<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><CONCLUSION NNC="YES" xmlns:fmx="http://opoce" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.58-20161101.xd"><BIB.CONCLUSION><REF.CASE FILE="n.a."><NO.CASE>C-356/21</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62021CC0356</NO.CELEX><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2022:653">EU:C:2022:653</NO.ECLI><NO.SEQ>0001</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>1</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>22</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>22</PAGE.TOTAL></BIB.CONCLUSION><CURR.TITLE><PAGE.HEADER><P><HT TYPE="SC">Ćapeta főtanácsnok indítványa – C‑356/21. sz. ügy</HT></P><P><HT TYPE="SC">TP (Közszolgálati televízió audiovizuális szerkesztője)</HT></P></PAGE.HEADER></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">Tamara Ćapeta</HT></P><P><HT TYPE="UC">Főtanácsnok indítványa</HT></P><P>Az ismertetés napja: <DATE ISO="20220908">2022. szeptember 8.</DATE><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0001"><P>Eredeti nyelv: angol.</P></NOTE></P></TI><STI><P><HT TYPE="BOLD">C‑356/21. sz. ügy</HT></P><P>J. K.</P><P>kontra</P><P>TP S. A.;</P><P>a PTPA</P><P>részvételével</P><P><HT TYPE="NORMAL">(a Sąd Rejonowy dla m.st. Warszawy w Warszawie [varsói kerületi bíróság, Lengyelország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)</HT></P></STI></TITLE><INTERMEDIATE><INDEX IDX.CLOSE="”" SEPARATOR=" – " IDX.OPEN="„"><KEYWORD>Előzetes döntéshozatal</KEYWORD><KEYWORD>A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód</KEYWORD><KEYWORD>2000/78/EK irányelv</KEYWORD><KEYWORD>3. cikk</KEYWORD><KEYWORD>Szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalma</KEYWORD><KEYWORD>Önálló vállalkozó</KEYWORD><KEYWORD>Szerződés meghosszabbításának megtagadása</KEYWORD></INDEX></INTERMEDIATE><CONTENTS.CONCLUSION><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">I.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Bevezetés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0001"><NO.P>1.</NO.P><TXT>A TP – az állami televízióállomás – hétéves, egymást követő rövid távú szerződéseken alapuló munkakapcsolat után nem kötött új szerkesztői szerződést J. K‑val annak szexuális irányultsága miatt.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0002"><P>A kérdést előterjesztő bíróság az előzetes döntéshozatal iránti jelen kérelmet arra alapította, hogy a szerződéskötés megtagadását J. K. szexuális irányultsága indokolta. E bíróság feladata annak eldöntése, hogy megvalósult‑e hátrányos megkülönböztetés. E tekintetben lásd a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, <DATE ISO="20001127">2000. november 27‑i</DATE>, 2000/78/EK tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="303" PAGE.FIRST="16" DATE.PUB="2000">HL 2000. L 303., 16. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás: 5. fejezet, 4. kötet, 79. o.) (15) preambulumbekezdését, valamint a <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20130425">2013. április 25‑i</DATE> <NAME.CASE>Asociaţia Accept</NAME.CASE> ítéletet (<NO.CASE>C‑81/12</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:275">EU:C:2013:275</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0042">42.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>). A jelen indítványban tehát abból indulok ki, hogy szexuális irányultságon alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetés eredményezte a jogvitát.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0002"><NO.P>2.</NO.P><TXT>Megilleti‑e J. K‑t mint önálló vállalkozót a szexuális irányultságán alapuló hátrányos megkülönböztetéssel szembeni védelem a 2000/78 irányelv alapján?</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0003"><NO.P>3.</NO.P><TXT>A Sąd Rejonowy dla m.st. Warszawy w Warszawie (varsói kerületi bíróság, Lengyelország) főként a 2000/78 irányelv hatályának tisztázására kéri a Bíróságot.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0004"><NO.P>4.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban a hátrányos megkülönböztetés tilalma és a szerződési szabadság közötti összefüggés kérdését is felveti. Kétli, hogy összeegyeztethető lenne a 200/78 irányelvvel az olyan nemzeti jogi rendelkezés, amelynek értelmében a szexuális irányultság szempontként vehető figyelembe a szerződéses partner megválasztásánál.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="2"?><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">II.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Jogi háttér</HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Az Európai Unió joga</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0005"><NO.P>5.</NO.P><TXT>A 2000/78 irányelv (<QUOT.START CODE="201E" ID="QS0001" REF.END="QE0001"/>Az irányelv célja<QUOT.END REF.START="QS0001" CODE="201D" ID="QE0001"/> címet viselő) 1. cikke úgy rendelkezik, hogy az irányelv célja <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0002" REF.END="QE0002"/>a valláson, meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló, foglalkoztatás és munkavégzés során alkalmazott hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem általános kereteinek a meghatározása az egyenlő bánásmód elvének a tagállamokban történő megvalósítására tekintettel.<QUOT.END REF.START="QS0002" CODE="201D" ID="QE0002"/></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0006"><NO.P>6.</NO.P><TXT>Az említett irányelv (<QUOT.START CODE="201E" ID="QS0003" REF.END="QE0003"/>A hátrányos megkülönböztetés fogalma<QUOT.END REF.START="QS0003" CODE="201D" ID="QE0003"/> címet viselő) 2. cikke a következőképpen szól:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="002.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0004" REF.END="QE0004"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>Ezen irányelv alkalmazásában az <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0005" REF.END="QE0005"/>egyenlő bánásmód elve<QUOT.END REF.START="QS0005" CODE="00AB" ID="QE0005"/> azt jelenti, hogy az 1. cikkben említett okok alapján nem szabad semmiféle közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést tenni.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="002.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA><P>Az (1) bekezdés alkalmazásában:</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>közvetlen hátrányos megkülönböztetés akkor áll fenn, ha egy személy egy másikhoz képest kedvezőtlenebb elbánásban részesül, részesült vagy fog részesülni egy hasonló helyzetben az 1. cikkben hivatkozott okok bármelyike alapján;</TXT></NP></ITEM></LIST></ALINEA></PARAG><P>[…]</P><PARAG IDENTIFIER="002.005"><NO.PARAG>(5)</NO.PARAG><ALINEA>Ez az irányelv nem érinti a nemzeti jog által meghatározott olyan intézkedéseket, amelyek egy demokratikus társadalomban a közbiztonság és a közrend fenntartásához, a bűncselekmények megakadályozásához, az egészség védelméhez és mások jogainak és <HT TYPE="BOLD">szabadságának a védelméhez szükségesek</HT>.<QUOT.END REF.START="QS0004" CODE="201D" ID="QE0004"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0007"><NO.P>7.</NO.P><TXT>A 3. cikk szerint (amelynek címe <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0006" REF.END="QE0006"/>Az irányelv hatálya<QUOT.END REF.START="QS0006" CODE="201D" ID="QE0006"/>):</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="003.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0007" REF.END="QE0007"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA><P>A[z] [Unióra] átruházott hatáskörök korlátain belül ezt az irányelvet minden személyre alkalmazni kell, mind a köz‑, mind a magánszféra vonatkozásában, beleértve a köztestületeket [helyesen: az állami szerveket] is a következőkre tekintettel:</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>a munkavállaláshoz, önálló vállalkozáshoz, a foglalkozáshoz való hozzájutás feltételei, beleértve a kiválasztási és toborzási feltételeket [helyesen: a kiválasztás és a munkaerő‑felvétel feltételeit], bármely tevékenységi ágban és a szakmai hierarchia minden szintjén, beleértve az előmenetelt is;</TXT></NP></ITEM></LIST><P>[…]</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>c)</NO.P><TXT>alkalmazási és munkakörülmények [helyesen: alkalmazási és munkafeltételek], beleértve az elbocsátást és a díjazást;</TXT></NP></ITEM></LIST><P>[…]<QUOT.END REF.START="QS0007" CODE="201D" ID="QE0007"/></P></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="3"?><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">B.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A lengyel jog</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0008"><NO.P>8.</NO.P><TXT>A <DATE ISO="20101203">2010. december 3‑i</DATE> Ustawa o wdrożeniu niektórych przepisów prawa Unii Europejskiej w zakresie równego traktowania (az egyenlő bánásmód terén az európai uniós jog egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló törvény, Dziennik Ustaw, 2020., 2156. tétel – egységes szerkezetbe foglalt szöveg; a továbbiakban: az egyenlő bánásmódról szóló lengyel törvény) 2. cikkének (1) bekezdése szerint <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0008" REF.END="QE0008"/>a törvény a természetes személyekre, a jogi személyekre és azon jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egységekre alkalmazandó, amelyeket a törvény jogképességgel ruház fel.<QUOT.END REF.START="QS0008" CODE="201D" ID="QE0008"/></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0009"><NO.P>9.</NO.P><TXT>Pontosabban, az egyenlő bánásmódról szóló lengyel törvény 4. cikkének 2) pontja arra utal, hogy e törvényt alkalmazni kell <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0009" REF.END="QE0009"/>a gazdasági vagy szakmai tevékenység megkezdésének és folytatásának feltételei[re], különösen munkaviszony vagy polgári jogi szerződésen alapuló munkavégzés keretében<QUOT.END REF.START="QS0009" CODE="201D" ID="QE0009"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0010"><NO.P>10.</NO.P><TXT>Az egyenlő bánásmódról szóló lengyel törvény 5. cikkének 3. pontja úgy szól, hogy e törvény nem alkalmazható <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0010" REF.END="QE0010"/>a szerződéses partner szabad megválasztás[ára], feltéve hogy az nem a nemen, a faji vagy etnikai származáson vagy a nemzetiségen alapul<QUOT.END REF.START="QS0010" CODE="201D" ID="QE0010"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0011"><NO.P>11.</NO.P><TXT>Az egyenlő bánásmódról szóló lengyel törvény 8. cikke a következőképpen szól:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="008.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0011" REF.END="QE0011"/>1.</NO.PARAG><ALINEA><P>Tilos minden nemen, faji vagy etnikai származáson, nemzetiségen, valláson, meggyőződésen, világnézeten, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés a következők tekintetében:</P><P>[…]</P><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P>2)</NO.P><TXT>a gazdasági vagy szakmai tevékenység megkezdésének és folytatásának feltételei, különösen munkaviszony vagy polgári jogi szerződésen alapuló munkavégzés keretében<QUOT.END REF.START="QS0011" CODE="201D" ID="QE0011"/>.</TXT></NP></ITEM></LIST></ALINEA><ALINEA>[…]</ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0012"><NO.P>12.</NO.P><TXT>Az egyenlő bánásmódról szóló lengyel törvény 13. cikke a következőképpen szól:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="013.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0012" REF.END="QE0012"/>1.</NO.PARAG><ALINEA>Bárki, akivel szemben az egyenlő bánásmód elvét megsértették, kártérítésre jogosult.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="013.002"><NO.PARAG>2.</NO.PARAG><ALINEA>Az egyenlő bánásmód elvének megsértésével kapcsolatos ügyekben az <DATE ISO="19640423">1964. április 23‑i</DATE> [ustawa – Kodeks cywilny (a polgári törvénykönyvről szóló törvény)] […] rendelkezései alkalmazandók.<QUOT.END REF.START="QS0012" CODE="201D" ID="QE0012"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">III.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0013"><NO.P>13.</NO.P><TXT>2010 és 2017 között J. K. <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0013" REF.END="QE0013"/>önálló vállalkozóként<QUOT.END REF.START="QS0013" CODE="201D" ID="QE0013"/> egy sor egymást követő rövidtávú szerződést kötött a TP‑vel, amely Lengyelországban országos állami televíziócsatornát működtető olyan társaság, amelynek egyedüli tulajdonosa az államkincstár.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0014"><NO.P>14.</NO.P><TXT>J. K. e szerződések alapján montázsműsorokhoz, előzetesekhez vagy kommentárokhoz használt anyagokat készített, amelyeket a későbbiekben a csatorna az önreklámozásra szolgáló anyagokhoz használt fel. J. K. a tevékenységét a csatorna Redakcja Oprawy i Promocji<?PAGE NO="4"?> Programu 1 (Az 1‑es program műsorszolgáltatási és terjesztési szerkesztősége) belső szervezeti egysége keretében végezte, amelynek vezetője W. S. volt. A megkötött vállalkozási szerződések keretében J. K. heti ügyeleteket látott el, amelyek során a csatorna önreklámozására szolgáló műsorokhoz készített anyagokat. J. K. közvetlen felettese, W. S. úgy osztotta be az ügyeleteket J. K. és az ugyanazon tevékenységet végző másik újságíró között, hogy mindegyikük havonta kétheti ügyeletet lásson el.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0015"><NO.P>15.</NO.P><TXT>2017 augusztusától előirányozták TP belső szervezeti felépítésének átszervezését, amelynek keretében J. K. feladatait egy új szervezeti egységnek, az Agencja Kreacji, Reklamy i Oprawy‑nak (grafikák és reklámok létrehozásával foglalkozó ügynökség) tervezték átadni. A TP az átszervezés lebonyolítására és az új ügynökséghez átkerülő munkatársak ellenőrzésére két új munkavállalót jelölt ki.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0016"><NO.P>16.</NO.P><TXT>A 2017 októbere végén és novembere elején tartott megbeszéléseken – amelyeken részt vett az átszervezésért felelős új munkavállalók egyike – J. K. pozitív értékelést kapott, és az ellenőrzésnek megfelelő munkatársak közé sorolták.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0017"><NO.P>17.</NO.P><TXT><DATE ISO="20171120">2017. november 20‑án</DATE> J. K. és a TP egy hónapos időtartamra szóló vállalkozási szerződést kötött egymással.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0018"><NO.P>18.</NO.P><TXT>J. K. <DATE ISO="20171129">2017. november 29‑én</DATE> megkapta a 2017. decemberi munkaidő‑beosztását. Összesen két hétre szólt, az első hét <DATE ISO="20171207">2017. december 7‑én</DATE>, a második pedig <DATE ISO="20171221">2017. december 21‑én</DATE> kezdődött.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0019"><NO.P>19.</NO.P><TXT><DATE ISO="20171204">2017. december 4‑én</DATE> J. K. és élettársa a YouTube‑csatornáján videóklipet tett közzé egy karácsonyi dalról, amely az azonos nemű párokkal szembeni toleranciát népszerűsítette.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0020"><NO.P>20.</NO.P><TXT>Két nappal később, <DATE ISO="20171206">2017. december 6‑án</DATE> J. K. a TP‑től e‑mail üzenetet kapott a <DATE ISO="20171207">2017. december 7‑én</DATE> kezdődő ügyelet lemondásáról.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0021"><NO.P>21.</NO.P><TXT><DATE ISO="20171220">2017. december 20‑án</DATE> J. K‑t arról tájékoztatták, hogy a <DATE ISO="20171221">2017. december 21</DATE>‑től tervezett ügyeleten sem kell megjelennie. Következésképpen J. K. 2017 decemberében nem látott el a szerződésben meghatározott ügyeletet, és – amint azt a tárgyaláson tisztázta – nem is kapott fizetést ezért a szerződés szerinti szolgáltatásért.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0022"><NO.P>22.</NO.P><TXT>Végül J. K. és a TP nem kötött új szerződést egymással (2018 januárjára). Az előzetes döntéshozatalra utaló határozat szerint a J. K‑val való együttműködés megszüntetéséről szóló döntést az átszervezés végrehajtásáért felelős személyek hozták meg.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0023"><NO.P>23.</NO.P><TXT>J K. a Sąd Rejonowy dla m.st. Warszawy w Warszawiéhoz (varsói kerületi bíróság) mint kérdést előterjesztő bírósághoz benyújtott kérelmében <FT TYPE="DECIMAL">47924,92</FT> zloty (PLN) (hozzávetőleg <FT TYPE="NUMBER">10130</FT> euró) összeg kereset benyújtása időpontjától a fizetés időpontjáig számított törvényes késedelmi kamatokkal növelt összegének megfizetését kéri. Ez <FT TYPE="DECIMAL">35943,69</FT> PLN (hozzávetőleg 7600 euró) összegű vagyoni kártérítésből, valamint <FT TYPE="DECIMAL">11981,23</FT> PLN (hozzávetőleg 2530 euró) összegű, abból eredő nem vagyoni kártérítésből tevődik össze, hogy a gazdasági tevékenység különösen polgári jogi szerződés alapján történő megkezdésének és folytatásának feltételeire vonatkozó, a szexuális irányultságon alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetés miatt sérült az egyenlő bánásmód elve.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="5"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0024"><NO.P>24.</NO.P><TXT>J. K. keresetét arra alapítja, hogy a TP szexuális irányultságon alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósított meg vele szemben. Az ügyelet lemondásának és a TP‑vel való együttműködés megszüntetésének J. K. szerint valószínűleg a fent említett karácsonyi videoklip YouTube‑on történő közzététele volt az oka.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0025"><NO.P>25.</NO.P><TXT>A TP a kereset elutasítását kéri azzal az indokkal, hogy sem a gyakorlata, sem a jogszabályok nem nyújtanak garanciát a üzleti szerződések meghosszabbítására.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0026"><NO.P>26.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság szerint nem egyértelmű, hogy az önálló vállalkozókra milyen mértékben terjed ki a 2000/78 irányelvben biztosított védelem. Kétségei vannak azzal kapcsolatban is, hogy összeegyeztethető‑e az említett irányelvvel az egyenlő bánásmódról szóló lengyel törvény – általa az ügy körülményeire alkalmazandónak tartott – 5. cikkének 3. pontja.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0027"><NO.P>27.</NO.P><TXT>Ilyen körülmények között a Sąd Rejonowy dla m.st. Warszawy w Warszawie (varsói kerületi bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0014" REF.END="QE0014"/>Úgy kell‑e értelmezni a [2000/78 irányelv] 3. cikke (1) bekezdésének a) és c) pontját, hogy azok kizárhatják a [2000/78 irányelv] hatálya alól a szerződéses partner szabad megválasztását és következésképpen a nemzeti jogban a [2000/78 irányelv] 17. cikke alapján előírt szankciók alkalmazását – feltéve, hogy e választás nem a nemen, a faji vagy etnikai származáson vagy a nemzetiségen alapul – abban az esetben, ha a hátrányos megkülönböztetés a gazdasági tevékenységet önálló vállalkozás keretében folytató természetes személy munkavégzésének alapjául szolgáló polgári jogi szerződés megkötésének megtagadásában nyilvánul meg, és ezen elutasítás okát a lehetséges szerződéses partner szexuális irányultsága képezi?<QUOT.END REF.START="QS0014" CODE="201D" ID="QE0014"/></P></QUOT.S></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0028"><NO.P>28.</NO.P><TXT>Írásbeli észrevételeket J. K., a belga, a holland, a lengyel és a portugál kormány, valamint az Európai Bizottság nyújtott be. A Bíróság <DATE ISO="20220531">2022. május 31‑én</DATE> tárgyalást tartott, amelyen J. K., a lengyel kormány és a Bizottság szóbeli érveket terjesztett elő.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">IV.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Elemzés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0029"><NO.P>29.</NO.P><TXT>Értelmezésem szerint a kérdést előterjesztő bíróság kérdésével lényegében annak megállapítását kéri, hogy köteles‑e alkalmazni az egyenlő bánásmódról szóló lengyel törvény 5. cikkének 3. pontját, amikor arról dönt, hogy a TP köteles‑e kártérítést fizetni J. K.‑nak a szexuális irányultságán alapuló hátrányos megkülönböztetéséért.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0030"><NO.P>30.</NO.P><TXT>Az uniós jog alapján ez attól függ, hogy alkalmazható‑e a 2000/78 irányelv. Ha J. K. hivatkozhat ezen irányelv 3. cikkére annak kizárása céljából, hogy a TP a vele való szerződéskötés elutasításának okaként figyelembe vehesse J. K. szexuális irányultságát, a kérdést előterjesztő bíróság az ügy elbírálása során köteles mellőzni az egyenlő bánásmódról szóló lengyel törvény 5. cikke 3. pontjának alkalmazását.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0031"><NO.P>31.</NO.P><TXT>Az bír tehát relevanciával, hogy a szerződéskötésnek valamely potenciális szerződéses partner szexuális irányultsága okán történő megtagadása a 2000/78 irányelv hatálya alá tartozik, pontosabban, hogy az ilyen szerződés az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0015" REF.END="QE0015"/>önálló vállalkozáshoz […] való hozzájutás]<QUOT.END REF.START="QS0015" CODE="201D" ID="QE0015"/> 2000/78 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti feltételének minősül‑e.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="6"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0032"><NO.P>32.</NO.P><TXT>A jelen ügyben fennálló helyzet sajátossága miatt a 2000/78 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének c) pontja is releváns és alkalmazandó lehet.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0033"><NO.P>33.</NO.P><TXT>Ennélfogva a következőképpen járok el. Először azt vizsgálom meg, hogy a 2000/78 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja kiterjed‑e a jelen ügyben fennállóhoz hasonló helyzetekre (A). E tekintetben kifejtem, hogyan értendő az e rendelkezésben használt önálló vállalkozás kifejezés, és hogyan határolható el – ha egyáltalán elhatárolható – az áruk és szolgáltatások nyújtásának fogalmától. Ezt követően azzal fogok érvelni, hogy az egyedi szerződések megkötése az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0016" REF.END="QE0016"/>önálló vállalkozáshoz […] való hozzájutás feltételei<QUOT.END REF.START="QS0016" CODE="201D" ID="QE0016"/> 2000/78 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti fogalmába tartozik. Az ezt követő részben – a B. részben – röviden megvizsgálom, hogy alkalmazható‑e ezen irányelv 3. cikke (1) bekezdésének c) pontja a jelen ügyre, mivel a kérdést előterjesztő bíróság a kérdésének szövegében erre a rendelkezésre is hivatkozott. Miután megállapítottam, hogy mindkét rendelkezés alkalmazandó, azt vizsgálom meg, hogy az egyenlő bánásmódról szóló lengyel törvény 5. cikkének 3. pontjában átültetett szerződési szabadság lehetővé teszi‑e a 2000/78 irányelv alkalmazásának kizárását (C), és ha nem, az milyen következményekkel jár az egyenlő bánásmódról szóló lengyel törvény 5. cikkének 3. pontjára nézve, és az uniós jog alapján a kérdést előterjesztő bíróságot milyen kötelezettségek terhelik (D).</TXT></NP.ECR><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A 2000/78 irányelv 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának alkalmazhatóságáról</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0034"><NO.P>34.</NO.P><TXT>A 2000/78 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint a 2000/78 irányelv <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0017" REF.END="QE0017"/>a munkavállaláshoz, önálló vállalkozáshoz, a foglalkozáshoz való hozzájutás feltételei[re]<QUOT.END REF.START="QS0017" CODE="201D" ID="QE0017"/> alkalmazandó.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0035"><NO.P>35.</NO.P><TXT>E rendelkezés tehát kifejezetten utal az önálló vállalkozókra. A jelen eljárás egyik résztvevője sem vitatta J. K. önálló vállalkozói minőségét. Miért vetődik fel tehát egyáltalán e rendelkezés alkalmazhatóságának kérdése?</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0036"><NO.P>36.</NO.P><TXT>Először is – ahogyan azt a kérdést előterjesztő bíróság az előzetes döntéshozatalra utaló határozatában felvetette –, a Bíróság még nem tisztázta az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0018" REF.END="QE0018"/>önálló vállalkozás<QUOT.END REF.START="QS0018" CODE="201D" ID="QE0018"/> 2000/78 irányelvben használt fogalmát. Mivel az irányelv nem utal vissza a tagállamok jogszabályaira, ezt a fogalmat önálló uniós jogi fogalomként kell értelmezni, amelynek jelentését és hatályát valójában a Bíróságnak kell tisztáznia.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0003"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20200625">2020. június 25‑i</DATE> <NAME.CASE>A és társai (Szélerőművek Aalter és Nevele területén)</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑24/19</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2020:503">EU:C:2020:503</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0075">75.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Az előzetes döntéshozatal iránti jelen kérelem tehát lehetőséget kínál erre a Bíróságnak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0037"><NO.P>37.</NO.P><TXT>Másodszor, a lengyel kormány azt állítja, hogy még ha J. K. önálló vállalkozó is, az ilyen személlyel való szerződéskötés nem feltétele az önálló vállalkozáshoz való hozzájutásnak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0038"><NO.P>38.</NO.P><TXT>Először is tehát kifejtem, hogy álláspontom szerint a 2000/78 irányelv szerinti <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0019" REF.END="QE0019"/>önálló vállalkozás<QUOT.END REF.START="QS0019" CODE="201D" ID="QE0019"/> magában foglalja az áruk és szolgáltatások nyújtását, ha azok az adott személy által a szóban forgó árukba vagy szolgáltatásokba befektetett személyes munkavégzésből állnak. Ezt követően kifejtem, hogy az önálló vállalkozó számára az önálló vállalkozáshoz való hozzájutás feltétele, hogy szerződést kössön azzal a személlyel, akinek részére személyesen kell munkát végeznie. Mindez arra enged következtetni, hogy a 2000/78 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja alkalmazandó a jelen ügyben fennállóhoz hasonló helyzetre.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="7"?><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">1.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Az önálló vállalkozás 2000/78 irányelv szerinti fogalma</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0039"><NO.P>39.</NO.P><TXT>A 2000/78 irányelv nem határozza meg az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0020" REF.END="QE0020"/>önálló vállalkozás<QUOT.END REF.START="QS0020" CODE="201D" ID="QE0020"/> fogalmát.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0040"><NO.P>40.</NO.P><TXT>A tudományos élet képviselői szerint az önálló vállalkozást gyakran maradványkategóriaként, <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0021" REF.END="QE0021"/>egyfajta fogalmi lerakóhelyként [használják], ahova mindazokat a munkakapcsolatokat rakják le, amelyek nem illeszkednek az alárendelt munkavégzés (gyakran szűk) fogalmába<QUOT.END REF.START="QS0021" CODE="201D" ID="QE0021"/>.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0004"><P>Countouris, N. és De Stefano, V., <HT TYPE="ITALIC">New trade union strategies for new forms of employment</HT>, ETUC, Brüsszel, 2019, 34. o.</P></NOTE> A munkavégzés bináris rendszerében tehát a munkát végző személy vagy alkalmazott, vagy önálló vállalkozó.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0005"><P>Countouris és De Stefano (Ibid.) tehát megjegyzi, hogy: <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0022" REF.END="QE0022"/>ha valaki nem alárendelt munkavállaló, ha munkáját nem munkáltató ellenőrzése vagy irányítása alatt végzi, ha nem üzleti vállalkozás részét képezi, vagy nem jár különösebb üzleti kockázattal, a legtöbb jogrendszer egyszerűen azt feltételezi, hogy a szóban forgó személy önálló vállalkozó.<QUOT.END REF.START="QS0022" CODE="201D" ID="QE0022"/></P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0041"><NO.P>41.</NO.P><TXT>Mi a helyzet azonban akkor, ha valamely személy munkavégzése egyúttal áruk vagy szolgáltatások mások számára történő nyújtásának is minősülhet? Az olyan személy, aki például díjazás ellenében vállalja, hogy valakinek a lakását kitakarítja, vagy valakinek a születésnapi partijára tortát süt, munkája révén szolgáltatást (takarítás) vagy árut (torta) nyújt. Ha a példában szereplő személyek így biztosítják a saját megélhetésüket, egyszerre tekinthetjük őket önálló vállalkozóknak és árut vagy szolgáltatást nyújtó személyeknek. Az áruik vevőiként vagy szolgáltatásaik igénybe vevőiként egyszerre <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0023" REF.END="QE0023"/>vesszük meg<QUOT.END REF.START="QS0023" CODE="201D" ID="QE0023"/> a munkájukat és annak végtermékét.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0042"><NO.P>42.</NO.P><TXT>Ilyen esetben vajon az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0024" REF.END="QE0024"/>önálló vállalkozás<QUOT.END REF.START="QS0024" CODE="201D" ID="QE0024"/> 2000/78 irányelvben meghatározott fogalmába tartoznak‑e az említett személyek?</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0043"><NO.P>43.</NO.P><TXT>Mielőtt folytatnám, megállok egy pillanatra, és kifejtem, miért vetődik fel egyáltalán a 2000/78 irányelv keretében az önálló vállalkozás, valamint az áruk és szolgáltatások nyújtása elhatárolásának kérdése.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0044"><NO.P>44.</NO.P><TXT>A szóban forgó irányelv egyike azoknak az irányelveknek, amelyeket a jelenlegi EUMSZ 19. cikk<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0006"><P>Ezt a jogalapot az Amszterdami Szerződés iktatta be a Szerződésekbe, és a 2000/78 irányelv elfogadásakor az az EK‑Szerződés 13. cikkében szerepelt.</P></NOTE> alapján fogadtak el, amely az Európai Uniót hatáskörrel ruházta fel a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemre vonatkozóan. A 2000/78 irányelv több okból, többek között szexuális irányultság alapján is tiltja a hátrányos megkülönböztetést.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0007"><P>A 2000/78 irányelv 1. cikkében foglaltak szerint az irányelv tiltja a valláson, meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetést.</P></NOTE> Ezen irányelv azonban nem léphet,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0008"><P>Az EUMSZ 19. cikk csak a Szerződések által az Unióra ruházott hatáskörök keretein belül hatalmazza fel az Uniót a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemre.</P></NOTE> és nem is lép fel általánosságban az említett tiltott okok alapján történő megkülönböztetés ellen. Az uniós jogalkotó az említett irányelv <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0025" REF.END="QE0025"/>csataterét<QUOT.END REF.START="QS0025" CODE="201D" ID="QE0025"/> a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0026" REF.END="QE0026"/>foglalkoztatás és munkavégzés<QUOT.END REF.START="QS0026" CODE="201D" ID="QE0026"/><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0009"><P>Lásd a 2000/78 irányelv címét és 1. cikkét.</P></NOTE> területére korlátozta.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0045"><NO.P>45.</NO.P><TXT>2008 óta ugyanakkor egy másik irányelvre irányuló javaslat is kidolgozás alatt áll az uniós jogalkotásban.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0010"><P>A személyek közötti, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslat (COM(2008) 426 végleges).</P></NOTE> Az említett irányelv célja – ha (és amennyiben) elfogadják<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0011"><P>A jogalkotási előzményekből kitűnik, hogy az irányelv elfogadását lassító legfontosabb tényezők a következők: egyrészt a fogyatékossággal élő személyek árukhoz és szolgáltatásokhoz való, hátrányos megkülönböztetéstől mentes hozzáférésének lehetővé tételével kapcsolatos költségek, másrészt pedig a szubszidiaritás. Lásd e tekintetben az Európai Unió Tanácsának <DATE ISO="20211123">2021. november 23‑i</DATE> 14046/21. sz. eredményjelentését.</P></NOTE> – a 2000/78 irányelv hatálya alá tartozó tiltott okok alapján történő hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem lesz, többek között a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0027" REF.END="QE0027"/>az árukhoz és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés és azok nyújtása<QUOT.END REF.START="QS0027" CODE="201D" ID="QE0027"/> területén.<?PAGE NO="8"?> Következésképpen egyértelmű, hogy az uniós jogalkotó a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés megtiltása céljából (még) nem szabályozta <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0028" REF.END="QE0028"/>az árukhoz és a szolgáltatásokhoz való hozzáférést és azok nyújtását<QUOT.END REF.START="QS0028" CODE="201D" ID="QE0028"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0046"><NO.P>46.</NO.P><TXT>Az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0029" REF.END="QE0029"/>árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés és azok nyújtása<QUOT.END REF.START="QS0029" CODE="201D" ID="QE0029"/> kifejezésnek e jogalkotási javaslatban történő használata kizárja‑e annak lehetőségét, hogy a 2000/78 irányelv hatálya alá vonják azokat a személyeket, akik a személyes munkavégzésükből származó árukat vagy szolgáltatásokat nyújtanak? Álláspontom szerint nem.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0047"><NO.P>47.</NO.P><TXT>A 2000/78 irányelvben szereplő <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0030" REF.END="QE0030"/>foglalkoztatás és munkavégzés<QUOT.END REF.START="QS0030" CODE="201D" ID="QE0030"/> fogalmát az irányelv szövege, valamint az új irányelvjavaslatban<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0012"><P>Lásd a jelen indítvány 10. lábjegyzetét.</P></NOTE> szereplő <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0031" REF.END="QE0031"/>árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés és azok nyújtása<QUOT.END REF.START="QS0031" CODE="201D" ID="QE0031"/> fogalmát az irányelvjavaslat szövege nem fejti ki. Ezenkívül a Bíróság még nem értelmezte ezeket a kifejezéseket, így azoknak alkalmazását sem a 2000/43 irányelvben,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0013"><P>A személyek közötti, faji‑ vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, <DATE ISO="20000629">2000. június 29‑i</DATE> 2000/43/EK tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="180" PAGE.FIRST="22" DATE.PUB="2000">HL 2000. L 180., 22. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás: 20. fejezet, 1. kötet, 23. o.).</P></NOTE> amely a 2000/78 irányelvvel ellentétben a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0032" REF.END="QE0032"/>foglalkoztatásra és munkavégzésre<QUOT.END REF.START="QS0032" CODE="201D" ID="QE0032"/>, valamint az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0033" REF.END="QE0033"/>árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésre és azok nyújtására<QUOT.END REF.START="QS0033" CODE="201D" ID="QE0033"/> egyaránt kiterjed.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0014"><P>A 2000/43 irányelvet – amely tiltja a faji és etnikai származáson alapuló megkülönböztetést – szintén a jelenlegi EUMSZ 19. cikk alapján fogadták el, nagyjából egy időben a 2000/78 irányelvvel, ami miatt a két irányelvben szereplő kifejezések alkalmazása összehasonlítható.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0048"><NO.P>48.</NO.P><TXT>Álláspontom szerint annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy a 2000/78 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti önálló vállalkozónak minősül‑e az a személy, aki áruk és szolgáltatások nyújtása révén kínálja munkáját, a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0034" REF.END="QE0034"/>foglalkoztatás és munkavégzés<QUOT.END REF.START="QS0034" CODE="201D" ID="QE0034"/> fogalmának értelmezésétől függ, mivel ez a kifejezés a 2000/78 irányelv alkalmazási körét írja le. Ha az önálló vállalkozó személyes munkavégzéséből származó áruk és szolgáltatások nyújtása e kifejezés hatálya alá tartozik, az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0035" REF.END="QE0035"/>áruk és szolgáltatások nyújtása<QUOT.END REF.START="QS0035" CODE="201D" ID="QE0035"/> kifejezésnek a jogalkotási javaslatban való használata (anélkül, hogy annak értelmezését előzetesen meg akarnám határozni) nem zárja ki a 2000/78 irányelv önálló vállalkozókra történő alkalmazását.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0049"><NO.P>49.</NO.P><TXT>Mit jelent tehát (és mit nem) a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0036" REF.END="QE0036"/>foglalkoztatás és munkavégzés<QUOT.END REF.START="QS0036" CODE="201D" ID="QE0036"/> kifejezés?</TXT></NP.ECR><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">a)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC"><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0037" REF.END="QE0037"/>Foglalkoztatás és munkavégzés<QUOT.END REF.START="QS0037" CODE="201D" ID="QE0037"/></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0050"><NO.P>50.</NO.P><TXT>Az említett irányelv 1. cikke szerint a 2000/78 irányelv célja a felsorolt okokon alapuló, <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0038" REF.END="QE0038"/>foglalkoztatás és munkavégzés<QUOT.END REF.START="QS0038" CODE="201D" ID="QE0038"/> során alkalmazott hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0051"><NO.P>51.</NO.P><TXT>Az uniós jogalkotó nem fejtette ki bővebben, hogy mit ért e fogalmak alatt. Ugyanakkor a 2000/78 irányelv több preambulumbekezdése is ad némi támpontot. Ezen irányelv (4) preambulumbekezdése a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 111. számú egyezményére hivatkozik, amely maga is ezt a megfogalmazást használja. Ez az egyezmény tiltja a foglalkoztatás és a munkavégzés területén történő hátrányos megkülönböztetést, ami <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0039" REF.END="QE0039"/>minden munkavállalóra<QUOT.END REF.START="QS0039" CODE="201D" ID="QE0039"/> vonatkozik, beleértve az önálló vállalkozókat is.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0015"><P>Lásd e tekintetben: De Stefano, V., <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0040" REF.END="QE0040"/>Not as simple as it seems: The ILO and the personal scope of international labour standards<QUOT.END REF.START="QS0040" CODE="201D" ID="QE0040"/>, <HT TYPE="ITALIC">International Labour Review</HT>, 2021, 387–406. o., 399. o. Lásd még: Schubert, C., <HT TYPE="ITALIC">Economically‑dependent Workers as Part of a decent Economy</HT>, Beck/Hart/Nomos, 2022, 237. o.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><?PAGE NO="9"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0052"><NO.P>52.</NO.P><TXT>A 2000/78 irányelv (9) preambulumbekezdése szerint <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0041" REF.END="QE0041"/>[a] foglalkoztatás és a munkavégzés kulcselemei a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőségnek, s jelentősen hozzájárulnak a polgárok teljes részvételéhez a gazdasági, kulturális és társadalmi életben, valamint képességeik kibontakoztatásához.<QUOT.END REF.START="QS0041" CODE="201D" ID="QE0041"/></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0053"><NO.P>53.</NO.P><TXT>E két preambulumbekezdés<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0016"><P>Lásd még a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslat indokolását. Az említett indokolásnak a 2000/78 irányelv későbbi 3. cikkét bemutató része kifejezetten utal arra, hogy „a munkavállaláshoz vagy önálló vállalkozáshoz való hozzájutás tekintetében alkalmazott egyenlő bánásmód […] magában foglalja <HT TYPE="ITALIC">a természetes személyeknek a foglalkoztatás és a munkavégzés bárminemű formájához való hozzájutását</HT> akadályozó rendelkezésekből eredő hátrányos megkülönböztetés megszüntetését. Kiemelés tőlem.</P></NOTE> azt sugallja, hogy a 2000/78 irányelv célja a társadalomban munkája révén részt vevő valamennyi személy védelme.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0054"><NO.P>54.</NO.P><TXT>Az ítélkezési gyakorlat alátámasztotta ezt az értelmezést. Richard de la Tour főtanácsnok a HK ügyre vonatkozó indítványában úgy vélte, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0042" REF.END="QE0042"/>[e]zen irányelv célja társadalmi és közérdekből a megélhetési módokhoz való hozzájutás és a munka révén a társadalomhoz való hozzájárulási képesség előtti, megkülönböztetésen alapuló akadályok megszüntetése, függetlenül attól, hogy milyen jogi formában történik a munkavégzés.<QUOT.END REF.START="QS0042" CODE="201D" ID="QE0042"/><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0017"><P>Richard de la Tour főtanácsnok <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>HK kontra Dánia és HK kontra Privat</NAME.CASE> ügyre vonatkozó indítványa (<NO.CASE>C‑587/20</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2022:29">EU:C:2022:29</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0037">37.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Ezt az álláspontot a Bíróság a közelmúltbeli HK ítéletében megerősítette.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0018"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20220602">2022. június 2‑i</DATE> <NAME.CASE>HK kontra Danmark és HK kontra Privat</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑587/20</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2022:419">EU:C:2022:419</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0034">34.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0055"><NO.P>55.</NO.P><TXT>Ezzel teljes mértékben egyetértek. A 2000/78 irányelv célja úgy értelmezhető, hogy az a többek között a szexuális irányultságon alapuló, valamely személy munkavégzése során történő hátrányos megkülönböztetés tilalma.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0019"><P>Lásd e tekintetben a 2000/78 irányelv svéd nyelvű változatát, amely az irányelv 1. cikkében a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0043" REF.END="QE0043"/>munka<QUOT.END REF.START="QS0043" CODE="201D" ID="QE0043"/> (<QUOT.START CODE="201E" ID="QS0044" REF.END="QE0044"/>arbetslivet<QUOT.END REF.START="QS0044" CODE="201D" ID="QE0044"/>) kifejezést használja az angol <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0045" REF.END="QE0045"/>employment and occupation<QUOT.END REF.START="QS0045" CODE="201D" ID="QE0045"/> kifejezés vagy a francia <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0046" REF.END="QE0046"/>emploi et travail<QUOT.END REF.START="QS0046" CODE="201D" ID="QE0046"/> kifejezés megragadására.</P></NOTE> Az irányelv célja – azzal, hogy a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0047" REF.END="QE0047"/>foglalkoztatás és a munkavégzés<QUOT.END REF.START="QS0047" CODE="201D" ID="QE0047"/> területére terjed ki –, hogy a polgárok számára lehetővé tegye lehetőségeik kiaknázását és a saját megélhetésük a munkájuk révén történő biztosítását.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0056"><NO.P>56.</NO.P><TXT>A munka egyéni önmegvalósítás szempontjából vett fontosságát az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) is elismeri. A Charta 15. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy mindenkinek joga van a munkavállaláshoz és szabadon választott vagy elfogadott foglalkozás gyakorlásához.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0020"><P>A munka egyéni önmegvalósítás szempontjából vett fontosságát az ítélkezési gyakorlat is kiemelte. Poiares Maduro főtanácsnok a <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Coleman</NAME.CASE> ügyre vonatkozó indítványában (<NO.CASE>C‑303/06</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2008:61">EU:C:2008:61</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0011">11.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>) úgy vélte, hogy: <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0048" REF.END="QE0048"/>[a] munkavállalás és a szakmai fejlődés lehetősége mindenki számára alapvető jelentőségű, nem csupán mint az életfeltételek megteremtését szolgáló eszköz, hanem mint az önmegvalósítás és az egyéni képességek kibontakoztatásának fontos módja.<QUOT.END REF.START="QS0048" CODE="201D" ID="QE0048"/> Ugyanezt az idézetet Sharpston főtanácsnok a 2000/78 irányelv hatályának megértése szempontjából fontosként megismételte az <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Associazione Avvocatura per i diritti LGBTI</NAME.CASE> ügyre vonatkozó indítványában (<NO.CASE>C‑507/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:922">EU:C:2019:922</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0044">44.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0057"><NO.P>57.</NO.P><TXT>A 2000/78 irányelv célja tehát a munkát végzők védelme a hátrányos megkülönböztetéssel szemben, és az irányelv 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja a munkához való hátrányos megkülönböztetéstől mentes hozzájutás lehetővé tételét célozza.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="10"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0058"><NO.P>58.</NO.P><TXT>Hogyan értelmezendő a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0049" REF.END="QE0049"/>munka<QUOT.END REF.START="QS0049" CODE="201D" ID="QE0049"/> a 2000/78 irányelv hatályának meghatározása szempontjából? A közelmúltbeli ítélkezési gyakorlatban megerősítést nyert, hogy a 2000/78 irányelv hatályát tágan kell értelmezni,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0021"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20200423">2020. április 23‑i</DATE> <NAME.CASE>Associazione Avvocatura per i diritti LGBTI</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑507/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2020:289">EU:C:2020:289</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0039">39.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>). Lásd még: Sharpston főtanácsnok ezen ügyre vonatkozó indítványa (<REF.DOC.ECR><NO.CASE>C‑507/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:922">EU:C:2019:922</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0042">42.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>). A Bíróság a HK ítéletben megismételte, hogy a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0050" REF.END="QE0050"/>munkavállalás<QUOT.END REF.START="QS0050" CODE="201D" ID="QE0050"/>, <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0051" REF.END="QE0051"/>önálló vállalkozás<QUOT.END REF.START="QS0051" CODE="201D" ID="QE0051"/> és <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0052" REF.END="QE0052"/>foglalkozás<QUOT.END REF.START="QS0052" CODE="201D" ID="QE0052"/> kifejezéseket tágan kell értelmezni, mivel a 2000/78 irányelv 3. cikke (1) bekezdése a) pontja különböző nyelvi változatainak összehasonlításából kitűnik, hogy sok nyelv általános kifejezéseket használ. <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20220602">2022. június 2‑i</DATE> <NAME.CASE>HK kontra Danmark és HK kontra Privat</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑587/20</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2022:419">EU:C:2022:419</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0027">27.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> és hogy az nem korlátozódik kizárólag az EUMSZ 45. cikk értelmében vett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0053" REF.END="QE0053"/>munkavállalók<QUOT.END REF.START="QS0053" CODE="201D" ID="QE0053"/> által betöltött állásokhoz való hozzájutás feltételeire.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0022"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20220602">2022. június 2‑i</DATE> <NAME.CASE>HK kontra Danmark és HK kontra Privat</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑587/20</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2022:419">EU:C:2022:419</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0029">29.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>). Lásd még ugyanezen ítélet 28. pontját, amelyben a Bíróság megállapította, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0054" REF.END="QE0054"/>[í]gy azonkívül, hogy az említett rendelkezés kifejezetten vonatkozik az önálló vállalkozói tevékenységekre, a <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0055" REF.END="QE0055"/>munkavállalás<QUOT.END REF.START="QS0055" CODE="00AB" ID="QE0055"/> és a <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0056" REF.END="QE0056"/>foglalkozás<QUOT.END REF.START="QS0056" CODE="00AB" ID="QE0056"/> kifejezések szokásos értelemben vett jelentéséből is az következik, hogy az uniós jogalkotó nem kívánta a 2000/78 irányelv hatályát az EUMSZ 45. cikk értelmében vett <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0057" REF.END="QE0057"/>munkavállaló<QUOT.END REF.START="QS0057" CODE="00AB" ID="QE0057"/> által betöltött állásokra korlátozni<QUOT.END REF.START="QS0054" CODE="201D" ID="QE0054"/>.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0059"><NO.P>59.</NO.P><TXT>A 2000/78 irányelv tehát a munkát végzők védelmében nem csak a szabad mozgásra vonatkozó jog vagy az EUMSZ 153. cikk alapján elfogadott másodlagos jog értelmében vett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0058" REF.END="QE0058"/>munkavállalókra<QUOT.END REF.START="QS0058" CODE="201D" ID="QE0058"/> irányul.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0023"><P>A <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0059" REF.END="QE0059"/>munkavállaló<QUOT.END REF.START="QS0059" CODE="201D" ID="QE0059"/> belső piaci és másodlagos uniós munkajogban vett fogalmának a Bíróság ítélkezési gyakorlatában történő alakulását illetően lásd: Countouris, N., <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0060" REF.END="QE0060"/>The Concept of <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0061" REF.END="QE0061"/>Worker<QUOT.END REF.START="QS0061" CODE="00AB" ID="QE0061"/> in European Labour Law: Fragmentation, Autonomy and Scope<QUOT.END REF.START="QS0060" CODE="201D" ID="QE0060"/>, <HT TYPE="ITALIC">Industrial Law Journal</HT>, 2018, 192–225. o.; Goldner Lang, I., <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0062" REF.END="QE0062"/>Sloboda kretanja radnika<QUOT.END REF.START="QS0062" CODE="201D" ID="QE0062"/>, in Ćapeta, T. Goldner Lang, I. (szerk.), <HT TYPE="ITALIC">Pravo unutarnjeg tržišta Europske unije</HT>, Narodne Novine, Zagráb, 2021., 77–110. o.</P></NOTE> Még ha a 2000/78 irányelv túlmutat is az EUMSZ 45. cikk értelmében vett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0063" REF.END="QE0063"/>munkavállalókon<QUOT.END REF.START="QS0063" CODE="201D" ID="QE0063"/>, az utóbbiak természetesen szintén az irányelv hatálya alá tartoznak.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0024"><P>E tekintetben lásd Richard de la Tour főtanácsnok a <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>HK kontra Danmark és HK kontra Privat</NAME.CASE> ügyre vonatkozó indítványát (<NO.CASE>C‑587/20</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2022:29">EU:C:2022:29</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0035">35.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0060"><NO.P>60.</NO.P><TXT>A 21. században a munkát végző személy tágabb fogalmára van szükség.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0025"><P>E tekintetben lásd: Supiot, A., <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0064" REF.END="QE0064"/>Homo faber: continuités et ruptures<QUOT.END REF.START="QS0064" CODE="201D" ID="QE0064"/> in Supiot, A. (szerk.), <HT TYPE="ITALIC">Le travail au XXI<HT TYPE="SUP">e</HT> siècle</HT>, <HT TYPE="ITALIC">Livre du centenaire de l’OIT</HT>, éditions de l’Atelier, Párizs, 2019, 15–41. o.</P></NOTE> Napjainkban a munkát végző személy olyan személy, aki a saját idejét, tudását, képességeit, készségeit, energiáját és gyakran lelkesedését is befektetve nyújt szolgáltatást vagy hoz létre terméket saját maga helyett valaki más részére, amiért (főszabály szerint) díjazást ígérnek neki.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0061"><NO.P>61.</NO.P><TXT>A 2000/78/EK irányelv célja, hogy mindennemű munka tekintetében biztosítsa a saját megélhetés biztosítása érdekében végzett, hátrányos megkülönböztetéstől mentes munkához való hozzájutást. A 2000/78 irányelv céljának ilyen értelmezése esetén – amint azt a következő részben kifejtem – nem indokolt kizárni az irányelv hatálya alól az olyan önálló vállalkozást, amely áruk vagy szolgáltatások nyújtásából áll, függetlenül attól, hogy az milyen jogi formában történik.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">b)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A munka sokfélesége, és hogy miért nem zárható ki az áruk és szolgáltatások nyújtása a 2000/78 irányelv hatálya alól</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0062"><NO.P>62.</NO.P><TXT>A munka mind a tevékenységre, mind pedig annak eredményére utal.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0026"><P>E tekintetben lásd még: Supiot, A., <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0065" REF.END="QE0065"/>Homo faber: continuités et ruptures<QUOT.END REF.START="QS0065" CODE="201D" ID="QE0065"/> in Supiot, A. (szerk.), <HT TYPE="ITALIC">Le travail au XXI<HT TYPE="SUP">e</HT> siècle</HT>, <HT TYPE="ITALIC">Livre du centenaire de l’OIT</HT>, éditions de l’Atelier, Párizs, 2019, 15–41. o., 17. o.; Dujarier, M.‑A., <HT TYPE="ITALIC">Troubles dans le travail</HT>, <HT TYPE="ITALIC">Sociologie d’une catégorie de pensée</HT>, puf,, Párizs, 2021, 365–366. o.</P></NOTE> A hátrányos megkülönböztetést tiltó szabályozásnak a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0066" REF.END="QE0066"/>foglalkoztatás és munkavégzés<QUOT.END REF.START="QS0066" CODE="201D" ID="QE0066"/> terén történő alkalmazása szempontjából nem számít, hogy a munkavállaló a munkája eredményét előre átadja‑e a címzettnek, ahogyan az a klasszikus munkaviszony keretében történik, vagy utólag kínálja azt áru vagy szolgáltatás formájában a címzetteknek. A munkavállaló mindkét esetben a személyesen végzett munkájának befektetése révén biztosítja saját megélhetését és vesz részt valamely társadalomban.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="11"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0063"><NO.P>63.</NO.P><TXT>Ugyanaz a munka számos formában végezhető, még akkor is, ha a hagyományos foglalkoztatás – vagyis a teljes munkaidős, határozatlan idejű, alárendelt és kétoldalú munkaviszonyban végzett munka<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0027"><P>Így írta le a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0067" REF.END="QE0067"/>szabványos munkaviszonyt<QUOT.END REF.START="QS0067" CODE="201D" ID="QE0067"/> az ILO egyik, nem szabványos munkavégzési formákról szóló tanulmánya. Lásd: <HT TYPE="ITALIC">Non‑standard employment around the world: Understanding challenges, shaping prospects</HT>, ILO, Genf, 2016, 7. o. Lásd még az említett tanulmány 52. oldalán található térképet.</P></NOTE> – még mindig a legelterjedtebb modell. A nem szabványos munkavégzési formák száma azonban növekedett,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0028"><P>Uo.</P></NOTE> ami a munkaerőpiac széttöredezettségét idézte elő,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0029"><P>Deakin, S. és Wilkinson, F., <HT TYPE="ITALIC">The Law of the Labour Market</HT>, OUP, Oxford, 2005, 311–313. o.</P></NOTE> és új szabályozási kihívásokat támasztott.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0030"><P>Fudge, J., <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0068" REF.END="QE0068"/>Blurring Legal Boundaries: Regulating for Decent Work<QUOT.END REF.START="QS0068" CODE="201D" ID="QE0068"/> in Fudge, J.,McCrystal és S., Sankaran, K., <HT TYPE="ITALIC">Challenging the legal boundaries of work regulation</HT>, Hart, Oxford, 2012, 1–26. o.; De Stefano, V. és Aloisi, A., <HT TYPE="ITALIC">European Legal framework for digital labour platforms</HT>, European Commission, Luxemburg, 2018.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0064"><NO.P>64.</NO.P><TXT>A megélhetés biztosítható úgy, hogy valaki egy vagy több <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0069" REF.END="QE0069"/>munkáltató<QUOT.END REF.START="QS0069" CODE="201D" ID="QE0069"/> részére hosszabb vagy rövidebb ideig, részmunkaidőben vagy csak szezonálisan, egy helyen vagy különböző helyen, saját vagy más eszközeivel végez munkát. Hasonlóképpen, a munkavégzés meghatározható időalapon (például havi 20 óra), vagy az elvégzendő feladatok alapján (például hat fal fehérre festése).<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0031"><P>Collins szerint a személyes munkavégzés történhet időalapú vagy feladatteljesítésre vonatkozó szerződés alapján. Gazdasági szempontból különböző, többnyire a kockázatok megoszlásával kapcsolatos oka lehet annak, hogy a felek miért állapodnak meg egy bizonyos típusú munkavégzésben. E tekintetben lásd: Collins, H., <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0070" REF.END="QE0070"/>Independent Contractors and the Challenge of Vertical Disintegration to Employment<QUOT.END REF.START="QS0070" CODE="201D" ID="QE0070"/>, <HT TYPE="ITALIC">Oxford Journal of Legal Studies</HT>, 10(3). köt., 1990, 362. o.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0065"><NO.P>65.</NO.P><TXT>Egy adott személy tehát több különböző módon végezheti ugyanazt a munkát. Ez azt is jelenti, hogy ugyanaz a munka különböző jogi keretek között is végezhető. A rendelkezésre álló munka egy adott típusára vonatkozó jogi keret tagállamonként eltérő lehet.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0066"><NO.P>66.</NO.P><TXT>Ennélfogva ezek a különböző jogi keretek nem lehetnek relevánsak a 2000/78 irányelv alkalmazása szempontjából. Az irányelv alkalmazása szempontjából az a fontos, hogy az adott személy <HT TYPE="ITALIC">személyesen végez munkát</HT>, függetlenül attól, hogy azt milyen jogi formában teszi.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0067"><NO.P>67.</NO.P><TXT>A <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0071" REF.END="QE0071"/>személyes munkavégzés<QUOT.END REF.START="QS0071" CODE="201D" ID="QE0071"/> fogalma a munkajog területén a munka széttöredezettségére adott válaszként alakult ki, ugyanis az említett széttöredezettség következtében számos természetes személy a munkajog által biztosított védelem hatályán kívül maradt, mivel nem felelt meg a munkavállaló hagyományos értelmezésének.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0032"><P>A személyes munkavégzés fogalmáról lásd például: Freedland, M. és Countouris, N., <HT TYPE="ITALIC">The Legal Construction of Personal Work Relations</HT>, OUP, Oxford, 2011, 5. és 42. o.; Supiot, A. <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0072" REF.END="QE0072"/>Towards a European policy on work<QUOT.END REF.START="QS0072" CODE="201D" ID="QE0072"/> in Countouris, N. és Freedland, M. (szerk.), <HT TYPE="ITALIC">Resocialising Europe in a Time of Crisis</HT>, CUP, Cambridge, 2013, 19–35. o., 35. o.; Countouris, N. és De Stefano, V., <HT TYPE="ITALIC">New trade union strategies for new forms of employment</HT>, ETUC, Brüsszel, 2019, 64. o.</P></NOTE> Így a személyes munkavégzést javasolták kritériumként annak meghatározására, hogy mely munkavállalókat illetnek meg munkavállalói jogok.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0068"><NO.P>68.</NO.P><TXT>A munkajogászok azonban hajlamosak a munkajog hatálya alá vonni minden olyan munkavállalót, aki személyesen nyújt szolgáltatást, ugyanakkor kizárni azokat, akik <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0073" REF.END="QE0073"/>ténylegesen üzleti tevékenységet végeznek<QUOT.END REF.START="QS0073" CODE="201D" ID="QE0073"/>.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0033"><P>A személyes munkavégzés ilyen meghatározását javasolta: N. Countouris és V. De Stefano, in <HT TYPE="ITALIC">New trade union strategies for new forms of employment</HT>. ETUC. Brüsszel, 2019., 65. o.: <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0074" REF.END="QE0074"/>a <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0075" REF.END="QE0075"/>személyes munka<QUOT.END REF.START="QS0075" CODE="00AB" ID="QE0075"/> fogalma felhasználható a munkajog személyi hatályának meghatározására, amely minden olyan személyt magában foglal, akit egy másik személy munkavégzés céljából vesz igénybe, kivéve, ha ez a személy ténylegesen üzleti tevékenységet végez.<QUOT.END REF.START="QS0074" CODE="201D" ID="QE0074"/></P></NOTE></TXT></NP.ECR><?PAGE NO="12"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0069"><NO.P>69.</NO.P><TXT>Álláspontom szerint a hátrányos megkülönböztetést tiltó uniós jognak a személyes munkavégzés még tágabb értelmezésén kell alapulnia, amely nem zárja ki azokat a vállalkozásokat,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0034"><P>Lásd még e tekintetben C. Barnardot, aki kifejti, hogy vannak olyanok is, akik azt állítják, hogy az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0076" REF.END="QE0076"/>önálló vállalkozóra<QUOT.END REF.START="QS0076" CODE="201D" ID="QE0076"/> való hivatkozás az egyenlőségi jog területén még a független önálló vállalkozókra (vállalkozókra) is vonatkozik. In: <HT TYPE="ITALIC">EU Employment Law</HT>, OUP, Oxford, 2012, 4. kiad., 348. o.</P></NOTE> amelyek tulajdonosa személyesen végez munkát.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0070"><NO.P>70.</NO.P><TXT>Ez a hátrányos megkülönböztetést tiltó és a munkaügyi jogszabályok eltérő céljaiból következik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0071"><NO.P>71.</NO.P><TXT>(Az Unióban az EUMSZ 153. cikken alapuló) munkajog célja, hogy megvédje a munkavállalót azzal a személlyel szemben, akinek árut vagy szolgáltatást nyújt, feltételezve, hogy a munkavállaló a szóban forgó munkavégzési jogviszonyban alárendelt, ezért pozíciója gyengébb.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0072"><NO.P>72.</NO.P><TXT>A jelenlegi EUMSZ 19. cikk mint jogalap alapján elfogadott 2000/78 irányelv ettől eltérő célt szolgál.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0035"><P>A Bíróság a <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20220602">2022. június 2‑i</DATE> <NAME.CASE>HK kontra Danmark és HK kontra Privat</NAME.CASE> ítéletében (<NO.CASE>C‑587/20</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2022:419">EU:C:2022:419</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0034">34.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>) úgy ítélte meg, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0077" REF.END="QE0077"/>– amint arra a főtanácsnok indítványának 37. pontjában rámutatott – a 2000/78 irányelv nem olyan másodlagos uniós jogi aktus, mint például az EUMSZ 153. cikk (2) bekezdésén alapuló jogi aktusok, amelyek kizárólag a munkavállalónak mint a munkaviszony gyengébbik felének a védelmére irányulnak […]<QUOT.END REF.START="QS0077" CODE="201D" ID="QE0077"/>.</P></NOTE> Az a mindenki számára egyenlő munkalehetőségek megteremtését szolgálja. Az esélyegyenlőség értelmében ugyanis az adott személy munkához jutását nem korlátozhatja többek között a szexuális irányultsága. A 2000/78 irányelv végrehajtásának tehát azt kell eredményeznie, hogy a munkát kereső személyek vagy cégek közömbössé váljanak a potenciális munkavállaló olyan jellemzőire – beleértve annak szexuális irányultságát is –, amelyek tekintetében tilos a hátrányos megkülönböztetés.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0073"><NO.P>73.</NO.P><TXT>Az áruk és szolgáltatások nyújtása mint a személyes munkavégzés egyik formája emiatt nem zárható ki a 2000/78 irányelv hatálya alól.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0074"><NO.P>74.</NO.P><TXT>Hadd magyarázzam el egy példán keresztül, hogy mire gondolok. Egy nő informatikai ismeretekkel rendelkezik, és például képes gépi tanulási algoritmusokat használó szoftvereket készíteni. Az első lehetőség, amely eszünkbe jut, hogy hogyan végezhet olyan munkát, amelyhez képesítéssel rendelkezik, az az, hogy teljes munkaidős munkaszerződés alapján szoftverfejlesztő cégnél dolgozik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0075"><NO.P>75.</NO.P><TXT>Ugyanakkor előfordulhat, hogy nem találja kielégítőnek, hogy csak egy cégnek végezzen munkát, tehát úgy is dönthet, hogy megpróbálja ugyanazt a munkát önálló vállalkozóként több cégnek is kínálni. Megpróbálhat például stabil kapcsolatot létesíteni egy vállalkozással, hogy biztos legyen abban, rendszeres díjazást kap. Ez meghatározott áruk és szolgáltatások (például testre szabott gépi tanulási algoritmusok létrehozása, a cég szoftverének karbantartása és személyzetének betanítása a szoftver használatára) nyújtására vonatkozó szerződés alapján valósulhat meg. Az ilyen szerződés köthető meghatározott időtartamra, mondjuk egy évre, és évente meghosszabbítható. Ezzel egyidejűleg megpróbál más olyan cégeket is találni, amelyek igényt tarthatnak a munkájára. Előfordulhat, hogy ezekkel a cégekkel, illetve magánszemélyekkel egyetlen vállalkozási szerződést köt az általuk igényelt gépi tanulási algoritmusok kifejlesztésére.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0076"><NO.P>76.</NO.P><TXT>Önálló vállalkozóként tehát többféle szerződéses jogviszonyban állna. Az egyik típus havonta vagy évente meghatározott óraszámban nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó szerződésen, míg a másik típus a késztermékre, azaz egy adott ügyfél igényeihez igazított szoftver kifejlesztésére vonatkozó szerződéseken alapulna. A fentiekben ismertetett valamennyi munka alapulhat a<?PAGE NO="13"?> szóban forgó informatikai szakértővel egyedileg megkötött, áru vagy szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződéseken. Ugyanez az informatikai szakértő azonban úgy is dönthet, hogy céget alapít, és munkáját e cégen keresztül értékesíti.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0077"><NO.P>77.</NO.P><TXT>Egyes tagállamokban például tilos lehet ugyanazzal céggel egymást követően szolgáltatási szerződéseket kötni. Ez akár az olyan uniós munkaügyi jogszabályok végrehajtásának eredménye is lehet, amelyek célja, hogy a munkavállalók részére biztosabb, határozatlan idejű munkaszerződést biztosítsanak.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0036"><P>Az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról szóló, <DATE ISO="19990628">1999. június 28‑i</DATE> 1999/70/EK tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="175" PAGE.FIRST="43" DATE.PUB="1999">HL 1999 L 175., 43. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás: 5. fejezet, 3. kötet, 368. o.) mellékletében szereplő, a határozott ideig tartó munkaviszonyról szóló <DATE ISO="19990318">1999. március 18‑i</DATE> keretmegállapodás 5. szakasza.</P></NOTE> A szóban forgó informatikai szakértő azonban nem kíván alkalmazásban állni. Az a cég, amely részére az informatikai szakértő egymást követő egyéves szolgáltatási szerződések alapján végez munkát, szintén nem érdekelt abban, hogy őt alkalmazza, másrészt viszont továbbra is együtt kíván működni vele. Ilyen esetben informatikai szakértőnk úgy dönthet, hogy saját céget hoz létre. Így a munkáját a saját cégén keresztül ugyanannak a cégnek továbbra is kínálhatja anélkül, hogy ez az egymást követő, határozott idejű szolgáltatási szerződéseket tiltó szabályozásba ütközne.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0078"><NO.P>78.</NO.P><TXT>Az informatikai szakértő a fenti példában leírt valamennyi változat keretében ugyanolyan típusú munkát végzett, és azok a cégek vagy természetes személyek, amelyekkel/akikkel szerződést kötött, ugyanazt munkaszükségletet elégítették ki.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0079"><NO.P>79.</NO.P><TXT>Létezik azonban olyan érv is, amely szerint a vele mint természetes személlyel kötött szerződés valójában az önálló vállalkozás egyik formája, míg a cégével kötött szerződés nem az, mivel az áruk vagy szolgáltatások nyújtásának minősül. Az első esetben a potenciális <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0078" REF.END="QE0078"/>munkáltató<QUOT.END REF.START="QS0078" CODE="201D" ID="QE0078"/> a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0079" REF.END="QE0079"/>munkáját<QUOT.END REF.START="QS0079" CODE="201D" ID="QE0079"/>, a második esetben pedig az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0080" REF.END="QE0080"/>áruját<QUOT.END REF.START="QS0080" CODE="201D" ID="QE0080"/> vagy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0081" REF.END="QE0081"/>szolgáltatását<QUOT.END REF.START="QS0081" CODE="201D" ID="QE0081"/> vásárolja meg.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0080"><NO.P>80.</NO.P><TXT>A 2000/78 irányelv tükrében – amelynek célja az emberek társadalmi szerepvállaláshoz és a személyesen végzett munkával biztosított megélhetéshez való jogának védelme – van‑e a kettő között tényleges különbség? Ha valamely cég azért nem hajlandó szerződést kötni a hipotetikus informatikai szakértővel, mert az homoszexuális (vagy bizonyos vallású, illetve túl idős vagy túl fiatal), vagy mert bármilyen más olyan tulajdonsággal rendelkezik, amelynek semmi köze a gépi tanuló szoftverek létrehozására való képességéhez, az megakadályozza az adott álláshoz való hozzájutását, ezáltal korlátozza a munkához való hozzájutását.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0081"><NO.P>81.</NO.P><TXT>Nem okoz problémát annak elfogadása, hogy az ilyen hátrányos megkülönböztetés nem megengedhető hagyományos foglalkoztatás esetén. Miért ne vonatkozna ugyanez minden más olyan esetre is, amelyben a vele mint természetes személlyel kötött, áruk vagy szolgáltatások nyújtására vonatkozó szerződések alapján, vagy a cégével kötött, áruk vagy szolgáltatások nyújtására vonatkozó szerződések alapján, de személyes munkavégzés ígéretével kínálja a munkáját?</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0082"><NO.P>82.</NO.P><TXT>Lényegében a munkát végző személy és a személyes munkavégzését igénybe vevő cég szempontjából sincs különbség. Olyan munkát végez, amelyre másnak szüksége van. Úgy tűnik számomra, hogy nem felel meg a 2000/78 irányelv céljának ezen esetek némelyikének kizárása az irányelv hatálya alól, amelynek célja a megélhetéshez való hátrányos megkülönböztetéstől mentes hozzájutás és a társadalomhoz a munka révén való hozzájárulás képességének lehetővé tétele, függetlenül attól, hogy a munkavégzés milyen jogi formájában történik.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0037"><P>Lásd a jelen indítvány 54 pontját, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><?PAGE NO="14"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0083"><NO.P>83.</NO.P><TXT>A hátrányos megkülönböztetést tiltó szabályozás alkalmazása szempontjából nem számít, hogy vajon a munkát nyújtó személy egyúttal üzleti vállalkozás is, ezért a potenciális <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0082" REF.END="QE0082"/>munkáltatóval<QUOT.END REF.START="QS0082" CODE="201D" ID="QE0082"/> egy szinten, nem pedig ahhoz képest alárendelt pozícióban van‑e.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0038"><P>Ez nem jelenti azt, hogy ez az uniós jog más területein, például a versenyjog területén ne játszana szerepet. E tekintetben lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20141204">2014. december 4‑i</DATE> <NAME.CASE>FNV Kunsten Informatie en Media</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑413/13</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:2411">EU:C:2014:2411</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Végül is bizonyos jogrendszerekben, legalábbis egyes szakmákban, az önálló vállalkozóknak üzleti vállalkozásként kell bejegyeztetniük magukat, vagy legalábbis általában akként szerveződnek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0084"><NO.P>84.</NO.P><TXT>Erre példa a kereskedelmi ügynök. A kereskedelmi ügynök és megbízója közötti jogviszony üzleti vállalkozások közötti jogviszonynak minősül. Az esetek többségében azonban a kereskedelmi ügynökök olyan önálló vállalkozók, akik egyúttal üzleti vállalkozások vagy kis‑ és középvállalkozások (kkv‑k) egyedüli tulajdonosai is.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0039"><P>Lásd e tekintetben a 86/653 irányelv értékeléséről (REFIT értékelés) szóló, <DATE ISO="20150716">2015. július 16‑i</DATE> SWD (2015) 146 final bizottsági munkadokumentumot.</P></NOTE> Megtagadhatja‑e valamely potenciális megbízó a kereskedelmi ügynökkel való szerződéskötést csak azért, mert az bizonyos szexuális irányultságú? Vajon annak megtagadása nem tartozik‑e a 2000/78 irányelv hatálya alá?</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0085"><NO.P>85.</NO.P><TXT>Végül, ha az áruk és szolgáltatások személyes nyújtása nem tartozik a 2000/78 irányelv hatálya alá, az adott munkák elvégzését igénylő cégek vagy magánszemélyek megkerülhetnék a hátrányos megkülönböztetés tilalmát azáltal, hogy valamely szolgáltatást nyújtó személy igénybevétele helyett áruk vagy szolgáltatások <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0083" REF.END="QE0083"/>megvásárlását<QUOT.END REF.START="QS0083" CODE="201D" ID="QE0083"/> választják. J. K. és a Bizottság álláspontja szerint ez ellentétes lenne az irányelv hatékony érvényesülésével.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0086"><NO.P>86.</NO.P><TXT>Ha a munkához való hozzájutás tekintetében a felsorolt okok alapján történő hátrányos megkülönböztetés tilos, az áruk és szolgáltatások nyújtása nem zárható ki az önálló vállalkozás 2000/78 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének a) pontjában szereplő fogalmából, amennyiben a szolgáltatást nyújtó személy a saját megélhetése céljából személyes munkavégzését kínálja fel.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0087"><NO.P>87.</NO.P><TXT>Amint az a jelen ügy körülményeiből következik, a TP‑nek szüksége volt szerkesztői szolgáltatásokra. A szóban forgó televízióállomás ismeretlen okokból (lehet, hogy olcsóbb volt) úgy vélte, hogy szerkesztő alkalmazása helyett előnyösebb számára független vállalkozótól megvásárolni a szerkesztési szolgáltatásokat. Előfordulhat, hogy egy másik televízióállomás esetében ez a számítás másképp alakult volna: olcsóbb lehet vagy kevésbé kockázatosnak tűnik részmunkaidős vagy teljes munkaidős szerkesztő alkalmazása. Nem látom észszerű indokát annak, hogy a 2000/78 irányelvet miért kellene úgy értelmezni, hogy a televízióállomás a szerkesztő alkalmazásakor nem veheti figyelembe a szexuális irányultságot, abban az esetben viszont igen, ha a szerkesztővel közvetlenül vagy a cégén keresztül köt szerződést az utóbbi szolgáltatásainak igénybevételére. A televízióállomás és a szerkesztő szempontjából is lényegében ugyanaz a helyzet: a televízióállomás olyan szerkesztői szolgáltatásokat vásárol meg, amelyekre szüksége van, a szerkesztő pedig személyes munkavégzését kínálja.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">Közbenső következtetés</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0088"><NO.P>88.</NO.P><TXT>A 2000/78 irányelvben használt <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0084" REF.END="QE0084"/>önálló vállalkozás<QUOT.END REF.START="QS0084" CODE="201D" ID="QE0084"/> kifejezés magában foglalja az áruk és szolgáltatások nyújtását abban az esetben, ha a szolgáltatást nyújtó személy személyesen végez munkát. Ilyen helyzetben az áruk vagy szolgáltatások potenciális címzettje nem tagadhatja meg a szerződés aláírását a szolgáltató szexuális irányultsága alapján.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="15"?><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">2.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A 2000/78 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében vett, <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0085" REF.END="QE0085"/>az önálló vállalkozáshoz […] való hozzájutás feltételének<QUOT.END REF.START="QS0085" CODE="201D" ID="QE0085"/> minősül‑e az egyedi szerződés megkötése?</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0089"><NO.P>89.</NO.P><TXT>A lengyel kormány azzal érvel, hogy az egyedi szolgáltatási szerződés megkötésének megtagadása nem tartozik az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0086" REF.END="QE0086"/>önálló vállalkozáshoz […] való hozzájutás feltétele<QUOT.END REF.START="QS0086" CODE="201D" ID="QE0086"/> 2000/78 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében vett fogalmába. Álláspontja szerint az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0087" REF.END="QE0087"/>önálló vállalkozáshoz való hozzájutás feltétele<QUOT.END REF.START="QS0087" CODE="201D" ID="QE0087"/> kifejezés csak bizonyos szakmák gyakorlásának általános feltételeire vonatkozik. Ez a szabály – amint azt a lengyel kormány a tárgyaláson kifejtette – csak a szabályozott szakmákra vonatkozik. A jelen ügyben semmilyen közjogi szabály nem akadályozza meg J. K‑t abban, hogy szerkesztői szolgáltatásait kínálja. Az e foglalkozáshoz való hozzájutásának tehát nincs akadálya. A szolgáltatás potenciális igénybe vevőjének egyedi döntése tehát nem az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0088" REF.END="QE0088"/>önálló vállalkozáshoz […] való hozzájutás feltétele<QUOT.END REF.START="QS0088" CODE="201D" ID="QE0088"/>. Az ilyen döntés az adott személy szerződéses partner megválasztására vonatkozó szabadságának körébe tartozik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0090"><NO.P>90.</NO.P><TXT>J. K., a belga, a holland és a portugál kormány, valamint az Európai Bizottság úgy véli, hogy a 2000/78 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja alkalmazandó az önálló vállalkozóval való szerződéskötés szexuális irányultság alapján történő megtagadására.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0091"><NO.P>91.</NO.P><TXT>A Bíróságnak a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0089" REF.END="QE0089"/>munkavállaláshoz való hozzájutás feltételeinek<QUOT.END REF.START="QS0089" CODE="201D" ID="QE0089"/> a 2000/78 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének a) pontjában szereplő fogalmát volt alkalma tisztázni az LGBTI ítéletében;<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0040"><P>39. pont).</P></NOTE> a szóban forgó ügy szintén a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetésről szólt. A Bíróság először is kifejtette, hogy ezt a kifejezést a köznyelvben elfogadott szokásos jelentését alapul véve kell értelmezni, figyelembe véve azon szövegkörnyezetet, amelyben e kifejezést használják, és azon szabályozás célkitűzéseit, amelynek e kifejezés a részét képezi.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0041"><P>LGBTI ítélet 32. pont.</P></NOTE> Ennek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a hozzájutás feltételei <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0090" REF.END="QE0090"/>olyan körülményekre és tényekre vonatkoz[na]k, amelyek fennállását feltétlenül meg kell állapítani ahhoz, hogy valamely személy megkaphasson egy adott állást vagy munkát.<QUOT.END REF.START="QS0090" CODE="201D" ID="QE0090"/><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0042"><P>LGBTI ítélet 33. pont.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0092"><NO.P>92.</NO.P><TXT>Habár a Bíróság az LGBTI ítéletében csak a munkavállaláshoz való hozzájutásra hivatkozott, ugyanez vonatkozik az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0091" REF.END="QE0091"/>önálló vállalkozáshoz […] való hozzájutás feltételeinek<QUOT.END REF.START="QS0091" CODE="201D" ID="QE0091"/> fogalmára is, mivel a 2000/78 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja egyszerre utal a munkavállalásra, az önálló vállalkozásra és a foglalkozásra. Az önálló vállalkozáshoz való hozzájutás feltételei tehát olyan körülményekre vagy tényekre vonatkoznak, amelyek fennállását feltétlenül meg kell állapítani ahhoz, hogy valamely személy önálló vállalkozóként megkaphasson egy adott munkát.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0093"><NO.P>93.</NO.P><TXT>Az önálló vállalkozó szolgáltatási szerződés vagy ahhoz hasonló polgári jogi szerződés megkötésével vállal munkát. Ha az önálló vállalkozó szolgáltatásainak potenciális igénybe vevője a munkához való hozzájutást ahhoz a feltételhez köti, hogy a szolgáltatást nyújtó személy ne legyen homoszexuális, nyilvánvaló, hogy ilyen szexuális irányultságú személy nem kaphatja meg az adott munkát.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0094"><NO.P>94.</NO.P><TXT>Amennyiben tehát a 2000/78 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja tiltja, hogy hagyományos munkaviszony esetén egy adott személlyel szexuális irányultsága miatt ne kössenek munkaszerződést, a szolgáltatási szerződés vagy hasonló szerződés önálló vállalkozóval való<?PAGE NO="16"?> megkötésének az önálló vállalkozó szexuális irányultsága miatt történő megtagadását is tiltania kell a szóban forgó rendelkezésnek, amely mind a munkavállalásra, mind az önálló vállalkozásra vonatkozik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0095"><NO.P>95.</NO.P><TXT>Végezetül egy további, a tárgyaláson szóba került kérdéssel szeretnék foglalkozni. Alkalmazható lenne‑e a 2000/78 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja még az olyan hipotetikus helyzetben is, amelyben a J. K‑hoz hasonló önálló vállalkozó nem állt korábban tartós munkakapcsolatban a munkáltatóval, hanem először jelentkezett a munkára, és szexuális irányultsága miatt nem kötöttek vele szerződést? Más szóval, számít‑e a munkavégzés folyamatossága?</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0096"><NO.P>96.</NO.P><TXT>J K. és az Bizottság álláspontja szerint nem számít, hogy az első alkalommal történik‑e a jelentkezés. A lengyel kormány fenntartotta korábbi álláspontját, miszerint az ilyen jellegű egyedi döntések nem tartoznak az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0092" REF.END="QE0092"/>önálló vállalkozáshoz […] való hozzájutás feltételeinek<QUOT.END REF.START="QS0092" CODE="201D" ID="QE0092"/> fogalmába.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0097"><NO.P>97.</NO.P><TXT>Egyetértek J. K‑val és a Bizottsággal. Az a) pont hatálya alá tartozó eset a munkához való hozzájutás. A korábbi munkakapcsolat nem függ össze azzal, hogy valaki jelentkezik egy állásra, és sikerül szerződést kötnie. Másképpen megfogalmazva, a szerződéskötés alapügyben történő megtagadása nem azért tartozik a 2000/78 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja alá, mert J. K. már korábban is szerződött a TP‑vel, hanem azért, mert nem tudott új munkához hozzájutni, mivel a TP nem volt hajlandó új szerződést kötni vele.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">Közbenső következtetés</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0098"><NO.P>98.</NO.P><TXT>A 2000/78 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének a) pontjában szereplő <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0093" REF.END="QE0093"/>önálló vállalkozáshoz […] való hozzájutás [feltétele]<QUOT.END REF.START="QS0093" CODE="201D" ID="QE0093"/> kifejezés hatálya alá tartozik a valamely vállalkozási szerződés önálló vállalkozóval való megkötésének e személy szexuális irányultsága miatti megtagadása.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">B.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A 2000/78 irányelv 3. cikke (1) bekezdése c) pontjának alkalmazhatóságáról</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0099"><NO.P>99.</NO.P><TXT>A jelen ügy sajátos körülményei között a J. K‑val való szerződéskötés megtagadása nem pusztán megakadályozza, hogy J. K. új munkához jusson hozzá, hanem kizárólag szexuális irányultsága miatt a TP‑vel fennálló, hét éve tartó munkakapcsolatának megszűnését is eredményezi. Álláspontom szerint tehát a 2000/78 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének c) pontja is alkalmazandó a jelen ügyben.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0100"><NO.P>100.</NO.P><TXT>A lengyel kormány azzal érvelt, hogy a 2000/78 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének c) pontja nem alkalmazható, mivel egyrészt az önálló vállalkozást e rendelkezés nem említi kifejezetten, másrészt pedig az önálló vállalkozókat semmiképpen sem lehet <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0094" REF.END="QE0094"/>elbocsátani<QUOT.END REF.START="QS0094" CODE="201D" ID="QE0094"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0101"><NO.P>101.</NO.P><TXT>Álláspontom szerint a 2000/78 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének c) pontja kiegészíti annak a) pontját. Míg az utóbbi a munkához való hozzájutásra vonatkozik, az előbbi a munkavégzés feltételeire, beleértve a munka megszűnését is. Az, hogy a c) pont nem utal az önálló vállalkozásra, inkább a jogszabály nem egyértelmű megszövegezésének tudható be, mintsem annak, hogy a jogalkotó ki akarta volna zárni abból az önálló vállalkozókat. Míg ugyanis a 3. cikk (1) bekezdésének a) pontja a 2000/78 irányelv személyi és tárgyi hatályára egyaránt utal, addig a c) pont csak annak tárgyi hatályára vonatkozik.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="17"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0102"><NO.P>102.</NO.P><TXT>Továbbá, igaz, hogy az önálló vállalkozókat nem lehet elbocsátani, ha az elbocsátás szó csak a munkavállalással kapcsolatban használatos. Ez azonban irreleváns. A 2000/78 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének c) pontja az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0095" REF.END="QE0095"/>alkalmazási és munkafeltételek<QUOT.END REF.START="QS0095" CODE="201D" ID="QE0095"/> fogalmának tartalmára vonatkozó példaként említi az elbocsátást. Ez a rendelkezés a munkavégzés és annak megszűnése valamennyi feltételére vonatkozik.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0043"><P>Ezenfelül szeretnék rámutatni arra, hogy a Bíróság az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, <DATE ISO="20040429">2004. április 29‑i</DATE> 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="158" PAGE.FIRST="77" DATE.PUB="2004">HL 2004. L 158., 77. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás: 5. fejezet, 5. kötet, 46. o.; helyesbítés: <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="274" PAGE.FIRST="47" DATE.PUB="2009">HL 2009. L 274., 47. o.</REF.DOC.OJ>) irányelven alapuló, szabad mozgáshoz és polgári jogokhoz kapcsolódó eltérő kontextusban már kimondta, hogy az önálló vállalkozó munkavégzésének az akaratán kívül álló okból történő megszűnése a munkavállaló akaratán kívül álló okból történő elbocsátásának feleltethető meg. Lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20171220">2017. december 20‑i</DATE> <NAME.CASE>Gusa</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑442/16</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2017:1004">EU:C:2017:1004</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0043">43.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190411">2019. április 11‑i</DATE> <NAME.CASE>Tarola</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑483/17</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:309">EU:C:2019:309</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0048">48.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">Közbenső következtetés</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0103"><NO.P>103.</NO.P><TXT>A 2000/78 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének c) pontja hatálya alá tartozik a jelen ügyben fennállóhoz hasonló olyan helyzet, amelyben valamely önálló vállalkozó korábban már munkakapcsolatot létesített a szolgáltatás igénybe vevőjével, aki kizárólag az önálló vállalkozó szexuális irányultsága miatt utasította el az új szerződés megkötését.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">C.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Hivatkozható‑e a szerződési szabadság a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés igazolása céljából?</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0104"><NO.P>104.</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból által közvetetten felvetett másik kérdés az, hogy a TP a 2000/78 irányelv alkalmazásának kizárása céljából hivatkozhat‑e a szerződési szabadságra, amelyet az egyenlő bánásmódról szóló lengyel törvény 5. cikkének 3. pontja alapján a szerződéses partner szabad megválasztásához való jogként kell érteni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0105"><NO.P>105.</NO.P><TXT>A 2000/78 irányelv 2. cikkének (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a nemzeti intézkedések kivételesen kizárhatják ezen irányelv alkalmazását, ha azok többek között mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükségesek. A Bíróság kifejtette, hogy ezt a rendelkezést, mivel eltérést enged a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvétől, szigorúan kell értelmezni.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0044"><P>Lásd e tekintetben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20110913">2011. szeptember 13‑i</DATE> <NAME.CASE>Prigge és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑447/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:573">EU:C:2011:573</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0056">56.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0106"><NO.P>106.</NO.P><TXT>Értelmezhető‑e az egyenlő bánásmódról szóló lengyel törvény 5. cikkének 3. pontja a 2000/78 irányelv 2. cikkének (5) bekezdésében meghatározott, egy demokratikus társadalomban mások szabadságának védelméhez szükséges intézkedésként?</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0107"><NO.P>107.</NO.P><TXT>Az egyenlő bánásmódról szóló lengyel törvény 5. cikkének 3. pontja biztosítja a szerződéses partner megválasztásának szabadságát. E rendelkezés szerint e szabadság a nemen, fajon, etnikai származáson vagy állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetés megelőzése érdekében korlátozható. A szerződési szabadság azonban nem korlátozható olyan helyzetben, amelyben a szerződéses partner megválasztása szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetést eredményez. A szerződéskötésre vonatkozó döntésnek a potenciális szerződéses partner szexuális irányultságára való alapozása tehát e törvény szerint megengedett.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0108"><NO.P>108.</NO.P><TXT>A 2000/78 irányelv 2. cikkének (5) bekezdése értelmében a nemzeti jognak a szexuális irányultság alapján történő hátrányos megkülönböztetést lehetővé tevő rendelkezése nem ellentétes az irányelvvel, ha az a szerződéskötés szabadságának lehetővé tételéhez szükséges.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="18"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0109"><NO.P>109.</NO.P><TXT>Elöljáróban, és mielőtt az arányosság bármilyen vizsgálatába bocsátkoznék, meg kell említenem, hogy nehezemre esik ezt a kérdést az érdekek mérlegelése szempontjából végiggondolni. Mert vajon a tiltott okok bármelyike alapján történő hátrányos megkülönböztetés engedélyezése egyáltalán része lehet‑e a szerződési szabadságnak az olyan társadalomban, amely az egyenlőség értékén alapul?<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0045"><P>A Bíróság teljes ülése közelmúltbeli ítéleteiben kifejtette, hogy az EUSZ 2. cikkben felsorolt értékek, köztük az egyenlőség, az az Unió identitásának részét képezik (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20220216">2022. február 16‑i</DATE> <NAME.CASE>Magyarország kontra Parlament és Tanács</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑156/21</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2022:97">EU:C:2022:97</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0232">232.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20220216">2022. február 16‑i</DATE> <NAME.CASE>Lengyelország kontra Parlament és Tanács</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑157/21</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2022:98">EU:C:2022:98</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0264">264.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>). A 2000/78 irányelv célja éppen az, hogy az egyenlőség értékét valósággá tegye azáltal, hogy megvalósítja a hátrányos megkülönböztetés Charta 21. cikkében kifejezett tilalmát. Az <REF.DOC.ECR><DATE ISO="19760408">1976. április 8‑i</DATE> <NAME.CASE>Defrenne</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>43/75</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1976:56">EU:C:1976:56</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>) óta az egyenlőség olyan társadalmi modell, amelynek megvalósítására az Európai Unió törekszik. McCrudden például kifejti, hogy ha az egyenlőséget jogvédő fogalomként értelmezzük, az egyenlő bánásmód elve különös jelentőséggel bír annak bizonyítása szempontjából, hogy az Európai Unió céljai túlmutatnak a gazdasági célokon, és kiterjednek az európai szociális modell védelmére. Lásd: McCrudden, C., <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0096" REF.END="QE0096"/>The New Concept of Equality<QUOT.END REF.START="QS0096" CODE="201D" ID="QE0096"/>, <HT TYPE="ITALIC">ERA</HT>, 2003, 18. o. Lásd még: Waddington, L., <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0097" REF.END="QE0097"/>Testing the Limits of the EC Treaty Article on Non‑discrimination<QUOT.END REF.START="QS0097" CODE="201D" ID="QE0097"/>, <HT TYPE="ITALIC">Industrial Law Journal</HT>, 1999, 133–151. o., 134. o., aki úgy vélte, hogy az EK‑Szerződés 13. cikkének a Szerződésbe való beillesztését nem elsősorban a hátrányos megkülönböztetés ellen gazdasági okokból történő küzdelem szándéka indokolta, hanem inkább az, hogy Európát <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0098" REF.END="QE0098"/>közelebb hozza a polgárokhoz<QUOT.END REF.START="QS0098" CODE="201D" ID="QE0098"/>.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0110"><NO.P>110.</NO.P><TXT>Ha azonban elfogadható, hogy a szerződési szabadságot a 2000/78 irányelvben felsorolt okok alapján történő hátrányos megkülönböztetés tilalma korlátozza, a hagyományos arányossági elemzésből arra a következtetésre lehet jutni, hogy a szexuális irányultság alapján történő hátrányos megkülönböztetés lehetővé tétele nem szükséges a szerződési szabadság védelméhez egy demokratikus társadalomban.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0111"><NO.P>111.</NO.P><TXT>Azzal kapcsolatban, hogy az egyenlő bánásmódról szóló lengyel törvény 5. cikkének 3. pontja egy demokratikus társadalomban nem szükséges a szerződési szabadság védelméhez, röviden rámutatok arra, hogy a szóban forgó rendelkezés már tiltja a szerződéses partner kiválasztása során a nemi, faji vagy etnikai származáson alapuló hátrányos megkülönböztetést. Ez már önmagában is azt mutatja, hogy a lengyel jogalkotó által követett értelmezés szerint a hátrányos megkülönböztetés lehetővé tétele nem szükséges egy demokratikus társadalomban a szerződési szabadság biztosításához.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0112"><NO.P>112.</NO.P><TXT>A két alapjog közötti egyensúly annak értékelése révén teremthető meg, hogy korlátozták‑e aránytalanul valamelyik alapjogot. Tekintettel arra, hogy a 2000/78 irányelv 2. cikkének (5) bekezdésében a szerződési szabadság az irányelvtől való eltérés indokaként szerepel, paradox módon meg kell fordítani az elemzést. A kérdés az, hogy a szerződési szabadságot aránytalanul korlátozta‑e a 2000/78 irányelv. Ha ez nem így van, abból az a következtetés vonható le, hogy egy demokratikus társadalomban nincs szükség az indokként használt szabadságot (szerződési szabadságot) védelmező nemzeti jogszabályra.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0046"><P>A Bíróság az LGBTI ítélet 47–57. pontjában ehhez hasonló mérlegelést végzett a 2000/78 irányelvben előírt, a hátrányos megkülönböztetés tilalmához való jog és a véleménynyilvánítás Charta 11. cikkében védett szabadsága között. A Bíróság a 2000/78 irányelvben előírt, hátrányos megkülönböztetés tilalmához való jogot a Charta 12. cikkében védett egyesülési szabadsággal hozta egyensúlyba a <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20220602">2022. június 2‑i</DATE> <NAME.CASE>HK kontra Danmark és HK kontra Privat</NAME.CASE> ítéletben (<NO.CASE>C‑587/20</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2022:419">EU:C:2022:419</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0041">41</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0047">47.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><?PAGE NO="19"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0113"><NO.P>113.</NO.P><TXT>A szóban forgó elemzés a jelen ügyben a következőképpen történik. Kiindulópontként megjegyzendő, hogy az indokként kínált jog – a jelen ügyben a szerződési szabadság – nem abszolút jog.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0047"><P>Érdemes megjegyezni, hogy a szerződéskötés szabadságát az uniós jogrend is a vállalkozás Charta 16. cikke által biztosított szabadságának részeként, az alapjogok egyikeként ismeri el. Lásd például: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20211221">2021. december 21‑i</DATE> <NAME.CASE>Bank Melli Iran</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑124/20</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2021:1035">EU:C:2021:1035</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0079">79.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>). Ez elsősorban azt jelenti, hogy az uniós jogalkotónak kötelessége figyelembe venni ezt a szabadságot a hátrányos megkülönböztetést tiltó jogszabályok elfogadásakor. Másodszor, az uniós jogrendben értelmezett szerződési szabadság nem abszolút. Éppen ellenkezőleg, a Bíróság megállapította, hogy a Charta 16. cikkében előírt vállalkozás szabadsága <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0099" REF.END="QE0099"/>széles körű közhatalmi beavatkozásoknak vethető alá, amelyek a gazdasági tevékenység gyakorlásának közérdekből való korlátozásait jelenthetik.<QUOT.END REF.START="QS0099" CODE="201D" ID="QE0099"/> Lásd e tekintetben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20130122">2013. január 22‑i</DATE> <NAME.CASE>Sky Österreich</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑283/11</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:28">EU:C:2013:28</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0046">46.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); lásd még: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20211221">2021. december 21‑i</DATE> <NAME.CASE>Bank Melli Iran</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑124/20</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2021:1035">EU:C:2021:1035</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0080">80</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0081">81.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>). Az utóbbival kapcsolatban lásd még: Weatherill, S. <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0100" REF.END="QE0100"/>Use and Abuse of the EU’s Charter of Fundamental Rights: on the improper veneration of <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0101" REF.END="QE0101"/>freedom of contract<QUOT.END REF.START="QS0101" CODE="00AB" ID="QE0101"/><QUOT.END REF.START="QS0100" CODE="201D" ID="QE0100"/>, <HT TYPE="ITALIC">European Review of Contract Law</HT>, 2014, 167–182. o.</P></NOTE> Ezt a jogot a törvény társadalmilag elfogadható célok elérése érdekében korlátozhatja, feltéve, hogy e jog lényege nem sérül, és a korlátozás arányos az elérni kívánt célokkal (valamint megfelelő és szükséges).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0114"><NO.P>114.</NO.P><TXT>Az a követelmény, hogy a szerződési szabadság korlátozását a jogszabály tartalmazza, teljesül, mivel azt uniós irányelv rögzíti.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0115"><NO.P>115.</NO.P><TXT>Másodszor, a 2000/78 irányelv célja, hogy a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0102" REF.END="QE0102"/>foglalkoztatás és munkavégzés<QUOT.END REF.START="QS0102" CODE="201D" ID="QE0102"/> területén minden EU tagállamban megvalósítsa az egyenlőséget. A 2000/78 irányelv a Szerződésekben meghatározott más célok eléréséhez is hozzájárul. Az irányelv (11) preambulumbekezdése szerint <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0103" REF.END="QE0103"/>[a] valláson, meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés meghiúsíthatja […] a foglalkoztatás magas szintjének és a magas szintű szociális védelemnek az elérését, az életszínvonal növelését, az életminőség javítását, a gazdasági és szociális kohéziót és szolidaritást, valamint a személyek szabad mozgását<QUOT.END REF.START="QS0103" CODE="201D" ID="QE0103"/>. A 2000/78 irányelv tehát a szerződési szabadságot az egyenlőség és más fontos uniós célok elérése érdekében korlátozza, amelyek jogszerű célok.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0116"><NO.P>116.</NO.P><TXT>Harmadszor, a 2000/78 irányelv kizárólag azáltal korlátozza a szerződéses partner megválasztásának szabadságát, hogy kizárja annak lehetőségét, hogy e választás a felsorolt okok valamelyikén alapuljon. Ez nem akadályozza meg a munkáltatókat vagy más hasonló helyzetben lévő személyeket abban, hogy a munkára legmegfelelőbb személyt válasszák ki. A 2000/78 irányelv (17) preambulumbekezdése e tekintetben kifejti, hogy az irányelv <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0104" REF.END="QE0104"/>nem kívánja meg olyan személy felvételét, előléptetését, továbbfoglalkoztatását vagy képzését, aki nem alkalmas, nem képes vagy nem vehető igénybe az adott állás alapvető feladatainak ellátására […]<QUOT.END REF.START="QS0104" CODE="201D" ID="QE0104"/>. Úgy vélem, ez a szerződési szabadság lényege.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0117"><NO.P>117.</NO.P><TXT>A felvétel mellőzéséről vagy az elbocsátásról szóló döntés különböző, a szóban forgó munka szempontjából releváns okokra alapozható.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0048"><P>Lásd például egy csoportos létszámleépítés miatt elbocsátott terhes nő ügyét illetően: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180222">2018. február 22‑i</DATE> <NAME.CASE>Porras Guisado</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑103/16</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:99">EU:C:2018:99</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0071">71.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> A szerződéses partner megválasztása során a felsorolt okok alapján történő hátrányos megkülönböztetés tilalma tehát nem érinti a szerződési szabadság lényegét.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0118"><NO.P>118.</NO.P><TXT>Végezetül, annak elfogadása esetén, hogy a szerződési szabadság korlátozása ténylegesen megvalósul, azt is bizonyítani kell, hogy ez a korlátozás megfelelő és szükséges a 2000/78 irányelv jogszerű célja(i)nak eléréséhez. Arra szorítkozom, hogy elemezem a foglalkoztatás és a munkavégzés terén történő hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem célját, mivel e cél közvetlenül kapcsolódik az irányelv elfogadásának jogalapjához.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0049"><P>Lásd a jelen indítvány 44 pontját.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><?PAGE NO="20"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0119"><NO.P>119.</NO.P><TXT>Azáltal, hogy a 2000/78 irányelv kizárja a tiltott ok alapján történő hátrányos megkülönböztetés lehetőségét, és 17. cikkében előírja, hogy a tagállamok az irányelv átültetése során hatékony és visszatartó erejű szankciókat irányozzanak elő, alkalmas arra, hogy hozzájáruljon a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemhez, mivel várhatóan ez az ilyen magatartások fokozatos visszaszorulásához, végső soron pedig eltűnéséhez vezet.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0120"><NO.P>120.</NO.P><TXT>A foglalkoztatás és a munkavégzés területén a tiltott ok alapján történő hátrányos megkülönböztetéstől mentes társadalom kizárólag akkor valósulhat meg, ha egyetlen olyan személy sem veszi figyelembe a 2000/78 irányelvben felsorolt jellemzőket, akinek egy másik személy munkájára van szüksége. Ellenkező esetben az ilyen jellemzőkkel rendelkező személyek nem fognak egyenlő esélyekkel rendelkezni a munkához jutás tekintetében. Ezért egy olyan társadalomban, amelyben az ilyen aggályok még mindig szerepet játszanak, az ilyen döntések megtiltása és azoktól megfelelő szankciókkal való visszatartás a cél eléréséhez szükséges minimum. Nem tudok elképzelni kevésbé korlátozó alternatívát a foglalkoztatás és a munkavégzés területe hátrányos megkülönböztetéstől való mentességére vonatkozó cél elérésére.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0121"><NO.P>121.</NO.P><TXT>Mivel tehát a szerződési szabadságot – amelyet az egyenlő bánásmódról szóló lengyel törvény 5. cikkének 3. pontja védeni kíván – a 2000/78 irányelv nem korlátozza aránytalanul, e rendelkezés nem értelmezhető egy demokratikus társadalomban a szerződő felek megválasztása szabadságának védelméhez szükséges rendelkezésként.</TXT></NP.ECR><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">Közbenső következtetés</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0122"><NO.P>122.</NO.P><TXT>Egy demokratikus társadalomban a szerződéses partner megválasztása szabadságának védelméhez nem szükséges az egyenlő bánásmódról szóló lengyel törvény 5. cikkének 3. pontjához hasonló nemzeti rendelkezés. E rendelkezés tehát nem indokolhatja a 2000/78 irányelv alkalmazásának az irányelv 2. cikkének (5) bekezdése alapján történő kizárását.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">D.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A kérdést előterjesztő bíróság kötelezettségei a nemzeti jog szabálya és a 2000/78 irányelv közötti összeütközés esetén</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0123"><NO.P>123.</NO.P><TXT>Mivel az egyenlő bánásmódról szóló lengyel törvény 5. cikkének 3. pontja egy demokratikus társadalomban nem szükséges, a 2000/78 irányelv a jelen ügyben továbbra is alkalmazandó az önálló vállalkozóval való szerződéskötésnek az adott személy szexuális irányultsága miatti megtagadására.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0124"><NO.P>124.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság az előzetes döntéshozatalra utaló határozatában kifejtette, hogy az alapügyben fennálló helyzetre az egyenlő bánásmódról szóló lengyel törvény 5. cikkének 3. pontja alkalmazandó.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0050"><P>A nemzeti jog értelmezése kizárólag a nemzeti bíróság hatáskörébe tartozik. A Bíróságnak tehát az előzetes döntéshozatali eljárásban a nemzeti jog nemzeti bíróság általi értelmezésére kell támaszkodnia. A kérdést előterjesztő bíróság kifejtette, hogy a jelen ügyben szereplőhöz hasonló szerződéstípusokat az egyenlő bánásmódról szóló lengyel törvény 4. cikkének (2) bekezdése alapján annak hatálya alá tartozóknak tekinti, ezért e törvény 5. cikkének 3. pontja is alkalmazandó.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0125"><NO.P>125.</NO.P><TXT>Ez azt jelenti, a kérdést előterjesztő bíróság azzal szembesül, hogy a folyamatban lévő ügyben két, egymással ellentétes rendelkezés alkalmazandó: egyrészt a 2000/78 irányelvben foglalt rendelkezés alapján a TP nem tagadhatja meg a szerződés megkötését J. K‑val a homoszexualitása<?PAGE NO="21"?> miatt; másrészt az egyenlő bánásmódról szóló lengyel törvényben foglalt rendelkezés lehetővé teszi a TP számára, hogy megtagadja a szerződés megkötését J. K‑val annak homoszexualitása miatt.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0126"><NO.P>126.</NO.P><TXT>Az uniós jog tartalmaz olyan szabályt, amely az azonos tényállásra vonatkozó két szabály ilyen összeütközése esetén alkalmazandó: a nemzeti bíróságnak az ügy elbírálásakor az uniós szabályt kell alkalmaznia, a nemzeti jogi szabály alkalmazását pedig mellőznie kell.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0051"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="19780309">1978. március 9‑i</DATE> <NAME.CASE>Simmenthal</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>106/77</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1978:49">EU:C:1978:49</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0021">21</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0023">23.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20220222">2022. február 22‑i</DATE> <NAME.CASE>RS (Alkotmánybíróság határozatainak joghatásai)</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑430/21</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2022:99">EU:C:2022:99</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0062">62.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0063">63.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Az uniós jog elsőbbsége tehát a szabályok ilyen összeütközését az uniós szabály javára oldja fel.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0127"><NO.P>127.</NO.P><TXT>A teljesség kedvéért hozzá kell tenni, hogy az elsőbbség kollíziós szabályként működik, és a közvetlen hatállyal rendelkező uniós szabállyal ellentétes nemzeti szabály alkalmazásának mellőzését követeli meg.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0052"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190624">2019. június 24‑i</DATE> <NAME.CASE>Popławski</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑573/17</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:530">EU:C:2019:530</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0060">60</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0064">64.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0068">68.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0128"><NO.P>128.</NO.P><TXT>Az irányelvek vertikális helyzetekben közvetlen hatállyal rendelkeznek.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0053"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="19790405">1979. április 5‑i</DATE> <NAME.CASE>Ratti</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>148/78</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1979:110">EU:C:1979:110</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0020">20</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0023">23.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180807">2018. augusztus 7‑i</DATE> <NAME.CASE>Smith</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑122/17</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:631">EU:C:2018:631</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0045">45.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Tekintettel arra, hogy a TP egy állami televízióállomás,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0054"><P>Tulajdonosa az államkincstár. Érdemes megjegyezni, hogy a TP – a kérdést előterjesztő bíróság előtti eljárás alperese – nem nyújtott be írásbeli észrevételeket, és nem vett részt a Bíróság előtti tárgyaláson.</P></NOTE> az ítélkezési gyakorlat szerint az ilyen helyzetet az irányelv közvetlen alkalmazása szempontjából vertikálisnak kell tekinteni.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0055"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="19860226">1986. február 26‑i</DATE> <NAME.CASE>Marshall</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>152/84</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1986:84">EU:C:1986:84</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0046">46</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0049">49.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20171010">2017. október 10‑i</DATE> <NAME.CASE>Farrell</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑413/15</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2017:745">EU:C:2017:745</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0032">32</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0035">35.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> J K. ezért az alapügyben a TP‑vel szemben hivatkozhat a 2000/78 irányelvre.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0129"><NO.P>129.</NO.P><TXT>Ezenfelül a 2000/78 irányelv releváns rendelkezései (a 3. cikk (1) bekezdésének a) és c) pontja) feltétlenek és kellően pontosak ahhoz, hogy a nemzeti bíróság alkalmazhassa azokat.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0056"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="19911119">1991. november 19‑i</DATE> <NAME.CASE>Francovich és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑6/90 és C‑9/90</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1991:428">EU:C:1991:428</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0011">11.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0012">12.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20120124">2012. január 24‑i</DATE> <NAME.CASE>Dominguez</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑282/10</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2012:33">EU:C:2012:33</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0033">33.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>), <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20150716">2015. július 16‑i</DATE> <NAME.CASE>Larentia + Minerva és Marenave Schiffahrt</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑108/14 és C‑109/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:496">EU:C:2015:496</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0048">48</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0049">49.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20220308">2022. március 8‑i</DATE> <NAME.CASE>Bezirkshauptmannschaft Hartberg‑Fürstenfeld (Közvetlen hatály)</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑205/20</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2022:168">EU:C:2022:168</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0017">17</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0019">19.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Egyértelmű, hogy a J. K‑hoz hasonló személy (önálló vállalkozó) e rendelkezések alapján jogosult arra, hogy szexuális irányultsága miatt ne érje hátrányos megkülönböztetés, amikor új munkára jelentkezik vagy a meglévő munkakapcsolat meghosszabbítását kéri; és az is egyértelmű, hogy a TP‑hez hasonló, szerkesztői szolgáltatásokat igénylő személy nem tagadhatja meg az önálló vállalkozóval való szerződéskötést kizárólag annak szexuális irányultsága miatt. A 2000/78 irányelv releváns rendelkezései alapján tehát megállapítható, hogy J. K‑t joggal ruházták fel, hogy a TP‑t ezzel összefüggésben kötelezettség terheli, és hogy e jog/kötelezettség tartalma az, hogy a szexuális irányultságra mint szerződéskötési kritériumra való hivatkozás kizárt.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0130"><NO.P>130.</NO.P><TXT>A nemzeti bíróság tehát nem alkalmazhatja az egyenlő bánásmódról szóló lengyel törvény 5. cikkének 3. pontját az előtte folyamatban lévő ügy elbírálásánál. Érdemes megismételni azt is, hogy a nemzeti bíróság e kötelezettsége nem függ a nemzeti jogalkotó arra vonatkozó döntésétől, hogy a nemzeti jogot az uniós joggal való összhang megteremtése céljából módosítja. Ez azonban nem zárja ki a nemzeti jogalkotó erre vonatkozó párhuzamos kötelezettségének fennállását.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="22"?><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">Közbenső következtetés</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0131"><NO.P>131.</NO.P><TXT>A 2000/78 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének a) és c) pontja a jelen ügyre alkalmazandó és közvetlen hatállyal bír. J. K. tehát a kérdést előterjesztő bíróság előtt hivatkozhat arra, hogy a TP J. K. szexuális irányultsága miatt nem tagadhatja meg a vele mint önálló vállalkozóval történő szerződéskötést. A kérdést előterjesztő bíróság tehát köteles mellőzni az ezzel ellentétes nemzeti rendelkezés alkalmazását.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">V.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Végkövetkeztetés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0132"><NO.P>132.</NO.P><TXT>A fenti megfontolások tükrében azt javaslom, hogy a Bíróság a Sąd Rejonowy dla m.st. Warszawy w Warszawie (varsói kerületi bíróság, Lengyelország) által előzetes döntéshozatal céljából előterjesztett kérdést a következőképpen válaszolja meg:</TXT><P>A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, <DATE ISO="20001127">2000. november 27‑i</DATE> 2000/78/EK tanácsi irányelv 3. cikke (1) bekezdésének a) és c) pontját</P><P>a következőképpen kell értelmezni:</P><P>azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely lehetővé teszi a gazdasági tevékenységet önálló vállalkozás keretében folytató természetes személy munkavégzésének alapjául szolgáló polgári jogi szerződés megkötésének megtagadását arra az esetre, ha az elutasítás okát e személy szexuális irányultsága képezi.</P></NP.ECR></GR.SEQ></CONTENTS.CONCLUSION></CONCLUSION>