C-425/1862018CO0425EU:C:2019:47600011188CJ

2019. 06. 04‑i végzés – C‑425/18. sz. ügy

Consorzio Nazionale Servizi

<TI><P><HT TYPE="UC">A Bíróság végzése</HT> (kilencedik tanács)</P><P><DATE ISO="20190604">2019. június 4.</DATE><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="STAR" NOTE.ID="E0001"><P>Az eljárás nyelve: olasz.</P></NOTE><NOTE TYPE="ENDNOTE" NUMBERING="roman" NOTE.ID="E0002"><P>A jelen szöveg kulcskifejezései között az első elektronikus közzétételt követően formai módosítás történt.</P></NOTE></P></TI>Előzetes döntéshozatalA Bíróság eljárási szabályzatának 99. cikkeA vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatások területén a közbeszerzési szerződések odaítéléséről2004/18/EK irányelvA 45. cikk (2) bekezdése első albekezdésének d) pontjaKizárási okokSúlyos szakmai kötelességszegésA versenyjogi szabályok megsértése

A C‑425/18. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Tribunale amministrativo regionale per il Piemonte (piemonti tartományi közigazgatási bíróság, Olaszország) a Bírósághoz 2018. június 28‑án érkezett, 2018. február 7‑i határozatával terjesztett elő

a Consorzio Nazionale Servizi Società Cooperativa (CNS)

és

a Gruppo Torinese Trasporti GTT SpA

között,

a Consorzio Stabile Gestione Integrata Servizi Aziendali GISA,

a La Lucente SpA,

a Dussmann Service Srl,

a So.Co.Fat. SC

részvételével folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (kilencedik tanács),

tagjai: K. Jürimäe tanácselnök, D. Šváby (előadó) és N. Piçarra bírák,

főtanácsnok: P. Pikamäe,

hivatalvezető: A. Calot Escobar,

tekintettel az írásbeli szakaszra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

a Consorzio Nazionale Servizi Società Cooperativa (CNS) képviseletében F. Cintioli, G. Notarnicola, E. Perrettini és A. Police avvocati,

az olasz kormány képviseletében G. Palmieri, meghatalmazotti minőségben, segítője: D. Del Gaizo avvocato dello Stato,

az Európai Bizottság képviseletében G. Gattinara, P. Ondrůšek és L. Haasbeek, meghatalmazotti minőségben,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint a Bíróság az eljárási szabályzatának 99. cikke alapján, indokolt végzéssel határoz,meghozta a következő<TI><P><HT TYPE="BOLD">Végzést</HT></P></TI>1Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról [helyesen: a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatások területén a közbeszerzési eljárások összehangolásáról] szóló, 2004. március 31‑i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2004. L 134., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 7. kötet, 19. o.) 53. cikke (3) bekezdésének és 54. cikke (4) bekezdésének, valamint az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31‑i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2004. L 134., 114. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 7. kötet, 132. o.; helyesbítés: HL 2014. L 339., 14. o.) 45. cikke (2) bekezdése első albekezdése d) pontjának az értelmezésére vonatkozik.2E kérelmet a Consorzio Nazionale Servizi Società Cooperativa (CNS) és a Gruppo Torinese Trasporti GTT SpA (a továbbiakban: GTT) között többek között ez utóbbi azon határozatának a megsemmisítése tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő, amelyben az előbbitől visszavonta a közbeszerzési szerződés odaítélését.<TI><P><HT TYPE="BOLD">Jogi háttér</HT></P></TI><TI><P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Az uniós jog</HT></HT></P></TI><TI><P><HT TYPE="ITALIC">A 2004/17 irányelv</HT></P></TI>3A 2004/17 irányelv Minősítési rendszerek elnevezésű 53. cikkének (3) bekezdése és ezen irányelvnek [a] minőségi kiválasztás szempontjaira vonatkozó 54. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy egyrészt a minősítési szempontok és szabályok, másrészt a minőségi kiválasztás szempontjai tartalmazhatják a 2004/18/EK irányelv 45. cikkében felsorolt kizárási szempontokat, az abban megállapított feltételek szerint.<TI><P><HT TYPE="ITALIC">A 2004/18 irányelv</HT></P></TI>4A 2004/18 irányelvnek A részvételre jelentkező, illetve az ajánlattevő személyes helyzete elnevezésű 45. cikke [a] minőségi kiválasztás szempontjaira vonatkozó szakaszban található, és a következőképpen rendelkezik:

[…]

(2)

A közbeszerzési eljárásban való részvételből kizárható minden gazdasági szereplő, aki, illetve amely:

[…]

d)súlyos kötelességszegést [helyesen: súlyos szakmai kötelességszegést] követett el, amely bármely, az ajánlatkérő szerv rendelkezésére álló bizonyítási eszközzel bizonyítható;

[…]

E bekezdés végrehajtási feltételeit nemzeti jogukkal összhangban és [az uniós] jog figyelembevételével a tagállamok határozzák meg.[…]

<TI><P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Az olasz jog</HT></HT></P></TI>5A 2004/17 és 2004/18 irányelvet a 2006. április 12‑i decreto legislativo n. 163 – Codice dei contratti pubblici relativi a lavori, servizi e forniture in attuazione delle direttive 2004/17/CE e 2004/18/CE (a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv alkalmazásában az építési beruházásra, a szolgáltatásnyújtásra és az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződéseket szabályozó törvénykönyvről szóló 163. sz. felhatalmazáson alapuló törvényerejű rendelet (a GURI 2006. május 2‑i 100. számának rendes melléklete; a továbbiakban: közbeszerzési törvénykönyv) ültette át az olasz jogba.6A közbeszerzési törvénykönyv Általános feltételek elnevezésű 38. cikkének (1) bekezdése felsorolta azokat az okokat, amelyek miatt valamely gazdasági szereplőt kizárnak a közbeszerzési eljárásban való részvételből:

(1)

Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló koncessziók és közbeszerzési szerződések odaítélésére irányuló eljárásokban való bármely részvételből ki vannak zárva, azokban alvállalkozóként sem vehetnek részt, és ilyen szerződéseket nem köthetnek azok a személyek:

[…]

f)akik, illetve amelyek az ajánlatkérő szerv indokolással ellátott értékelése alapján súlyos hanyagságot vagy rosszhiszeműséget tanúsítottak azon szolgáltatások teljesítése során, amelyekkel a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményt közzétevő ajánlatkérő szerv őket megbízta, vagy akik, illetve amelyek a szakmai tevékenységük gyakorlása során súlyos hibát követtek el, melyet az ajánlatkérő szerv bármely módon bizonyítani tud;

[…]

7E törvénykönyv 230. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

Az ajánlatkérő szervek a részvételre jelentkezőkre vagy ajánlattevőkre vonatkozó általános feltételek teljesülésének ellenőrzésére a 38. cikket alkalmazzák.

<TI><P><HT TYPE="BOLD">Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés</HT></P></TI>8A GTT egy városi vasút‑, villamos‑, trolibusz‑ és autóbusz‑közlekedési szolgáltatásokat nyújtó társaság.9A GTT az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététel céljából 2015. július 30‑án feladott hirdetménnyel és egy 2015. november 27‑i ajánlattételi felhívással a 2004/17/EK irányelv értelmében meghívásos eljárást indított az ajánlatkérő szerv telephelyein történő, járművek, helyiségek és területek takarítása, járművek mozgatása és üzemanyag‑ellátása, valamint kiegészítő szolgáltatások nyújtása céljából.10A GTT jelezte, hogy a hat tételből álló e közbeszerzési szerződés hozzáadottérték‑adót (héa) nem tartalmazó összértéke 29434319,39 euró volt, és az egyes tételek értéke 4249999,10 euró és 6278734,70 euró között mozgott.11A GTT, miután e tételekből hármat odaítélt a CNS részére, egy 2017. július 14‑i határozattal (a továbbiakban: vitatott határozat) visszavonta ezen odaítélést. A GTT e célból az Autorità italiana Garante della Concorrenza e del Mercato (verseny‑ és piacfelügyeleti hatóság, Olaszország; a továbbiakban: AGCM) 2015. december 22‑i határozatára (a továbbiakban: az AGCM határozata) hivatkozott, amelyben a CNS‑t 56190090 eurós bírsággal sújtották a horizontális versenyt korlátozó kartellben a célból való részvétele miatt, hogy egy másik hatóság által indított közbeszerzési eljárás eredményét befolyásolja.12A GTT a vitatott határozatban azt is megjegyezte, hogy az AGCM határozatát már helybenhagyta egy jogerőre emelkedett bírósági határozat. A vitatott határozat ezenkívül egy 2017. március 29‑i és egy 2017. április 3‑i ítéleten alapul, amelyekben a kérdést előterjesztő bíróság kimondta, hogy a közbeszerzési törvénykönyv 38. cikke (1) bekezdésének f) pontja és a 2004/18/EK irányelv 45. cikke (2) bekezdése első albekezdésének d) pontja értelmében súlyos szakmai kötelezettségszegésnek minősül a másik közbeszerzési eljárásban érintett gazdasági szereplő által alkalmazott és közigazgatási eljárásban megállapított versenykorlátozó kartell. A CNS‑szel szemben továbbá azt kifogásolják, hogy egyrészt a szóban forgó közbeszerzési eljárásban való részvételre vonatkozó dokumentumaiban nem jelezte, hogy vele szemben az AGCM előtt szankció alkalmazására irányuló eljárás van folyamatban, másrészt pedig hogy csak a közbeszerzési eljárás során fogadott el megfelelőségi intézkedéseket, és így a kizárási ok nem szűnt meg ezen eljárás megkezdéséig.13Következésképpen a GTT úgy vélte, hogy az AGCM által szankcionált magatartás megszüntethette az ajánlatkérő szervvel fennálló bizalmi viszonyt.14Ideiglenes intézkedés tárgyában hozott 2017. október 11‑i végzésével a kérdést előterjesztő bíróság elutasította az ideiglenes intézkedés iránt a CNS által benyújtott kérelmet.15Mind az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott e végzést, mind az e bíróság által hozott 2017. március 29‑i és április 3‑i ítéleteket módosította a Consiglio di Stato (államtanács, Olaszország) 2017. november 20‑i végzése, illetve két, 2017. december 4‑én és 2018. február 5‑én hozott határozata. A kérdést előterjesztő bíróság által adott magyarázatok szerint e határozatokból kitűnik, hogy a versenyjogi jogsértésnek minősülő magatartásokat nem lehet a közbeszerzési törvénykönyv 38. cikke (1) bekezdése f) pontjának alkalmazása céljából súlyos szakmai hibának minősíteni, és hogy csak a közbeszerzési szerződés teljesítése során elkövetett kötelezettségszegések és hanyagságok minősíthetők ilyennek. Ki kell tehát zárni azokat a tényállásokat, amelyek – még ha jogellenesek is – azon közbeszerzési eljárás során merültek fel, amely azt megelőzte. Ezen értelmezés a gazdasági szereplők jogbiztonságának a szükségességén alapul. A Consiglio di Stato (államtanács) szerint ezen értelmezés összeegyeztethető a 2014. december 18‑i Generali‑Providencia Biztosító ítélettel (C‑470/13, EU:C:2014:2469), amelyből csak az következik, hogy az olyan nemzeti szabály, amely egy versenyjogi jogsértést kifejezetten súlyos szakmai kötelességszegésnek minősít, nem ellentétes az uniós joggal, és nem az, hogy az uniós jog megköveteli, hogy e jogsértéseket belefoglalják a súlyos szakmai kötelességszegések fogalmába. Ebből következik, hogy az olasz jogban az ilyen jogsértések elkövetése teljes mértékben irreleváns a közbeszerzési törvénykönyv által szabályozott közbeszerzési eljárásokban.16A CNS a Consiglio di Stato (államtanács) e három határozatára hivatkozik a vitatott határozat megsemmisítése iránti keresetének az alátámasztása érdekében.17A 2012. december 13‑i Forposta és ABC Direct Contact ítéletre (C‑465/11, EU:C:2012:801, 33. pont) hivatkozva a kérdést előterjesztő bíróság ugyanakkor megjegyzi, hogy mivel az Olasz Köztársaság élt a tagállamok számára a 2004/17 irányelv 54. cikkének (4) bekezdésében elismert azon lehetőséggel, hogy a különleges ágazatokban működő gazdasági szereplők minőségi kiválasztásának szempontjai közé belefoglalják a 2004/18 irányelv 45. cikkében felsorolt kizárási szempontokat, a Bíróság e rendelkezésre vonatkozó ítélkezési gyakorlata releváns az alapügyben, jóllehet annak a tárgya a 2004/17 irányelv hatály alá tartozó meghívásos eljárás.18Márpedig a 2012. december 13‑i Forposta és ABC Direct Contact ítéletben (C‑465/11, EU:C:2012:801, 27. pont) és a 2014. december 18‑i Generali‑Providencia Biztosító ítéletben (C‑470/13, EU:C:2014:2469, 35. pont) a Bíróság már pontosította, hogy a szakmai kötelességszegés fogalma minden olyan felróható magatartásra vonatkozik, amely befolyásolhatja a szóban forgó gazdasági szereplő szakmai hitelességét, és hogy a versenyjogi szabályok megsértése, különösen ha e jogsértést bírsággal szankcionálták, a 2004/18 irányelv 45. cikke (2) bekezdése első albekezdése d) pontjának hatálya alá tartozó kizárási oknak minősül.19A kérdést előterjesztő bíróság a 2006. február 9‑i La Cascina és társai ítélet (C‑226/04 és C‑228/04, EU:C:2006:94, 23. pont) és a 2012. december 13‑i Forposta és ABC Direct Contact ítélet (C‑465/11, EU:C:2012:801, 25. pont) összehasonlításából lényegében arra következtet, hogy a tagállamok korlátozott mérlegelési jogkörrel rendelkeznek azon fakultatív kizárási okokat illetően, amelyek nem utalnak nemzeti jogszabályokra és szabályozásokra az alkalmazási feltételeik pontosítása céljából.20Mivel azonban úgy véli, hogy a Bíróságnak az úgynevezett fakultatív kizárási okokra vonatkozó és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 1992. június 18‑i 92/50/EGK tanácsi irányelv (HL 1992. L 209., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 1. kötet, 322. o.) és a 2004/18 irányelv hatálya alatt kialakult ítélkezési gyakorlata nem nyújt egyértelmű értelmezést, a kérdést előterjesztő bíróság e tekintetben felvilágosítást kér a Bíróságtól.21E körülmények között a Tribunale amministrativo regionale per il Piemonte (piemonti tartományi közigazgatási bíróság, Olaszország) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:

Ellentétes‑e a [2004/17] irányelvnek a [2004/18] irányelv 45. cikke (2) bekezdése [első albekezdésének] d) pontjával összhangban értelmezett 53. cikke (3) bekezdésével és 54. cikkének (4) bekezdésével a [közbeszerzési törvénykönyv] 38. cikke (1) bekezdésének f) pontjához hasonló olyan, a nemzeti ítélkezési gyakorlatban értelmezett rendelkezése, amely a gazdasági szereplő által szakmai tevékenységének gyakorlása során elkövetett, úgynevezett súlyos hiba köréből kizárja a versenyszabályok azon megsértését magában foglaló magatartásokat, amelyeket a nemzeti versenyhatóság bíróság által helybenhagyott határozattal állapított meg és szankcionált, és ily módon eleve megakadályozza az ajánlatkérő szerveket abban, hogy az említett szabálysértéseket önállóan értékelhessék az érintett gazdasági szereplőnek a közbeszerzési szerződés odaítélésére irányuló eljárásból való esetleges, de nem kötelező kizárása céljából?

<TI><P><HT TYPE="BOLD">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről</HT></P></TI>22Eljárási szabályzatának 99. cikke értelmében a Bíróság, ha az előzetes döntéshozatalra terjesztett kérdésre a válasz egyértelműen levezethető az ítélkezési gyakorlatból, vagy ha az előzetes döntéshozatalra elé terjesztett kérdésre adandó válasz nem enged teret semmilyen észszerű kétségnek, az előadó bíró javaslatára és a főtanácsnok meghallgatását követően az eljárás során bármikor indokolt végzéssel határozhat.23A jelen ügyben ezt a rendelkezést alkalmazni kell.24Kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt kívánja megtudni, hogy a 2004/18 irányelv 45. cikke (2) bekezdése első albekezdésének d) pontját úgy kell‑e értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, mint a közbeszerzési törvénykönyv 38. cikke (1) bekezdésének f) pontja, amelyet úgy értelmeznek, mint amely a gazdasági szereplő által szakmai tevékenységének gyakorlása során elkövetett súlyos kötelezettségszegés köréből kizárja a versenyjogi szabályok azon megsértését magában foglaló magatartásokat, amelyeket a nemzeti versenyhatóság bíróság által helybenhagyott határozattal állapított meg és szankcionált, és amely megakadályozza az ajánlatkérő szerveket abban, hogy az ilyen jogsértést önállóan értékelhessék az érintett gazdasági szereplőnek a közbeszerzési eljárásból való esetleges kizárása céljából.25Amint az állandó ítélkezési gyakorlatból kitűnik, a 2004/18 irányelv 45. cikkének (2) bekezdése nem írja elő az ott említett kizáró okok nemzeti szinten történő egységes alkalmazását, hiszen a tagállamok nem kötelesek az ott szereplő valamennyi kizáró okot alkalmazni, illetve ezen okokat a nemzeti szinten figyelembe veendő jogi, gazdasági és társadalmi szempontoktól függően esetenként eltérő szigorral érvényesíthető módon építhetik be a nemzeti jogukba. Ennek keretében a tagállamok enyhíthetik, illetve rugalmasabbá tehetik az e rendelkezésben megállapított szempontokat (2014. július 10‑i Consorzio Stabile Libor Lavori Pubblici ítélet, C‑358/12, EU:C:2014:2063, 36. pont; 2016. december 14‑i Connexxion Taxi Services ítélet, C‑171/15, EU:C:2016:948, 29. pont).26Mindemellett meg kell állapítani, hogy a 2004/18 irányelv 45. cikke (2) bekezdése első albekezdésének d) pontja – az ugyanezen albekezdés a), b), e) és f) pontjában szabályozott kizárási okokra vonatkozó rendelkezésektől eltérően – nem utal a nemzeti törvényekre és rendeletekre, viszont ugyanezen (2) bekezdés második albekezése kimondja, hogy e bekezdés végrehajtási feltételeit nemzeti jogukkal összhangban és az uniós jog figyelembevételével a tagállamok határozzák meg (2012. december 13‑i Forposta és ABC Direct Contact ítélet, C‑465/11, EU:C:2012:801, 25. pont).27Így az ítélkezési gyakorlatból kitűnik, hogy – amint a kérdést előterjesztő bíróság egyébiránt megállapította – amennyiben a 2004/18 irányelv 45. cikkének (2) bekezdésében előírt olyan fakultatív kizárási ok, mint amely annak első albekezdésének d) pontjában szerepel, nem utal a nemzeti jogra, a tagállamok mérlegelési mozgástere még szigorúbban korlátozott. Ilyen esetben a Bíróság feladata az ilyen fakultatív kizárási ok terjedelmének a meghatározása (lásd ebben az értelemben: 2012. december 13‑i Forposta és ABC Direct Contact ítélet, C‑465/11, EU:C:2012:801, 25–31. pont; 2014. december 18‑i Generali‑Providencia Biztosító ítélet, C‑470/13, EU:C:2014:2469, 35. pont).28Ebből következik, hogy a szakmai tevékenységének gyakorlása során elkövetett súlyos kötelezettségszegés említett 45. cikk (2) bekezdése első albekezdésének d) pontjában szereplő fogalmai a nemzeti jogban pontosíthatók és részletesen kifejthetők, tiszteletben tartva ugyanakkor az uniós jogot (2012. december 13‑i Forposta és ABC Direct Contact ítélet, C‑465/11, EU:C:2012:801, 26. pont).29E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a szakmai kötelességszegés fogalma minden olyan felróható magatartásra vonatkozik, amely befolyásolhatja a szóban forgó gazdasági szereplő szakmai hitelességét (2012. december 13‑i Forposta és ABC Direct Contact ítélet, C‑465/11, EU:C:2012:801, 27. pont), tisztességességét és megbízhatóságát.30Következésképpen a szakmai kötelezettségszegés fogalma, amely tág értelmezés tárgyát képezi, nem korlátozható kizárólag a közbeszerzési szerződés teljesítése során elkövetett kötelezettségszegésekre és hanyagságokra.31Ezenkívül a súlyos kötelezettségszegés fogalmát akként kell érteni, hogy az rendes körülmények között a szóban forgó gazdasági szereplő olyan magatartására utal, amelynek kapcsán a gazdasági szereplőt szándékosság vagy bizonyos fokú gondatlanság terheli (2012. december 13‑i Forposta és ABC Direct Contact ítélet, C‑465/11, EU:C:2012:801, 30. pont).32Végül a 2004/18 irányelv 45. cikke (2) bekezdése első albekezdésének d) pontja feljogosítja az ajánlatkérőket, hogy a súlyos szakmai kötelességszegést a rendelkezésükre álló bármely bizonyítási eszközzel bizonyítsák. Mivel az ilyen kötelezettségszegés megállapításához nem szükséges jogerőssé vált ítélet (2012. december 13‑i Forposta és ABC Direct Contact ítélet, C‑465/11, EU:C:2012:801, 28. pont), a nemzeti versenyhatóság azt megállapító határozata, hogy valamely gazdasági szereplő megsértette a versenyjogi szabályokat, bizonyosan minősülhet az e gazdasági szereplő által elkövetett súlyos kötelezettségszegés fennállása valószínűsítő körülményének.33Így a versenyjogi szabályok megsértése, különösen ha e jogsértést bírsággal szankcionálták, a 2004/18 irányelv 45. cikke (2) bekezdése első albekezdése d) pontjának hatálya alá tartozó kizárási oknak minősül (2014. december 18‑i Generali‑Providencia Biztosító ítélet, C‑470/13, ECLI:EU:C:2014:2469, 35. pont).34Pontosítani kell ugyanakkor, hogy valamely nemzeti versenyhatóságnak a versenyjogi szabályok megsértését megállapító határozata nem járhat a gazdasági szereplő közbeszerzési eljárásból való automatikus kizárásával. Az arányosság elvének megfelelően ugyanis a súlyos kötelességszegés fennállásának megállapításához főszabály szerint szükséges, hogy az érintett gazdasági szereplő magatartásával kapcsolatban konkrét és egyedi mérlegelést folytassanak le (lásd ebben az értelemben: 2012. december 13‑i Forposta és ABC Direct Contact ítélet, C‑465/11, EU:C:2012:801, 31. pont).35A fenti megállapítások összességére tekintettel az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésre azt a válasz kell adni, hogy a 2004/18 irányelv 45. cikke (2) bekezdése első albekezdésének d) pontját úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, mint az alapügyben szóban forgó, amelyet úgy értelmeznek, mint amely a gazdasági szereplő által szakmai tevékenységének gyakorlása során elkövetett súlyos kötelezettségszegés köréből kizárja a versenyjogi szabályok azon megsértését magában foglaló magatartásokat, amelyeket a nemzeti versenyhatóság bíróság által helybenhagyott határozattal állapított meg és szankcionált, és amely megakadályozza az ajánlatkérő szerveket abban, hogy az ilyen jogsértést önállóan értékelhessék az érintett gazdasági szereplőnek a közbeszerzési eljárásból való esetleges kizárása céljából.<TI><P><HT TYPE="BOLD">A költségekről</HT></P></TI>36Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.A fenti indokok alapján a Bíróság (kilencedik tanács) a következőképpen határozott:

Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31‑i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 45. cikke (2) bekezdése első albekezdésének d) pontját úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, mint az alapügyben szóban forgó, amelyet úgy értelmeznek, mint amely a gazdasági szereplő által szakmai tevékenységének gyakorlása során elkövetett súlyos kötelezettségszegés köréből kizárja a versenyjogi szabályok azon megsértését magában foglaló magatartásokat, amelyeket a nemzeti versenyhatóság bíróság által helybenhagyott határozattal állapított meg és szankcionált, és amely megakadályozza az ajánlatkérő szerveket abban, hogy az ilyen jogsértést önállóan értékelhessék az érintett gazdasági szereplőnek a közbeszerzési eljárásból való esetleges kizárása céljából.

Aláírások