<!DOCTYPE html PUBLIC "yes" "xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<!--GENDOC2XHTML # converter_version: 1.2.11-->
  <head>
    <title>2024-09-202409C105202207750-00-TRA-DOC-HU-ARRET-C-0775-22-202406639-07_00</title>
    <meta content="text/html; charset=utf-8" http-equiv="Content-Type"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedDate"/>
    <meta content="0" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ContentBits"/>
    <meta content="Commission Use" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Name"/>
    <meta content="hu-HU" name="Gendoc_Lang"/>
    <meta content="" name="Gendoc_GenerationDate"/>
    <meta content="" name="IsFlattened"/>
    <meta content="1" name="NumProc"/>
    <meta content="Final" name="Gendoc_EditionType"/>
    <meta content="0001" name="Gendoc_CaseNumberSuite"/>
    <meta content="2/10/2024 11:48:26" name="Gendoc_LastVerificationDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_ProcedureNumber"/>
    <meta content="hu" name="Gendoc_LangCode"/>
    <meta content="ARR" name="TypeDoc"/>
    <meta content="rGs6D20B4mCK7GV9hRqcX8vwErEjBnB0Cf6BIu/vjFM5Xou2xDiqkegMNEjgQnwZvRboU6KfL59NzaEgKQnPgAsIDvzJsllf8/cHkMyXgqJU/HUQ36JdwF7dogM8jSeAnMS3A4zRpCAiqQnrbUPTdLbBIdgIxyjbxap+/z7Y0Ts=" name="GenDocUID"/>
    <meta content="P" name="TypeProc"/>
    <meta content="" name="CreateCustomParts"/>
    <meta content="OK" name="ReadyToPublish"/>
    <meta content="pao" name="Gendoc_User"/>
    <meta content="" name="EP_Mode"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGenerated"/>
    <meta content="" name="Gendoc_Vademecum"/>
    <meta content="true" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Enabled"/>
    <meta content="076e4acb-6af7-41cb-bc68-3c46bf75afe3" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ActionId"/>
    <meta content="0775" name="NumeroOrdre"/>
    <meta content="2022" name="Annee"/>
    <meta content="P" name="Gendoc_ProcedureType"/>
    <meta content="" name="EP_Version"/>
    <meta content="HU" name="Langue"/>
    <meta content="pao" name="Gendoc_DGTGeneratedUser"/>
    <meta content="b24c8b06-522c-46fe-9080-70926f8dddb1" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SiteId"/>
    <meta content="FAST_document_go_ok" name="Gendoc_LastVerificationStatus"/>
    <meta content="ARR_C" name="Gendoc_GendocTemplateType"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlockFlatP"/>
    <meta content="GenDoc 03-09-24 09:51:59" name="Created"/>
    <meta content="" name="Canevas3_Vademecum"/>
    <meta content="2024-09-17T09:44:22Z" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SetDate"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlock"/>
    <meta content="" name="Gendoc_CaseYear"/>
    <meta content="false" name="Generation_In_Progress"/>
    <meta content="C" name="Juridiction"/>
    <meta content="fb9dbfbe90934928be7b7bb5954bf2b0" name="DocumentIdentifier"/>
    <meta content="0775" name="Gendoc_CaseNumber"/>
    <meta content="ImportedWithoutSource" name="SdlIdentifier"/>
    <meta content="RP" name="NatureAff"/>
    <meta content="RP" name="Gendoc_CaseNature"/>
    <meta content="0001" name="NumSuite"/>
    <meta content="C" name="Gendoc_Juridiction"/>
    <meta content="Standard" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Method"/>
  </head>
  <body>
    <div style="header">
      <div id="rId24" style="first"/>
      <div id="rId20" style="even">2024. 09. 05‑i ítélet – C‑775/22., C‑779/22. és C‑794/22. sz. egyesített ügyek</div>
      <div id="rId21" style="default">Banco Santander (Banco Popular bankszanálás II.)</div>
    </div>
    <p class="C19Centre" id="para-1" title="page-1">
      A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács)
    </p>
    <p class="C19Centre" id="para-2" title="page-1">
      2024. szeptember 5. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-1" href="#t-1">*</a>
</span>)
    </p>
    <p class="C71Indicateur" id="para-3" title="page-1">
      „Előzetes döntéshozatal – 2014/59/EU irányelv – A hitelintézetek és befektetési vállalkozások szanálása – Általános elvek – A 34. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja – Hitelezői feltőkésítés – Tőkeinstrumentumok leírása – Alárendelt kötvények részvényekké történő átalakítása és ellenszolgáltatás nélküli kötelező átruházás – Joghatások – A 38. cikk (13) bekezdése – Az 53. cikk (1) és (3) bekezdése – A 60. cikk (2) bekezdése első albekezdésének b) és c) pontja – 73–75. cikk – A részvényesek és a hitelezők jogainak védelme – Tőkeinstrumentumok leírása – A tájékoztatóban megadott hibás és téves információk – Felelősség megállapítása iránti kereset – A tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó szerződés semmisségének megállapítása iránti kereset – A szanálási határozat hatálya alá tartozó hitelintézet általános jogutódjával szemben indított keresetek”
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-4" title="page-1">
      A C‑775/22, C‑779/22 és C‑794/22. sz. egyesített ügyekben,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-5" title="page-1">
      az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmek tárgyában, amelyeket a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság, Spanyolország) a Bírósághoz 2022. december 20‑án, 22‑én, illetve 23‑án érkezett, 2022. december 15‑i határozataival terjesztett elő az
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-6" title="page-1">
      M. S. G.,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-7" title="page-1">
      N. G. S.,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-8" title="page-1">
      A. G. S. (C‑775/22),
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-9" title="page-1">
      M. C. S. (C‑779/22),
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-10" title="page-1">
      FSC (C‑794/22)
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-11" title="page-1">
      és
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-12" title="page-1">
      a Banco Santander SA
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-13" title="page-1">
      között folyamatban lévő eljárásokban,
    </p>
    <p class="C19Centre" id="para-14" title="page-1">
      A BÍRÓSÁG (első tanács),
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-15" title="page-1">
      tagjai: A. Arabadjiev tanácselnök, T. von Danwitz (előadó), P. G. Xuereb, A. Kumin és I. Ziemele bírák,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-16" title="page-1">
      főtanácsnok: T. Ćapeta,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-17" title="page-1">
      hivatalvezető: A. Calot Escobar,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-18" title="page-1">
      tekintettel az írásbeli szakaszra,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-19" title="page-1">
      figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A. G. S., N. G. S. és M. S. G. képviseletében J. Madrazo Leal abogado és V. Montes Guerra procuradora,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">FSC képviseletében J. Concheiro Fernández abogado,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a Banco Santander SA képviseletében R. R. García‑Zarco, J. M. Rodríguez Cárcamo és A. M. Rodríguez Conde abogados,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a spanyol kormány képviseletében L. Aguilera Ruiz, meghatalmazotti minőségben,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">az olasz kormány képviseletében G. Palmieri, meghatalmazotti minőségben, segítője: P. Gentili avvocato dello Stato,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">az Európai Bizottság képviseletében P. Němečková, A. Nijenhuis és D. Triantafyllou, meghatalmazotti minőségben,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-26" title="page-1">
      tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-27" title="page-1">
      meghozta a következő
    </p>
    <p class="C75Debutdesmotifs" id="para-28" title="page-1">
      Ítéletet
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15‑i 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 173., 190. o.; helyesbítések: HL 2019. L 165., 129. o.; HL 2021. L 104., 55. o.) 34. cikke (1) bekezdése a) pontjának, 53. cikke (1) és (3) bekezdésének, valamint 60. cikke (2) bekezdése első albekezdése b) és c) pontjának az értelmezésére vonatkozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E kérelmeket az M. S. G., N. G. S., A. G. S., M. C. S., valamint FSC és a Banco Santander SA mint a Banco Popular Español SA (a továbbiakban: Banco Popular) jogutódja között az e befektetők által azon hibás és téves információk miatt indított semmisség vagy felelősség megállapítása iránti keresetek tárgyában folyamatban lévő jogviták keretében terjesztették elő, amelyeket a kibocsátással kapcsolatos tájékoztatóban a későbbiekben a Banco Popular részvényeivé alakított tőkeinstrumentumok megszerzésekor közöltek velük.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Jogi háttér</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az uniós jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2003/71/EK irányelv</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy piaci bevezetéskor közzéteendő tájékoztatóról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról szóló, 2003. november 4‑i 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (HL 2003. L 345., 64. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 7. kötet, 345. o.) 2019. július 21‑i hatállyal hatályon kívül helyezte az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. június 14‑i (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2017. L 168., 12. o.). Az alapeljárások időpontjában azonban a 2003/71 irányelv rendelkezései még hatályban voltak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett irányelvnek „A tájékoztatóért való felelősség” című 6. cikke a következőket írta elő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-36" title="page-2">
      „(1) A tagállamok biztosítják, hogy a tájékoztatóban adott információért való felelősség az esettől függően legalább a kibocsátót vagy annak igazgatási, irányító [helyesen: ügyvezető] vagy felügyeleti szerveit, az ajánlattevőt, a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személyt, vagy adott esetben a kezest terhelje. A felelős személyeket egyértelműen azonosítani kell nevükkel és beosztásukkal, illetve jogi személyek esetén nevükkel és létesítő okirat szerinti székhelyükkel, valamint a tájékoztatónak tartalmaznia kell azon nyilatkozatukat, miszerint legjobb tudomásuk szerint a tájékoztatóban foglalt információk összhangban állnak a tényekkel és abból nem maradt ki olyan lényeges tény, ami várhatóan érintené annak fontosságát.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-37" title="page-2">
      (2) A tagállamok biztosítják, hogy a polgári jogi felelősségre vonatkozó törvényeik, rendeleteik és közigazgatási rendelkezéseik a tájékoztatóban foglalt információért felelős személyekre is vonatkozzanak.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-38" title="page-3">
      […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2014/59 irányelv</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2014/59 irányelv (45), (49) és (120) preambulumbekezdésének szövege a következő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-41" title="page-3">
      „(45) Az erkölcsi kockázat kiküszöbölése érdekében a csődbe jutott intézménynek, függetlenül méretétől és összekapcsoltságától, ki kell tudnia lépni a piacról anélkül, hogy rendszerszintű zavart okozna. A csődhelyzetben lévő intézményeket főszabályként rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében kell felszámolni. A rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében történő felszámolás azonban veszélyeztetheti a pénzügyi stabilitást, megszakíthatja a kritikus funkciók ellátását, és érintheti a betétesek védelmét. Ilyen esetben, nagy valószínűség szerint, a közérdeket szolgálná, ha a rendes fizetésképtelenségi eljárás megindítása helyett az intézmény szanálására kerülne sor és szanálási eszközöket alkalmaznának. Ezért a szanálást a következő célok érdekében kell végezni: […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-42" title="page-3">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-43" title="page-3">
      (49) A részvényesek és hitelezők jogai csak [az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta)] 52. cikkében megállapított elvekkel összhangban korlátozhatók. A szanálási eszközök ezért csak a fizetésképtelen, vagy valószínűleg fizetésképtelenné váló intézmények esetében alkalmazhatók, és csak akkor, ha általános érdekből szükséges a pénzügyi stabilitás céljának teljesítése. Konkrétan a szanálási eszközöket abban az esetben kell alkalmazni, ha az intézmény rendes fizetésképtelenségi eljárás útján nem számolható fel anélkül, hogy ez destabilizálná a pénzügyi rendszert, és az intézkedésekre szükség van a rendszerszintű jelentőséggel bíró funkciók gyors átruházásának vagy fenntartásának biztosításához, illetve ha nincs észszerű kilátás magánforrásokra támaszkodó alternatív megoldás alkalmazására, beleértve a meglévő részvényesek vagy harmadik fél által végrehajtott, az intézmény életképességét teljes mértékben helyreállító tőkeemelést is. […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-44" title="page-3">
      […]
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">6</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">(120) A társasági joggal foglalkozó uniós irányelvek kötelező szabályokat tartalmaznak a hatályuk alá tartozó intézmények részvényeseinek és hitelezőinek a védelmére vonatkozóan. Olyan helyzetben, amikor a szanálási hatóságoknak gyorsan kell cselekedniük, ezek a szabályok akadályozhatják a hatékony fellépést, ezért ebben az irányelvben rendelkezni kell a szanálási eszközöknek és hatásköröknek a szanálási hatóságok általi alkalmazásáról, valamint megfelelő eltérésekről is. Az érdekelt feleknek nyújtott maximális jogbiztonság garantálása érdekében az eltéréseket egyértelműen és szűken kell meghatározni, és azokhoz kizárólag közérdekből, a szanálásba vétel tekintetében meghatározott kritériumok teljesülése esetén lehet folyamodni. […]”Az irányelv 1. cikkének (1) bekezdése értelmében:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-46" title="page-4">
      „(1) Ez az irányelv szabályokat és eljárásokat állapít meg a következő szervezetek helyreállítása és szanálása vonatkozásában:
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-47" title="page-4">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-48" title="page-4">
      b) azon pénzügyi vállalkozások, amelyek az [Európai] Unióban vannak letelepedve, ha a pénzügyi vállalkozás hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy a c) vagy d) pontban említett vállalat leányvállalata, […];
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-49" title="page-4">
      c) azon pénzügyi holding társaságok, vegyes pénzügyi holding társaságok és vegyes tevékenységű holding társaságok, amelyek az Unióban székhellyel rendelkeznek;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-50" title="page-4">
      d) tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalatok, EU‑szintű pénzügyi holding társaság anyavállalatok, tagállami vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatok, EU‑szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatok;
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-51" title="page-4">
      […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">7</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett irányelv 2. cikkének (1) bekezdése a következőket írja elő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-53" title="page-4">
      „Ezen irányelv alkalmazásában:
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-54" title="page-4">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-55" title="page-4">
      57. »hitelezői feltőkésítés«: a szanálás alatt álló intézmény kötelezettségei tekintetében a leírási és átalakítási hatáskör 43. cikk szerinti, szanálási hatóság általi gyakorlására szolgáló eszköz;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-56" title="page-4">
      58. »vagyonértékesítési eszköz«: eszköz a szanálás alatt álló intézmény által kibocsátott részvények vagy tulajdonviszonyt megtestesítő egyéb instrumentumok, illetve a szanálás alatt álló intézmény eszközeinek, jogainak és kötelezettségeinek a 38. cikk szerinti, szanálási hatóság általi olyan vásárlóhoz való átadására, amely nem áthidaló intézmény;
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-57" title="page-4">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-58" title="page-4">
      63. »átadási hatáskörök«: a 63. cikk (1) bekezdésének c), vagy d) pontjában meghatározott, szanálás alatt álló intézmény részvényeinek, egyéb tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumainak, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumainak, eszközeinek, jogainak és kötelezettségeinek, illetve ezek valamilyen kombinációjának egy átvevő félhez történő átadására vonatkozó hatáskörök;
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-59" title="page-4">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-60" title="page-5">
      82. »felmondási jog«: a szerződés felmondására irányuló jog, a kötelezettségek esedékességének előrehozására, lezárására, egymással szemben való elszámolására vagy nettósítására irányuló jog vagy az egyik szerződő fél fizetési kötelezettségét felfüggesztő, módosító vagy megszüntető bármely hasonló rendelkezés, illetve olyan rendelkezés, amely megakadályozza egy szerződés szerinti kötelezettség esedékessé válását, és amely kötelezettség ilyen rendelkezés hiányában esedékessé válna;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-61" title="page-5">
      […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">8</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanezen irányelvnek „A szanálásra vonatkozó általános elvek” című 34. cikke (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-63" title="page-5">
      „A tagállamok biztosítják, hogy a szanálási eszközök alkalmazásakor és a szanálási hatáskörök gyakorlásakor a szanálási hatóságok meghozzák az összes megfelelő intézkedést, amelyekkel biztosítható, hogy a szanálási intézkedést a következő elveknek megfelelően hozták:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-64" title="page-5">
      a) a szanálás alatt álló intézmény részvényesei viselik az első veszteségeket;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-65" title="page-5">
      b) a szanálás alatt álló intézmény részvényesei után a hitelezők viselik a veszteségeket, a követeléseiknek a rendes fizetésképtelenségi eljárás szerinti rangsorának sorrendjében, kivéve, ha ez az irányelv kifejezetten eltérően rendelkezik;
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-66" title="page-5">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-67" title="page-5">
      f) amennyiben ezen irányelv másként nem rendelkezik, az egyazon osztályba tartozó hitelezők azonos elbánásban részesülnek;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-68" title="page-5">
      g) egyetlen hitelező sem viselhet annál nagyobb veszteséget, mint amelyet akkor viselt volna, ha az intézményt vagy az 1. cikk (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontjában említett szervezetet rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében számolták volna fel a 73–75. cikk szerinti biztosítékokkal összhangban;
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-69" title="page-5">
      […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">9</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen irányelvnek „A szanálási eszközök általános elvei” című 37. cikke a következőképpen szól:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-71" title="page-5">
      „[…]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-72" title="page-5">
      (3) Az (1) bekezdésben említett szanálási eszközök a következők:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-73" title="page-5">
      a) az üzletértékesítési eszköz;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-74" title="page-5">
      b) áthidaló intézményi mechanizmus;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-75" title="page-6">
      c) az eszközelkülönítési eszköz;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-76" title="page-6">
      d) a hitelezői feltőkésítés.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-77" title="page-6">
      (4) Az (5) bekezdésre is figyelemmel, a szanálási hatóságok a szanálási eszközöket egyenként vagy bármilyen kombinációban is alkalmazhatják.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-78" title="page-6">
      […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">10</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett irányelvnek „A vagyonértékesítési eszköz” című 38. cikke értelmében:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-80" title="page-6">
      „(1) A tagállamok biztosítják, hogy a szanálási hatóságok hatáskörrel rendelkezzenek arra vonatkozóan, hogy olyan vevőnek, amely nem áthidaló intézmény, adhassák át az alábbiakat:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-81" title="page-6">
      a) szanálás alatt álló intézmény által kibocsátott részvények és egyéb, tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-82" title="page-6">
      b) szanálás alatt álló intézmény összes vagy egyes eszközei, jogai vagy kötelezettségei.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-83" title="page-6">
      Az e cikk (8) és (9) bekezdésére, valamint a 85. cikkre figyelemmel, az első albekezdésben említett átadáshoz nem kell kikérni a szanálás alatt álló intézmény részvényeseinek vagy a vevőn kívüli bármely más harmadik félnek a beleegyezését, és az átadás során – a 39. cikkben foglalt eljárási követelményeken kívül – nem kell megfelelni a társasági jog vagy az értékpapírjog eljárási követelményeinek.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-84" title="page-6">
      (2) Az (1) bekezdés szerinti átruházásnak kereskedelmi feltételek mellett kell történnie, az uniós állami támogatások uniós keretrendszerével összhangban és figyelembe véve a körülményeket.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-85" title="page-6">
      (3) A szanálási hatóságoknak az e cikk (2) bekezdésével összhangban minden észszerű lépést meg kell tenniük annak érdekében, hogy az átadásra a 36. cikk szerint elvégzett értékeléssel összhangban lévő kereskedelmi feltételek mellett kerüljön sor, figyelembe véve az eset körülményeit is.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-86" title="page-6">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-87" title="page-6">
      (6) A vagyonértékesítési eszközalkalmazását követően a szanálási hatóságok a vevő egyetértésével gyakorolhatják az átadási hatáskört a vevőhöz átadott eszközök, jogok vagy kötelezettségek vonatkozásában annak érdekében, hogy az eszközöket, jogokat vagy kötelezettségeket visszajuttassák a szanálás alatt álló intézményhez, illetve a részvényeket vagy egyéb, tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokat az eredeti tulajdonosokhoz, az intézmény vagy az eredeti tulajdonosok pedig kötelesek visszavenni az említett eszközöket, jogokat vagy kötelezettségeket, illetve részvényeket vagy egyéb, tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokat.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-88" title="page-7">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-89" title="page-7">
      (9) A tagállamok biztosítják, hogy ha az említett intézmény illetékes hatósága nem végezte el a (8) bekezdésben említett értékelést arra az időpontra vonatkozóan, amikor a szanálási hatóság a vagyonértékesítési eszközalkalmazása keretében átadja a részvényeket vagy egyéb, tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokat, akkor a következő rendelkezések kerüljenek alkalmazásra:
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-90" title="page-7">
      a) a részvények vagy egyéb, tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok vevőhöz történő átadásának azonnali joghatással kell bírnia;
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-91" title="page-7">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-92" title="page-7">
      (13) A IV. cím VII. fejezetének sérelme nélkül a szanálás alatt álló intézmény részvényesei vagy hitelezői és azok az egyéb harmadik felek, amelyeknek eszközeit, jogait vagy kötelezettségeit nem adták át, nem rendelkezhetnek jogokkal az átadott eszközök, jogok és kötelezettségek felett vagy azokhoz kapcsolódóan.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">11</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanezen irányelvnek „A leírás és az átalakítás sorrendje” című 48. cikke a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-94" title="page-7">
      „(1) A tagállamok biztosítják, hogy a hitelezői feltőkésítés alkalmazása és a tőkeinstrumentumok leírása és átalakítása alkalmazása során a szanálási hatóságok a következő követelmények teljesítésével gyakorolják a leírási és átalakítási hatáskört, a 44. cikk (2) és (3) bekezdésében említett kizárásokra is figyelemmel:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-95" title="page-7">
      a) az elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutató a 60. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban csökken;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-96" title="page-7">
      b) akkor és csak akkor, ha az a) pont szerinti teljes csökkentés összege kisebb, mint a 47. cikk (3) bekezdésének b) és c) pontjában említett összegek együttes összege, a hatóságok a szükséges mértékig és kapacitásuk határáig csökkentik a kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok tőkeösszegét;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-97" title="page-7">
      c) akkor és csak akkor, ha az a) és b) pont szerinti teljes csökkentés összege kisebb, mint a 47. cikk (3) bekezdésének b) és c) pontjában említett összegek együttes összege, a hatóságok a szükséges mértékig és kapacitásuk határáig csökkentik a járulékos tőkeinstrumentumok tőkeösszegét.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-98" title="page-7">
      […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">12</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2014/59 irányelvnek „A hitelezői feltőkésítés hatása” című 53. cikke a következőket írja elő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-100" title="page-8">
      „(1) A tagállamok biztosítják, hogy azokban az esetekben, amikor a szanálási hatóság az 59. cikk (2) bekezdésében és a 63. cikk (1) bekezdésének e)–i) pontjában említett hatáskört gyakorolja, a tőkeösszeg vagy az összeg csökkentése, az átalakítás vagy a bevonás érvényesen megtörténik, és azonnal kötelező a szanálás alatt álló intézményre és az érintett hitelezőkre és részvényesekre.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-101" title="page-8">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-102" title="page-8">
      (3) Amennyiben a szanálási hatóság egy kötelezettség tőkeösszegét vagy a kötelezettség kapcsán esedékes összeget a 63. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett hatáskör révén nullára csökkenti, a kötelezettséget és az ahhoz kapcsolódóan keletkező bármilyen olyan kötelezettséget vagy követelést, amely a hatáskör gyakorlásának idején még nem keletkezett, minden tekintetben teljesítettnek kell tekinteni, és nem érvényesíthető a szanálás alatt álló intézményhez vagy bármilyen utódszervezethez kapcsolódó későbbi eljárásban vagy későbbi felszámolásban.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-103" title="page-8">
      (4) Amennyiben egy szanálási hatóság a 63. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett hatáskör révén részben, azaz nem nullára csökkenti valamely kötelezettség tőkeösszegét vagy a kötelezettség kapcsán esedékes összeget, úgy:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-104" title="page-8">
      a) a kötelezettséget a csökkentett összeg mértékéig kell teljesítettnek tekinteni;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-105" title="page-8">
      b) az eredeti kötelezettséget létrehozó vonatkozó instrumentum vagy megállapodás alkalmazandó továbbra is a kötelezettség fennmaradó tőkeösszegére vagy a kötelezettség kapcsán esedékes összegre, figyelemmel a fizetendő kamat összegének bármilyen, a tőkeösszeg csökkentésének megfelelő módosítására, és azon feltételek bármilyen további módosítására, amelyeket a szanálási hatóság a 63. cikk (1) bekezdésének j) pontjában említett hatáskör révén előirányozhat.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">13</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett irányelvnek „A releváns tőkeinstrumentumok és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírására vagy átalakítására vonatkozó rendelkezések” című 60. cikke a következőképpen szól:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-107" title="page-8">
      „(1) Az 59. cikkben meghatározott kötelezettség teljesítése során a szanálási hatóságoknak úgy kell gyakorolniuk a leírásra vagy átalakításra vonatkozó hatáskörüket, hogy az megfeleljen a követelések rendes fizetésképtelenségi eljárás szerinti kielégítési sorrendjének és a következőket eredményezze:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-108" title="page-8">
      a) elsőként az elsődleges alapvető tőkeinstrumentum mutató csökken a veszteséggel arányosan, a veszteségviselő képessége erejéig. A szanálási hatóság az elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok birtokosai tekintetében elvégzi a 47. cikk (1) bekezdésében említett egyik vagy mindkét intézkedést;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-109" title="page-9">
      b) a kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok tőkeösszege leírásra vagy elsődleges alapvető tőkeinstrumentumokká való átalakításra kerül, vagy mindkettő megtörténik – a 31. cikkben lefektetett szanálási célok eléréséhez szükséges mértékig vagy a releváns tőkeinstrumentumok veszteségviselő képessége erejéig, attól függően, hogy melyik a kisebb;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-110" title="page-9">
      c) a járulékos tőkeinstrumentumok tőkeösszege leírásra vagy elsődleges alapvető tőkeinstrumentumokká való átalakításra kerül, vagy mindkettő megtörténik – a 31. cikkben lefektetett szanálási célok eléréséhez szükséges mértékig vagy a releváns tőkeinstrumentumok veszteségviselő képessége erejéig, attól függően, hogy melyik a kisebb;
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-111" title="page-9">
      (2) Amikor egy releváns tőkeinstrumentum tőkeösszege leírásra kerül:
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-112" title="page-9">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-113" title="page-9">
      b) a releváns tőkeinstrumentumok birtokosával szemben nem maradhat fenn az instrumentum leírásra került összegének megfelelő vagy azzal kapcsolatos kötelezettség, kivéve az esetleges már felhalmozott kötelezettségeket, valamint a leírási hatáskör gyakorlásának jogszerűsége ellen benyújtott fellebbezés eredményeként esetlegesen felmerülő károkkal kapcsolatos kötelezettségeket;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-114" title="page-9">
      c) a (3) bekezdés szerinti kompenzáción kívül semmilyen kompenzáció kifizetésére nem kerül sor a releváns tőkeinstrumentumok birtokosai részére.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-115" title="page-9">
      (3) A releváns tőkeinstrumentumoknak az e cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti átalakítása céljából a szanálási hatóságok előírhatják az intézmények vagy az 1. cikk b), c) vagy d) pontjában említett szervezeteknek, hogy bocsássanak ki elsődleges alapvető tőkeinstrumentumokat a releváns tőkeinstrumentumok birtokosai számára. […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-116" title="page-9">
      […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">14</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett irányelv „Általános hatáskörök” című 63. cikkének (1) bekezdése értelmében:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-118" title="page-9">
      „(1) A tagállamok biztosítják, hogy a szanálási hatóságok rendelkezzenek az ahhoz szükséges minden hatáskörrel, hogy az alkalmazandó szanálási feltételeket teljesítő intézményekre vagy az 1. cikk (1) bekezdése b), c) vagy d) pontjában említett szervezetekre alkalmazzák a szanálási eszközöket. A szanálási hatóságok mindenekelőtt a következő szanálási hatáskörökkel rendelkeznek, melyeket külön‑külön vagy egymással kombinálva alkalmazhatnak:
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-119" title="page-9">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-120" title="page-9">
      c) hatáskör szanálás alatt álló intézmény által kibocsátott tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok átruházására;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-121" title="page-10">
      d) hatáskör a szanálás alatt álló intézmény meghatározott jogainak, eszközeinek és kötelezettségeinek más szervezethez történő átadására az említett szervezet beleegyezésével;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-122" title="page-10">
      e) hatáskör a szanálás alatt álló intézmény figyelembe vehető kötelezettségei tekintetében a tőkeösszegnek vagy az esedékes összegnek a csökkentésére, ideértve a nullára csökkentést is;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-123" title="page-10">
      f) arra irányuló hatáskör, hogy a szanálás alatt álló intézmény leírható, illetve átalakítható kötelezettségeit átalakítsák annak az intézménynek vagy az 1. cikk (1) bekezdése b), c) vagy d) pontjában említett szervezetnek, érintett anyaintézménynek vagy áthidaló intézménynek a törzsrészvényeire vagy egyéb, tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumaira, amelyhez az az 1. cikk (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontjában említett intézmény vagy szervezet eszközeit, jogait és kötelezettségeit átadták;
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-124" title="page-10">
      […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">15</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanezen irányelv 64. cikke (4) bekezdésének b) pontja értelmében a szanálási hatóságok e rendelkezésben említett kiegészítő hatáskörei nem érintik „a 69., a 70. és a 71. cikkre is figyelemmel valamely szerződés részes felének azon jog[át], hogy gyakorolja a szerződés szerinti jogait, köztük a szerződés felmondásához való jogot, amennyiben erre a szerződés feltételeivel összhangban, a szanálás alatt álló intézménynek az átadást megelőző, illetve az átvevő félnek az átadást követő cselekménye vagy mulasztása alapján jogosult”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">16</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2014/59 irányelv „Egyes szerződéses feltételek kizárása a korai beavatkozás és a szanálás során” című 68. cikkének (3) és (4) bekezdése a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-127" title="page-10">
      „(3) Feltéve, hogy a szerződés szerinti érdemi kötelezettségek, többek között a fizetési és szállítási kötelezettségek, valamint a biztosíték rendelkezésre bocsátása továbbra is teljesítésre kerülnek, a válságmegelőzési intézkedések vagy válságkezelési intézkedések alkalmazása – és az ilyen intézkedés alkalmazásához közvetlenül kapcsolódó bármilyen esemény bekövetkezése – önmagában nem teszi lehetővé az alábbiakat:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-128" title="page-10">
      a) felmondási, felfüggesztési, módosítási, nettósítási vagy egymással szembeni elszámolási jog gyakorlása, többek között olyan szerződések vonatkozásában, amelyeket:
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-129" title="page-10">
      i. leányvállalat kötött, és amelyek esetében a szerződés szerinti kötelezettségek teljesítését egy csoporthoz tartozó vállalkozás garantálja vagy másképpen támogatja;
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-130" title="page-10">
      ii. az intézménnyel azonos csoportba tartozó szervezetek kötöttek, amelyek esetében a szerződés nemteljesítéskor felmondásra jogosító rendelkezéseket tartalmaz.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-131" title="page-11">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-132" title="page-11">
      (4) Ez a cikk nem érinti a személyek arra vonatkozó jogát, hogy a (2) bekezdésben említettek szerinti intézkedést hozzanak, amennyiben ez a jog a válságmegelőzési intézkedéstől, a válságkezelési intézkedéstől – vagy az ilyen intézkedés alkalmazásához közvetlenül kapcsolódó bármilyen eseménytől – eltérő, egyéb esemény következtében keletkezett.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-133" title="page-11">
      […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">17</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen irányelvnek a „Részvényesek és hitelezők kezelése részleges transzferek esetén és a hitelezői feltőkésítés alkalmazása” című 73. cikke a b) pontjában előírja, hogy „[a] tagállamok biztosítják, hogy […] különösen a 75. cikk céljából, […] amennyiben a szanálási hatóságok a hitelezői feltőkésítést alkalmazzák, azon részvényesek és hitelezők esetében, akiknek, illetve amelyeknek a követeléseit leírták vagy tulajdoni részesedéssé alakították át, az elszenvedett veszteség nem lehet nagyobb, mint az a veszteség, amely akkor érte volna őket, ha a szanálás alatt álló intézmény közvetlenül a leírás vagy átalakítás előtt rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében felszámolásra kerül”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">18</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett irányelvnek „A fizetésképtelenségi eljárás és a szanálás közötti különbség értékelése” című 74. cikkének (1) bekezdése a következőket pontosítja:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-136" title="page-11">
      „Annak felmérésére, hogy a részvényesek és a hitelezők jobb elbánásban részesültek volna‑e, ha a szanálás alatt álló intézmény rendes fizetésképtelenségi eljárás hatálya alá kerül, többek között a 73. cikk alkalmazásában, de nem kizárólag erre korlátozva, a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a lehető leghamarabb a szanálási intézkedés vagy intézkedések végrehajtását követően független személy által folytatott értékelésre kerüljön sor. […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">19</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanezen irányelvnek a „Részvényesek és hitelezők védelme” című 75. cikke értelmében:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-138" title="page-11">
      „A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a 74. cikk szerinti értékelés megállapítja, hogy a 73. cikkben említett bármely részvényes vagy hitelező […] nagyobb veszteséget szenvedett el, mint amekkorát rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében végrehajtott felszámolás során szenvedett volna el, jogosult legyen arra, hogy a szanálás‑finanszírozási rendszerekből megkapja a különbözet összegét.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">20</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2014/59 irányelv 101. cikke (1) bekezdésének e) pontja úgy rendelkezik, hogy a szanálási hatóság csak a szanálási eszközök hatékony alkalmazásának biztosításához szükséges mértékben veheti igénybe a finanszírozási rendszereket, többek között abból a célból, hogy ezen irányelv 75. cikkével összhangban kártérítést fizessen a részvényeseknek vagy hitelezőknek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Egységes Szanálási Testület határozata</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">21</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Egységes Szanálási Testület a 2017. június 7‑i SRB/EES/2017/08 határozatában elfogadta a Banco Popular szanálási programját, amelyet a Bizottság (EU) 2017/1246 határozatában (HL 2017. L 178., 15. o.; helyesbítés: HL 2017. L 320., 31. o.) hagyott jóvá.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A spanyol jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">22</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Egységes Szanálási Testület SRB/EES/2017/08 határozatát a Fondo de Reestructuración Ordenada Bancaria (rendezett banki szerkezetátalakítási alap, Spanyolország; a továbbiakban: FROB) 2017. június 7‑i határozata (BOE 155. sz., 2017. június 30., 55470. o.) hajtotta végre, amely a következő intézkedéseket fogadta el:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-144" title="page-12">
      „Először. A [Banco Popular] jelenlegi alaptőkéjének csökkentése […] a jelenleg forgalomban lévő összes részvény leírásával […].
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-145" title="page-12">
      Másodszor. Ezzel egyidejűleg az összes kiegészítő alapvető tőkeinstrumentum 1. kategóriájúvá átalakítása céljából olyan tőkeemelést hajt végre, amely kizárja a jegyzési elsőbbséget […].
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-146" title="page-12">
      Harmadszor. Az alaptőke nulla euróra (0 EUR) történő csökkentése a kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumoknak az előző bekezdéssel összhangban történő átalakításából eredő részvények leírásával […].
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-147" title="page-12">
      Negyedszer. Ezzel egyidejűleg az összes 2. kategóriájú kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumnak a Banco Popular új részvényeivé történő átalakítása céljából olyan tőkeemelést hajt végre, amely kizárja a jegyzési elsőbbséget […].
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-148" title="page-12">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-149" title="page-12">
      Hatodszor. A [Banco Popular] összes olyan részvényének átruházása a [Banco Santander] részére, amelyet a jelen határozat harmadik jogalapjában említett járulékos tőkeinstrumentumok átalakítása következtében bocsátottak ki. […].”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">23</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E határozat harmadik jogalapja a következőket tartalmazza:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-151" title="page-12">
      „A jelen határozattal elfogadott leírási intézkedés hatályát illetően […] tartós leírásról van szó, mivel [a leírt részvények] birtokosainak nem fizetnek kártérítést […]. A leírással érintett részvények birtokosával szemben semmilyen kötelezettség nem áll fenn, kivéve a már lejárt kötelezettségeket vagy a leírási hatáskör gyakorlásának jogszerűsége ellen benyújtott keresetből esetlegesen eredő felelősséget.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapeljárások és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">24</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2010‑ben és 2011‑ben az alapeljárások felperesei különböző, a Banco Popular, illetve annak egyik leányvállalata, nevezetesen a BPE Preference International Ltd által kibocsátott tőkeinstrumentumokat vásároltak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">25</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2012‑ben és 2014‑ben a C‑779/22. és a C‑794/22. sz. ügyben szóban forgó alapvető tőkeinstrumentumokat a Banco Popular részvényeivé alakították át.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">26</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2017. június 7‑én az Egységes Szanálási Testület elfogadta a Banco Popular szanálási programját, amelyet a Bizottság ugyanezen a napon jóváhagyott.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">27</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E szanálási programot a FROB szintén 2017. június 7‑én elfogadott határozata hajtotta végre. E határozattal a FROB többek között nullára csökkentette a Banco Popular alaptőkéjét a forgalomban lévő összes részvény leírása által. E határozat következtében a C‑779/22. és a C‑794/22. sz. ügyben az alapeljárások felperesei elveszítették tulajdonosi jogállásukat a Banco Popular azon részvényei tekintetében, amelyek vonatkozásában alapvető tőkeinstrumentumaikat 2012‑ben és 2014‑ben átalakították.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">28</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenfelül a FROB a járulékos tőkeinstrumentumok átalakítása mellett döntött, és a Banco Santanderre ruházza át az ezen átalakítást követően kibocsátott új részvényeket, ezen instrumentumok korábbi tulajdonosainak hozzájárulása nélkül. Következésképpen a C‑775/22. sz. ügy alapeljárásának felperesei már nem voltak a 2010‑ben és 2011‑ben megszerzett alárendelt kötvények tulajdonosai, amelyeket részvényekké alakítottak át, és a Banco Santanderre ruháztak át anélkül, hogy ellenszolgáltatásban részesültek volna.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">29</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapeljárás felperesei egyrészt keresetet indítottak az alapügyben szóban forgó saját tőkeinstrumentumok megszerzésének semmissége iránt azzal az indokkal, hogy sem a Banco Popular, sem a BPE Preference International nem tájékoztatta őket megfelelően ezen instrumentumok jellegéről, jellemzőiről és kockázatairól. Másrészt azon kár megtérítése iránt indítottak keresetet, amelyet az okozott, hogy e bankok nem tartották tiszteletben törvényes tájékoztatási kötelezettségeiket e tőkeinstrumentumok jegyzésével összefüggésben.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">30</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E kereseteket a felülvizsgálati eljárás szakaszában a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság, Spanyolország), vagyis a jelen ügyekben a kérdést előterjesztő bíróság elé terjesztették, pontosítva, hogy a fellebbezések vagy a C‑775/22. sz. ügy és a 779/22. sz. ügy vonatkozásában a semmisség megállapítása iránti keresetre, illetve a C‑794/22. sz. ügy vonatkozásában a kártérítési keresetre korlátozódnak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">31</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E fellebbezések benyújtását követően a Bíróság meghozta a 2022. május 5‑i Banco Santander (Banco Popular bankszanálás) ítéletet (C‑410/20, EU:C:2022:351) (a továbbiakban: Banco Santander [Banco Popular bankszanálás] ítélet). Ebben az ítéletben a Bíróság megállapította, hogy a 2014/59 irányelv 34. cikke (1) bekezdésének a) pontjával, 53. cikkének (1) és (3) bekezdésével, valamint 60. cikke (2) bekezdése első albekezdésének b) és c) pontjával ellentétes az, hogy egy bank szanálása keretében elrendelt teljes körű leírást követően a tájékoztatóban foglalt információk miatti felelősség megállapítása iránti kereseteket és a részvényjegyzési szerződés semmisségére irányuló kereseteket lehessen benyújtani ezen intézménnyel vagy annak jogutódjával szemben.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">32</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság megjegyzi, hogy Spanyolországban nagyszámú jogvita van folyamatban a Banco Popular különböző tőkeinstrumentumaival, azaz többek között részvényekkel, elsőbbségi részvényekkel és alárendelt kötvényekkel kapcsolatban. Az esetek többségében e pénzügyi termékek vásárlói az e termékek megszerzésére vonatkozó szerződések semmissége és az e szerzésért fizetett ár visszatérítése iránt indítottak keresetet, és/vagy felelősség megállapítása iránt az említett szerzés okán elszenvedett károk megtérítése céljából a 2003/71 irányelv 6. cikke vagy a szerződésekre vonatkozó általános szabályok alapján. Mindezen keresetek az említett pénzügyi termékek forgalmazása során szolgáltatott hibás és téves információkból eredő, a hozzájárulással kapcsolatos hibán alapultak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">33</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság megjegyzi, hogy bár az említett jogviták ahhoz vezettek, hogy a nemzeti bíróságok eltérően értelmezték a 2014/59 irányelv rendelkezéseit, az előtte folyamatban lévő jogvitákban részt vevő felek nem értenek egyet abban a kérdésben, hogy a Banco Santander (Banco Popular bankszanálás) ítéletből eredő ítélkezési gyakorlat alkalmazható‑e az alapügyekben szóban forgó helyzetre.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">34</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami közelebbről a C‑779/22. és a C‑794/22. sz. ügyet illeti, a kérdést előterjesztő bíróság arra keresi a választ, hogy az alapügyben szóban forgó alapvető tőkeinstrumentumok – amelyeket a Banco Popular szanálása előtt részvényekké alakítottak – megszerzése semmisségének ténye miatti visszatérítéshez való jog, valamint a kártérítési kötelezettség a 2014/59 irányelv 53. cikkének (3) bekezdése és 60. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében vett „keletkezett” [lejárt] vagy „nem keletkezett” [nem lejárt] kötelezettségnek minősül‑e.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">35</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben megjegyzi, hogy a spanyol jogban a „lejárt” kifejezés azt az időpontot jelöli, amikor a kötelezettség teljesítésének követelésére vonatkozó jog keletkezik, míg a „lejárat időpontja” kifejezés a kötelezettség teljesítésére meghatározott azon időszak végét jelenti, amelynek lejártával az esedékessé válik. Márpedig az alapügyben szóban forgó átváltható kötvények ugyanazon a napon jártak le, amikor részvényre alakították át azokat, következésképpen a Banco Popular szanálási eljárásának megindítása előtt. Ezenfelül, az esetleges károkért való felelősséget megállapító bírósági határozat nem konstitutív hatályú, hanem e felelősség fennállását állapítja meg, valamint számszerűsíti a kártérítést és a kamatokat. Ha a kártérítési kötelezettség „függő követelésnek” minősülne a bíróság általi végleges megállapításáig, akkor azt már e megállapítás előtt is lejárt követelésnek kellene tekinteni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">36</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A C‑775/22. sz. ügyet illetően a kérdést előterjesztő bíróság kiemeli, hogy az alapeljárás felperesei először is azt állították előtte, hogy a Banco Santander (Banco Popular bankszanálás) ítéletből eredő ítélkezési gyakorlat nem alkalmazható az alárendelt kötvények részvényekké történő átalakítására és azok későbbi átruházására, mivel a 2014/59 irányelv 53. cikkének (3) bekezdése és 60. cikkének (2) bekezdése kizárólag valamely leírási intézkedés keretében alkalmazható, egy későbbi átruházással kísért átalakítási intézkedésre azonban nem. Ezenfelül, a hatékony bírói jogvédelemhez való jogra és egy szanálási eljárás alatt álló társaság tőkeinstrumentumai tulajdonosainak tulajdonhoz való jogára vonatkozó korlátozásokat megszorítóan kell értelmezni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">37</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodsorban a felperesek a szerződés felmondása jogának az ezen irányelv 64. cikke (4) bekezdésének b) pontjából, 68. cikkének (3) és (4) bekezdéséből, valamint 71. cikkéből eredő rendszerére hivatkoztak. Átalakítás esetén semmilyen szabály nem zárja ki vagy korlátozza az alárendelt kötvények megvásárlására vonatkozó szerződés semmisségének megállapítása iránti kereset indítását, mivel e kereset jogalapja nem a szanálási intézkedésekben rejlik, hanem az az e kötvények jegyzésére irányuló eredeti ügyletre vonatkozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">38</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadsorban a felperesek arra hivatkoztak, hogy a semmisség megállapítása és a kártérítés iránti keresetek indításához való jogtól való megfosztás sérti a 2014/59 irányelv 34. cikke (1) bekezdésének g) pontjában és 73. cikkének b) pontjában rögzített, a rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében alkalmazottnál kedvezőtlenebb bánásmód tilalmának elvét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">39</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) a C‑775/22. sz. ügyben úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-169" title="page-15">
      „Úgy kell‑e értelmezni a 2014/59 irányelv 34. cikke (1) bekezdése a) és b) pontjának, 53. cikke (1) és (3) bekezdésének, 60. cikke (2) bekezdése első albekezdése b) és c) pontjának, valamint 64. cikke (4) bekezdése b) pontjának együttesen értelmezett rendelkezéseit, hogy azokkal ellentétes az, ha a részvénnyé alakítást, majd az e részvények tényleges ellentételezés nélküli átruházását követően a szanálási eljárás alá vont hitelintézet által kibocsátott és a szanálási eljárás megindításakor még le nem járt alárendelt kötvények (járulékos tőkeinstrumentumok) esetében a szanálási eljárás megindítása előtt ilyen alárendelt kötvényeket szerző személyek ezen intézménnyel vagy annak jogutódjával szemben az ezen alárendelt kötvények jegyzésére vonatkozó szerződés megsemmisítése iránti keresetet indíthatnak az alárendelt kötvények jegyzéséért fizetett ár, valamint az említett szerződés megkötésének időpontjától számított kamatok visszafizetését kérve?”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">40</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanezen körülmények között a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) a C‑779/22. sz. ügyben úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-171" title="page-16">
      „1) Úgy kell‑e értelmezni a [2014/59 irányelv] 34. cikke (1) bekezdése a) és b) pontjának, 53. cikke (1) és (3) bekezdésének, valamint 60. cikke (2) bekezdése első albekezdése b) és c) pontjának együttesen értelmezett rendelkezéseit, hogy a Banco Popularra vonatkozó szanálási intézkedések elfogadása (2017. június 7.) előtt végül részvényekké alakított tőkeinstrumentum (elsőbbségi részvények) megvásárlása semmisségének magállapításából eredő, a Banco Popular jogutódjával szembeni esetleges követelés vagy jog a 2014/59 irányelv 53. cikkének (3) bekezdésében foglalt visszaváltási rendelkezés által érintett kötelezettségnek – mint »még nem keletkezett« kötelezettség vagy követelés – minősíthető oly módon, hogy azt teljesítettnek kell tekinteni, és nem érvényesíthető a Banco Santanderrel mint a Banco Popular jogutódjával szemben, amennyiben az e kötelezettség alapjául szolgáló keresetet a bank szanálására irányuló eljárás lezárását követően nyújtották be?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-172" title="page-16">
      2) Vagy éppen ellenkezőleg, úgy kell‑e értelmezni e rendelkezéseket, hogy az említett követelés vagy jog a bank szanálásának időpontjában „keletkezett” kötelezettségnek (a 2014/59 irányelv 53. cikkének (3) bekezdése) vagy »már felhalmozott kötelezettségnek« (a 60. cikk (2) bekezdésének b) pontja) minősül, és mint ilyen, ki van zárva e kötelezettségek vagy követelések leírásának vagy törlésének hatásai alól, még akkor is, ha a részvényeket leírták és megszűntek, következésképpen még akkor is érvényesíthető lenne a Banco Santanderrel mint a Banco Popular jogutódjával szemben, ha az ilyen kártérítés alapjául szolgáló keresetet a bank szanálására irányuló eljárás lezárását követően nyújtották volna be?”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">41</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanezen körülmények között szintén a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) a C‑794/22. sz. ügyben úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-174" title="page-16">
      „1) Úgy kell‑e értelmezni a 2014/59/EU irányelv 53. cikkének (1) és (3) bekezdésével, valamint 60. cikke (2) bekezdése első albekezdésének b) és c) pontjával összefüggésben értelmezett 34. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontját, hogy a Banco Popular szanálási intézkedéseiben említett kiegészítő tőkeinstrumentumok között nem szereplő és a bankra vonatkozó szanálási intézkedések elfogadása (2017. június 7.) előtt végül a bank részvényeivé alakított pénzügyi termékek (ugyanezen bank szükségszerűen részvényekké alakítható alárendelt kötvényei) forgalmazásából eredő felelősség megállapítása iránti keresetet követően a Banco Popular jogutódjával szemben hozott kártérítési határozatból eredő esetleges követelés vagy jog a 2014/59 irányelv 53. cikkének (3) bekezdésében foglalt leírásra vagy megszüntetésre vonatkozó előírás által érintett kötelezettségnek tekinthető, »még nem lejárt« kötelezettségként vagy követelésként, ily módon az teljesítettnek tekinthető és nem érvényesíthető a Banco Santanderrel mint a Banco Popular jogutódjával szemben, amennyiben az e kötelezettség alapjául szolgáló keresetet a bank szanálási eljárásának lezárását követően nyújtották be?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-175" title="page-16">
      2) [A második kérdés szövege megegyezik a C‑779/22. sz. ügyben előterjesztett második kérdés szövegével]”.
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">42</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság elnöke 2023. március 7‑i határozatával az írásbeli és a szóbeli szakasz lefolytatása, valamint az ítélethozatal céljából egyesítette a C‑775/22., a C‑779/22. és a C‑794/22. sz. ügyeket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A C‑779/22. és a C‑794/22. sz. ügyben előterjesztett kérdésekről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">43</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A C‑779/22. és a C‑794/22. sz. ügyben előterjesztett kérdéseivel, amelyeket célszerű együttesen vizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy úgy kell‑e együttesen értelmezni a 2014/59 irányelv 34. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontját, 53. cikkének (1) és (3) bekezdését, valamint 60. cikke (2) bekezdése első albekezdésének b) és c) pontját, hogy azokkal ellentétes az, ha a szanálási eljárás alá vont hitelintézet alaptőkéjében fennálló részvények teljes leírását követően azok a személyek, akik olyan tőkeinstrumentumokat vásároltak, amelyeket a hitelintézettel szembeni szanálási intézkedések elfogadását megelőzően e hitelintézet részvényeivé alakítottak át, a tájékoztatóban szolgáltatott hibás és téves információk miatt felelősség megállapítása iránti keresetet indítanak az említett hitelintézettel vagy annak jogutódjával szemben, amint azt a 2003/71 irányelv 6. cikke előírja, vagy az e tőkeinstrumentumokra vonatkozó jegyzési szerződés nemzeti jog szerinti semmisségének megállapítása iránti olyan keresetet, amely – visszaható hatályára tekintettel – az eredetileg megszerzett, majd részvényekké átalakított tőkeinstrumentumok ellenértékének az e szerződés megkötésének időpontjától számított kamatokkal növelt visszafizetéséhez vezet.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">44</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Elöljáróban emlékeztetni kell arra, hogy a Banco Santander (Banco Popular bankszanálás) ítélet 51. pontjában a Bíróság már kimondta, hogy a jelen ítélet előző pontjában említett rendelkezésekkel ellentétes az, ha a szanálási eljárás alá vont hitelintézet vagy befektetési vállalkozás alaptőkéjét alkotó részvények teljes leírását követően a részvényeket az ezen eljárás megindítása előtt megszerző személyek ilyen kereseteket indíthassanak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">45</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig a kérdést előterjesztő bíróság arra keresi a választ, hogy az ezen ítéletből eredő ítélkezési gyakorlat átültethető‑e az olyan személyek által benyújtott semmisség megállapítása vagy felelősség megállapítása iránti keresetekre, akik eredetileg egy nem szanálási eljárás alá vont intézmény vagy vállalkozás részvényeit, hanem egy ilyen szanálási eljárás megindítása előtt szereztek meg ilyen részvényekké átalakított egyéb saját tőkeinstrumentumokat. E bíróság különösen arra keresi a választ, hogy a semmisség megállapításából vagy a felelősség megállapításából eredő visszatérítéshez vagy kártérítéshez való jogosultságok tekinthetők‑e úgy, hogy a 2014/59 irányelv 53. cikkének (3) bekezdése és 60. cikke (2) bekezdése első albekezdésének b) pontja értelmében a szanálási határozat elfogadásának időpontját megelőzően lejártak, még akkor is, ha az e jogosultságok alapjául szolgáló kereseteket a szanálási intézkedés végrehajtását követően nyújtották be.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">46</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen irányelv 53. cikkének (3) bekezdése értelmében, amennyiben a szanálási hatóság a tőkeösszeget vagy a kötelezettség kapcsán esedékes összeget nullára csökkenti, e kötelezettséget, valamint bármely olyan követelést, amely a szanálás időpontjában nem járt le, minden szempontból teljesítettnek kell tekinteni, és nem érvényesíthető a szanálás alatt álló hitelintézettel vagy befektetési vállalkozással szemben, vagy azok bármely jogutódjával szemben egy későbbi fizetésképtelenségi eljárásban.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">47</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett irányelvnek a tőkeinstrumentumok leírásáról vagy átalakításáról szóló 60. cikke (2) bekezdése első albekezdésének b) pontja pontosítja, hogy a szanálási határozat értelmében semmiféle kötelezettség nem marad fenn a leírt tőkeinstrumentumok birtokosával szemben, kivéve a már felhalmozott kötelezettségeket, valamint a leírási hatáskör gyakorlásának jogszerűsége ellen benyújtott fellebbezés eredményeként esetlegesen felmerülő károkkal kapcsolatos kötelezettségeket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">48</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel a kérdést előterjesztő bíróság rámutatott, hogy a releváns nemzeti szabályozás értelmében a semmisség megállapításából vagy a felelősség beállásából eredő visszatérítéshez vagy kártérítéshez való jog az alapügy körülményei között a szanálási határozat elfogadásának időpontját megelőzően keletkezett kötelezettségeknek minősül, emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az uniós jog egységes alkalmazásának követelményéből és az egyenlőség elvéből az következik, hogy a jelentésének és hatályának meghatározása érdekében a tagállami jogokra kifejezett utalást nem tartalmazó uniós jogi rendelkezést az egész Unióban önállóan és egységesen kell értelmezni, figyelembe véve nemcsak annak kifejezéseit, hanem szövegkörnyezetét, és annak a szabályozásnak a célkitűzéseit is, amelynek az részét képezi (2021. április 29‑i X ítélet [Európai elfogatóparancs]– Ne bis in idem), C‑665/20 PPU, EU:C:2021:339, 69. pont; 2024. április 30‑i M. N. [EncroChat] ítélet, C‑670/22, EU:C:2024:372, 109. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">49</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig a jelen ítélet 46. és 47. pontjában említett rendelkezésekben használt „keletkezett kötelezettségek” vagy „keletkezett követelések” fogalmát illetően a Bíróság már kimondta, hogy a 2003/71 irányelv 6. cikkében előírt értékpapír‑adásvételi tájékoztatóban szereplő információkon alapuló felelősség megállapítása iránti keresetből, illetve a részvényjegyzési szerződés semmisségének megállapítása iránti keresetből eredő jogok nem tekinthetők a 2014//59 irányelv 53. cikke (3) bekezdésének és 60. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében vett „keletkezett” kötelezettségek vagy követelések kategóriájába tartozónak, amennyiben e kereseteket a szanálási határozatnak az utóbbi rendelkezések alapján történő elfogadását követően indították a tájékoztatót kibocsátó hitelintézettel vagy befektetési vállalkozással vagy annak jogutódjával szemben (lásd ebben az értelemben: Banco Santander [Banco Popular bankszanálás] ítélet, 41., 42. és 44. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">50</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E fogalmakat akkor is így kell értelmezni, ha a jogok a későbbiekben részvényekké alakított tőkeinstrumentumok megszerzésére vonatkozó felelősség megállapítása vagy semmisség megállapítása iránti keresetből erednek, tekintettel arra a szövegkörnyezetre, amelybe az említett fogalmak illeszkednek, valamint a 2014/59 irányelv által követett célkitűzésekre.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">51</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is arra kell emlékeztetni, hogy a 2014/59 irányelv 34. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja megállapítja azt az elvet, amely szerint elsődlegesen a szanálási eljárás alá vont hitelintézet vagy befektetési vállalkozás részvényeseinek, majd ezt követően annak hitelezőinek kell viselniük az ezen eljárás következtében keletkezett veszteségeket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">52</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másrészt, amennyiben a szanálási eljárás a 2014/59 irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 57. pontja értelmében vett „hitelezői feltőkésítést” von maga után, ezen irányelv 48. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a leírási és átalakítási hatáskörök gyakorlása során a szanálási hatóságok először is csökkentik a tőkeinstrumentumok különböző kategóriáit. Ezen irányelv 53. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a tőke csökkentésére, átalakítására vagy bevonására irányuló, az említett hitelezői feltőkésítés által megengedett intézkedések azonnal kötelezőek az érintett hitelezőkre és részvényesekre. Úgy tűnik tehát, hogy a hitelezői feltőkésítés keretében a tőkeinstrumentumok leírása és átalakítása közvetlenül hozzájárul a szanálási eljárás céljainak megvalósításához.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">53</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig az az értelmezés, miszerint azok a személyek, akik a szanálást megelőzően tőkeinstrumentumokat szereztek, a szanálást követően felelősség megállapítása vagy semmisség megállapítása iránti kereseteket indíthatnak az e szerzésért fizetett pénzeszközöknek megfelelő pénzmennyiség megtérítése vagy visszatérítése érdekében, pontosan azzal a kockázattal járna, hogy a hitelezői feltőkésítés tárgyát képező tőkeinstrumentumok összege visszamenőlegesen csökkenne, ami megkérdőjelezhetné a szanálási intézkedés által követett célok megvalósítását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">54</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebben az összefüggésben a 2014/59 irányelv 60. cikke (2) bekezdése első albekezdésének c) pontja és (3) bekezdése előírja, hogy a releváns tőkeinstrumentumok birtokosai részére semmilyen kompenzáció kifizetésére nem kerül sor, kivéve az ilyen instrumentumok átalakításának e (3) bekezdésben említett eseteit, és ezekben az esetekben a kompenzáció e tulajdonosok javára történő tőkeinstrumentum‑kibocsátás formájában történik. E rendelkezések ugyanis azáltal, hogy a kompenzációt a tőkeinstrumentumok ilyen kibocsátására korlátozzák, lehetővé teszik annak elkerülését, hogy e kompenzáció visszamenőlegesen csökkenthesse a szanálás céljára felhasznált szavatolótőke összegét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">55</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodsorban, ami a 2014/59 irányelv által követett célkitűzéseket illeti, ezen irányelv (49) preambulumbekezdése kimondja, hogy a szanálási eszközöket a rendkívüli szükséghelyzetek kezelése érdekében csak azokra a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra kell alkalmazni, amelyek csődhelyzetben vannak, vagy valószínűleg fizetésképtelenné válnak, és csak akkor, ha ez a pénzügyi stabilitás közérdekből történő eléréséhez szükséges. Az ilyen eljárást tehát akkor kell alkalmazni, ha a szóban forgó hitelintézet vagy befektetési vállalkozás rendes fizetésképtelenségi eljárás útján nem számolható fel anélkül, hogy ez destabilizálná a pénzügyi rendszert. Ezenkívül, amint azt az említett irányelv (45) preambulumbekezdése kimondja, hogy a szanálási eljárás célja az erkölcsi kockázat pénzügyi szektorban azáltal való csökkentése, hogy elsődlegesen a hitelintézet vagy befektetési vállalkozás felszámolásából származó veszteségeket a részvényesekre hárítja oly módon, hogy e felszámolás ne sértse az állami forrásokat és a betétesek védelmét (Banco Santander [Banco Popular bankszanálás] ítélet, 35. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">56</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2014/59 irányelv tehát kivételes gazdasági összefüggésben olyan eljárás igénybevételét írja elő, amely a tagállamok pénzügyi stabilitásának megőrzése érdekében érintheti többek között valamely hitelintézet vagy befektetési vállalkozás részvényeseinek és hitelezőinek jogait azáltal, hogy az általános jog szerinti fizetésképtelenségi eljárásoktól eltérő olyan fizetésképtelenségi rendszert hoz létre, amelynek végrehajtása csak kivételes körülmények között engedélyezett, és azt nyomós közérdekkel kell igazolni. E rendszer eltérő jellege azt jelenti, hogy az uniós jog egyéb rendelkezéseinek alkalmazásától el lehet tekinteni, ha e rendelkezések a szanálási eljárás végrehajtását megfoszthatják a hatékony érvényesülésétől, vagy akadályozhatják azt (Banco Santander [Banco Popular bankszanálás] ítélet, 37. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">57</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben a 2014/59 irányelv (120) preambulumbekezdése pontosítja, hogy az ezen irányelvben előírt, a társasági jog területére vonatkozó uniós irányelvek hatálya alá tartozó intézmények részvényeseinek és hitelezőinek védelmére vonatkozó olyan kötelező szabályoktól való eltéréseknek, amelyek megakadályozhatják, hogy az illetékes hatóságok hatékonyan fellépjenek, valamint szanálási eszközöket és jogköröket vegyenek igénybe, nemcsak megfelelőknek kell lenniük, hanem világosan és szigorúan meg is kell azokat határozni annak érdekében, hogy az érintettek számára a lehető legnagyobb jogbiztonságot garantálják (Banco Santander [Banco Popular bankszanálás] ítélet, 38. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">58</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2003/71 irányelv, amelynek célja a befektetők abban az időpontban való védelme volt, amikor úgy döntenek, hogy valamely hitelintézet vagy befektetési vállalkozás értékpapírjait megvásárolják, a 2014/59/EK irányelv (120) preambulumbekezdése értelmében vett „társasági joggal foglalkozó uniós irányelvek” közé tartozik. Következésképpen ez utóbbi irányelv lehetővé teszi a 2003/71 irányelv rendelkezéseitől való eltérést, ha azok alkalmazása megfoszthatja hatékony érvényesülésétől vagy akadályozhatja a szanálási eljárás végrehajtását (lásd ebben az értelemben: Banco Santander [Banco Popular bankszanálás] ítélet, 39. és 40. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">59</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság mind a felelősség megállapítása iránti keresetet, mind pedig a semmisség megállapítása iránti keresetet illetően megállapította, hogy e keresetek megkövetelik, hogy a szanálási eljárás alá vont hitelintézet vagy befektetési vállalkozás, vagy e szervezetek jogutódja a részvényeseknek megtérítse az e hitelintézet vagy vállalkozás kötelezettségei tekintetében a leírási és átváltási jogkör szanálási hatóság általi gyakorlásának eredményeként elszenvedett veszteségeket, vagy megköveteli, hogy azok visszatérítsék azon részvények jegyzése során befektetett teljes összeget, amelyeket e szanálási eljárás következtében leírtak. Az ilyen keresetek megkérdőjelezik a szanálási határozat alapját képező valamennyi értékelést, mivel a tőke összetétele ezen értékelés objektív adatai közé tartozik, ennélfogva meghiúsulnának mind maga a szanálási eljárás, mind a 2014/59 irányelv által kitűzött célok (Banco Santander [Banco Popular bankszanálás] ítélet, 43. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">60</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülményekre figyelemmel a Bíróság a Banco Santander (Banco Popular bankszanálás) ítélet 44. pontjában megállapította, hogy a 2014/59 irányelv 34. cikke (1) bekezdése a) pontjának, 53. cikke (1) és (3) bekezdésének, valamint 60. cikke (2) bekezdése első albekezdése b) és c) pontjának végrehajtása kizárja, hogy a 2003/71 irányelv 6. cikke szerinti, felelősség megállapítása iránti keresetet vagy a részvényjegyzésre vonatkozó szerződés semmisségének a megállapítása iránti, nemzeti jogban előírt keresetet indítsanak a tájékoztatót kibocsátó hitelintézettel vagy befektetési vállalkozással, vagy azok jogutódjával szemben az e rendelkezéseken alapuló szanálási határozat elfogadását követően.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">61</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben, jóllehet a C‑779/22. és a C‑794/22. sz. ügy felperesei eredetileg a Banco Popular részvényeitől eltérő tőkeinstrumentumokat vásároltak, az előzetes döntéshozatal iránti kérelmekben szolgáltatott információkból az tűnik ki, hogy ezeket az instrumentumokat a Banco Popular részvényeivé alakították át már e bank szanálását megelőzően, és e bank szanálása keretében az ezen átalakításból származó részvényeket az említett bank hitelezői feltőkésítése céljából leírási és átalakítási intézkedés alá vonták. A fenti megfontolásokra tekintettel a 2014/59 irányelvnek a jelen ítélet előző pontjában említett rendelkezései tehát akadályát képezik annak, hogy az ilyen tőkeinstrumentumokat megszerző személyek a szanálási határozat elfogadását követően ilyen, felelősség megállapítása iránti keresetet vagy ilyen, az említett instrumentumok megvásárlására vonatkozó szerződés semmisségének megállapítása iránti keresetet indítsanak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">62</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti megfontolások összességére figyelemmel a C‑779/22. és a C‑794/22. sz. ügyben előterjesztett kérdésekre azt a választ kell adni, hogy a 2014/59 irányelv 34. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontját, 53. cikkének (1) és (3) bekezdését, valamint 60. cikke (2) bekezdése első albekezdésének b) és c) pontját úgy kell együttesen értelmezni, hogy azokkal ellentétes az, ha a szanálási eljárás alá vont hitelintézet alaptőkéjében fennálló részvények teljes leírását követően azok a személyek, akik olyan tőkeinstrumentumokat vásároltak, amelyeket a hitelintézettel szembeni szanálási intézkedések elfogadását megelőzően e hitelintézet részvényeivé alakítottak át, a tájékoztatóban szolgáltatott hibás és téves információk miatt felelősség megállapítása iránti keresetet indítanak az említett hitelintézettel vagy annak jogutódjával szemben, amint azt a 2003/71 irányelv 6. cikke előírja, vagy az e tőkeinstrumentumokra vonatkozó jegyzési szerződés nemzeti jog szerinti semmisségének megállapítása iránti olyan keresetet, amely – visszaható hatályára tekintettel – az eredetileg megszerzett, majd részvényekké átalakított, említett tőkeinstrumentumok ellenértékének az e szerződés megkötésének időpontjától számított kamatokkal növelt visszafizetéséhez vezet.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A C‑775/22. sz. ügyben előterjesztett egyetlen kérdésről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">63</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Elöljáróban emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a nemzeti bíróságok és a Bíróság között az EUMSZ 267. cikkel bevezetett együttműködési eljárás keretében a Bíróság feladata, hogy a nemzeti bíróságnak az előtte folyamatban lévő ügy eldöntéséhez hasznos választ adjon. Következésképpen, még ha a kérdést előterjesztő bíróság formálisan az uniós jog egy bizonyos rendelkezésének értelmezésére korlátozta is kérdését, az ilyen körülmény nem képezi akadályát annak, hogy a Bíróság a nemzeti bíróság részére az uniós jognak az előtte folyamatban lévő ügy elbírálásához hasznos, valamennyi értelmezési szempontját megadja, függetlenül attól, hogy a nemzeti bíróság kérdései megfogalmazásában utalt‑e azokra, vagy sem. E tekintetben a Bíróságnak kell a nemzeti bíróság által szolgáltatott információk összessége, és különösen az előzetes döntéshozatalra utaló határozat indokolása alapján meghatározni az említett jog azon rendelkezéseit, amelyeknek az értelmezése az alapjogvita tárgyára figyelemmel szükséges (lásd ebben az értelemben: 2019. szeptember 18‑i VIPA ítélet, C‑222/18, EU:C:2019:751, 50. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat, 2022. június 30‑i Valstybės sienos apsaugos tarnyba és társai ítélet, C‑72/22 PPU, EU:C:2022:505, 51. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">64</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Jóllehet a C‑775/22. sz. ügyben előterjesztett kérdés elsősorban a 2014/59 irányelv 53. cikke (3) bekezdésének és 60. cikke (2) bekezdése első albekezdése b) és c) pontjának értelmezésére vonatkozik, meg kell állapítani, hogy e rendelkezések kizárólag azt szabályozzák, hogy a leírási intézkedés milyen hatásokat gyakorol a szanálás alatt álló hitelintézet részvényeseinek és hitelezőinek jogaira. Mindazonáltal, az ebben az ügyben szóban forgó alárendelt kötvényeket azonban csak e bank szanálása keretében alakították át a Banco Popular részvényeivé, és az ezen átalakításból származó részvényeket azonnal átruházták a Banco Santanderre, anélkül hogy azokat leírták volna. Márpedig egy ilyen részvényátruházás hatásait többek között ezen irányelv 38. cikkének rendelkezései szabályozzák.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">65</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülményekre figyelemmel úgy kell érteni, hogy a C‑775/22. sz. ügyben előterjesztett egyetlen kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy úgy kell‑e értelmezni a 2014/59 irányelv rendelkezéseit, és különösen 34. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontját, valamint 38. cikkét, hogy azokkal ellentétes az, ha egy szanálás alatt álló hitelintézet alaptőkéje részvényeinek teljes leírását követően azok a személyek, akik olyan tőkeinstrumentumokat szereztek, amelyeket ezen eljárás keretében e hitelintézet részvényeivé alakítottak át, amelyeket ezt követően egy másik hitelintézetre ruháztak át, ez utóbbi hitelintézettel szemben az említett tőkeinstrumentumok jegyzésére vonatkozó szerződés semmisségének megállapítása iránti keresetet nyújtanak be az utóbbi hitelintézettel szemben a nemzeti jog alapján, amely – visszaható hatályára figyelemmel – az említett tőkeinstrumentumok ellenértékének az e szerződés megkötésének időpontjától számított kamatokkal növelt összegének visszafizetéséhez vezethet.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">66</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a 2014/59 irányelv 37. cikke (3) bekezdésének a) és d) pontja, valamint (4) bekezdése értelmében a szanálási hatóságok a hitelezői feltőkésítési eszközt kombinálhatják az üzletértékesítési eszközzel. Amint az ezen irányelv 2. cikkének 57. és 58. pontjából kitűnik, ha ezen instrumentumok közül az első leírási és átalakítási hatásköröket foglal magában, a második többek között a szanálás alatt álló intézmény által kibocsátott részvényeknek vagy egyéb, tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumoknak az áthidaló intézménytől eltérő vásárlóhoz való átadásából áll.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">67</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig az említett irányelv 38. cikke (1), (4) és (6) bekezdésének rendelkezéseiből az következik, hogy mivel e második eszköz keretében a részvények vagy más, tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok tulajdonjoga átszáll a vásárlóra, az eredeti tulajdonosok nemcsak a tulajdonukat, hanem a szanálás alatt álló hitelintézet „részvényesének” vagy „hitelezőjének” minőségét is elveszítik. Ezenfelül, ugyanezen irányelv 38. cikke (9) bekezdésének a) pontja pontosítja, hogy a részvények vagy egyéb, tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok vevőhöz történő átadásának azonnali joghatással kell bírnia.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">68</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Úgy tűnik tehát, hogy a szanálás alatt álló azon hitelintézet korábbi részvényesei, amelynek részvényeit a szanálás keretében ruházták át, már nem részvényesei sem e hitelintézetnek, sem pedig a jogutódjának. Amint azt a 2014/59 irányelv 38. cikkének (13) bekezdése megerősíti, elveszítik a jogaikat az átadott eszközök, jogok és kötelezettségek felett vagy azokhoz kapcsolódóan.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">69</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ez utóbbi rendelkezés a 2014/59 irányelv 53. cikkének (3) bekezdéséhez és 60. cikke (2) bekezdése első albekezdésének b) pontjához hasonlóan akadályát képezi annak, hogy a hitelezők és részvényesek visszaható hatállyal meghiúsíthassák a szanálási eljárást, valamint az általa követett célokat azáltal, hogy a szanálást követően keresetet indítanak a részvényekre vagy részvényekké átalakított tőkeinstrumentumok jegyzésére vonatkozó szerződés semmisségének megállapítása iránt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">70</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenfelül, egy ilyen kereset lehetővé tehetné a hitelezők és részvényesek számára, hogy visszamenőleges hatállyal elkerülhessék azokat a veszteségeket, amelyeket elsődlegesen az ezen irányelv 34. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt elv alapján kell viselniük. E tekintetben az a körülmény, hogy az alapügyben szóban forgó tőkeinstrumentumokat a szanálási eljárás keretében átalakították és átruházták, nem alkalmas arra, hogy megkülönböztesse ezen instrumentumokat a Banco Santander (Banco Popular bankszanálás) ítélet alapjául szolgáló ügyben jegyzett azon részvényektől, amelyeket az ugyanezen szanálási eljárás által követett célok megvalósítása érdekében leírtak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">71</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Azt az értelmezést, amely szerint a 2014/59 irányelv rendelkezéseivel ellentétes az ilyen semmisség megállapítása iránti kereset benyújtása, nem kérdőjelezik meg az alapeljárás felpereseinek a jelen ítélet 36–38. pontjában összefoglalt érvei.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">72</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami először is a – többek között – a 2014/59 irányelv 64. cikke (4) bekezdésének b) pontjában és 68. cikkének (4) bekezdésében említett, valamely szerződéses kötelezettségnek a szanálási határozattól eltérő okokból történő felmondásához való jogot illeti, az ezen irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 82. pontjában szereplő jogi fogalommeghatározásból az következik, hogy a „felmondási jog” ex nunc hatállyal megszüntethet vagy módosíthat egy szerződést.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">73</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezzel szemben a semmisség megállapítása iránti kereset ex tunc hatállyal keletkeztethet joghatást, ami azzal a kockázattal jár, hogy visszamenőleges hatállyal megkérdőjelezi a szanálási eljárás alá vont banki intézményt az e részvényesekhez kötő szerződéses viszonyokat, és ezért visszamenőlegesen megváltoztatja az alaptőke azon összetételét, amelyen a szanálási intézkedés alapul. Mindenesetre, mind a felmondási jog gyakorlása, mind pedig a semmisség megállapítása iránti kereset egy olyan szerződés fennállását feltételezi, amely semmissé nyilvánítható vagy felmondható. Mindazonáltal, amint az a jelen ítélet 67. és 68. pontjában megállapításra került, a részvények és a tulajdonviszonyt megtestesítő egyéb instrumentumok átruházása azzal a hatással jár, hogy megszünteti azokat a szerződéses kapcsolatokat, amelyek ezen átruházást megelőzően a szanálási eljárás alá vont banki intézmény és annak részvényesei, valamint hitelezői között fennálltak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">74</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami, másodsorban, a 2014/59 irányelv 34. cikke (1) bekezdésének g) pontjában említett célkitűzést illeti, meg kell állapítani, hogy bár e rendelkezés azt írja elő, hogy egyetlen hitelező sem viselhet annál nagyobb veszteséget, mint amelyet akkor viselt volna, ha a szanálás alatt álló intézményt rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében számolták volna fel, magának e rendelkezésnek a szövegéből az következik, hogy e célkitűzést az említett irányelv „73–75. cikk[e] szerinti biztosítékokkal összhangban” kell biztosítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">75</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2014/59 irányelv 73. cikkének b) pontja értelmében a szanálási eljárás során el kell ismerni a részvényesek és hitelezők követeléseik oly módon történő visszafizetéséhez vagy kompenzációjához való jogát, amely nem lehet alacsonyabb annál, mint amelyet akkor hajtottak volna be, ha a szóban forgó intézmény vagy vállalkozás egészét rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében számolták volna fel. E tekintetben ezen irányelv 75. cikke pontosítja, hogy a részvényesek jogosultak arra, hogy megkapják a szanálás során elszenvedett veszteségek és az azon veszteségek közötti különbözetet, amelyet a rendes felszámolás keretében szenvedtek volna el (lásd ebben az értelemben: Banco Santander [Banco Popular bankszanálás] ítélet, 48. és 50. pont].</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">76</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett irányelv 74. cikkének (1) bekezdése szerint az előző pontban említett védintézkedések alkalmazásának feltétele egy független személy általi értékelés elvégzése, amely a szanálási intézkedés végrehajtását követően a lehető leghamarabb elvégzi a részvényesekkel és a hitelezőkkel szemben tanúsított tényleges bánásmód és azon bánásmód utólagos összehasonlítását, amelyben e személyek a rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében részesültek volna.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">77</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig az a körülmény, hogy a 2014/59 irányelv a szanálás alatt álló bank részvényesei és hitelezői érdekeinek védelmét célzó ilyen különös szabályozást ír elő, kizárja, hogy e részvényesek vagy hitelezők a szanálási eljárás lefolytatását követően semmisség megállapítása iránti kereseteket indíthassanak annak érdekében, hogy az e 74. cikkben előírt értékelés eredményétől függetlenül elérjék az érintett tőkeinstrumentumok megszerzéséért kifizetett összeg visszatérítését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">78</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben ez annál is inkább így van, tekintettel arra a tényre, hogy az alapügyben szóban forgó visszatérítést a szanálás alatt álló hitelintézet jogutódjától kérik, míg az ezen irányelv 101. cikke (1) bekezdésének e) pontjával összefüggésben értelmezett 75. cikkében előírt kifizetés nem e jogutódot, hanem a szanálás‑finanszírozási rendszert terheli.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">79</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyébiránt az alapeljárás felperesei lényegében a hatékony bírói jogvédelemhez való joguk korlátozására hivatkoztak azon jogukat illetően, hogy keresetet indíthassanak a részvényekre vagy saját tőkeinstrumentumokra átalakított tőkeinstrumentumok jegyzésére vonatkozó szerződés semmisségének megállapítása iránt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">80</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a Charta 47. cikkében foglalt, bírói jogvédelemhez való jog nem jelent abszolút jogosultságot, és annak gyakorlását az Unió által követett közérdekű célkitűzések korlátozhatják. Következésképpen, amint az a Charta 52. cikkének (1) bekezdéséből kitűnik, ezen alapvető jog korlátozható, feltéve hogy e korlátozások ténylegesen az elérni kívánt közérdekű céloknak felelnek meg, és a kitűzött cél tekintetében nem jelentenek aránytalan és elviselhetetlen beavatkozást, amely épp az így biztosított jog lényegét sértené (2019. december 19‑i Deutsche Umwelthilfe ítélet, C‑752/18, EU:C:2019:1114, 44. pont; Banco Santander [Banco Popular bankszanálás] ítélet, 47. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">81</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenfelül, a Bíróság már megállapította, hogy jóllehet egyértelmű közérdek fűződik annak biztosításához, hogy a befektetők védelme az egész Unióban erős és egységes legyen, ez az érdek nem tekinthető úgy, mint amely minden körülmények között érvényesül a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítására irányuló közérdekkel szemben (lásd ebben az értelemben: 2016. július 19‑i Kotnik és társai ítélet, C‑526/14, EU:C:2016:570, 91. pont; 2016. november 8‑i Dowling és társai ítélet, C‑41/15, EU:C:2016:836, 54. pont; Banco Santander (Banco Popular bankszanálás), 36. pont.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">82</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig, amint arra a jelen ítélet 55. pontja emlékeztetett, a 2014/59 irányelv azzal, hogy elsődlegesen a részvényesekre hárítja valamely hitelintézet vagy befektetési vállalkozás által elszenvedett veszteségeket, az Unió pénzügyi rendszere stabilitásának biztosítására irányul. Ezenkívül ezen irányelv (49) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 32. cikkének (1) és (5) bekezdéséből kitűnik, hogy egy ilyen eljárást csak ilyen kivételes és rendkívüli és kifejezetten sürgősséget igénylő gazdasági körülmények között lehet alkalmazni, amennyiben a szóban forgó hitelintézet vagy befektetési vállalkozás nem számolható fel rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében az uniós pénzügyi rendszer destabilizálása nélkül.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">83</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Bár a 2014/59 irányelv rendelkezései megakadályozzák a C‑775/22. sz. ügy alapeljárásának felpereseit abban, hogy a szanálási határozat elfogadását követően semmisség megállapítása iránti keresetet nyújtsanak be az alapügyben szóban forgó sajáttőke‑instrumentumok megszerzésének időpontjában kifizetett összegek visszatérítése érdekében, mindazonáltal az ezen irányelv 73–75. cikkében előírt védelmi mechanizmus alapján visszatérítést vagy kártalanítást kérhetnek, és e célból bírósági keresetet nyújthatnak be. Márpedig a Bíróság már kimondta, hogy az említett irányelv 74. cikkében e célból előírt értékelés a szanálásról szóló határozattól függetlenül vitatható (Banco Santander [Banco Popular bankszanálás] ítélet, 49. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">84</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenfelül, a szanálási program jóváhagyásáról szóló bizottsági határozatból következő szanálási intézkedés az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése alapján megsemmisítés iránti kereset tárgyát képezheti (lásd ebben az értelemben: 2024. június 18‑i Bizottság kontra ESZT ítélet, C‑551/22 P, EU:C:2024:520, 96. pont). Egy ilyen kereset hozzájárul a részvényesek és a hitelezők hatékony bírói jogvédelméhez, mivel a szanálási intézkedés esetleges megsemmisítése lehetővé tenné a részvényekké vagy saját tőkeinstrumentumokká átalakított tőkeinstrumentumok jegyzésére vonatkozó szerződés semmisségének megállapítása iránti kereset megindítását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">85</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti megfontolások összességére figyelemmel a C‑775/22. sz. ügyben előterjesztett egyetlen kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2014/59 irányelv rendelkezéseit, és különösen 34. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontját, valamint 38. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az, ha egy szanálás alatt álló hitelintézet alaptőkéje részvényeinek teljes leírását követően azok a személyek, akik olyan tőkeinstrumentumokat szereztek, amelyeket ezen eljárás keretében e hitelintézet részvényeivé alakítottak át, amelyeket ezt követően egy másik hitelintézetre ruháztak át, ez utóbbi hitelintézettel szemben az említett tőkeinstrumentumok jegyzésére vonatkozó szerződés semmisségének megállapítása iránti keresetet nyújtanak be az utóbbi hitelintézettel szemben a nemzeti jog alapján, amely – visszaható hatályára figyelemmel – az említett tőkeinstrumentumok ellenértékének az e szerződés megkötésének időpontjától számított kamatokkal növelt összegének visszafizetéséhez vezethet.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A költségekről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">86</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C41DispositifIntroduction" id="para-225" title="page-27">
      A fenti indokok alapján a Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott:
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15‑i 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 34. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontját, 53. cikkének (1) és (3) bekezdését, valamint 60. cikke (2) bekezdése első albekezdésének b) és c) pontját</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C32Dispositifmarge1" id="para-227" title="page-27">
      a következőképpen kell értelmezni:
    </p>
    <p class="C32Dispositifmarge1" id="para-228" title="page-27">
      azokkal ellentétes az, ha a szanálási eljárás alá vont hitelintézet alaptőkéjében fennálló részvények teljes leírását követően azok a személyek, akik olyan tőkeinstrumentumokat vásároltak, amelyeket a hitelintézettel szembeni szanálási intézkedések elfogadását megelőzően e hitelintézet részvényeivé alakítottak át, a tájékoztatóban szolgáltatott hibás és téves információk miatt felelősség megállapítása iránti keresetet indítanak az említett hitelintézettel vagy annak jogutódjával szemben, amint azt az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról szóló, 2003. november 4‑i 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikke előírja, vagy az e tőkeinstrumentumokra vonatkozó jegyzési szerződés nemzeti jog szerinti semmisségének megállapítása iránti olyan keresetet, amely – visszaható hatályára tekintettel – az eredetileg megszerzett, majd részvényekké átalakított, említett tőkeinstrumentumok ellenértékének az e szerződés megkötésének időpontjától számított kamatokkal növelt visszafizetéséhez vezet.
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2014/59 irányelv rendelkezéseit, és különösen 34. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontját, valamint 38. cikkét</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C32Dispositifmarge1" id="para-230" title="page-27">
      a következőképpen kell értelmezni:
    </p>
    <p class="C32Dispositifmarge1" id="para-231" title="page-28">
      azokkal ellentétes az, ha egy szanálás alatt álló hitelintézet alaptőkéje részvényeinek teljes leírását követően azok a személyek, akik olyan tőkeinstrumentumokat szereztek, amelyeket ezen eljárás keretében e hitelintézet részvényeivé alakítottak át, amelyeket ezt követően egy másik hitelintézetre ruháztak át, ez utóbbi hitelintézettel szemben az említett tőkeinstrumentumok jegyzésére vonatkozó szerződés semmisségének megállapítása iránti keresetet nyújtanak be az utóbbi hitelintézettel szemben a nemzeti jog alapján, amely – visszaható hatályára figyelemmel – az említett tőkeinstrumentumok ellenértékének az e szerződés megkötésének időpontjától számított kamatokkal növelt összegének visszafizetéséhez vezethet.
    </p>
    <div class="signatures">
<p class="C77Signatures" id="para-232" title="page-28">
<span class="signatory">Aláírások</span>
</p>
</div>
    <div/>
  <hr class="note"/>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-1" href="#c-1">*</a>
</span>) Az eljárás nyelve: spanyol.</p>
</body>
</html>
