkedések az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja és 3. cikkének (2) bekezdése értelmében kiegyenlíthető támogatásnak, azaz a török kormány által közvetlen támogatás formájában a pisztrángtermelőknek juttatott pénzátutalásnak minősülnek.

(36)

A közvetlen támogatások az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében egyediek és kiegyenlíthetők, mivel a támogatást nyújtó hatóság, valamint a működésére vonatkozó jogszabályok kifejezetten az akvakultúra-ágazatban működő vállalkozásokra korlátozzák az e támogatásokhoz való hozzáférést. Az akvakultúra-ágazatban tevékenykedő vállalkozások kifejezetten nevesítve vannak, a pisztráng pedig egyértelműen a támogatási program keretében támogatásra kijelölt fajok egyike.

(37)

A Bizottság megállapította, hogy a mintában szereplő két exportáló gyártó a programnak köszönhetően gazdasági előnyhöz jutott a felülvizsgálati időszak alatt.

(38)

A vállalatonkénti gazdasági előny a saját tenyésztésű élő halak után a felülvizsgálati időszakban kapott közvetlen átlagos támogatási összeg volt. A vállalatok mindkét esetben tájékoztatást adtak a támogatás összegéről és arról, hogy kitől kapták a támogatást. A vállatok ezt a bevételt többnyire a „támogatási bevétel” soron könyvelték le a nyilvántartásaikban, és ezeket a nyilvántartásokat elkülönített könyvvizsgálatnak vetették alá. Ezt a Bizottság arra utaló egyértelmű bizonyítéknak tekintette, hogy gazdasági előny átruházása valósult meg.

(39)

Amint azt az eredeti vizsgálat megerősítette (16), e támogatásokból gazdasági előnye származott olyan vállalatoknak is, amelyek nem csupán tenyésztettek, hanem független vállalatoktól feldolgozásra vásároltak is pisztrángot, mivel az érintett termék mind a közvetlenül támogatott nyersanyagot, nevezetesen az élő pisztrángot, mind a feldolgozott termékeket, például a friss vagy fagyasztott egész halat, a filét és a füstölt halat is magában foglalja. Az eredeti vizsgálat módszertanával összhangban a Bizottság a vásárolt hal esetében a török hatóságok által nyújtott összes támogatás és a törökországi támogatott pisztrángtermelés teljes mennyiségének hányadosa alapján számította ki a gazdasági előnyt.

(40)

A felülvizsgálati időszak alatt a pisztrángtermelők az 1691. sz. rendelet és az 56. sz. közlemény alapján támogatást kaptak az 1 kg-ot meghaladó pisztráng termeléséhez. A termelésre vonatkozóan a támogatás összegét évi 350 000 kg-ig 1,50 TRY/kg-ban állapították meg.

(41)

Amint azt a legutóbbi időközi felülvizsgálat megerősítette (17), az 1 kg feletti pisztráng támogatásának célja valójában az 1,2 kg feletti pisztráng, tehát az érintett termék meghatározása alá nem tartozó pisztráng támogatása volt. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a szóban forgó támogatás nem tekinthető az érintett termék gyártói részére nyújtott kiegyenlíthető támogatásnak.

(42)

A felülvizsgálati időszak alatt a pisztrángtermelők az 1691. sz. rendelet és az 56. sz. közlemény alapján támogatást kaptak a betegségektől védett halkeltető állomásokon folytatott pisztrángtenyésztéshez. A termelésre vonatkozóan a támogatás összegét évi 350 000 kg-ig 1,50 TRY/kg-ban állapították meg.

(43)

Amint azt a legutóbbi időközi felülvizsgálat (18) is megerősítette, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a közvetlen vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtott támogatás az alaprendelet 3. cikke 1. a) pontjának i. alpontja és 3. cikkének 2. pontja értelmében olyan, a pisztrángtermeléshez nyújtott támogatásnak volt tekintendő, amely hasonló a közvetlen támogatásokhoz, konkrétabban pedig az adott vállalatoknak gazdasági előnyt juttató pénzügyi hozzájárulásokhoz. Mivel a támogatást a pisztrángtermelők kapták, a Bizottság megállapította, hogy a támogatási program az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében egyedi volt. A gazdasági előny abból származott, hogy a támogathatósági kritériumokat teljesítő pisztrángtermelők közvetlen vissza nem térítendő támogatást kaptak. Mindezek alapján a Bizottság megállapította, hogy a támogatás kiegyenlíthető támogatásnak tekinthető.

(44)

A Bizottság ugyanakkor megállapította, hogy a mintában szereplő két együttműködő exportáló gyártó a felülvizsgálati időszak alatt nem részesült a betegségektől védett halkeltető állomásokon folytatott pisztrángtenyésztéshez nyújtott támogatásban.

(45)

A felülvizsgálati időszak alatt a zárt rendszerű (19) haltenyésztés az 1691. sz. rendelet és az 56. sz. közlemény alapján támogatásban részesült, és a pisztráng a támogatható halfajok egyike volt. A termelésre vonatkozóan a támogatás összegét évi 350 000 kg-ig 1,50 TRY/kg-ban állapították meg.

(46)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a közvetlen vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtott támogatás az alaprendelet 3. cikke 1. a) pontjának i. alpontja és 3. cikkének 2. pontja értelmében olyan, a pisztrángtermeléshez nyújtott támogatásnak volt tekintendő, amely hasonló a közvetlen támogatásokhoz, konkrétabban pedig az adott vállalatoknak gazdasági előnyt juttató pénzügyi hozzájárulásokhoz. Mivel a támogatást a pisztrángtermelők kapták (a pisztráng a támogatható halfajok egyike), a Bizottság megállapította, hogy a támogatási program az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében egyedi volt. A gazdasági előny abból származott, hogy a támogathatósági kritériumokat teljesítő pisztrángtermelők közvetlen vissza nem térítendő támogatást kaptak. Mindezek alapján a Bizottság megállapította, hogy a támogatás kiegyenlíthető támogatásnak tekinthető.

(47)

A Bizottság megállapította, hogy a mintában szereplő két exportáló gyártó a felülvizsgálati időszak alatt a zárt rendszerű termelés alkalmazásához sem részesült támogatásban.

(48)

A felülvizsgálati időszak alatt a talajmedrű tavakban folytatott haltenyésztés az 1691. sz. rendelet és az 56. sz. közlemény alapján támogatásban részesült. A termelésre vonatkozóan a támogatás összegét évi 300 000 kg-ig 1,50 TRY/kg-ban állapították meg. A támogatásban azok a termelők részesülnek, akik villamos energia felhasználásával nyert felszín alatti vizet vagy villamos energia felhasználása nélkül nyert forrásvizet használnak az elsősorban belföldi felhasználásra szánt hal talajmedrű tavakban végzett tenyésztéséhez. Ezek a termelők nem feltétlenül részesülnek a fenti 3.1.1. és 3.1.4. pontban említett programok előnyeiből.

(49)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az ilyen támogatás végső soron az érintett termék gyártói részére nyújtott kiegyenlíthető támogatásnak tekinthető, mindenesetre azt a mintában szereplő exportáló gyártók nem vehették igénybe, mivel a fenti 3.1.1. pont alapján már részesültek pisztrángtermelési támogatásban.

(50)

A felülvizsgálati időszak alatt a mezőgazdasági kiadói és szaktanácsadási szolgáltatások az 1691. sz. rendelet és az 56. sz. közlemény alapján támogatási kifizetésben részesültek. Az 1691. sz. rendelet 6. cikkének (7) bekezdése értelmében a támogatást közvetlenül a szaktanácsadási szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásoknak, nem pedig az akvakultúra-ágazatban tevékenykedő termelőknek nyújtották.

(51)

Az eredeti vizsgálatban a mezőgazdasági kiadói és szaktanácsadási szolgáltatásokhoz kapcsolódó kifizetések támogatását (20) közvetlenül a pisztrángtermelőknek nyújtották. A jelenlegi vizsgálat azonban megállapította, hogy az ilyen támogatást jelenleg közvetlenül a szaktanácsadási szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások kapják. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a program nem juttatta előnyhöz a mintába felvett exportáló gyártókat, ezért nem volt kiegyenlíthető.

(52)

A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy 2018-ban megszüntették a halászhajók selejtezéséhez nyújtott támogatási kifizetéseket.

(53)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a török kormány és a mintában szereplő két exportáló gyártó megjegyezte, hogy a közvetett támogatás kiszámításával kapcsolatban a Bizottság által a jelenlegi felülvizsgálat során alkalmazott módszertan nem felelt meg az eredeti vizsgálatban alkalmazott módszertannak. Az eredeti vizsgálatban a megvásárolt pisztránggal elért gazdasági előnyt úgy számították ki, hogy a török hatóságok által nyújtott támogatások teljes összegét elosztották a törökországi pisztrángtermelés teljes összegével, nem pedig a törökországi támogatott pisztrángtermelés összegével.

(54)

A Bizottság ezért felülvizsgálta a mintában szereplő két exportáló gyártó által független beszállítóktól beszerzett pisztráng tekintetében kiszámított közvetett támogatási összeg kiszámítását, hogy az igazodjon az eredeti vizsgálatban alkalmazott módszertanhoz. Ezenkívül az érdekelt felek újabb tájékoztatását követően a mintában szereplő exportáló gyártók felhívták a figyelmet a vállalkozói szövetségeknek fizetett díjak levonásának mértékében vétett hibára. Bár a Bizottság egyetértett az állítással, a korrekciónak nem volt lényeges hatása a támogatás teljes összegére.

(55)

A mintába felvett két exportáló gyártó a közvetlen támogatás számítási módszerével kapcsolatban is észrevételeket tett. Állításuk szerint nem minden olyan pisztrángot értékesítettek ténylegesen a felülvizsgálati időszak alatt, amelyre közvetlen támogatást kaptak. Véleményük szerint a Bizottságnak figyelembe kell vennie a vállalatok készletszintjét, és a kedvezményt az ezen exportáló gyártók által a felülvizsgálati időszakban az Unióba exportált értékesítési mennyiségre kell korlátoznia.

(56)

Meg kell jegyezni, hogy a támogatási összegek a pisztrángtermelés volumene alapján érkeztek be, függetlenül attól, hogy ezt a termelést a felülvizsgálati időszak alatt értékesítették-e vagy sem. Az exportáló gyártók állítását ezért elutasították.

(57)

Figyelembe véve az érdekelt felek észrevételeit, a mintában szereplő két exportáló gyártó esetében a felülvizsgálati időszak alatt megállapított közvetlen és közvetett támogatási összegek az Özpekler esetében 2,38 %-ot, a GMS csoport esetében pedig 2,84 %-ot tettek ki.

(58)

Az összes kapott támogatás vonatkozásában a mintában szereplő exportáló két gyártóra vonatkozóan a felülvizsgálati időszakra megállapított teljes támogatási mértékek a következőképpen alakultak:

1. táblázat

Vissza nem térítendő támogatások

(59)

A különleges fogyasztási adóról szóló általános közlemény 1. sz. jegyzéke (21) meghatározza a hajók üzemanyagára kivetett fogyasztási adó visszatérítésének fő elveit és feltételeit. A török nemzetközi hajónyilvántartásban vagy a nemzeti hajónyilvántartásban lajstromozott halászhajókhoz gazdasági előny kapcsolódhat a tengeri hajózásban használatos, fogyasztásiadó-mentes speciális dízelolaj révén.

(60)

A vizsgálat megerősítette, hogy a halászhajók üzemanyag-vásárláshoz nyújtott támogatása valószínűleg nem juttatja előnyhöz az érintett termék gyártóit, és a mintában szereplő két együttműködő exportáló gyártó a pisztrángtermelésével összefüggésben valóban nem jutott előnyhöz a támogatás révén. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a szóban forgó támogatás nem tekinthető az érintett termék gyártói részére nyújtott kiegyenlíthető támogatásnak.

(61)

A 2012/3305. sz. rendelet (22) és a 2012/1. sz. végrehajtási közlemény (23) képezi az akvakultúra-ágazati beruházások állami támogatásának alapját (24), valamint ezekre épül a törökországi beruházásösztönzési program is. Ez utóbbi két ösztönzőrendszert foglal magában:

(62)

Azok a társaságok, amelyek a regionális beruházásösztönzési rendszer keretében nem tudnak megfelelni a minimális beruházási összegre vonatkozó kritériumoknak, az általános beruházásösztönzési rendszert vehetik igénybe, amely a 2012/3305. sz. rendeletben meghatározott mind a hat régió számára elérhető. A hat régió gazdasági fejlettségi szintje alapján a támogatási intenzitás változhat. Mind a rendelet, mind a közlemény jelenleg is érvényes, és a hat régió sem változott az eredeti vizsgálat óta.

(63)

A felülvizsgálati időszak alatt a GMS csoport jövedelemadó-csökkentésben, az Özpekler csoport pedig héa- és vámmentességben részesült a regionális beruházási ösztönzők keretében. Amint azt az eredeti vizsgálat (25) megerősítette, a beruházások állami támogatása az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja és 3. cikkének (2) bekezdése értelmében vett támogatásnak minősül, ahol a támogatás adókedvezmény formáját ölti, azaz egyébként megfizetendő kormányzati bevételt elengednek vagy nem szednek be.

(64)

A támogatás egyedi és kiegyenlíthető, mivel a támogatás által nyújtott előny tételesen felsorolt régiókra korlátozódik. A támogatáshoz való hozzáférés emellett meghatározott ágazatokban működő egyes vállalkozások körére korlátozódik. Ezenfelül a bizonyos ágazatokra alkalmazandó korlátozások száma és jellege miatt, és mindenekelőtt a támogatáshoz való hozzáférést bizonyos vállalkozástípusokra szűkítő, vagy a bizonyos ágazatokat teljesen kizáró korlátozások miatt a támogatás nem felel meg az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének b) pontjában az egyediség kizárására vonatkozóan meghatározott követelményeknek.

(65)

A 2012/3305. sz. rendelet 2/A. mellékletében az akvakultúra-ágazat nevesítve szerepel azon tevékenységek között, amelyek jogosultak az ilyen típusú adómentességekre. A rendelet 4. melléklete tételesen felsorolja azokat az ágazatokat, amelyek nem jogosultak semmilyen ösztönzési támogatásra e program keretében.

(66)

A kiegyenlíthető támogatás összegének megállapításához a Bizottság kiszámította a felülvizsgálati időszak alatt a kedvezményezetteknek juttatott gazdasági előnyt a rendes adókulcs szerint fizetendő teljes adó és a csökkentett adókulcs alapján fizetendő adó teljes összegének különbségeként. Az Özpekler csoportnak nyújtott előny azonban elhanyagolható mértékűnek bizonyult. A felülvizsgálati időszakban a GMS csoport tekintetében megállapított támogatási mérték 0,7 % volt.

(67)

A mintába felvett két exportáló gyártó a végrehajtott beruházások támogatásával kapcsolatban is észrevételeket tett. Azt állították, hogy a Bizottságnak nem kellett volna kiszámítania a héamentességből származó előnyt, mivel minden vállalat ugyanabban a hónapban vagy az elkövetkező hónapokban a vállalat követelések és tartozások héaegyenlegének megfelelően kompenzálta a héát. A vállalat egyetlen előnye az volt, hogy el tudta kerülni az előzetes héafizetést.

(68)

Az a tény, hogy számviteli szempontból a fizetendő héát beszámítják a visszaigényelhető összegbe, nem szünteti meg a pénzforgalomból származó előnyt, amely abból ered, hogy az exportáló gyártóknak nem kell előre kifizetniük a készpénzt, majd megvárniuk, hogy havi héabevallásaik feldolgozása alapján visszatérítést kapjanak az adóhatóságoktól, amint az a rendszerből nem részesülő vállalatok esetében történik. Valójában, amint azt maguk az exportáló gyártók is megerősítették, a rendszernek „a résztvevők számára nyújtott egyetlen előnye az, hogy elkerülhetik (azt) a héafizetést, amelyet a beruházásösztönző tanúsítvánnyal nem rendelkező más vállalatoknak induláskor be kell fizetniük, majd később jóvá kell íratniuk” (26). Az exportáló gyártók állításait ezért elutasították.

(69)

A mezőgazdasági biztosításról szóló 5363. sz. törvény (27), valamint a Mezőgazdasági Biztosítási Alap fedezeti körébe tartozó kockázatokról, terményekről és régiókról, valamint a 2019. évre vonatkozó biztosításidíj-támogatás mértékéről szóló 2018/380. sz. rendelet (28) szerint az akvakultúra-termékek termelői csökkentett biztosítási díj fizetésére jogosultak, amely fedezi a halállományokban és a lehalászott pisztrángmennyiségben számos lehetséges betegség, természeti katasztrófa, baleset stb. miatt keletkezett veszteségeket. A török kormány a biztosítási díj 50 %-ának megfelelő támogatást nyújt.

(70)

Amint azt az eredeti vizsgálat megerősítette (29), a támogatási program által biztosított gazdasági előny az akvakultúra-állomány életbiztosítási fedezete kapcsán felmerülő pénzügyi költségek csökkenésében nyilvánul meg. Ez a támogatási program az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja szerinti támogatásnak minősül, amely a pisztrángtermelőknek a török kormány által nyújtott közvetlen támogatás és „pénzügyi hozzájárulás” formáját ölti, mivel a támogatás kedvezményezettjei olyan kedvező biztosítási díjban részesülnek, amely lényegesen alacsonyabb a hasonló kockázatokra vonatkozóan piaci feltételek szerint kínált biztosítási díjaknál. A támogatási program az alaprendelet 3. cikkének (2) bekezdése értelmében gazdasági előnyt biztosít. Az előny mértéke a rendes üzleti feltételek szerint kínált biztosítási díjak és a támogatott biztosítási díj közötti különbséggel egyenlő.

(71)

A szóban forgó támogatás egyedi, mivel a támogatást nyújtó hatóság, és a támogatást nyújtó hatóság működését meghatározó szabályozás egyértelműen a mezőgazdasági ágazatban tevékenykedő vállalkozások körére korlátozza az alacsonyabb biztosítási díjakhoz hoz való hozzáférést, sőt kifejezetten az akvakultúra-ágazatban tevékenykedő termelők által viselt kockázatokra irányul.

(72)

A Bizottság megállapította, hogy a mintában szereplő egyik gyártó, az Özpekler csoport előnyhöz jutott a program révén. A felülvizsgálati időszakban a támogatási mérték 0,1 % volt.

(73)

Az eredeti vizsgálat során a Bizottság megállapította, hogy a török pisztrángtermelők kedvezményes hitelt kapnak, például:

(74)

Egyrészt a 2018/1188. sz. rendelet arról rendelkezik, hogy a mezőgazdasági hitelszövetkezetek és a Ziraat Bankası A.Ş. alacsony kamatú kölcsönöket és üzleti hiteleket nyújthatnak az akvakultúra-ágazat termelőinek. A pisztrángtermelők 50 % és 100 % közötti kedvezményben részesülhetnek az alkalmazandó kamatlábakból. A maximális hitelösszeg 5 000 000 TRY. A rendelet időbeli hatálya 2018. január 1-jétől 2019. december 31-ig terjedt (a határnapokat is beleértve).

(75)

A rendeletben felsorolt mezőgazdasági hitelszövetkezetek olyan törökországi magánjogi szervezetek, amelyeket mezőgazdasági termelők (magánszemélyek vagy mezőgazdasági termeléssel foglalkozó jogi személyek) hoztak létre pénzügyi, üzleti igényeik támogatása céljából.

(76)

A Ziraat Bankası A.Ş. kizárólagos állami tulajdonban lévő bank, a Török Köztársaság mezőgazdasági bankja. Az eredeti vizsgálat időpontjában a Pénzügyminisztérium helyettes titkársága volt a tulajdonosa. 2018-tól azonban tőkéje átkerült a Török Vagyonalaphoz. A török vagyonalap-kezelő társaság alapításáról és egyes törvények módosításairól szóló 6741. sz. törvény 2. cikkével összhangban a Török Vagyonalap az elnökséghez tartozó intézmény. Az Alap Igazgatótanácsának elnöke a köztársasági elnök. Az Igazgatótanács egyik tagját a köztársasági elnök nevezheti ki elnökhelyettesnek. Ezért a Ziraat Bankası A.Ş. továbbra is kormányzati hatáskörrel rendelkezik, így tőkerészesedésének formális változása ellenére közjogi szervnek minősül.

(77)

Másrészt a 2010/27612. sz. rendelet (30) arról rendelkezik, hogy a kkv-k részére nulla százalékos kamatú kölcsönök nyújthatók.

(78)

A felülvizsgálati időszakban a mintában szereplő, együttműködő exportáló gyártóknak csak a Ziraat Bankası A.Ş. felé állt fenn alacsony kamatú hiteltartozásuk, a mezőgazdasági hitelszövetkezetek alacsony kamatú hiteleit vagy a kkv-knak nyújtott kamatmentes kölcsönöket nem vették igénybe.

(79)

Amint azt az eredeti vizsgálat megállapította, a Türkiye İhracat Kredi Bankası A.Ş. (a továbbiakban: Eximbank) 1987. augusztus 21-én az exporthitelekről szóló 3332. sz. törvény (31) alapján hozott 87/11914. sz. rendelettel jött létre. A kizárólagos állami tulajdonban lévő bank a török kormány exportösztönző eszköze Törökország exportstratégiája keretében. A török kormány azzal bízta meg az Eximbankot, hogy támogassa a külkereskedelmet és a külkereskedelmet folytató török szállítókat/befektetőket (32) a török vállalkozások exportjának növelése és a nemzetközi versenyképességük erősítése érdekében. Ebből kifolyólag úgy tekinthető, hogy az Eximbank kormányzati hatáskört gyakorol, következésképp közjogi szervezetnek minősül.

(80)

Az Eximbankon keresztül nyújtott exporthitelek jogalapját a 3332. sz. törvény és az Eximbank létrehozásáról szóló 2013/4286. sz. határozat (33) képezi. Az Eximbank (közvetlenül vagy jutalékrendszerben közreműködő levelező bankokon keresztül) pénzügyi támogatást, például exportfüggő, szállítás előtti vagy utáni exporthiteleket és exportorientált beruházási hiteleket nyújt az exportőröknek azzal a céllal, hogy növelje a török exportőrök versenyképességét a külföldi piacokon.

(81)

Ezenkívül ún. „visszleszámítolt hitelek” formájában készpénzelőleget nyújt az exportőröknek az exportértékesítéshez kapcsolódó váltók és okmányok leszámítolása alapján. E hitelek jogalapja a „Végrehajtási utasítás az exporthoz és a devizajövedelem-termelő szolgáltatásokhoz kapcsolódó visszleszámítolt hitelekről” (34). A visszleszámítolt hiteleket a Török Központi Bank (a továbbiakban: CBRT) finanszírozza, de azokat a CBRT levelezőjeként eljáró török pénzügyi intézményeken (állami és magánbankokon) keresztül folyósítják. A kamatlábakat a CBRT határozza meg, a levelező bankok díjazása a pedig kedvezményezetteknek felszámított jutalékon keresztül történik.

(82)

A felülvizsgálati időszak alatt a mintában szereplő együttműködő exportáló gyártóknak alacsony kamatú exporthitel-tartozása állt fenn közvetlenül az Eximbankkal, vagy az annak levelező bankjaként eljáró más állami vagy magánbankokkal szemben. A vállalatok az Eximbankon, illetve más állami vagy magánbankokon keresztül a részükre nyújtott visszleszámítolt hitelek révén is gazdasági előnyhöz jutottak.

(83)

Amint azt az eredeti vizsgálat megerősítette (35), az előzőekben említett kedvezményes finanszírozás (mezőgazdasági kölcsönök és exporthitelek) az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja és 3. cikkének (2) bekezdése értelmében támogatásnak minősül.

(84)

A jelenlegi vizsgálat ténymegállapításai alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az említett kedvezményes finanszírozási rendszerek előnyöket biztosítanak a kedvezményezetteknek, mivel az ilyen finanszírozást a piacinál alacsonyabb kamatlábakkal nyújtják, vagyis olyan feltételek mellett, amelyek a hasonló futamidejű finanszírozás tekintetében nem tükrözik a piaci viszonyokat.

(85)

Ezek a kedvezményes finanszírozási rendszerek az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében a mezőgazdasági hitelek tekintetében egyediek, mivel a támogatást nyújtó hatóságok vagy a támogatást nyújtó hatóságok működésének alapjául szolgáló jogszabályok kifejezetten bizonyos vállalkozásokra korlátozzák a hozzáférést. Az exporthitelek az alaprendelet 4. cikke (4) bekezdésének a) pontja értelmében egyediek, mivel exportteljesítménytől függenek.

(86)

Ezért valamennyi említett kedvezményes finanszírozási rendszer kiegyenlíthető támogatásnak minősül.

(87)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a mintába felvett két exportáló gyártó észrevételeket tett a kedvezményes hitelek kiegyenlíthető támogatásának számítási módszerével kapcsolatban, azt állítva, hogy csak az Eximbanktól kapott hitelek voltak kedvezményesek, míg a más kereskedelmi bankoktól kapott hitelek feltételei megfeleltek a piaci feltételeknek, még akkor is, ha a tényleges kamatláb alacsonyabb volt a Bizottság által használt referenciaértéknél. Következésképpen az exportáló gyártók szerint a kapott alacsonyabb kamatláb miatt ezeket a hiteleket nem lehetett kiegyenlíthetővé tenni.

(88)

A (80) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint ez a vizsgálat megerősítette, hogy az exporthiteleket nem csak közvetlenül az Eximbank biztosította, hanem az Eximbank ügynökeként eljáró más állami vagy magánbankok is. A (83)–(85) preambulumbekezdésben kifejtett feltételek megerősítették továbbá, hogy e hitelek kiegyenlíthetők. Ezen túlmenően, amint a (81) preambulumbekezdésben kifejtésre került, a visszleszámítolt hiteleket a CBRT finanszírozza, de azokat a CBRT ügynökeként eljáró török pénzügyi intézményeken (állami és magánbankokon) keresztül folyósítják.

(89)

A Bizottság részletesen áttekintette a mintában szereplő vállalatok által nem kedvezményesnek minősített hiteleket. A benyújtott információk azonban nem voltak elégségesek annak megállapításához, hogy ezek a hitelek nem kapcsolódtak a preferenciális rendszerekhez. Valójában a vizsgálat során e hitelekhez benyújtott igazoló dokumentumok egyértelműen rámutattak arra, hogy a rendelkezésre bocsátott finanszírozás exportkötelezettségekhez kapcsolódott. Ezenkívül sok esetben csak török nyelven küldtek levelet a bankoktól forrásokat kérő vállalattól. A bankok általános keretmegállapodásai továbbá mindig tartalmaztak olyan cikkeket, amelyek a nyújtott exporthiteleket az Eximbank és a CBRT ösztönző gyakorlatához kötik. Az exportáló gyártók állításait ezért a Bizottság elutasította.

(90)

A mintába felvett exportáló gyártók azt is állították, hogy egyes hitelek nem exportfüggők, és így nem kiegyenlíthetők. A felülvizsgálatot követően a Bizottság az igazoló dokumentumok alapján egyetértett azzal, hogy egyes hitelek nem exportértékesítésekhez kapcsolódtak, és nem tartoznak a támogatott mezőgazdasági hitelek körébe sem, így nem tartoztak semmilyen támogatási program hatálya alá. A Bizottság ezért ezeket a hiteleket kizárta az előny kiszámításából.

(91)

A mintába felvett exportáló gyártók egyike arról tájékoztatott, hogy a rendelkezésére bocsátott egyik hitele nem kapcsolódott az érintett termékhez, és ezért nem lehetett kiszámítani számára a gazdasági előnyt. A Bizottság áttekintette a kapott információkat, és nem tudta megerősíteni, hogy a hitel hatálya az érintett terméken kívül más termékekre korlátozódik-e. Az exportáló gyártók állítását ezért a Bizottság elutasította.

(92)

Az érdekelt felek tájékoztatását és az újabb tájékoztatást követően a mintába felvett ugyanazon exportáló gyártó azt állította, hogy egyes exportfüggő hitelek nemcsak az érintett termékhez, hanem más exportált halakhoz is kapcsolódtak. A Bizottság áttekintette ezeket a hiteleket, és a vállalat által szolgáltatott információk alapján egyes hitelek esetében megerősítette, hogy az állítólagos exportfüggő hitelek különböző típusú exportált halfajtákhoz kapcsolódtak. Ezért a számításokat a Bizottság ennek megfelelően kiigazította.

(93)

A mintába felvett exportáló gyártók továbbá azzal érveltek, hogy a Bizottságnak a hitel kezdőnapja előtti vagy utáni legközelebbi időpontban érvényes referencia-kamatlábat kell figyelembe vennie. E tekintetben a Bizottság megjegyezte, hogy az egy bizonyos időponttól kezdődően szolgáltatott referenciaadatok ettől az időponttól az új adatok közzétételéig érvényesek. Ezért a Bizottság módszeresen figyelembe vette a hitel kezdő időpontját megelőző legközelebbi időpontban érvényes referenciaértékeket. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(94)

A mintában szereplő két exportáló gyártó több elírást is talált a kedvezményes hitelek kiegyenlíthető támogatásának kiszámítása során a felülvizsgálati időszakban a tőketörlesztésekkel, a felülvizsgálati időszakban a kamatszámításhoz figyelembe veendő napok számával és a helytelen időpontokban kiválasztott referencia-kamatlábakkal kapcsolatban. Ezen elírások javítása megtörtént. Az érdekelt felek újabb tájékoztatását követően a mintában szereplő egyik exportáló gyártó három hitel kapcsán további kisebb módosítást kért. Egy hitel korrekciójára sor került. Mivel azonban a másik két hitelből származó előnyt a korábbi korrekciók alapján már megszüntették, további módosításokra nem volt szükség.

(95)

Figyelembe véve az érdekelt felek észrevételeit, a mintában szereplő két exportáló gyártó esetében a felülvizsgálati időszak alatt létrehozott kedvezményes finanszírozási rendszerekkel kapcsolatos támogatási összegek az Özpekler esetében 0,75 %-ot, a GMS csoport esetében pedig 0,72 %-ot tettek ki.

(96)

Az alaprendelet 6. cikkének b) pontjával összhangban a Bizottság a kedvezményes finanszírozásból származó előnyt a fizetett kamat és az összehasonlítható kereskedelmi hitelért fizetendő összeg különbségeként számította ki. Viszonyítási alapként a Bizottság a török belföldi piacon nyújtott kereskedelmi hitelek kamatlábának súlyozott átlagát alkalmazta, amelyet a CBRT-től származó adatok alapján számított ki (36). A Bizottság az exporthitelekkel kapcsolatos előnyt az exportértékesítésekhez, míg a mezőgazdasági hiteleket a teljes értékesítéshez rendelte.

(97)

A mintában szereplő exportáló gyártókra vonatkozó, a fenti módszertan szerint kiszámított támogatási mértékek az alábbiak:

2. táblázat

Kedvezményes finanszírozás

(98)

A fenti megfontolások alapján a Bizottság megállapította, hogy a mintában szereplő vállalatok esetében az alaprendelet rendelkezései értelmében a kiegyenlíthető támogatások teljes összege – a termék értékében kifejezve – 4,2 %, illetve 3,2 % volt, ami azt jelzi, hogy a felülvizsgálati időszakban a támogatás folytatódott.

3. táblázat

Az egyes kiegyenlített támogatásokhoz tartozó támogatási mértékek

(99)

A Bizottság az alaprendelet 18. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálta, hogy a hatályban lévő intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a támogatás folytatódásához vezetne-e.

(100)

A (33)–(97) preambulumbekezdésben ismertetett módon a Bizottság megállapította, hogy a felülvizsgálati időszakban az érintett termék törökországi exportáló gyártói továbbra is kaptak kiegyenlíthető támogatásokat a török hatóságoktól.

(101)

A támogatási programok rendszeresen ismétlődő gazdasági előnyt nyújtanak, és nincs jele annak, hogy ez a gazdasági előny belátható időn belül megszűnik. Ráadásul az exportőrök a támogatások közül jellemzően többre is jogosultak.

(102)

A Bizottság azt is megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén jelentős volumenű export irányulna-e az Unióba.

(103)

Törökország az érintett termék jelentős gyártója. A vizsgálat során gyűjtött és a (165) preambulumbekezdésben ismertetett adatok alapján Törökország 95 000 tonna pisztrángot termelt a felülvizsgálati időszakban (37). A (112) preambulumbekezdésben említett módon a Törökországból érkező pisztrángbehozatal volumene ugyanebben az időszakban jelentős volt, körülbelül 20 500 tonna egész halnak felel meg, ami az uniós piac mintegy 14 %-át teszi ki. Nem volt arra utaló körülmény, hogy az intézkedések megszüntetése esetén ezek a mennyiségek csökkennének.

(104)

E körülmények között fennáll a valószínűsége annak, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén az érintett terméknek az Unióba irányuló, már a felülvizsgálati időszakban is jelentős volumenű támogatott exportja számottevő volumenben folytatódna. Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy valószínűsíthető a támogatás folytatódása.

(105)

A felülvizsgálati időszakban a hasonló terméket több mint 700 uniós gyártó gyártotta. Ezek a vállalatok alkotják az alaprendelet 8. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot.

(106)

A kérelmező és a mintában szereplő egyes vállalatok által szolgáltatott adatok alapján a vizsgálati időszak alatti teljes uniós termelés „egészhal-egyenértéken” mintegy 129 millió kg-ra becsülhető. A mintába felvett nyolc együttműködő uniós gyártó a hasonló termék teljes becsült uniós termelésének kb. 13 %-át képviselte.

(107)

A Bizottság az uniós felhasználást úgy állapította meg, hogy összeadta az uniós gazdasági ágazat teljes uniós piaci értékesítésének becsült volumenét (lásd a (118) preambulumbekezdést) és az Eurostat által meghatározott teljes behozatali volument (lásd a (91) preambulumbekezdést, valamint a 6. és a 8. táblázatot).

(108)

Az importvolumen tekintetében az Eurostat hat különböző KN-kódra vonatkozóan, nevezetesen az élő halra, a friss, a hűtött, a fagyasztott és/vagy egészben és/vagy belezett füstölt halra vagy filére vonatkozóan közöl nettó tömegben megadott adatokat. Az Eurostat által nyilvántartott nettó tömeget a Bizottság az összehasonlítás céljából „egészhal-egyenértékre” alakította át, mivel az uniós gazdasági ágazat termelési és értékesítési adatait ugyanebben a formában jelentették. Ehhez az Eurostat által nyilvántartott importvolument elosztotta az alábbi átváltási együtthatókkal. Az alkalmazott átváltási együtthatók a kérelmező által megadott, az eredeti vizsgálatban is használt értékek voltak:

4. táblázat

Átváltási együtthatók (egészhal-egyenérték tonnában)

(109)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

5. táblázat

Uniós felhasználás (egészhal-egyenérték tonnában)

(110)

Az uniós felhasználás kissé ingadozott a figyelembe vett időszak alatt. Összességében az uniós felhasználás 2 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban, egészhal-egyenértéken a 2016. évi 150 175 tonnáról a felülvizsgálati időszakban 147 603 tonnára mérséklődött.

(111)

A Bizottság a behozatal volumenét és piaci részesedését a (92) preambulumbekezdésben ismertetett módon az Eurostat adatai alapján tonnában, egészhal-egyenértéken kifejezve állapította meg. A behozatal piaci részesedését az importvolumen és a teljes uniós felhasználás alapján állapította meg.

(112)

Ennek alapján a Törökországból érkező behozatal és annak piaci részesedése a következőképpen alakult:

6. táblázat

A behozatal volumene (egészhal-egyenérték tonnában) és piaci részesedés

(113)

A Törökországból érkező behozatal volumene 2016 és 2018 között folyamatosan csökkent, majd a felülvizsgálati időszakban ismét nőtt. Összességében az importvolumen 6 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak alatt, sokkal kisebb mértékben, mint a más országokból érkező behozatal, amely ugyanezen időszak alatt 13 %-kal esett vissza (lásd a (106) preambulumbekezdést). A Törökországból behozott pisztráng mennyisége a felülvizsgálati időszakban még mindig jelentős, egészhal-egyenértéken 20 446 tonna volt.

(114)

A piaci részesedés ugyanazt a tendenciát követte, mint az importvolumen: 2016 és 2018 között 14,4 %-ról 11,4 %-ra, tehát 3 százalékponttal csökkent, majd a felülvizsgálati időszakban ismét 13,9 %-ra emelkedett. A törökországi behozatal piaci részesedése összességében meglehetősen stabil maradt a figyelembe vett időszakban, kivéve a 2018. évet, amikor a 2017. évhez képest 1,9 százalékponttal csökkent.

(115)

A Bizottság az Eurostat adatai alapján állapította meg a behozatalra vonatkozó átlagárat, amihez az import összértékét elosztotta a török behozatal egészhal-egyenértéken, tonnában kifejezett összmennyiségével.

(116)

Ez alapján a Törökországból érkező behozatal súlyozott átlagára a következőképpen alakult:

7. táblázat

Importár (EUR/egészhal-egyenérték tonna)

(117)

A Törökországból érkező behozatal ára 2016 és 2018 között 5 %-kal csökkent, majd a felülvizsgálati időszakban 3,5 %-kal nőtt. Összességében a Törökországból érkező behozatal ára 2 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban. A 12. táblázatban említett uniós értékesítési árakhoz képest a török behozatal ára az érintett időszak egészében jóval alatta maradt az uniós áraknak.

(118)

A felülvizsgálati időszak alatti áralákínálás meghatározásához a Bizottság összehasonlította egymással:

(119)

Az árak összehasonlítása terméktípusonként, a kereskedelem azonos szintjén megvalósuló ügyleteket vizsgálva, az adatok szükség szerinti kiigazításával, a kedvezmények és az árengedmények levonásával történt. Az összehasonlítás eredményét a Bizottság az uniós gyártók felülvizsgálati időszak alatti forgalmának százalékában fejezte ki. A Törökországból érkező behozatal esetében az alákínálási különbözet súlyozott átlaga 13,7 % és 32,2 % között alakult.

(120)

A felülvizsgálati időszak alatt az alákínálási különbözet súlyozott átlaga 14,5 % volt (a kiegyenlítő vámokkal együtt).

(121)

A Törökországon kívüli harmadik országokból érkező pisztrángbehozatal főként Norvégiából és Bosznia-Hercegovinából történt.

(122)

A (108) preambulumbekezdésben ismertetett módon a Bizottság tonnában számított egészhal-egyenértéken fejezte ki az egyéb harmadik országokból érkező behozatal Eurostat által jelentett mennyiségét. Ennek alapján az importvolumen, valamint az egyéb harmadik országokból érkező pisztrángbehozatal piaci részesedése és ártendenciája a következőképpen alakult:

8. táblázat

Harmadik országokból érkező behozatal

(123)

A figyelembe vett időszakban az egyéb harmadik országokból érkező behozatal volumene alacsony volt, és összességében enyhén, a 2016. évi 2 432 tonnáról a felülvizsgálati időszakban 2 118 tonnára csökkent, ami 13 %-os csökkenést jelent a figyelembe vett időszakban. Az ennek megfelelő piaci részesedés a figyelembe vett időszak egészében 2 % alatt maradt, összességében pedig 1,6 %-ról 1,4 %-ra csökkent. Összességében a harmadik országokból érkező behozatal árai 2 %-kal nőttek a figyelembe vett időszakban, és átlagosan jóval magasabbak voltak, mint az érintett országból származó behozatal árai (15 %-kal magasabbak a felülvizsgálati időszakban).

(124)

Az uniós gazdasági ágazat helyzetének felmérése valamennyi olyan gazdasági mutató értékelésére kiterjedt, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat állapotára.

(125)

A Bizottság a (15) preambulumbekezdésben említett módon az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének vizsgálatára mintavételt alkalmazott.

(126)

A kár meghatározásával összefüggésben a Bizottság különbséget tett a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatók között. A Bizottság a makrogazdasági mutatókat a kérelmező és a mintában szereplő egyes vállalatok által szolgáltatott adatok alapján értékelte, amelyek valamennyi uniós gyártóra vonatkoztak. A mikrogazdasági mutatókat a Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók által a kérdőívre adott válaszokban közölt, kizárólag a mintában szereplő uniós gyártókra vonatkozó adatok alapján értékelte. Mindkét adatcsoport reprezentatívnak bizonyult az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete szempontjából.

(127)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a támogatáskülönbözet nagysága, valamint a gazdasági ágazat felépülése a korábbi támogatás hatása alól.

(128)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységár, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

(129)

Az uniós gazdasági ágazat termelési volumenét a Bizottság a kérelmezőtől kapott adatokból, az Európai Akvakultúra-gyártók Szövetségének (FEAP) jelentése (38) alapján számította ki. A FEAP-tól származó adatokat haltelepi paritáson gyűjtötték össze és az egyes tagállamokban lehalászott élőhal-mennyiségre vonatkozik. A FEAP jelentése kiterjedt a felülvizsgálati időszakra vonatkozó adatokra is.

(130)

Ez alapján a figyelembe vett időszak során az uniós össztermelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználtság a következőképpen alakult:

9. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(131)

A figyelembe vett időszak alatt a termelési volumen ingadozott. 2016 és 2017 között 1 %-kal csökkent, 2017 és 2018 között 8 %-kal nőtt, majd a felülvizsgálati időszakban ismét 10 %-kal csökkent. Összességében a figyelembe vett időszak alatt a termelés volumene 3 %-kal csökkent.

(132)

A termelési kapacitás (39) a termelési volumenhez hasonló mintát követett; 2016 és 2017 között 4 %-kal csökkent, 2018-ban 8 %-kal nőtt, majd a felülvizsgálati időszakban ismét 7 %-kal csökkent. Összességében a figyelembe vett időszak során 2 %-kal esett vissza.

(133)

A kapacitáskihasználás viszonylag stabil maradt, összességében 2 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban.

(134)

A Bizottság az uniós gazdasági ágazat uniós piacon történő értékesítésének volumenét a kérelmező által szolgáltatott információk alapján állapította meg úgy, hogy a (129)–(130) preambulumbekezdésben leírtak szerint az uniós gazdasági ágazat exportértékesítési volumenét levonta az uniós gazdasági ágazat teljes termelési volumenéből.

(135)

Ez alapján az uniós gazdasági ágazat uniós piaci értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Az értékesítés volumene és piaci részesedése

(136)

Az értékesítési volumen a figyelembe vett időszakban kismértékben, 1 %-kal csökkent. 2016 és 2017 között először stabil maradt, majd 2017 és 2018 között 9 %-kal nőtt, míg a felülvizsgálati időszakban 10 %-kal csökkent, és alacsonyabb szintet ért el, mint 2016-ban. A felhasználás ezzel párhuzamos, a (110) preambulumbekezdésben ismertetett csökkenése az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének enyhe növekedését eredményezte: a 2016. évi 84 %-ról a felülvizsgálati időszakra 85 %-ra, azaz 1 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban.

(137)

Az uniós felhasználás figyelembe vett időszak alatti 2 %-os csökkenése mellett az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene 1 %-kal csökkent, aminek következtében piaci részesedése 1 %-kal nőtt.

(138)

A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(139)

Az uniós gazdasági ágazat foglalkoztatása ingadozott a figyelembe vett időszak alatt, 2016 és 2017 között 8 %-kal csökkent, majd 2018-ban ismét 8 %-kal nőtt, végül pedig 2 %-kal csökkent 2018 és a felülvizsgálati időszak között. Összességében 2 %-kal esett vissza.

(140)

A termelékenység kismértékben csökkent a foglalkoztatás csökkenése és a termelési volumennek a (115) preambulumbekezdésben kifejtettek szerinti még gyorsabb csökkenése miatt.

(141)

A (98) preambulumbekezdésben említett módon a felülvizsgálati időszak alatt megállapított támogatási különbözetek jelentősen meghaladták a de minimis szintet. Figyelembe véve a Törökországból érkező behozatal volumenét és árait, a támogatáskülönbözet tényleges nagysága jelentős hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazatra.

(142)

A törökországi exportáló gyártók által alkalmazott folyamatos tisztességtelen árképzés nem tette lehetővé az uniós gazdasági ágazat számára, hogy teljes mértékben felépüljön a korábbi támogatási gyakorlatok hatásaiból.

(143)

A mintában szereplő uniós gyártók által az uniós független vevők részére felszámított súlyozott átlagos értékesítési egységárak a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

12. táblázat

Értékesítési árak és költségek az uniós piacon

(144)

Az uniós gazdasági ágazat független uniós vevőknek felszámított átlagos értékesítési egységára kismértékben, 2 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban, és a felülvizsgálati időszakban egészhal-egyenértéken elérte a 3 621 EUR/tonnát. 2016 és 2017 között 8 %-kal nőtt, majd a felülvizsgálati időszakig fokozatosan csökkent.

(145)

A termelési egységköltség 2018 kivételével meghaladta az átlagos értékesítési árat a figyelembe vett időszakban. Összességében a termelési egységköltség 1 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban, és a felülvizsgálati időszakban egészhal-egyenértéken elérte a 3 650 EUR/tonnát, így meghaladta az átlagos értékesítési egységárat.

(146)

A mintában szereplő uniós gyártók átlagos munkaerőköltsége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

13. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

(147)

Az egy munkavállalóra jutó átlagos munkaerőköltség fokozatosan nőtt a figyelembe vett időszak alatt. Összességében a figyelembe vett időszak során 7 %-kal nőtt.

(148)

A mintában szereplő uniós gyártók készletszintjei a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

14. táblázat

Készletek

(149)

A figyelembe vett időszakban a zárókészletek összességében 47 %-kal növekedtek.

(150)

A pisztráng romlandó termék, amelynek az eltarthatósága – a fagyasztott hal kivételével – kevesebb mint két hét. Egy vállalat kivételével a mintába felvett uniós gyártók a lehalászás után nem tartanak készletet pisztrángból, és a lehalászott mennyiséget nem fagyasztják le jelentős mértékben. Következtetésként megállapítható, hogy a készletszintek ebben a vizsgálatban nem tekinthetők érdemi kármutatónak.

(151)

A mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

15. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházás és a beruházások megtérülése

(152)

A Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék független vevők részére végrehajtott uniós értékesítéseiből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési forgalom százalékában. A jövedelmezőség a figyelembe vett időszakban negatív volt, kivéve a 2018. évet, amikor enyhén pozitív értéket mutatott (0,5 %). Összességében a figyelembe vett időszakban a jövedelmezőség 2016-ban –2,1 % körül indult, majd 2018-ig fokozatosan javult, amikor a felülvizsgálati időszakban ismét enyhén, –0,8 %-ra csökkent.

(153)

A nettó pénzforgalom az uniós gazdasági ágazat önfinanszírozó képességét jelzi. A pénzforgalom a jövedelmezőséghez hasonló tendenciát mutatott: 2016 és 2018 között nőtt, majd a felülvizsgálati időszakban csökkent.

(154)

A beruházások 2016-ról 2017-re csökkentek, de 2018-ban ismét növekedtek, majd a felülvizsgálati időszakban tovább növekedtek. Összességében 27 %-os növekedést mutattak a figyelembe vett időszakban. E növekedés ellenére a beruházások nagyságrendje a figyelembe vett időszakban alacsony maradt (a mintában szereplő nyolc vállalat mindegyike esetében évente átlagosan 1,7 millió EUR volt), a beruházások többnyire a szabályoknak való megfeleléshez kapcsolódtak.

(155)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékában kifejezett nyereség. A többi pénzügyi mutatóhoz hasonlóan a beruházások megtérülése 2016 és 2018 között nőtt, és a felülvizsgálati időszakban csökkent.

(156)

A hatályban lévő kiegyenlítő intézkedések ellenére a Törökországból érkező pisztrángimport továbbra is jelentős maradt, és a figyelembe vett időszakban stabil, mintegy 11 % és több mint 14 % közötti piaci részesedéssel rendelkezett. A felülvizsgálati időszakban a behozatal piaci részesedése 13,9 % volt. Ugyanakkor az importárak csökkenő tendenciát mutattak, és a kiegyenlítő intézkedések megléte ellenére átlagosan 14,5 %-kal kínáltak alá az uniós áraknak.

(157)

A makrogazdasági mutatók – különösen a termelési és értékesítési volumen, a foglalkoztatás és a termelékenység – alakulása stabil vagy enyhén csökkenő tendenciát mutatott. Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése kismértékben nőtt a figyelembe vett időszakban, míg a felülvizsgálati időszakban a 2016. évi szinthez hasonló szintre csökkent. A piaci részesedésnek a viszonylag stabil értékesítési volumen ellenére 2017-ben és 2018-ban bekövetkezett növekedése az ugyanezen időszak alatti csökkenő felhasználásnak tudható be. Bár az uniós gazdasági ágazatnak sikerült nagyrészt fenntartania értékesítési volumenét és piaci részesedését, ez a következő preambulumbekezdésben kifejtett módon a jövedelmezősége és más pénzügyi mutatói rovására történt.

(158)

Annak ellenére, hogy az uniós gyártók átlagos értékesítési egységára kismértékben emelkedett a figyelembe vett időszakban, az uniós gazdasági ágazatnak nem sikerült fenntartható haszonkulcsot elérnie. A török behozatal árnyomása miatt az uniós gazdasági ágazat még csak nem is tudta növelni értékesítési árait annak érdekében, hogy megfeleljen az átlagos előállítási költségnek, ezért a figyelembe vett időszakban veszteséges volt (2018 kivételével, ahol gyakorlatilag nullszaldós volt). Így a török behozatal jelentős árleszorítást gyakorolt az uniós gyártók értékesítéseire a felülvizsgálati időszak alatt. Más pénzügyi mutatók (pénzforgalom, a beruházások megtérülése) a jövedelmezőséghez hasonló tendenciát követtek, és a figyelembe vett időszak egészében negatív vagy alacsony értékeket mutattak. Bár a beruházások 2017-ben és 2018-ban nőttek, általában alacsony nagyságrendűek voltak, és a szabályoknak való megfeleléshez kapcsolódtak. Az uniós gazdasági ágazat nem tudott felépülni a kárt okozó helyzetéből, és szinte a teljes figyelembe vett időszak alatt veszteséges volt.

(159)

A fentiekre tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte, amit különösen az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzete mutat.

(160)

Az alaprendelet 8. cikkének (5) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a Törökországból érkező támogatott behozatal jelentős kárt okozott-e az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság emellett az alaprendelet 8. cikkének (6) bekezdésével összhangban azt is megvizsgálta, hogy ezzel egy időben más ismert tényezők okozhattak-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság gondoskodott arról, hogy az érintett országból származó támogatott behozatalon kívüli egyéb tényezők által esetlegesen előidézett károkat ne a támogatott behozatalnak tulajdonítsák.

(161)

A Törökországból érkező pisztrángimport a hatályban lévő szubvencióellenes intézkedések ellenére továbbra is jelentős maradt, piaci részesedése a teljes figyelembe vett időszakban meghaladta a 10 %-ot, a felülvizsgálati időszakban pedig alacsony árszintet képviselt. A török behozatal által gyakorolt jelentős árnyomás miatt az uniós gazdasági ágazat nem tudta a költségnövekedésnek megfelelő mértékben emelni árait, emiatt a figyelembe vett időszak szinte teljes időtartama alatt veszteségessé vált.

(162)

A Bizottság nem tudott egyéb olyan tényezőt azonosítani, amely az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kárt okozhatta volna. Valójában a Törökországon kívüli egyéb harmadik országokból importált mennyiség (a felülvizsgálati időszakban egészhal-egyenértéken 2 188 tonna) a felülvizsgálati időszakban mindössze 1,4 %-os piaci részesedéssel bírt (szemben a Törökországból érkező 20 446 tonnával, amelynek 13,9 %-os piaci részesedésnek felelt meg). Emellett a felülvizsgálati időszak alatt a Törökországon kívüli egyéb harmadik országokból érkező behozatal átlagos importára (egészhal-egyenértéken 3 336 EUR/tonna) 16 %-kal magasabb volt, mint a Törökországból érkező behozatal átlagos importára (egészhal-egyenértéken 2 884 EUR/tonna).

(163)

Tekintettel a fenti következtetésekre, miszerint az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte a Törökországból érkező behozatal miatt, a Bizottság az alaprendelet 18. cikke (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető-e a Törökországból érkező támogatott behozatal által okozott kár folytatódása.

(164)

Ennek érdekében a Bizottság elemezte a törökországi termelési volumen és szabad kapacitást, az uniós piac vonzerejét a török exportáló gyártók számára, a Törökországból érkező behozatal valószínűsíthető árszintjét szubvencióellenes intézkedések hiányában, valamint ezeknek az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatását.

(165)

A felülvizsgálati időszak alatt Törökországban a pisztráng teljes termelése 95 000 tonna volt (40). Ennek jelentős részét exportálták, mivel Törökországban az egy főre jutó halfogyasztás (körülbelül 6 kg) nagyon alacsony az Unióban mérthez képest (körülbelül 24 kg) (41).

(166)

Emellett a jelenlegi törökországi termelési volumen nem tükrözi az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén aktiválható tényleges termelési kapacitást. A mintába felvett exportáló gyártók és azok az exportáló gyártók, amelyek az eljárás megindításakor hiánytalanul kitöltött mintavételi űrlapot küldtek vissza, 48 %-os, illetve 47 %-os átlagos kapacitáskihasználásról számoltak be. Annak ismeretében, hogy a teljes török pisztrángtermelés 95 000 tonna volt a felülvizsgálati időszakban, a teljes kapacitás extrapolációt alkalmazva 197 000 és 202 000 tonna közé tehető.

(167)

Az együttműködő exportáló gyártók által bejelentett átlagos kapacitáskihasználás alapján az átlagos szabad kapacitás 101 000 és 102 000 tonna között becsülhető. Ez a teljes uniós felhasználás 70 %-át tenné ki. Akkor is, ha ennek csak egy része irányulna az uniós piacra, potenciálisan jelentős exportmennyiséggel kellene számolni, és ez esetben – a (115)–(120) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint – az árak jelentősen alákínálnának az uniós gazdasági ágazat árainak, ami jelentős negatív hatást gyakorolna az uniós gazdasági ágazatra.

(168)

Az uniós piac mind mérete, mind pedig az árak szempontjából vonzó. Törökországban ez a pisztrángtermelők messze legfontosabb exportpiaca, amely teljes pisztrángexportjuk 55 %-át teszi ki. Az Unióba irányuló kivitel 59 %-kal magasabb, mint a második legnagyobb exportpiacára, Oroszországba irányuló export, amely a török pisztrángexport 33 %-át teszi ki (42). Az uniós piac és Oroszország együttesen a teljes török pisztrángkivitel mintegy 85 %-át képviselte. A felülvizsgálati időszakban az uniós piacra irányuló török import árai valamivel magasabbak voltak, mint az Oroszországba irányuló behozatal árai, ami az uniós piacot valamivel jövedelmezőbbé tette, az orosz piachoz képest. A török pisztráng 10 legnagyobb exportpiaca közül csak két piac – Vietnám és Japán – kínál az uniós áraknál magasabb árakat, azonban ez a két piac viszonylag jelentéktelen volt (a török exportnak mindössze 5 %-át, illetve 2 %-át tette ki).

(169)

Az uniós piac vonzerejét a földrajzi közelség is indokolja; különösen amiatt, hogy a pisztráng nem alkalmas távoli és hosszú ideig tartó szállításra. A török exportőrök ugyanis már jól bejáratott értékesítési csatornákkal rendelkeznek az Unióban, ami logisztikai szempontból megkönnyíti az Unióba irányuló kivitelt.

(170)

A meglévő intézkedések ellenére Törökország jelentős mennyiségű pisztrángot értékesített az Unióba a figyelembe vett időszakban, és a felülvizsgálati időszakban még mindig jelentős (közel 14 %-os) piaci részesedéssel rendelkezett. Ezek az értékesítések olyan áron történtek, amellyel – még a kiegyenlítő vámok mellett is – jelentősen alákínáltak az uniós gazdasági ágazat értékesítési árainak az uniós piacon.

(171)

Az uniós piac ezért vonzónak tekinthető a török gyártók számára, és megállapítható, hogy a Törökországban rendelkezésre álló szabad kapacitás legalább részben az uniós piacra irányulna. A Bizottság ennek kapcsán emlékeztet arra, hogy az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakában – azaz a kiegyenlítő vámok kivetése előtt – a török behozatal piaci részesedése elérte a 17 %-ot.

(172)

A szóban forgó behozatal valószínű hatását illetően a Bizottság megvizsgálta annak az intézkedések hatályvesztése esetén várható árszintjét. E tekintetben a Bizottság észszerű és konzervatív megközelítésnek tekintette a felülvizsgálati időszak alatti, szubvencióellenes vám nélküli behozatali árszinteket. A Bizottság az átlagosan 19,8 %-os alákínálási különbözetet jelentősnek ítélte.

(173)

Míg az uniós gazdasági ágazatnak a figyelembe vett időszak alatt sikerült növelnie az átlagos egységárakat anélkül, hogy piaci részesedése csökkent volna, ez a jövedelmezősége rovására történt. Ezért az ilyen stratégia nem járható út az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén, különösen azért, mert ebben az esetben jelentősen növekedne az uniós piacra nehezedő árnyomás. Így az uniós piacra való belépés visszafogása nélkül a török export volumene valószínűleg még a felülvizsgálati időszak alatti áraknál is alacsonyabb áron növekedne. Az ilyen árnyomással nagy volumenben szembesülő uniós gazdasági ágazat kénytelen lesz csökkenteni értékesítési árait, ha fenn kívánja tartani értékesítési volumenét. Ennek következtében a már eleve negatív jövedelmezősége valószínűleg még tovább romlik majd. Összefüggés állapítható meg ugyanis az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége és a török behozatal volumenének alakulása között. Amikor a behozatali volumen 2016 és 2018 között csökkent, az uniós gazdasági ágazat képes volt javítani jövedelmezőségét, míg a felülvizsgálati időszakban, amikor a behozatali volumen ismét nőtt, az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége csökkent.

(174)

Ellenkező esetben ha az uniós gazdasági ágazat megkísérelné a jelenlegi szinten tartani értékesítési árait, nagy a valószínűsége annak, hogy a török exportáló gyártók – az uniós gazdasági ágazat rovására – az intézkedések bevezetése előtti szintre emelik értékesítési volumenüket és piaci részesedésüket. Ez a helyzet szintén negatív hatást gyakorolna az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségére, mivel az már nem tudná fedezni állandó költségeit.

(175)

Mindez negatívan befolyásolná és rontaná az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségét és általános gazdasági helyzetét. Ezzel párhuzamosan az uniós gazdasági ágazat elesne attól a lehetőségtől, hogy megvalósítsa az egészségügyi és környezetvédelmi előírásoknak való megfeleléshez szükséges beruházásokat.

(176)

Figyelembe véve az uniós gazdasági ágazat jelenlegi hátrányos helyzetét, az intézkedések hatályon kívül helyezésének pusztító hatása lenne.

(177)

A fenti megállapításokra, nevezetesen a Törökországban rendelkezésre álló hatalmas szabad kapacitásra, az uniós piac vonzerejére, a Törökországból érkező behozatal árszintjére és annak az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt valószínű hatására tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a kár folytatódna.

(178)

Az alaprendelet 31. cikke alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő kiegyenlítő intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása az összes érintett érdek értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeit is.

(179)

A vizsgálat kimutatta, hogy az uniós gazdasági ágazatot kár érte, és az intézkedések megszüntetése valószínűleg a támogatott török behozatal által támasztott tisztességtelen versenyhez vezetne.

(180)

Mindezek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kiegyenlítő intézkedések fenntartása az uniós gazdasági ágazat érdekében áll.

(181)

A jelenlegi felülvizsgálatban egyetlen független importőr vagy felhasználó sem jelentkezett, illetve nem válaszolt a kérdőívre.

(182)

Arra utaló bizonyítékok hiányában, hogy a hatályban lévő intézkedések jelentős hatást gyakoroltak volna az importőrökre vagy a felhasználókra, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések fenntartása nem érinti őket jelentős mértékben.

(183)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek miatt az érintett országból származó pisztráng behozatalára vonatkozó jelenlegi intézkedések fenntartása ne szolgálná az Unió érdekét.

(184)

A Bizottság által a támogatás folytatódásának valószínűségére, a kár folytatódásának valószínűségére és az uniós érdekre vonatkozóan levont következtetések alapján a Törökországból származó pisztráng behozatalára vonatkozó szubvencióellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(185)

Az e rendeletben meghatározott vállalatspecifikus kiegyenlítő vámtételek kizárólag a Törökországból származó és a megnevezett jogalanyok által gyártott érintett termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten meg nem jelölt vállalatok – köztük a kifejezetten megjelölt vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatok – által gyártott érintett termék behozatalaira a „minden más vállalatra” vonatkozó vámtételt kell alkalmazni. E vállalatok esetében az egyedi kiegyenlítő vámtételek nem alkalmazhatók.

(186)

Ha egy vállalatnak a későbbiekben megváltozik a neve, a rá vonatkozó egyedi kiegyenlítő vámtételek a kérelme alapján alkalmazhatók. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni. A kérelemnek tartalmaznia kell minden olyan releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó vámtételre való jogosultságát. Ha a vállalat nevének megváltozása nem érinti a vállalatra vonatkozó vámtétel igénybevételére való jogosultságot, a Bizottság közzéteszi a névváltoztatást az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(187)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (43) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletében előírt visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, az esedékesség napja szerinti hónap első naptári napján érvényes kamatláb értékének megfelelő késedelmi kamat fizetendő.

(188)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,