02018R2035 — HU — 01.01.2019 — 001.001


Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

►B

A BIZOTTSÁG (EU) 2018/2035 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2018. október 18.)

az Északi-tengeren a bizonyos fajok tengerfenéki halászatában alkalmazandó visszadobási kötelezettség 2019–2021 közötti végrehajtásának részletes szabályairól

(HL L 327, 2018.12.21., 17. o)

Módosította:

 

 

Hivatalos Lap

  Szám

Oldal

Dátum

►M1

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/906 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2019. március 13.)

  L 145

4

4.6.2019




▼B

A BIZOTTSÁG (EU) 2018/2035 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2018. október 18.)

az Északi-tengeren a bizonyos fajok tengerfenéki halászatában alkalmazandó visszadobási kötelezettség 2019–2021 közötti végrehajtásának részletes szabályairól



1. cikk

A kirakodási kötelezettség végrehajtása

Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésében előírt kirakodási kötelezettség a 2019–2021 közötti időszakban e rendelettel összhangban alkalmazandó az Északi-tenger (ICES 2a, 3a körzet és ICES 4 alterület) uniós vizein a fogási korlátok hatálya alá tartozó fajok tengerfenéki halászatában.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

„Seltra-hálópanel” :

olyan szelektáló eszköz, amely:

— egy négyes osztatú hálószakaszban három 90 mm-es szembőségű hálómezőhöz csatlakozó, legalább 270 mm szembőségű (rombusz alakú) hálószemekből, vagy legalább 140 mm szembőségű (négyzetes) hálószemekből szőtt felső hálópanel,

— legalább 3 méter hosszúságú,

— legfeljebb 4 méter távolságra helyezkedik el a zsákkötéltől, valamint

— szélessége eléri a vonóháló felső rétegének teljes szélességét (azaz szegélytől szegélyig ér).

2.

„hálórácsos szelektáló eszköz (Netgrid)” : kettős osztatú vonóhálóba illesztett négyes osztatú háló, amelyben egy legalább 200 mm szembőségű, rombusz alakú szemekből álló döntött hálórács a vonóháló tetején lévő menekülőnyíláshoz vezet.

3.

„flamand hálópanel” :

a merevítőrudas vonóháló utolsó, kúpos kialakítású hálószakasza, amelynek:

— hátulsó oldala közvetlenül csatlakozik a zsákvéghez,

— felső és alsó hálószakasza (a hálószemek csomók között mért távolságát tekintve) legalább 120 mm szembőségű hálóanyagból készül,

— nyújtott hossza legalább 3 m.

4.

„SepNep” :

olyan feszítőlapos vonóháló, amely:

— a 80–99 +≥ 100 mm szembőségtartományon belüli hálóból készül,

— több 80–120 mm szembőségű zsákvéggel rendelkezik, amelyek egyetlen hosszabbító elemhez vannak erősítve; a vonóháló legfelső zsákvége legalább 120 mm szembőségű, és egy legfeljebb 105 mm szembőségű elválasztó hálómezővel van felszerelve, valamint

— opcionálisan egy legalább 17 mm rácsrúdtávolságú szelektáló ráccsal is ellátható, feltéve, hogy annak kialakítása lehetővé teszi a norvég homár kis méretű egyedeinek menekülését.

3. cikk

A norvég homárra vonatkozó, túlélési arányon alapuló mentesség

(1)  Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerinti, túlélési arányon alapuló mentesség alkalmazandó az Északi-tenger (ICES 2a és 3a körzet, illetve ICES 4 alterület) uniós vizein a norvég homár következő fogásaira:

a) csapdával ejtet fogások (FPO ( 1 ));

b)  ►M1  az alábbiakkal felszerelt fenékvonóhálókkal (OTB, OTT, TBN) ejtett fogások: ◄

1. 80 mm-nél nagyobb szembőségű zsákvég; vagy

2. legalább 70 mm szembőségű és legfeljebb 35 mm rácsrúdtávolságú fajszelektáló ráccsal ellátott zsákvég; vagy

3. legalább 35 mm szembőségű és legfeljebb 19 mm rácsrúdtávolságú fajszelektáló ráccsal ellátott zsákvég.

(2)  Az (1) bekezdésben említett körülmények között kifogott norvég homárok visszadobásakor az állatokat haladéktalanul és egészben vissza kell engedni a fogás helye szerinti területen.

(3)  A közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró tagállamok minden év május 31. előtt a lehető leghamarabb további tudományos információkat nyújtanak be az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mentesség alátámasztására. A Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) minden év augusztus 1-je előtt értékeli a benyújtott tudományos információkat.

4. cikk

A közönséges nyelvhalra vonatkozó, túlélési arányon alapuló mentesség

(1)  Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerinti, túlélési arányon alapuló mentesség alkalmazandó a közönséges nyelvhalnak az ICES 4c körzet uniós vizein a parttól számított hat tengeri mérföld távolságon belül, de az azonosított halbölcsőhelyeken kívül 80–99 mm-es szembőségű zsákvéggel rendelkező feszítőlapos vonóhálókkal (OTB) ejtett fogásaiban a minimális állományvédelmi referenciaméretnél kisebb egyedekre.

(2)  Az (1) bekezdésben említett mentesség csak a legfeljebb 10 méter teljes hosszúságú és legfeljebb 221 kW motorteljesítményű hajók esetében alkalmazandó, amelyek legfeljebb 30 méter mélységű vizekben legfeljebb 1 óra 30 perces időtartamig vontatnak halászeszközt.

(3)  Az (1) bekezdésben említett körülmények között kifogott közönséges nyelvhalak visszadobásakor az állatokat haladéktalanul vissza kell engedni.

5. cikk

A fogási korlátok hatálya alá tartozó fajok csapdákkal és hálóvarsákkal járulékosan kifogott egyedeire vonatkozó, túlélési arányon alapuló mentesség

(1)  Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerinti, túlélési arányon alapuló mentesség alkalmazandó az ICES 3a körzet és az ICES 4 alterület uniós vizein a csapdákkal és hálóvarsákkal (FPO, FYK) járulékosan kifogott, fogási korlátok hatálya alá tartozó fajok összes fogására.

(2)  Az (1) bekezdésben említett körülmények között kifogott halak visszadobásakor az állatokat a vízfelszín alatt haladéktalanul vissza kell engedni a vízbe.

6. cikk

A célzottan vagy járulékos fogásként kifogott sima lepényhalakra vonatkozó, túlélési arányon alapuló mentesség

(1)  Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerinti, túlélési arányon alapuló mentesség alkalmazandó az ICES 3a körzet és az ICES 4 alterület uniós vizein a következő fogásokra:

a) hálóval (GNS, GTR, GTN, GEN) kifogott sima lepényhalak;

b) dán kerítőhálókkal kifogott sima lepényhalak;

▼M1

c) a téli hónapokban (november 1-jétől április 30-ig) a lepényhal-alakúakra vagy a hengeres testű halakra irányuló halászatban legalább 120 mm-es szembőségű fenékvonóhálóval (OTB, OTT, PTB) kifogott sima lepényhalak.

▼B

(2)  Az (1) bekezdésben említett körülmények között kifogott sima lepényhalak visszadobásakor az állatokat haladéktalanul vissza kell engedni.

7. cikk

A sima lepényhal minimális állományvédelmi referenciaméretnél kisebb egyedeire vonatkozó, túlélési arányon alapuló mentesség

(1)  Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerinti, túlélési arányon alapuló mentesség alkalmazandó az ICES 2a körzet és az ICES 4 alterület uniós vizein a sima lepényhal 80–119 mm szembőségű merevítőrudas vonóhálókkal (BT2) kifogott, minimális állományvédelmi referenciaméretnél kisebb egyedeire.

(2)  Az (1) bekezdésben említett mentesség ideiglenesen, 2019. december 31-ig alkalmazandó. A közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró tagállamok 2019. május 31. előtt a lehető leghamarabb további tudományos információkat nyújtanak be a mentesség alátámasztására. A Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) 2019. augusztus 1-je előtt értékeli a benyújtott tudományos információkat.

(3)  Az (1) bekezdésben említett körülmények között kifogott sima lepényhalak visszadobásakor az állatokat a vízfelszín alatt haladéktalanul vissza kell engedni a vízbe.

8. cikk

A rájaalakúakra vonatkozó, túlélési arányon alapuló mentesség

(1)  Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerinti, túlélési arányon alapuló mentesség alkalmazandó az Északi-tenger (ICES 2a és 3a körzet, illetve ICES 4 alterület) uniós vizein a rájaalakúak bármilyen halászeszközzel ejtett összes fogására.

(2)  A közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró tagállamok minden év május 31. előtt a lehető leghamarabb további tudományos információkat nyújtanak be az (1) bekezdésben meghatározott mentesség alátámasztására. A Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) minden év augusztus 1-je előtt értékeli a benyújtott tudományos információkat.

(3)  Az (1) bekezdésben meghatározott mentességet a kakukkrájákra 2019. december 31-ig kell alkalmazni. A közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró tagállamok 2019. május 31. előtt a lehető leghamarabb további tudományos információkat nyújtanak be a mentesség alátámasztására. A Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) 2019. augusztus 1-je előtt értékeli a benyújtott tudományos információkat.

(4)  Az (1) bekezdésben említett körülmények között kifogott rájaalakúak visszadobásakor az állatokat a vízfelszín alatt haladéktalanul vissza kell engedni a vízbe.

9. cikk

De minimis kivételek

Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a következő mennyiségek dobhatók vissza az említett rendelet 15. cikke (4) bekezdésének c) pontja alapján:

a) a tükörhálót és kopoltyúhálót (GN, GNS, GND, GNC, GTN, GTR, GEN, GNF) használó hajók által az ICES 2a és 3a körzet és az ICES 4 alterület uniós vizein folytatott, közönséges nyelvhalra irányuló halászatban:

a közönséges nyelvhal minimális állományvédelmi referenciaméret alatti vagy feletti egyedeiből e faj teljes éves fogásának legfeljebb 3 %-a;

b) a flamand hálópanellel felszerelt, 80–119 mm-es szembőségű merevítőrudas vonóhálót (TBB) használó hajók által az ICES 4 alterület uniós vizein folytatott, közönséges nyelvhalra irányuló halászatban:

a közönséges nyelvhal minimális állományvédelmi referenciaméret alatti egyedeiből e faj teljes éves fogásának legfeljebb 6 %-a 2019-ben, 5 %-a a fennmaradó időszakban;

c)  ►M1  a legalább 70 mm szembőségű, legfeljebb 35 mm rácsrúdtávolságú fajszelektáló ráccsal ellátott fenékvonóhálót (OTB, OTT, TBN) használó hajók által az ICES 3a körzet uniós vizein folytatott, norvég homárra irányuló halászatban: ◄

a közönséges nyelvhal, a foltos tőkehal, a vékonybajszú tőkehal, a közönséges tőkehal, a fekete tőkehal és a szürke tőkehal minimális állományvédelmi referenciaméret alatti egyedeinek azon együttes mennyisége, amely nem haladja meg a norvég homár, a közönséges nyelvhal, a foltos tőkehal, a vékonybajszú tőkehal, a norvég garnéla, a közönséges tőkehal, a fekete tőkehal és a szürke tőkehal teljes éves fogásának 4 %-át;

d)  ►M1  a legalább 35 mm szembőségű, legfeljebb 19 mm rácsrúdtávolságú fajszelektáló ráccsal és menekülőnyílással ellátott fenékvonóhálót (OTB, OTT) használó hajók által az ICES 3a körzet uniós vizein folytatott, norvég garnélára irányuló halászatban: ◄

a közönséges nyelvhal, a foltos tőkehal, a vékonybajszú tőkehal, a közönséges tőkehal, a sima lepényhal, a fekete tőkehal, a hering, a norvég tőkehal, az aranylazac és a kék puhatőkehal minimális állományvédelmi referenciaméret alatti egyedeinek azon együttes mennyisége, amely nem haladja meg a norvég homár, a közönséges nyelvhal, a foltos tőkehal, a vékonybajszú tőkehal, a közönséges tőkehal, a fekete tőkehal, a sima lepényhal, a norvég garnéla, a szürke tőkehal, a norvég tőkehal, az aranylazac, a hering és a kék puhatőkehal teljes éves fogásának 5 %-át;

▼M1

e) a 70–99 mm szembőségű (TR2) fenékvonóhálót vagy kerítőhálót (OTB, OTT, SDN, SSC) használó hajók által az ICES 4c körzet uniós vizein folytatott vegyes tengerfenéki halászatban:

a vékonybajszú tőkehal és a közönséges tőkehal minimális állományvédelmi referenciaméret alatti egyedeinek azon együttes mennyisége, amely nem haladja meg a vékonybajszú tőkehal és a közönséges tőkehal teljes éves fogásának 2019-ben 6 %-át, illetve 2020-ban és 2021-ben 5 %-át; közönséges tőkehalból az említett teljes éves fogás legfeljebb 2 %-ának megfelelő mennyiség dobható vissza;

f) a 70–99 mm szembőségű (TR2) fenékvonóhálót vagy kerítőhálót (OTB, OTT, SDN, SSC) használó hajók által az ICES 4a és 4b körzet uniós vizein folytatott vegyes tengerfenéki halászatban:

a vékonybajszú tőkehal és a közönséges tőkehal minimális állományvédelmi referenciaméret alatti egyedeinek azon együttes mennyisége, amely 2019-ben nem haladja meg a vékonybajszú tőkehal és a közönséges tőkehal teljes éves fogásának 6 %-át; közönséges tőkehalból az említett teljes éves fogás legfeljebb 2 %-ának megfelelő mennyiség dobható vissza;

▼B

g)  ►M1  a 90–119 mm szembőségű, Seltra-hálópanellel felszerelt fenékvonóhálót (OTB, OTT, TBN, PTB), vagy legalább 120 mm szembőségű fenékvonóhálót (OTB, OTT, TBN, PTB) használó hajók által az ICES 3a körzet uniós vizein folytatott halászatban: ◄

a vékonybajszú tőkehal minimális állományvédelmi referenciaméret alatti egyedeiből a norvég homár, a közönséges tőkehal, a foltos tőkehal, a vékonybajuszú tőkehal, a fekete tőkehal, a közönséges nyelvhal, a sima lepényhal és a szürke tőkehal teljes éves fogásának legfeljebb 2 %-a;

h) a SepNeppel felszerelt, 80–99 mm-es szembőségű fenékvonóhálót használó hajók által az ICES 4 alterület uniós vizein folytatott, norvég homárra irányuló halászatban:

a sima lepényhal minimális állományvédelmi referenciaméret alatti egyedeinek azon mennyisége, amely nem haladja meg a fekete tőkehal, a sima lepényhal, a foltos tőkehal, a vékonybajuszú tőkehal, a közönséges tőkehal, a norvég garnéla, a közönséges nyelvhal és a norvég homár teljes éves fogásának 3 %-át;

i) a merevítőrudas vonóhálót használó hajók által az ICES 4b és 4c körzet uniós vizein folytatott, homoki garnélára irányuló halászatban:

a fogási korlátok hatálya alá tartozó fajok összesített fogásainak azon mennyisége, amely nem haladja meg e fogások teljes éves mennyiségének 7 %-át 2019-ben és 2020-ban, és 6 %-át 2021-ben;

j) a 100–119 mm szembőségű fenékvonóhálót (OTB, OTT, PTB) használó hajók által az ICES 4 alterület uniós vizein folytatott, északi menyhalra irányuló tengerfenéki halászatban:

az északi menyhal minimális állományvédelmi referenciaméret alatti egyedeiből az e halászatban e fajból ejtett teljes éves fogás legfeljebb 3 %-a;

a j) pontban meghatározott de minimis kivétel ideiglenesen, 2019. december 31-ig alkalmazandó. A közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró tagállamok 2019. május 31. előtt további tudományos információkat nyújtanak be a mentesség alátámasztására. A Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) 2019. augusztus 1-je előtt értékeli a benyújtott tudományos információkat;

k) a legalább 120 mm szembőségű fenékvonóhálót (OTB, OTT, PTB) használó hajók által az ICES 4 alterület uniós vizein folytatott, északi menyhalra irányuló tengerfenéki halászatban:

az északi menyhal minimális állományvédelmi referenciaméret alatti egyedeiből az e halászatban e fajból ejtett teljes éves fogás legfeljebb 3 %-a;

l) a 80–119 mm-es szembőségű merevítőrudas vonóhálót használó hajók által az ICES 4 alterület uniós vizein folytatott vegyes tengerfenéki halászatban:

a vékonybajszú tőkehal minimális állományvédelmi referenciaméret alatti egyedeinek azon mennyisége, amely nem haladja meg a sima lepényhal és a közönséges nyelvhal teljes éves fogásának 2 %-át.

A közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró tagállamok minden év május 31. előtt a lehető leghamarabb további tudományos információkat nyújtanak be a mentesség alátámasztására. A Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) minden év augusztus 1-je előtt értékeli a benyújtott tudományos információkat;

m) a 80–99 mm szembőségű fenékvonóhálót (OTB, OTT, PTB, TBB) használó hajók által az ICES 4 alterületen folytatott vegyes tengerfenéki halászatban:

fattyúmakrélából 2019-ben az e halászatban ejtett teljes éves fogás legfeljebb 7 %-a;

az m) pontban meghatározott de minimis kivétel ideiglenesen, 2019. december 31-ig alkalmazandó. A közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró tagállamok 2019. május 31. előtt a lehető leghamarabb további tudományos információkat nyújtanak be a mentesség alátámasztására. A Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) 2019. augusztus 1-je előtt értékeli a benyújtott tudományos információkat;

n) a 80–99 mm szembőségű fenékvonóhálót (OTB, OTT, PTB, TBB) használó hajók által az ICES 4 alterületen folytatott vegyes tengerfenéki halászatban:

makrélából 2019-ben az e halászatban ejtett teljes éves fogás legfeljebb 7 %-a;

az n) pontban meghatározott de minimis kivétel ideiglenesen, 2019. december 31-ig alkalmazandó. A közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró tagállamok 2019. május 31. előtt a lehető leghamarabb további tudományos információkat nyújtanak be a mentesség alátámasztására. A Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) 2019. augusztus 1-je előtt értékeli a benyújtott tudományos információkat.

10. cikk

A Skagerrak területén alkalmazandó különleges technikai intézkedések

(1)  A Skagerrak területén tilos a fedélzeten tartani vagy használni bármilyen, 120 mm-nél kisebb szembőségű vonóhálót, dán kerítőhálót, merevítőrudas vonóhálót vagy hasonló vontatott hálót.

(2)  Az (1) bekezdéstől eltérve használhatók az alábbi vonóhálók:

a) a legalább 90 mm szembőségű zsákvéggel ellátott vonóhálók, amennyiben Seltra-hálópanellel vagy legfeljebb 35 mm rácsrúdtávolságú szelektáló ráccsal is rendelkeznek;

b) a legalább 70 mm szembőségű (négyzet alakú hálószemekből álló) zsákvéggel ellátott vonóhálók, amennyiben legfeljebb 35 mm rácsrúdtávolságú szelektáló ráccsal is rendelkeznek;

c) nyílt tengeri fajok vagy ipari célból fogott fajok halászata esetén a 70 mm-nél kisebb szembőségű vonóhálók, feltéve, hogy a fogás több mint 80 %-ban egy vagy több nyílt tengeri fajt vagy ipari célból halászott fajt tartalmaz;

d) norvég garnéla halászata esetén a legalább 35 mm szembőségű zsákvéggel ellátott vonóhálók, amennyiben legfeljebb 19 mm rácsrúdtávolságú szelektáló ráccsal is rendelkeznek.

(3)  A norvég garnélának a (2) bekezdés d) pontja szerinti halászata esetén alkalmazható halvisszatartó eszköz, ha elegendő halászati lehetőség áll rendelkezésre a járulékos fogások beszámításához, és amennyiben a halvisszatartó eszköz megfelel az alábbiaknak:

a) 120 mm vagy annál nagyobb szembőségű, négyzet alakú hálószemekből álló felső hálópanellel van ellátva;

b) legalább 3 méter hosszúságú; valamint

c) legalább olyan széles, mint a szelektáló rács.

11. cikk

SepNep

Az (EU) 2018/973 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban engedélyezett a SepNep-hálók használata.

12. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2019. január 1-jétől2021. december 31-ig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.



( 1 ) Az e rendeletben alkalmazott halászeszközkódok a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló 1224/2009/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2011. április 8-i 404/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet XI. mellékletében szereplő kódoknak felelnek meg (HL L 112., 2011.4.30., 1. o.). Azon hajók esetében, amelyek teljes hosszúsága 10 méternél kisebb, az e táblázatban használt halászeszközkódok a FAO halászeszköz-osztályozási kódjainak felelnek meg.