L_202500872HU.000101.fmx.xml

A TANÁCS (EU) 2025/872 IRÁNYELVE

(2025. április 14.)

az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU irányelv módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 113. és 115. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

különleges jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)

Az (EU) 2022/2523 tanácsi irányelv (3) végrehajtja az OECD/G20 adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással (BEPS) foglalkozó inkluzív keretének (OECD/G20 IF) 2021. október 8-i megállapodását, és szorosan követi a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adóalap-erózió elleni globális modellszabályait (második pillér) (a továbbiakban: OECD-modellszabályok), amelyeket az OECD/G20 IF 2021. december 14-én fogadott el. Az (EU) 2022/2523 irányelv bevezeti az elismert jövedelem-hozzászámítási szabályt és az elismert aluladóztatott kifizetések szabályát. Az említett irányelv emellett lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy saját elismert belföldi kiegészítő adót vezessenek be.

(2)

Az (EU) 2022/2523 irányelv már meghatározza a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatások benyújtására vonatkozó szabályokat, és nagy vonalakban felvázolja az említett irányelv hatálya alá tartozó multinacionális vállalatcsoportok és nagy volumenű belföldi vállalatcsoportok által bejelentendő információkategóriákat. Az adóhatóságoknak szükségük van a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatásra a kockázatértékelés megfelelő elvégzéséhez, az adókötelezettség helyességének értékeléséhez, valamint annak nyomon követéséhez, hogy a multinacionális vállalatcsoportok és a nagy volumenű belföldi vállalatcsoportok helyesen alkalmazzák-e az (EU) 2022/2523 irányelvben meghatározott szabályokat.

(3)

Ezért helyénvaló módosítani a 2011/16/EU tanácsi irányelvet (4) az automatikus információcserére vonatkozó olyan új szabályok létrehozása érdekében, amelyek megkönnyítik a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatással összefüggő információcserét, és ezáltal keretet biztosítanak az (EU) 2022/2523 irányelvben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségek operatív végrehajtásához, összhangban a GloBE információk cseréjéről szóló, az illetékes hatóságok közötti többoldalú OECD/G20 IF megállapodással és annak kommentárjával, valamint a GloBE információs bevallással, amennyiben az ilyen új szabályok összhangban vannak az (EU) 2022/2523 irányelvben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségekkel és az uniós joggal.

(4)

Míg az általános szabály az, hogy a csoporttag Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatást nyújt be az adóhatóságához (helyi benyújtás), az (EU) 2022/2523 irányelv eltérésről rendelkezik, melynek értelmében a csoporttag nem köteles Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatást benyújtani az adóhatóságához, ha Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatást már benyújtott egy olyan adóhatóságban található végső anyavállalat vagy adatszolgáltatásra kijelölt csoporttag, amely az adatszolgáltatási pénzügyi évre az illetékes hatóságok közötti hatályos, elismert megállapodással rendelkezik a csoporttag helye szerinti tagállammal (a továbbiakban: központi benyújtás). Ez az irányelv a tagállamok között létrejött, az illetékes hatóságok közötti elismert megállapodásnak minősül.

(5)

Az automatikus információcserére vonatkozó új szabályoknak lehetővé kell tenniük a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatásnak az (EU) 2022/2523 irányelv szerinti központi benyújtását, valamint adatszolgáltatási célokat is szolgálhatnak minden egyes olyan joghatóságban, amely végrehajtja az OECD-modellszabályokat (a továbbiakban: végrehajtó joghatóságok) (5). Az egységes adatszolgáltatás keretében minden egyes érintett tagállam adóhatóságának meg kell kapnia a szükséges információkat.

(6)

A tagállamoknak meg kell hozniuk a szükséges intézkedéseket annak előírása érdekében, hogy a multinacionális vállalatcsoportok adatszolgáltatást teljesítő csoporttagjai az (EU) 2022/2523 irányelv szerinti adatszolgáltatási kötelezettségeik teljesítéséhez a 2011/16/EU irányelvben foglalt egységes sablont használják. Eltekintve azoktól a korlátozott helyzetektől, amikor információcserére van szükség, a tagállamok mérlegelési lehetőséggel rendelkeznek a nagy volumenű belföldi vállalatcsoportok által az (EU) 2022/2523 irányelvben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségeik teljesítéséhez használandó sablon kiválasztásakor.

(7)

Amennyiben egy tagállamhoz egy multinacionális vállalatcsoport végső anyavállalatától vagy adatszolgáltatásra kijelölt csoporttagjától az (EU) 2022/2523 irányelv szerinti központi benyújtás keretében Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatás érkezik, az említett tagállamnak az OECD/G20 IF által jóváhagyott terjesztési megközelítéssel összhangban a benyújtási határidőt követő 3 hónapon belül, vagy – amennyiben a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatás a benyújtási határidőt követően érkezik – a beérkezést követő 3 hónapon belül közölnie kell a többi végrehajtó tagállammal vagy a kizárólag elismert belföldi kiegészítő adót megállapító tagállamokkal a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatás vonatkozó részeit. Az első Adatszolgáltatási pénzügyi évet illetően a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatás említett vonatkozó részei közlésének határidejét a benyújtási határidőtől számított 6 hónapra kell meghosszabbítani. Ezen túlmenően – az új információcsere-rendszer esetleges késedelmeinek kezelése érdekében – az első adatcserére minden esetben (azaz az első és a következő Adatszolgáltatási pénzügyi évre vonatkozóan) legkorábban 2026. december 1-jén kerül sor.

(8)

A multinacionális vállalatcsoport végső anyavállalata szerinti tagállamnak a Kiegészítő adóval kapcsolatos teljes adatszolgáltatást meg kell kapnia. A Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatás Általános szakaszát át kell adni a végrehajtó tagállamnak, amennyiben a multinacionális vállalatcsoportnak valamelyik csoporttagja a tagállam területén található. Annak a kizárólag elismert belföldi kiegészítő adót megállapító tagállamnak, amelyben a multinacionális vállalatcsoport tagjai találhatók, meg kell kapnia a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatás Általános szakaszának vonatkozó részeit, miközben azonban a kizárólag elismert belföldi kiegészítő adót megállapító tagállamok nem küldhetnek automatikus információcsere útján Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatást érintő semmilyen információt.

(9)	Az (EU) 2022/2523 irányelv szerinti adóztatási jogokkal rendelkező tagállam részére – az elismert belföldi kiegészítő adót is beleértve – a Joghatósági szakaszokat kell átadni a terjesztési megközelítéssel összhangban.

(10)

Az (EU) 2022/2523 irányelv lehetővé teszi azon tagállam számára, amelyben legfeljebb tizenkét olyan végső anyavállalat található, amely az említett irányelv hatálya alá tartozó csoportokhoz tartozik, hogy korlátozott ideig ne alkalmazza a jövedelem-hozzászámítási szabályt és az aluladóztatott kifizetések szabályát. Ilyen esetekben a tagállamnak, amennyiben nem kizárólag elismert belföldi kiegészítő adót megállapító tagállam, csak az (EU) 2022/2523 irányelv szerint engedélyezett időtartam lejártakor kell megkezdenie a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatások cseréjére vonatkozó szabályok alkalmazását (azaz információt fogadnia és küldenie).

(11)

Ezen irányelv végrehajtása és különösen a hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti automatikus információcsere egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni, hogy a szabványos számítógépes formanyomtatvány létrehozására irányuló eljárás részeként elfogadja a szükséges gyakorlati intézkedéseket. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (6) megfelelően kell gyakorolni.

(12)

Az információt fogadó, hatáskörrel rendelkező hatóságnak értesítenie kell az információt küldő hatáskörrel rendelkező hatóságot, ha okkal feltételezhető, hogy az információcsere tárgyát képező, a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatásban szereplő információk helyesbítésre szorulnak. Mivel erre az értesítésre rendszerint alaposabb kockázatértékelés vagy adóvizsgálat előtt kerül sor, az információt küldő hatáskörrel rendelkező hatóságot csak az azonosított nyilvánvaló hibákról kell értesíteni. A helyesbített információt indokolatlan késedelem nélkül közölni kell minden olyan hatáskörrel rendelkező hatósággal, amely az említett információk tekintetében ezen irányelvvel összhangban részes az információcserében. Ez az eljárás nem akadályozza az adóhatóságokat abban, hogy az (EU) 2022/2523 irányelvnek való megfelelés nemzeti jog szerinti ellenőrzése érdekében nyomonkövetési megkeresésekben szükség esetén helyesbítést kérjenek.

(13)

Ha egy hatáskörrel rendelkező hatósághoz nem érkezik meg a multinacionális vállalatcsoport értesítése alapján várható információközlés, értesítenie kell az elmaradt közlés teljesítésére köteles, hatáskörrel rendelkező hatóságot. Az információközlés teljesítésére köteles, hatáskörrel rendelkező hatóságnak indokolatlan késedelem nélkül meg kell határoznia a releváns információ közlése elmaradásának okát, és arról adott esetben az információközlés várható új időpontját is megjelölve egy hónapon belül tájékoztatnia kell az elmaradt információközlést jelző, hatáskörrel rendelkező hatóságot. A 2011/16/EU irányelv eredményes működésének biztosítása érdekében az információközlésre a lehető leghamarabb sor kerül, hogy ne okozzon további késedelmet a tagállamoknak. A közlés várható időpontjaként egy, az elmaradt közlésről szóló értesítés kézhezvételének napjától számított 3 hónapnál nem távolabbi napot kell meghatározni.

(14)

Ha egy multinacionális vállalatcsoport végső anyavállalata vagy az adatszolgáltatásra kijelölt csoporttagja nem nyújtotta be központilag a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatást, és az információ nem érkezik meg az információközlés várható új időpontjáig, úgy kell tekinteni, hogy az elmaradt információközlést jelző, hatáskörrel rendelkező hatóság helyi benyújtást írhat elő, mivel a központi benyújtás (EU) 2022/2523 irányelv szerinti feltételei nem teljesülnek.

(15)

Az ezen irányelvvel módosított 2011/16/EU irányelvet – beleértve annak VII. mellékletét – az (EU) 2022/2523 irányelvvel együtt kell értelmezni. Az ezen irányelv szerinti, a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatás tekintetében folytatott információcsere céljára meghatározott kifejezések az (EU) 2022/2523 irányelvben fogalt kifejezésekkel azonos jelentéssel bírnak. Ezen túlmenően ez az irányelv további fogalommeghatározásokat is tartalmaz, amelyek az adózás területén folytatott információcserével összefüggő nemzetközi fejlemények nyomán szükségesek.

(16)

Ezen irányelv végrehajtásakor a tagállamoknak szemléltetési vagy értelmezési forrásként a GloBE információk cseréjéről szóló, az illetékes hatóságok közötti többoldalú megállapodást és annak kommentárját, az OECD-modellszabályokat, továbbá a BEPS-szel foglalkozó OECD/G20 IF által kiadott „Az adóalap-erózió elleni globális modellszabályok (második pillér) kommentárja (Commentary to the Global Anti-Base Erosion Model Rules (Pillar Two))” című dokumentumban foglalt magyarázatokat és példákat, a GloBE végrehajtási keretrendszerét, valamint azok frissítéseit kell alkalmazniuk abban a mértékben, amennyiben az említett források összhangban vannak ezen irányelvvel, az (EU) 2022/2523 irányelvvel és az uniós joggal, annak érdekében, hogy biztosítsák az összes tagállamban az alkalmazás következetességét. Következésképpen a következetes alkalmazás biztosítása érdekében a BEPS-szel foglalkozó OECD/G20 IF által az egységes sablon benyújtására vonatkozóan kidolgozott utasításokat, például a GloBE információs bevallás bevezetőjét és magyarázó iránymutatását – ideértve a GloBE információs bevallásban és az átmeneti egyszerűsített joghatósági adatszolgáltatási keretben (a 2028. december 31-én vagy azt megelőzően kezdődő pénzügyi évekre vonatkozóan – a 2030. június 30. után véget érő pénzügyi éveket ide nem értve) közölt információk alapját is –, abban a mértékben, amennyiben az említett források összhangban vannak ezen irányelvvel és az uniós joggal, a multinacionális vállalatcsoportoknak szemléltető és értelmezési forrásként kell felhasználniuk a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatás benyújtása során. Ezért helyénvaló a 2011/16/EU irányelvet egy olyan további melléklettel kiegészíteni, amely tartalmaz egy, a BEPS-szel foglalkozó OECD/G20 IF által kidolgozott egységes sablonnal összhangban lévő egységes formanyomtatványt az (EU) 2022/2523 irányelv szerinti, Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatásnak az ezen irányelvvel előírt benyújtásához.

(17)

Az ezen irányelvben meghatározott, a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatás egységes sablonja biztosítja, hogy azok az információk és adószámítások, amelyeket a multinacionális vállalatcsoportnak a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatás keretében be kell nyújtania, kellően átfogóak legyenek ahhoz, hogy az adóhatóságok megfelelő kockázatértékelést végezhessenek, és értékelhessék a csoporttag (EU) 2022/2523 irányelv szerinti adókötelezettségének helyességét. Célja egyúttal az is, hogy el lehessen kerülni a szükségtelen információgyűjtési, számítási és adatszolgáltatási kötelezettségek előírását a multinacionális vállalatcsoportok számára, illetve azt, hogy az adózóknak többszöri, koordinálatlan további információkéréseket kelljen teljesíteniük az egyes végrehajtó joghatóságokban. A szabványosított Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatás nem befolyásolja az adóhatóság azon képességét, hogy rendszeres belföldi adóbevallást írjon elő vagy információkat gyűjtsön a belföldi kiegészítő adóbevallás elkészítése céljából, ezért a tagállamok számára egyes esetekben lehetővé kell tenni annak előírását, hogy az adóbevallás elkészítése céljából (például a kiegészítő adófizetési kötelezettség hazai pénznemre történő átváltása érdekében) a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatáson túl további adatpontokat is be kell jelenteni. Az egyes tagállamoknak azonban általában véve tartózkodniuk kell attól, hogy a rendszeres belföldi adóbevallási és -fizetési követelményeik részeként a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatáson túl további adatpontok szolgáltatását írják elő; bármely ilyen információnak például a kötelezettségre, a fizetési ütemezésre és a fizetési módra vagy az adózó azonosítására és elérhetőségi adataira kell vonatkoznia, nem pedig a csoporttag kiegészítőadó-fizetési kötelezettségének kiszámítására. Ez az irányelv nem alkalmazandó a belföldi adóellenőrzési eljárásokra, és nem akadályozza az adóhatóságokat abban, hogy az (EU) 2022/2523 irányelvet átültető rendelkezéseknek való megfelelés nemzeti jog szerinti ellenőrzése érdekében nyomonkövetési megkeresésekben bekérjék a szükséges alátámasztó információkat.

(18)

A közös vállalkozásokra vonatkozó információcsere és az egyenlő bánásmód biztosítása érdekében azokban a ritka esetekben, amikor egy nagy volumenű belföldi vállalatcsoport anyavállalata közvetlen vagy közvetett tulajdonosi érdekeltséggel rendelkezik egy közös vállalkozásban vagy közös vállalkozás kapcsolt vállalkozásában, és az említett közös vállalkozás vagy közös vállalkozás kapcsolt vállalkozása egy másik tagállamban elismert belföldi kiegészítő adó hatálya alá tartozik, a tagállamoknak elő kell írniuk, hogy az ilyen nagy volumenű belföldi vállalatcsoportnak ugyanazt az egységes sablont kell használnia, mint a multinacionális vállalatcsoportnak, azaz az ezen irányelvben meghatározott, a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatás egységes sablonját) a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatás benyújtásakor. Következésképpen a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy ilyen esetekben alkalmazzák az információcserére vonatkozó rendelkezéseket.

(19)

Ezen túlmenően, elismerve, hogy teljes jogi keretet kell biztosítani, amely kiterjed az (EU) 2023/2226 tanácsi irányelv (7) által a 2011/16/EU irányelvben tett, a pénzügyi számlákra vonatkozó kötelező automatikus információcserére vonatkozó módosításokra, alapvető fontosságú a 2011/16/EU irányelv 8. cikkének (3a) bekezdését ennek megfelelően módosítani. A kicserélendő információk körét illetően figyelembe kell venni a 2011/16/EU irányelv I. mellékletének XI. szakaszában meghatározott átmeneti intézkedéseket.

(20)

Mivel ezen irányelv célját, nevezetesen azt, hogy az OECD-modellszabályokban foglalt közös megközelítés alapján keretet biztosítson az (EU) 2022/2523 irányelvben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségek operatív végrehajtásához, valamint biztosítsa, hogy a vonatkozó, a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk kötelező automatikus információcsere tárgyát képezzék, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, mivel a tagállamok független fellépése a belső piac széttagolódásának kockázatával járna, az Unió szintjén azonban e cél a globális minimumadóra irányuló reform terjedelme és a belső piac egésze számára működőképes megoldások elfogadásának kritikus fontossága miatt jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(21)	Mivel a tagállamoknak nagyon rövid időn belül kell cselekedniük ahhoz, hogy megkezdjék a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatásra vonatkozó szabályok átültetését, ennek az irányelvnek sürgősen hatályba kell lépnie.

(22)	A 2011/16/EU irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2011/16/EU irányelv módosításai

A 2011/16/EU irányelv a következőképpen módosul:

a 3. cikk 9. pontja a következőképpen módosul:

az első albekezdés a következőképpen módosul:

az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

a 8. cikk (1) bekezdése, valamint a 8a–8ae. cikk alkalmazásában előre meghatározott információk előzetes megkeresés nélküli, rendszeres, előre meghatározott időközönként történő közlése egy másik tagállammal. A 8. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában rendelkezésre álló információkon az információt közlő tagállam adónyilvántartásában található, az adott tagállam információgyűjtésre és -kezelésre szolgáló eljárásaival összhangban visszakereshető információkat kell érteni;”

ii.

a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)	a 8. cikk (1) és a 8. cikk (3a) bekezdése, valamint a 8a–8ae. cikk kivételével ezen irányelv minden egyéb rendelkezésének alkalmazásában az e pont első albekezdésének a) és b) alpontjában meghatározottak szerinti, előre meghatározott információk rendszeres közlése.”

;

a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az e cikkel, továbbá az ezen irányelv 8. cikkének (3a) és (7a) bekezdésével, 21. cikkének (2) bekezdésével, valamint IV. mellékletével összefüggésben minden, nagy kezdőbetűvel írt fogalmat az ezen irányelv I. mellékletében foglalt megfelelő fogalommeghatározás szerint kell érteni. Az ezen irányelv 21. cikkének (5) bekezdésével, valamint 25. cikkének (3) és (4) bekezdésével összefüggésben minden, nagy kezdőbetűvel írt fogalmat az ezen irányelv I., V., illetve VI. mellékletében foglalt megfelelő fogalommeghatározás szerint kell érteni. Az ezen irányelv 8aa. cikkével, valamint III. mellékletével összefüggésben minden, nagy kezdőbetűvel írt fogalmat az ezen irányelv III. mellékletében foglalt megfelelő fogalommeghatározás szerint kell érteni. Az ezen irányelv 8ac. cikkével, valamint V. mellékletével összefüggésben minden, nagy kezdőbetűvel írt fogalmat az ezen irányelv V. mellékletében foglalt megfelelő fogalommeghatározás szerint kell érteni. Az ezen irányelv 8ad. cikkével, valamint VI. mellékletével összefüggésben minden, nagy kezdőbetűvel írt fogalmat az ezen irányelv VI. mellékletében foglalt megfelelő fogalommeghatározás szerint kell érteni. Az ezen irányelv 8ae. és 9a. cikkével, valamint VII. mellékletével összefüggésben előforduló bármely fogalom jelentése megegyezik az (EU) 2022/2523 tanácsi irányelv (*1) 3. cikkében, 9. cikke (2) bekezdésének a) pontjában, 16. cikkének (4), (6), (8) és (11) bekezdésében, 17. cikkének (1) bekezdésében, 21. cikkének (5) bekezdésében, 22. cikkének (1) bekezdésében, 24. cikkének (4) és (6) bekezdésében, 26. cikkének (2) bekezdésében, 27. cikkének (3), (4) és (5) bekezdésében, 28. cikkének (1) bekezdésében, 30. cikkének (2) bekezdésében, 31. cikkének (1) bekezdésében, 32. cikkében, 33. cikkének (1) bekezdésében, 35. cikkének (1) bekezdésében, 36. cikkének (1) bekezdésében, 37. cikkének (1) bekezdésében, 39. cikkének (1) bekezdésében, 42. cikkének (1) bekezdésében, 44. cikkének (1) bekezdésében, 47. cikkének (1) bekezdésében és 49. cikkének (3) bekezdésében meghatározott jelentéssel. Továbbá minden, nagy kezdőbetűvel írt fogalom az ezen irányelv VII. mellékletének I. szakaszában foglalt megfelelő fogalommeghatározásban foglalttal azonos jelentéssel bír.

(*1) A Tanács (EU) 2022/2523 irányelve (2022. december 15.) az Unióban a multinacionális vállalatcsoportokra és a nagy volumenű belföldi vállalatcsoportokra vonatkozó globális minimum-adószint biztosításáról (HL L 328., 2022.12.22., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2022/2523/oj).”;"

a 8. cikk (3a) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3a) Minden tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézményei megfeleljenek az I. és II. mellékletben foglalt adatszolgáltatási és átvilágítási szabályoknak, továbbá ahhoz, hogy az I. melléklet IX. szakaszával összhangban biztosítsák e szabályok tényleges alkalmazását és betartását.

Az I. és II. mellékletben foglalt, alkalmazandó adatszolgáltatási és átvilágítási szabályoknak megfelelően minden tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága automatikus információcsere keretében, a (6) bekezdés b) pontjában megállapított határidőn belül az alábbi információkat szolgáltatja bármely más tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága számára a 2016. január 1-jével kezdődő adómegállapítási időszakok tekintetében, az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlákra vonatkozóan:

minden egyes, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó Számlatulajdonos személy neve, lakcíme, Adóazonosító száma, magánszemélyek esetében születési helye és ideje, Számlatulajdonos Szervezetek esetében pedig, amennyiben az I., illetve a II. melléklettel összhangban elvégzett átvilágításkor kiderül, hogy az Ellenőrzést gyakorló egy vagy több személy Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, a Szervezet neve, címe és Adóazonosító száma(i), valamint minden egyes, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy neve, lakcíme, Adóazonosító száma, születési helye és ideje;

b)	számlaszám (számlaszám hiányában ezzel egyenértékű azonosító);

c)	az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény neve és azonosító száma (ha van);

a számla egyenlege vagy értéke (Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítás vagy Járadékbiztosítási szerződés esetében beleértve a Készpénz-egyenértéket vagy visszavásárlási értéket) az irányadó naptári év vagy más megfelelő adatszolgáltatási időszak végén, illetve ha a számlát az adott év vagy időszak folyamán megszüntették, akkor a számla megszüntetésekor;

Letéti számla esetében:

a kamat teljes bruttó összege, az osztalékok teljes bruttó összege, és a számlán tartott eszközökhöz kapcsolódóan keletkező egyéb bevétel teljes bruttó összege, amelyet a naptári évben vagy más megfelelő adatszolgáltatási időszakban a számlára (vagy a számlához kapcsolódóan) befizettek vagy azon jóváírtak; és

ii.

a Pénzügyi eszközök értékesítéséből vagy visszaváltásából származó teljes bruttó bevétel, amelyet a naptári évben vagy más megfelelő adatszolgáltatási időszakban a számlára befizettek vagy azon jóváírtak, és amely tekintetében az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény letétkezelőként, brókerként, meghatalmazottként vagy más módon a Számlatulajdonos megbízottjaként működött közre;

f)	Betétszámla esetében a naptári évben vagy más megfelelő adatszolgáltatási időszakban a számlára befizetett vagy azon jóváírt kamat teljes bruttó összege;

az e) pontban vagy az f) pontban nem szereplő számlák esetében a naptári évben vagy más megfelelő adatszolgáltatási időszakban a Számlatulajdonos részére a számlával kapcsolatban kifizetett vagy jóváírt teljes bruttó összeg, amelynek az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény a kötelezettje vagy adósa, beleértve a naptári évben vagy más megfelelő adatszolgáltatási időszakban a visszaváltásokból származó, a Számlatulajdonos részére teljesített kifizetések összevont összegét;

h)	az, hogy rendelkezésre bocsátottak-e érvényes nyilatkozatot minden egyes Számlatulajdonos esetében;

az(ok) a feladatkör(ök), amely(ek) alapján minden egyes, egy Számlatulajdonos Szervezet felett Ellenőrzést gyakorló személynek minősülő, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy a Szervezet felett Ellenőrzést gyakorló személynek minősül, valamint az, hogy rendelkezésre bocsátottak-e érvényes nyilatkozatot minden ilyen, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy esetében;

j)	a számla típusa, valamint az, hogy a számla Meglévő számla vagy Új számla-e, továbbá hogy a számla közös számla-e, feltüntetve a közös Számlatulajdonosok számát is; valamint

k)	jogi konstrukciónak minősülő Befektetési szervezetben tartott Sajáttőke-részesedés esetén az(ok) a feladatkör(ök), amely(ek) alapján az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy Sajáttőkerészesedés-tulajdonos.

Az e bekezdés alapján végzett információcsere céljából – amennyiben e bekezdés vagy az I. vagy II. melléklet eltérően nem rendelkezik – az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlához kapcsolódóan teljesített kifizetések összegét és jellemzőit az információt közlő tagállam nemzeti jogszabályaival összhangban kell meghatározni.

E bekezdés első és második albekezdése alkalmazandó az (1) bekezdés c) pontja vagy bármely más uniós jogi eszköz helyett annyiban, amennyiben a kérdéses információcsere az (1) bekezdés c) pontja vagy bármely más uniós jogi eszköz hatálya alá tartozna.

Minden tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága közli a második albekezdés h)–k) pontjában említett információkat a 2026. január 1-jétől kezdődő adómegállapítási időszakokra vonatkozóan.”

;

a szöveg a következő cikkel egészül ki:

„8ae. cikk

Az (EU) 2022/2523 irányelv 44. cikke szerinti, a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatásokra vonatkozó benyújtási formátum és információcsere

(1) Minden egyes tagállamnak meg kell hoznia a szükséges intézkedéseket annak előírása érdekében, hogy a Multinacionális vállalatcsoportok adatszolgáltatást teljesítő csoporttagjai az (EU) 2022/2523 irányelv 44. cikke szerinti adatszolgáltatási kötelezettségeik teljesítéséhez az ezen irányelv VII. mellékletének IV. szakaszában foglalt egységes formanyomtatványt használják.

(2) Annak a tagállamnak a hatáskörrel rendelkező hatósága, amelyhez beérkezett az (EU) 2022/2523 irányelv 44. cikke (3) bekezdésének a), illetve b) pontjában említett végső anyavállalat, illetve adatszolgáltatásra kijelölt csoporttag által benyújtott, Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatás, automatikus információcsere útján és az alábbi terjesztési megközelítésnek megfelelően közli a következőket:

a)	a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatás Általános szakaszát azzal a Végrehajtó tagállammal, ahol a Multinacionális vállalatcsoport végső anyavállalata található vagy ahol a csoporttagjai találhatók;

a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatás Általános szakaszát az információk magas szintű összefoglalója (1.4. szakasz) kivételével a kizárólag elismert belföldi kiegészítő adót megállapító azon tagállamokkal:

i.	ahol a Multinacionális vállalatcsoport csoporttagjai találhatók;

ii.	ahol a Multinacionális vállalatcsoport közös vállalkozása vagy közös vállalkozáscsoportjának tagja található, ha az elismert belföldi kiegészítő adót az adott tagállamban található közös vállalkozásokkal szemben írják elő;

iii.	amennyiben az adott tagállamban elismert belföldi kiegészítő adót vetnek ki a Multinacionális vállalatcsoport valamely honosság nélküli csoporttagjára vagy honosság nélküli közös vállalkozására;

a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatás egy vagy több Joghatósági szakaszát azon tagállamokkal, amelyek az (EU) 2022/2523 irányelv alapján adóztatási joggal rendelkeznek, ideértve az elismert belföldi kiegészítő adót is, azon tagállamok tekintetében, amelyekre az említett Joghatósági szakaszok vonatkoznak.

A c) pont első albekezdése ellenére az aluladóztatott kifizetések szabályát nulla százalékos kulccsal alkalmazó joghatóságok csak a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatás azon részét kapják meg, amely információkat tartalmaz az aluladóztatott kifizetések szabálya szerinti kiegészítő adó hozzárendeléséről az adott joghatóság tekintetében – ezen információk a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatás 3.4.3. szakasza kivonatának felelnek meg –, a végső anyavállalat helye szerinti Végrehajtó tagállam pedig az összes Joghatósági szakaszt megkapja.

(3) A tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága továbbítja a (2) bekezdés alapján kapott, Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatást, biztosítva, hogy e továbbításra legkésőbb három hónappal az adott Adatszolgáltatási pénzügyi évre vonatkozó benyújtási határidőt követően sor kerüljön.

(4) A tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága továbbítja a benyújtási határidő után kapott, Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatást, biztosítva, hogy e továbbításra a beérkezés napjától számított legfeljebb 3 hónapon belül sor kerüljön.

(5) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja az e cikk (2) bekezdésében említett közlések megkönnyítéséhez szükséges gyakorlati intézkedéseket. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárás keretében kell elfogadni.

(6) A Bizottság nem kap hozzáférést a (2) bekezdés a)–c) pontjában említett információkhoz.

(7) Az e cikk (2), (3) és (4) bekezdésében említett közléseket a 20. cikk (4) bekezdésében említett szabványos számítógépes formátumban kell végrehajtani.”

;

a 8b. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8b. cikk

Az automatikus cserére vonatkozó statisztika

A tagállamok évente statisztikai adatokat küldenek a Bizottságnak a 8. cikk (1) és (3a) bekezdése, valamint a 8aa., a 8ac. és a 8ae. cikk alapján végrehajtott automatikus információcsere volumenéről, valamint tájékoztatják a Bizottságot a végrehajtott információcserékhez kapcsolódó adminisztratív és egyéb releváns költségekről és előnyökről, továbbá az esetleges változásokról, az adóhatóságok és a harmadik felek tekintetében egyaránt.”

;

a szöveg a következő cikkel egészül ki:

„9a. cikk

Együttműködés a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatások tekintetében a helyesbítések, a megfelelés és a végrehajtás terén

(1) Amennyiben egy tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága okkal feltételezi, hogy a másik tagállam joghatósági területén található végső anyavállalat vagy adatszolgáltatásra kijelölt csoporttag által benyújtott, a 8ae. cikk alapján közölt Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatásban szereplő információkban szereplő nyilvánvaló hibák helyesbítést igényelnek, erről indokolatlan késedelem nélkül értesíti a másik tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát. Ha az értesített hatáskörrel rendelkező hatóság egyetért azzal, hogy a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatásban szereplő információk helyesbítést igényelnek, indokolatlan késedelem nélkül megfelelő intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy az érintett végső anyavállalattól vagy adatszolgáltatásra kijelölt csoporttagtól megkapja a megfelelően helyesbített Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatást. A helyesbített Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatást indokolatlan késedelem nélkül közli minden olyan hatáskörrel rendelkező hatósággal, amely a vonatkozó információk tekintetében ezen irányelvvel összhangban részes az információcserében.

(2) Amennyiben egy tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága a tagállamában található egy vagy több csoporttagtól értesítést kapott arról, hogy az e csoporttagokra vonatkozó, Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatást egy másik tagállamban található végső anyavállalatnak vagy adatszolgáltatásra kijelölt csoporttagnak kellett benyújtania, de a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatásban szereplő információk közlésére a 8ae. cikk (3) bekezdésében vagy a 27d. cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott határidőkön belül nem került sor, indokolatlan késedelem nélkül értesíti a hatáskörrel rendelkező másik hatóságot arról, hogy az információt nem kapta meg. Az értesített, hatáskörrel rendelkező hatóság indokolatlan késedelem nélkül megállapítja a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatás közlése elmaradásának okát, és erről adott esetben a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatás közlésének várható időpontjára is kiterjedően az értesítés kézhezvételétől számított 1 hónapon belül tájékoztatja a hatáskörrel rendelkező hatóságot. A közlés várható időpontjaként egy, az elmaradt közlésről szóló értesítés kézhezvételének napjától számított 3 hónapnál nem távolabbi napot kell meghatározni.”

;

6.	a 18. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(4) Az egyes tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai hatékony mechanizmust hoznak létre a 8–8ae. cikk szerinti adatszolgáltatás vagy információcsere során szerzett információk felhasználásának biztosítására.” ;

a 20. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A 8., a 8ac. és a 8ae. cikk szerinti automatikus információcseréhez a Bizottság által a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadott, az automatikus információcserét megkönnyítő szabványos számítógépes formátumot kell alkalmazni.”

;

a 22. cikk (3) és (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Ezen irányelv céljainak elérése érdekében a tagállamok a 8–8ae. cikk szerinti automatikus információcsere útján kapott információkat a szükségesnél nem hosszabb ideig, de mindenképpen a kézhezvételük időpontjától számított legalább 5 évig megőrzik.

(4) A tagállamok törekednek annak biztosítására, hogy valamely adatszolgáltatásra kötelezett szervezet elektronikus úton ellenőrizhesse a 8–8ae. cikk szerinti információcsere hatálya alá tartozó adózó adóazonosító számának érvényességét. Az adóazonosító számra vonatkozó információ megerősítése csak a 8. cikk (1) és (3a) bekezdésében, a 8a. cikk (6) bekezdésében, a 8aa. cikk (3) bekezdésében, a 8ab. cikk (14) bekezdésében, a 8ac. cikk (2) bekezdésében, a 8ad. cikk (3) bekezdésében és a 8ae. cikk (2) bekezdésében említett adatok helyességének ellenőrzése céljából kérhető.”

;

a 25a. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„25a. cikk

Szankciók

A tagállamok megállapítják az ezen irányelv alapján elfogadott, a 8aa–8ae. cikkre vonatkozó nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést ezek végrehajtására. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.”

;

10.

a szöveg a következő cikkel egészül ki:

„27d. cikk

Az első Adatszolgáltatási pénzügyi év és a 8ae. cikk szerint közlendő információk

(1) Az első Adatszolgáltatási pénzügyi év, amelyre vonatkozóan az információkat a 8ae. cikk alapján közölni kell, a 2023. december 31-től kezdődő első pénzügyi év.

(2) Azon tagállamok esetében, amelyek az (EU) 2022/2523 irányelv 50. cikkének (1) bekezdése alapján azt választották, hogy nem alkalmazzák a jövedelem-hozzászámítási szabályt és az aluladóztatott kifizetések szabályát, az első Adatszolgáltatási pénzügyi év, amelynek vonatkozásában a 8ae. cikk szerinti információkat közölni kell, az e választás végét követő első pénzügyi év.

E bekezdésnek az első albekezdésétől eltérően azon tagállamok esetében, amelyek az (EU) 2022/2523 irányelv 50. cikkének (1) bekezdése alapján azt választották, hogy nem alkalmazzák a jövedelem-hozzászámítási szabályt és az aluladóztatott kifizetések szabályát, továbbá azt választották, hogy az említett irányelv 11. cikkének (1) bekezdése alapján elismert belföldi kiegészítő adót alkalmaznak, az első Adatszolgáltatási pénzügyi év, amelynek vonatkozásában a 8ae. cikk szerinti információkat közölni kell, az első olyan pénzügyi év, amelynek során az elismert belföldi kiegészítő adó alkalmazandó.

(3) A tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának a benyújtási határidőtől számított legfeljebb 6 hónapon belül közölnie kell az első Adatszolgáltatási pénzügyi év vonatkozásában a 8ae. cikk szerinti információkat.

(4) A 8ae. cikk szerinti információknak a tagállamok általi, első alkalommal való közlésére mindenesetre nem kerülhet sor 2026. december 1-jénél korábban.”

;

11.	az ezen irányelv mellékletében meghatározott szöveg VII. mellékletként kerül beillesztésre.

2. cikk

Átültetés

(1) A tagállamok 2025. december 31-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. Az említett intézkedések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal.

A tagállamok ezeket a rendelkezéseket 2026. január 1-jétől kezdődően alkalmazzák.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) E cikk (1) bekezdésétől eltérően azok a tagállamok, amelyek az (EU) 2022/2523 irányelv 50. cikkének (1) bekezdése alapján azt választották, hogy nem alkalmazzák a jövedelem-hozzászámítási szabályt és az aluladóztatott kifizetések szabályát, az e választás vége előtti napig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az ezen irányelv 1. cikkének 1. pontjában és 3–11. pontjában foglalt rendelkezéseknek megfeleljenek.

A tagállamok ezeket a rendelkezéseket az e választás zárónapját követő naptól alkalmazzák.

E bekezdés első albekezdésétől eltérően azon tagállamok esetében, amelyek az (EU) 2022/2523 irányelv 50. cikkének (1) bekezdése alapján azt választották, hogy nem alkalmazzák a jövedelem-hozzászámítási szabályt és az aluladóztatott kifizetések szabályát, továbbá azt választották, hogy az említett irányelv 11. cikkének (1) bekezdése alapján elismert belföldi kiegészítő adót alkalmaznak, az elismert belföldi kiegészítő adó alkalmazására irányuló választás szerinti első Adatszolgáltatási pénzügyi év kezdetét megelőző napig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljenek ezen irányelvnek. Az említett intézkedések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal.

A tagállamok ezeket a rendelkezéseket az elismert belföldi kiegészítő adó alkalmazására irányuló választás szerinti első Adatszolgáltatási pénzügyi év kezdetétől alkalmazzák.

Amennyiben az e bekezdés harmadik albekezdésében említett első Adatszolgáltatási pénzügyi év ezen irányelv hatálybalépésének napján vagy azt megelőzően kezdődik, az a tagállam, amely az (EU) 2022/2523 irányelv 50. cikkének (1) bekezdése alapján azt választotta, hogy nem alkalmazza a jövedelem-hozzászámítási szabályt és az aluladóztatott kifizetések szabályát, továbbá azt választotta, hogy az említett irányelv 11. cikkének (1) bekezdése alapján elismert belföldi kiegészítő adót alkalmaz, 2025. december 31-ig elfogadja és kihirdeti azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljen. Az említett intézkedések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal.

A tagállamok ezeket a rendelkezéseket 2026. január 1-jétől kezdődően alkalmazzák.

(3) E cikk (1) bekezdésétől eltérve, a tagállamok 2027. december 31-ig elfogadják és kihirdetik az ezen irányelv 1. cikke 8. pontjának való megfeleléshez szükséges törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket. Az említett intézkedések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal.

A tagállamok ezeket a rendelkezéseket 2028. január 1-jétől kezdődően alkalmazzák.

(4) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Luxembourgban, 2025. április 14-én.

a Tanács részéről

az elnök

K. KALLAS

(1) 2025. február 12-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) 2025. február 26-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3) A Tanács (EU) 2022/2523 irányelve (2022. december 15.) az Unióban a multinacionális vállalatcsoportokra és a nagy volumenű belföldi vállalatcsoportokra vonatkozó globális minimum-adószint biztosításáról (HL L 328., 2022.12.22., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2022/2523/oj).

(4) A Tanács 2011/16/EU irányelve (2011. február 15.) az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 64., 2011.3.11., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2011/16/oj).

(5) OECD (2021), Tax Challenges Arising from Digitalisation of the Economy – Global Anti-Base Erosion Model Rules (Pillar Two) (A gazdaság digitalizációjából eredő adóügyi kihívások – Az adóalap-erózió elleni globális modellszabályok (második pillér)): Az adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással foglalkozó inkluzív keret, OECD/G20 adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással foglalkozó projekt, OECD Publishing, Párizs, https://doi.org/10.1787/782bac33-en.

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2011/182/oj).

(7) A Tanács (EU) 2023/2226 irányelve (2023. október 17.) az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU irányelv módosításáról (HL L, 2023/2226, 2023.10.24., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2023/2226/oj).

MELLÉKLET

„VII. MELLÉKLET

A Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatásra vonatkozó benyújtási szabályok és formanyomtatvány

I. SZAKASZ

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

E melléklet alkalmazásában:

(1)

»Végrehajtó tagállam«: az a tagállam, amely az adott Adatszolgáltatási pénzügyi évre vonatkozóan az (EU) 2022/2523 irányelv 3. cikkének 18. és 43. pontjában meghatározottak szerinti elismert jövedelem-hozzászámítási szabályt vagy elismert aluladóztatott kifizetésre vonatkozó szabályt hajtott végre, vagy mindkettőt.

(2)	»Kizárólag elismert belföldi kiegészítő adót megállapító tagállam«: az a tagállam, amely az adott Adatszolgáltatási pénzügyi évre vonatkozóan kizárólag az (EU) 2022/2523 irányelv 3. cikkének 28. pontjában meghatározott, elismert belföldi kiegészítő adót vezetett be.

(3)	»Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatás«: végső anyavállalat, adatszolgáltatásra kijelölt csoporttag, kijelölt helyi szervezet vagy csoporttag által benyújtott adatszolgáltatás, amelyre vonatkozóan a formanyomtatvány e melléklet IV. szakaszában kerül meghatározásra.

(4)

»Általános szakasz«: a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatás azon szakasza, amely általános információkat tartalmaz a Multinacionális vállalatcsoport egészéről, beleértve annak szervezeti felépítését és az (EU) 2022/2523 irányelv alkalmazásának magas szintű összefoglalóját, amely szakasz összhangban van a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatás formanyomtatványának 1. szakaszával.

(5)

»Joghatósági szakasz«: a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatás azon szakaszai, amelyek az elismert jövedelem-hozzászámítási szabálynak, az elismert aluladóztatott kifizetésekre vonatkozó szabálynak és az elismert belföldi kiegészítő adónak a Multinacionális vállalatcsoport működési helye szerinti egyes joghatóságok tekintetében történő részletes alkalmazásáról tartalmaznak információkat; e szakaszok összhangban vannak a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatás formanyomtatványának 2. és 3. szakaszával.

(6)	»Adatszolgáltatási pénzügyi év«: az a pénzügyi év, amelyre a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatás vonatkozik.

II. SZAKASZ

BENYÚJTÁSI KÖVETELMÉNYEK

A Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatást benyújtó csoporttag azonosítja a releváns szakaszokat és azokat az érintett tagállamokat, amelyek részére az információkat a 8ae. cikkben meghatározott terjesztési megközelítésnek megfelelően továbbítani kell.

III. SZAKASZ

BENYÚJTÁSI FORMÁTUM ÉS INFORMÁCIÓCSERE A KÖZÖS VÁLLALKOZÁSOKBAN ÉRDEKELTSÉGGEL RENDELKEZŐ NAGY VOLUMENŰ BELFÖLDI VÁLLALATCSOPORTOK ESETÉBEN

Amennyiben valamely nagy volumenű belföldi vállalatcsoport anyavállalata közvetlen vagy közvetett tulajdonosi érdekeltséggel rendelkezik egy olyan közös vállalkozásban vagy valamely közös vállalkozás olyan kapcsolt vállalkozásában, amely a nagy volumenű belföldi vállalatcsoport helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban tartozik elismert belföldi kiegészítő adó hatálya alá, akkor az ilyen nagy volumenű belföldi vállalatcsoportnak az e melléklet IV. szakaszában meghatározott formanyomtatványt kell használnia a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatás benyújtása céljára.

Az első albekezdés szerinti esetekben a tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket a 8ae. cikk (2) bekezdése és a 9a. cikk alkalmazásának a biztosítására.

IV. SZAKASZ

ADATPONTOK

1. a multinacionális vállalatcsoportra vonatkozó információk

1.1. Az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag azonosítása

1.	Az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag a végső anyavállalat

2.	Az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag neve

3.	Adóazonosító szám

4.	Feladatkör

5.	Az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag helye szerinti joghatóság

6.	Az információcsere tekintetében címzett joghatóságok (ha vannak)

Igen/Nem

1.2. A Multinacionális vállalatcsoportra vonatkozó általános információk

1.2.1. A Multinacionális vállalatcsoport és az Adatszolgáltatási pénzügyi év

1.	A Multinacionális vállalatcsoport neve

2.	Az Adatszolgáltatási pénzügyi év kezdőnapja

3.	Az Adatszolgáltatási pénzügyi év zárónapja

4.	Módosított adatszolgáltatás

Igen/Nem

1.2.2. A Multinacionális vállalatcsoportra vonatkozó általános számviteli információk

1.	A végső anyavállalat konszolidált pénzügyi kimutatásai (típus)

2.	A végső anyavállalat konszolidált pénzügyi kimutatásaihoz használt pénzügyibeszámoló-készítési standard

3.	A prezentálás pénzneme a végső anyavállalat konszolidált pénzügyi kimutatásaiban (ISO-kód)

1.3. Szervezeti felépítés

1.3.1. Végső anyavállalat

1.	A végső anyavállalat joghatósága

2.	Alkalmazandó szabályok?

3.	Végső anyavállalat neve

4.	Végső anyavállalat adóazonosító száma

5.	A végső anyavállalat benyújtási joghatóság szerinti adóazonosító száma (ha van és az előzőtől eltérő)

6.	A szabályok szerinti jogállás

7.	Ha a végső anyavállalat kizárt szervezet: típus

Az a joghatóság, amelyben a kettős adóügyi illetőségű anyavállalatot elismert jövedelem-hozzászámítási szabály hatálya alá tartozónak kell tekinteni (ha a szabályok alapján úgy kell tekinteni, hogy az anyavállalat olyan másik joghatóságban található, ahol nem tartozik elismert jövedelem-hozzászámítási szabály hatálya alá) (ha van ilyen)

1.3.2. A (végső anyavállalattól eltérő) csoporttagok és a közös vállalkozáscsoportok tagjai

1.3.2.1. Csoporttagok és a közös vállalkozáscsoportok tagjai

Változások

1.	Változások az előző Adatszolgáltatási pénzügyi évhez képest?

Igen/Nem

Joghatóság

2.	Joghatóság

3.	Alkalmazandó szabályok?

A csoporttag, a közös vállalkozás vagy a közös vállalkozás kapcsolt vállalkozásának azonosítása

4.	A csoporttag, a közös vállalkozás vagy a közös vállalkozás kapcsolt vállalkozásának neve

5.	Adóazonosító szám

6.	A benyújtási joghatóság szerinti adóazonosító szám (ha van)

7.	A szabályok szerinti jogállás

A csoporttag, a közös vállalkozás vagy a közös vállalkozás kapcsolt vállalkozásának tulajdonosi szerkezete

A csoporttagban, a közös vállalkozásban vagy a közös vállalkozás kapcsolt vállalkozásában tulajdonosi érdekeltséggel rendelkező minden egyes szervezetre vonatkozóan:

Típus

9.	Adóazonosító szám (a csoporttag vagy a közös vállalkozáscsoport tagja esetében)

10.	Tulajdonosi érdekeltség (százalék)

Ha a csoporttag részleges tulajdonban álló anyavállalat vagy közbenső anyavállalat, köteles elismert jövedelem-hozzászámítási szabályt alkalmazni?

11.	Az anyavállalat jogállása

12.

Ha a közbenső anyavállalat nem alkalmaz jövedelem-hozzászámítási szabályt, mert a végső anyavállalat elismert jövedelem-hozzászámítási szabály hatálya alá tartozik, vagy a közbenső anyavállalatban egy másik közbenső anyavállalat ellenőrző részesedéssel rendelkezik és minősített jövedelem-hozzászámítási szabály hatálya alá tartozik, a végső anyavállalat vagy a másik közbenső anyavállalat azonosítása (adóazonosító szám)

13.

Ha a részleges tulajdonban álló anyavállalat nem alkalmaz jövedelem-hozzászámítási szabályt, mert elismert jövedelem-hozzászámítási szabály hatálya alá tartozó, részleges tulajdonban álló másik anyavállalat 100 %-os tulajdonosi részesedéssel rendelkezik benne, az elismert jövedelem-hozzászámítási szabály alkalmazására köteles, részleges tulajdonban álló másik anyavállalat azonosítása (adóazonosító szám)

Az aluladóztatott kifizetések szabálya alkalmazandó a szervezetre?

14.	Alkalmazandó a nemzetközi tevékenység kezdeti szakasza?

Igen/Nem

15.	A csoporttag (a közös vállalkozáscsoport tagja) tekintetében elismert jövedelem-hozzászámítási szabály alkalmazására kötelezett anyavállalatok összesített tulajdonosi érdekeltségei (a kiegészítő adó hozzájuk rendelhető részaránya) (százalékban)

16.

A végső anyavállalatnak a csoporttagban fennálló tulajdonosi részesedése (a közös vállalkozáscsoport tagjára vonatkozó kiegészítő adóból a végső anyavállalathoz rendelhető részarány) meghaladja az elismert jövedelem-hozzászámítási szabály alkalmazására köteles anyavállalatoknak a csoporttagban (a közös vállalkozáscsoport tagjában) fennálló összesített tulajdonosi érdekeltségét (a kiegészítő adó hozzájuk hozzárendelhető részarányát)?

Igen/Nem

1.3.2.2. Kizárt szervezetek

1.	Változások az előző Adatszolgáltatási pénzügyi évhez képest?

Igen/Nem

2.	A kizárt szervezet neve

3.	A kizárt szervezet típusa

1.3.3. Az Adatszolgáltatási pénzügyi év során a vállalati struktúrában bekövetkezett változások

Az Adatszolgáltatási pénzügyi év során a vállalati struktúrában bekövetkezett változásokat nem jelentették be, mert azok nem befolyásolták sem a tényleges adómérték kiszámítását, sem a kiegészítő adó kiszámítását vagy felosztását?

Igen/Nem

1.	A csoporttag (vagy a multinacionális vállalatcsoport más tagja) vagy a közös vállalkozáscsoport tagjának neve

2.	Adóazonosító szám

3.	A változás hatályba-lépésének napja

4.	Változás előtti állapot

5.	Változás utáni állapot

6.	Az adott csoporttagban (vagy más szervezetben) vagy a közös vállalkozás-csoport tagjában tulajdonosi részesedéssel rendelkező szervezetek a változás előtt vagy után

7.	Az adott csoporttagban (vagy más szervezetben) vagy a közös vállalkozás-csoport tagjában a változás előtt meglévő tulajdonosi érdekeltségek (százalék)

8.	Az adott csoporttagban (vagy más szervezetben) vagy a közös vállalkozás-csoport tagjában a változás után meglévő tulajdonosi érdekeltségek (százalék)

1.4. Az információk magas szintű összefoglalója

1.	Joghatóság neve

2.	Alcsoport típusa (ha van)

3.	Alcsoport megnevezése (ha van)

4.	Adóztatási joggal rendelkező joghatóság(ok) neve

5.	Mentesítési szabály vagy kizárás alkalmazása

6.	Tényleges adómérték tartománya

7.	A gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel alkalmazása nulla összegű kiegészítő adót eredményezett?

8.	Fizetendő kiegészítő adó (elismert belföldi kiegészítő adó) – tartomány

9.	Fizetendő kiegészítő adó (elismert jövedelem-hozzászámítási szabály/elismert aluladóztatott kifizetési szabály – tartomány)

[a megfelelő lehetőség beillesztendő]

Igen/Nem

[a megfelelő lehetőség beillesztendő]

2. joghatósági mentesítési szabályok és kizárások

2.1. Joghatóság jellemzői

1.	Joghatóság neve

2.	Alcsoport típusa (ha van)

3.	Alcsoport megnevezése (ha van)

4.	Adóztatási joggal rendelkező joghatóság

5.	Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó különbség (Van/Nincs)

2.2. Az e joghatóság tekintetében alkalmazandó joghatósági kivételek (0 %-ra csökkentett kiegészítő adó)

2.2.1. Mentesítő joghatósági terület választása

2.2.1.1. Mentesítő joghatósági terület választása

1.	Választott mentesítő joghatósági terület

[a megfelelő lehetőség beillesztendő]

2.2.1.2. Állandó mentesítő joghatósági területek

□

Egyszerűsített számítás a nem jelentős csoporttagok esetében

1.	A joghatóságban található összes nem jelentős csoporttag összbevétele

2.	A joghatóságban található összes nem jelentős csoporttagra vonatkozó összesített egyszerűsített adó

a.	Adatszolgáltatási pénzügyi év

b.	Előző 1. pénzügyi év (adott esetben)

n.a.

c.	Előző 2. pénzügyi év (adott esetben)

n.a.

d.	A három pénzügyi év átlaga (adott esetben)

n.a.

2.2.1.3. Átmeneti mentesítő joghatósági területek

a) Átmeneti mentesítő joghatósági terület – országonkénti jelentéstétel

1.	Bevételek összesen

2.	Adózás előtti eredmény

3.	Egyszerűsített lefedett adók

b) Átmeneti mentesítő joghatósági terület – aluladóztatott nyereségek szabálya

1.	Társasági jövedelemadó mértéke

2.2.2. A de minimis kizárásra vonatkozó választás □

□

A de minimis kizárás alkalmazásának választása az Adatszolgáltatási pénzügyi évre

□

Egyszerűsített számítás a nem jelentős csoporttagok esetében – nem jelentős csoporttagnak nem minősülő csoporttagok

1.	Bevételek (pénzügyi számlák)

2.	Elismert bevétel

3.	Számviteli nettó nyereség vagy veszteség

4.	Elismert nyereség vagy veszteség

a.	Adatszolgáltatási pénzügyi év

b.	Előző 1. pénzügyi év (adott esetben)

c.	Előző 2. pénzügyi év (adott esetben)

d.	A három pénzügyi év átlaga

2.3. Nemzetközi tevékenysége kezdeti szakaszában lévő multinacionális vállalatcsoport (adott esetben)

1.	Azon első pénzügyi év első napja, amelyben a multinacionális vállalatcsoport eredetileg a szabályok hatálya alá került

2.	Referencia-joghatóság

3.	A referencia-joghatóságban található tárgyi eszközök könyv szerinti nettó értéke abban a pénzügyi évben, amelyben a multinacionális vállalatcsoport eredetileg a szabályok hatálya alá került

4.	Azon joghatóságok száma, amelyekben a multinacionális vállalatcsoportnak csoporttagjai vannak abban a pénzügyi évben, amelyben a multinacionális vállalatcsoport eredetileg a szabályok hatálya alá került

5.	A referencia-joghatóságon kívül található csoporttagok tárgyi eszközei abban a pénzügyi évben, amelyben a multinacionális vállalatcsoport eredetileg a szabályok hatálya alá került

a.	Joghatóság

b.	Az egyes joghatóságokban található valamennyi csoporttag tárgyi eszközeinek könyv szerinti nettó értéke

6.	Azon joghatóságok száma, amelyekben a multinacionális vállalatcsoportnak csoporttagjai vannak az Adatszolgáltatási pénzügyi évben

7.	A referencia-joghatóságtól eltérő joghatóságokban található összes csoporttag tárgyi eszközeinek könyv szerinti nettó értékének összege az Adatszolgáltatási pénzügyi évben

3. számítások

3.1. Joghatóság jellemzői

1.	Joghatóság neve

2.	Alcsoport típusa (ha van)

3.	Alcsoport megnevezése (ha van) a tényleges adómérték és a kiegészítő adó kiszámítása céljából

4.	Adóztatási joggal rendelkező joghatóság

5.	Tényleges adómérték

6.	Kiigazított lefedett adók

7.	Elismert nettó nyereség vagy veszteség

8.	Gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel

9.	Tényleges kiegészítőadó-többlet

10.	A nemzeti jogszabályok szerinti kiegészítő adó összege

11.	Választások

12.	A lefedett adókhoz kapcsolódóan megjelenített összesített tényleges adóráfordítás, a bizonyos típusú csoporttagoknál felmerült fedezett adók allokációja után

13.	Elismert visszatérítendő adókedvezmény vagy forgalomképes átruházható adójóváírás (adóráfordítás)

14.	Egyéb adójóváírások (adóráfordítás)

15.	Halasztott adóráfordítás összege

16.	Elismert visszatérítendő adókedvezmény vagy forgalomképes átruházható adójóváírás (nyereség)

17.	Negatív adóráfordítás elhatárolásából adódó többlet

18.	Átmeneti rendelkezések

3.2. Tényleges adómérték számítása

3.2.1. Tényleges adómérték

a.	Számviteli nettó nyereség vagy veszteség

b.	Elismert nettó nyereség vagy veszteség

c.	Nyereségadó-ráfordítás

d.	Kiigazított lefedett adók

e.	Tényleges adómérték

[A]

[B]

[C]=[B]/[A]

3.2.1.1. Az elismert nyereség vagy veszteség kiszámítása

1.	Összesített számviteli nettó nyereség vagy veszteség allokációk után (a joghatósági területen található valamennyi csoporttag)

2.	Kiigazítások

Nettó összeg

a)	Nettó adóráfordítás

b)	Figyelembe nem vett osztalék

c)	Figyelembe nem vett tőkenyereség vagy -veszteség

d)	Átértékelési módszer szerinti, figyelembe vett nyereség vagy veszteség

e)	Az eszközök és kötelezettségek elidegenítéséből származó, átszervezés miatt figyelembe nem vett nyereség vagy veszteség

f)	Aszimmetrikus devizaárfolyam-nyereség vagy -veszteség

g)	Szabályozási szempontból kifogásolt ráfordítás

h)	Korábbi időszaki hibák

i)	A számviteli elvek változásai

j)	Elhatárolt nyugdíjráfordítás

k)	Elengedett tartozás

l)	Részvényalapú kompenzáció

m)	Szokásos piaci feltételek melletti kiigazítások

n)	Elismert visszatérítendő adókedvezmény vagy forgalomképes átruházható adójóváírás

o)	A realizált nyereség és veszteség elvének alkalmazására vonatkozó választás

p)	Az eszközök kiigazított nyereségére vonatkozó választás

q)	Csoporton belüli finanszírozási konstrukció ráfordítása

r)	Az azonos joghatóság alá tartozó csoporton belüli ügyletekre vonatkozó választás

s)	Biztosító által a szerződőknek felszámított adók

t)	A saját tőkének a kiegészítő alapvető tőke és az 1. szintű korlátozott tőke teljesült, illetve esedékes be- vagy kifizetéseinek tulajdonított növekedése/csökkenése

u)	Multinacionális vállalatcsoporthoz csatlakozó és abból kilépő tagok

v)	Az áteresztő szervezetnek minősülő végső anyavállalat elismert nyereségének csökkenése

w)	A levonhatóosztalék-rendszerbe tartozó végső anyavállalat elismert nyereségének csökkenése

x)	Az adóköteles nyereségfelosztási módszerre vonatkozó választás

y)	Nemzetközi hajózásból származó jövedelem

z)	Csoporttagok közötti ügyletek

3.	A joghatóság alatt elismert nettó nyereség vagy veszteség

3.2.1.2. A kiigazított lefedett adók kiszámítása

a) Kiigazított lefedett adók teljes összege

1.	A lefedett adókhoz kapcsolódóan megjelenített összesített tényleges adóráfordítás, allokációk után (a joghatóságban található összes csoporttag)

2.	Kiigazítások

Nettó összeg

a)	A lefedett adóknak a pénzügyi számlákban az adózás előtti nyereségben ráfordításként megjelenített összege

b)	Elismert veszteségből származó halasztott adókövetelés megállapított vagy felhasznált összege

c)	A bizonytalan adópozícióhoz kapcsolódó lefedett adóknak a lefedett adók előző évi csökkenéseként megjelenített összege

d)	A tényleges adóráfordítás csökkenéseként nyilvántartott elismert visszatérítendő adókedvezmény vagy forgalomképes átruházható adójóváírás

e)	Elismert tulajdonosi érdekeltségek áteresztésből származó elismert adóelőnyei

f)	Az elismert nyereségben vagy veszteségben figyelembe nem vett bevétel tényleges adóráfordítása

g)	Nem elismert visszatérítendő adókedvezmény, nem forgalomképes átruházható adójóváírás vagy egyéb, nem a tényleges adóráfordítás csökkenéseként megjelenített adójóváírás

h)	Visszatérített vagy jóváírt lefedett adók (az elismert visszatérítendő adókedvezmény és a forgalomképes átruházható adójóváírás kivételével), amelyeket nem a tényleges adóráfordítás kiigazításaként kezelnek

i)	Bizonytalan adópozícióhoz kapcsolódó tényleges adóráfordítás

j)	Három éven belül várhatóan meg nem fizetett tényleges adóráfordítás

k)	Benyújtás utáni kiigazítások

l)	A nettó eszközök nyereségéhez vagy veszteségéhez kapcsolódó lefedett adók

m)	Az áteresztő szervezetnek minősülő végső anyavállalat lefedett adóinak csökkentése

n)	A végső anyavállalat levonhatóosztalék-rendszerben csökkentett elismert nyereségéhez kapcsolódó lefedett adók

o)	Vélelmezett osztalékadó

p)	Az adóköteles nyereségfelosztási módszerre vonatkozó választás

q)	A halasztottadó-kiigazítás teljes összege

r)	A saját tőkével szemben vagy az egyéb átfogó jövedelemben nyilvántartott lefedett adók növekedése vagy csökkenése a helyi adószabályok szerint adóköteles elismert nyereségben vagy veszteségben figyelembe vett összegekhez kapcsolódóan

s)	Negatív adóráfordítás elhatárolásából adódó többlet

t)	A lefedett adóknak a negatív adóráfordítás elhatárolásából adódó többlet fennmaradó egyenlegével történő csökkenése (az eredmény nem lehet nullánál kisebb)

3.	Kiigazított lefedett adók

b) Negatív adóráfordítás elhatárolásából adódó többlet

1.	Előző évek egyenlege

[A]

2.	A negatív adóráfordítás elhatárolásából az Adatszolgáltatási pénzügyi évben keletkezett többlet

[B]

3.	A negatív adóráfordítás elhatárolásából az Adatszolgáltatási pénzügyi évben felhasznált többlet

[C]

4.	A negatív adóráfordítás elhatárolásából keletkezett, a későbbi évekre fennmaradó többlet

[D]=[A]+[B]-[C]

(a) c) Az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó átmeneti vegyes rendszer szerinti számítás (ha van ilyen)

1.	Az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó rendszert alkalmazó joghatóságok

Alcsoport

3.	Az említett alcsoporthoz az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó vegyes rendszerben hozzárendelt összesített adók

Összesen

3.2.2. A halasztott adó elszámolásával kapcsolatos joghatósági számítások

3.2.2.1. Halasztottadó-kiigazítások

a) Magas szintű összefoglaló

1.	Halasztott adóráfordítás a szabályok alkalmazásában átszámítás és kiigazítások előtt

a)	A pénzügyi számlákban megjelenített halasztott adóráfordítás

[A]

b)	Olyan eszközökkel vagy kötelezettségekkel kapcsolatos halasztott adóráfordítás, amelyek esetében a szabályokon alapuló könyv szerinti érték eltér a számviteli könyv szerinti értéktől

[B]

c)	Halasztott adóráfordítás az eszközöknek vagy kötelezettségeknek a szabályok alapján meghatározott könyv szerinti értéke alapján

[C]

d)	Halasztott adóráfordítás a szabályok alkalmazásában átszámítás és kiigazítások előtt

[D]=[A]-[B]+[C]

2.	A kiigazítások teljes összege

[E]

3.	A halasztott adóráfordítás minimum-adómérték szerinti átszámítása

e)	Halasztott adóráfordítás a szabályok alkalmazásában átszámítás előtt

[F]=[D]+[E]

f)	A minimum-adómértéknél alacsonyabb adómértéken nyilvántartott és a minimum-adómérték szerint átszámított halasztott adóráfordítás közötti különbség

[G]

g)	A minimum-adómértéknél magasabb adómértéken nyilvántartott és a minimum-adómérték szerint átszámított halasztott adóráfordítás közötti különbség

[H]

4.	A halasztottadó-kiigazítás teljes összege

[I]=[F]+[G]-[H]

b) A kiigazítások bontása

1.	Halasztott adóráfordítás kiigazítása

Nettó összeg

a)	Az elismert nyereségben vagy veszteségben figyelembe nem vett tételekhez kapcsolódó halasztott adóráfordítás

b)	Nem elismert időbeli elhatárolásokhoz kapcsolódó halasztott adóráfordítás

c)	Nem érvényesített időbeli elhatárolásokhoz kapcsolódó halasztott adóráfordítás

d)	Halasztott adóköveteléssel kapcsolatos értékelési kiigazítás vagy számviteli megjelenítési kiigazítás

e)	Az adómérték változásaihoz kapcsolódó újraértékelésből származó halasztott adóráfordítás

f)	Adókedvezmények keletkezésével és felhasználásával kapcsolatos halasztott adóráfordítás

g)	Helyettesítő veszteség időbeli elhatárolásához vagy vélelmezett helyettesítő veszteség időbeli elhatárolásához kapcsolódó halasztott adókövetelés

h)	Nem elismert időbeli elhatárolásoknak vagy nem érvényesített időbeli elhatárolásoknak a pénzügyi év során kifizetett összege

i)	A pénzügyi év során megfizetett halasztott adókötelezettség újramegállapítása

j)	Veszteséghez kapcsolódó, a pénzügyi kimutatásokban nem szereplő halasztott adókövetelés megjelenítése

k)	Halasztott adóráfordítás kiigazítása adómérték csökkenése miatt

l)	Halasztott adóráfordítás kiigazítása adómérték emelkedése miatt

m)	Multinacionális vállalatcsoporthoz csatlakozó és abból kilépő tagok

n)	Áteresztő szervezetnek minősülő végső anyavállalat halasztott adóráfordítása

o)	Levonhatóosztalék-rendszerbe tartozó végső anyavállalat halasztott adóráfordítása

p)	Csoporttagok közötti ügyletekből származó halasztottadó-kiigazítás

2.	A kiigazítások teljes összege

[E]

c) Veszteségek visszakönyvelése

1.	Veszteség visszakönyvelésének tulajdonítható vélelmezett halasztott adókövetelések

2.	Veszteség visszakönyveléséhez kapcsolódó lefedettadó-visszatérítés

a)	Az előző X. pénzügyi évhez rendelt összeg

b)	Az előző Y. pénzügyi évhez rendelt összeg stb.

Összesen

3.2.2.2. Újramegállapítási mechanizmus

a) Az újramegállapítási szabály hatálya alá tartozó halasztott adókötelezettségek éves összege

1.	Az újramegállapítási szabály hatálya alá tartozó, az Adatszolgáltatási pénzügyi évet megelőző ötödik pénzügyi évben érvényesített halasztott adókötelezettségek összege

2.	Az Adatszolgáltatási pénzügyi évben az Adatszolgáltatási pénzügyi évet megelőző ötödik pénzügyi évre vonatkozóan meghatározott újramegállapított halasztott adókötelezettség összege

3.	Az újramegállapítási szabály hatálya alá tartozó, az Adatszolgáltatási pénzügyi évben érvényesített halasztott adókötelezettségek összege

b) Halasztott adókötelezettség újramegállapítását szolgáló összevont számlák

1.	Adatszolgáltatási pénzügyi év

2.	Az előző pénzügyi év

a)	Az átmeneti évet megelőző évben fennálló halasztott adókötelezettségek összege

b)	A fennálló egyenleg összege

c)	Megalapozatlan egyenleg összege

3.2.2.3. Átmeneti rendelkezések

1.	Átmeneti év

a) Halasztott adókövetelések és halasztott adókötelezettségek az átmeneti év elején

Halasztott adókötelezettségek

1.	Halasztott adókötelezettségek az átmeneti év elején

2.	Halasztott adókötelezettségek a minimum-adómérték szerint átszámítva (adott esetben)

Halasztott adókövetelések

3.	Halasztott adókövetelések az átmeneti év elején

4.	Halasztott adókövetelések a minimum-adómérték szerint átszámítva (adott esetben)

5.	A figyelembe nem vett tételekből eredő halasztott adókövetelések

6.	A szabályok alkalmazásában figyelembe vett halasztott adókövetelések

[A]

[B]

[C]

[D] = [[A] vagy [B], ha van] – [C]

b) Eszközátruházás 2021. november 30. után és az átmeneti év kezdete előtt

1.	Az átadó csoporttagok joghatósága

2.	Az ügylet(ek) után megfizetett adó

3.	Az átadó csoporttag(ok) pénzügyi számláiban megjelenített nettó halasztott adókövetelés vagy adókötelezettség

4.	A szabályok alkalmazásában az átruházott eszközök könyv szerinti értéke

5.	Az átvevő csoporttag(ok)ra vonatkozó szabályok alkalmazásában a nettó halasztott adókövetelés vagy adókötelezettség meghatározása az átruházott eszközök szerint

3.2.3. Joghatóság szerinti választások (ha van)

3.2.3.1. Joghatóság szerinti választások

a) Választások

1.	Éves választások

a)	Az eszközök összesített nyereségére vonatkozó választás

□

b)	A lefedett adók nem lényeges mértékű csökkenésére vonatkozó választás

□

c)	A gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel alkalmazásának mellőzésére vonatkozó választás

□

d)	Negatív adóráfordítás elhatárolása

□

2.	Ötéves választások

3.	A választás éve

4.	A visszavonás éve

e)	Részesedésszerzés hozzászámítására vonatkozó választás

f)	Részvényalapú kompenzációra vonatkozó választás

g)	A realizált nyereség és veszteség elvére vonatkozó választás

h)	Csoporton belüli ügyletekre vonatkozó választás

i)	A határokon átnyúló halasztott adó allokációjának mellőzésére vonatkozó választás

5.	Egyéb választások

6.	Választás éve

7.	Visszavonás éve

j)	Elismert veszteségre vonatkozó választás

b) A joghatósági választásokkal kapcsolatos tájékoztatási követelmények

1.	Sajáttőke-nyereség vagy -veszteség hozzászámítása a részesedésszerzés hozzászámítására vonatkozó választással összefüggésben

2.	A tulajdonos elismert tulajdonosi érdekeltségbe történő befektetésének korábbi évekről áthozott egyenlege

[A]

3.	A tulajdonos elismert tulajdonosi érdekeltségbe történő befektetésének növelése

[B]

4.	A tulajdonos elismert tulajdonosi érdekeltségbe történő befektetésének csökkentése

[C]

5.	A tulajdonos elismert tulajdonosi érdekeltségbe történő befektetésének fennálló egyenlege

[D]=[A]+[B]-[C]

3.2.3.2. Vélelmezett osztalékadóra vonatkozó választás

1.	Vélelmezett osztalékadóra vonatkozó választás

□

a) Újramegállapítási mechanizmus

1.	Pénzügyi év

2.	A vélelmezett osztalékadó összege

3.	Kifizetett vagy felhasznált vélelmezett osztalékadó

4.	A vélelmezett osztalékadó újramegállapítását szolgáló számla fennálló egyenlege

Előző 3. pénzügyi év

Előző 2. pénzügyi év

Előző 1. pénzügyi év

Adatszolgáltatási pénzügyi év

Előző 4. pénzügyi év

Előző 3. pénzügyi év

Nem alkalmazható

Előző 2. pénzügyi év

Nem alkalmazható

Előző 1. pénzügyi év

Nem alkalmazható

Adatszolgáltatási pénzügyi év

Nem alkalmazható

b) A tényleges adómérték és a kiegészítő adó újraszámítása

1.	Előző pénzügyi évre vonatkozó kiigazított lefedett adók csökkentése

2.	A kiegészítő adó növekményösszege

3.	Elidegenítés újramegállapítási aránya

[A]

[B]

[C]

3.2.4. A csoporttagra vonatkozó számítások

a) Az átmeneti egyszerűsített joghatósági adatszolgáltatási keretre vonatkozó választás

1.	A multinacionális vállalatcsoport az átmeneti egyszerűsített joghatósági adatszolgáltatási keret alkalmazását választja?

Igen/Nem

b) Az adózás szempontjából konszolidált alapon kezelt csoportok összevont adatszolgáltatása

1.	Az adózás szempontjából konszolidált alapon kezelt csoport (adóazonosító szám)

2.	Konszolidált szervezetek (adóazonosító szám)

3.2.4.1. Elismert nyereség vagy veszteség

a) A számviteli nettó nyereség vagy veszteség kiigazításai

1.	Csoporttag vagy közös vállalkozáscsoport tagja (adóazonosító szám)

2.	A számviteli nettó nyereség vagy veszteség allokációk utáni összege

3.	Kiigazítások

Növekedések

Csökkentések

a)	Nettó adóráfordítás

b)	Figyelembe nem vett osztalék

c)	Figyelembe nem vett tőkenyereség vagy -veszteség

d)	Átértékelési módszer szerinti, figyelembe vett nyereség vagy veszteség

e)	az eszközök és kötelezettségek elidegenítéséből származó, átszervezés miatt figyelembe nem vett nyereség vagy veszteség

f)	Aszimmetrikus devizaárfolyam-nyereség vagy -veszteség

g)	Szabályozási szempontból kifogásolt ráfordítás

h)	Korábbi időszaki hibák

i)	A számviteli elvek változásai

j)	Elhatárolt nyugdíjráfordítás

k)	Elengedett tartozás

l)	Részvényalapú kompenzáció

m)	Szokásos piaci feltételek melletti kiigazítások

n)	Elismert visszatérítendő adókedvezmény vagy forgalomképes átruházható adójóváírás

o)	A realizált nyereség és veszteség elvének alkalmazására vonatkozó választás

p)	Az eszközök kiigazított nyereségére vonatkozó választás

q)	Csoporton belüli finanszírozási konstrukció ráfordítása

r)	Az azonos joghatóság alá tartozó csoporton belüli ügyletekre vonatkozó választás

s)	Biztosító által a szerződőknek felszámított adók

t)	A saját tőkének a kiegészítő alapvető tőke és az 1. szintű korlátozott tőke teljesült, illetve esedékes be- vagy kifizetéseinek tulajdonított növekedése/csökkenése

u)	Multinacionális vállalatcsoporthoz csatlakozó és abból kilépő tagok

v)	Az áteresztő szervezetnek minősülő végső anyavállalat elismert nyereségének csökkenése

w)	A levonhatóosztalék-rendszerbe tartozó végső anyavállalat elismert nyereségének csökkenése

x)	Az adóköteles nyereségfelosztási módszerre vonatkozó választás

y)	Nemzetközi hajózásból származó jövedelem

z)	Csoporttagok közötti ügyletek

4.	A csoporttagnak vagy a közös vállalkozáscsoport tagjának elismert nyeresége vagy vesztesége

b) A nyereség vagy veszteség határokon átnyúló felosztása a központ és az állandó telephely között, valamint az áteresztő szervezet nyereségének vagy veszteségének határokon átnyúló felosztása

1.	Az adott joghatósági területen található csoporttag vagy közös vállalkozáscsoport tagja vagy honosság nélküli csoporttag (adóazonosító szám)

2.	Számviteli nettó nyereség vagy veszteség a kiigazítás előtt

3.	A kiigazítás alapja

4.	Egyéb csoporttag vagy közös vállalkozáscsoport egyéb tagja (adóazonosító szám)

5.	Az egyéb csoporttag vagy a közös vállalkozáscsoport egyéb tagjának joghatósága (ISO)

6.	A csoporttagra vonatkozó növelések

7.	A csoporttagra vonatkozó csökkentések

8.	Számviteli nettó nyereség vagy veszteség a kiigazítás után

c) Határokon átnyúló kiigazítások

1.	Csoporttag vagy közös vállalkozáscsoport tagja (adóazonosító szám)

2.	A kiigazítás alapja

3.	Egyéb csoporttag vagy közös vállalkozáscsoport egyéb tagja (adóazonosító szám)

4.	Az egyéb csoporttag joghatósága (ISO)

5.	A csoporttagra vonatkozó növelések

6.	A csoporttagra vonatkozó csökkentések

d) Az áteresztő szervezetnek minősülő vagy levonhatóosztalék-rendszerbe tartozó végső anyavállalat elismert nyereségének kiigazítása

1.	Az adott joghatósági területen található csoporttag (vagy közös vállalkozáscsoport tagja) (adóazonosító szám)

2.	A csökkentés alapja

3.	A tulajdonosi érdekeltségek jogosultjainak vagy az osztalékjogosultaknak az azonosítása

4.	Közvetlen tulajdonosi érdekeltség (százalékban)

5.	A csoporttagra vonatkozó csökkentések

3.2.4.2. Kiigazított lefedett adók

a) A pénzügyi számlákban megjelenített tényleges adóráfordítás kiigazításai

1.	Csoporttag vagy közös vállalkozáscsoport tagja (adóazonosító szám)

2.	A lefedett adókhoz kapcsolódóan megjelenített tényleges adóráfordítás, allokációk után

3.	Kiigazítások

Növekedések

Csökkentések

a)	A lefedett adóknak a pénzügyi számlákban az adózás előtti nyereségben ráfordításként megjelenített összege

b)	A bizonytalan adópozícióhoz kapcsolódó lefedett adóknak a lefedett adók előző évi csökkenéseként megjelenített összege

c)	A tényleges adóráfordítás csökkenéseként nyilvántartott elismert visszatérítendő adókedvezmény vagy forgalomképes átruházható adójóváírás

d)	Elismert tulajdonosi érdekeltségek áteresztésből származó elismert adóelőnyei

e)	Az elismert nyereségben vagy veszteségben figyelembe nem vett bevétel tényleges adóráfordítása

f)	Nem elismert visszatérítendő adókedvezmény, nem forgalomképes átruházható adójóváírás vagy egyéb, nem a tényleges adóráfordítás csökkenéseként megjelenített adójóváírás

g)	Visszatérített vagy jóváírt lefedett adók (az elismert visszatérítendő adókedvezmény és a forgalomképes átruházható adójóváírás kivételével), amelyeket nem a tényleges adóráfordítás kiigazításaként kezelnek

h)	Bizonytalan adópozícióhoz kapcsolódó tényleges adóráfordítás

i)	Három éven belül várhatóan meg nem fizetett tényleges adóráfordítás

j)	Benyújtás utáni kiigazítások

k)	A nettó eszközök nyereségéhez vagy veszteségéhez kapcsolódó lefedett adók

l)	Az áteresztő szervezetnek minősülő végső anyavállalat lefedett adóinak csökkentése

m)	A végső anyavállalat levonhatóosztalék-rendszerben csökkentett elismert nyereségéhez kapcsolódó lefedett adók

n)	Vélelmezett osztalékadó

o)	Az adóköteles nyereségfelosztási módszerre vonatkozó választás

p)	A halasztottadó-kiigazítás teljes összege

q)	A saját tőkével szemben vagy az egyéb átfogó jövedelemben nyilvántartott lefedett adók növekedése vagy csökkenése a helyi adószabályok szerint adóköteles elismert nyereségben vagy veszteségben figyelembe vett összegekhez kapcsolódóan

4.	Kiigazított lefedett adók

b) Az adók keresztallokációja

1.	Az adott joghatóság területén található csoporttag vagy honosság nélküli csoporttag (vagy közös vállalkozáscsoport tagja) (adóazonosító szám)

2.	A csoporttag (vagy a közös vállalkozás-csoport tagja) lefedett adói a kiigazítás előtt

3.	A kiigazítás alapja

4.	Egyéb csoporttag (vagy közös vállalkozáscsoport egyéb tagja) (adóazonosító szám)

5.	Az egyéb csoporttag (vagy a közös vállalkozás-csoport egyéb tagjának) joghatósága (ISO)

6.	A csoporttagra vonatkozó növelések

7.	A csoporttagra vonatkozó csökkentések

8.	A csoporttag (vagy a közös vállalkozás-csoport tagja) lefedett adói a kiigazítás után

c) Halasztott adóráfordítás

1.	Csoporttag vagy közös vállalkozáscsoport tagja (adóazonosító szám)

2.	A halasztott adóráfordítás összege a szabályok alkalmazásában

3.	Halasztott adóráfordítás kiigazítása

Növekedések

Csökkentések

a)	Az elismert nyereségben vagy veszteségben figyelembe nem vett tételekhez kapcsolódó halasztott adóráfordítás

b)	Nem elismert időbeli elhatárolásokhoz kapcsolódó halasztott adóráfordítás

c)	Nem érvényesített időbeli elhatárolásokhoz kapcsolódó halasztott adóráfordítás

d)	Halasztott adóköveteléssel kapcsolatos értékelési kiigazítás vagy számviteli megjelenítési kiigazítás

e)	Az adómérték változásaihoz kapcsolódó újraértékelésből származó halasztott adóráfordítás

f)	Adókedvezmények keletkezésével és felhasználásával kapcsolatos halasztott adóráfordítás

g)	Helyettesítő veszteség időbeli elhatárolásához vagy vélelmezett helyettesítő veszteség időbeli elhatárolásához kapcsolódó halasztott adókövetelés

h)	Nem elismert időbeli elhatárolásoknak vagy nem érvényesített időbeli elhatárolásoknak a pénzügyi év során kifizetett összege

i)	A pénzügyi év során megfizetett halasztott adókötelezettség újramegállapítása

j)	Veszteséghez kapcsolódó, a pénzügyi kimutatásokban nem szereplő halasztott adókövetelés megjelenítése

k)	Halasztott adóráfordítás kiigazítása adómérték csökkenése miatt

l)	Halasztott adóráfordítás kiigazítása adómérték emelkedése miatt

m)	Multinacionális vállalatcsoporthoz csatlakozó és abból kilépő tagok

n)	Áteresztő szervezetnek minősülő végső anyavállalat halasztott adóráfordítása

o)	Levonhatóosztalék-rendszerbe tartozó végső anyavállalat halasztott adóráfordítása

p)	Csoporttagok közötti ügyletekből származó halasztottadó-kiigazítás

4.	A minimum-adómértéknél alacsonyabb adómértéken nyilvántartott és a minimum-adómérték szerint átszámított halasztott adóráfordítás közötti különbség

5.	A minimum-adómértéknél magasabb adómértéken nyilvántartott és a minimum-adómérték szerint átszámított halasztott adóráfordítás közötti különbség

6.	A halasztottadó-kiigazítás teljes összege

3.2.4.3. Csoporttagra (vagy közös vállalkozáscsoportra) vonatkozó választások

1.	A választással érintett csoporttag (vagy közös vállalkozáscsoport választással érintett tagja) (adóazonosító szám)

2.	Éves választások

a)	Az egyszerűsített számításoknak a nem jelentős csoporttagok esetében történő alkalmazására vonatkozó választás (az egyszerűsített számításokra vonatkozó mentesítési szabály)

b)	Elengedett tartozásra vonatkozó választás

c)	Nem érvényesített időbeli elhatárolásra vonatkozó választás

3.	Ötéves választások

4.	Választás éve

5.	Visszavonás éve

d)	Egy szervezet nem kizárt szervezetként való kezelésére vonatkozó választás

e)	Az összes osztalék hozzászámítása a portfólió-részesedések tekintetében

f)	A fedezeti ügyletekből származó árfolyamnyereségek vagy -veszteségek figyelembe nem vett tőkenyereségként vagy -veszteségként történő kezelése

g)	Befektetési szervezet adózási átláthatóságára vonatkozó választás

h)	Az adóköteles nyereségfelosztási módszerre vonatkozó választás

i)	Nem érvényesített időbeli elhatárolásra vonatkozó ötéves választás

6.	Egyéb választások

j)	Elismert veszteségre vonatkozó választás

k)	A valós értékre vonatkozó választás

1.	A választással érintett csoporttagok (vagy a közös vállalkozáscsoport választással érintett tagjai) (adóazonosító szám)

2.	A kiváltó esemény pénzügyi éve

3.	A kiváltó esemény hozzászámítása a pénzügyi évhez vagy az ötéves időszakhoz

3.2.4.4. A nemzetközi hajózásból származó jövedelem figyelmen kívül hagyása

a) A nemzetközi hajózásból származó jövedelem figyelmen kívül hagyása

1.	Az adott joghatósági területen található csoporttag vagy közös vállalkozáscsoport tagja (adóazonosító szám)

Nemzetközi hajózásból származó jövedelem

Kategória

Bevétel

[A]

Költségek

[B]

5.	Nemzetközi hajózásból származó jövedelem

[C]=[A]-[B]

Nemzetközi hajózást kiegészítő tevékenységből származó elismert jövedelem

Kategória

Bevétel

[D]

Költségek

[E]

9.	Nemzetközi hajózást kiegészítő tevékenységből származó elismert jövedelem

[F]=[D]-[E]

A gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivételre gyakorolt hatás

10.	Nemzetközi hajózásból származó kizárt jövedelemhez vagy nemzetközi hajózást kiegészítő tevékenységből származó elismert jövedelemhez kapcsolódó bérköltségek

11.	Nemzetközi hajózásból származó kizárt jövedelem vagy nemzetközi hajózást kiegészítő tevékenységből származó elismert jövedelem előállításához felhasznált tárgyi eszközök könyv szerinti értéke

Lefedett adók

12.	Nemzetközi hajózásból származó kizárt jövedelemhez vagy nemzetközi hajózást kiegészítő tevékenységből származó elismert jövedelemhez kapcsolódó lefedett adók

b) A nemzetközi hajózást kiegészítő tevékenységből származó elismert jövedelem kizárására vonatkozó joghatósági felső határ

1.	A nemzetközi hajózásból származó összes jövedelem az összes csoporttagra (vagy a közös vállalkozáscsoport tagjaira) vonatkozóan

[A]

2.	50 %-os felső határ

50 %x[A]

3.	Az összes csoporttagra (vagy a közös vállalkozáscsoport tagjaira) vonatkozó, nemzetközi hajózást kiegészítő tevékenységből származó elismert jövedelem összesen

[B]

4.	A felső határ túllépése, ha B meghaladja az A 50 %-át

[B]-50 %x[A]

3.2.4.5. Az adóköteles nyereségfelosztási módszer alkalmazásának választásához kapcsolódó tájékoztatás (adott esetben)

Az adóköteles nyereségfelosztási módszerre vonatkozó választás

1.	A választással érintett csoporttag-tulajdonos (vagy a közös vállalkozáscsoport választással érintett tagja) (adóazonosító szám)

2.	A választással érintett befektetési szervezet (adóazonosító szám)

3.	A befektetési szervezetnél keletkezett, a csoporttag-tulajdonost illető elismert nyereség tényleges vagy vélelmezett felosztása

4.	Helyi jóváírható adó bruttósítása a befektetési szervezetnél

5.	A csoporttag-tulajdonos arányos részesedése a befektetési szervezet elismert, de fel nem osztott nettó nyereségéből

3.2.4.6. Más számviteli standard

1.	Más számviteli standard alapján számviteli nettó nyereséggel vagy veszteséggel rendelkező csoporttag (vagy közös vállalkozáscsoport ilyen tagja) (adóazonosító szám)

2.	Elfogadható vagy engedélyezett pénzügyibeszámoló-készítési standard

3.3. A kiegészítő adó számítása

3.3.1. Kiegészítő adó

a)	Kiegészítőadó-mérték (%)

b)	Gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel

c)	Többletnyereség

d)	Kiegészítőadó-többlet

e)	Fizetendő belföldi kiegészítő adó

f)	Kiegészítő adó

[A]=15 % – tényleges adómérték

[B]

[C] = nettó elismert nyereség vagy veszteség - [B]

[D]

[E]

=[A]x[C]+[D]-[E]

3.3.2. A gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel számítása (adott esetben)

3.3.2.1. A gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel teljes összege

Bérköltségre jutó nyereségkivétel

Tárgyi eszközre jutó nyereségkivétel

Összesen

1.	A joghatóságban tevékenységet végző, figyelembe vehető munkavállalók figyelembe vehető bérköltsége

2.	Az Adatszolgáltatási pénzügyi évre vonatkozó korrekciós tényező (%) alkalmazása

3.	A joghatósági területen található releváns figyelembe vehető tárgyi eszközök könyv szerinti értéke

4.	Az Adatszolgáltatási pénzügyi évre vonatkozó korrekciós tényező (%) alkalmazása

5.	Gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel

[A]

[B]

[C]

[D]

[E]=[A]x[B]+[C]x[D]

3.3.2.2. A gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel alkalmazásában a figyelembe vehető bérköltségeknek és a figyelembe vehető tárgyi eszközök könyv szerinti értékének állandó telephelyekhez rendelése

1.	Releváns figyelembe vehető bérköltségek

2.	A releváns figyelembe vehető tárgyi eszközök könyv szerinti értéke

3.	Az állandó telephelyek joghatósága

4.	Az állandó telephelyekhez rendelt releváns figyelembe vehető bérköltségek

5.	Az állandó telephelyekhez rendelt, releváns figyelembe vehető tárgyi eszközök könyv szerinti értéke

3.3.2.3. A gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel alkalmazásában az áteresztő szervezet figyelembe vehető bérköltségeinek és figyelembe vehető tárgyi eszközei könyv szerinti értékének allokációja

1.	Releváns figyelembe vehető bérköltségek

2.	A releváns figyelembe vehető tárgyi eszközök könyv szerinti értéke

3.	A csoporttag-tulajdonosok (vagy a közös vállalkozáscsoport tagjainak) joghatósága

4.	A csoporttag-tulajdonoshoz rendelt (vagy kizárt) releváns, figyelembe vehető bérköltségek

5.	A csoporttag-tulajdonoshoz rendelt (vagy kizárt) releváns, figyelembe vehető tárgyi eszközök könyv szerinti értéke

3.3.3. Tényleges kiegészítőadó-többlet

3.3.3.1. Kiegészítőadó-többlet az Adatszolgáltatási pénzügyi évben elismert nettó veszteség esetének kivételével

1.	Vonatkozó cikkek

Tárgyév

3.	A korábban közölt vagy újraszámított adatok szerint

4.	Elismert nettó nyereség/veszteség

5.	Kiigazított lefedett adók

6.	Tényleges adómérték

7.	Többlet-nyereség

8.	Kiegészítőadó-mérték (%)

9.	Kiegészítő adó

10.	Kiegészítőadó-többlet

Az előző X. pénzügyi év

a)	Korábban közölt

b)	Újraszámított

3.3.3.2. Kiegészítőadó-többlet az Adatszolgáltatási pénzügyi évben elismert nettó veszteség esetén

1.	A joghatóságra vonatkozó kiigazított lefedett adók (ha negatív)

[A]

2.	A joghatóság tekintetében elismert veszteség

[B]

3.	Várható kiigazított lefedett adók

[C]=[B]×15 %

4.	Kiegészítőadó-többlet

[D]=[C]-[A]

3.3.4. Elismert belföldi kiegészítő adó

1.	Pénzügyibeszámoló-készítési standard

2.	Az elismert belföldi kiegészítő adó fizetendő összege

3.	Az elismert belföldi kiegészítő adó minimum-adómértéke (ha meghaladja a 15 %-ot)

4.	A jövedelem és az adók kombinációjának alapja (ha eltér a jövedelem-hozzászámítási szabály szabályaitól)

5.	Használt pénznem (ha eltér a konszolidált pénzügyi kimutatás prezentálási pénznemétől)

6.	A konszolidált pénzügyi beszámoló pénznemének vagy a helyi pénznemnek a használatára vonatkozó ötéves választás

Pénznem

Választás éve

Visszavonás éve

7.	Gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel?

Igen/Nem

8.	De minimis szabály alkalmazható?

Igen/Nem

3.4. A kiegészítő adó felosztása és hozzárendelése (ha van)

3.4.1. A jövedelem-hozzászámítási szabály alkalmazása e joghatóság tekintetében

1.	A csoporttaghoz rendelt kiegészítő adó

a)	Alacsony adóterhelésű csoporttag vagy közös vállalkozáscsoport ilyen tagja (adóazonosító szám)

b)	Az alacsony adóterhelésű csoporttag vagy a közös vállalkozáscsoport ilyen tagjának elismert nyeresége

[A]

c)	Az alacsony adóterhelésű csoporttag vagy a közös vállalkozáscsoport ilyen tagjának kiegészítő adója

[C] = [T] x [A]/[A+B+stb.]

2.	Elismert jövedelem-hozzászámítási szabály alkalmazására kötelezett anyavállalatok

a)	Anyavállalat (adóazonosító szám)

[1. anyavállalat]

b)	Anyavállalat joghatósága

B. joghatóság

c)	A többi tulajdonos tulajdonosi érdekeltségének tulajdonítható elismert nyereség összege

[D]

d)	Az anyavállalat hozzászámítási aránya

[F]=([A]-[D])/[A]

3.	A jövedelem-hozzászámítási szabály szerinti kiegészítő adó

a)	A kiegészítő adóból az anyavállalathoz rendelhető részarány

[G]=[C]×[F]

b)	A jövedelem-hozzászámítási szabály szerinti beszámítás

[H]

c)	Az anyavállalat által fizetendő kiegészítő adó

[I]=[G]-[H]

3.4.2. Az aluladóztatott kifizetések szabálya szerinti kiegészítő adó teljes összege ezen joghatóság tekintetében

1.	Alacsony adóterhelésű csoporttag (vagy közös vállalkozáscsoport tagja), amelyre az aluladóztatott kifizetések szabályának nullára csökkentése nem alkalmazandó (adóazonosító szám)

2.	Az aluladóztatott kifizetések szabálya szerinti kiegészítő adó minden egyes alacsony adóterhelésű csoporttagra vonatkozó teljes összegének kiszámításához figyelembe vett kiegészítő adó

3.	Az aluladóztatott kifizetések szabálya szerinti kiegészítő adó teljes összege ezen joghatóság tekintetében

3.4.3. A kiegészítő adó hozzárendelése az aluladóztatott kifizetések szabálya alapján

1.	Az aluladóztatott kifizetések szabályát alkalmazó joghatóságok

2.	Az aluladóztatott kifizetések szabálya szerinti kiegészítő adó időbeli elhatárolása

3.	Alkalmazottak száma

4.	Tárgyi eszközök könyv szerinti nettó értéke

5.	Az aluladóztatott kifizetések szabálya szerinti arány

6.	Az aluladóztatott kifizetések szabálya szerinti kiegészítő adónak az Adatszolgáltatási pénzügyi évre megállapított összege

7.	Az aluladóztatott kifizetések szabályát alkalmazó joghatóságban lévő csoporttagoknál felmerült további adóráfordítás

8.	Az aluladóztatott kifizetések szabálya szerinti, elhatárolandó kiegészítő adó

Összesen

”.