European flag

Az Európai Unió
Hivatalos Lapja

HU

L sorozat


2026/2530

2026.11.17.

A BIZOTTSÁG (EU) 2026/2530 RENDELETE

(2026. november 16.)

a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet XVII. mellékletének a sörétekben található ólom tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 68. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1907/2006/EK rendelet XVII. melléklete korlátozásokat ír elő egyes veszélyes anyagok, keverékek és árucikkek gyártására, forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozóan. Az említett melléklet 63. bejegyzése korlátozásokat tartalmaz az ólomra (CAS-szám: 7439-92-1, EK-szám: 231-100-4) és az ólomvegyületekre (a továbbiakban: ólom) vonatkozóan, beleértve a vizes élőhelyeken és azok környékén használt sörétben található ólom tekintetében az (EU) 2021/57 bizottsági rendelettel (2) bevezetett korlátozást is.

(2)

Az ólom az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) alapján a vízi élővilágra rendkívül mérgezőnek, valamint reprodukciót károsító anyagnak minősül, mivel káros hatással van a termékenységre, továbbá a magzat és a gyermek idegrendszerének fejlődésére, ami maradandó károsodáshoz és az intelligenciahányados (IQ) csökkenéséhez vezethet. Nem határoztak meg olyan biztonságos ólomkoncentrációs küszöbértéket, amely alatt az ólom nem gyakorol káros hatást az emberi egészségre. Az ólom továbbá a felnőttek körében a szív- és érrendszeri, a vese-, valamint a központi idegrendszeri megbetegedések fokozott kockázatával is összefüggésbe hozható. Ezenfelül az ólomnak való kitettség állatoknál – különösen madaraknál – számos akut és krónikus toxikológiai hatást okozhat, amelyek akár halálhoz is vezethetnek (4).

(3)

Az Unió és tagállamai a vándorló, vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény (5) (CMS) szerződő felei. A mérgezések megelőzésével foglalkozó munkacsoport (PPWG) iránymutatásokat dolgozott ki a vándorló madarak mérgezése kockázatának megelőzésére (a továbbiakban: iránymutatások), amelyeket 2014-ben a CMS 11.15. sz. határozatával fogadtak el. Az iránymutatásokban egyrészt az ólom lőszerekben való használatának fokozatos megszüntetését ajánlják minden élőhelyen, másrészt az ólom halászsúlyokban való használatának fokozatos megszüntetését azokon a területeken, ahol bizonyítottan különösen nagy a vándorló madarak ólommérgezésének kockázata.

(4)

2019. július 16-án a Bizottság az 1907/2006/EK rendelet 69. cikkének (1) bekezdése alapján felkérte (6) az Európai Vegyianyag-ügynökséget (a továbbiakban: Ügynökség), hogy készítsen dokumentációt (a továbbiakban: a XV. melléklet szerinti dokumentáció) i. a lőszerekben – beleértve a vizes élőhelyektől eltérő területeken használt söréteket, valamint a vizes élőhelyeken és a vizes élőhelyektől eltérő területeken egyaránt használt golyókat –, valamint ii. a halászfelszerelésekben található ólom által az emberi egészséggel és a környezettel kapcsolatban felvetett aggályok kezelése érdekében. A megbízatás nem terjedt ki a zárt térben történő lövészethez használt lőszerekre, illetve a rendőrség, a hadsereg és más biztonsági erők általi felhasználásra.

(5)

2021. március 24-én az Ügynökség közzétette a XV. melléklet szerinti dokumentációját (7), amelyben arra a következtetésre jutott, hogy a lőszerekben és a halászfelszerelésekben lévő ólom kockázatot jelent a környezetre és az emberi egészségre, különösen a kiszolgáltatott népességcsoportokra, például a gyermekekre nézve, ez a kockázat pedig jelenleg nem megfelelően ellenőrzött, ezért uniós szinten kell kezelni. Ami a környezeti kockázatot illeti, a vadászatból, sportlövészetből és halászati tevékenységekből származó, vissza nem nyert ólomalapú lőszerek (a továbbiakban: ólomtartalmú lőszerek), ólomalapú halászsúlyok (a továbbiakban: ólomtartalmú halászsúlyok) és ólomalapú műcsalik (a továbbiakban: ólomtartalmú műcsalik) madarak és más állatok általi lenyelése az állatok mérgezéséhez, valamint gyakran a pusztulásukhoz vezet. Emellett a sportlőtereken felhalmozódó ólom következtében az ólommal szennyezett felszíni víz kimosódhat a közeli vízfolyásokba, és hatással lehet a talajvízre is, ami az emberek, a haszonállatok és a vadon élő állatok mérgezéséhez vezethet. Az Ügynökség továbbá arra a következtetésre jutott, hogy egészségügyi kockázatok állnak fenn az ólomtartalmú lőszerrel elejtett állatok húsának fogyasztásakor, különösen a hétéves vagy annál fiatalabb gyermekek esetében, illetve amikor az ólomtartalmú lőszert vagy halászsúlyokat, illetve műcsalikat otthon készítik.

(6)

Az Ügynökség becslése szerint, ha az Unióban a lövészetből és a halászatból származó jelenlegi ólomkibocsátás fennmarad, a következő 20 évben körülbelül 876 000 tonna ólom kerül a környezetbe. Ennek következtében legalább: i. 135 millió madár lesz kitéve mérgezés kockázatának az ólomalapú sörét (a továbbiakban: ólomsörét) lenyelése miatt; ii. 14 millió madár lesz kitéve mérgezés kockázatának a táplálékkal bevitt ólom miatt; valamint iii. 7 millió madár lesz kitéve mérgezés kockázatának halászsúlyok és műcsalik lenyelése miatt. Emellett az Ügynökség becslése szerint évente mintegy 13,8 millió, a vadászok családtagjai közé tartozó személyt – köztük 1,1 millió hétéves vagy annál fiatalabb gyermeket – érint az ólomnak való kitettség kockázata a vadhús fogyasztása révén.

(7)

Mindezek alapján az Ügynökség javaslatot tett a lőszerekben és egyes horgászfelszerelésekben lévő ólom korlátozására, amely többek között a sörétben 1 tömegszázalékos vagy annál nagyobb koncentrációban jelen lévő ólom forgalomba hozatalának és felhasználásának korlátozását, valamint a söréttől eltérő lövedékekben (például golyókban és léglövedékekben) 1 tömegszázalékos vagy annál nagyobb koncentrációban jelen lévő ólom használatának a korlátozását foglalta magában. Az Ügynökség javasolta továbbá, hogy e termékek kiskereskedői számára írjanak elő tájékoztatási kötelezettségeket, a lőszerszállítók számára pedig címkézési kötelezettségeket. A javasolt korlátozás célja, hogy a bevezetését követő 20 évben hatására mintegy 630 000 tonnával csökkenjen az ólomkibocsátás. Ez 72 %-os csökkenést jelentene a javasolt korlátozás nélküli helyzethez képest. A korlátozás emellett évente mintegy 7 000 gyermeknél előzné meg az intelligenciahányados (IQ) csökkenését az Unióban, ami évente körülbelül 70 millió EUR jóléti megtakarítást eredményezne.

(8)

Az Ügynökség arra a következtetésre jutott a XV. melléklet szerinti dokumentációban, hogy a vadászathoz használható alternatív lőszerek (például az acélból és a bizmutból készült sörétek, valamint a rézből és sárgarézből készült golyók): i. széles körben rendelkezésre állnak; ii. műszakilag kivitelezhetők; iii. az ólomtartalmú lőszerekhez hasonló áron érhetők el; valamint iv. az emberi egészség és a környezet szempontjából az ólomtartalmú lőszereknél kedvezőbb veszélyességi és kockázati profillal rendelkeznek. A söréttel való sportlövészetet illetően az Ügynökség megállapította, hogy megvalósítható lenne az ólom acéllal való helyettesítése úgy, hogy hasonló teljesítményt tartsanak fenn, de egy ilyen váltáshoz az érintett nemzetközi sportlövő szövetségek jóváhagyására lenne szükség. Az említettekkel ellentétben az ólomalapú golyók (a továbbiakban: ólomgolyók) és az ólomalapú léglövedékek (a továbbiakban: ólom léglövedékek) alternatívái a sportlövészetben nem bizonyultak olyan hatásosnak, mint az ólom. Az Ügynökség megjegyezte, hogy az ólmot jelenleg nehéz helyettesíteni bizonyos alkalmazási esetekben, például a kis kaliberű központi gyújtású lőszerekben, a peremgyújtású lőszerekben, a légpuskákhoz való lőszerekben, az elöltöltő puskákhoz való lőszerekben, a teljes köpenyű golyókban és a nyitott hegyű versenygolyókban.

(9)

Az Ügynökség azt ajánlotta, hogy halasszák el a XV. melléklet szerinti dokumentáció hatálya alá tartozó egyéb árucikkekre vonatkozó korlátozások, valamint a tájékoztatási és címkézési kötelezettségek alkalmazásának megkezdését. Ez lehetővé tenné a gazdasági szereplők számára, hogy alkalmazkodjanak az új szabályokhoz, és meghozzák a szükséges kockázatkezelési intézkedéseket. Az Ügynökség ötéves átmeneti időszakot javasolt a vadászati célú sörétek forgalomba hozatalának és felhasználásának tilalmára. A nagy kaliberű és kis kaliberű lövedékek – a sörét kivételével – vadászati célú felhasználására vonatkozó tilalom alkalmazási időszakának 18 hónappal, illetve öt évvel történő elhalasztását javasolta.

(10)

Az Ügynökség eltérést javasolt az ólomgolyók sportlövészetben való használatának tilalmától, azzal a feltétellel, hogy a sportlőtereken egyedi kockázatkezelési intézkedéseket hajtanak végre, és ott nem folytatnak mezőgazdasági tevékenységet. Az Ügynökség emellett nem támogatta az ólomsörét sportlövészetben való forgalomba hozatalának és használatának tilalmától való opcionális eltéréseket. Az Ügynökség támogatta az ólomsörét sportlövészetben való használatának tilalmát, de az eltéréseket is belefoglalta opcionális lehetőségként, és értékelte azok költségeit és hasznát arra az esetre, ha a Bizottság nem tartaná megfelelőnek ezt a tilalmat, és előírná annak hatásvizsgálatát, hogy milyen hatással járna az ólomsörét sportlövészetben való további használatának olyan feltételek mellett történő engedélyezése, amelyek minimálisra csökkentenék az emberi egészségre és a környezetre nézve azonosított kockázatokat. Többek között a következők tartoznának az opcionális eltérés feltételei közé: i. a sportlövészek engedélyeztetése a tagállamok által; ii. a sportlőterek engedélyeztetése a tagállamok által; iii. a lőtéren kilőtt ólomsörétek több mint 90 %-ának rendszeres visszanyerése; iv. a víz ólommal való szennyeződése elleni védelem érdekében foganatosított szigorú intézkedések, valamint az ilyen jellegű szennyeződések remediációjának megléte; v. valamennyi mezőgazdasági tevékenység tilalma a lőterek területén; vi. nyilvántartás az iii–v. pontban foglalt feltételeknek való megfelelésről; vii. a töltények gyűjtőcsomagolásának, valamint az önálló töltények figyelmeztető nyilatkozattal való címkézése; valamint viii. jelentéstételi követelmény a tagállamok számára az engedéllyel rendelkező felhasználók és az engedélyezett lőterek számáról, valamint az azok területén felhasznált ólomsörétek mennyiségéről a Bizottság felé.

(11)

Az Ügynökség jelezte, hogy a korlátozás nem alkalmazandó a beltéri lövészetre, a rendőrség és a katonaság általi felhasználásra, valamint a biztonsági célú felhasználásra – amint azt a Bizottság az Ügynökséghez intézett 2019. július 16-i kérelmében jelezte –, valamint a teszteléssel, fejlesztéssel, kutatással és vizsgálattal kapcsolatos felhasználásokra.

(12)

A XV. melléklet szerinti dokumentációról folytatott nyilvános konzultációt követően az Ügynökség a konzultáció során kapott észrevételek figyelembevétele érdekében felülvizsgálta (8) eredeti javaslatát. Különösen azt javasolta, hogy a sörétektől eltérő, rézből vagy rézötvözetekből készült lövedékekben lévő ólom megengedett koncentrációs határértékét kevesebb mint 1 tömegszázalékról emeljék kevesebb mint 3 tömegszázalék értékre. Ezt azért javasolták, hogy továbbra is lehessen használni sárgarézből (egy rézötvözetből) készült alternatív lőszereket, amelyek jelenleg legfeljebb 3 tömegszázalékban tartalmaznak ólmot. A XV. melléklet szerinti felülvizsgált dokumentáció további, bizonyos feltételek mellett alkalmazható eltéréseket is tartalmazott a golyókkal történő fókavadászatra és a teljes köpenyű golyókkal történő vadászatra vonatkozóan.

(13)

Jelenleg csak korlátozott számú tagállamban vannak olyan nemzeti rendelkezések, amelyek tiltják az ólom vadászatban és szabadtéri lövészetben való felhasználását az ólomkibocsátás és az ólomnak való kitettség csökkentése érdekében. A XV. melléklet szerinti dokumentáció igazolta, hogy az ólomnak a lőszerekben való használatával kapcsolatos kockázatok kezelése érdekében uniós szintű fellépésre van szükség ahhoz, hogy Unió-szerte harmonizált szintű védelmet lehessen biztosítani.

(14)

2022. június 2-án az Ügynökség kockázatértékelési bizottsága (a továbbiakban: RAC) az 1907/2006/EK rendelet 70. cikke szerint véleményt fogadott el a XV. melléklet szerinti dokumentációra vonatkozóan. Véleményében a RAC egyetértett az Ügynökség azon következtetésével, hogy az ólomtartalmú lőszerek, köztük sörétek vadászat és szabadtéri lövészet során történő használata széles körű kockázatokat jelent mind az emberi egészségre, mind a környezetre. A RAC arra a következtetésre jutott, hogy az Ügynökség által javasolt korlátozás lenne a legmegfelelőbb uniós szintű intézkedés az azonosított kockázatok kezelésére.

(15)

A RAC határozottan támogatta az Ügynökség által a sörét vadászatban való használatának korlátozására javasolt öt évnél rövidebb átmeneti időszakot, mivel az ólomsörét vizes élőhelyeken való használatát már szabályozzák az Unió egészében, és mivel minél rövidebb az átmeneti időszak, annál kevesebb ólom kerül a környezetbe.

(16)

A RAC nem támogatta az ólomsörét forgalomba hozatalára és az ólomsörét sportlövészetben való használatára vonatkozó opcionális eltéréseket. Úgy ítélte meg, hogy a javasolt korlátozás végrehajtása, valamint a vizes élőhelyeken és azok környékén használt sörétben található ólomra vonatkozóan az (EU) 2021/57 rendelettel bevezetett korlátozás végrehajtása is bonyolultabbá válna, ha bevezetnék az említett opcionális eltéréseket. Ezen eltérések engedélyezése esetén azonban a RAC jelezte, hogy támogatná az Ügynökség társadalmi-gazdasági elemzéssel foglalkozó bizottságának (a továbbiakban: SEAC) azon javaslatát, hogy azok hatályát az 1,9 és 2,6 mm közötti méretű sörétekre kell korlátozni.

(17)

A RAC támogatta az ólomtartalmú lőszerekre vonatkozóan az Ügynökség által javasolt címkézési és tájékoztatási követelményeket. A félreértések elkerülése végett azonban a RAC azt javasolta, hogy a követelményeket kiváltó ólomkoncentráció határértékét emeljék 0,3-ről 1 tömegszázalékra annak érdekében, hogy összhangba hozzák azzal a koncentrációs határértékkel, amely a forgalomba hozatal és a felhasználás tilalmát kiváltja.

(18)

2022. december 1-jén a RAC az Ügynökség ügyvezető igazgatójának kérésére és az 1907/2006/EK rendelet 77. cikke (3) bekezdése c) pontjának megfelelően véleménykiegészítést fogadott el (9). Ebben a véleményben újraértékelték egy adott, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által rendelkezésre bocsátott, a vadhúsban található ólom jelenlétére és a vadhús emberi bevitelére vonatkozó adatkészlet RAC általi értékelését. A RAC megismételte azt a következtetését, hogy a vadászcsaládokban élő gyermekek esetében mérsékelt vagy magas az ólomnak való kitettség kockázata a vadhúson keresztül, a felnőtteket érintő kockázatok azonban valószínűleg alacsonyak.

(19)

2022. december 2-án a SEAC az 1907/2006/EK rendelet 71. cikkének (1) bekezdése alapján véleményt fogadott el. Arra a következtetésre jutott, hogy a javasolt korlátozás lenne a legmegfelelőbb uniós szintű intézkedés a RAC által megállapított kockázatok kezelésére, feltéve, hogy a feltételeket a SEAC javaslatának megfelelően módosítják. A következtetés figyelembe veszi az intézkedés társadalmi-gazdasági előnyeinek az intézkedés társadalmi-gazdasági költségeihez viszonyított arányosságát.

(20)

A SEAC támogatta a RAC azon álláspontját, miszerint az ólomsörét vadászatban való használatának korlátozása tekintetében az Ügynökség által javasolt öt évnél jelentősen rövidebb átmeneti időszak lenne indokolt, mivel nincs elegendő bizonyíték arra, hogy ahhoz, hogy az ólomsörétet helyettesíteni lehessen a vadászatban, öt évre lenne szükség az alternatív lőszerek gyártási volumenének növeléséhez. A rendelkezésre álló információk alátámasztották azt az érvet, miszerint a vadászathoz használandó ólomsörétek mennyiségét hamarabb le lehetne cserélni. A SEAC nem rendelkezett érdemi és hiteles bizonyítékokkal ahhoz, hogy elhatározásra jusson az átmeneti időszak konkrét hosszáról, ezért úgy ítélte meg, hogy az alternatívákra való zökkenőmentes átállás biztosításához szükséges minimális időszak 18 hónap lehet.

(21)

Az ólomsörétek vadászat során történő használatára vonatkozó tilalom végrehajtásának megkönnyítése érdekében a SEAC azt ajánlotta, hogy tiltsák be az ilyen sörétek hordozását a vadászat közben vagy a vadászat részeként.

(22)

A javasolt korlátozás hatékonyságának maximalizálása érdekében a SEAC azt javasolta, hogy a sportlövészetben használt ólomsörétekre vonatkozó opcionális eltéréseket korlátozzák az 1,9 és 2,6 mm közötti méretű sörétekre, mivel az adott tevékenységhez ilyen méretű söréteket használnak.

(23)

Az ólomtartalmú lőszereknek az elöltöltő fegyverekben vagy más történelmi tűzfegyverekben való használatára vonatkozó tilalmat illetően a SEAC megjegyezte, hogy a történelmi tűzfegyverekben való használathoz még nem állnak rendelkezésre ólommentes alternatívák. Mindazonáltal úgy ítélte meg, hogy az ilyen eltérés társadalmi-gazdasági hatásaira vonatkozó információk hiánya miatt nem lehet elhatározásra jutni arra vonatkozóan, hogy az ilyen jellegű felhasználásra vonatkozó eltérés indokolt lenne-e kulturális értékek alapján, amint azt a nyilvános konzultáció során javasolták.

(24)

A SEAC nem rendelkezett elegendő információval annak megállapításához, hogy az értékesítési helyen történő információnyújtás költségei (ahogyan azt az Ügynökség javasolta és amit a RAC is támogatott) teljes mértékben indokoltak-e, vagy hogy más edukációs intézkedések hatékonyabban befolyásolhatnák-e a vásárlási magatartást. A SEAC egyetértett a RAC-kal abban, hogy a félreértések elkerülése és a végrehajtás elősegítése érdekében az ólomtartalmú lőszerek forgalomba hozatalának és használatának korlátozására javasolt 1 tömegszázalékos koncentrációs határértéket a címkézési és tájékoztatási követelményekre is alkalmazni kell. A SEAC úgy vélte, hogy a végrehajtás ezen a területen hatékonyabb lenne, ha az egyes ólomsörétes-lőszereket jelölések vagy színkódolás révén azonosítanák. Nem rendelkezett azonban elegendő információval ahhoz, hogy következtetést vonjon le az ilyen jelölések vagy színkódolás műszaki megvalósíthatóságáról, költségeiről és célszerűségéről.

(25)

Az 1907/2006/EK rendelet 77. cikke (4) bekezdésének h) pontjával összhangban konzultációra került sor a végrehajtással kapcsolatos információcseréért felelős fórummal (a továbbiakban: fórum). A fórum ajánlásait figyelembe vették.

(26)

2023. február 27-én az Ügynökség benyújtotta a Bizottságnak a RAC és a SEAC véleményét (10).

(27)

Figyelembe véve a XV. melléklet szerinti dokumentációt, a RAC és a SEAC véleményét, a társadalmi-gazdasági hatást és az alternatívák rendelkezésre állását, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az ólomtartalmú lőszerek (különösen a sörétek) és az ólomból készült halászfelszerelések használata elfogadhatatlan kockázatot jelent a környezetre és az emberi egészségre. A szóban forgó kockázatot uniós szinten kell kezelni. Ezért helyénvaló korlátozást bevezetni az ilyen lőszerek és halászfelszerelések forgalomba hozatalát és használatát illetően. Az összetettség csökkentése és a jogi egyértelműség növelése érdekében azonban a Bizottság úgy véli, hogy az ólomtartalmú lőszereknek és az ólomból készült halászfelszereléseknek a XV. melléklet szerinti dokumentációban javasolt, a RAC és a SEAC véleményében tárgyalt és a fórum szakvéleményében értékelt korlátozását a Bizottságnak két külön rendelettel kell elfogadnia.

(28)

A lőszerekben lévő ólomra vonatkozó korlátozást azokra a lőszerekre kell alkalmazni, amelyek ólomkoncentrációja legalább 1 tömegszázalék. Ez az 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletének 63. bejegyzésében a vizes élőhelyeken vagy azok környékén használt sörétben lévő ólomra vonatkozóan megállapított koncentrációs határérték, a vándormadarakat és más vadon élő állatokat, valamint azok élőhelyeit érintő jelentős mérgezésveszély megelőzése érdekében. A Bizottság emellett úgy véli, hogy az 1 tömegszázalékos koncentrációs határérték elegendő az azonosított kockázat kezeléséhez, és azt az alternatív termékeket előállító gyártók könnyen elérhetik, tekintettel arra, hogy ezen alternatívák némelyike szennyeződésként ólmot is tartalmazhat.

(29)

A Bizottság tudomásul vette a RAC és a SEAC azon véleményét, hogy az ólomsörét vadászati célú felhasználására vonatkozó korlátozás átmeneti időszakának rövidebbnek kellene lennie az Ügynökség által javasolt öt évnél, 18 hónapnál azonban nem lehet rövidebb. Figyelembe véve a jelenlegi geopolitikai helyzetet, amely jelentősen megváltozott a RAC és a SEAC véleményének elfogadásakor fennálló helyzethez képest, a Bizottság nem lehet biztos abban, hogy még az Ügynökség által javasolt ötéves átmeneti időszakon belül is elegendő mennyiségű alternatív lőszer fog rendelkezésre állni az ólomsörét vadászat során történő helyettesítésére. Ezért úgy véli, hogy helyénvaló hétéves átmeneti időszakot biztosítani az ólomsörét vadászati célú forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó korlátozás alkalmazására. A Bizottság úgy véli továbbá, hogy a sörét fogalommeghatározásának magában kell foglalnia a sörétes puskából kilőhető pelleteket, de nem kell magában foglalnia a gyöngygolyókat (slug lövedékeket), amelyeket ki kell zárni a korlátozás hatálya alól.

(30)

A Bizottság egyetért a SEAC-kal abban, hogy az ólomsörét vadászat során vagy a vadászat részeként történő hordozásának tilalma szükséges a legalább 1 tömegszázalék ólomkoncentrációjú lőszerekre vonatkozó korlátozás végrehajtásának megkönnyítése érdekében.

(31)

A Bizottság tudomásul veszi a SEAC megállapításait, amelyek szerint arányos az ólomgolyókra vonatkozó korlátozás a vadászat és a sportlövészet terén, és hogy elérhetők alternatívák az ólom helyett a vadászathoz, különösen a legalább 5,6 mm kaliberű központi gyújtású golyók esetében. A Bizottság ugyanakkor megjegyzi, hogy egyrészt a golyók (többek között ólomgolyók) képezik a védelmi célokra használt lőszerek legfőbb részét, másrészt a SEAC egy gyökeresen eltérő geopolitikai környezetben végezte el az elemzését az ólomgolyók korlátozásának az Unió védelmi képességeire gyakorolt lehetséges hatásáról. A SEAC véleményének 2022. decemberi véglegesítése óta a nemzetközi fejlemények rávilágítottak arra, hogy az Uniónak a növekvő fenyegetésekre válaszul meg kell erősítenie védelmi készültségét és védelmi kapacitását. 2025-ben a Bizottság az európai védelemről szóló fehér könyv (11) és a ReArm Europe terv révén stratégiát terjesztett elő a védelmi készültség 2030-ig történő elérésére azzal a céllal, hogy gyorsan és jelentősen növelje az Unió védelmi beruházásait és védelmi képességeit. A stratégia többek között olyan intézkedéseket tartalmazott, amelyek támogatják a golyók – köztük az ólomgolyók – stratégiai készletfelhalmozását, és elegendő ipari kapacitást biztosítanak a lőszerek szükség esetén időben történő feltöltéséhez. Mindezek alapján, valamint a döntéshozatali folyamat során a tagállamokkal folytatott megbeszéléseket követően a Bizottság helyénvalónak és szükségesnek tartja, hogy a golyókat kizárják a korlátozás hatálya alól annak érdekében, hogy megelőzzék az ólomgolyók előállítására gyakorolt esetleges hatásokat, még ha azok csekélyek is. Az ólomsörétre vonatkozó korlátozás hatályának korlátozása így is magas szintű védelmet fog biztosítani az emberi egészség és a környezet számára az ólomnak való kitettséggel szemben. Az Ügynökség becslései alapján az ólomgolyók vadászati és szabadtéri sportlövészeti célú használatának betiltásából eredő várható ólomkibocsátás-csökkenés 20 év alatt 8 232 tonna. Ez jóval kevesebb, mint az ólomsörét forgalomba hozatalának és használatának betiltásából eredő várható ólomkibocsátás-csökkenés, azaz 20 év alatt 558 000 tonna. A golyóknak a hatály alóli kizárása ezért csak minimális hatással lesz a korlátozás általános hatékonyságára.

(32)

A Bizottság nem tartja indokoltnak, hogy a vadászatra vagy sportlövészetre használt léglövedékek e korlátozás hatálya alá tartozzanak. Az ólom léglövedékek alternatívái csak kis mennyiségben állnak rendelkezésre, pontatlanok és akár négyszer annyiba is kerülhetnek, mint az ólom léglövedékek. Emellett mind az Ügynökség, mind a RAC egyetértett abban, hogy a légpuskákban használt ólom léglövedékek korlátozása csak kis mértékben csökkentené az ólomkibocsátást. Nem csökkentené az embereket érintő kockázatokat sem, mivel az ólom léglövedékeket többnyire olyan kártevők elpusztítására használják, amelyeket nem fogyasztanak el, így nem áll fenn uniós szintű kockázat az emberekre nézve a léglövedékekből származó ólomtöredékek lenyelése miatt.

(33)

A Bizottság egyetért azzal, hogy a sportlövészetben használt ólomsörét forgalomba hozatalának és használatának az Ügynökség által javasolt, valamint a RAC és a SEAC által támogatott teljes tilalma megkönnyítené a végrehajtást. A Bizottság azonban megjegyzi, hogy egy ilyen tilalom hatással lehet a tagállamok azon lehetőségére, hogy olyan olimpiai játékokat és más nemzetközi versenyeket rendezzenek, amelyeken kötelező az ólom használata. Megakadályozná továbbá, hogy a sportolók ólomsöréttel eddzenek a tagállamokban. A Bizottság úgy véli, hogy a sportlövészetben az alternatív lőszerekre (például acélsörétekre) való átállás hosszú távon megvalósítható lehet. A vadászatra szánt ólomsörét esetéhez hasonlóan azonban nem egyértelmű, hogy az Ügynökség által javasolt ötéves átmeneti időszakon belül elegendő mennyiségű alternatív lőszer áll-e majd rendelkezésre a sportlövészetre használt ólomsörét helyettesítésére. A Bizottság ezért úgy véli, hogy a sportlövészetben használt ólomsörét forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó korlátozás alkalmazását hét évvel el kell halasztani.

(34)

mivel rendkívül bizonytalan az, hogy a sportlövészetben az ólom helyettesítése mikorra válhat lehetővé, az erre a felhasználásra vonatkozó időbeli korlátozás nélküli eltérés indokolt. A SEAC ajánlásának megfelelően az eltérést az 1,9 mm és 2,6 mm közötti méretű sörétekre kell korlátozni, amelyek a versenyeken használt egyedüli kaliberek. Az eltérésnek attól is függenie kell, hogy a sportlövészet helyszínéül szolgáló lőtéren megfelelő kockázatkezelési intézkedések vannak-e érvényben mind az ólom területi elhatárolása, mind az ólom kibocsátásának korlátozása érdekében. A Bizottság úgy véli, hogy egy hétéves átmeneti időszak indokolt a lőterek számára a szükséges kockázatkezelési intézkedések bevezetéséhez, mivel elegendő időre van szükségük ezen intézkedések helyszíneiken történő végrehajtásához, beleértve a szükséges engedélyek beszerzéséhez és szükség esetén a pályázati eljárások lefolytatásához szükséges időt is. A Bizottság nem tartja helyénvalónak, hogy a kötelező kockázatkezelési intézkedések közé felvegyék a kilőtt ólomsörétek több mint 90 %-ának visszanyerésére vonatkozó kötelezettséget, mivel a sörétek kis mérete és az a széles terület, amelyen a söréteket kilövik, nagyon megnehezíti e magas visszanyerési arány elérését. Emellett a Bizottság azt sem tartja helyénvalónak, hogy a tagállamok kötelezően engedélyezéshez kössék a sportlőterek használóit, mivel úgy véli, hogy ez túlságosan bürokratikus és munkaigényes folyamat lenne. A Bizottság ugyanakkor helyénvalónak tartja, hogy az Ügynökség ajánlásának megfelelően kötelezővé tegyék a sörétek által érintett becsapódási területekről származó elvezetett víz (beleértve a felszíni vízelfolyást is) területi elhatárolását, nyomon követését és szükség esetén a kezelését, valamint a lőtér határain belüli valamennyi mezőgazdasági felhasználás tilalmát. A Bizottság további kockázatkezelési intézkedések alkalmazását is helyénvalónak tartja, hogy azok révén ahhoz hasonló védelmi szintet lehessen biztosítani, amelyet az Ügynökség javasolt intézkedései nyújtanának, nevezetesen a következők bevezetésével: i. legalább két konkrét intézkedés az ólom területi elhatárolására (falak, sáncok vagy töltések, hálók vagy sörétfogó függönyök, valamint a talaj fedése által); ii. a pH-érték nyomon követése, valamint, ahol szükséges, a sörétek által érintett becsapódási területek kezelése; valamint iii. az ólomsörétek használatának a sportlövő szövetség tagjaira való korlátozása. A szabadtéri sportlőtereknek emellett legalább háromévente egyszer el kell végezniük a kilőtt ólomsörétek visszanyerését is. Ezenkívül nyilvántartást kell vezetniük a telephelyükön kilőtt és visszanyert ólomsörétekről, valamint a söréteket kilövő személyekről, hogy megkönnyítsék a végrehajtást, és lehetővé tegyék az ólomkibocsátás minimalizálására irányuló kockázatkezelési intézkedések hatékonyságának nyomon követését. E célból a szabadtéri sportlőtereknek ezeket az információkat kérésre a felelős tagállami hatóságok rendelkezésére kell bocsátaniuk. A Bizottság továbbá úgy véli, hogy 10 év elteltével felül kell vizsgálni a sportlövészetre vonatkozó eltéréseket annak érdekében, hogy értékelni lehessen a sportlövészetben az alternatívákra való uniós szintű átállás megvalósítása terén elért eredményeket.

(35)

A Bizottság helyénvalónak tartja, hogy eltéréseket engedélyezzen a történelmi tűzfegyverekből, például az elöltöltő fegyverekből és modern másolataikból kilőtt ólomsörétekre vonatkozó korlátozástól, mivel nem állnak rendelkezésre olyan megfelelő alternatív lőszerek, amelyek esetében nem áll fenn a fegyverek helyrehozhatatlan károsodásának kockázata. Emellett a RAC elismerte, hogy használatuk száma korlátozott, és ezért az eltérésnek az általános kockázatcsökkentésre gyakorolt hatása is alacsony lenne.

(36)

A Bizottság egyetért a RAC-kal és az Ügynökséggel abban, hogy indokolt előírni a kiskereskedők számára, hogy a fizikai és online értékesítési pontokon, valamint a csomagoláson tüntessenek fel információkat annak érdekében, hogy figyelmeztessék a felhasználókat az ólomsörét használatának kockázataira. A csomagoláson feltüntetendő feliratnak azonban rövidebbnek kell lennie az Ügynökség által ajánlottnál annak érdekében, hogy azt kis csomagoláson is fel lehessen tüntetni, és hogy kevésbé legyen szükség kihajtható címkékre, tájékoztató füzetre vagy a termékre rögzíthető címkére.

(37)

A korlátozás zökkenőmentes és időben történő végrehajtásának megkönnyítése, valamint annak lehetővé tétele érdekében, hogy a sportlövő szövetségek tagjai könnyen azonosíthassák azokat a sportlőtereket, ahol ólomsöréttel tudnak edzeni, a tagállamoknak gyorsan rendelkezésre kell bocsátaniuk a területükön található olyan szabadtéri sportlőterek jegyzékét, amelyek megfelelő kockázatkezelési intézkedéseket hajtottak végre az ólom területi elhatárolásának biztosítása és a környezetbe történő ólomkibocsátás korlátozása érdekében.

(38)

Ez a korlátozás nem alkalmazandó az ólomsörét azon felhasználási eseteire, amelyek nem szerepeltek a Bizottság által az Ügynökségnek 2019. július 16-án adott megbízásban és az Ügynökség XV. melléklet szerinti dokumentációjában, vagyis a következő felhasználási esetekre: i. beltéri lövészet; ii. a rendőrség általi és a bűnüldözés során való felhasználás, valamint egyéb biztonsági alkalmazások esetében; iii. katonai és védelmi alkalmazások; iv. a kritikus infrastruktúrák, a kereskedelmi rakományok vagy a nagy értékű konvojok védelme; v. a nyilvános épületek és nyilvános terek védelme; vi. önvédelem; vii. a fegyverek és lőszerek műszaki tesztelése és vizsgálata; viii. történelmi és műszaki kutatás vagy vizsgálat; valamint ix. az anyagok és termékek tesztelése és fejlesztése a ballisztikai védelemhez és az igazságügyi szakértői elemzéshez. Ugyanezen okból a korlátozás nem alkalmazandó az ólom csappantyúkban és lövedéktömítőkben való felhasználására.

(39)

Egyes tagállamok a környezet vagy az emberi egészség védelme érdekében olyan nemzeti rendelkezéseket vezettek be, amelyek tiltják vagy korlátozzák az ólom sörétben való felhasználását, és amelyek szigorúbbak az e rendeletben meghatározottaknál. Amennyiben e tagállamokat arra köteleznék, hogy e rendeletnek való megfelelés érdekében csökkentsék a meglévő védelmi szintet az ólomnak való kitettséggel szemben, az e tagállamokban az ólom fokozott használatához vezethetne. Egy ilyen helyzet nem lenne összeegyeztethető a Szerződés 114. cikkének (3) bekezdésében előírt magas szintű védelemmel. A tagállamok számára ezért lehetővé kell tenni, hogy szigorúbb rendelkezéseket tartsanak fenn, amelyek csak az ólom sörétekben való használatát korlátozzák.

(40)

Az ólom sörétben való felhasználására vonatkozó, az e rendelet által bevezetett szélesebb körű rendelkezések fényében, valamint annak érdekében, hogy elegendő idő álljon a gyártók és a felhasználók rendelkezésére az alternatív lőszerekre való átálláshoz, az 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletének 63. bejegyzésének (11)–(14) bekezdése 2033. december 7-ig alkalmazandó.

(41)

Az 1907/2006/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(42)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az 1907/2006/EK rendelet 133. cikke alapján létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1907/2006/EK rendelet XVII. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2026. november 16-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)   HL L 396., 2006.12.30., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2006/1907/oj.

(2)  A Bizottság (EU) 2021/57 rendelete (2021. január 25.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet XVII. mellékletének a vizes élőhelyeken és azok környékén használt sörétben található ólom tekintetében történő módosításáról (HL L 24., 2021.1.26., 19. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/57/oj).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 353., 2008.12.31., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2008/1272/oj).

(4)  A kockázatértékelési bizottság (RAC) és a társadalmi-gazdasági elemzéssel foglalkozó bizottság (SEAC), Background document to the Opinion on the Annex XV dossier proposing restrictions on Lead in shot [Háttérdokumentum a XV. melléklet szerinti dokumentációról szóló véleményhez, amely korlátozásokat javasol a sörétekben található ólomra vonatkozóan], 3. o., https://echa.europa.eu/documents/10162/28acf817-61a6-3ca6-4e85-a71ef0e07740.

(5)   https://www.cms.int/en/convention-text.

(6)   https://echa.europa.eu/documents/10162/17233/rest_lead_ammunition_COM_request_en.pdf.

(7)  Európai Vegyianyag-ügynökség, Annex XV Restriction Report – Lead in outdoor shooting and fishing [XV. melléklet, Korlátozási jelentés – A szabadtéri lövészetben és halászatban használt ólom], 2021. március 24., https://echa.europa.eu/documents/10162/da9bf395-e6c3-b48e-396f-afc8dcef0b21.

(8)  A kockázatértékelési bizottság (RAC) és a társadalmi-gazdasági elemzéssel foglalkozó bizottság (SEAC), Background Document to the Opinion on the Annex XV dossier proposing restrictions on lead in outdoor shooting and fishing [Háttérdokumentum a XV. melléklet szerinti dokumentációról szóló véleményhez, amely korlátozásokat javasol a szabadtéri lövészet vagy halászat során felhasznált ólomra vonatkozóan], 20. o., https://echa.europa.eu/documents/10162/14c4fceb-31b4-aea2-a9b5-75cdccf8013f.

(9)  Kockázatértékelési bizottság (RAC), Request by the Executive Director of ECHA under Article 77(3)(c) of REACH to prepare a supplementary opinion on the restriction dossier on lead in outdoor shooting and fishing [Az Európai Vegyianyag-ügynökség ügyvezető igazgatójának a REACH-rendelet 77. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti kérelme véleménykiegészítés készítésére a szabadtéri lövészetben és halászatban használt ólomra vonatkozó korlátozási dokumentációról], 2022. december 1., https://echa.europa.eu/documents/10162/e0a5c108-a7ed-dbd3-67ce-d00a6470d8ce.

(10)  Kockázatértékelési bizottság (RAC) és a társadalmi-gazdasági elemzéssel foglalkozó bizottság (SEAC), Opinion on an Annex XV dossier proposing restrictions on lead and its compounds [Vélemény az ólomra és vegyületeire vonatkozó korlátozásokat javasló, XV. melléklet szerinti dokumentációról], 2022. december 2., https://echa.europa.eu/documents/10162/2c82ef18-ce5d-4b4f-8ff0-002932154acc.

(11)  Európai Bizottság. „Az európai védelemről – Készenlét 2030” című fehér könyv. https://commission.europa.eu/document/download/e6d5db69-e0ab-4bec-9dc0-3867b4373019_en?filename=White%20paper%20for%20European%20defence%20–%20Readiness%202030.pdf.


MELLÉKLET

„Az 1907/2006/EK rendelet XVII. melléklete a következőképpen módosul:

1.

A 63. bejegyzés 2. oszlopa a következő új 14a. ponttal egészül ki:

 

»14a.

A 11–14. pontot 2033. december 7-ig kell alkalmazni.«

2.

A 63. bejegyzés 2. oszlopa a következő új pontokkal egészül ki:

 

»28.

Az 1 tömegszázalék vagy annál több ólmot (fémben kifejezve) tartalmazó sörét következő felhasználásai tilosak:

a)

sörét vadászat során vagy vadászat részeként történő hordozása vagy kilövése 2033. december 7-től;

b)

sörét kilövése szabadtéri sportlövészet során 2033. december 7-től.

Annak megállapításához, hogy egy személy, akinél sörétet találtak, a vadászat részeként hordozza-e a sörétet, az eset összes körülményét figyelembe kell venni, beleértve azt is, hogy a személynek, akinél a sörétet találták, nem feltétlenül kell azonosnak lennie a vadászó személlyel.

29.

2033. december 7-től nem hozható forgalomba sörétben, ha az ólom koncentrációja (fémben kifejezve) 1 tömegszázalék vagy annál nagyobb.

30.

Ettől eltérve a 28. pont b) alpontja nem alkalmazandó a szabadtéri sportlőtéren kilőtt, 1,9 mm és 2,6 mm közötti méretű sörétekre, feltéve, hogy az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)

a szabadtéri sportlőtér 2033. december 7-ig bevezeti a 17. függelékben meghatározott kockázatkezelési intézkedéseket;

b)

az ilyen söréteket kilövő személyek egy sportlövő szövetség aktív tagjai;

c)

a szabadtéri sportlőtér nyilvántartást vezet a következőkről:

i.

a sportlövő szövetség aktív tagjai által az érintett lőtéren kilőtt ilyen sörétek becsült tömege;

ii.

az említett lőtéren söréteket kilövő személyek;

iii.

az ilyen visszanyert sörétek tömege;

d)

a szabadtéri sportlőtér a c) pontban említett nyilvántartásokat kérésre az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátja.

31.

Ettől eltérve a 29. pont nem alkalmazandó az 1,9 mm és 2,6 mm közötti méretű sörétekre, amelyeket sportlövő szövetség aktív tagjai által a 30. pontban foglalt feltételeknek megfelelő szabadtéri sportlőtéren való használatra hoznak forgalomba.

32.

2027. június 7-től a legalább 1 tömegszázalék ólmot tartalmazó sörétek kiskereskedői kötelesek az alábbi információt egyértelműen és jól látható módon feltüntetni az értékesítés helyén és a sörétek közvetlen közelében, illetve távértékesítés esetén a távértékesítési ajánlatban:

’FIGYELMEZTETÉS: ez a termék ólmot tartalmaz, amely a környezetre rendkívül mérgező, és károsíthatja a termékenységet vagy a születendő gyermeket. Az ólomsörétek vadászati és sportlövészeti célú használata és értékesítése az EU-ban 2033. december 7-től korlátozott. További információk, többek között az ólommentes alternatívák elérhetőségéről a [www.echa.europa.eu] internetcímen találhatók.’

Az első albekezdésben említett információt annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén vagy nyelvein kell feltüntetni, ahol az értékesítési pont található, illetve távértékesítés esetén annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén vagy nyelvein, amelyben a távértékesítési ajánlatot teszik, kivéve, ha az érintett tagállam e nyelvek tekintetében másként rendelkezik.

33.

Az anyagok és keverékek osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó egyéb uniós jogszabályok sérelme nélkül, a legalább 1 tömegszázalék ólmot (fémben kifejezve) tartalmazó sörétek szállítói biztosítják, hogy 2028. június 7-től a sörétek csomagolásán a sörétek forgalomba hozatala előtt egyértelműen, jól láthatóan és letörölhetetlenül fel legyen tüntetve a következő nyilatkozat:

’FIGYELMEZTETÉS: ez a termék ólmot tartalmaz, amely a környezetre rendkívül mérgező, és károsíthatja a termékenységet vagy a születendő gyermeket.’

A nyilatkozatot annak a tagállamnak a hivatalos nyelvein kell feltüntetni, ahol a söréteket forgalomba hozzák, kivéve, ha az érintett tagállam az adott nyelveket illetően másként rendelkezik. Ha a nyilatkozat a csomagolás mérete miatt nem helyezhető el a csomagoláson, a nyilatkozatot kihajtható címkén vagy tájékoztató füzetben, vagy a terméken rögzíthető címkén kell feltüntetni.

34.

A fentiektől eltérve a 28., 29., 32. és 33. pont nem alkalmazandó az elöltöltő fegyverekhez és a történelmi tűzfegyverekhez – beleértve azok modern másolatait is – szánt sörétek használatára és forgalomba hozatalára.

35.

A 30. és 31. foglalt eltéréseket a Bizottság az Ügynökség által készített jelentés alapján 2036. december 7. után felülvizsgálja.

36.

A tagállamok 2034. december 7-ig nyilvánosan hozzáférhetővé teszik a területükön található azon szabadtéri sportlőterek jegyzékét, amelyek a 30. pont a) pontjával összhangban rendelkeznek a 17. függelékben meghatározott kockázatkezelési intézkedésekkel.

37.

A 28–36. pont a sörét alábbi célokra történő felhasználásának sérelme nélkül alkalmazandó:

a)

beltéri lövészet;

b)

rendőrségi, bűnüldözési és egyéb biztonsági célú alkalmazások;

c)

katonai és védelmi alkalmazások;

d)

kritikus infrastruktúrák, kereskedelmi rakományok vagy nagy értékű konvojok védelme;

e)

nyilvános épületek és nyilvános terek védelme;

f)

önvédelem;

g)

fegyverek és lőszerek műszaki tesztelése és vizsgálata;

h)

anyagok és termékek tesztelése és fejlesztése ballisztikai védelemhez;

i)

kriminalisztikai elemzés;

j)

történelmi és műszaki kutatás vagy vizsgálat;

k)

csappantyúk és lövedéktömítők.

Az f) pont alkalmazásában a vadászat során vagy a vadászat részeként történő hordozás nem minősül önvédelemnek.

38.

A tagállamok a környezet vagy az emberi egészség védelme érdekében fenntarthatnak a 28., 30. és 34. pontban megállapítottaknál szigorúbb nemzeti rendelkezéseket, feltéve, hogy ezek a rendelkezések megfelelnek mindkét alábbi feltételnek:

a)

2026. december 7-én hatályosak voltak;

b)

kizárólag az ólom sörétekben való használatát korlátozzák, a forgalomba hozatalát nem.

Az ilyen nemzeti rendelkezéseket fenntartó tagállamok haladéktalanul közlik a Bizottsággal azok szövegét. A Bizottság ezeket a szövegeket haladéktalanul nyilvánosan hozzáférhetővé teszi.

39.

A 28–38. pont alkalmazásában:

a)

»sörét«: sörétes puska egyetlen töltetében vagy töltényében használt vagy használni szánt pelletek;

b)

»sörétes puska«: huzagolatlan csövű puska, a légpuska kivételével;

c)

»hordozás«: magánál tartás vagy bármely más módon történő szállítás;

d)

»vadászat«: élő vad üldözése és lelövése fegyverből kilőtt lövedékkel;

e)

»sportlövészet«: lőfegyverrel leadott lövés bármely élettelen célpontra, beleértve a vadászatra való felkészülés során gyakorlási célból vagy egyéb módon leadott lövést is;

f)

»aktív tag«: egy sportlövő szövetségben érvényes tagsággal rendelkező személy;

g)

»beltéri lövészet«: olyan lövészet, amelyre épületen belül, tetővel és falakkal körülvett területen kerül sor annak érdekében, hogy a sörét ne kerüljön ki a környezetbe;

h)

»vadászat része«: utazás valamely magánlakásból vagy középületből a vadászat helyszínére;

i)

»történelmi tűzfegyverek«: 1900. január 1-je előtt gyártott tűzfegyverek;

j)

»modern másolat«: egy történelmi tűzfegyver kortárs anyagokkal és gyártási technikákkal készült másolata, amely szorosan követi az eredeti történelmi tűzfegyver kialakítását és funkcionalitását.«

3.

A szöveg a következő 17. függelékkel egészül ki:

»

17. függelék

63. bejegyzés – A 30. pontban foglalt eltérés alkalmazásának feltételei

Ez a függelék meghatározza azokat a kockázatkezelési intézkedéseket, amelyeket a 30. pont a) pontja értelmében a szabadtéri sportlőterekre vonatkozóan alkalmazni kell.

A sörét szabadtéri sportlőtereken történő használatára vonatkozó kockázatkezelési intézkedések

A következő kockázatkezelési intézkedéseknek kell érvényesülniük azokon a szabadtéri sportlőtereken, ahol sörétet lőnek ki:

a)

legalább két konkrét intézkedés az ólom területi elhatárolására, amelyeket az alábbi listáról választanak ki:

—

egy vagy több fal,

—

talajból, kavicsból, homokból vagy más megfelelő anyagból készült egy vagy több sánc vagy töltés,

—

egy vagy több háló vagy sörétfogó függöny,

—

a sörétek által érintett becsapódási területek felszínének lefedése;

b)

a lövészet során kilőtt ólom visszanyerése háromévente, valamint a szabadtéri sportlőtér működésének beszüntetésekor;

c)

a sörétek által érintett, felületborítással nem rendelkező becsapódási területek megfigyelése és szükség esetén kezelése annak biztosítása érdekében, hogy pH-értékük 6,5 és 8,5 között legyen, a talajba és a vízbe történő ólomkioldódás minimalizálása érdekében. Az említett pH-értékeknek való megfelelést legalább hathavonta ellenőrizni kell;

d)

a sörétek által érintett becsapódási területekről származó elvezetett víz (beleértve a felszíni vízelfolyást is) elhatárolása, ellenőrzése és szükség esetén kezelése a 2000/60/EK irányelvben* az ólomra vonatkozóan meghatározott környezetminőségi előírásnak való megfelelés biztosítása érdekében;

e)

a terület határain belüli bármely mezőgazdasági használat tilalma;

f)

nyilvántartás az e bekezdésben foglalt feltételeknek való megfelelésről.

«

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2026/2530/oj

ISSN 1977-0731 (electronic edition)