<!DOCTYPE html PUBLIC "yes" "xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<!--GENDOC2XHTML # converter_version: 1.2.10-->
  <head>
    <title>2024-03-202403C114202205360-00-TRA-DOC-HU-CONCL-C-0536-22-202306242-07_00</title>
    <meta content="text/html; charset=utf-8" http-equiv="Content-Type"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedDate"/>
    <meta content="hu-HU" name="Gendoc_Lang"/>
    <meta content="" name="Gendoc_GenerationDate"/>
    <meta content="" name="IsFlattened"/>
    <meta content="1" name="NumProc"/>
    <meta content="Final" name="Gendoc_EditionType"/>
    <meta content="0001" name="Gendoc_CaseNumberSuite"/>
    <meta content="25/03/2024 11:00:53" name="Gendoc_LastVerificationDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_ProcedureNumber"/>
    <meta content="hu" name="Gendoc_LangCode"/>
    <meta content="CNC" name="TypeDoc"/>
    <meta content="B7eZbN+p8pq2owea5cYnCwQ92FQafpGRoiJ7jWWUKKrf+EJLqkXW+ANnNuXzCntI60w+PC4HEH9dCzJVTrPJLYdCo0HVQ7rvb5YjT4JDue2RFix2355kCRH+EckkPGQNVAXRYtwg9bAqibQmjpjtYNqsYWe6Vq37U/KBT7dUmcY=" name="GenDocUID"/>
    <meta content="P" name="TypeProc"/>
    <meta content="" name="CreateCustomParts"/>
    <meta content="OK" name="ReadyToPublish"/>
    <meta content="karvaiv" name="Gendoc_User"/>
    <meta content="" name="EP_Mode"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGenerated"/>
    <meta content="" name="Gendoc_Vademecum"/>
    <meta content="0536" name="NumeroOrdre"/>
    <meta content="2022" name="Annee"/>
    <meta content="P" name="Gendoc_ProcedureType"/>
    <meta content="" name="EP_Version"/>
    <meta content="HU" name="Langue"/>
    <meta content="karvaiv" name="Gendoc_DGTGeneratedUser"/>
    <meta content="FAST_document_go_ok" name="Gendoc_LastVerificationStatus"/>
    <meta content="CNC_C" name="Gendoc_GendocTemplateType"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlockFlatP"/>
    <meta content="GenDoc 11-09-23 11:54:04" name="Created"/>
    <meta content="" name="Canevas3_Vademecum"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlock"/>
    <meta content="" name="Gendoc_CaseYear"/>
    <meta content="false" name="Generation_In_Progress"/>
    <meta content="C" name="Juridiction"/>
    <meta content="51af1613ed434bd7be84a50a0abde1a6" name="DocumentIdentifier"/>
    <meta content="0536" name="Gendoc_CaseNumber"/>
    <meta content="ImportedWithoutSource" name="SdlIdentifier"/>
    <meta content="RP" name="NatureAff"/>
    <meta content="RP" name="Gendoc_CaseNature"/>
    <meta content="0001" name="NumSuite"/>
    <meta content="C" name="Gendoc_Juridiction"/>
  </head>
  <body>
    <div style="header">
      <div id="rId24" style="first"/>
      <div id="rId20" style="even">Campos Sánchez‑Bordona főtanácsnok indítványa — C‑536/22. sz. ügy</div>
      <div id="rId21" style="default">VR Bank Ravensburg‑Weingarten</div>
    </div>
    <p class="C36Centre" id="para-1" title="page-1">
      MANUEL CAMPOS SÁNCHEZ‑BORDONA
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-2" title="page-1">
      FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-3" title="page-1">
      Az ismertetés napja: 2023. szeptember 28. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-1" href="#t-1">1</a>
</span>)
      
    </p>
    <p class="C38Centregrasgrandespacement" id="para-4" title="page-1">
      C‑536/22. sz. ügy
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-5" title="page-1">
      MW,
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-6" title="page-1">
      CY
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-7" title="page-1">
      kontra
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-8" title="page-1">
      VR Bank Ravensburg-Weingarten eG
    </p>
    <p class="C39Centreespacement" id="para-9" title="page-1">
      (a Landgericht Ravensburg [ravensburgi regionális bíróság, Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
    </p>
    <p class="C71Indicateur" id="para-10" title="page-1">
      „Előzetes döntéshozatal – Fogyasztóvédelem – Lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodások – 2014/17/EU irányelv – A hitel előtörlesztése – A hitelező elmaradt hasznát magában foglaló kompenzációt előíró nemzeti szabályozás – Az elmaradt haszon kiszámításának módja – A megállapodás felmondása a visszafizetés előtt”
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-11" title="page-1">
      
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2014/17/EU irányelv (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-2" href="#t-2">2</a>
</span>) 25. cikkével összhangban a fogyasztók jogosultak a lakóingatlanhoz kapcsolódó hitelmegállapodás szerinti kötelezettségeiknek a megállapodás lejárata előtti, teljes egészében vagy részlegesen történő teljesítésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Korábban a Bíróság a fogyasztó kötelezettségeinek idő előtti teljesítése nyomán a hitel teljes költsége (a fogyasztó javára történő) csökkentésének terjedelméről fejtette ki álláspontját. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-3" href="#t-3">3</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen előzetes döntéshozatali eljárás lehetőséget nyújt a Bíróság számára, hogy (hacsak nem tévedek) első alkalommal foglalkozzon az egyenlet másik oldalával: a hitelező azon jogával, hogy a hitel előtörlesztéséhez közvetlenül kapcsolódó potenciális költségek után „indokolt esetben […] méltányos és objektívan indokolt” kompenzációban részesüljön.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">I.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alkalmazandó jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">A.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az uniós jog. A 2014/17 irányelv</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az irányelv (66) preambulumbekezdése kimondja:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-18" title="page-3">
      „A fogyasztó azon lehetősége, hogy a hitelt a hitelmegállapodás lejárata előtt visszafizesse egyrészt fontos szerepet játszhat a belső piaci verseny és az uniós polgárok szabad mozgásának előmozdításában, másrészt a Pénzügyi Stabilitási Tanács ajánlásaival összhangban rugalmasságot biztosít a hitel futamideje alatt, ami szükséges a pénzügyi stabilitás előmozdításához. […] A tagállamoknak ezért – jogszabályban vagy más módon, például szerződési feltételek révén – biztosítaniuk kell, hogy a fogyasztóknak jogszabályban vagy szerződésben biztosított joguk legyen az előtörlesztésre. […] A tagállamok által meghatározandó feltételekben megszabható, hogy a hitelező jogosult a hitel előtörlesztéséhez közvetlenül kapcsolódó költségek után méltányos és objektívan indokolt kompenzációban részesülni. Amennyiben a tagállamok úgy rendelkeznek, hogy a hitelező kompenzációra jogosult, annak a hitel előtörlesztéséhez közvetlenül kapcsolódó potenciális költségek utáni méltányos és objektívan indokolt, a kompenzációra vonatkozó tagállami szabályokkal összhangban lévő kompenzációnak kell lennie. A kompenzáció nem haladhatja meg a hitelező pénzügyi veszteségét.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 25. cikk értelmében:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-20" title="page-4">
      „(1) A tagállamok biztosítják, hogy a fogyasztó jogosult legyen a hitelmegállapodás szerinti kötelezettségeinek a megállapodás lejárata előtti, teljes egészében vagy részlegesen történő teljesítésére. Ilyen esetekben a fogyasztó jogosult a hitel fogyasztó által viselt teljes költségének csökkentésére, ami a szerződés fennmaradó időtartamára esedékes kamat és költségek csökkentését jelenti.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-21" title="page-4">
      (2) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az (1) bekezdésben említett jog gyakorlása bizonyos feltételekhez legyen kötve. Ilyen feltétel lehet többek között a jog gyakorlásának időbeli korlátozása, a hitelkamatláb típusától vagy a jog fogyasztó általi gyakorlásának időpontjától függően eltérő elbánás alkalmazása, vagy a jog gyakorlásának a feltételéül szabott körülmények tekintetében történő korlátozások.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-22" title="page-4">
      (3) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a hitelező indokolt esetben jogosult a hitel előtörlesztéséhez közvetlenül kapcsolódó potenciális költségek után méltányos és objektívan indokolt kompenzációban részesülni, de a fogyasztóra nézve nem alkalmazhat szankciót. A kompenzáció e tekintetben nem haladhatja meg a hitelező pénzügyi veszteségét. E feltételek mellett a tagállamok előírhatják, hogy a kompenzáció mértéke nem haladhat meg egy meghatározott szintet, vagy csak egy bizonyos ideig alkalmazható.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-23" title="page-4">
      (4) Amennyiben a fogyasztó a hitelmegállapodás szerinti kötelezettségeit a megállapodás lejárata előtt kívánja teljesíteni, a hitelezőnek a kérelem kézhezvételét követően késedelem nélkül nyomtatott formában vagy más tartós adathordozón a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátania azokat az információkat, amelyek e lehetőség mérlegeléséhez szükségesek. Ennek keretében számszerűsíteni kell legalább azt, hogy a fogyasztó számára milyen következményekkel jár, ha a hitelmegállapodás szerinti kötelezettségeit a megállapodás lejárata előtt teljesíti, és egyértelműen meg kell nevezni az e következmények megállapításához használt feltevéseket. A feltevéseknek észszerűeknek és indokolhatóaknak kell lenniük.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-24" title="page-4">
      (5) Amennyiben az előtörlesztés olyan időszakra esik, amikor a hitelkamatláb rögzített, a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az (1) bekezdésben említett jog gyakorlásának feltételeként a fogyasztó részéről jogszerű érdeknek kell fennállnia.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">B.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A nemzeti jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">6.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben a Bürgerliches Gesetzbuch (német polgári törvénykönyv, a továbbiakban: BGB) több rendelkezése is meghatározó, különösen a 252. § („Elmaradt haszon”), a 490. § („A megállapodás rendkívüli felmondásának joga”) (2) bekezdése, az 500. § („A hitelfelvevő felmondási joga; előtörlesztés”) (2) bekezdése, a 502. § („Az előtörlesztés esetén fizetendő kompenzáció”) és a 812. § („Visszatérítési jog”).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">II.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A tényállás, az eljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">7.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">MW és CY 2019. január 11‑én egy lakás megvásárlása céljából ingatlan-hitelszerződést kötött a VR Bank Ravensburg‑Weingarten eG‑vel (a továbbiakban: VR Bank). A felek 2029. január 30‑ig rögzített kamatban állapodtak meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">8.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A szerződés értelmében a rögzített kamat futamideje alatt a hitelfelvevő csak jogos érdek igazolásával volt jogosult a kötelezettségei idő előtti teljesítésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">9.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A szerződés feltételei között a következők szerepeltek:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-31" title="page-5">
      – A VR Bank jogosult a hitel idő előtti visszafizetése esetén az abból eredő kár megtérítésére. E kár kiszámítása a Bundesgerichtshof (szövetségi legfelsőbb bíróság) által elfogadott aktívák‑passzívák módszere (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-4" href="#t-4">4</a>
</span>) alapján történik.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-32" title="page-5">
      – A hitelfelvevők méltányos díjat kötelesek fizetni a hitel előtörlesztéséhez kapcsolódó adminisztratív költségekért.
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">10.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2020. május 19‑én MW és CY eladta az (előző évben vásárolt) házat, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-5" href="#t-5">5</a>
</span>) és 2020. június 30‑i hatállyal felmondta a hitelszerződést.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">11.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A VR Bank 2020. június 9‑én a hitel előtörlesztése folytán felmerült kárra tekintettel kompenzációt követelt MW és CY részéről, amelyet ők meg is fizettek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">12.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2021. április 19‑én MW és CY az előtörlesztési kompenzáció visszatérítését követelte a VR Banktól. Ezt követelik az előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárásban is.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">13.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperesek szerint a VR Bank a kompenzációra nem volt jogosult, mivel a hitelszerződés nem tartalmazott elegendő információt annak kiszámítására vonatkozóan. Ráadásul a 2014/17 irányelv értelmében a kompenzáció csak a ténylegesen felmerült költségeket fedezheti, az elmaradt kamatot, illetve a hitelező elmaradt hasznát azonban nem. Elfogadhatatlannak tartják továbbá a pénzügyi‑matematikai képleteken alapuló hipotetikus számítást.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">14.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A VR Bank e követelést a következő indokok alapján támadta:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-38" title="page-5">
      – A szerződés tartalmazza a jogilag előírt összes információt.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-39" title="page-6">
      – A kompenzáció összege összhangban van a Bundesgerichtshof (szövetségi legfelsőbb bíróság) az ingatlanfedezetű hitel indokolt felmondása tekintetében kialakított ítélkezési gyakorlatával. Ezen ítélkezési gyakorlat szerint a hitelező jogosult az előtörlesztésből közvetlenül eredő kár megtérítésére, ha annak időpontjában a hitelfelvevő rögzített hitelkamatláb szerinti kamattal tartozik.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-40" title="page-6">
      – A bankok a hitelnyújtás érdekében jellemzően refinanszírozásra és hosszú távú kötelezettségvállalásra kényszerülnek. Ha a hitelfelvevő bármikor megszüntethetné a szerződést anélkül, hogy a felmondással okozott kárt megtérítené, az a jelzálogfedezetű hitelek költségének jelentős növekedéséhez vezetne, mivel e kockázat beépítésre kerülne az árba.
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">15.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között a Landgericht Ravensburg (ravensburgi regionális bíróság, Németország) az alábbi kérdéseket terjeszti előzetes döntéshozatal céljából a Bíróság elé:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-42" title="page-6">
      „1) Úgy kell‑e értelmezni a 2014/17/EU irányelv 25. cikkének (3) bekezdésében szereplő »a hitel előtörlesztéséhez közvetlenül kapcsolódó potenciális költségek után méltányos és objektívan indokolt kompenzáció« fogalmát, hogy a kompenzáció a hitelező elmaradt hasznát, különösen az előtörlesztés miatt elmaradó jövőbeli kamatokat is magában foglalja?
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-43" title="page-6">
      2) Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén:
    </p>
    <p class="C10Marge1" id="para-44" title="page-6">
      Tartalmaz‑e az uniós jog és különösen a 2014/17/EU irányelv 25. cikkének (3) bekezdése az előtörlesztett fogyasztói ingatlanhitel újrabefektetéséből származó, az elmaradt haszon esetén figyelembe veendő hitelezői jövedelem kiszámítására vonatkozó követelményeket, és adott esetben milyeneket?
    </p>
    <p class="C10Marge1" id="para-45" title="page-6">
      Különösen:
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-46" title="page-6">
      a) Azt kell‑e alapul vennie a számításra vonatkozó nemzeti szabályozásnak, hogy a hitelező milyen módon használja fel ténylegesen az előtörlesztett összeget?
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-47" title="page-6">
      b) Lehetővé teheti‑e a nemzeti szabályozás a hitelező számára, hogy megfelelő futamidejű biztonságos tőkepiaci értékpapírokba történő fiktív újrabefektetés alapján számítsa ki az előtörlesztési kompenzációt (úgynevezett [aktívák‑passzívák módszere])?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-48" title="page-6">
      3) A 2014/17/EU irányelv 25. cikkének hatálya alá tartozik‑e az az eset is, hogy a fogyasztó először a nemzeti jogalkotó által biztosított felmondási jog alapján felmondja a fogyasztói ingatlanhitel‑megállapodást, mielőtt a hitelt előtörleszti a hitelezőnek?”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">III.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság előtti eljárás</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">16.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem 2022. augusztus 10‑én érkezett a Bírósághoz.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">17.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A VR Bank, a német kormány és az Európai Bizottság írásbeli észrevételeket terjesztett elő. A Bíróság tárgyalás tartását nem tartotta szükségesnek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">IV.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Elemzés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">18.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2014/17 irányelv „közös keretet hoz létre […] a lakóingatlanhoz kapcsolódó, jelzáloggal vagy más módon biztosított fogyasztói hitelmegállapodásokra vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések egyes aspektusaira vonatkozóan”. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-6" href="#t-6">6</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">19.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2014/17 irányelv által előírt harmonizáció néhány kivételtől eltekintve minimális. Tárgyi hatálya szerint:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-55" title="page-7">
      – az egységesen szabályozott szempontok tekintetében lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy szigorúbb rendelkezéseket tartsanak fenn, illetve vezessenek be a fogyasztók védelme érdekében; (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-7" href="#t-7">7</a>
</span>)
      
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-56" title="page-7">
      – más szempontok esetében a nemzeti jogalkotónak szabályozási hatásköröket biztosít, ezzel is vállalva az egységes szabályozás hiányának következményeit.
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">20.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2014/17 irányelv „Előtörlesztés” című 25. cikke biztosítja a fogyasztó számára annak lehetőségét, hogy a szerződéses kötelezettségeitől a megállapodás szerinti időpont előtt megszabaduljon. E lehetőség azonban nem feltétlen és nem is ellentételezéstől mentes: ellentételezés lehet például a hitelezőnek járó kompenzáció a hitel előtörlesztéséhez közvetlenül kapcsolódó potenciális költségei után.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">21.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A tagállamoknak feltétlenül biztosítaniuk kell a fogyasztó számára a lakóingatlanhoz kapcsolódó hitel előtörlesztésének jogát, a hitel teljes költségének (a fogyasztó javára történő) csökkentése mellett. A 2014/17 irányelv meghatározza az ezen csökkentés működésének alapjául szolgáló elveket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">22.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezzel ellentétben a 2014/17 irányelv önmagában nem biztosítja a hitelezőnek az előtörlesztés miatt felmerült károk megtérítéséhez való jogát. Csupán lehetővé teszi az egyes nemzeti jogalkotók számára, hogy e jogot megállapítsák, és feltételeinek meghatározásával azt szabályozzák. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-8" href="#t-8">8</a>
</span>) Ám amennyiben a nemzeti szabályozás a kompenzációt lehetővé teszi, annak meg kell felelnie a magában a 2014/17 irányelvben meghatározott bizonyos minimumkövetelményeknek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">A.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">23.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az eljáró bíróság arra vár választ, hogy az előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó költségek után járó méltányos és objektív kompenzáció a hitelező elmaradt hasznát is magában foglalja‑e. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-9" href="#t-9">9</a>
</span>) E haszon különösen azokat a kamatösszegeket jelenti, amelyeket a hitelező a jövőben befolyni várt, és amelyeket már nem fog megkapni. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-10" href="#t-10">10</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">24.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Véleményem szerint a 2014/17 irányelvvel nem ellentétes az ilyen kamatok figyelembevétele a kompenzáció kiszámításakor, ami azt jelenti, hogy az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésre igenlő választ kell adni. E célból az alábbi megfontolásokban az említett irányelv 25. cikkének (3) bekezdését a szokásos hermeneutikai szempontok szerint fogom értelmezni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Szó szerinti értelmezés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">25.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A szöveg első látásra (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-11" href="#t-11">11</a>
</span>) kétségeket ébreszthet:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-65" title="page-9">
      – A 2014/17 irányelv 25. cikkének (3) bekezdése a költségek utáni kompenzációra utal. Az (1) bekezdés alapján azonban (amely a „kamat” és a „költségek” szó között az „és” kötőszót használja) a költségek fogalma nem foglalná magában a kamatokat.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-66" title="page-9">
      – Az említett szöveg az előtörlesztéshez kapcsolódó potenciális költségeket említi. Az ilyen visszafizetés hiányában felmerülő kamat nem lenne költség jellegű, mivel e visszafizetés következményeként szükségszerűen elmarad.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-67" title="page-9">
      – E cikk az előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó költségekre utal. Azzal lehetne érvelni, hogy csak azok a költségek minősülnek ekként, amelyek a hitelintézetek által a visszafizetés kezelése érdekében végzett konkrét ügyleteknek felelnek meg. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-12" href="#t-12">12</a>
</span>)
      
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">26.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindazonáltal nem gondolom, hogy a 2014/17 irányelv 25. cikke (3) bekezdésének szó szerinti értelmezése ellentétes az általam képviselt állásponttal.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">27.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az irányelvben használt „költségek” és „díjak” fogalmának (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-13" href="#t-13">13</a>
</span>) tartalma nem pontos és nem egyértelmű. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-14" href="#t-14">14</a>
</span>) Az irányelv egészen odáig megy, hogy a kamatot „költségként” tünteti fel többek között a szerződéskötést megelőző tájékoztatásról szóló 14. cikkben. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-15" href="#t-15">15</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">28.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Továbbá, ha a 2014/17 irányelv 25. cikkének (1) bekezdése szerint a „költségek” a fogyasztó számára a „hitel […] teljes költségének” részét képezik, és így a fogyasztót terhelő „díjak”, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-16" href="#t-16">16</a>
</span>) akkor a „kamat” is „díj” a „hitel teljes költségének” fogalmán belül. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-17" href="#t-17">17</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">29.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2014/17 irányelv 25. cikkének (3) bekezdése továbbá kimondja, hogy a kártérítés „nem haladhatja meg a hitelező pénzügyi veszteségét”. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-18" href="#t-18">18</a>
</span>) Ily módon tehát azt sugallja, hogy a jövőbeli kamatok elvesztése olyan költségnek minősül, amelyet a hitelező az előtörlesztés következtében visel (vagy adott esetben viselhet), és amely kompenzálható, ha a nemzeti jogalkotó így határoz.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">30.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A „potenciális költségek” kifejezés használata viszont nem zárja ki az elmaradt haszonnak a hitelezőt megillető kártérítés részeként való figyelembevételét. A hitelező a hitel előtörlesztése miatt nem kapja meg a megállapodás szerinti kamatot (azaz azt, ami a szerződés szerint a teljes szerződéses időszak alatt merült volna fel). Éppen ezért a kamatveszteséget a visszafizetéshez közvetlenül kapcsolódó pénzügyi következménynek lehet nevezni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">31.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből a szempontból általánosságban helyes az az állítás, hogy a kamatok elkerülhetetlenül, és nem csak esetlegesen vesznek el. Nem kizárt azonban, hogy egy változó kamatozású hitel tekintetében a visszafizetést megelőzően és attól függetlenül (bizonyos piaci helyzetekben) már nem jár kamat. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-19" href="#t-19">19</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">32.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az is előfordulhat, hogy a tőke idő előtti visszafizetése a hitelezőnek – a meg nem kapott kamatok formájában – a gyakorlatban nem okoz kárt, amennyiben újra befekteti az összeget, és az újrabefektetés során alkalmazott kamatláb kedvezőbb számára. Ilyen esetben nem lehet ex ante tudni, hogy felmerül‑e majd kára, vagy sem.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">33.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2014/17 irányelv 25. cikkében szereplő egyéb utalások megerősítik, hogy helyes az elmaradó kamatot a hitelezőnek nyújtandó kompenzáció szerves részének minősíteni, mivel az ilyen ellentételezés nem korlátozódik pusztán a kezelési költségekre:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-76" title="page-11">
      – A szükségszerűen „méltányos és objektív” kompenzációnak „indokoltnak” kell lennie: (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-20" href="#t-20">20</a>
</span>) e kitétel nem lenne szükséges, ha kizárólag olyan szolgáltatások (például a visszafizetés kezelése) megfizetésére vonatkozna, amelyeknek mindig van objektív indoklása.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-77" title="page-11">
      – A zárómondat „a kompenzáció […] csak egy bizonyos ideig alkalmazható” ugyanebbe az irányba mutat, mivel a visszafizetés kezelésének költségei időben nem oszlanak meg.
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">34.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végül a 2014/17 irányelv szerinti egységes európai adatlap (EEA) B. része II. mellékletének 9. szakasza („Előtörlesztés”) az említett adatlapon feltüntetendő információkról úgy rendelkezik, hogy „[h]a a kompenzáció összege különböző tényezők függvénye, mint például […] az előtörlesztés időpontjában érvényes kamatláb […]”. E rendelkezés azt emeli ki tehát, hogy az elmaradó kamat az ellentételezés kiszámításakor figyelembe vehető elemek egyike.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Előkészítő munkálatok</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">35.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2014/17 irányelv előkészítő munkálatainak elemzése során nem találtam olyan utalást az előtörlesztési kompenzációra, amely a kompenzáció kiszámításának módját vagy a kompenzálható tételeket egységesítené. Vannak azonban arra utaló jelek, hogy mérlegelték a lehetőséget a hitelező elmaradt hasznának e kártalanításba való bevonására.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">36.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Parlament a Bizottság javaslatáról szóló jelentésében azt indítványozta, hogy a kompenzáció megállapításában vegyék figyelembe a hitelezőnél felmerülő költségeket, egyúttal azt is, hogy a visszafizetés milyen lehetséges megtakarításokat eredményez a hitelező számára. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-21" href="#t-21">21</a>
</span>) A szövegbe a Parlament azt is bevezette, hogy a kártérítés felső korlátja a hitelező pénzügyi vesztesége. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-22" href="#t-22">22</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">37.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyes tanácsi dokumentumokban a kompenzáció elkülönítve szerepel az olyan „további többletköltségek” mellett, mint például az igazgatási költségek, valamint az ügy lezárásának költségei. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-23" href="#t-23">23</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">38.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A tagállamok által az idő előtti visszafizetésnek a hitelező részére az ahhoz kapcsolódó költségek kompenzációjával történő esetleges szabályozásán túlmenően a Tanács ellentételezés nélküli („free of charge for the consumer”) visszafizetést is előírt, például a változó kamatozású hitelek esetében. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-24" href="#t-24">24</a>
</span>) E rendelkezés számomra azt jelzi, hogy a Tanács álláspontja szerint a kompenzáció magában foglalhatja az előtörlesztésből eredő kamatveszteséget.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Teleologikus értelmezés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">39.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint azt már kifejtettem, a 2014/17 irányelv önmagában nem biztosít jogosultságot a hitelezőnek arra, hogy a hitel előtörlesztése esetén kompenzációban részesüljön. Az egyes nemzeti jogalkotókra tartozik annak eldöntése, hogy e kompenzációt előírja‑e vagy sem, mindazonáltal tiszteletben kell tartania az irányelv 25. cikkének célját.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">40.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Véleményem szerint egy olyan nemzeti rendszer, amely az előtörlesztésért járó kompenzáció megállapításakor figyelembe veszi a hitelező elmaradt hasznát, összhangban lehet az említett céllal.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">41.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság az UniCredit Bank Austria ítéletében az előtörlesztéshez való jogot a 2014/17 irányelvnek a (15) preambulumbekezdésével együttesen értelmezett 1. cikkével összefüggésbe helyezve emlékeztetett arra, hogy az irányelv célja annak biztosítása, hogy a lakóingatlanhoz kapcsolódó, jelzáloggal vagy más módon biztosított fogyasztói hitelmegállapodások „magas szintű védelmet élvezzenek”. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-25" href="#t-25">25</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">42.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyes érvek szerint a fogyasztót leginkább védő megoldás a hitelező elmaradt hasznának kizárása lenne a kompenzálandó költségek közül (mivel elhárítja az akadályt a fogyasztó előtörlesztéshez való jogának gyakorlása elől). (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-26" href="#t-26">26</a>
</span>) E megközelítés alapján a 2014/17 irányelv 25. cikkének (1) bekezdése értelmében a visszafizetési jogot kísérő kamat‑ és költségcsökkentés megakadályozza az elmaradó jövőbeli kamatok beszámítását a kompenzációba. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-27" href="#t-27">27</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">43.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen álláspont szerint a hitelező elmaradt hasznának azonosítása azzal a hozammal, amelyet a szerződés hatályban maradása esetén kapott volna, megsemmisítené az előtörlesztéshez való jog egyik vonzerőjét – ami a takarékosság –, és megkérdőjelezné az előtörlesztéshez való jog értelmét. Konkrét indokolás, illetve valamely feltételrendszer nélkül az ilyen azonosítás nem lenne összeegyeztethető a 2014/17 irányelvvel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">44.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Úgy vélem azonban, hogy az efféle álláspont nem a 2014/17 irányelvből ered. A 2014/17 irányelv az előtörlesztéshez való jog előírásával (amelytől magától nem lehet eltérni) egyidejűleg lehetővé tette az egyes tagállamok számára, hogy e jogot a saját jogrendszerükbe beépítsék, megőrizve e rendszer sajátosságait, és figyelembe véve az ingatlanhitelezési piacuk sajátosságait. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-28" href="#t-28">28</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">45.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amennyiben valamely tagállam e szabadságának gyakorlása során elismeri a hitelező jogát a kompenzációhoz, akkor ugyan bizonyos minimumfeltételeket teljesítenie kell, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-29" href="#t-29">29</a>
</span>) ám abban semmi sem akadályozza meg, hogy a kompenzáció kiszámításakor figyelembe vegye a hitelező elmaradt hasznát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">46.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2014/17 irányelv nem határozza meg a „méltányos kompenzáció” fogalmát, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-30" href="#t-30">30</a>
</span>) amely kifejezés egységesen értelmezendő, továbbá a kártalanítás „miértjére” és „mértékére” egyaránt vonatkozik. Az uniós jog más területeihez hasonlóan (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-31" href="#t-31">31</a>
</span>) a „méltányos” jelző a hitel előtörlesztéséért járó kompenzáció esetében is az egyik fél által elszenvedett kár megtérítését, egyúttal a fogyasztó és a hitelező ellentétes érdekei közötti egyensúlyt jelenti:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-93" title="page-14">
      – A fogyasztó számára a visszafizetés előnyökkel jár, mivel mentesül a szerződéses kötelezettségei alól, a megállapodott ár csökkentése mellett.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-94" title="page-14">
      – A hitelező számára az előtörlesztés hátrányokkal járhat, mivel nemcsak a visszafizetést kell kezelnie, hanem a tőkét újra be kell fektetnie az újabb piaci árakon (vagy egyszerűen viselnie kell a kamatveszteséget). (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-32" href="#t-32">32</a>
</span>)
      
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">47.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebben az összefüggésben az elmaradt haszon felvétele a kompenzáció elemei közé elősegítheti a 2014/17 irányelv célkitűzéseit, amelyek nem korlátozódnak a magas szintű fogyasztóvédelem biztosítására irányuló törekvésre. Az irányelv egy másik kinyilvánított célja a pénzügyi stabilitással kapcsolatos aggodalmak fényében (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-33" href="#t-33">33</a>
</span>) a lakóingatlanokhoz kapcsolódó hitelmegállapodások hatékony és versenyalapú belső piacának megvalósítása. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-34" href="#t-34">34</a>
</span>) Az irányelv (66) preambulumbekezdése szerint a lejárat előtti visszafizetéshez való jog az e célok szolgálatában álló eszköz. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-35" href="#t-35">35</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">48.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mihelyt egy tagállam elismeri a kompenzációhoz való jogot, a 2014/17 irányelv széles mozgásteret biztosít – ahogy azt kifejtettem – e jog gyakorlásának szabályozására. Ily módon lehetővé teszi az adott tagállam számára, hogy figyelembe vegye hitelpiaci sajátosságait anélkül, hogy ugyanezen irányelv céljaival ellentétbe kerülne.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">49.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az, hogy kell‑e rendelkezni a hitelező javára kompenzációról előtörlesztés esetén, és ha igen, milyen terjedelemben, olyan döntés, amely az adott eset függvényében jelentős következményekkel járhat. A túlnyomórészt belföldi ingatlanhitelezés területén ezek a következmények elsősorban a helyi piacot és a helyi gazdaságot érintenék, ám nem kizárt, hogy szélesebb körre is átterjednek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">50.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egy olyan rendszerrel szembesülve, amely nem teszi lehetővé, hogy a hitelezők a várható kamatveszteségért kompenzációban részesüljenek, a hitelezők elképzelhetően olyan stratégiákat választanak, amelyek potenciálisan nemkívánatos hatással vannak a 2014/17 irányelv célkitűzéseire: (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-36" href="#t-36">36</a>
</span>) Ilyen például a kínált hiteltermékek körének korlátozása vagy magasabb kamatlábak felszámítása minden egyes fogyasztó tekintetében. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-37" href="#t-37">37</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">51.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amikor a 2014/17 irányelv 25. cikkének (3) bekezdése a tagállamokra bízza a kompenzáció bevezetéséről szóló döntést, a kompenzációt nem korlátozza eleve a visszafizetés kezelésének költségeire vagy a visszafizetéshez kapcsolódó egyéb igazgatási költségekre. A nemzeti jogalkotó tehát széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik, így a hitelező elmaradt hasznát is beépítheti a kompenzációba, ha végül azt a 2014/17 irányelv céljainak a lakóingatlanokra vonatkozó saját piacán való előmozdítása érdekében elengedhetetlennek tartja.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Rendszeralapú megközelítés. A 2008/48 irányelv</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">52.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2014/17 irányelv a preambulumában emlékeztet arra, hogy biztosítani szükséges a más uniós jogi aktusokkal, különösen a 2008/48 irányelvvel összhangban álló és ahhoz képest kiegészítő értelmezését. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-38" href="#t-38">38</a>
</span>) Bár megemlíti a rendszeralapú értelmezés e követelményének korlátait is, az előtörlesztéshez való jogra azok egyike sem vonatkozik. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-39" href="#t-39">39</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">53.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2008/48 irányelv elismeri a különbséget ((39) preambulumbekezdés) a fogyasztói hitel és „a hosszú távú finanszírozási mechanizmusokból, például a rögzített kamatlábú jelzáloghitelekből fedezett egyéb termékek[kel]” között. Pontosan azért, mert a hosszú távú finanszírozási modell nem a fogyasztói hitelek szokásos finanszírozási modellje, a hitelezőnek az ilyen hitelek idő előtti visszafizetése esetén járó ellentételezés felső összeghatárát átalányösszegben kell rögzíteni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">54.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2008/48 irányelvben az e szabály alóli kivétel megerősíti, hogy az idő előtti visszafizetésből származó kamatveszteségért ellentételezést kell (illetve lehet) nyújtani:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-104" title="page-16">
      – A 16. cikk (4) bekezdésének b) pontja – egy felső határ tiszteletben tartása mellett – felhatalmazza a tagállamokat arra, hogy a felmerült veszteségek valódi összegére tekintettel eltérő ellentételezést írjanak elő. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-40" href="#t-40">40</a>
</span>)
      
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-105" title="page-16">
      – Ugyanezen rendelkezés a veszteség meghatározásának kritériumaként kimondja, hogy az „az eredetileg rögzített kamatláb és azon kamatláb különbsége, amelyen a hitelező a határidő előtt visszafizetett összeget kölcsön tudja adni a piacon a határidő előtti visszafizetés időpontjában”.
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">55.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Nos, ha ez a 2008/48 irányelvben így van, akkor a 2014/17 irányelv 25. cikkének értelmezésében a fortiori így lehet a (jelzáloggal vagy azzal egyenértékű fedezettel biztosított) ingatlanhitelek keretében is. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-41" href="#t-41">41</a>
</span>) Ezáltal megerősítést nyer, hogy a nemzeti kártérítési szabályokkal összhangban a kamatnak megfelelő pénzügyi veszteség a hitel előtörlesztéséhez kapcsolódó potenciális költségek közé sorolható.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">56.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Összefoglalva, véleményem szerint nincs akadálya annak, hogy valamely tagállam jogszabályai úgy rendelkezzenek, hogy a 2014/17 irányelv 25. cikkének (3) bekezdése szerinti kompenzáció figyelembe vegye az előtörlesztés folytán elmaradó kamatokhoz kapcsolódó károkat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">B.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">57.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ha az első kérdésre adott válasz igenlő (miként azt magam is javaslom), az előterjesztő bíróság azt szeretné tudni, hogy tartalmaz-e a 2014/17 irányelv 25. cikkének (3) bekezdése „az előtörlesztett fogyasztói ingatlanhitel újrabefektetéséből származó, az elmaradt haszon esetén figyelembe veendő hitelezői jövedelem kiszámítására vonatkozó követelményeket”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A számítási módszerről általában</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">58.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2014/17 irányelv nem tartalmaz utalást a hitelezőt megillető kompenzáció kiszámításának valamely konkrét módjára. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-42" href="#t-42">42</a>
</span>) A számítási módszer (csakúgy, mint a kompenzáció egyéb szempontjai) megválasztását a tagállamok mérlegelési jogkörében hagyja (mindössze néhány olyan feltételtől eltekintve, amelyekre már utaltam és ezennel emlékeztetek).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">59.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezt támasztja alá a 2014/17 irányelv (66) preambulumbekezdése, amely kimondja, hogy a kompenzációt a „tagállami szabályokkal összhangban” kell megállapítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">60.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2014/17 irányelv a kompenzáció megállapításához nem írja elő és nem is tiltja az előtörlesztésként visszafizetett összeg a hitelező általi tényleges felhasználási módjának figyelembevételét, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-43" href="#t-43">43</a>
</span>) vagy bármely hasonló módszer használatát; erről az egyes tagállamok maguk döntenek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">61.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2014/17 irányelvben a kompenzációra vonatkozó feltételek arra korlátozódnak, hogy az a fogyasztóra nézve nem alkalmazhat szankciót, nem haladhatja meg a hitelező pénzügyi veszteségét, továbbá „méltányos”  (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-44" href="#t-44">44</a>
</span>) és „objektív”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">62.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kompenzáció „objektív” jellegének követelménye egy absztrakt és előre meghatározott számítási módszerre utal, amelynek paramétereit nem lehet csak az egyik fél belátása szerint meghatározni. E módszernek alkalmasnak kell lennie arra is, hogy kiszűrje azokat az eseteket, amelyekben a kompenzáció nem indokolt. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-45" href="#t-45">45</a>
</span>) E jellemzők tiszteletben tartása mellett azonban a kompenzáció hipotetikus elemet tartalmazó módszerrel történő kiszámítása véleményem szerint olyan lehetőség lehet, amely a 2014/17 irányelvvel nem ellentétes.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az aktív‑passzív módszer a német ítélkezési gyakorlatban</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">63.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatalra utaló végzésben a nemzeti ítélkezési gyakorlatra (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-46" href="#t-46">46</a>
</span>) hivatkozó leírás szerint az aktívák‑passzívák módszere alapján a hitelező pénzügyi vesztesége a következő két nagyságrend különbségének felel meg:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-118" title="page-18">
      – egyfelől a kamat, amit a hitelfelvevő abban az esetben fizetett volna, ha a szerződés teljesítése az eredeti megállapodás szerint történik; és
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-119" title="page-18">
      – másfelől a hozam, amit a hitelező akkor érne el, ha a visszafizetett összeget a tőkepiacon a hitel futamidejével megegyező lejáratú biztos megtérülésű értékpapírokba fektetné be.
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">64.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E számítás elvégzésében nem lényeges, hogy az újrabefektetés mint olyan megvalósult‑e. A viszonyítási alap képzése egy azonos lejáratú befektetés hozamának értékelésével történik. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-47" href="#t-47">47</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">65.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A különbözet összegét ezenfelül csökkenteni kell az idő előtti visszafizetés miatt járó kompenzáció kifizetésének időpontjáig megtakarított kockázati és igazgatási költségekkel; a különbözetet pedig az említett fizetési időpontra kell kiszámítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">66.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E módszer alapján:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-123" title="page-19">
      – Az ellentételezés kiszámítása olyan, átláthatóan meghatározott tőkepiaci feltételek alapján történik, amelyekre a hitelezőnek nincs befolyása.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-124" title="page-19">
      – A képlet nem tartalmaz az idő előtti visszafizetésért a hitelfelvevőre kiszabott pénzügyi szankciót.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-125" title="page-19">
      – Az így kiszámított kompenzáció célja a pénzügyi veszteség kiegyenlítése, így az idő előtt törlesztő fogyasztót de facto nem sújtja kötbérrel sem. Amennyiben az újrabefektetésre alkalmazott kamatlábak magasabbak az eredeti hitelszerződésben megállapított kamatnál, a hitelező kompenzációra nem jogosult.
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">67.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Nos, az előzetes döntéshozatali eljárásban részt vevő valamennyi félhez hasonlóan, és az előterjesztő bíróság e kérdésben végzendő végső értékelés függvényében úgy vélem, hogy az aktívák‑passzívák módszere megfelel a 2014/17 irányelvben a kompenzáció tekintetében előírt minimumfeltételeknek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">68.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E módszer egyébként hasonló ahhoz az eljáráshoz, amelyet végül a 2008/48 irányelv 16. cikkének (4) bekezdése alkalmaz a hitelező tényleges pénzügyi veszteségének kiszámítására, amennyiben a tagállamok kivételesen eltérést biztosítanak az átalányösszegű felső határ szabályától (16. cikk (2) bekezdés).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">69.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fogyasztói hitelmegállapodásokról szóló 2008/48 irányelv által biztosított hitelezői ellentételezés kiszámítása magában foglalja – csakúgy, mint az aktívák‑passzívák módszere – a visszafizetett összeg feltételezett (nem feltétlenül tényleges) befektetésének elemét. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-48" href="#t-48">48</a>
</span>) E lehetőségnek a fogyasztói hitelek terén való elismerése megkönnyíti annak elfogadását a jelzáloghitel vagy más hasonló biztosítékkal fedezett hitelek tekintetében is.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">C.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett harmadik kérdés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">70.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előterjesztő bíróság azt kívánja megtudni, hogy a 2014/17 irányelv 25. cikke alkalmazandó‑e a jelen ügyhöz hasonló körülmények között, amikor a fogyasztó a hitel előtörlesztése előtt a megállapodást a nemzeti jogrend által biztosított felmondási jog alapján megszünteti.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">71.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdés a német jogi szabályozással kapcsolatban merül fel, amely a rögzített kamatozású hitelek tekintetében a hitel előtörlesztésének két esetéről rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-132" title="page-20">
      – Az első esetben a visszafizetés a megállapodás hitelfelvevő általi felmondását követi, amely a megállapodás feltételei szerint történik. Ezen esetre a BGB 490. §‑ának (2) bekezdése alkalmazandó, amely a fogyasztónak jogot biztosít a szerződés rendkívüli felmondására. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-49" href="#t-49">49</a>
</span>) E rendelkezés a jelenlegi szövegezésében a 2014/17 irányelv előtti, és nem felel meg az irányelv nemzeti jogba átültetett változatának.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-133" title="page-20">
      – A második esetben a visszafizetés nem a szerződés felmondásának következménye; a visszafizetés attól függetlenül történik, hogy a szerződés megszűnik‑e vagy sem. Szabályozása alapvetően a BGB 500. és 502. §‑ában található, amelyeket 2016‑ban a 2014/17 irányelv átültetése érdekében módosítottak. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-50" href="#t-50">50</a>
</span>) A fogyasztó az idő előtti visszafizetést bármikor szabadon teljesítheti, amennyiben a jogos érdekét igazolja. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-51" href="#t-51">51</a>
</span>)
      
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">72.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett egyik, vagy másik szabály alkalmazása a hitelező kártalanítása tekintetében eltérő következményekkel jár:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-135" title="page-20">
      – A BGB 490. §‑ának (2) bekezdése előírja, hogy a hitelfelvevő köteles kompenzálni a szerződés idő előtti felmondásával a hitelezőnek okozott kárt. A kompenzáció kiszámítására a kártérítés általános elvei vonatkoznak oly módon, hogy a BGB 252. §-a szerint az elmaradt haszon is beleszámít.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-136" title="page-20">
      – A BGB 502. §‑ának (1) bekezdése szerint előtörlesztés esetén a hitelező a visszafizetéshez közvetlenül kapcsolódó veszteségért észszerű kompenzációt követelhet. A 2014/17 irányelvben meghatározott korlátok és feltételek betartásával a nemzeti jogalkotó feladata meghatározni, hogy e kompenzáció milyen elemekből tevődik össze, és hogyan kell kiszámítani.
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">73.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az eltérő jogirodalmi álláspontok miatt az előterjesztő bíróság kétségeit fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy a 2014/17 irányelv 25. cikkét kell‑e alkalmazni a hitelnek a megállapodás a BGB 490. §‑ának (2) bekezdése szerinti felmondását követő visszafizetésére is.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">74.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az eljáró bíróság szerint „számos jel utal arra, hogy a 2014/17 irányelv 25. cikke abban az esetben is alkalmazandó, ha a fogyasztó a hitel előtörlesztése előtt a BGB 490. §‑ának (2) bekezdése alapján […] felmondja a megállapodást”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">75.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Máskülönben – teszi hozzá az eljáró bíróság – „számos fogyasztó nem élne a visszafizetéshez való jogával […]. Ha a BGB 490. §‑ának (2) bekezdése szerinti felmondási jog gyakorlása esetén az idő előtti visszafizetésért járó kompenzációt másképp kellene kiszámítani, mint a BGB 500. és 502. §‑a […] keretében, azt eredményezné, hogy a hitelt idő előtt felmondó fogyasztó rosszabbul járhatna, mint az a fogyasztó, aki felmondás nélkül él az előtörlesztési jogával”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">76.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezért az eljáró bíróság összegzésében „ezen alanyi jognak a fogyasztók védelmére irányuló célja szükségessé teszi, hogy a 2014/17 irányelv 25. cikke a hitel visszafizetése előtti felmondás esetén is alkalmazandó legyen”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">77.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyetértek az előterjesztő bírósággal a 2014/17 irányelv 25. cikkének alkalmazhatóságát illetően. Fenntartásaim vannak azonban az alkalmazhatóság alapjául szolgáló érvek némelyikével kapcsolatban.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">78.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Átvitt értelemben a kérdés az, hogy az egyes tagállamok eltérően alakíthatják‑e (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-52" href="#t-52">52</a>
</span>) a hitelező kompenzációhoz való jogát attól függően, hogy e jogot a fogyasztónak a megállapodás rendkívüli felmondására vonatkozó joga gyakorlásához kötik‑e vagy sem.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">79.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Véleményem szerint nem kizárt, hogy e kérdésre igenlő választ kell adni. Más szóval az olyan érvek, mint hogy a nemzeti jog által kínált lehetőségek egyikével élő valamely fogyasztó „rosszabbul járhat” (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-53" href="#t-53">53</a>
</span>), mint más fogyasztók, nem tűnnek számomra elegendőnek a tagállamok szabályozási szabadsága terjedelmének csökkentéséhez.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">80.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindenesetre bármely nemzeti szabályozási megoldásnak tiszteletben kell tartania a 2014/17 irányelv 2. cikkének általános rendelkezésén túl az ugyanezen irányelv 25. cikkét is.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">81.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fentiekből következően igenlő választ kell adni arra a kérdésre, hogy a BGB 490. §‑ának (2) bekezdésében a kompenzációra vonatkozó (és a hitelező javára az elmaradt haszon beszámítására feljogosító) elvek megfelelnek‑e a 2014/17 irányelv 25. cikkének (3) bekezdésében foglaltaknak. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-54" href="#t-54">54</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">82.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2014/17 irányelv 25. cikke elismeri a fogyasztók azon jogát, hogy kötelezettségeiket részben vagy egészben anélkül teljesítsék, hogy meg kellene várniuk azok esedékessé válását. E cikk nem rendelkezik az említett jog gyakorlásának mikéntjéről: a visszafizetés tisztán anyagi jellegű cselekményeként, vagy a hitelszerződés felmondására vonatkozó jog következményeként egyaránt végezhető.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">83.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2014/17 irányelv által a fogyasztó számára nyújtott védelemnek mindig fenn kell állnia, függetlenül attól, hogy a fogyasztó a kötelezettségei idő előtti teljesítéséhez való jogának gyakorlására a fent említett két mód közül melyiket választja. Bármilyen szabályokat is állapítson meg a tagállam a 2014/17 irányelv által biztosított jog gyakorlására, mérlegelési jogkörének terjedelme az említett irányelv 25. cikkének (3) bekezdésében foglalt feltételekhez kötött. E feltételek tehát attól függetlenül alkalmazandók, hogy az idő előtti visszafizetés a szerződés felmondása után történik, vagy attól függetlenül.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">84.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Nem gondolom, hogy a 2014/17 irányelv 25. cikkének (1) és (4) bekezdésében a megállapodás „lejárata előtti” teljesítésének jogára tett utalás a VR Bank álláspontját támasztaná alá. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-55" href="#t-55">55</a>
</span>) A 2014/17 irányelv 25. cikke nem arra irányul, hogy időbeli korlátozásokat szabjon a fogyasztónak a kötelezettségei idő előtti teljesítéséhez való joga gyakorlásában. Inkább azt kívánja hangsúlyozni, hogy e jog elsőbbséget élvez a magánjogi szerződések szokásos rendszerével szemben, amelynek értelmében mindkét fél köteles a megállapodásnak megfelelően teljesíteni, mégpedig a megállapodás szerinti feltételek mellett (ideértve a határidőket is).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">V.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végkövetkeztetések</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">85.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fentiekre tekintettel azt javaslom a Bíróságnak, hogy a következőképpen válaszolja meg a Landgericht Ravensburg (ravensburgi regionális bíróság, Németország) által előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdéseket:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-151" title="page-22">
      „A lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról, valamint a 2008/48/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. február 4‑i 2014/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 25. cikkének (3) bekezdését
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-152" title="page-23">
      a következőképpen kell értelmezni:
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-153" title="page-23">
      Azzal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely a hitelezőnek járó kompenzáció meghatározásakor figyelembe veszi a fogyasztó által idő előtt teljesített visszafizetés folytán a hitel elmaradó kamatjához kapcsolódó károkat.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-154" title="page-23">
      Azzal nem ellentétes a hitel előtörlesztéséért a hitelezőnek járó kompenzáció kiszámításának olyan módszere, amely a megfelelő futamidejű biztonságos tőkepiaci értékpapírokba történő fiktív újrabefektetést veszi alapul.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-155" title="page-23">
      Az irányelv akkor is alkalmazandó, ha a fogyasztó az ingatlanhitel-megállapodás felmondását követően gyakorolja a kötelezettségei idő előtti teljesítéséhez való jogát.”
    </p>
    <div/>
  <hr class="note"/>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-1" href="#c-1">1</a>
</span>) Eredeti nyelv: spanyol.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-2" href="#c-2">2</a>
</span>) A lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról, valamint a 2008/48/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. február 4‑i 2014/17/ЕU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 60, 34. o.; helyesbítés: HL 2015. L 246., 11. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-3" href="#c-3">3</a>
</span>) 2023. február 9‑i UniCredit Bank Austria ítélet (C‑555/21, EU:C:2023:78; a továbbiakban: UniCredit Bank Austria ítélet).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-4" href="#c-4">4</a>
</span>) Ez a módszer azt veszi alapul, hogy a visszafizetés révén felszabaduló forrásokat a hitel futamidejével megegyező lejáratú jelzálogkötvényekbe fektetik. E számítás keretében a kamatok csökkenésével okozott kár a hitel előtörlesztéséhez kapcsolódó pénzügyi veszteségnek számít. Ez a veszteség pedig a szerződéses kamat és azon jelzálogkötvények hozama közötti különbség, amelyek lejárata a felmondott hitel hátralévő futamidejével megegyező.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-5" href="#c-5">5</a>
</span>) Egyiküket – aki hivatásos katona – áthelyezte a munkáltatója.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-6" href="#c-6">6</a>
</span>) 1. cikk.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-7" href="#c-7">7</a>
</span>) Amennyiben e rendelkezések összhangban vannak a tagállamoknak az uniós jog szerinti kötelezettségeivel (a 2014/17 irányelv 2. cikkének (1) bekezdése).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-8" href="#c-8">8</a>
</span>) Az e tekintetben már az irányelvet megelőzően létező sokféleség magyarázat lehet a kiterjedtebb harmonizáció elérésének nehézségeire. Lásd: a jelzáloghitel-piacok integrálásáról szóló fehér könyvet kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum (SEC(2007) 1683, 56. o.). A Risk &amp; Policy Analysts (RPA) Evaluation of the Mortgage Credit Directive (Directive 2014/17/EU) című jelentése szerint (2021, I. melléklet, 163. táblázat) 2020 októberéig húsz tagállam fogadott el a hitelező előtörlesztés esetén való ellentételezésére vonatkozó rendelkezéseket, négy tagállam nem tett így, a többi tagállamról pedig nem áll rendelkezésre információ.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-9" href="#c-9">9</a>
</span>) Úgy tűnik, hogy ez az általános gyakorlat Németországban, ahol az ítélkezési gyakorlat szerint a hitelező kárát a kártérítési jog elvei szerint kell meghatározni. Ennek megfelelően a 2014/17 irányelv 25. cikkének (3) bekezdését átültető nemzeti szabályok alkalmazásával az elmaradt kamatok elmaradt haszonként (BGB 252. §) megtéríthetők.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-10" href="#c-10">10</a>
</span>) Az előzetes döntéshozatali kérdés megfogalmazása félrevezető lehet. Amennyiben az elmaradt hasznot e jövőbeli kamatokkal azonosítja, a további pontosítás nélküli igenlő válasz azt jelentené, hogy a hitelező a 2014/17 irányelv 25. cikkének (3) bekezdése szerinti kompenzáció címén mindazon kamatokat visszakövetelhetné a fogyasztótól, amelyek a hitel kapcsán akkor merültek volna fel, ha a szerződéses jogviszony az eredetileg megállapított időpontig tart, noha a 25. cikk (1) bekezdése szerinti csökkentés e kamatokra is alkalmazandó. Az elmaradt haszon kompenzációs célú kiszámításának módjára vonatkozó második kérdés kibontja e megközelítést és ezáltal ezen állítást is.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-11" href="#c-11">11</a>
</span>) Az előterjesztő bíróság megemlít a szövegre alapozott bizonyos jogirodalmi értelmezéseket. A különböző nyelvi változatok összehasonlítása óvatosságra int e hermeneutikai kritériummal kapcsolatban.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-12" href="#c-12">12</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben: Hogan főtanácsnok Lexitor ügyre vonatkozó indítványában (C‑383/18, EU:C:2019:451) a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. április 23‑i 2008/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2008. L 133., 66. o.) 16. cikkének (2) bekezdésére vonatkozó 49. pont. Úgy vélem, hogy e (2) bekezdés célja azon hozam kompenzálása, amelyet a hitelező akkor érhetett volna el, ha a hitel visszafizetése nem idő előtt történik (ugyanakkor a 2008/48 irányelv 39. preambulumbekezdésében kifejtett okokból az ellentételezésnek az eltelt idő függvényében százalékos korlátja van).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-13" href="#c-13">13</a>
</span>) A 2014/17 irányelv és mellékletei a költségek heterogén kategóriáit említik: az ingatlan értékbecslésének költségei; a számlanyitás és ‑vezetés költségei; az ingatlan-nyilvántartási költségek; a fogyasztói hitelinformációs adatbázisokhoz való hozzáférés költségei; a visszafizetéshez kapcsolódó költségek; a hitel biztosítékával kapcsolatos költségek; a hitelszerződések költségei; a 17. cikk (2) bekezdésében említett költségek; a hitel teljes költségébe bele nem számított költségek; az ingatlan értékelésével kapcsolatos költségek; a hitelmegállapodásra vonatkozó ajánlathoz kapcsolódó költségek; a hitelügyletek és lehívások céljára szolgáló fizetési eszköz igénybevételének költségei; a fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb költségek; a nemteljesítés miatt felmerült költségek; egyszer fizetendő; időszakosan fizetendő; a hitelhez kapcsolódó költségek; a szerződéses kötelezettségek be nem tartásából eredő költségek; a hitelező számára nem ismert költségek; a törlesztőrészletben foglalt költségek.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-14" href="#c-14">14</a>
</span>) A 2014/17 irányelv 25. cikkének (1) bekezdése vonatkozásában jól szemlélteti ezt az UniCredit Bank Austria ítélet alapjául szolgáló ügy. A 2008/48 irányelv 16. cikkének (1) bekezdésével kapcsolatban lásd továbbá: a szinte azonos szövegezésű, 2019. szeptember 11-i Lexitor ítélet (C‑383/18, EU:C:2019:702).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-15" href="#c-15">15</a>
</span>) A pontos utalás: „a hitelkamatláb vagy az ajánlatra vonatkozó egyéb költségek”. A kamatra kiterjedő „költségekre” további példát nyújt a 2014/17 irányelv 3. cikkének (5) bekezdése, összefüggésben a (3) bekezdése c) pontjával.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-16" href="#c-16">16</a>
</span>) A 2014/17 irányelv 4. cikkének 13. pontja, amely a 2008/48 irányelv 3. cikkének g) pontjára hivatkozik.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-17" href="#c-17">17</a>
</span>) Ugyanott. A 2008/48 irányelv 3. cikkének g) pontja szerint a hitel teljes költsége „minden költség, ideértve a kamatot […]” (kiemelés tőlem). A fogyasztó szempontjából az előtörlesztést kísérő csökkentés jogával kapcsolatban a „kamat” és a „költségek” külön fogalomként való felsorolása egyértelműsítő célt szolgál: eleve eloszlatja a kétséget, hogy az ilyen csökkentés az egyik vagy a másik kategóriára korlátozódik‑e (valamint a kísértést e korlátozásra). A hitelező szempontjából ugyanakkor a fogalmak egymást kölcsönösen kizáró módon való értelmezése nem felel meg a 2014/17 irányelv 25. cikkének (3) bekezdésében szereplő egyéb utalásoknak. Lásd: az alábbi 29. pont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-18" href="#c-18">18</a>
</span>) A (66) preambulumbekezdés úgyszintén („a hitelező pénzügyi vesztesége”).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-19" href="#c-19">19</a>
</span>) Emlékeztetek arra, hogy a Tanács által a jelenleg hatályban lévő irányelvvel kapcsolatban végzett előkészítő munka során a tervezet (50) preambulumbekezdésébe az ellentételezés nélküli („free of charge for the consumer”) előtörlesztésre vonatkozó utalás került, pontosan a változó kamatozású hitelek vonatkozásában. Lásd: 24. lábjegyzet. Ez nem vonatkozott arra az esetre, ha az előtörlesztési kompenzáció kizárólag rögzített kamatozású hiteleket érint, mint a jelen ügyben is.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-20" href="#c-20">20</a>
</span>) A 2014/17/EK irányelv (66) preambulumbekezdése némileg eltérő megfogalmazást használ: „Amennyiben a tagállamok úgy rendelkeznek, hogy a hitelező kompenzációra jogosult, annak a […] költségek utáni méltányos és objektívan indokolt […] kompenzációnak kell lennie […]” (kiemelés tőlem). E megfogalmazásból véleményem szerint egyértelműbben kitűnik, hogy a költségek adják a kompenzáció létjogosultságát, egyúttal a kiszámításának kritériumait.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-21" href="#c-21">21</a>
</span>) A lakóingatlanokhoz kapcsolódó hitelmegállapodásokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról szóló jelentés (COM(2011) 0142 ‑ C7‑0085/2011 ‑ 2011/0062(COD), 2012. október 11., 35. módosítás. Nem szerepel az elfogadott javaslatok között, lásd: az Európai Parlament e javaslatról szóló 2013. szeptember 10‑i P7_TA(2013) 0341. sz. dokumentuma (HL 2016. C 93., 295. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-22" href="#c-22">22</a>
</span>) A lakóingatlanokhoz kapcsolódó hitelmegállapodásokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról szóló jelentés, COM(2011)0142 ‑ C7‑0085/2011 ‑ 2011/0062(COD), 2012. október 11. Az Európai Parlament által 2013. szeptember 10‑én elfogadott 87. módosítás, P7_TA(2013) 0341. sz. dokumentum (HL 2016. C 93., 295. o.). Emlékeztetek arra, hogy e módosítások helyébe a 2013. december 10‑i álláspont lépett, a P7_TC1‑COD(2011) 0062. sz. dokumentum, amelynek szövege a végleges jogalkotási aktussal, vagyis a 2014/17 irányelvvel megegyező.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-23" href="#c-23">23</a>
</span>) A 2011. november 3‑i 16325/11. sz. dokumentum óta. Az elkülönítés az EEA (egységes európai adatlap) kitöltési útmutatójának (akkori) 8. szakaszában jelent meg.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-24" href="#c-24">24</a>
</span>) A Tanács Főtitkárságának a delegációkhoz intézett feljegyzéséből (Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a lakóingatlanokhoz kapcsolódó hitelmegállapodásokról ‑ elnökségi kompromisszum), 2011. november 15., 16948/11. sz. dokumentum, (50) preambulumbekezdés. A Parlamenttel 2013. április 22-én, a tárgyalások lezárását követően ideiglenesen elfogadott szövegben ez már nem szerepel, lásd: a Tanács Főtitkárságának a delegációkhoz intézett 2013. május 3‑i feljegyzése (Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a lakóingatlanokhoz kapcsolódó hitelmegállapodásokról ‑ elnökségi kompromisszum), 8895/13. sz. dokumentum.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-25" href="#c-25">25</a>
</span>) UniCredit Bank Austria ítélet, 29. pont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-26" href="#c-26">26</a>
</span>) A Bizottság által megrendelt 2019. évi Study on switching of financial services and products a hitelezőt megillető kompenzáció összegét az egyik olyan tényezőként emeli ki – különösen a rögzített kamatozású jelzáloghitelek esetében –, amely elriaszthatja és visszatarthatja a fogyasztókat a visszafizetési jog gyakorlásától. Lásd továbbá: a Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a fogyasztókkal kötött, lakóingatlanokra vonatkozó hitelmegállapodásokról szóló 2014/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv felülvizsgálatáról, COM (2021) 229 final.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-27" href="#c-27">27</a>
</span>) Az előzetes döntéshozatalra utaló végzés D. része I.2. szakaszában a b) pont bb) alpontja és az I.3. szakasz a) pontja, hivatkozással a jogirodalmi véleményekre.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-28" href="#c-28">28</a>
</span>) A 2014/17 irányelv a (66) preambulumbekezdésében elismeri és elfogadja az ebből eredő sokféleséget.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-29" href="#c-29">29</a>
</span>) A kompenzáció csak „a hitel előtörlesztéséhez közvetlenül kapcsolódó” költségeket fedezheti, amelyeket meg kell indokolni; valamint nem haladhatja meg „a hitelező pénzügyi veszteségét”; a fogyasztóra nézve nem alkalmazhat szankciót; továbbá „objektívnak” és „méltányosnak” kell lennie.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-30" href="#c-30">30</a>
</span>) Az „objektív” fogalmat sem. Véleményem szerint e jelző a kompenzáció összegének kiszámítási módjára utal. Lásd: az alábbi 62. pont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-31" href="#c-31">31</a>
</span>) Az e területek közötti eltérések ellenére úgy vélem, hogy érdemes az álláspontok bizonyos mértékű egyezésének jeleként megemlíteni a kereskedelmi ügynök jogosultságát a tagállamok önálló vállalkozóként működő kereskedelmi ügynökökre vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról szóló, 1986. december 18‑i 86/653/EGK tanácsi irányelv (HL 1986. L 382., 17. o.; magyar nyelvű különkiadás: 6. fejezet, 1. kötet, 177. o.) 17. cikkének (2) bekezdésében a vevők elvesztéséért előírt méltányos kártalanításra, amely nem zárja ki azt, hogy a kereskedelmi ügynök kártérítést is követeljen. E tekintetben lásd: 2023. március 23‑i 02. Csehország ítélet (C‑574/21, EU:C:2023:233); 2022. október 13‑i Herios ítélet (C‑593/21, EU:C:2022:784). További példa az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22‑i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2001. L 167., 10. o.; magyar nyelvű különkiadás: 17. fejezet, 1. kötet, 230. o.), amelynek 5. cikke (2) bekezdésének b) pontja bizonyos körülmények között a szerzők javára „méltányos díjazás” kötelezettségét írja elő. A Bíróság tisztázta e fogalom és a különböző szereplők közötti azon „megfelelő egyensúly” szükségességének kapcsolatát, amely az említett irányelv (31) preambulumbekezdésében szerepel. Lásd: 2010. október 21‑i Padawan ítélet (C‑467/08, EU:C:2010:620), 38. és azt követő pontok, valamint Trstenjak főtanácsnok ugyanezen ügyre vonatkozó indítványa (C‑467/08, EU:C:2010:264), 73. és azt követő pontok. Végül érdemes megemlíteni a Bíróság által (az immár hatályon kívül helyezett) a távollevők között kötött szerződések esetén a fogyasztók védelméről szóló, 1997. május 20‑i 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 1977. L 144., 19. o.; magyar nyelvű különkiadás: 15. fejezet, 3. kötet, 319. o.) kapcsán megállapított méltányos ellenértéket. Lásd: 2009. szeptember 3‑i Messner ítélet (C‑489/07, EU:C:2009:502), 26. pont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-32" href="#c-32">32</a>
</span>) Ez volt a „méltányos” kifejezés magyarázata a fogyasztói hitelről szóló irányelvre vonatkozó első bizottsági javaslatban, amely kifejezetten megemlíti a hitelezői kompenzációt: A fogyasztói hitelre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó javaslat, COM(2002) 443 final, 3. pont (A rendelkező rész vizsgálata, 16. cikk).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-33" href="#c-33">33</a>
</span>) (82) preambulumbekezdés.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-34" href="#c-34">34</a>
</span>) Többek között a (3), a (66), a (67) és a (75) preambulumbekezdés.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-35" href="#c-35">35</a>
</span>) „A fogyasztó azon lehetősége, hogy a hitelt a hitelmegállapodás lejárata előtt visszafizesse egyrészt fontos szerepet játszhat a belső piaci verseny és az uniós polgárok szabad mozgásának előmozdításában, másrészt a Pénzügyi Stabilitási Tanács ajánlásaival összhangban rugalmasságot biztosít a hitel futamideje alatt, ami szükséges a pénzügyi stabilitás előmozdításához.” Amint azt az UniCredit Bank Austria ügyre vonatkozó indítványom (C‑555/21, EU:C:2022:742) 67. pontjában kifejtettem, a hitel határidő előtti visszafizetéséhez való jog nem a hitelező és a fogyasztó egyenlőtlen szerződéses jogviszonyában fennálló aszimmetriákat hivatott kiigazítani.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-36" href="#c-36">36</a>
</span>) A német kormány észrevételei, 45. pont, valamint részletesebben a VR Bank észrevételei, 44. és azt követő pontok. Az EU jelzáloghitel-piacainak integrálásáról szóló fehér könyvet kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum III. melléklete (SEC(2007) 1683) a 60. és 61. oldalán hivatkozott a különböző tagállamokban a kompenzáció szabályozásához kapcsolódó ilyen stratégiákra, és példákkal mutatta be e stratégiáknak az egyes piacokra gyakorolt negatív hatásait. Lásd: Schäfer, H. B., és Wulf, A. J., „Premature repayment of fixed interest mortgage loans without compensation, a case of misguided consumer protection in the EU”, European Journal of Law and Economics, 2022, 175‑208. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-37" href="#c-37">37</a>
</span>) Mindez végső soron korlátozná a fogyasztók lehetőségét arra, hogy a lakóingatlanra vonatkozó hitelmegállapodás megkötése előtt, illetve azt követően tájékozódjanak az előtörlesztéshez való jog gyakorlása tekintetében az igényeiknek leginkább megfelelő termékekről. A kompenzációhoz való jog előírása vagy mellőzése, illetve a kompenzáció összege felső határának meghatározása vagy annak mellőzése a rögzített kamatozású, hosszútávú hitelek nyújtására vonatkozó kisebb, illetve nagyobb hitelezői hajlandósággal függ össze.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-38" href="#c-38">38</a>
</span>) (19) és (20) preambulumbekezdés. Lásd továbbá: UniCredit Bank Austria ítélet, 28. pont: „a 2014/17 irányelv (19) és (20) preambulumbekezdéséből kitűnik, hogy jogbiztonsági okokból biztosítani kell ezen irányelvnek a fogyasztóvédelem területén elfogadott más jogi aktusokkal való összhangját és az azokhoz képest fennálló kiegészítő jellegét. […]”.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-39" href="#c-39">39</a>
</span>) (22) preambulumbekezdés. A 2014/17 irányelv elfogadását megelőzően egyes tagállamok a 2008/48 irányelv 16. cikkét kiterjesztették a jelzáloggal vagy azzal egyenértékű fedezettel biztosított hitelekre.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-40" href="#c-40">40</a>
</span>) Elismerve, hogy a különbség bármelyik fél javára felmerülhet: akár a hitelező javára, ha az átalányösszeg alapján számított összegnél nagyobb összegű tényleges veszteséget bizonyít; akár a fogyasztó javára, aki követelheti az összeg csökkentését, ha az meghaladja a hitelezőnél ténylegesen felmerült veszteséget.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-41" href="#c-41">41</a>
</span>) A jelzáloghitelek tekintetében elméletileg lehetségesek a kompenzáció kiszámításának más módszerei, feltéve, hogy a 2014/17 irányelv 25. cikkének (3) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelnek. Emlékeztetek arra, hogy ezen irányelv harmonizációs szintje alacsonyabb, mint a 2008/48 irányelvé.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-42" href="#c-42">42</a>
</span>) Az irányelv előkészítő munkálatai sem részletezik a lehetséges számítási módszereket.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-43" href="#c-43">43</a>
</span>) A Bizottság az észrevételei 35. pontjában figyelmeztet e módszer nehézségeire, ami szükségessé tenné annak pontos meghatározását, sőt rögzítését, hogy a visszatérített összeget a visszafizetés időpontjától a kifizetés eredetileg tervezett időpontjáig miként fogják befektetni.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-44" href="#c-44">44</a>
</span>) Amint már említettem, a kártalanítás akkor lesz „méltányos”, ha egyensúlyt teremt a fogyasztó számára az előtörlesztéshez való jogból származó előnyök és a hitelezőnél felmerülő hátrányok között. Lásd: a fenti 46. pont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-45" href="#c-45">45</a>
</span>) Ez akkor fordulhat elő, ha a piaci feltételek javulása miatt az újrabefektetés nagyobb hasznot hozna a hitelezőnek, mint ami a szerződésnek a megállapodott időben történő teljesítéséből származott volna. Ilyen irányba mutatott a Bizottság első javaslata a fogyasztói hitelmegállapodásokról szóló irányelvre, amely kifejezetten beiktatta a hitelezőnek járó ellentételezést: A fogyasztói hitelre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó javaslat, COM(2002) 443 final, 3. pont (A rendelkező rész vizsgálata, 16. cikk).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-46" href="#c-46">46</a>
</span>) A Bundesgerichtshof (szövetségi legfelsőbb bíróság) 2004. november 30‑i XI ZR 285/03. sz. ítélete.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-47" href="#c-47">47</a>
</span>) A hozam a Deutsche Bundesbank, illetve az Európai Központi Bank tőkepiaci adataiból levezethető.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-48" href="#c-48">48</a>
</span>) Végül a 2008/48 irányelv 16. cikkének (4) bekezdése szerint a hitelező pénzügyi vesztesége, amelynek ellentételezésére – amennyiben a tagállam úgy rendelkezik – jogosult lehet, „az eredetileg rögzített kamatláb és azon kamatláb különbsége, amelyen a hitelező a határidő előtt visszafizetett összeget kölcsön tudja adni a piacon a határidő előtti visszafizetés időpontjában […]”. A hipotetikus elem jobban érzékelhető azon nyelvi változatokban, amelyekben kötőmód az igemód.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-49" href="#c-49">49</a>
</span>) Technikailag a BGB 490. §‑ának (2) bekezdése a fogyasztónak szigorú időbeli korlátok mellett és megszorítóan értelmezett jogos érdek fennállása esetén jogot biztosít a szerződéses jogviszony megváltoztatására („Gestaltungsrecht”). Az előzetes döntéshozatalra utaló végzés szerint ez az érdek a hitelfelvevőnek az ingatlanra vonatkozó gazdasági cselekvési szabadságához kapcsolódik és különösen akkor áll fenn, ha a hitelfelvevőnek az ingatlant más célra kell felhasználnia.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-50" href="#c-50">50</a>
</span>) Gesetz zur Umsetzung der Wohnimmobilienkreditrichtlinie und zur Änderung handelsrechtlicher Vorschriften (A lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról szóló irányelv átültetéséről és a kereskedelmi jogi rendelkezések módosításáról szóló törvény), 2016.03.11., BGBl I. 2016, 12. sz. 2016.03.16., 296. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-51" href="#c-51">51</a>
</span>) E címszó alatt a „jogos érdek” fogalma kevésbé szigorú, mint a BGB 490. §‑ának (2) bekezdése keretében vett fogalom. Az előzetes döntéshozatalra utaló végzés kifejti, hogy a válás vagy a munkanélküliség felmerülésének helyzete jogos érdeknek minősül.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-52" href="#c-52">52</a>
</span>) Különböző követelmények előírásával, például az érvényesíthető „jogos érdekek” vagy a jog gyakorlására vonatkozó várakozási idő tekintetében, miként jelenleg is Németországban.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-53" href="#c-53">53</a>
</span>) Fenti 75. pont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-54" href="#c-54">54</a>
</span>) A válasz nyilvánvalóan nem érinti azt a kérdést, hogy a tagállamok a fogyasztók javára megállapíthatnak‑e rendkívüli felmondási jogot. A 2014/17 irányelv (21) preambulumbekezdése in fine pontosítja, hogy az irányelv „[…] nem érintheti a nemzeti jog szerződési jogra vonatkozó általános rendelkezéseit, így a szerződések érvényességére, létrehozására vagy joghatására vonatkozó szabályokat, amennyiben ezen irányelv általános szerződési jogi kérdéseket nem szabályoz.” A 2008/48 irányelvvel kapcsolatban lásd még analógia útján: a Bíróság 2021. szeptember 9‑i UK és társai ítélete (C‑33/20, C‑155/20 és C‑187/20, EU:C:2021:736), 110. pont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-55" href="#c-55">55</a>
</span>) A VR Bank észrevételei, 16. és 17. pont. A VR Bank álláspontja az, hogy ha a fogyasztó a szerződés rendkívüli felmondása mellett dönt, a szerződés ex nunc hatállyal megszűnik, így az azt követő visszafizetésre nem a 2014/17 irányelv 25. cikkének (1) és (4) bekezdésében hivatkozott „megállapodás lejárata előtt” kerül sor.</p>
</body>
</html>
