EURÓPAI BIZOTTSÁG
Strasbourg, 2024.11.26.
COM(2024) 721 final
Ajánlás
A TANÁCS AJÁNLÁSA
Málta nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervének jóváhagyásáról
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Strasbourg, 2024.11.26.
COM(2024) 721 final
Ajánlás
A TANÁCS AJÁNLÁSA
Málta nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervének jóváhagyásáról
Ajánlás
A TANÁCS AJÁNLÁSA
Málta nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervének jóváhagyásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 121. cikkére,
tekintettel az (EU) 2024/1263 rendeletre és különösen annak 17. cikkére,
tekintettel a Bizottság ajánlására,
mivel:
ÁLTALÁNOS MEGFONTOLÁSOK
1.Az uniós gazdasági kormányzás megreformált kerete 2024. április 30-án hatályba lépett. A gazdaságpolitikák hatékony összehangolásáról és a többoldalú költségvetési felügyeletről szóló (EU) 2024/1263 európai parlamenti és tanácsi rendelet 1 , a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásáról szóló, módosított 1467/97/EK rendelet 2 és a tagállamok költségvetési keretrendszeréről szóló, módosított 2011/85/EU tanácsi irányelv 3 együttesen a megreformált uniós gazdasági kormányzási keret központi elemei. A keret reformok és beruházások révén törekszik biztosítani az államadósság fenntarthatóságát, valamint a fenntartható és inkluzív növekedést. Előmozdítja a nemzeti felelősségvállalást, és a középtávra helyezi a hangsúlyt, amihez a szabályok hatékonyabb és következetesebb érvényesítése társul.
2.Az új gazdasági kormányzási keret középpontjában a tagállamok által a Tanácsnak és a Bizottságnak benyújtott nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek állnak. E terveknek két célkitűzést kell megvalósítaniuk: i. biztosítaniuk kell, hogy az államadósság a kiigazítási időszak végére megalapozottan csökkenő pályán álljon, vagy prudens szinten maradjon, a költségvetési hiány pedig középtávon a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alá csökkenjen és e szint alatt maradjon, valamint ii. biztosítaniuk kell az európai szemeszter keretében azonosított fő kihívásokra reagáló, illetve az EU közös prioritásainak kezelését célzó reformok és beruházások megvalósítását. E célból minden tervnek tartalmaznia kell a nettó kiadási 4 pályára vonatkozó középtávú kötelezettségvállalást, amely tényleges költségvetési korlátot állapít meg a terv négy- vagy ötéves időtartamára (a tagállam rendes jogalkotási ciklusától függően). Emellett a tervben ki kell fejteni, hogy a tagállam miként fogja biztosítani az európai szemeszter keretében – különösen az országspecifikus ajánlásokban (ideértve adott esetben a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében megfogalmazott ajánlásokat is) – azonosított fő kihívásokra reagáló reformok és beruházások megvalósítását, továbbá hogy a tagállam miként fogja kezelni a közös uniós prioritásokat. A költségvetési kiigazítás négyéves időszakra szól, amely legfeljebb három évvel meghosszabbítható, ha a tagállam elkötelezi magát az (EU) 2024/1263 rendeletben meghatározott kritériumoknak megfelelő releváns reformok és beruházások végrehajtása mellett.
7.A Bizottság a terv benyújtását követően értékeli, hogy az megfelel-e az (EU) 2024/1263 rendeletben foglalt követelményeknek.
8.Ezt követően a Tanács a Bizottság ajánlása alapján ajánlást fogad el, amelyben meghatározza az érintett tagállam nettó kiadási pályáját, és adott esetben jóváhagyja a költségvetési kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reform- és beruházási kötelezettségvállalásokat.
MÁLTA NEMZETI KÖZÉPTÁVÚ KÖLTSÉGVETÉSI-STRUKTURÁLIS TERVÉVEL KAPCSOLATOS MEGFONTOLÁSOK
10.Málta 2024. szeptember 20-án benyújtotta nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervét a Tanácsnak és a Bizottságnak.
A terv benyújtását megelőző eljárás
11.A Bizottság 2024. június 21-én az (EU) 2024/1263 rendelet 9. cikkének megfelelően megküldte Máltának a referenciapályát 5 . A Bizottság 2024. szeptember 20-án közzétette a referenciapályát 6 . A referenciapálya kockázatalapú, és biztosítja, hogy az államadósság a költségvetési kiigazítási időszak végére – a kiigazítási időszakon túli további költségvetési intézkedések nélkül – középtávon megalapozottan csökkenő pályán legyen vagy prudens szinten maradjon, továbbá hogy az államháztartási hiány a kiigazítási időszakban a GDP 3 %-a alá csökkenjen, és középtávon e referenciaérték alatt maradjon. Középtáv alatt a kiigazítási időszak végét követő tízéves időszak értendő. Az (EU) 2024/1263 rendelet 6. cikkének d) pontja, valamint 7. és 8. cikke értelmében a referenciapálya összhangban van a költségvetési hiányra vonatkozó referenciaértékkel, az államadósság-fenntarthatósági védintézkedéssel és a költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedéssel is. Málta referenciapályája szerint – a Bizottság feltételezései alapján, és négyéves kiigazítási időszakkal számolva – a nettó kiadások növekedése nem haladhatja meg az 1. táblázatban szereplő értékeket. Ez a kiigazítási időszak (2025–2028) során a nettó kiadások 5,9 %-os átlagos növekedésének felel meg.
1. táblázat: A Bizottság által Málta részére 2024. június 21-én eljuttatott referenciapálya
|
2025 |
2026 |
2027 |
2028 |
2025–2028 átlag |
|
|
A nettó kiadások maximális növekedése (éves, %) |
6,0 |
5,8 |
5,9 |
5,7 |
5,9 |
Forrás: a Bizottság számítása.
12.Málta és a Bizottság az (EU) 2024/1263 rendelet 12. cikkével összhangban 2024 júniusától szeptemberéig szakértői szintű párbeszédet folytatott. A párbeszéd középpontjában a Málta által tervezett nettó kiadási pálya és az annak alapjául szolgáló feltételezések (különösen a referenciaérték felülvizsgálatának a GDP-re gyakorolt várható hatása), továbbá az európai szemeszter keretében azonosított fő kihívásokra, valamint a méltányos zöld és digitális átállással, a társadalmi és gazdasági rezilienciával, az energiabiztonsággal és a védelmi képességek kiépítésével kapcsolatos közös uniós prioritásokra reagáló reformok és beruházások tervezett megvalósítása álltak.
13.Málta – az általa szolgáltatott információk szerint – az (EU) 2024/1263 rendelet 11. cikkének (3) bekezdésével és 36. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban 2024 szeptemberében konzultációt folytatott a szociális partnerekkel. A Málta tervében szereplő információk szerint az intézkedésekről és kezdeményezésekről konzultáltak a Máltai Gazdasági és Szociális Fejlesztési Tanáccsal (MCESD), amely a legfőbb szociális partnereket tömörítő platform Máltán.
Egyéb kapcsolódó eljárások
14.A Tanács 2024. július 26-án megállapította, hogy a hiánykritériumnak való meg nem felelés miatt Máltán túlzott hiány áll fenn 7 . A Tanács a jelen ajánlással egyidejűleg az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdésén alapuló ajánlást fogadott el a Máltán fennálló túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről 8 . Az említett ajánlásoknak az új gazdasági kormányzási keretre való áttéréshez igazodó és az által indokolt, egyidejű elfogadása biztosítja az ajánlott kiigazítási pályák közötti összhangot.
15.Málta 2024. október 15-én benyújtotta 2025-re vonatkozó költségvetésiterv-javaslatát. A Bizottság 2024. november 26-án véleményt 9 fogadott el erről a költségvetésiterv-javaslatról.
16.A Tanács 2024. október 21-én az európai szemeszter keretében több országspecifikus ajánlást 10 intézett Máltához.
A TERV ÖSSZEFOGLALÁSA ÉS A BIZOTTSÁG ÁLTALI ÉRTÉKELÉSE
17.Az (EU) 2024/1263 rendelet 16. cikkével összhangban a Bizottság a következőképpen értékelte a tervet:
Háttér: makrogazdasági és költségvetési helyzet és kilátások
18.Máltán 2023-ban 7,5 %-kal nőtt a gazdasági tevékenység, ami a magánfogyasztásnak és az exportnak tudható be. Az Európai Bizottság 2024. őszi előrejelzése szerint az erős belföldi keresletnek és az exportteljesítménynek köszönhetően a gazdaság 2024-ben várhatóan 5,0 %-kal bővül. 2025-ben a reál-GDP várhatóan 4,3 %-kal nő, mivel a fogyasztás és a beruházások továbbra is támogatják a növekedést. 2026-ban a reál-GDP várhatóan ugyancsak 4,3 %-kal nő, mivel a gazdaság fenntartja növekedési lendületét. Az előrejelzés által lefedett időszakban (2024–2026) Málta potenciális GDP-je várhatóan (átlagosan) stabil ütemben fog növekedni, ami a munkaerő erőteljes hozzájárulásának és kisebb mértékben a tőkefelhalmozásnak tudható be. A munkanélküliségi ráta 2023-ban 3,5 % volt, és a Bizottság előrejelzése szerint 2024-ben 3,2 %, 2025-ben 3,1 % és 2026-ban 3,0 % lesz. Az infláció (GDP-deflátor) az előrejelzések szerint a 2023. évi 5,3 %-ról 2024-ben 2,6 %-ra csökken, majd 2025-ben 2,5 %, 2026-ban pedig 2,1 % lesz.
19.A költségvetési helyzet alakulását illetően Málta 2023. évi államháztartási hiánya a GDP 4,5 %-ának felelt meg. A mutató értéke az Európai Bizottság 2024. őszi előrejelzése szerint 2024-ben a GDP 4,0 %-a lesz, majd 2025-ben a GDP 3,5 %-ára és 2026-ban – változatlan szakpolitikát feltételezve – 3,1 %-ára tovább csökken. Az Európai Bizottság 2024. őszi előrejelzésében figyelembe vette Málta 2025-re vonatkozó költségvetés-tervezetét, amelyet a kormány októberben terjesztett a nemzeti parlament elé. Az államadósság 2023 végén a GDP 47,4 %-át tette ki. Az Európai Bizottság 2024. őszi előrejelzése szerint az adósságráta 2024 végére várhatóan a GDP 49,8 %-ára emelkedik. A mutató értéke az előrejelzés szerint 2025 végére a GDP 50,4 %-ára nő, 2026 végére pedig a GDP 50,2 %-ának megfelelő mértékű lesz. Költségvetési előrejelzésében a Bizottság a középtávú tervekben szereplő kötelezettségvállalások közül csak azokat veszi figyelembe, amelyeket hitelt érdemlően bejelentett és kellő részletességgel meghatározott konkrét szakpolitikai intézkedések támasztanak alá.
A tervben szereplő nettó kiadási pálya és főbb makrogazdasági feltételezések
20.Málta nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terve a 2025–2028-as időszakra vonatkozik, és négy évre szóló költségvetési kiigazítást irányoz elő.
21.A terv tartalmazza az (EU) 2024/1263 rendelet 13. cikkében előírt valamennyi információt.
22.Málta a tervben kötelezettséget vállal a 2. táblázatban feltüntetett nettó kiadási pálya végrehajtására, ami 2025-től 2028-ig a nettó kiadások évi 5,9 %-os átlagos növekedését jelenti. A tervben szereplő átlagos nettó kiadásnövekedés a 2025–2028 közötti kiigazítási időszakban nagyjából összhangban van 11 a Bizottság által 2024. június 21-én továbbított referenciapályával. A terv azzal számol, hogy a potenciális GDP-növekedés a 2024. évi 5,1 %-ról 2025-ben 4,8 %-ra, majd 2026-ban 4,6 %-ra csökken, ezt követően pedig stabilan ezen a szinten marad 2028-ig. Emellett a terv előrejelzése szerint a GDP-deflátor növekedése a 2024. évi 3,1 %-hoz képest csökkenni fog, és 2028-ig minden évben 2,6 %-on marad.
2. táblázat: A Málta tervében szereplő nettó kiadási pálya és főbb feltételezések
|
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
2028 |
Átlag a terv érvényességi időszakában (2025–2028) |
|
|
A nettó kiadások növekedése
|
7,4 |
6,0 |
5,8 |
5,8 |
6,1 |
5,9 |
|
A nettó kiadások növekedése
|
7,4 |
13,8 |
20,4 |
27,4 |
35,2 |
n.a. |
|
Potenciális GDP-növekedés (%) |
5,1 |
4,8 |
4,6 |
4,6 |
4,6 |
4,7 |
|
Infláció (GDP-deflátor növekedése) (%) |
3,1 |
2,6 |
2,6 |
2,6 |
2,6 |
2,6 |
Forrás: Málta középtávú költségvetési-strukturális terve és a Bizottság számításai.
A tervben foglalt nettó kiadási kötelezettségvállalások államadósságra gyakorolt hatásai
23.Ha a tervben vállalt nettó kiadási pálya és az alapul szolgáló feltételezések megvalósulnak, az államadósság a terv szerint a 2024. évi 49,2 %-ról a kiigazítási időszak végére (2028) csak némileg csökkenne, a GDP 48,8 %-ára, amint az a következő táblázatban is szerepel. A kiigazítási időszak végét követően középtávon (azaz 2038-ig) a terv szerint az adósságráta tovább csökken, és 2038-ra eléri a GDP 42,3 %-át. A terv értelmében tehát az államadósság középtávon a Szerződésben a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaérték alatt maradna. Ez a terv feltételezései alapján megalapozott, mivel a Bizottság adósságfenntarthatósági elemzése keretében elvégzett valamennyi determinisztikus stresszteszt szerint az adósság 2038-ra a GDP 60 %-a alatt marad. Ezért a tervben foglalt szakpolitikai kötelezettségvállalások és makrogazdasági feltételezések alapján a tervben előterjesztett nettó kiadási pálya eleget tesz az (EU) 2024/1263 rendelet 6. cikkének a) pontjában és 16. cikkének (2) bekezdésében az államadósságra vonatkozóan előírt kritériumnak.
3. táblázat: Az államadósság és az államháztartási egyenleg alakulása Málta tervében
|
2023 |
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
2028 |
2038 |
|
|
Államadósság (a GDP %-ában) |
47,3 |
49,2 |
49,8 |
49,9 |
49,5 |
48,8 |
42,3 |
|
Államháztartási egyenleg (a GDP %-ában) |
5 |
-4,0 |
-3,8 |
-3,4 |
-3,0 |
-2,6 |
-2,1 |
Forrás: Málta középtávú költségvetési-strukturális terve
A tervben foglalt nettó kiadási kötelezettségvállalások államháztartási egyenlegre gyakorolt hatásai
24.A tervben foglalt nettó kiadási pálya és feltételezések alapján a GDP-arányos államháztartási hiány a 2024. évi 4 %-ról fokozatosan, 2027-re 3,0 %-ra, 2028-ra pedig 2,6 %-ra csökken. A terv értelmében tehát az államháztartási egyenleg a kiigazítási időszak végén (2028) nem lépné túl a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket. Emellett a kiigazítási időszakot követő tíz évben (azaz 2038-ig) a költségvetési hiány nem lépné túl a GDP 3 %-át. Ezért a tervben foglalt szakpolitikai kötelezettségvállalások és makrogazdasági feltételezések alapján a tervben előterjesztett nettó kiadási pálya eleget tesz az (EU) 2024/1263 rendelet 6. cikkének b) pontjában és 16. cikkének (2) bekezdésében a költségvetési hiányra vonatkozóan előírt kritériumnak.
A költségvetési kiigazítás ütemezése
25.A strukturális elsődleges egyenleg változásaként számított költségvetési kiigazítás ütemezése a tervben leírtak alapján nagyjából lineáris, az (EU) 2024/1263 rendelet 6. cikkének c) pontjában előírtaknak megfelelően. Ezért a tervben foglalt szakpolitikai kötelezettségvállalások és makrogazdasági feltételezések alapján a tervben előterjesztett nettó kiadási pálya összhangban van az (EU) 2024/1263 rendelet 6. cikkének c) pontjában meghatározott, a későbbre ütemezés tilalmára vonatkozó védintézkedéssel.
4. táblázat: A strukturális elsődleges egyenleg alakulása Málta tervében
|
2023 |
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
2028 |
|
|
Strukturális elsődleges egyenleg (a GDP %-ában) |
-3,5 |
-2,7 |
-2,2 |
-1,7 |
-1,2 |
-0,8 |
|
A strukturális elsődleges egyenleg változása (százalékpont) |
n.a. |
0,8 |
0,5 |
0,5 |
0,5 |
0,4 |
Forrás: Málta középtávú költségvetési-strukturális terve
A túlzott hiány esetén követendő eljárással való összhang
26.A tervben meghatározott nettó kiadási pálya összhangban van a túlzott hiány esetén követendő eljárás követelményeivel (különös tekintettel az 1467/97/EK tanácsi rendelet 3. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdésében meghatározott minimális éves strukturális kiigazításra).
A terv összhangja a költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedéssel
27.A prevenciós ág keretében az (EU) 2024/1263 rendelet 8. cikkében meghatározott, a költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedéssel kapcsolatos követelmény azt hivatott biztosítani, hogy a hiányra vonatkozóan a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértékhez képest egy közös mozgástér álljon rendelkezésre. A követelmény 2028-tól alkalmazandó Máltára, mivel a terv szerint a hiány 2027-től csökken a GDP 3 %-a alá. A strukturális elsődleges egyenleg éves kiigazítása tehát 2028-ban nem lehet kevesebb a GDP 0,4 %-ánál, ha a strukturális deficit 2027-ben a GDP 1,5 %- felett marad, hogy biztosított legyen a strukturális értelemben a GDP 1,5 %-ának megfelelő közös rezilienciacélú mozgástér. A tervben foglalt szakpolitikai kötelezettségvállalásokból és makrogazdasági feltételezésekből következő költségvetési kiigazítás 2028-ban 0,4 %-nak felel meg. Ezért a tervben foglalt szakpolitikai kötelezettségvállalások és makrogazdasági feltételezések alapján a tervben előterjesztett nettó kiadási pálya összhangban van a költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedéssel.
A terv összhangja az adósságfenntarthatósági védintézkedéssel
28.A terv értelmében az államadósság a kiigazítási időszakban mindvégig a GDP 60 %-a alatt marad. Ezért a terv szerint az államadósság-fenntarthatósági védintézkedés nem alkalmazandó.
A tervben foglalt makrogazdasági feltételezések
29.A terv alapját képező makrogazdasági és költségvetési feltételezések összhangban állnak a Bizottság által 2024 június 21-én a tagállamoknak továbbított feltételezésekkel. A terv figyelembe veszi a referenciapályához képest rendelkezésre álló további információkat, és ennek megfelelően aktualizált makrogazdasági és költségvetési mutatókat tartalmaz. Az aktualizálás hatása nem befolyásolja jelentősen a nettó kiadásoknak a terv szerinti, a referenciapályához viszonyított, átlagos növekedését.
A terv szerinti költségvetési stratégia
30.A tervben foglalt indikatív költségvetési stratégia szerint a nettó kiadásokra vonatkozó kötelezettségvállalásokat főként a kiadások visszafogása révén fogják végrehajtani. Az indikatív jelleggel meghatározott szakpolitikai intézkedések között szerepel az energiatámogatásoktól való függőség fokozatos csökkentése, amelyet strukturális reformok és az energiaágazatban a megújuló energiaforrások előmozdítása és az energiahatékonyság fokozása érdekében végrehajtott stratégiai beruházások segítenek elő. A vonatkozó szakpolitikai intézkedések pontos meghatározását meg kell erősíteni vagy ki kell igazítani, valamint számszerűsíteni kell az éves költségvetésekben. Ugyanakkor a tervben foglalt indikatív költségvetési stratégia végrehajtásával kapcsolatban vannak kockázatok, amelyek abból a továbbra is nagy fokú bizonytalanságból erednek, amely az intézkedések pontos tartalmát övezi. Ezen túlmenően a 2025-re vonatkozó költségvetésiterv-javaslat meghatározza azokat a szakpolitikai intézkedéseket, amelyek révén a 2025. évi nettó kiadásokra vonatkozó kötelezettségvállalás teljesíthető 12 .
A tervben szereplő azon reform- és beruházási törekvések, amelyek az európai szemeszter keretében azonosított fő kihívásokra reagálnak és az Unió közös prioritásait kezelik
31.A terv ismerteti az európai szemeszter keretében – különösen az országspecifikus ajánlásokban – azonosított fő kihívások kezelésére, valamint az EU közös prioritásainak érvényesítésére irányuló reformokkal és beruházásokkal kapcsolatos szakpolitikai szándékokat. A terv 143, az EU közös prioritásaira irányuló reformot és beruházást tartalmaz, amelyek közül 32-höz a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, 23-hoz pedig a kohéziós politikai alapok biztosítanak pénzügyi támogatást.
32.A méltányos zöld és digitális átállás közös prioritását illetően, beleértve az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározott éghajlat-politikai célkitűzéseket és a Málta 2021–2030-as időszakra szóló nemzeti energia- és klímatervében (NEKT) felvázolt célkitűzéseket, a terv intézkedéseket tartalmaz a megújulóenergia-erőművek engedélyezési eljárásainak egyszerűsítésére (ezeket az intézkedéseket belefoglalták a helyreállítási és rezilienciaépítési tervbe), valamint a megújulóenergia-technológiák háztartások és vállalkozások általi átvételét ösztönző programok folytatására. Más intézkedésekkel együtt ezek az intézkedések a Tanács által 2020 és 2024 között kiadott, a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentésére és a megújuló energiaforrások előmozdítására vonatkozó országspecifikus ajánlásoknak való megfelelésre irányulnak. A terv olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek előmozdítják a nem lakáscélú magán- és középületek utólagos átalakítását (amely szerepel a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben), valamint a kkv-k energetikai auditálását; ezek az intézkedések más intézkedésekkel együtt várhatóan hozzájárulnak a 2019–2023. évi energiahatékonysági országspecifikus ajánlásoknak való megfeleléshez. A terv emellett a hulladékok energetikai hasznosítását végző üzemekre és szervesanyag-feldolgozó üzemekre irányuló nagyberuházásokat, valamint a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt, az építési és bontási hulladékkal kapcsolatos reformokat is tartalmaz; ezek más intézkedésekkel együtt várhatóan hozzájárulnak a hulladékgazdálkodásra vonatkozó 2020. évi országspecifikus ajánlásnak való megfeleléshez. Az ivóvíz-létesítmények optimalizálására irányulóan a tervben szerepeltetett intézkedések célja többek között az erőforrás-gazdálkodásra és -hatékonyságra vonatkozó 2019. évi országspecifikus ajánlásnak való megfelelés elősegítése. A fenntartható közlekedési eszközök és infrastruktúra több közlekedési módra kiterjedő javítására vonatkozó, a tervben foglalt intézkedések mellett további intézkedések, többek között a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt intézkedések szolgálják a Tanács által 2019 és 2024 között a forgalmi torlódások és a közúti közlekedésből származó kibocsátások csökkentésére vonatkozóan kiadott országspecifikus ajánlásoknak való megfelelést. A terv tartalmaz továbbá a kormány digitális infrastruktúrájának rezilienciáját, kapacitását és biztonságát fokozó (a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt) intézkedéseket, a digitális technológiákhoz való hozzáférés javítását (részben a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt intézkedések révén), valamint egyéb intézkedéseket, például a máltai cégnyilvántartás online portáljának fejlesztését. Más intézkedésekkel együtt ezek az intézkedések várhatóan hozzájárulnak a digitális átállás felgyorsítására vonatkozó 2020. évi országspecifikus ajánlásnak való megfeleléshez.
33.A társadalmi és gazdasági reziliencia közös prioritását illetően, amely magában foglalja a szociális jogok európai pillérét is, a terv olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek ösztönző mechanizmusokat vezetnek be a munkával töltött életszakasznak a nyugdíjkorhatáron túlmutató meghosszabbítására és a nyugdíjasok jövedelmének diverzifikálására. Ezek az intézkedések – a tervben foglalt más intézkedések mellett – a nyugdíjrendszer fenntarthatóságára vonatkozó 2019. évi országspecifikus ajánlás kezelésére irányulnak. A terv a kritikus egészségügyi eszközök biztosítására, az alapellátás megerősítésére és a munkaerő tartós rendelkezésre állásának biztosítására irányuló intézkedéseket is tartalmaz, többek között a helyreállítási és rezilienciaépítési terv külföldi munkavállalók jóllétének javítását célzó reformja révén, amely – más intézkedésekkel együtt – az egészségügyi rendszer fenntarthatóságának és rezilienciájának megerősítésére vonatkozó 2019. és 2020. évi országspecifikus ajánlásoknak való megfelelésre irányul. A tervben az egész életen át tartó tanulás, a továbbképzési és átképzési tevékenységek megerősítésére, valamint az oktatás minőségének és az ahhoz való hozzáférésnek a javítására irányulóan megjelenített intézkedések és egyéb, többek között a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt intézkedések célja a Tanács által az inkluzív oktatásra és képzésre vonatkozóan 2019-ben, a zöld átállásra válaszul a készségek és kompetenciák javítására vonatkozóan 2023-ban, valamint az oktatás és képzés minőségére és piaci relevanciájára vonatkozóan 2024-ben kiadott, a rossz oktatási eredmények kezelését célzó országspecifikus ajánlásnak való megfelelés. A terv emellett a kockázati tőke támogatását és a nemzeti kutatási és innovációs keret átalakítását célzó intézkedéseket is tartalmaz, amelyek más intézkedésekkel együtt a magánberuházások előmozdítására vonatkozó 2020. évi országspecifikus ajánlás, valamint a kutatásra és innovációra vonatkozó 2019. és 2020. évi országspecifikus ajánlásoknak való megfelelésre irányulnak. Az ügyészség megerősítésére irányuló (a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt) intézkedések, valamint a korrupció felderítésére és büntetőeljárás alá vonására irányuló erőfeszítések folytatása (amely szintén szerepel a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben) más intézkedésekkel együtt a Tanács által az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségének és hatékonyságának megerősítésére vonatkozóan 2019-ben és 2020-ban kiadott országspecifikus ajánlásnak való megfelelést, valamint az irányítási keret megerősítésére irányuló 2019. évi országspecifikus ajánlásnak való megfelelést célozza. A terv emellett a pénzmosás elleni küzdelemre és az adózásra vonatkozó intézkedéseket is tartalmaz, például a következőket: a Pénzügyi Információs Elemzési Egység (FIAU) 2023–2026-os stratégiájának végrehajtásának folytatása, valamint a bejövő és kimenő fizetésekre vonatkozó (a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt) új jogszabályok bevezetése; ezek célja a Tanács által a pénzmosás elleni keret megerősítésére vonatkozóan 2019-ben és 2020-ban kiadott országspecifikus ajánlás, valamint az agresszív adótervezési gyakorlatok visszaszorítására irányulóan 2019 és 2024 között kiadott országspecifikus ajánlás kezelése.
34.Az energiabiztonságra vonatkozó közös prioritását illetően a terv intézkedéseket tartalmaz a megújulóenergia-erőművek engedélyezési eljárásainak egyszerűsítésére és a megújuló energiaforrásokba történő beruházások támogatására, valamint a villamosenergia-hálózat és a tárolási kapacitás fejlesztésére (ezek az intézkedések a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben is szerepelnek).
35.A védelmi képességek közös prioritását illetően a terv a katonai infrastruktúra korszerűsítésére, a kiberbiztonság fokozására és az európai védelmi ipari stratégiához való igazodásra irányuló beruházásokat tartalmaz.
36.A terv tájékoztatást nyújt a kohéziós politikai alapokkal és Málta helyreállítási és rezilienciaépítési tervével való következetességről és – egyes területek esetében – a kiegészítő jellegről, többek között a közigazgatás digitalizációja és korszerűsítése, a fenntartható multimodális városi mobilitás előmozdítása, az egészségügyi ágazat rezilienciájának előmozdítása az erős és fenntartható munkaerő biztosítása révén, valamint a munkaerőpiac rezilienciájának megerősítése, a nemek közötti egyenlőség előmozdítása és a készségek megerősítése terén.
37.A terv áttekintést nyújt Málta közös uniós prioritásokkal kapcsolatos közberuházási igényeiről, és célja, hogy hozzájáruljon azok megvalósításához. A méltányos zöld átállással összefüggésben Málta meghatározta a megújuló energiaforrásokkal, az energiahatékonysággal, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással, a körforgásos gazdasággal, a környezetszennyezés megelőzésével és a biológiai sokféleség védelmével kapcsolatos beruházási igényeket. A méltányos digitális átállás érdekében a tervében Málta meghatározta a digitális készségekkel, a vállalkozások digitális átalakulásával, valamint a biztonságos és fenntartható digitális infrastruktúrával kapcsolatos beruházási igényeket. A társadalmi és gazdasági rezilienciával – többek között a szociális jogok európai pillérével – összefüggésben meghatározták a beruházási igényeket az aktív munkaerőpiaci politikák és a szociális szolgáltatások, a kisgyermekkori nevelés, az egész életen át tartó tanulás és a szakképzés, az egészségügyi infrastruktúra és a fenntartható turizmus terén. Az energiabiztonsággal összefüggésben meghatározták a beruházási igényeket a megújulóenergia-infrastruktúra, különösen a nap- és szélenergia, az energiahatékonyság, valamint az intelligens energiahálózatok és az energiatárolási megoldások fejlesztése terén. A védelmi képességek kiépítésével összefüggésben Málta meghatározta a védelmi képességeivel kapcsolatos, a nemzeti és az európai biztonság garantálását szolgáló beruházási igényeket.
A Bizottság következtetése az értékelés alapján
38.Összességében a Bizottság úgy véli, hogy Málta terve eleget tesz az (EU) 2024/1263 rendelet követelményeinek.
ZÁRÓ KÖVETKEZTETÉS
39.Helyénvaló, hogy a Tanács az (EU) 2024/1263 rendelet 17. cikkével összhangban a tervben foglalt nettó kiadási pályát javasolja a Máltának címzett ajánlásában,
AJÁNLJA, hogy Málta:
1.Biztosítsa, hogy a nettó kiadások növekedése ne haladja meg az ezen ajánlás I. mellékletében meghatározott felső határokat.
A Tanács emellett felkéri Máltát, hogy biztosítsa az európai szemeszter keretében – különösen az országspecifikus ajánlásokban – azonosított fő kihívások kezelését, valamint a közös uniós prioritások érvényesítését célzó reformok és beruházások végrehajtását.
I. MELLÉKLET
A nettó kiadások maximális növekedési rátája
(éves és kumulált növekedési ráták nominális értéken)
Málta
|
Év |
2025 |
2026 |
2027 |
2028 |
|
|
Növekedési ráta (%) |
Éves |
6,0 |
5,8 |
5,8 |
6,1 |
|
Kumulált |
13,8 |
20,4 |
27,4 |
35,1 |
|
(*) A kumulált növekedési ráták a 2023-as bázisév alapján kerültek kiszámításra.
Kelt Strasbourgban, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök