|
2020.6.12. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 184/43 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2020/772 RENDELETE
(2020. június 11.)
a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I., VII. és VIII. mellékletének a kecskék és a veszélyeztetett fajták fertőző szivacsos agyvelőbántalmainak felszámolására irányuló intézkedések tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2001. május 22-i 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 23. cikke első bekezdésére és 23a. cikke m) pontjára,
mivel:
|
(1) |
A 999/2001/EK rendelet szabályokat határoz meg az állatokban előforduló fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (a továbbiakban: TSE-k) megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozóan. |
|
(2) |
Az említett rendelet VII. mellékletének B. fejezete meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyeket a TSE szarvasmarha-, juh- és kecskefélékben való előfordulásának megerősítését követően meg kell hozni. Amennyiben a klasszikus súrlókór juh- vagy kecskefélében történő előfordulása megerősítést nyer, a gazdaságra a VII. melléklet B. fejezetének 2.2.2. pontjában előírt három lehetőség egyikében meghatározott feltételek vonatkoznak. |
|
(3) |
A 2. lehetőség a gazdaságban található valamennyi juh- és kecskeféle leölését és teljes megsemmisítését írja elő, a klasszikus súrlókórral szemben ellenálló prionfehérje-genotípusú juhfélék kivételével. |
|
(4) |
2017. július 5-én az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) tudományos szakvéleményt (2) fogadott el a kecskékben előforduló TSE-vel szembeni genetikai rezisztenciáról. Az EFSA véleménye szerint a kísérleti és a terepadatok kellően megalapozottak ahhoz, hogy megállapítható legyen, hogy a K222, a D146 és az S146 allél genetikai rezisztenciát vált ki a klasszikus súrlókór uniós kecskeállományon belül természetes módon előforduló kórokozóinak törzseivel szemben. Véleményében az EFSA azt a következtetést vonja le, hogy a klasszikus súrlókór kecskeállományokban való kitörésének kezelését a genetikailag rezisztens állatok kiválasztására lehetne alapozni, mint ahogyan azt a 999/2001/EK rendelet jelenleg a juhfélék esetében előirányozza. |
|
(5) |
Helyénvaló ezért módosítani a 999/2001/EK rendelet VII. mellékletének B. fejezetét annak érdekében, hogy a leölést és megsemmisítést kizárólag a klasszikus súrlókórra fogékony kecskefélékre lehessen korlátozni. A tagállamoknak esetenként kell meghatározniuk, hogy a betegséggel szembeni genetikai rezisztenciájuk alapján mely állatok mentesüljenek a leölés és megsemmisítés alól. |
|
(6) |
Az EFSA véleménye kiemeli, hogy míg a rezisztencia növelése érdekében végzett tenyésztés hatékony eszköz lehet a kecskék klasszikus súrlókórjának megfékezésében, addig a nagy szelekciós nyomás – az említett alléloknak a legtöbb fajtában tapasztalt alacsony gyakorisága miatt – valószínűleg káros hatással lenne a genetikai sokféleségre. A vélemény ezért azt ajánlja, hogy a kecskeállományok genetikai rezisztenciáját megalapozó intézkedések tagállami szinten kerüljenek bevezetésre, az adott fajtától függően (3). A tagállamok számára ezért lehetővé kell tenni, hogy saját tenyésztési stratégiát dolgozzanak ki azon allélok gyakorisága alapján, amelyek biztosítják kecskeállományuk genetikai rezisztenciáját a klasszikus súrlókórral szemben. |
|
(7) |
Az EFSA ajánlása alapján, amennyiben egy kecskéket tartó gazdaságban súrlókor tör ki, a tagállamnak tenyésztési stratégiája alapján meg kell határoznia azokat a konkrét intézkedéseket, amelyeket az adott gazdaság kecskeállománya genetikai rezisztenciájának kialakítása érdekében végre kell hajtani. |
|
(8) |
Az (EU) 2016/1012 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4)2018. november 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezte a 89/361/EGK tanácsi irányelvet (5). Az említett rendelet 2. cikkének 24. pontja meghatározza a „veszélyeztetett fajta” fogalmát, amely valamely tagállam által veszélyeztetettként elismert olyan helyi fajta, amely az említett tagállam egy vagy több hagyományos tenyésztési rendszeréhez vagy környezetéhez genetikailag alkalmazkodott, amennyiben a veszélyeztetett állapotot a veszélyeztetett fajták terén szükséges szakértelemmel és szakismeretekkel rendelkező testület tudományos alapon megállapította. |
|
(9) |
Ezért helyénvaló ennek megfelelően módosítani a 999/2001/EK rendelet I. mellékletének 1. pontját, és az említett rendelet VII. mellékletének B. fejezetében és VIII. mellékletének A. fejezetében a 89/361/EGK irányelvre történő hivatkozásokat az (EU) 2016/1012 rendeletre való hivatkozásokkal helyettesíteni, továbbá a 807/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (6) 7. cikkének (2) és (3) bekezdése szerinti, „a gazdálkodásból való eltűnéssel fenyegetett helyi fajta” kifejezést az (EU) 2016/1012 rendelet 2. cikkének 24. pontjában meghatározott „veszélyeztetett fajta” kifejezéssel felváltani. |
|
(10) |
A 999/2001/EK rendelet I., VII. és VIII. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
|
(11) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 999/2001/EK rendelet I., VII. és VIII. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2020. június 11-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 147., 2001.5.31., 1. o.
(2) EFSA Journal 2017;15(8):4962.
(3) EFSA Journal 2017;15(8):4962, 4. o.
(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1012 rendelete (2016. június 8.) a fajtatiszta tenyészállatok, hibrid tenyészsertések és szaporítóanyagaik Unión belüli tenyésztésének, kereskedelmének és az Unióba történő beléptetésének tenyésztéstechnikai és származástani feltételeiről, a 652/2014/EU rendelet, a 89/608/EGK és a 90/425/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint az állattenyésztés tárgyában hozott egyes jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről („állattenyésztési rendelet”)
(HL L 171., 2016.6.29., 66. o.).
(5) A Tanács 89/361/EGK irányelve (1989. május 30.) a fajtatiszta tenyészjuhokról és tenyészkecskékről (HL L 153., 1989.6.6., 30. o.).
(6) A Bizottság 807/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. március 11.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről, valamint átmeneti rendelkezések bevezetéséről (HL L 227., 2014.7.31., 1. o.).
MELLÉKLET
A 999/2001/EK rendelet I., VII. és VIII. melléklete a következőképpen módosul:
|
1. |
az I. melléklet 1. pontja a következőképpen módosul:
|
|
2. |
a VII. melléklet B. fejezete a következőképpen módosul:
|
|
3. |
a VIII. melléklet A. fejezete A. szakaszának 4.1. pontja a következőképpen módosul:
|
(*1) Az Európai Parlament és a Tanács 1069/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (állati melléktermékekre vonatkozó rendelet) (HL L 300., 2009.11.14., 1. o.).
(*2) A Bizottság 142/2011/EU rendelete (2011. február 25.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, valamint a 97/78/EK tanácsi irányelvnek az egyes minták és tételek határon történő állat-egészségügyi ellenőrzése alóli, az irányelv szerinti mentesítése tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 54., 2011.2.26., 1. o.).
(*3) Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).
(*4) Az Európai Parlament és a Tanács 767/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a takarmányok forgalomba hozataláról és felhasználásáról, az 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 79/373/EGK tanácsi irányelv, a 80/511/EGK bizottsági irányelv, a 82/471/EGK, 83/228/EGK, 93/74/EGK, 93/113/EK és 96/25/EK tanácsi irányelv és a 2004/217/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 229., 2009.9.1., 1. o.).
(*5) A Tanács 2006/88/EK irányelve (2006. október 24.) a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állategészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről (HL L 328., 2006.11.24., 14. o.).
(*6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1012 rendelete (2016. június 8.) a fajtatiszta tenyészállatok, hibrid tenyészsertések és szaporítóanyagaik Unión belüli tenyésztésének, kereskedelmének és az Unióba történő beléptetésének tenyésztéstechnikai és származástani feltételeiről, a 652/2014/EU rendelet, a 89/608/EGK és a 90/425/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint az állattenyésztés tárgyában hozott egyes jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről („állattenyésztési rendelet”) (HL L 171., 2016.6.29., 66. o.).”