2022.4.13.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 115/66


A BIZOTTSÁG (EU) 2022/619 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2022. április 12.)

a Kínai Népköztársaságból származó triklór-izocianursav behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló (EU) 2017/2230 végrehajtási rendelet három kínai exportáló gyártó tekintetében indított, új exportőrre vonatkozó felülvizsgálatainak megszüntetéséről, a vámnak az érintett gyártóktól érkező behozatalra történő kivetéséről, valamint az érintett behozatalok nyilvántartásba vételének megszüntetéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 11. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

1.   HATÁLYBAN LÉVŐ INTÉZKEDÉSEK

(1)

A Tanács 2005 októberében az 1631/2005/EK rendelettel (2) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) és az Amerikai Egyesült Államokból származó triklór-izocianursav behozatalára. A Kínából érkező behozatalra kivetett dömpingellenes vám vámtétele egyes meghatározott vállalatok esetében 7,3 %-tól 40,5 %-ig terjedt, minden más vállalat esetében pedig 42,6 %-ban került megállapításra.

(2)

A Tanács a 855/2010/EU végrehajtási rendelettel (3) az egyik exportáló gyártó esetében 14,1 %-ról 3,2 %-ra csökkentette a dömpingellenes vám vámtételét.

(3)

A Tanács – hatályvesztési felülvizsgálatot követően – az 1389/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelettel (4) 3,2 %-tól 40,5 %-ig terjedő egyedi vámok, valamint 42,6 %-os maradékvám megállapítása mellett végleges dömpingellenes intézkedéseket vezetett be a Kínából származó triklór-izocianursav behozatalára vonatkozóan.

(4)

A Bizottság az 569/2014/EU végrehajtási rendelettel (5) 32,8 %-os dömpingellenes vámot állapított meg egy új exportáló gyártó tekintetében. A Bizottság egy másik gyártó esetében az (EU) 2015/392 bizottsági végrehajtási rendelettel (6) megszüntette a vizsgálatot.

(5)

A Bizottság – egy második, az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követően – az (EU) 2017/2230 bizottsági végrehajtási rendelettel (7) 3,2 %-tól 40,5 %-ig terjedő egyedi vámok, valamint 42,6 %-os maradékvám megállapítása mellett végleges dömpingellenes intézkedéseket vezetett be a Kínából származó triklór-izocianursav behozatalára vonatkozóan.

2.   A JELENLEGI VIZSGÁLAT

2.1.   Felülvizsgálati kérelem

(6)

A Bizottsághoz az alaprendelet 11. cikkének (4) bekezdése értelmében három kérelem érkezett új exportőrre vonatkozó felülvizsgálat lefolytatása érdekében. A kérelmeket három olyan vállalat nyújtotta be, amelyeknek az Unióba irányuló kivitelére a 42,6 %-os végleges dömpingellenes vám alkalmazandó: a Hebei Xingfei Chemical Co., Ltd (a továbbiakban: Hebei Xingfei) 2020. július 13-án, az Inner Mongolia Likang Bio-Tech Co., Ltd (a továbbiakban: Mongolia Likang) 2019. július 29-én, majd aktualizálva 2021. február 12-én, valamint a Shandong Lantian Disinfection Technology Co., Ltd (a továbbiakban: Shandong Lantian) 2021. április 13-án (a továbbiakban együtt: kérelmezők).

(7)

A kérelmezők azt állították, hogy az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka (a továbbiakban: vizsgálati időszak) alatt, azaz 2003. április 1-jétől 2004. március 31-ig nem exportáltak triklór-izocianursavat az Unióba.

(8)

A kérelmezők emellett azt is állították, hogy a triklór-izocianursav egyetlen, a hatályban lévő intézkedések hatálya alá tartozó exportáló gyártójával sem állnak kapcsolatban. Végezetül a kérelmezők kijelentették, hogy az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka után exportáltak triklór-izocianursavat az Unióba.

2.2.   Az új exportőrre vonatkozó felülvizsgálatok megindítása

(9)

A Bizottság megvizsgálta a rendelkezésre álló bizonyítékokat, és arra a következtetésre jutott, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az új exportőrre vonatkozó felülvizsgálatoknak az alaprendelet 11. cikkének (4) bekezdése alapján történő megindításához. Miután az uniós gyártók lehetőséget kaptak észrevételeik megfogalmazására, a Bizottság a kérelmezők vonatkozásában az (EU) 2021/1209 bizottsági végrehajtási rendelettel (8) három eljárást indított az (EU) 2017/2230 végrehajtási rendelet felülvizsgálata érdekében.

2.3.   Érintett termék

(10)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék: a Kínából származó, jelenleg az ex 2933 69 80 és ex 3808 94 20 KN-kódok (TARIC-kódok: 2933698070 és 3808942020) alá tartozó, nemzetközi szabadnevén (INN) szimklozénként is ismert triklór-izocianursav, valamint az abból előállított készítmények (a továbbiakban: érintett termék, triklór-izocianursav).

(11)

A triklór-izocianursav egy szerves, klórtartalmú, széles spektrumú fertőtlenítőszerként és fehérítőként, elsősorban uszodák és fürdők vizének fertőtlenítésére használt vegyipari termék. További felhasználási területei közé tartozik az oldómedencék és a hűtőtornyok vizének tisztítása, valamint a konyhai háztartási készülékek tisztítása. A triklór-izocianursavat por, granulátum, tabletta vagy forgács formájában árusítják. A triklór-izocianursav és az abból előállított készítmények valamennyi megjelenési formája azonos alapvető tulajdonságokkal rendelkezik (fertőtlenítő hatás), ezért egyetlen terméknek tekinthető.

2.4.   Az érintett felek

(12)

A Bizottság a felülvizsgálatok megindításáról hivatalosan értesítette a kérelmezőket, az uniós gazdasági ágazatot és az exportáló ország képviselőit. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak álláspontjuk írásbeli ismertetésére, valamint arra, hogy meghallgatáson vegyenek részt.

(13)

A Bizottság a három kérelmezőnek kérdőíveket is küldött. A Bizottság a kérdőíveket az eljárás megindításának napján hozzáférhetővé tette az interneten.

(14)

A Covid19-járvány kitörése, valamint a különböző tagállamok és harmadik országok által bevezetett kijárási korlátozások miatt a Bizottság nem tudott az alaprendelet 16. cikke alapján ellenőrző látogatásokat tenni. A Bizottság ehelyett – a Covid19-járványnak a dömpingellenes és a szubvencióellenes vizsgálatokra gyakorolt hatásairól közzétett közleményével (9) összhangban – távoli adatellenőrzésnek vetette alá a ténymegállapítások megfogalmazásához szükségesnek ítélt összes információt. A Bizottság a három kérelmező, valamint egy, az analóg országban működő vállalat adatait ellenőrizte távoli adatellenőrzés formájában:

 

kérelmezők

—

Hebei Xingfei Chemical Co., Ltd,

—

Shandong Lantian Disinfection Technology Co., Ltd,

—

Mongolia Likang Bio-Tech Co., Ltd;

 

analóg országbeli vállalat

—

„A” vállalat, Japán.

2.5.   Felülvizsgálati időszak

(15)

A felülvizsgálat a 2019. január 1-jétől 2021. június 30-ig tartó időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki.

2.6.   Az érdekelt felek tájékoztatása

(16)

A Bizottság 2022. február 25-én tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy a felülvizsgálatot meg kívánja szüntetni anélkül, hogy egyéni dömpingkülönbözetet határozna meg a kérelmezők számára. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak észrevételeik megtételére.

(17)

A tájékoztatást követően a kérelmezők előadták, hogy elégtelen tájékoztatást kaptak, és emiatt sérült a védelemhez való joguk. A kérelmezők azzal érveltek, hogy a Bizottság nem adott számukra tájékoztatást a rendes értékről, ami pedig szükséges lett volna ahhoz, hogy további észrevételeket fogalmazzanak meg a Bizottság döntésével kapcsolatban.

(18)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy az alaprendelet 20. cikkének (2) bekezdése szerint azokról az alapvető tényekről és szempontokról kell tájékoztatást adnia, amelynek alapján dönteni kíván. A vizsgálat ténymegállapításait figyelembe véve a rendes értékre vonatkozó információk nem szerepeltek a Bizottság ténymegállapításainak alapjául szolgáló információk között. Ezért ezen információk megküldése nem volt szükséges ahhoz, hogy a kérelmezők gyakorolhassák védelemhez való jogukat. A Bizottság ezért ezeket a felvetéseket elutasította.

2.7.   Meghallgatások

(19)

Az érdekelt felek tájékoztatása után a kérelmezők kérték a Bizottság szolgálatai előtti meghallgatásukat, amelyre lehetőséget is kaptak. Emellett a kérelmezők kérték a meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat is, amelyre 2022. március 11-én került sor. A meghallgató tisztviselő megállapította, hogy a Bizottság teljes mértékben tiszteletben tartotta a kérelmezők eljárási jogait.

3.   A VIZSGÁLAT EREDMÉNYEI

3.1.   Az új exportőrökre vonatkozó feltételek

(20)

Az alaprendelet 11. cikkének (4) bekezdése értelmében az új exportőröknek a következő három feltételt kell teljesíteniük:

a)

nem exportálták az érintett terméket az Unióba abban a vizsgálati időszakban, amelyen az intézkedések alapulnak;

b)

egyetlen olyan kínai exportőrrel vagy gyártóval sem állnak kapcsolatban, amelyre a hatályban lévő intézkedések vonatkoznak; és

c)

az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakát követően exportálták ténylegesen az érintett terméket az Unióba, vagy vállaltak visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget jelentős mennyiségnek az Unióba történő exportjára.

(21)

A vizsgálat keretében megerősítést nyert, hogy a három kérelmező nem exportálta az érintett terméket az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakában, valamint hogy az Unióba irányuló exportot a szóban forgó időszak után kezdték meg.

(22)

A vizsgálat keretében megerősítést nyert továbbá, hogy a kérelmezők nem állnak kapcsolatban egyetlen olyan kínai exportáló gyártóval sem, amelyre alkalmazandók az érintett termékre vonatkozóan hatályban lévő dömpingellenes intézkedések.

(23)

Azon feltétel vizsgálata keretében, hogy a kérelmezőknek az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka után kellett megkezdeniük az Unióba irányuló exportot, a Bizottság – figyelemmel arra, hogy a kérelmezők csak egy-egy korlátozott volumenű exportügyletet bonyolítottak a felülvizsgálati időszakban – ellenőrizte, hogy a kérelmezők által bonyolított exportügyletek elegendőnek tekinthetők-e ahhoz, hogy pontos képet adjanak az export tekintetében a kérelmezők jelenlegi és jövőbeli magatartásáról. Ennek keretében a Bizottság mindegyik kérelmező esetében részletesen megvizsgálta az exportált mennyiségnek a teljes exporton és a teljes termelésen belüli részarányát; az uniós piacon felszámított értékesítési árakat az adott vállalat által harmadik országokban felszámított exportárak tükrében; valamint az uniós piacon felszámított értékesítési árakat azon kínai exportáló gyártók átlagárai tükrében, amelyek a felülvizsgálati időszakban jelentős mennyiségeket exportáltak az EU-ba.

3.1.1.   Hebei Xingfei Chemical Co., Ltd

(24)

A Hebei Xingfei esetében a Bizottság megállapította, hogy a nyilvántartásokban a vizsgálati időszak tekintetében egyetlen, 9 tonna mennyiségre szóló értékesítési ügylet szerepel. Ez az ügylet ugyanabban az időszakban a vállalat teljes termelésének 0,09 %-át, teljes exportmennyiségének pedig 0,63 %-át képviselte.

(25)

Az árakat illetően a vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az EU-ba exportált minőségű triklór-izocianursavat alapul véve az egyetlen ügyletben felszámított exportár 115–140 %-kal magasabb volt a Hebei Xingfei által a felülvizsgálati időszakban az EU-n kívüli országokba teljesített értékesítések alapján számított átlagos exportárnál.

(26)

A Bizottság emellett összehasonlította egymással a Hebei Xingfei és az adott uniós piacot (10) a felülvizsgálati időszakban kiszolgáló többi kínai exportáló gyártó exportárát. Ennek alapján megállapította, hogy a Hebei Xingfei ügyletében felszámított exportár CIF-szinten 53 %-kal magasabb volt a többi kínai exporthoz tartozó átlagárnál. Az árat az alkalmazandó dömpingellenes vámmal megnövelve a Hebei Xingfei ügyleteiben felszámított exportár 105 %-kal adódott magasabbnak.

(27)

A fentiek alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a Hebei Xingfei által a felülvizsgálati időszakban az EU felé teljesített egyetlen exportértékesítési ügylet nem tekinthető kellően reprezentatívnak ahhoz, hogy pontos képet adjon az export tekintetében a Hebei Xingfei jelenlegi és jövőbeli magatartásáról.

3.1.2.   Shandong Lantian Disinfection Technology Co., Ltd

(28)

A Shandong Lantian esetében a Bizottság megállapította, hogy a nyilvántartásokban a vizsgálati időszak tekintetében egyetlen, 29 tonna mennyiségre szóló értékesítési ügylet szerepel. Ez az ügylet ugyanabban az időszakban a vállalat teljes termelésének 0,07 %-át, teljes exportmennyiségének pedig 0,02 %-át képviselte.

(29)

Az árakat illetően a vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az EU-ba értékesített minőségű triklór-izocianursavat alapul véve az egyetlen ügyletben felszámított exportár 60–86 %-kal magasabb volt a Shandong Lantian által a felülvizsgálati időszakban az EU-n kívüli országokba teljesített értékesítések alapján számított átlagos exportárnál.

(30)

A Bizottság emellett összehasonlította egymással a Shandong Lantian és az adott uniós piacot a felülvizsgálati időszakban kiszolgáló többi kínai exportáló gyártó exportárát. Ennek alapján megállapította, hogy a Shandong Lantian ügyletében felszámított exportár CIF-szinten 43 %-kal magasabb volt a többi kínai exporthoz tartozó átlagárnál. Az árat az alkalmazandó dömpingellenes vámokkal megnövelve a Shandong Lantian ügyleteiben felszámított exportár 87 %-kal adódott magasabbnak.

(31)

A fentiek alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a Shandong Lantian által a felülvizsgálati időszakban az EU felé teljesített egyetlen exportügylet nem tekinthető kellően reprezentatívnak ahhoz, hogy pontos képet adjon az export tekintetében a Shandong Lantian jelenlegi és jövőbeli magatartásáról.

3.1.3.   Inner Mongolia Likang Bio-Tech Co., Ltd

(32)

A Mongolia Likang esetében a Bizottság megállapította, hogy a nyilvántartásokban a vizsgálati időszak tekintetében egyetlen, 9 tonna mennyiségre szóló értékesítési ügylet szerepel. Ez az ügylet ugyanabban az időszakban a vállalat teljes termelésének 0,10 %-át, teljes exportmennyiségének pedig 0,71 %-át képviselte.

(33)

Az árakat illetően a vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az EU-ba értékesített minőségű triklór-izocianursavat alapul véve az egyetlen ügyletben felszámított exportár körülbelül 50 %-kal magasabb volt a Mongolia Likang által a felülvizsgálati időszakban az EU-n kívüli országokba teljesített értékesítések alapján számított átlagos exportáraknál.

(34)

A Bizottság emellett összehasonlította egymással a Mongolia Likang és az adott uniós piacot a felülvizsgálati időszakban kiszolgáló többi kínai exportáló gyártó exportárát. Ennek alapján megállapította, hogy a Mongolia Likang ügyletében felszámított exportár CIF-szinten 11 %-kal magasabb volt a többi kínai exporthoz tartozó átlagárnál. Az árat az alkalmazandó dömpingellenes vámokkal megnövelve a Mongolia Likang ügyleteiben felszámított exportár 48 %-kal adódott magasabbnak.

(35)

A fentiek alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a Mongolia Likang által a felülvizsgálati időszakban az EU felé teljesített egyetlen exportértékesítési ügylet nem tekinthető kellően reprezentatívnak ahhoz, hogy pontos képet adjon az export tekintetében a Mongolia Likang jelenlegi és jövőbeli magatartásáról.

3.2.   Következtetés

(36)

A Bizottságnak a vizsgálat keretében feltett azon kérdésére, hogy az egyes exportpiacokon miért különbözőek az árak, a kérelmezők válaszukban a csomagolásra, a minőségre és az uniós piacon elérhető magasabb felárra utaltak. A csomagolás és a minőség tekintetében fennálló különbségeket ugyanakkor a termékekhez rendelt termékkódok és az ezek alapján végzett összehasonlítások már figyelembe veszik. Emellett a más kínai gyártók által a felülvizsgálati időszakban teljesített exportügyletek arra utalnak, hogy az uniós piacon nem érhető el akkora felár, hogy azzal magyarázhatók volnának a megfigyelt árkülönbségek.

(37)

Az érdekelt felek tájékoztatása után a kérelmezők előadták, hogy a Bizottság ténymegállapításai jogilag megalapozatlanok, hiszen az ügyletek reprezentativitásának értékelésén alapulnak, amelyről az alaprendelet 11. cikkének (4) bekezdése nem rendelkezik. A kérelmezők emellett azt is előadták, hogy a Bizottság által az ügyletek reprezentativitása tekintetében végzett értékelés nincs összhangban a WTO-joggal. Ezzel összefüggésben a DS295. sz. „Mexikó – dömpingellenes intézkedések – rizs” ügyre utaltak, amelyben megállapítást nyert, hogy a felülvizsgálat megindításának alapjául szabott többletkövetelmény, nevezetesen a volumen reprezentativitása, összeegyeztethetetlen a dömpingellenes megállapodás 9.5. cikkével. Ugyanezt az érvet egy uniós importőr is előadta.

(38)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a WTO Fellebbezési Testületének a DS295. sz. ügyben tett megállapításai szigorúan véve nem relevánsak a mostani ügy szempontjából. A megállapítás eltérő körülményekre vonatkozott, nevezetesen arra a kérdésre, hogy összeegyeztethető-e a WTO-joggal a mexikói nemzeti jog azon rendelkezése, amely az új exportőrre vonatkozó felülvizsgálat megindítását egy minimális reprezentatív volumen meglétéhez köti. A mostani ügyben a Bizottság nem alkalmazott ilyen kritériumot, amikor arról döntött, hogy megindítja-e az új exportőrre vonatkozó felülvizsgálatokat.

(39)

Emellett a vizsgálat lefolytatását illetően a Bizottság emlékeztetett arra, hogy a felülvizsgálatok megszüntetésére vonatkozó döntése nem a volumenek nem kellő reprezentativitásán alapult, hanem annak értékelésén, hogy a kérelmezők által felszámított exportárak – tekintve, hogy a kérelmezők mindössze egy-egy kis volumenű ügyletet bonyolítottak – elegendőek-e ahhoz, hogy pontos képet adjanak az export tekintetében a kérelmezők jelenlegi és jövőbeli magatartásáról. A (23) preambulumbekezdésben bemutatott módon az exportőrök a felülvizsgálati időszakban mindössze egy-egy exportügyletet bonyolítottak, ezért a Bizottság szükségesnek látta az ezen exportügyletek keretében felszámított árak megfelelőségének mélyreható elemzését. Az alaprendelet 5. cikke alapján lefolytatott eredeti vizsgálatokkal szemben ugyanis a felülvizsgálatok, konkrétan pedig az új exportőrre vonatkozó felülvizsgálatok esetében az exportőr kéri a felülvizsgálat megindítását, és tisztában van azzal, hogy a kérelem alapjául szolgáló ügyleteket a Bizottság általában figyelembe fogja venni a dömpingkülönbözet meghatározásakor. A Bizottság emellett emlékeztet arra, hogy kötelessége biztosítani a vámok hatásosságát, és ezáltal azt, hogy ne lehetetlenüljön el az alaprendelet céljának elérése, vagyis az, hogy az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka tekintetében dömpingeltnek ítélt behozatalok káros hatásainak ellensúlyozása javítsa az uniós gazdasági ágazat helyzetét. Ezt figyelembe véve ha egy felülvizsgálatban mindössze egyetlen, a felülvizsgálati időszakban lebonyolított ügyletre lehet támaszkodni, akkor további biztosítékokat igényel, hogy az exportár elegendő-e a dömpingre vonatkozó észszerű ténymegállapítások helyes megfogalmazásához, ezen keresztül pedig annak biztosításához, hogy elkerülhetők legyenek a meglévő vámok javító hatásának aláásásával kapcsolatos kockázatok. Ennek megfelelően a Bizottság úgy döntött, hogy részletesen megvizsgálja a kérelmezőktől kapott összes bizonyítékot, köztük a más exportpiacokon felszámított árakat és az azzal kapcsolatos magyarázatokat, hogy ezektől az áraktól a szóban forgó egy-egy ügylet keretében az uniós piacon felszámított árak miért térnek el. E vizsgálat alapján, a fentiekben kifejtett okokból a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a három exportőr ügyletei keretében felszámított exportárak nem képeznek megfelelő alapot a dömping észszerű és helyes megállapításához. Tehát a vizsgálat során összegyűjtött összes bizonyíték alapján a Bizottság a hatályban lévő vámok hatásosságának biztosítása érdekében úgy döntött, hogy a konkrét esetben az a helyénvaló, ha a kérelmezők a minden más vállalatra alkalmazandó vám hatálya alatt vannak. A Bizottság ezért ezeket a felvetéseket elutasította.

(40)

Az érdekelt felek tájékoztatása után a kérelmezők további egyet nem értésüknek adtak hangot a Bizottság azon álláspontjával kapcsolatban, hogy a kérdőívekben használt úgynevezett termékkódok figyelembe veszik a minőségbeli különbségeket, és kijelentették, hogy emiatt a kérelmezők exportárai és más kínai exportőrök árai közötti különbségek irrelevánsak.

(41)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a mostani ügyben használt termékkódok megegyeznek az eredeti vizsgálat és a termékre vonatkozó későbbi vizsgálatok keretében használt termékkódokkal. A Bizottság megjegyezte, hogy a termékkódok a termék különböző műszaki jellemzői alapján további osztályozást valósítanak meg az érintett termék meghatározásának megfelelő terméken belül. Ez az osztályozás lehetővé teszi, hogy a Bizottság a hasonlót a hasonlóval hasonlítsa össze, hiszen így a termékek összehasonlítása hasonló megkülönböztető jegyeik alapján történik. A kérelmezők nem támasztották alá bizonyítékokkal, hogy az árképzés során figyelembe vették az állítólagos minőségbeli különbségeket, és ezért ezek a különbségek kihatottak az árak összehasonlíthatóságára. A Bizottság ezért ezeket a felvetéseket elutasította.

(42)

Az érdekelt felek tájékoztatása után a kérelmezők előadták, hogy az Unióba irányuló exportjuk keretében felszámított exportár és más kínai exportáló gyártók átlagára közötti összehasonlításból nem vonhatók le messzemenő következtetések, mert 1. az árak különböző exportstratégiákon alapulnak; 2. az exportőrök eltérő vámok hatálya alá tartoznak, ami befolyásolja az árakat; és 3. a figyelembe vett időszak túlságosan hosszú, és az áringadozások befolyásolhatják az értékelést. Emellett a kérelmezők bemutattak olyan, az Eurostattól származó adatokat, amelyek álláspontjuk szerint azt mutatják, hogy az érintett termékek átlagos importárai magasabbak, mint a kérelmezők árai, tehát valóban van elérhető felár az EU-ban.

(43)

A Bizottság ugyanakkor az Unióba érkező termékek importárainak összehasonlítása alapján megállapította azt a referenciaárat, amelyen az érintett terméket az Unióban értékesítették. Ez lehetővé tette annak értékelését, hogy a kérelmezők által az Unióban felszámított exportár megfelelt-e az uniós piacon fennálló viszonyoknak. A TARIC-szintű behozatali adatok elemzése azt mutatta, hogy a többi, a felülvizsgálati időszak alatt az Unióba exportáló, esetleg eltérő exportstratégiát követő kínai exportáló gyártó CIF-szintű árai javarészt mégiscsak egy jól meghatározható, szűk tartományban összpontosultak, és a vámokkal megnövelt árak esetében ez a tartomány még szűkebb volt. A (26), a (30) és a (34) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően a kérelmezők árai jelentősen eltértek az így megállapított, uniós kereskedelmi piaci árnak tekinthető referenciaártól. Erre az eltérésre nincs észszerű magyarázat. Végezetül csak az ügyletek időpontja szerinti hónap árait vizsgálva az elemzés eredménye változatlan maradt. (11)

(44)

A kérelmezők által benyújtott Eurostat-importadatok kapcsán a Bizottság megállapította, hogy azok a nyolc számjegyű KN-kódok szintjére vonatkoznak, tehát szélesebb termékkört ölelnek fel. E szélesebb termékkörön belül az érintett termék a volumeneket tekintve kevesebb mint 30 %-ot, az árakat tekintve kevesebb mint 25 %-ot képviselt. A Bizottság értékelése ezzel szemben a tíz számjegyű TARIC-kódokon alapult, amelyek kizárólag az érintett termékre terjedtek ki, ennélfogva pontosabb információforrást jelentenek. A Bizottság ezért ezeket a felvetéseket elutasította.

(45)

A fentiek alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a kérelmezők kérelmében megjelölt ügyletek nem képeztek kellően reprezentatív alapot, és nem adtak kellően pontos képet az export tekintetében a kérelmezők jelenlegi és jövőbeli magatartásáról, ennélfogva ezen ügyletek alapján nem állapítható meg egyéni dömpingkülönbözet. Ennek alapján a felülvizsgálatokat meg kell szüntetni.

4.   DÖMPINGELLENES VÁM KIVETÉSE

(46)

A fentiekben bemutatott ténymegállapítások alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Kínából származó, a kérelmezők által előállított triklór-izocianursav behozatalára vonatkozó felülvizsgálatokat meg kell szüntetni. A kérelmezők által gyártott termékekre az (EU) 2017/2230 végrehajtási rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében „minden más vállalat” tekintetében megállapított vámot helyénvaló alkalmazni. Ennélfogva a kérelmezőktől érkező behozatalok nyilvántartásba vételét meg kell szüntetni, és ezen importok tekintetében az (EU) 2017/2230 végrehajtási rendelettel minden más vállalatra kivetett (42,6 %-os) országszintű vámot a felülvizsgálatok megindításának időpontjától be kell szedni. Erről az importőrök által az alaprendelet 11. cikkének (8) bekezdése alapján kért visszatérítések lehetőségének sérelme nélkül kell gondoskodni.

(47)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   A Bizottság az (EU) 2021/1209 végrehajtási rendelettel megindított, új exportőrre vonatkozó felülvizsgálatokat ezúton megszünteti.

(2)   A Hebei Xingfei Chemical Co., Ltd, az Inner Mongolia Likang Bio-Tech Co., Ltd (Likang) és a Shandong Lantian Disinfection Technology Co., Ltd által gyártott termékekre az (EU) 2017/2230 bizottsági végrehajtási rendelet 1. cikke alapján a Kínai Népköztársaságban működő „minden más vállalat” tekintetében (TARIC-kiegészítő kód: A999) alkalmazandó dömpingellenes vámot kell alkalmazni.

2. cikk

(1)   Az (EU) 2021/1209 végrehajtási rendelet 2. cikke hatályát veszti.

(2)   A Bizottság az (EU) 2021/1209 végrehajtási rendelet 1. cikkében meghatározott behozatalokra ezúton kiveti az (EU) 2017/2230 végrehajtási rendelet 1. cikke alapján a Kínai Népköztársaságban működő „minden más vállalat” tekintetében (TARIC-kiegészítő kód: A999) alkalmazandó dömpingellenes vámot.

(3)   A (2) bekezdésben említett dömpingellenes vámot az (EU) 2021/1209 bizottsági végrehajtási rendelet 3. cikke alapján nyilvántartásba vett termékek után 2021. július 24-ével kezdődő hatállyal kell beszedni.

3. cikk

(1)   A Bizottság utasítja a vámhatóságokat a behozatalok tekintetében az (EU) 2021/1209 végrehajtási rendelet 3. cikke alapján végzett nyilvántartásba vétel megszüntetésére.

(2)   Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezések alkalmazandók.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. április 12-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)   HL L 176., 2016.6.30., 21. o.

(2)   HL L 261., 2005.10.7., 1. o.

(3)   HL L 254., 2010.9.29., 1. o.

(4)   HL L 346., 2011.12.30., 6. o.

(5)   HL L 157., 2014.5.27., 80. o.

(6)   HL L 65., 2015.3.10., 18. o.

(7)   HL L 319., 2017.12.5., 10. o.

(8)   HL L 263., 2021.7.23., 1. o.

(9)  Közlemény a Covid19-járványnak a dömpingellenes és szubvencióellenes vizsgálatokra gyakorolt hatásáról (HL C 86., 2020.3.16., 6. o.).

(10)   „Adott uniós piac” alatt az a tagállam értendő, amelybe a kérelmező az érintett terméket exportálta, és amelyben a vevő működik. A kérelmező és a többi kínai exportáló gyártó közötti összehasonlítás a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisban található tagállami szintű behozatali adatokon alapult.

(11)  A Mongolia Likang ügylete esetében a CIF-ár 18 %-kal volt magasabb az ügylet időpontja szerinti hónapban az EU-ba érkező többi kínai export átlagáránál. Az árat az alkalmazandó dömpingellenes vámokkal megnövelve a Mongolia Likang ügyleteiben felszámított exportár 58 %-kal adódott magasabbnak. A Shandong Lantian esetében a CIF-ár 70 %-kal, a vámokkal megnövelt ár 126 %-kal volt magasabb. A Hebei Xingfei esetében a CIF-ár 78 %-kal, a vámokkal megnövelt ár 138 %-kal volt magasabb.