2021.6.11.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 205/47


A BIZOTTSÁG (EU) 2021/940 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2021. június 10.)

az Oroszországból származó nyírfa rétegelt lemezek behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikkére,

a tagállamokkal való konzultációt követően,

mivel:

1.   ELJÁRÁS

1.1.   Az eljárás megindítása

(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2020. október 14-én az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: alaprendelet) 5. cikke alapján dömpingellenes vizsgálatot indított az Oroszországból (a továbbiakban: érintett ország) származó nyírfa rétegelt lemezek Unióba érkező behozatalára vonatkozóan. A Bizottság a felülvizsgálat megindításáról értesítést (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2).

(2)

A Bizottság a Woodstock Consortium (a továbbiakban: panaszos) által 2020. augusztus 31-én benyújtott panaszt követően indította meg a vizsgálatot. A panaszt a panaszos a nyírfa rétegelt lemezt gyártó, az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazat nevében nyújtotta be. A panaszban foglalt, a dömpinggel és az abból eredő jelentős kárral kapcsolatos bizonyítékok elegendőek voltak a vizsgálat megindításához.

1.2.   Az eljárás megindításáról szóló értesítés módosítása

(3)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésből véletlenül kimaradt egy, az uniós érdek vizsgálatára irányuló eljárásra vonatkozó szakasz. Jóllehet a mulasztás nem érintette az érdekelt felek azon jogát, hogy az uniós érdekkel kapcsolatos észrevételeket nyújtsanak be, a Bizottság az eljárás átláthatósága érdekében helyénvalónak ítélte a mulasztás pótlását. Erre tekintettel 2020. december 11-én módosította az értesítést (3).

1.3.   Nyilvántartásba vétel

(4)

Az alaprendelet 14. cikkének (5a) bekezdése szerint a Bizottságnak az előzetes tájékoztatási időszak folyamán nyilvántartásba kell vennie a dömpingellenes vizsgálat tárgyát képező behozatalokat, kivéve abban az esetben, ha az 5. cikk értelmében elegendő bizonyítékkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a 10. cikk (4) bekezdésének c) vagy d) pontjában foglalt követelmények nem teljesülnek. E feltételek egyike az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének d) pontjában található, és azt mondja ki, hogy a behozatalnak jelentős mértékben tovább kell növekednie, túl azon a szinten, amely a vizsgálati időszakban kárt okozott. A Bizottság elemezte a behozatal alakulását, és megállapította, hogy a behozatal nem növekedett tovább jelentős mértékben.

(5)

Következésképpen az Oroszországból származó nyírfa rétegelt lemezek 2. szakaszban meghatározott behozatalára vonatkozóan a Bizottság nem alkalmazta az alaprendelet 14. cikkének (5a) bekezdése szerinti nyilvántartásbavételi kötelezettséget.

1.4.   Érdekelt felek

(6)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett külön tájékoztatta a panaszost, a többi ismert uniós gyártót, az ismert exportáló gyártókat és az orosz hatóságokat, az ismert importőröket, beszállítókat és felhasználókat, a kereskedőket, valamint az érintettként ismert szervezeteket a vizsgálat megindításáról, és felkérte őket a részvételre.

(7)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy észrevételeket tegyenek a vizsgálat megindításával kapcsolatban, és kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat. Több érdekelt fél kért meghallgatást a Bizottságtól. A Bizottság meghallgatta a panaszost, az UPM Plywood Oy-t, az UPM Kymmene Otepää OÜ-t és az UPM Kymmene Chudovo LLC orosz gyártót.

1.5.   Az eljárás megindításával kapcsolatos észrevételek

1.5.1.   Nem megfelelő nyilvános változat

(8)

Több fél azt állította, hogy a panasz nyilvános változata nem nyújtott elegendő információt.

(9)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a panasznak az érdekelt felek számára betekintés céljából elérhető nyilvános változata az alapvető bizonyítékokat, valamint az egyébként bizalmas információk nem bizalmas jellegű összefoglalásait elégséges mértékben tartalmazta ahhoz, hogy az érdekelt felek az eljárás során gyakorolni tudják a védelemhez való jogukat.

1.5.2.   A kárra vonatkozó bizonyíték hiánya

(10)

Több fél azt állította, hogy a panaszban szereplő egyes kármutatók – például a termelési kapacitás, az uniós árak és az uniós felhasználás – nem támasztották alá a vizsgálati időszak alatti kár megállapítását.

(11)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy a jelentős kárnak a vizsgálat megindításához szükséges prima facie megállapítása feltételezi többek között az alaprendeletben leírt releváns tényezők vizsgálatát. Az alaprendelet 5. cikkében azonban nem szerepel kifejezetten olyan előírás, amely szerint a 3. cikk (5) bekezdésében említett valamennyi kártényezőnek romló tendenciát kell mutatnia ahhoz, hogy a jelentős kár megállapítása a vizsgálat megindításához szükséges mértékben megalapozott legyen. Az alaprendelet 5. cikke (2) bekezdésének szövege azt mondja ki, hogy a panasznak tartalmaznia kell információkat az állítólagosan dömpingelt behozatal volumenének változására, az említett behozatalnak a hasonló termék uniós piacon felszámított áraira gyakorolt hatására, valamint a behozatalnak az uniós gazdasági ágazatra ebből következően gyakorolt hatására vonatkozóan, amit releváns tényezők is tanúsítanak. A panasz tartalmazta a felsorolt információkat, és azok a kár fennállására utaltak. Ennek megfelelően a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a panasz elegendő bizonyítékot tartalmazott a kárra vonatkozóan.

1.6.   Mintavétel

(12)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

1.6.1.   Mintavétel az uniós gyártók körében

(13)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. Az ideiglenes minta három, három különböző tagállamban található uniós gyártóból állt, amelyek a hasonló termék becsült teljes uniós értékesítésének közel 40 %-át és a becsült teljes uniós értékesítési volumenének 35 %-át tették ki. E három vállalkozás kiválasztása a hasonló termék 2019. július és 2020. június közötti uniós termelésének és értékesítésének azon legnagyobb volumenén alapult, amelyet a Bizottság megfelelően meg tudott vizsgálni, emellett a földrajzi eloszlást is figyelembe vette. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételeket az ideiglenes mintával kapcsolatban.

(14)

A Bizottsághoz észrevételek érkeztek az egymással kapcsolatban álló uniós gyártók egy csoportjától, az UPM-től, amely kérte felvételét a mintába. A benyújtott információk körültekintő elemzését követően azonban a Bizottság nem talált kényszerítő okot az ideiglenesen kiválasztott minta megváltoztatására. Először is tekintettel a csoport vállalati struktúrájára és értékesítési csatornáira, a két vállalkozás bármelyikének a mintába való felvétele a lényegesen megnövekedett munkateher miatt veszélyeztetné a Bizottság képességét arra, hogy az előírt határidőkön belül elvégezze vizsgálatát. Emellett bármelyik vállalkozás mintába való felvételével az ideiglenesen kiválasztott mintának az uniós termelési vagy értékesítési volumen tekintetében vett reprezentativitása, illetve a földrajzi eloszlás is csupán elhanyagolható mértékben változna meg. A Bizottság ezért úgy határozott, hogy az ideiglenesen kiválasztott vállalkozásokból álló végleges mintát tartja meg.

(15)

A végleges minta kiválasztásáról szóló értesítést követően a vállalkozások egyike, az UPM azzal érvelt, hogy a mintában szereplő többi gyártó hozzá hasonló vagy összetettebb vállalati struktúrával és értékesítési csatornákkal rendelkezik. Hasonlóképpen azzal érvelt, hogy a csoport egyik tagja, az UPM-Kymmene Otepää Oü mintába való felvétele és ellenőrzése nem jelentene terhet, és mivel az ellenőrző látogatásra távolról kerülne sor, nem akadályozná a Bizottságot a vizsgálat elvégzésében.

(16)

A Bizottság megállapította, hogy mivel a mintában már szerepelnek összetett struktúrájú vállalkozások, egy további összetett struktúrájú vállalkozás felvétele jelentősen növelné a munkaterhet, és ezáltal veszélyeztetné a Bizottság képességét arra, hogy az előírt határidőkön belül elvégezze vizsgálatát. Ebben az értelemben az UPM-Kymmene Otepää Oü mintába való felvételével a vállalkozás értékesítési szervezete miatt az UPM-csoport több más tagjának – értékesítési és gyártóegységekre kiterjedő – ellenőrzése is szükségessé vált volna. Ezeket a szervezeteket a Bizottság nem tudta volna megfelelően megvizsgálni a rendelkezésre álló idő alatt.

(17)

A Bizottság ezért fenntartotta azt a határozatát, hogy az UPM-et nem veszi fel a véglegesen kiválasztott mintába. Az ideiglenes minta végleges mintaként megerősítést nyert, és reprezentatív az uniós gazdasági ágazatra nézve.

1.6.2.   Mintavétel a független importőrök körében

(18)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a független importőröket az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására.

(19)

Tizenhárom független importőr nyújtotta be a kért információkat, és egyezett bele abba, hogy felvegyék a mintába. Az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság egy három importőrből álló mintát választott ki a vizsgált termék legnagyobb uniós értékesítési volumene alapján. Az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság az ismert érintett importőrök mindegyikét tájékoztatta a minta kiválasztásáról, észrevétel azonban nem érkezett.

1.6.3.   Mintavétel az oroszországi gyártók körében

(20)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte az Oroszországban működő összes exportáló gyártót az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. Emellett a Bizottság felkérte az Oroszországi Föderációnak az Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy azonosítsa azokat az esetleges további exportáló gyártókat, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, illetőleg vegye fel velük a kapcsolatot.

(21)

Az érintett ország tizenöt exportáló gyártója (gyártócsoportja) nyújtotta be a kért információkat és egyezett bele abba, hogy felvegyék a mintába. Az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság az Unióba irányuló legnagyobb reprezentatív exportvolumen alapján három vállalatcsoportot vett fel a mintába (ezek egyike hét, egymással kapcsolatban álló exportáló gyártóból állt), amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. Az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság a minta kiválasztásáról egyeztetett valamennyi ismert érintett exportáló gyártóval és az érintett ország hatóságaival. A minta a vizsgálati időszak alatt az Unióba irányuló teljes kivitel mintegy 47 %-át képviselte.

(22)

Két, a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártó azzal érvelt, hogy őket is fel kell venni a mintába. Egyikük szerint azért kell felvenni a mintába, mert az Unióba irányuló értékesítési volumene megközelíti a mintában szereplő harmadik exportáló gyártóét. A másik azt állította, hogy mivel a Bizottság a múltban jelentősen több exportáló gyártót vizsgált meg, a vállalat felvétele nem fogja indokolatlanul megterhelni a Bizottság kapacitását és erőforrásait. Ugyanez az exportáló gyártó továbbá azt állította, hogy az a tény, hogy az uniós gyártók egy csoportjához kapcsolódik, megkülönbözteti őt a többi exportáló gyártótól. Különösen azt állította, hogy vezetése, értékesítési struktúrája és logisztikai szervezete megkülönbözteti a mintában szereplő exportáló gyártók némelyikétől, vagy mindegyikétől (4).

(23)

A fenti (21) preambulumbekezdésben említett módon a Bizottság három vállalatot, illetve vállalatcsoportot vett fel a mintába. A megvizsgálandó szervezetek száma azonban sokkal nagyobb volt, mivel az egyik csoport hét exportáló gyártóból állt. Emellett az érintett termék értékesítésében részt vett a vállalatokkal, illetve csoportokkal kapcsolatban álló több kereskedő, valamint egy importőr is. Az első exportáló gyártó értékesítési volumenre vonatkozó állítása a mintavételi válasz nyilvános, az összes együttműködő exportáló gyártó rendelkezésére álló változatán alapult, a mintavételről szóló határozat ugyanakkor az összes exportáló gyártó által bejelentett tényleges mennyiségen alapult. A szóban forgó két exportáló gyártó által bejelentett értékesítési volument vizsgálva a harmadik exportáló gyártó [5–10 %-kal] nagyobb értékesítési volument jelentett be a negyedikhez képest. Ezenkívül a második exportáló gyártó által előadott érvek nem tekinthetők releváns kritériumnak az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdése szerinti minta kiválasztása szempontjából. A Bizottság mindebből arra a következtetésre jutott, hogy a kiválasztott minta a 17. cikk (1) bekezdésében említett kritériumok alapján reprezentatív, és a szóban forgó két fél nem szolgáltatott olyan releváns adatokat, amelyek megkérdőjeleznék ezt a következtetést. A Bizottság ezért elutasította ezeket a kéréseket.

1.7.   Egyedi vizsgálat

(24)

Tíz oroszországi exportáló gyártó kért egyedi vizsgálatot az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése alapján. A határidőn belül azonban csak három exportáló gyártó nyújtott be hiánytalanul kitöltött kérdőívet. E kérések elbírálása a vizsgálat ideiglenes szakaszában túl nagy terhet jelentett volna. A Bizottság ezért a vizsgálat végleges szakaszában határoz arról, hogy helyt ad-e az egyedi vizsgálatra irányuló kéréseknek.

1.8.   Kitöltött kérdőívek és ellenőrző látogatások

(25)

A Bizottság kérdőívet küldött a mintában szereplő három oroszországi exportáló gyártónak (exportáló gyártói csoportnak), a mintába felvett uniós gyártóknak, valamint a mintába felvett független importőröknek. A Bizottság a kérdőíveket az eljárás megindításának napján hozzáférhetővé tette az interneten is (5).

(26)

Kitöltött kérdőív érkezett a mintába felvett három orosz exportáló gyártótól (exportáló gyártói csoporttól), három együttműködő orosz exportáló gyártótól, a mintába felvett uniós gyártóktól, a mintába felvett független importőröktől, valamint kilenc felhasználótól.

(27)

A Covid19-járvány kitörése, valamint a különböző tagállamok és harmadik országok által bevezetett korlátozó intézkedések miatt a Bizottság a vizsgálat ideiglenes szakaszában nem tudott az alaprendelet 16. cikke értelmében ellenőrző látogatásokat tenni. A Bizottság ehelyett az adatok egybevetésével távolról ellenőrizte az ideiglenes megállapításokhoz szükségesnek ítélt összes információt, összhangban a Covid19-járványnak a dömpingellenes és szubvencióellenes vizsgálatokra gyakorolt hatásáról szóló közleményével (6). A Bizottság a következő vállalkozások/felek esetében végzett egybevetésen alapuló távoli ellenőrzést:

Uniós gyártók:

—

Latvijas Finieris AS (Lettország) és a vele kapcsolatban álló értékesítő vállalkozások,

—

Paged Pisz sp. z o.o. (Lengyelország) és a vele kapcsolatban álló értékesítő vállalkozások,

—

Metsä Wood (Finnország) és a vele kapcsolatban álló értékesítő vállalkozások.

Importőrök:

—

Orlimex CZ s.r.o., Osik, Csehország,

—

Robert Neudeck GmbH &Co KG, Germersheim, Németország,

—

Groupe ISB, Pacé, Franciaország.

Oroszországi exportáló gyártók:

—

Sveza csoport, amely a következő hét exportáló gyártóból áll: JSC „SVEZA Manturovo», JSC „SVEZA Novator», Tyumen Plywood Plant Limited, JSC „SVEZA Ust-Izhora», JSC „SVEZA Uralskiy», JSC „SVEZA Kostroma», JSC „SVEZA Verhnaya Sinyachiha» (a továbbiakban: Sveza csoport),

—

Zheshartsky LРK LLC (a továbbiakban: UPG),

—

Syktyvkar Plywood Mill Ltd.

1.9.   Vizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

(28)

A dömpingre és a kárra vonatkozó vizsgálat a 2019. július 1. és 2020. június 30. közötti időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjedt ki. A kár felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2017. január 1. és a vizsgálati időszak vége közötti időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

1.10.   Az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból

(29)

A jelen ügy vizsgálata 2020. október 14-én, azaz az Egyesült Királyság és az EU által megállapodott átmeneti időszakban indult, amelyben az uniós jog továbbra is alkalmazandó az Egyesült Királyságra. Ez az időszak 2020. december 31-én ért véget. Következésképpen 2021. január 1-jétől az egyesült királyságbeli vállalatok és szervezetek már nem minősülnek érdekelt feleknek ebben az eljárásban.

(30)

Az ügy irataihoz 2021. január 19-én fűzött feljegyzésével (7) a Bizottság felkérte azokat az egyesült királyságbeli gazdasági szereplőket, amelyek úgy vélik, hogy továbbra is érdekelt feleknek minősülnek, hogy vegyék fel vele a kapcsolatot. Egyetlen vállalat sem jelentkezett.

(31)

Annak érdekében, hogy a Bizottság összhangba hozza az érdekelt felektől gyűjtött adatokat azzal a ténnyel, hogy az átmeneti időszak véget ért, és az így az uniós jog többé már nem alkalmazandó az Egyesült Királyságra, az érintett érdekelt feleket felkérte, hogy töltsenek ki egy felülvizsgált, a 27 tagú EU-t alapul vevő kérdőívet.

2.   AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

2.1.   Az érintett termék

(32)

Az érintett termék a jelenleg az ex 4412 33 00 KN-kód (TARIC-kód: 4412330010) alá besorolt, Oroszországból származó, kizárólag egyenként legfeljebb 6 mm vastagságú furnérlapokból álló rétegelt lemez, amelynek – a 4412 33 alszám alá tartozó – külső rétegei közül legalább az egyik nyírfából készül, bevonattal vagy anélkül (a továbbiakban: az érintett termék).

(33)

A nyírfa rétegelt lemez olyan faanyag, amelyet fafurnér-rétegeket ragasztóval összepréselve állítanak elő nagyméretű lapok formájában. Számos alkalmazási területen használják, például az építőiparban, a csomagolóiparban és a bútoriparban.

2.2.   A hasonló termék

(34)

A vizsgálat rámutatott arra, hogy a következő termékek azonos alapvető fizikai, kémiai és műszaki tulajdonságokkal rendelkeznek, és alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

—

az érintett termék,

—

az Oroszországban gyártott és az orosz belföldi piacon értékesített termék, valamint

—

az uniós gazdasági ágazat által az Unióban gyártott és értékesített termék.

(35)

A Bizottság az eljárás e szakaszában úgy határozott, hogy ezek a termékek ezért az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek.

2.3.   A termékkört érintő állítások

2.3.1.   Termékkizárás

(36)

Egy felhasználó, az Emiliana Imballaggi S.p.A., valamint két orosz exportáló gyártó, a Sveza és a Vlas Truda azt kérte, hogy a 1 525×1 525 mm hosszúságú és szélességű, négyzet alakú nyírfa rétegelt lemezt zárják ki a vizsgálatból az alábbiakban meglévő eltérések miatt: i. fizikai, műszaki és kémiai tulajdonságok, geometriai jellemzők; ii. végfelhasználási terület és helyettesíthetőség; iii. a termék minősége; iv. fogyasztói megítélés és árak; valamint v. a téglalap és a négyzet alakú nyírfa rétegelt lemezek közötti verseny hiánya.

(37)

A Bizottság a kérések vizsgálata alapján arra a következtetésre jutott, hogy a négyzet alakú rétegelt lemez a következő okok miatt nem zárható ki a termékkörből: alapvető műszaki, fizikai és kémiai jellemzői megegyeznek a téglalap alakú rétegelt lemezével. Ugyanígy bizonyos fokú helyettesíthetőség megléte miatt a négyzet alakú nyírfa rétegelt lemez versenykényszert jelent a téglalap alakú nyírfa rétegelt lemez szempontjából, továbbá lehetséges, hogy a négyzet alakú nyírfa rétegelt lemezt a behozatalt követően téglalap alakú nyírfa rétegelt lemezzé dolgozzák fel, aminek következtében fennáll a kijátszás kockázata. Emellett az uniós gazdasági ágazat gyártja a szóban forgó terméket, és rendelkezik a konkrét fogyasztói igényekhez való alkalmazkodáshoz szükséges berendezésekkel. A Bizottság ezért elutasította a kizárás iránti kéréseket.

2.3.2.   Termékkör

(38)

Egy orosz gyártó, a Segezha azt állította, hogy a termékkört a nyírfa rétegelt lemez mellett ki kell terjeszteni a fenyő, a nyárfa, az okoumé és a bükkfa rétegelt lemezekre is. Érvelése szerint az említett faanyagú rétegelt lemezek és nyírfa rétegelt lemez között közvetlen verseny és helyettesíthetőség áll fenn, ezért azok együttesen egyetlen terméket alkotnak.

(39)

A Bizottság elutasította ezt az állítást, mivel a fenyő, a nyárfa, az okoumé és a bükkfa rétegelt lemez alapvető műszaki, fizikai és kémiai jellemzői nem egyeznek meg a nyírfa rétegelt lemezével. Az, hogy egyes – az állításban nem azonosított és részletezett – alkalmazásokban meg nem határozott mértékű helyettesíthetőség mellett alternatív termékek és anyagok is felhasználhatók, nem változtatja meg az érintett termék és az említett termékek közötti fizikai, műszaki és kémiai eltérések jellegét.

3.   DÖMPING

3.1.   Előzetes megjegyzések

(40)

A Bizottság az exportáló gyártók három csoportját vette fel a mintába.

(41)

A Sveza csoport hét gyártóból és egy kereskedőből állt, amelyek mindegyike közvetlenül részt vett az érintett termék gyártásában és értékesítésében. A hét gyártó a velük kapcsolatban álló kereskedőn keresztül értékesített a belföldi piacon, és közvetlenül exportált az Unióba.

(42)

A Zheshartsky LРK LLC az UPG nevű vállalatcsoport tagja. Ez a gyártó közvetlenül és egy vele kapcsolatban álló, Lettországban letelepedett vállalkozáson keresztül egyaránt exportált.

(43)

A Syktyvkar Plywood Mill Ltd. az érintett termék gyártásában és értékesítésében közvetlenül részt vevő vállalatcsoport része. Ebbe a csoportba négy, a belföldi piacon tevékenységet folytató, egymással kapcsolatban álló kereskedő tartozott.

3.2.   Rendes érték

(44)

A rendes érték megállapításához a Bizottság az érintett terméket gyártó, mintába felvett valamennyi gyártótól kitöltött kérdőívet kért.

(45)

Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság először megvizsgálta, hogy a mintába felvett együttműködő exportáló gyártók mindegyike esetében reprezentatív-e a teljes belföldi értékesítés volumene. A belföldi értékesítés akkor reprezentatív, ha a hasonló termék belföldi piaci független vevők részére végzett belföldi értékesítésének teljes volumene az egyes exportáló gyártók esetében eléri az érintett termék Unióba irányuló kivitel keretében értékesített teljes volumenének legalább 5 %-át a vizsgálati időszak alatt.

(46)

Ennek alapján megállapítást nyert, hogy a hasonló termék belföldi piacon bonyolított összértékesítése a mintában szereplő exportáló gyártók mindegyike esetében reprezentatív.

(47)

A Bizottság ezt követően azonosította azokat a belföldön értékesített terméktípusokat, amelyek a reprezentatív belföldi értékesítésekkel rendelkező exportáló gyártók esetében azonosak vagy összehasonlíthatók voltak az Unióba irányuló kivitel keretében értékesített terméktípusokkal.

(48)

A Bizottság ezután – az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésének megfelelően – megvizsgálta, hogy az Unióba irányuló exportra értékesített egyes terméktípusokkal azonos vagy összehasonlítható terméktípusok esetében a mintába felvett exportáló gyártók mindegyikének belföldi értékesítése reprezentatív volt-e. Egy terméktípus belföldi értékesítései akkor reprezentatívak, ha a terméktípus vizsgálati időszak alatti, független vevők részére végrehajtott belföldi értékesítéseinek teljes volumene eléri az azonos vagy összehasonlítható terméktípus teljes Unióba irányuló exportértékesítés teljes volumenének legalább 5 %-át.

(49)

A három exportáló gyártó (exportáló gyártói csoport) esetében néhány olyan terméktípusnál, amelyeket a vizsgálati időszak alatt exportáltak az Unióba, vagy egyáltalán nem történt belföldi értékesítés, vagy az adott terméktípus belföldi értékesítésének volumene 5 % alatti volt, így nem minősült reprezentatívnak.

(50)

A Bizottság ezt követően valamennyi terméktípus esetében meghatározta a belföldi piacon, független vevők részére végrehajtott nyereséges értékesítések vizsgálati időszak alatti részarányát – az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdésével összhangban – annak megállapítása céljából, hogy a rendes érték kiszámítását a tényleges belföldi értékesítések alapján végezze-e el.

(51)

A rendes értéket – függetlenül attól, hogy az értékesítések nyereségesek-e, vagy sem – az egyes terméktípusok tényleges belföldi ára alapján kell meghatározni, amennyiben:

a)

a terméktípusnak a kiszámított termelési költséggel megegyező vagy azt meghaladó nettó áron értékesített volumene meghaladta a terméktípus teljes értékesítési volumenének 80 %-át; valamint

b)

e terméktípus súlyozott átlagos értékesítési ára megegyezik a termelési egységköltséggel, vagy meghaladja azt.

(52)

Ebben az esetben a rendes érték az adott terméktípus vizsgálati időszak alatt történt összes belföldi értékesítése során felszámított árainak súlyozott átlaga.

(53)

Ugyanakkor a rendes értéket az egyes terméktípusok vizsgálati időszak alatti – kizárólag nyereséges – belföldi értékesítésének terméktípusonkénti tényleges belföldi áraként kell meghatározni, amennyiben:

a)

a terméktípus nyereségesen értékesített volumene legfeljebb az adott típus teljes értékesítési volumenének 80 %-át teszi ki; vagy

b)

e terméktípus súlyozott átlagára nem éri el a termelési egységköltséget.

(54)

A belföldi értékesítés elemzése kimutatta, hogy az összes belföldi értékesítés 28 % és 93 % közötti része nyereséges volt, és a súlyozott átlagos értékesítési ár magasabb volt a termelési költségnél. Ennek megfelelően a Bizottság a terméktípustól függően a rendes értéket az (51) preambulumbekezdésben ismertetett esetben a vizsgálati időszak alatti összes belföldi értékesítés árainak súlyozott átlagaként, a fenti preambulumbekezdésben ismertetett esetben pedig kizárólag a nyereséges értékesítések súlyozott átlagaként számította ki.

(55)

Amennyiben a szokásos kereskedelmi forgalomban nem vagy csak elégtelen mennyiségben értékesítették a hasonló termék valamely terméktípusát, vagy a belföldi piacon nem értékesítettek valamely terméktípust reprezentatív mennyiségben, a Bizottság a rendes értéket az alaprendelet 2. cikkének (3) és (6) bekezdésével összhangban számította ki.

(56)

A Bizottság a rendes értéket úgy képezte, hogy a következő tényezőket hozzáadta a mintában szereplő együttműködő exportáló gyártók által gyártott hasonló termék vizsgálati időszakban jellemző előállítási költségeihez:

a)

a hasonló termék szokásos kereskedelmi forgalom keretében bonyolított belföldi értékesítése során a vizsgálati időszak alatt a mintában szereplő együttműködő gyártóknál felmerült értékesítési, általános és adminisztratív költségek (a továbbiakban: SGA-költségek) súlyozott átlaga; valamint

b)

a mintában szereplő együttműködő exportáló gyártóknak a hasonló termék belföldi, rendes kereskedelmi forgalomban, a vizsgálati időszak alatt történő értékesítésével elért nyereségének súlyozott átlaga.

(57)

A belföldi piacon nem reprezentatív mennyiségben értékesített terméktípusok esetében az átlagos SGA-költségeket és az e típusok szokásos kereskedelmi forgalom keretében belföldi piacon bonyolított ügyleteiből származó nyereséget adta hozzá. A belföldi piacon egyáltalán nem értékesített terméktípusok esetében az SGA-költségek súlyozott átlaga és a nyereség hozzáadása a szokásos kereskedelmi forgalom keretében a belföldi piacon bonyolított összes ügylet alapján történt.

3.2.1.   Exportár

(58)

A (40)–(43) preambulumbekezdésben ismertetett módon a mintában szereplő exportáló gyártók az Unióba irányuló exporttevékenységet közvetlenül a független vevők részére, vagy a velük kapcsolatban álló vállalkozásokon keresztül végezték.

(59)

Abban az esetben, ha az exportáló gyártók az érintett terméket közvetlenül az uniós független vevőknek exportálták, az exportár az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban az Unióba exportra értékesített érintett termékért ténylegesen megfizetett vagy fizetendő ár volt.

(60)

Abban az esetben, ha az exportáló gyártók az érintett terméket velük kapcsolatban álló importőrökön keresztül exportálták az Unióba, az exportár megállapítása az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdésével összhangban az importált termék uniós független vevők részére történt első viszonteladásakor alkalmazott ár alapján történt. Ebben az esetben a behozatal és a viszonteladás között felmerülő összes költség, ezen belül az SGA-költségek, valamint a felhalmozódó nyereség tekintetében árkiigazításra került sor.

3.2.2.   Összehasonlítás

(61)

A Bizottság gyártelepi paritáson összehasonlította egymással a rendes értéket és a mintában szereplő exportáló gyártók exportárát.

(62)

Amennyiben a tisztességes összehasonlítás biztosítása érdekében indokolt volt, a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően kiigazította a rendes értéket és/vagy az exportárat az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek tekintetében. A Bizottság a szállítás, a biztosítás, az anyagmozgatás és a rakodás, valamint a csomagolás költségei, a hitelköltségek, a banki költségek, továbbá az uniós vámok, egyéb importköltségek és jutalékok tekintetében kiigazította az árakat.

(63)

Az UPG exportáló gyártó azt állította, hogy az Oroszországi Föderáció kormánya a gyártóknál a termékeik külföldi piacokra történő szállítása során felmerült szállítási költségek akár 80 %-át megtéríti. Az exportáló gyártó azt állította, hogy az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének e) és k) pontjával összhangban felfelé kell kiigazítani az exportárat, mivel a belföldi értékesítések esetében hasonló térítésre nem kerül sor.

(64)

Az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének k) pontja úgy rendelkezik, hogy az a)–j) pontban nem említett egyéb tényezők eltérései is kiigazíthatók, amennyiben bizonyítást nyer, hogy azok befolyásolják az árak e bekezdésben előírt összehasonlíthatóságát, különösen, ha a vevők az ilyen tényezők eltérése miatt következetesen eltérő árakat fizetnek a belföldi piacon. Az exportáló gyártó azonban nem nyújtott be bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a szóban forgó támogatási rendszer befolyásolta volna az árakat. A kiigazítást kérő exportáló gyártó különösen arra vonatkozóan nem szolgáltatott bizonyítékot, hogy vevői következetesen eltérő árakat fizettek volna a belföldi piacon amiatt, hogy az Oroszországi Föderáció kormánya állítólag különbséget tett a belföldi és az exportértékesítések között a szállítási költségek megtérítése kapcsán. A fentiek sérelme nélkül a Bizottság azt is megállapította, hogy a külföldi piacokra irányuló értékesítések szállítási költségeinek megtérítése – minden valószínűség szerint kizárva a belföldi értékesítést – az (EU) 2016/1037 rendelet 4. cikke (4) bekezdésének a) pontja értelmében exporttámogatásnak minősül. Az ilyen rendszerek javítják az exportőrök képességét arra, hogy tisztességtelenül versenyezzenek a külföldi piacokon és különösen a dömpinggyakorlatok pénzügyi fenntartására. Ennélfogva nem minősülnek az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése értelmében kiigazításra alkalmas tényezőnek. Ha ugyanis a Bizottság lehetővé tenné az exportőrök számára a dömpingmagatartás folytatását megkönnyítő tényezők kiigazítását, azzal a tényleges dömping nagyságrendje rejtve maradna. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(65)

Ugyanez az exportáló gyártó az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének i) pontjával összhangban a gyártóval kapcsolatban álló kereskedőnek a belföldi piacon történő értékesítés után fizetett jutalékok tekintetében is kiigazítást kért. Az exportáló gyártó azonban ara vonatkozó tájékoztatást is nyújtott, jutalékfizetésre a belföldi és az Unióba irányuló exportértékesítések után egyaránt sor kerül. Következésképpen a Bizottság a gyártóval kapcsolatban álló kereskedőnek fizetett jutalékok összegét a belföldi és az exportértékesítésekhez is hozzárendelte ezen értékesítések volumene alapján.

(66)

A mintában szereplő Sveza csoport valamennyi exportáló gyártója egy velük kapcsolatban álló belföldi vállalaton, a szentpétervári Sveza-Les LLC-n (a továbbiakban: Sveza-Les) keresztül exportálta az érintett terméket az Unióba. A Sveza csoport valamennyi exportáló gyártója jutalékos értékesítési szerződést írt alá a szóban forgó, velük kapcsolatban álló kereskedővel. A csoporthoz tartozó exportáló gyártók mindegyike közvetlenül vagy közvetve kapcsolatban áll a vállalattal. Azt állították, hogy a kereskedőnek fizetett jutalékokat nem helyénvaló levonni az exportárból, mivel azok nem befolyásolják az árak összehasonlíthatóságát, ugyanis a gyártókkal kapcsolatban álló kereskedő pontosan ugyanazokat a funkciókat látja el az exportértékesítések és a belföldi értékesítések során. Állításuk szerint az egyetlen különbség a kereskedői tevékenységek ellentételezését érinti: a belföldi értékesítések után árrést, míg az exportértékesítések után jutalékos értékesítési szerződés alapján jutalékot számítanak fel. Az exportáló gyártók azt állították továbbá, hogy a kereskedővel egyetlen gazdasági egységet alkotnak, ami mind a belföldi, mind az exportértékesítéseket érinti.

(67)

Válaszában a Bizottság emlékeztetett arra, hogy a csoport mind a hét termelő vállalata szerződést írt alá, amely egyértelműen meghatározott jutalékot írt elő minden ténylegesen kifizetett exportértékesítés után. A belföldi piacon nem ez volt a helyzet. Ez a 2. cikk (10) bekezdése értelmében az exportár és a rendes érték közötti árösszehasonlíthatóság kérdését veti fel, ezért a Bizottság levonta a 2. cikk (10) bekezdésének i) pontja alapján fizetett jutalékot.

(68)

Ezen túlmenően az egyetlen gazdasági egység fennállását illetően a Bizottság emlékeztetett arra, hogy az uniós ítélkezési gyakorlat szerint a kizárólag az exportértékesítésekre korlátozódó jutalékos értékesítési szerződés fontos elem, amely leginkább arra utal, hogy a kereskedő az exportértékesítések tekintetében nem az exportáló gyártók belső értékesítési részlege (8). A szerződés számos olyan kikötést is tartalmaz, mint például egy választott bírósági kikötés, amely a vállalatok közötti szolidaritás hiányát mutatja. E kikötéseket nehéz volt összeegyeztetni azzal az állítással, hogy az exportáló gyártókat és a vele kapcsolatban álló kereskedőt egyetlen gazdasági egységként kell kezelni annak ellenére, hogy jogilag különálló vállalatok. Úgy tűnt továbbá, hogy az exportáló gyártók néhány értékesítési funkciót megtartottak az értékesítési, általános és igazgatási költségeik (SGA-költségek) figyelembevételével. Végezetül a Bizottság megjegyezte, hogy a kapcsolatban álló kereskedő az exportáló gyártó nevében állította ki a számlákat az első független uniós vevőknek. A fenti megfontolásokra tekintettel a Bizottság elutasította azt az állítást, hogy a kereskedő és az exportáló gyártók egyetlen gazdasági egységet alkotnak az exportértékesítések tekintetében.

(69)

A vizsgálat feltárta továbbá, hogy az Unióban található független ügynökök a Sveza csoport egyes exportértékesítéseiben is részt vesznek. Ezek az ügynökök jutalékot kapnak, amelyet a Sveza Les könyvelésében annak SGA-költségei között szerepeltetnek. Ezért a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének i) pontjával összhangban kiigazította az exportárat a független ügynököknek az exportértékesítésekért fizetett jutalék tekintetében. A kiigazítás a Sveza Les könyvelésében szereplő ügynöki díjakból álló jutaléknak felelt meg.

(70)

Végül ugyanez a csoport azt állította, hogy az exportár Bizottság általi kiigazítása arra utalna, hogy a Bizottság megítélése szerint az exportáló gyártók és a velük kapcsolatban álló kereskedő nem alkotnak egyetlen gazdasági egységet, következésképpen a belföldi piacon értékesített hasonló termék viszonteladásával kapcsolatos SGA-költségek és nyereség tekintetében is levonásokat kell alkalmazni.

(71)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy az exportértékesítések helyzetével ellentétben, amikor az üzemek közvetlenül számlázzák ki az első független uniós vevőket, a belföldi értékesítés az első független vevőknek a Sveza-Les-en keresztül történik. Más szóval a Sveza-Les továbbértékesíti a csoport különböző üzemeitől vásárolt érintett terméket. Az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése értelmében a rendes értéket az első független vevőnek felszámított belföldi értékesítési ár alapján kell megállapítani. A felárnak a 2. cikk (10) bekezdésének i) pontja szerinti kiigazítása azt feltételezné, hogy a rendes érték megállapítása szempontjából releváns értékesítés inkább az üzemek és a Sveza-Les közötti értékesítés lenne, amelyre vonatkozóan az árat a Sveza-Les által a termék viszonteladásakor alkalmazott állítólagos felár levonása után határoznák meg. Az üzemek Sveza-Les részére történő értékesítése azonban nem minősül első független vevő részére realizált értékesítésnek. Ilyen körülmények között a Sveza-Les által alkalmazott felár levonása nem lenne összhangban az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdésével. Ezenkívül a 2. cikk (10) bekezdése i) pontjának szövege szerint a kereskedő által kapott felár kiigazításához arra is szükség lenne, hogy bizonyítsa, hogy a Sveza-Les hasonló feladatokat lát el, mint a belföldi értékesítések jutalékai alapján eljáró ügynök. Az ügy iratai nem tartalmaznak ilyen bizonyítékot. A fenti megfontolások alapján a Bizottság ideiglenesen elutasította azt az állítást, hogy indokolt volt a belföldi értékesítésekre vonatkozó felár kiigazítása.

3.2.3.   Dömpingkülönbözetek

(72)

A mintában szereplő exportáló gyártók esetében a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban összehasonlította a hasonló termék egyes típusaihoz tartozó rendes értékek súlyozott átlagát az érintett termék megfelelő típusaihoz tartozó exportárak súlyozott átlagával.

(73)

A Sveza csoporthoz tartozó exportáló gyártók esetében a Bizottság először kiszámította az egyes exportáló gyártók egyéni dömpingkülönbözetét, majd a második lépésben a Sveza csoport egészére vonatkozóan kiszámította a súlyozott dömpingkülönbözetet.

(74)

Ennek alapján az ideiglenes, súlyozott átlagú dömpingkülönbözetek a vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

Vállalat

Ideiglenes dömpingkülönbözet

Sveza csoport

15,9 %

Syktyvkar Plywood Mill Ltd.

15,0 %

Zheshartsky LРK LLC

15,3 %

(75)

Az alaprendelet 9. cikkének (6) bekezdésével összhangban a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók esetében a Bizottság kiszámította a dömpingkülönbözet súlyozott átlagát. Ennek a különbözetnek a meghatározása tehát a mintába felvett exportáló gyártók vonatkozásában megállapított különbözetek alapján történt.

(76)

Ennek alapján a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók ideiglenes dömpingkülönbözete 15,7 %.

(77)

Az Oroszországban működő minden más exportáló gyártó esetében a Bizottság a dömpingkülönbözetet az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények alapján határozta meg. Ennek érdekében a Bizottság meghatározta az exportáló gyártók együttműködésének szintjét. Az együttműködés szintje az együttműködő exportáló gyártók Unióba irányuló exportvolumene az érintett országból az Unióba érkező – az Eurostat statisztikai adatai alapján megállapított – teljes importvolumen arányában kifejezve.

(78)

Ebben az esetben az együttműködés szintje magas, mivel a vizsgálati időszak alatt az Unióba érkező teljes behozatalnak körülbelül 81 %-át az együttműködő exportáló gyártók exportja tette ki. Ennek alapján a Bizottság úgy határozott, hogy a nem együttműködő exportáló gyártók dömpingkülönbözetét a mintába felvett együttműködő, a legmagasabb dömpingkülönbözettel rendelkező vállalat szintjén állapítja meg.

(79)

Az ideiglenes dömpingkülönbözetek tehát a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékaként kifejezve a következők:

Vállalat

Ideiglenes dömpingkülönbözet

Sveza csoport

15,9 %

Syktyvkar Plywood Mill Ltd.

15,0 %

Zheshartsky LРK LLC

15,3 %

Más együttműködő vállalatok

15,7 %

Minden más vállalat

15,9 %

4.   KÁR

4.1.   Az uniós gazdasági ágazat és az uniós termelés meghatározása

(80)

A vizsgálati időszak alatt tizenöt ismert uniós gyártó gyártotta a hasonló terméket. Ezek a vállalatok alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot.

(81)

A vizsgálati időszakban a teljes uniós termelés becsült mennyisége körülbelül 849 000 köbméter volt. Ezt az adatot a Bizottság az uniós gazdasági ágazatról rendelkezésre álló információk összessége, többek között a mintában szereplő uniós gyártók kitöltött kérdőívei alapján állapította meg. Az 1.6. szakaszban foglaltak szerint a mintában szereplő három uniós gyártó a hasonló termék teljes uniós termelésének 39 %-át képviselte.

(82)

A belső felhasználásra szánt uniós termelés 0,5 %-nál alacsonyabbra becsülhető. Elhanyagolható volumene miatt a belső felhasználás ebben az ügyben nem tekinthető relevánsnak a kárelemzés szempontjából.

4.2.   Uniós felhasználás

(83)

A Bizottság az uniós felhasználást a) a panaszos által benyújtott, a hasonló terméknek az uniós gazdasági ágazat független uniós vevők részére történő értékesítésére vonatkozó, a mintában szereplő uniós gyártók által bejelentett értékesítési volumenekkel összevetett adatok, valamint b) a vizsgált terméknek az összes harmadik országból érkező behozatalára vonatkozó Eurostat-adatok alapján állapította meg (9).

(84)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

1. táblázat

Uniós felhasználás (m3)

 

2017

2018

2019

Vizsgálati időszak

Teljes uniós felhasználás

1 874 725

2 000 293

2 080 786

2 130 325

Index

100

107

111

114

Forrás: A panaszos, a mintában szereplő uniós gyártók és az Eurostat.

(85)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós felhasználás 14 %-kal nőtt. A részletes elemzés évről évre egyenletes növekedést mutat, ennek mértéke a legerőteljesebb 2017–2018 között volt 7 %-kal, a következő években pedig mérsékeltebb, de állandó növekedés figyelhető meg.

4.3.   Az érintett országból érkező behozatal

4.3.1.   Az érintett termék behozatalának meghatározásához alkalmazott módszertan

(86)

Az eljárás megindítása, valamint a külön TARIC-kód azt követő létrehozása (10) előtt az érintett termék behozatalának nyilvántartása KN-szinten történt (11), az érintett termék körén kívüli termékekkel együtt. Ahhoz, hogy megbecsülje az érintett termék figyelembe vett időszak alatti behozatalának volumenét, a Bizottság a teljes KN-kód importvolumene és az érintett termék TARIC-adatok alapján történő behozatala közötti, az eljárás megindítását követően megfigyelt arányt (TARIC/KN) alkalmazta. Az érintett országból érkező behozatal esetében az arányt 78 %-ban állapította meg.

(87)

E módszertan eredményei megerősítik a panaszban ismertetett behozatali tendenciát.

4.3.2.   Az érintett országból érkező behozatal volumene és piaci részesedése

(88)

Az említett módszertant alkalmazva a Bizottság az Eurostat adatai alapján határozta meg a behozatal volumenét. A Bizottság a behozatal piaci részesedését a behozatali volumen és az uniós felhasználás összehasonlításával állapította meg.

(89)

Az érintett országból érkező behozatal a következőképpen alakult:

2. táblázat

A behozatal volumene és piaci részesedése

 

2017

2018

2019

Vizsgálati időszak

Az Oroszországból érkező import volumene (m3)

871 050

933 329

1 081 937

1 192 712

Index

100

107

124

137

Piaci részesedés

46 %

47 %

52 %

56 %

Index

100

100

112

120

Forrás: Eurostat.

(90)

Az érintett országból érkező behozatal a figyelembe vett időszak során kb. 871 050 köbméterről nagyjából 1 192 712 köbméterre emelkedett – ez 37 %-os növekedést jelent. E behozatal piaci részesedése pedig 46 %-ról 56 %-ra nőtt a figyelembe vett időszak alatt – ez 20 %-os növekedést jelent.

4.3.3.   Az érintett országból érkező behozatal árai és áralákínálás

(91)

A Bizottság a behozatal árait az Eurostat KN-szintű, EUR/tonnában megadott statisztikái alapján állapította meg. Noha a fenti 4.3.1. szakaszban kifejtett módon az érintett termék behozatalának nyilvántartása egy bővebb termékkosárral együttesen történt, ez a módszertan – mivel az adott KN-kód alá tartozó behozatal nagy többsége érintett termék volt – megbízható becslést ad az árakról és azok időbeli alakulásáról, és lehetővé teszi az árak alakulásának összehasonlítását a különböző exportáló országok között.

(92)

Az érintett országból érkező behozatal átlagára a következőképpen alakult:

3. táblázat

Importár (EUR/tonna)

 

2017

2018

2019

Vizsgálati időszak

Oroszország

646

681

608

584

Index

100

105

94

90

Forrás: Eurostat.

(93)

Az Oroszországból érkező behozatal átlagára a 2017. évi 646 EUR/tonnához képest a vizsgálati időszakban 10 %-kal alacsonyabb volt (584 EUR/tonna). A behozatal átlagára 2018-ban 5 %-kal nőtt, majd az azt követő időszakokban 15 %-kal csökkent.

(94)

Ugyanez a tendencia figyelhető meg a mintában szereplő exportáló gyártók által jelentett exportárak súlyozott átlagának alkalmazásakor is, amely a vizsgálati időszakban a vizsgált termékre vonatkozóan 434 EUR/m3 volt. Így az importárak következetesen az uniós gyártók értékesítési árai alatt maradtak (lásd a 7. táblázatot), ami 38 %-os árkülönbséget mutatott a vizsgálati időszakban.

(95)

A nyírfa rétegelt lemezt igen sokféle méretben és minőségben, valamint egyedi vevőigényeknek megfelelően értékesítik. Az uniós gazdasági ágazat és az orosz exportáló gyártók által értékesített terméktípusok sokfélesége miatt az eljárás megindításakor bevezetett részletes termékkódrendszer megnehezítette az azonos termékek nagyfokú megfeleltetését. Az ár-összehasonlítás céljából a Bizottság ezért észszerű és technikailag megalapozott közelítést végzett egyes hasonló terméktípusok csoportosításával, ami lehetővé tette az uniós gazdasági ágazat által értékesített termékek és az orosz exportáló gyártók által értékesített egyenértékű terméktípusok megfelelő összehasonlítását. Ennek alapján az uniós gazdasági ágazat által értékesített különböző terméktípusok és az orosz exportáló gyártók által értékesített terméktípusok közötti megfelelés a mintában szereplő oroszországi exportáló gyártóktól importált mennyiségek több mint 68 %-át tette ki.

(96)

A vizsgálati időszak alatti áralákínálás meghatározásához a Bizottság összehasonlította egymással:

(97)

a mintában szereplő uniós gyártók által az Unió piacán a független vevők felé felszámított értékesítési árak terméktípusonkénti súlyozott átlagát. Mivel az uniós gyártók az érintett terméket közvetlenül, valamint a velük kapcsolatban álló értékesítő vállalkozásokon keresztül is értékesítették, a Bizottság a szállítási, biztosítási és kezelési költségek tekintetében szükség szerint gyártelepi szintre igazította az értékesítési árat; valamint

(98)

a mintában szereplő oroszországi gyártóktól érkező behozatal tekintetében az első független uniós vevő részére történő értékesítéshez tartozó, az uniós határparitásnak megfelelően kiigazított terméktípusonkénti súlyozott átlagárakat. A gyártókkal kapcsolatban álló importőrökön keresztül végzett értékesítések tekintetében az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése alapján további kiigazításra került sor. Ezt követően a Bizottság a behozatal utáni költségekre és a vámra vonatkozó összeget hozzáadta az uniós határparitáson megállapított árhoz. Ezek az értékesítések a mintában szereplő orosz gyártók teljes értékesítésének kevesebb mint 5 %-át tették ki.

(99)

A Bizottság az árakat az engedmények és a visszatérítések tekintetében az adatokat szükség esetén kiigazítva, terméktípusonként hasonlította össze. Az összehasonlítás eredményét a Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók vizsgálati időszak alatti elméleti forgalmának százalékában fejezte ki.

(100)

A fentiek alapján a mintában szereplő exportáló gyártóktól érkező dömpingelt behozatal alákínálási különbözetének súlyozott átlaga 12,6 % volt (9,5 % és 18,5 % közötti egyedi értékekkel). Az alákínálási különbözetek jelentősnek tekinthetők.

4.4.   Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete

4.4.1.   Általános megjegyzések

(101)

A dömpingelt behozatal által az uniós gazdasági ágazatra kifejtett hatás vizsgálata az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban valamennyi olyan gazdasági mutató értékelésére kiterjedt, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(102)

A Bizottság az 1.6.1. szakaszban említett módon az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett esetleges kár megállapítására mintavételt alkalmazott.

(103)

A kár meghatározásához a Bizottság elkülönítette a makrogazdasági és mikrogazdasági kármutatókat. A Bizottság a makrogazdasági mutatókat a panaszos által az összes uniós gyártóra vonatkozóan kitöltött kérdőívben közölt adatok alapján értékelte, amelyeket szükség esetén összevetett a mintában szereplő uniós gyártók kitöltött kérdőíveiben feltüntetett adatokkal. A mikrogazdasági mutatókat a Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók által a kérdőívre adott válaszokban közölt adatok alapján az adatok egybevetésével távolról ellenőrizte. Mindkét adatcsoport reprezentatívnak bizonyult az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete szempontjából.

(104)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözet nagysága, valamint a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés.

(105)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységár, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

4.4.2.   Makrogazdasági mutatók

4.4.2.1.   Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(106)

A teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

4. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

 

2017

2018

2019

Vizsgálati időszak

Termelési volumen (m3)

982 658

1 009 772

879 540

848 900

Index

100

103

90

86

Termelési kapacitás (m3)

1 244 310

1 296 650

1 328 000

1 203 000

Index

100

104

107

97

Kapacitáskihasználás

79 %

78 %

66 %

71 %

Index

100

99

84

89

Forrás: A panaszos és a mintában szereplő uniós gyártók.

(107)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat termelési volumene 14 %-kal, azaz mintegy 140 000 köbméterrel csökkent. 2017–2018 között enyhe növekedés volt megfigyelhető, amelyet a következő időszakokban jelentős csökkenés követett.

(108)

A figyelembe vett időszakban az uniós termelési kapacitás összességében 3 %-kal esett vissza. Az uniós termelési kapacitás 2018-ban és 2019-ben kismértékben nőtt, ami a kapacitásnövelésről szóló döntés és annak hatása közötti időbeli eltéréssel magyarázható. A vizsgálati időszakban azonban az uniós gazdasági ágazat 10 %-os csökkenést mutatott 2019-hez képest.

(109)

A figyelembe vett időszak során az uniós kapacitáskihasználás 11 %-kal csökkent, mivel az uniós gyártók nem tudták a piaci növekedésnek megfelelő mértékben növelni a termelésüket. 2017-től 2019-ig a felhasználás 16 %-kal csökkent, amit a vizsgálati időszakban tőkekivonás több gyártóüzem bezárása miatt 5 %-os növekedés követett.

4.4.2.2.   Értékesítési volumen és piaci részesedés

(110)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

5. táblázat:

Az értékesítés volumene és piaci részesedése

 

2017

2018

2019

Vizsgálati időszak

Teljes értékesítési volumen az uniós piacon (m3)

821 341

818 621

757 103

680 243

Index

100

100

92

83

Piaci részesedés

44 %

41 %

36 %

32 %

Index

100

93

83

73

Forrás: A panaszos, a mintában szereplő uniós gyártók és az Eurostat.

(111)

A figyelembe vett időszak során az uniós gazdasági ágazat teljes értékesítési volumene jelentősen, 17 %-kal csökkent. Az uniós értékesítési volumen szintje 2017–2018 között nem változott, 2019-ben azonban 8 %-os csökkenést, 2019-től a vizsgálati időszakig pedig további 9 %-os csökkenést mutatott.

(112)

Az értékesítés csökkenésével párhuzamosan az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 27 %-kal csökkent egy olyan monoton csökkenő tendencia mentén, amely az uniós gazdasági ágazat piaci jelenlétét a 2017. évi 44 %-os piaci részesedésről a vizsgálati időszakban 32 %-ra csökkentette.

4.4.2.3.   Növekedés

(113)

Az uniós felhasználás növekedésével járó piacbővüléssel összefüggésben a fenti adatok azt mutatják, hogy az uniós gazdasági ágazat termelés, értékesítési volumen és piaci részesedés tekintetében egyaránt jelentős visszaesést tapasztalt.

4.4.2.4.   Foglalkoztatás és termelékenység

(114)

A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

6. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

 

2017

2018

2019

Vizsgálati időszak

Alkalmazottak létszáma

6 039

5 960

5 325

5 308

Index

100

99

88

88

Termelékenység (m3/alkalmazott)

163

169

165

160

Index

100

104

102

98

Forrás: A panaszos és a mintában szereplő uniós gyártók.

(115)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat foglalkoztatási szintje 12 %-kal csökkent. A foglalkoztatás 2017–2018 között viszonylag stabil maradt, bár még ebben a viszonylag stabil időszakban is 79-cel csökkent a foglalkoztatottak száma. A foglalkoztatás 2019-ben jelentős mértékben tovább csökkent, és bár a vizsgálati időszakban nem nőtt, a további visszaesés üteme mérsékeltebb volt.

(116)

A termelés és a foglalkoztatás csökkenésére tekintettel az uniós gazdasági ágazat termelékenysége az egy munkavállaló által évente előállított termék tonnában kifejezett mennyisége alapján 2 %-kal romlott a figyelembe vett időszakban. 2017–2018 között 4 %-kal nőtt, majd a következő időszakokban csökkent.

4.4.2.5.   A dömpingkülönbözet nagysága és a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés

(117)

Minden dömpingkülönbözet jóval meghaladta a csekély mértékű (de minimis) szintet. Figyelembe véve az érintett országból érkező behozatal volumenét és árait, a dömpingkülönbözetek tényleges mértéke jelentős hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazatra.

(118)

Az érintett termékkel kapcsolatban ez az első dömpingellenes vizsgálat, ezért az esetleges korábbi dömping hatásainak értékeléséhez nem álltak rendelkezésre adatok.

4.4.3.   Mikrogazdasági mutatók

4.4.3.1.   Árak és az árakat befolyásoló tényezők

(119)

A mintába felvett uniós gyártók uniós piacon, független vevők részére történt értékesítéseinek súlyozott átlagos egységárai a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Értékesítési árak az Unióban

 

2017

2018

2019

Vizsgálati időszak

Átlagos értékesítési egységárak a teljes uniós piacon (EUR/m3)

717

746

732

694

Index

100

104

102

97

Termelési egységköltség (EUR/m3)

629

670

713

692

Index

100

107

113

110

Forrás: A mintában szereplő uniós gyártók.

(120)

Az uniós piacon a független szereplők számára történő értékesítések ára 717 EUR/m3-ről 694 EUR/m3-re csökkent a figyelembe vett időszakban, ami 3 %-os csökkenésnek felel meg. 2018-ban az árszint enyhe, de átmeneti, 4 %-os emelkedést mutatott, ami a következő időszakokban csökkenés váltott fel.

(121)

Ugyanebben az időszakban a mintába felvett uniós gyártók termelési egységköltsége 10 %-kal nőtt. A termelési költségeket befolyásolta a fő nyersanyag, a nyírfarönk- és furnér árának alakulása, valamint az, hogy az értékesítés és a termelés visszaesése miatt nehézségekbe ütközött a méretgazdaságosság előnyeinek teljes kihasználása.

4.4.3.2.   Munkaerőköltség

(122)

A mintában szereplő uniós gyártók átlagos munkaerőköltsége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

 

2017

2018

2019

Vizsgálati időszak

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség (EUR)

23 474

23 542

23 733

23 690

Index

100

100

101

101

Forrás: A mintában szereplő uniós gyártók .

(123)

Az alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség 1 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban.

4.4.3.3.   Készletek

(124)

Az uniós gyártók készletszintjei a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Készletek

 

2017

2018

2019

Vizsgálati időszak

Zárókészlet (m3)

30 894

43 550

35 706

37 685

Index

100

141

116

122

Zárókészlet a termelés százalékában

3,1 %

4,3 %

4,1 %

4,4 %

Index

100

137

129

141

Forrás: A mintában szereplő uniós gyártók.

(125)

A mintában szereplő uniós gyártók készleteinek szintje 22 %-kal nőtt az időszakban. A legnagyobb, 41 %-os növekedésre 2017–2018 között került sor, és a készletek a maximális szintet is 2018-ban érték el. Ezt követően az uniós gazdasági ágazatnak 2019-ben a termelés kiigazításával sikerült 25 %-kal csökkentenie készleteit, azonban az uniós értékesítések folyamatos csökkenése miatt a készletek 2019-től a vizsgálati időszakig ismét 6 %-kal nőttek. A termelés százalékában kifejezett zárókészletek a 2017. évi 3,1 %-ról 4,4 %-ra nőttek a vizsgálati időszakban.

4.4.3.4.   Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség

(126)

A mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

 

2017

2018

2019

Vizsgálati időszak

Az Unióban független vevők részére végrehajtott értékesítések jövedelmezősége (az értékesítési forgalom százalékában)

9,7 %

7,4 %

0,2 %

-2,8 %

Index

100

76

2

-28

Pénzforgalom (EUR)

191 991 172

187 065 363

175 135 121

165 108 224

Index

100

97

91

86

Beruházások (EUR)

14 326 493

12 473 095

11 169 293

14 237 597

Index

100

87

78

99

A beruházások megtérülése

20 %

11 %

0 %

-2 %

Index

100

55

2

-10

Forrás: A mintában szereplő uniós gyártók.

(127)

A Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék független vevőknek történő uniós értékesítéséből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési forgalom százalékában. A mintában szereplő gyártók jövedelmezősége a figyelembe vett időszakban drasztikusan visszaesett, a 2017. évi 10 %-hoz képest a vizsgálati időszakban -3 % volt.

(128)

A 4.4.3.1. szakaszban kifejtett módon az uniós gyártók költségei érzékelhetően nagyobb mértékben növekedtek, mint áraik. Az uniós gazdasági ágazat az Oroszországból érkező dömpingelt behozatal mennyiségi és árleszorító nyomása miatt nem tudta a költségek növekedésével megegyező mértékben emelni az árait. Erre utal, hogy a figyelembe vett időszak során az oroszországi behozatal magas és folyamatosan növekvő volumenben érkezett, viszont folyamatosan alacsony és a figyelembe vett időszak során egyértelműen csökkenő tendenciát mutató árakon. Az orosz behozatal átlagára jelentősen alatta maradt az uniós gazdasági ágazat árainak, korlátozva ezzel az áremelkedés lehetőségét, amely a nyersanyagköltségek növekedése és a növekvő kereslet mellett elvárható lett volna. Ez a jövedelmezőség fékezését és csökkenését eredményezte, olyannyira, hogy az uniós gazdasági ágazat veszteséges volt a vizsgálati időszakban.

(129)

A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi. A nettó pénzforgalom alakulása negatívan alakult a vizsgált időszakban, éves csökkenésekkel, ami 2017-től a vizsgálati időszakig összességében 14 %-os visszaesést eredményezett. A nyereségcsökkenés negatívan érintette a tőkebevonási képességet.

(130)

A figyelembe vett időszakban az éves beruházások szintje 1 %-kal csökkent, 2018–2019 között azonban 22 %-kal esett vissza, és a vizsgálati időszakban alig érte el ismét a 2017. évi szintet. Míg a kezdeti csökkenés a piac alakulásával, valamint az értékesítésre és a jövedelmezőségre gyakorolt hatással magyarázható, a vizsgálati időszakban a közelmúltban bekövetkezett növekedés célja a meglévő kapacitások megtartása és a szükséges termelőeszközök megfelelő lecserélése volt.

(131)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékában kifejezett nyereség. A figyelembe vett időszakban negatívan alakult, és a 2017. évi 20 %-ról a vizsgálati időszakban -2 %-ra csökkent. A negatív fejlemények azt mutatják, hogy bár a beruházások folytatódtak a versenyképesség fenntartása érdekében, e beruházások megtérülése a figyelembe vett időszakban jelentősen csökkent.

4.4.4.   A kárra vonatkozó következtetés

(132)

Az uniós felhasználás jelentős növekedésével (+ 14 %) párhuzamosan az Oroszországból érkező behozatal a figyelembe vett időszak alatt még erőteljesebben (+ 37 %-kal) nőtt, olyan árakon, amelyek jelentősen alákínáltak az uniós gazdasági ágazat árainak. Ez lehetővé tette az orosz exportáló gyártók számára, hogy a vizsgálati időszakban 56 %-os piaci részesedést érjenek el a 2017. évi 46 %-hoz képest.

(133)

Ilyen körülmények között az uniós gazdasági ágazat nemcsak a bővülő piac előnyeit nem tudta kihasználni, hanem gazdasági helyzete is romlott – ezt jelzi az összes főbb makrogazdasági mutató negatív alakulása: a termelés (-14 %), az uniós értékesítések (-17 %), valamint azok piaci részesedésének jelentős csökkenése (44 %-ról 32 %-ra) negatív alakulása a figyelembe vett időszakban.

(134)

Az alacsony orosz árak nyomására reagálva az uniós gazdasági ágazat megpróbálta csökkenteni a költségeket, és kiigazításokat (-12 %) hajtott végre a foglalkoztatás terén. A dömpingelt orosz behozatal által a megnövekedett volumen és az alacsony árak formájában kifejtett nyomás következtében azonban az uniós értékesítések csökkentek, a készletek pedig gyorsan (+ 22 %-kal) nőttek a figyelembe vett időszakban, és 2018-ban elérték a maximális szintet (+ 41 %).

(135)

Az uniós gazdasági ágazat gyártási költségei a figyelembe vett időszakban jelentősen megugrottak (+ 10 %), elsősorban a nyersanyagárak erőteljes növekedése miatt.

(136)

Az uniós gazdasági ágazat költségei nagyobb mértékben növekedtek, mint az értékesítési árak, következésképpen a figyelembe vett időszakban a jövedelmezőség drasztikusan visszaesett, a 2017. évi egészséges helyzet (+ 10 %) után a vizsgálati időszakban fenntarthatatlanul veszteséges helyzet állt elő (-3 %).

(137)

A fentiek alapján a Bizottság az eljárás e szakaszában arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében jelentős kár érte.

5.   OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS

5.1.   Az alaprendelet 3. cikke (6) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy az érintett országból érkező dömpingelt behozatal okozott-e jelentős kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság emellett az alaprendelet 3. cikkének (7) bekezdésével összhangban azt is megvizsgálta, hogy ezzel egy időben más ismert tényezők okozhattak-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság gondoskodott arról, hogy az érintett országból érkező dömpingelt behozatalon kívüli egyéb tényezők által esetlegesen előidézett károkat ne a dömpingelt behozatalnak tulajdonítsa. E tényezők a következők: a harmadik országokból érkező behozatal, az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye, a felhasználás, a fő nyersanyaghoz való hozzáférés terén jelentkező versenyhátrány, az uniós gazdasági ágazat által saját magának okozott kár, a finnországi sztrájk, a Covid19 hatásai, valamint a termékek összehasonlíthatósága.

5.2.   A dömpingelt behozatal hatásai

(138)

Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének romlása egybeesett az Oroszországból megnövekedett volumenben érkező behozatal jelentős és növekvő piaci penetrációjával, amely következetesen alákínált az uniós gazdasági ágazat árainak, mindenesetre árlenyomást eredményezett. E tekintetben a behozatali volumenek és árak a 2. és 3. táblázatban bemutatott alakulása leszorította az uniós gazdasági ágazat árszintjét, így a két jelenség között ok-okozati összefüggés állapítható meg.

(139)

Az Oroszországból érkező behozatal a figyelembe vett időszakban 37 %-kal, a 46 %-os piaci részesedést jelentő 2017. évi mintegy 870 050 m3-ről 1 192 712 m3-re nőtt a vizsgálati időszakban, ami 56 %-os piaci részesedésnek felel meg. Ezt az egyre nagyobb volumenű behozatalt a figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat árainál alacsonyabb áron, mindenesetre árlenyomáshoz vezető árszinten bonyolították le, mivel az uniós gazdasági ágazat nem tudta az előállítási költségek növekedésének megfelelő mértékben emelni az árait.

(140)

Ez jelentős negatív hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazatra a vizsgálati időszakban. A növekvő költségek és az orosz dömpingelt behozatal árnyomása mellett az uniós gazdasági ágazat képtelen volt fenntartható árakat alkalmazni, emiatt jövedelmezősége 10 %-ról drasztikusan, -3 %-ra esett vissza, ami pénzügyi mutatóinak romlását eredményezte.

(141)

A Bizottság az előzőek alapján ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy az Oroszországból érkező dömpingelt behozatal ár és volumen tekintetében jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak.

5.3.   Az egyéb tényezők hatásai

5.3.1.   Harmadik országokból érkező behozatal

(142)

A harmadik országokból érkező behozatal volumenének meghatározásához a Bizottság – a fenti 4.3.1. szakaszban kifejtett módon – a teljes KN-kód behozatali mennyiségei és az érintett termék TARIC-adatok alapján történő behozatala közötti, az eljárás megindítását követően megfigyelt arányt (TARIC/KN) alkalmazta. A harmadik országok közül csak Fehéroroszországból és Ukrajnából érkezett jelentős mennyiség az Unióba. Fehéroroszország esetében a Bizottság az arányt 43 %-ban állapította meg.

(143)

Ukrajna esetében a Bizottság megállapította, hogy a bejelentett statisztikákban a kiegészítő mértékegység (ebben az esetben a köbméter) szintjén torzultak az adatok. Az összehasonlítás céljából a Bizottság ezért úgy határozott, hogy a bejelentett tömeget (tonna) megbízhatóbb és stabilabb, köbméterben kifejezett adatsorrá alakítja át.

(144)

A tonna köbméterre történő átváltásához a Bizottság átváltási kulcsot alkalmazott, nevezetesen Oroszország és Fehéroroszország volumen és tömeg tekintetében a behozatal megkezdése után TARIC-szinten számított „móduszát” (az adatsorban leggyakrabban megjelenő értéket). Az Ukrajnából érkező, tonnában kifejezett importvolumen köbméterre történő átváltásához alkalmazott átváltási kulcs 0,69.

(145)

A Bizottság az importárat a fenti 4.3.2. szakaszban kifejtett módon KN-szinten, EUR/tonnában állapította meg.

(146)

A más harmadik országokból érkező behozatal volumene a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Harmadik országokból érkező behozatal

Ország

 

2017

2018

2019

Vizsgálati időszak

Ukrajna

Volumen (m3)

82 029

100 935

104 962

106 785

 

Index

100

123

128

130

 

Piaci részesedés

4 %

5 %

5 %

5 %

 

Átlagár (EUR/tonna)

651

725

641

616

 

Index

100

111

98

95

Fehéroroszország

Volumen (m3)

81 638

112 922

75 961

93 231

 

Index

100

138

93

114

 

Piaci részesedés

4 %

6 %

4 %

4 %

 

Átlagár (EUR/tonna)

403

481

387

363

 

Index

100

119

96

90

Más harmadik országok (12)

Volumen (m3)

18 668

34 486

60 822

57 354

 

Index

100

185

326

307

 

Piaci részesedés

1 %

2 %

3 %

3 %

 

Átlagár (EUR/tonna)

566

576

565

561

 

Index

100

102

100

99

Oroszország kivételével minden harmadik ország összesen

Volumen (m3)

182 335

248 344

241 746

257 371

 

Index

100

136

133

141

 

Piaci részesedés

10 %

12 %

12 %

12 %

 

Átlagár (EUR/tonna)

537

574

535

520

 

Index

100

107

100

97

Forrás: Eurostat.

(147)

Oroszországhoz képest Fehéroroszország és Ukrajna korlátozott jelenléttel rendelkezik az uniós piacon. A figyelembe vett időszakban piaci részesedésük minimálisan vagy egyáltalán nem változott, 4 %-os, illetve 5 %-os szinten maradt. A többi harmadik ország jelenléte kismértékben nőtt, piaci részesedésük 1 %-ról a még mindig nagyon alacsony 3 %-ra bővült. Az Oroszország kivételével a többi harmadik országból érkező behozatal összesített piaci részesedése 2017–2018 között 2 %-kal nőtt, majd ezt követően 12 %-os szinten stabilizálódott.

(148)

A figyelembe vett időszak alatti árakat tekintve Ukrajna valamivel magasabb áron értékesített, mint Oroszország, Fehéroroszország pedig alacsonyabb áron. A fehéroroszországi árak csökkenése az országban rendelkezésre álló korlátozott technológiának tudható be, amely csak egy nagyon specifikus és gyengébb minőségű termék előállítását teszi lehetővé a piacon. Fehéroroszországgal ellentétben az Oroszországból jobb minőségű nyírfa rétegelt lemez érkezik, amelynek ebből adódóan az átlagára is magasabb.

(149)

Ennek alapján a Bizottság ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy a többi országból érkező behozatal hatása nem gyengíti a dömpingelt oroszországi behozatal és az uniós gyártókat ért kár közötti ok-okozati összefüggést.

5.3.2.   Az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye

(150)

A mintában szereplő uniós gyártók exportvolumene a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

12. táblázat:

A mintában szereplő uniós gyártók exportteljesítménye

 

2017

2018

2019

Vizsgálati időszak

Exportvolumen (m3)

98 324

96 327

93 892

101 866

Index

100

98

95

104

Átlagár (EUR/m3)

689

755

752

705

Index

100

110

109

102

Forrás: A mintában szereplő uniós gyártók.

(151)

A mintában szereplő uniós gyártók exportvolumene 4 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban. 2017–2019 között az export 5 %-kal csökkent, amelyet a vizsgálati időszakban 9 %-os növekedés követett. Az átlagos exportár 2 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban. 2017–2018 között az átlagár 10 %-kal emelkedett, a következő időszakokban pedig csökkent.

(152)

Tekintettel arra, hogy a figyelembe vett időszakban az exportvolumen és az átlagár egyaránt kedvezően alakult, a Bizottság ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy az exportteljesítmény hatása nem járulhatott hozzá az uniós gazdasági ágazatot ért kárhoz.

5.3.3.   Versenyhátrány a fő nyersanyaghoz való hozzáférés tekintetében

(153)

Egyes felek azt állították, hogy az uniós gazdasági ágazat hátrányt szenved Oroszországhoz képest a fő nyersanyag, a nyírfarönkök korlátozott rendelkezésre állása miatt. Az alacsonyabb termelési volumen és a költségek emelkedése a nyersanyagok korlátozott rendelkezésre állásának tudható be, amely a felek állítása szerint így a kár okának tekinthető.

(154)

A kár ugyanakkor nem magyarázható a fő nyersanyaghoz, a nyírfarönkhöz való hozzáféréssel, mivel az uniós gyártók nyírfarönkkel való ellátottsága megfelelő. A készletek növekedése azt bizonyítja, hogy a probléma nem a termelésben, hanem annak kereskedelmi hasznosításában rejlik. Ezért a termelés figyelembe vett időszak alatti csökkenése nem magyarázható a fa rendelkezésre állásával.

(155)

Ami az állítólagos költséghátrányt illeti, a vizsgálat megállapította, hogy a nyírfarönk ára az uniós gazdasági ágazat termelési költségeinek növekedését befolyásoló fontos tényező. A nyersanyagok költsége és annak az uniós gazdasági ágazatban a termelési költségek általános növekedésére gyakorolt hatása azonban nem gyengíti az ok-okozati összefüggést. Erre utal különösen az, hogy noha 2019 és a vizsgálati időszak között az uniós gazdasági ágazat termelési költségei csökkentek, ez nem eredményezte a jövedelmezőség javulását.

5.3.4.   Az uniós gazdasági ágazat által saját magának okozott kár

(156)

Egyes felek azt állították, hogy az uniós gazdasági ágazat a lassuló értékesítés időszakában indokolatlan beruházásokat hajtott végre a kapacitásbővítés érdekében, ami a kár egyik forrásának tekinthető.

(157)

A figyelembe vett időszakban az uniós termelési kapacitás azonban összességében 3 %-kal visszaesett. Az uniós termelési kapacitás 2018-ban és 2019-ben kismértékben nőtt, de a figyelembe vett időszak egészében az uniós gazdasági ágazat visszaesett. Ezért megalapozatlan az az állítás, hogy a bővítési kapacitásra irányuló beruházások kárt okoztak.

5.3.5.   Finnországi sztrájkok

(158)

Egyes felek szerint a termelés csökkenésének oka a finn gyárakban 2019 decemberében és 2020 elején történt sztrájkokban keresendő.

(159)

A Bizottság ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy a finnországi üzemek sztrájkjai nem gyengítik az ok-okozati összefüggést, mivel hatásuk földrajzilag és időben egyaránt korlátozott volt (a sztrájkokra 2019 decembere és 2020 januárja között, kizárólag Finnországban került sor).

5.3.6.   A Covid19-járvány hatásai

(160)

Egyes felek azt állították, hogy a Bizottságnak különös körültekintéssel kell figyelembe vennie a 2019 végére és 2020 első felére vonatkozó adatokat annak érdekében, hogy megkülönböztesse a Covid19 gazdaságra gyakorolt hatásait az állítólagosan dömpingelt behozatal hatásaitól.

(161)

A vizsgálatok megállapították, hogy a nyírfa rétegelt lemez iránti kereslet 2020 második negyedévében viszonylag stabil maradt. Emellett nem volt jelentős zavar az ellátási láncban, és az exportértékesítés is folytatódott ebben az időszakban. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a Covid19 hatásai nem gyengítik az ok-okozati összefüggést.

5.3.7.   A termék összehasonlíthatósága

(162)

Egyes felek azt állították, hogy az orosz gazdasági ágazat által előállított nyírfa rétegelt lemez nem áll versenyben az uniós gazdasági ágazat által előállított rétegelt lemezzel, mivel állítólag az orosz gazdasági ágazat eltérő minőségű termékeit más piaci szegmenseknek gyártja, ezért az orosz behozatal sem okozhat kárt.

(163)

Az uniós gazdasági ágazat által értékesített különböző terméktípusok és az orosz exportáló gyártók által értékesített terméktípusok összehasonlítása azonban azt mutatja, hogy a terméktípusok nagyon hasonlóak, sőt gyakran azonosak is, valamint jelentős mértékben felcserélhetők. A vizsgálat megállapította továbbá, hogy az uniós gazdasági ágazat és az orosz gyártók egyaránt ellátják a fő ágazatokat nyírfa rétegelt lemezzel. Mindenesetre a 2. szakaszban kifejtett módon a vizsgálat kimutatta, hogy az uniós gazdasági ágazat és az orosz exportáló gyártó által értékesített termékek hasonló termékek, mivel ugyanazokkal az alapvető fizikai, kémiai és műszaki jellemzőkkel, valamint alapvető felhasználási területekkel rendelkeznek. A Bizottság ezért nem tekintette megalapozottnak az állítást.

5.4.   Az ok-okozati összefüggésre vonatkozó következtetés

(164)

A fenti megfontolásokra tekintettel a Bizottság ideiglenesen megállapította, hogy ok-okozati összefüggés áll fenn az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár és az Oroszországból érkező dömpingelt behozatal között. Az Oroszországból érkező dömpingelt behozatal jelentős növekedése miatt az uniós gazdasági ágazat képtelen volt fenntartható árakat alkalmazni, ami gazdasági helyzetének jelentős romlásához vezetett.

(165)

A Bizottság megkülönböztette és elválasztotta az uniós gazdasági ágazat helyzetét befolyásoló összes ismert tényező hatásait a dömpingelt behozatal káros hatásaitól.

(166)

A fentiek alapján a Bizottság ebben a szakaszban arra a következtetésre jutott, hogy az érintett országból érkező dömpingelt behozatal jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak, és az egyéb tényezők – akár külön-külön, akár együttesen vizsgálva – nem gyengítették a jelentős kár és a dömpingelt behozatal közötti ok-okozati összefüggést.

6.   AZ INTÉZKEDÉSEK SZINTJE

(167)

Az intézkedések szintjének meghatározásához a Bizottság megvizsgálta, hogy a dömpingkülönbözetnél alacsonyabb vám elegendő-e az uniós gazdasági ágazatnak a dömpingelt behozatal által okozott kár elhárításához.

6.1.   Kárkülönbözet

(168)

A kár megszűnne, ha az uniós gazdasági ágazat az alaprendelet 7. cikke (2c) bekezdésének és 7. cikke (2d) bekezdésének értelmében a céláron történő értékesítéssel elérné a nyereségcélját.

(169)

Az alaprendelet 7. cikkének (2c) bekezdésével összhangban a Bizottság a nyereségcél megállapítása során figyelembe vette az érintett országból érkező behozatal megnövekedése előtti jövedelmezőséget, a költségek, a beruházások, a kutatás és fejlesztés (a továbbiakban: K+F) és az innováció teljes költségének fedezéséhez szükséges jövedelmezőséget, valamint azt a jövedelmezőséget, amelyre rendes versenykörülmények között számítani lehet. E haszonkulcs nem lehet alacsonyabb, mint 6 %.

(170)

Első lépésként a Bizottság alapnyereséget állapított meg, amely rendes versenyfeltételek mellett fedezi a teljes költséget. A Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók azelőtti nyereségéből indult ki, hogy az Oroszországból érkező tisztességtelen behozatal felgyorsult és az uniós gazdasági ágazatnak kárt okozott volna. A haszonkulcsot 9,7 %-ban állapította meg, ami megfelel az uniós gazdasági ágazat által 2017-ben elért nyereségszintnek.

(171)

Néhány uniós gyártó azt állította, hogy a figyelembe vett időszakban a beruházások, a kutatás-fejlesztés (K+F) és az innováció szintje normál versenyfeltételek mellett magasabb lett volna.

(172)

A Bizottság értékelte ezt az állítást, de megállapította, hogy a csökkenő forgalom ellenére a beruházások szintje a vizsgálati időszak alatt magasabb volt, mint a két korábbi évben, és nagyon közel volt a beruházások 2017-es szintjéhez, amikor az uniós gazdasági ágazat átlagosan 9,7 %-os nyereséget ért el. Ennek alapján, figyelembe véve azt is, hogy a kutatási és fejlesztési (K+F) és innovációs beruházások beruházási terveken alapuló előretekintő előrejelzések, a Bizottság ideiglenesen nem fogadta el ezeket az állításokat.

(173)

Ez alapján a kárt nem okozó ár 766,33 EUR/köbméter, ami a fent említett 9,7 %-os haszonkulcsnak a mintában szereplő uniós gyártók vizsgálati időszak alatti előállítási költségeire történő alkalmazásából adódik.

(174)

Az alaprendelet 7. cikkének (2d) bekezdésével összhangban a Bizottság végső lépésként megvizsgálta azon többoldalú környezetvédelmi megállapodásokból és azok jegyzőkönyveiből származó jövőbeni költségeket, amelyeknek az Unió részes fele, valamint az ILO-egyezményeknek az alaprendelet a. mellékletében felsorolt azon jegyzőkönyveiből származó jövőbeni költségeket, amelyek az intézkedésnek a 11. cikk (2) bekezdése szerinti alkalmazási időszakában az uniós gazdasági ágazatra hárulnak. A mintába felvett egyes uniós gyártók által a kérdőívekre adott, egybevetéssel végzett távoli ellenőrzéssel kiértékelt válaszok és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a Bizottság 6,68 EUR/köbméter többletköltséget állapított meg, amelyből levonta az ilyen egyezmények betartásának vizsgálati időszak alatti tényleges költségét, azaz mértékegységenként 5,28 EUR-t, ami 1,40 EUR/köbméter eredményhez vezetett. A különbözetet hozzáadta a kárt nem okozó árhoz.

(175)

Mindezek alapján a Bizottság az említett nyereségcélt a mintába felvett uniós gyártók vizsgálati időszak alatti gyártási költségének összeadására alkalmazva kiszámította a hasonló termék uniós gazdasági ágazatnak kárt nem okozó árát (767,73 EUR/köbméter), amelyet típusonként kiigazított a 7. cikk (2d) bekezdése szerint.

(176)

A Bizottság ezt követően az érintett exportáló gyártóknak az alákínálás kiszámításához megállapított súlyozott átlagos importára, valamint a mintába felvett együttműködő uniós gyártók által az uniós piacon a vizsgálati időszakban értékesített hasonló termék kárt nem okozó, súlyozott átlagos ára összehasonlításának alapján meghatározta az alulértékesítési különbözetet. A Bizottság az ebből az összehasonlításból kiadódó különbséget kifejezte a behozatalok CIF-alapon számított súlyozott átlagos értékének százalékaként.

(177)

A kár megszüntetéséhez szükséges mérték az „egyéb együttműködő vállalatok” és a „minden más vállalat” esetében ugyanúgy kerül meghatározásra, mint az ilyen vállalatokra vonatkozó dömpingkülönbözet.

Vállalat

Dömpingkülönbözet (%)

Kárkülönbözet (%)

Sveza csoport

15,9 %

30,9 %

Syktyvkar Plywood Mill Ltd.

15,0 %

43,8 %

Zheshartsky LРK LLC

15,3 %

54,0 %

Más együttműködő vállalatok

15,7 %

38,1 %

Minden más vállalat

15,9 %

54,0 %

7.   UNIÓS ÉRDEK

(178)

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a kárt okozó dömping megállapítása ellenére egyértelműen kijelenthető-e, hogy a jelen ügyben az intézkedések elfogadása nem szolgálja az Unió érdekét. Az uniós érdek meghatározása az összes érintett érdek értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeit is.

7.1.   Az uniós gazdasági ágazat érdeke

(179)

Az uniós gazdasági ágazatot mintegy tizenöt vállalkozás alkotja. Földrajzilag elsősorban északkelet-európai nyírfaerdős területei közelében (Finnországban, a balti országokban és Lengyelországban) helyezkednek el, és közvetlenül több mint 5 000 munkavállalót foglalkoztatnak. Az uniós gyártók többsége támogatta a panaszt, kettő semleges álláspontot képviselt, és egyikük sem ellenezte a vizsgálat megindítását.

(180)

A jövedelmezőség jelenlegi szintje fenntarthatatlan. Az intézkedések bevezetése várhatóan lehetővé teszi az uniós gazdasági ágazat számára, hogy visszaszerezze az elvesztett piaci részesedés egy részét, és olyan árakat alkalmazzon, amelyek legalább a költségeket fedezik.

(181)

Az intézkedések hiánya valószínűleg jelentős negatív hatást gyakorolna az uniós gazdasági ágazatra a további árleszorítás és az értékesítés további csökkenése tekintetében, ami több veszteséget, a gyártó létesítmények valószínűsíthető bezárását és elbocsátásokat eredményez.

(182)

Ennek megfelelően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az ideiglenes intézkedések bevezetése az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálja.

7.2.   A független importőrök és kereskedők érdeke

(183)

Huszonkilenc importőr jelentkezett, és számos beadvány és észrevétel érkezett. Az 1.6.2. szakaszban említett módon a Bizottság egy három importőrből álló mintát választott ki, amelyek kitöltött kérdőívet küldtek vissza.

(184)

Több importőr azzal érvelt, hogy a dömpingellenes vámok kivetése növelné az anyagköltségeket számukra és ügyfeleik számára. Ezeket a többletköltségeket nehéz lenne fedezni, ami veszélyezteti jövedelmezőségüket és versenyképességüket. További állítások fogalmazódtak meg azzal kapcsolatban, hogy az uniós gazdasági ágazat nem képes kielégíteni a 2,1 millió m3-re becsülhető uniós keresletet, ezért az intézkedések hiányt idéznének elő a piacon. Emellett importőrök azt is állították, hogy az uniós gyártóknak nem érdele a kisvállalkozások ellátása, továbbá egyes anyagokat nem hajlandók szállítani.

(185)

Az importőrökre gyakorolt gazdasági következményeket illetően a vizsgálat megállapította, hogy a mintába felvett importőrök súlyozott nyeresége 4,7 %, és a termékportfóliójukban eltérő arányban vannak jelen nyírfa rétegelt lemezek. Továbbá, bár az intézkedések bevezetése esetén csökkenhet az importőrök által forgalmazott orosz rétegelt lemez részaránya, az intézkedések szintje várhatóan nem vezet az orosz behozatal teljes megszűnéséhez. Mivel a szomszédos országokban, például Ukrajnában és Fehéroroszországban is léteznek alternatív beszerzési források, az intézkedéseknek az importőrök jövedelmezőségére és versenyképességére gyakorolt hatása várhatóan korlátozott lesz. A felhasználók érdekét a 7.3. szakasz tárgyalja.

(186)

Ami az ellátási kockázatot illeti, az intézkedések szintje valószínűleg nem fogja megállítani az orosz behozatalt, ellenben lehetővé teszi a nyírfa rétegelt lemez Oroszországból történő folyamatos, tisztességes áron történő beszerzését. Emellett a nyírfa rétegelt lemez továbbra is importálható más harmadik országokból, például Ukrajnából és Fehéroroszországból.

(187)

A fogyasztók kis mennyiségben történő ellátását illetően a vizsgálat megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat kiterjedt, független és a gyártókkal kapcsolatban álló kiskereskedőkből álló hálózatot alakított ki, amely lehetővé teszi az Uniós gazdasági ágazat számára a teljes konténerek vásárlására nem képes kisfogyasztók elérését. Továbbá az előzőekben említett módon bármely fogyasztó folytathatja az orosz gyártóktól való beszerzést.

(188)

A vizsgálat azt is megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat rendelkezik a szükséges eszközökkel és kapacitással ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjon az egyes vásárlók termékigényeihez, így képes az összes előírt terméktípus gyártására.

(189)

Következésképpen a megállapított szintű dömpingellenes intézkedések negatív hatást gyakorolhatnak egyes független importőrökre. A negatív hatás azonban összességében bizonyára nem lesz jelentős, és nagyban függ az érintett importőrök üzleti modelljétől, beszerzési forrásaik változatosságától, valamint attól, hogy az importőrök milyen mértékben lesznek képesek áthárítani a megnövekedett költségeket a vevőikre.

(190)

A fentiek alapján a Bizottság ideiglenesen megállapította, hogy az intézkedéseknek a független importőrök egészére gyakorolt negatív hatása várhatóan korlátozott lesz, és nem haladja meg az intézkedések uniós gyártókra gyakorolt pozitív hatását.

7.3.   A felhasználók érdeke

(191)

Tizenhárom felhasználó jelentkezett. Kilenc felhasználó nyújtott be észrevételeket és/vagy kitöltött kérdőívet.

(192)

A Bizottság hiánypótlási eljárást folytat a legtöbb olyan felhasználónál, akik válaszoltak a kérdőívre, mivel nem álltak rendelkezésre az érdekelt felekkel való konzultációra alkalmas változatok. Ebben a szakaszban csak egy kérdőívre adott válasz – az Emiliana Imballaggi S.p.A., amely nyírfa rétegelt lemezt vásárol a csomagolóipar számára – tartalmazott nyilvános változatot.

(193)

A Bizottsághoz arra vonatkozóan is érkeztek érvek, hogy a dömpingellenes vámok kivetése növelné a felhasználók költségeit, amelyeket nehéz lenne áthárítani a vevőkre, és ezáltal veszélyeztetné nyereségességüket és versenyképességüket.

(194)

A nyírfa rétegelt lemezt különböző ágazatokban használják. Az intézkedések bevezetése valószínűleg eltérő hatást gyakorol a felhasználókra, attól függően, hogy a nyírfa rétegelt lemezek költségei mekkora hányadot tesznek ki az ágazat teljes költségén belül, valamint hogy annak szereplői képesek-e áthárítani a költségeket a feldolgozóipari felhasználókra. A felhasználóktól származó részletes információkat, valamint a nyilvános változatot csak egy vállalat bocsátotta rendelkezésre, amely a rétegelt lemezt a csomagolóiparban használja fel. Ezenkívül a panaszos benyújtott egy független tanulmányt, amely az intézkedések felhasználókra gyakorolt várható hatását elemzi, 20–30 %-os elméleti vámok alapján.

(195)

A nyírfa rétegelt lemez fő felhasználó ágazatai az EU-ban a felhasználás sorrendjében a következők: építőipar (39 %), közlekedés (27 %), bútoripar (10 %), csomagolóipar (8 %). A rendelkezésre álló információk alapján a nyírfa rétegelt lemez felhasználásának többségét adó ágazatok esetében a Bizottság ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatása korlátozottnak vagy elhanyagolhatónak tekinthető. A vámok hatása a csomagolóiparban és a parkettgyártó ágazatban lehet a legnagyobb. Az intézkedések hatása azonban még ezekben az ágazatokban is korlátozott. A csomagolóipar esetében a költségszerkezeti hatás mintegy 2–4 %, ami várhatóan továbbhárul a fogyasztókra. Ami a parketta- és padlóburkolat-ágazatot illeti, a nyírfa rétegelt lemeznek ott különböző helyettesítői vannak, köztük más fafajták és alternatív anyagok, ami ugyancsak arra utal, hogy a nyírfa rétegelt lemezek esetleg kissé magasabb költségének hatása várhatóan korlátozott lesz.

(196)

A fentiek alapján a Bizottság ideiglenesen megállapította, hogy az intézkedések felhasználókra gyakorolt negatív hatása várhatóan korlátozott lesz, és nem haladja meg az intézkedések uniós gyártókra gyakorolt pozitív hatását.

7.4.   A beszállítók érdeke

(197)

Három beszállító jelentkezett érdekelt félként.

(198)

Mindhárom vállalat gépeket, famegmunkáló berendezéseket vagy a nyírfa rétegelt lemez gyártásához használt anyagokat szállít az orosz exportáló gyártóknak. A vállalatok azt állították, hogy az intézkedések bevezetése az orosz import csökkenését vonná maga után, ami az orosz exportáló gyártók eszközberuházásainak csökkenéséhez vezetne, és ennek megfelelően negatív hatást gyakorolna üzleti tevékenységükre.

(199)

A Bizottság várakozásai szerint az orosz eszközberuházásokat nem érné jelentős hatás, mivel az intézkedések szintje várhatóan nem fogja megállítani az orosz behozatalt. Másrészről viszont az intézkedések valószínűleg lehetővé teszik az uniós gazdasági ágazat számára saját eszközberuházásaikat, így pozitívan érintik a faipari berendezések uniós beszállítóit.

(200)

A fentiek alapján a Bizottság ideiglenesen megállapította, hogy az intézkedések felhasználókra gyakorolt negatív hatása várhatóan korlátozott lesz, és nem haladja meg az intézkedések uniós gyártókra gyakorolt pozitív hatását.

7.5.   Egyéb érdekelt felek: egyéb rétegeltlemez-gyártók, a környezeti érdek és a Covid19.

(201)

Érdekelt félként három nemzeti szövetség jelentkezett (Franciaországból, Olaszországból és Spanyolországból), amelyek a nyárfa-, fenyő- és más fafajtákkal foglalkozó rétegeltlemez-gyártókat képviselik. Azt állították, hogy bár az érintett termék és saját termékeik nem azonos termékek, bizonyos mértékű helyettesítésre sor kerülhet. Érvelésük szerint míg a nyírfa rétegelt lemezek ára hagyományosan magasabb volt, az Oroszországból származó nyírfa rétegelt lemezek dömpingelt ára olyan keresletet vonzott, amely korábban más típusú fafajták, például a nyárfa, a fenyő és az okoumé esetében volt jellemző, és veszélybe sodorta a más faipari ágazatokban létrehozott értékláncot. Ezért támogatják az intézkedések bevezetését.

(202)

Több fél azt állította, hogy a vámok kivetése szénszivárgáshoz vezethet, mivel az orosz nyírfa rétegelt lemezt más, Európától távol eső országokból származó kínai falemezzel vagy rétegelt lemezzel helyettesítik, ami növeli a közlekedési kibocsátást és annak kockázatát, hogy a helyettesítő termékek kevésbé fenntarthatók, mint az orosz nyírfa rétegelt lemezek. A Bizottság megállapította, hogy az intézkedések bevezetésének szintje várhatóan nem fogja megállítani az orosz behozatalt. Ráadásul nem nyert bizonyítást egyrészt az, hogy ha az Oroszországból származó behozatalt egy másik harmadik országból származó importtal helyettesítenék, az Kínából származna, másrészt az, hogy más fafajták termelése az orosz nyírfához képest kevésbé lenne fenntartható. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(203)

A felek azt állították, hogy a vámok súlyosbítanák a Covid19-világjárvány felhasználókra gyakorolt hatását. A fentiekben kifejtettek szerint azonban a nyírfa rétegelt lemezt használó fő ágazatok intézkedéseinek hatása várhatóan korlátozott lesz. Emellett a Bizottság jelenleg nem rendelkezik bizonyítékkal arra vonatkozóan, hogy a világjárvány milyen hatást gyakorolna a különböző felhasználói ágazatokra, vagy hogy a gyártókra gyakorolt hatás eltérne a felhasználókra gyakorolt hatástól. Ilyen bizonyíték hiányában a Covid19-világjárvány az uniós érdek értékelése során semleges tényezőnek minősül.

7.6.   Az uniós érdekre vonatkozó következtetés

(204)

A fentiek alapján a Bizottság megállapította, hogy nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek alapján az Oroszországból származó nyírfa rétegelt lemezek behozatalára vonatkozó intézkedések bevezetése a vizsgálat e szakaszában nem szolgálja az Unió érdekét.

8.   IDEIGLENES DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

(205)

A Bizottságnak a dömpinggel, a kárral, az ok-okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatos következtetései alapján helyénvaló ideiglenes intézkedéseket bevezetni annak megakadályozása érdekében, hogy a dömpingelt behozatal további kárt okozzon az uniós gazdasági ágazatnak.

(206)

Az Oroszországból származó nyírfa rétegelt lemezek behozatalára ideiglenes dömpingellenes intézkedéseket kell bevezetni az alaprendelet 7. cikke (2) bekezdésében foglalt alacsonyabb vám szabályának megfelelően. A Bizottság elvégezte az alulértékesítési különbözetek és a dömpingkülönbözetek összehasonlítását. A vám összegét a Bizottság a dömping- és az alulértékesítési különbözet közül az alacsonyabb szintjén rögzítette.

(207)

A fentiek alapján az ideiglenes dömpingellenes vámtételek a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

Vállalat

Ideiglenes dömpingellenes vám

Sveza csoport

15,9 %

Syktyvkar Plywood Mill Ltd.

15,0 %

Zheshartsky LРK LLC

15,3 %

Más együttműködő vállalatok

15,7 %

Minden más vállalat

15,9 %

(208)

Az e rendeletben az egyes meghatározott vállalatok esetében megállapított egyedi dömpingellenes vámtételek a vizsgálat ténymegállapításain alapulnak. Így ezek az értékek az e vizsgálat során az említett vállalatok tekintetében feltárt helyzetet tükrözik. Ezek a vámtételek kizárólag az érintett országból származó és a megnevezett jogalanyok által gyártott érintett termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten meg nem jelölt vállalatok – köztük a kifejezetten megjelölt vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatok – által gyártott érintett termék behozatalaira a „minden más vállalatra” vonatkozó vámtételt kell alkalmazni. E vállalatok esetében az egyedi dömpingellenes vámtételek nem alkalmazhatók.

(209)

A dömpingellenes vámok megfelelő érvényesítése érdekében a „minden más vállalatra” megállapított dömpingellenes vám nemcsak az e vizsgálatban nem együttműködő exportáló gyártókra alkalmazandó, hanem azokra a gyártókra is, amelyek a vizsgálati időszak alatt nem exportáltak az Unióba.

(210)

A vámtételek közötti különbségből adódó, az intézkedések kijátszásával kapcsolatos kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében különleges intézkedésekkel szükséges biztosítani az egyedi dömpingellenes vámok alkalmazását. Azoknak a vállalatoknak, amelyekre egyedi dömpingellenes vámok vonatkoznak, a tagállamok vámhatóságai felé érvényes kereskedelmi számlát kell bemutatniuk. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Amennyiben a behozatalt nem kíséri ilyen számla, akkor a „minden más vállalatra” megállapított dömpingellenes vám alkalmazandó.

(211)

Bár a számla bemutatása szükséges ahhoz, hogy a tagállamok vámhatóságai egyedi dömpingellenes vámtételeket alkalmazhassanak a behozatalokra, nem a számla jelenti az egyetlen olyan elemet, amelyet a vámhatóságoknak figyelembe kell venniük. Ugyanis, még ha a bemutatott számla teljesíti is az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében előírt összes követelményt, a tagállamok vámhatóságainak akkor is el kell végezniük a szokásos ellenőrzéseket, és – minden más esethez hasonlóan – további dokumentumokat (fuvarokmányokat stb.) is bekérhetnek a nyilatkozatban foglalt adatok pontosságának ellenőrzése céljából, valamint annak érdekében, hogy az alacsonyabb vámtétel alkalmazása a vámjognak megfelelően indokolt legyen.

9.   TÁJÉKOZTATÁS AZ ELJÁRÁS IDEIGLENES SZAKASZÁBAN

(212)

A Bizottság az alaprendelet 19a. cikkével összhangban tájékoztatta az érdekelt feleket az ideiglenes vámok tervezett kivetéséről. A Bizottság ezt a tájékoztatást a Kereskedelmi Főigazgatóság internetes honlapján keresztül a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé tette. Az érdekelt felek három munkanapot kaptak arra, hogy a kifejezetten nekik megküldött számítások pontosságával kapcsolatban írásban észrevételeket tegyenek.

(213)

A számítások pontosságával kapcsolatban érkezett észrevétel. Az UPG érvényes észrevételeket tett, amelyeket a Bizottság figyelembe vett, míg a Sveza Group és a Syktyvkar Plywood Mill Ltd. észrevételei nem befolyásolták a számítások pontosságát. Az orosz hatóságok észrevételeket nyújtottak be az ideiglenes intézkedések bevezetése ellen, anélkül azonban, hogy konkrét részleteket közöltek volna a számítások pontosságára vonatkozóan.

10.   ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

(214)

A megfelelő ügyintézés érdekében a Bizottság fel fogja kérni az érdekelt feleket, hogy a megadott határidőn belül nyújtsák be írásbeli észrevételeiket, és/vagy kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat.

(215)

Az ideiglenes vámok kivetésével kapcsolatos ténymegállapítások ideiglenesek, és a vizsgálat végleges szakaszában módosíthatók,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   A Bizottság ideiglenes dömpingellenes vámot vet ki a jelenleg az ex 4412 33 00 KN-kód (TARIC-kód: 4412330010) alá besorolt, Oroszországból származó, kizárólag egyenként legfeljebb 6 mm vastagságú furnérlapokból álló rétegelt lemez behozatalára, amelynek – a 4412 33 alszám alá tartozó – külső rétegei közül legalább az egyik nyírfából készül, bevonattal vagy anélkül.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott és az alább felsorolt vállalatok által gyártott termék vámfizetés előtti, nettó, uniós határparitáson megállapított árára alkalmazandó ideiglenes dömpingellenes vámtételek a következők:

Vállalat

Ideiglenes dömpingellenes vám

TARIC-kiegészítő kód

Sveza csoport, amely a következő hét exportáló gyártóból áll: JSC „SVEZA Manturovo», JSC „SVEZA Novator», Tyumen Plywood Plant Limited, JSC „SVEZA Ust-Izhora», JSC „SVEZA Uralskiy», JSC „SVEZA Kostroma», JSC „SVEZA Verhnaya Sinyachiha”

15,9 %

C659

Syktyvkar Plywood Mill Ltd.

15,0 %

C660

Zheshartsky LРK LLC

15,3 %

C661

A mellékletben felsorolt egyéb együttműködő vállalatok

15,7 %

 

Minden más vállalat

15,9 %

C999

(3)   A (2) bekezdésben megjelölt vállalatok esetében meghatározott egyedi vámtételek alkalmazásának feltétele olyan érvényes kereskedelmi számla bemutatása a tagállamok vámhatóságainak, amelyen szerepel a számlát kibocsátó vállalat név és beosztás szerint azonosított tisztségviselője által keltezett és aláírt következő nyilatkozat: „Alulírott igazolom, hogy az e számla tárgyát képező, az Európai Unióba történő kivitelre értékesített (mennyiség) nyírfa rétegelt lemezt a(z) (vállalat neve és címe) (TARIC-kiegészítő kód) állította elő Oroszországban. Kijelentem, hogy az e számlán szereplő adatok hiánytalanok és megfelelnek a valóságnak”. Ha ilyen számlát nem mutatnak be, a minden más vállalatra alkalmazandó vámot kell alkalmazni.

(4)   Az (1) bekezdésben meghatározott termék Unión belüli szabad forgalomba bocsátásának feltétele az ideiglenes vám összegével megegyező vámbiztosíték nyújtása.

(5)   Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezések alkalmazandók.

2. cikk

(1)   Az érdekelt felek az e rendeletre vonatkozó írásbeli észrevételeiket az e rendelet hatálybalépésétől számított 15 naptári napon belül nyújthatják be a Bizottságnak.

(2)   Azok az érdekelt felek, amelyek kérni kívánják a Bizottság előtti meghallgatásukat, ilyen irányú kérésüket az e rendelet hatálybalépésétől számított 5 naptári napon belül nyújthatják be.

(3)   Azok az érdekelt felek, amelyek kérni kívánják a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat, ilyen irányú kérésüket az e rendelet hatálybalépésétől számított 5 naptári napon belül nyújthatják be. A meghallgató tisztviselő megvizsgálja az e határidőn túl benyújtott kérelmeket, és e kérelmek elfogadásáról az adott eset körülményeinek megfelelően határozhat.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az 1. cikket hat hónapig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. június 10-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)   HL L 176., 2016.6.30., 21. o.

(2)   HL C 342., 2020.10.14., 2. o.

(3)   HL C 428., 2020.12.11., 27. o.

(4)  A t20.006971. és a t20.006972. sz. TRON-dokumentum, mindkettő 2020. november 2-án kelt.

(5)  A vonatkozó kérdőívek, valamint a felhasználóknak szóló kérdőívek az eljárás megindításának napján a következő címen voltak elérhetők az interneten: https://trade.ec.europa.eu/tdi/case_details.cfm?id=2486

(6)  Közlemény a Covid19-járványnak a dömpingellenes és szubvencióellenes vizsgálatokra gyakorolt hatásáról (HL C 86., 2020.3.16., 6. o.).

(7)  t21.000594 sz. TRON dokumentum.

(8)  A Törvényszék ítélete (2015. június 25.) a T-26/12. sz. PT Musim Mas ügyben (50. pont), amelyet a Bíróság a C-468/15. P. sz. ügyben benyújtott fellebbezésről szóló határozatában megerősített (2016. október 26., 43–44. pont).

(9)  Az adatok forrása: Eurostat, a 4.3.1. szakaszban ismertetett módszertan alkalmazásával kiigazítva.

(10)  TARIC-kód: 4412330010

(11)  CN-kód: 4412 33 00.

(12)  A Bizottság az eljárás megindítását követően a teljes KN-kód behozatali mennyisége és az érintett termék TARIC-adatokon alapuló behozatala közötti arányt (TARIC/KN) más harmadik országok esetében 3 %-ban állapította meg.


MELLÉKLET

A mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók

Név

TARIC-kiegészítő kód

Arkhangelsk Plywood Plant JSC

C662

CJSC Murom

C663

LLC InvestForest

C664

Joint Stock Company Bryansk Plywood Mill

C665

Joint-Stock Company Krasnyi Yakor

C666

Limited Liability Company Fanernyiy Zavod

C667

Limited Liability Company UPM-Kymmene Chudovo

C668

Murashi Plywood Factory

C669

Parfino Plywood Factori

C670

ZAO Plyterra

C671

Plywood Plant Vlast Truda JSC

C672

Limited Liability Company Vyatsky Plywood Mill

C673