C_2022224HU.01000201.xml

P9_TA(2021)0463

Az uniós sportpolitika: értékelés és lehetséges további lépések

Az Európai Parlament 2021. november 23-i állásfoglalása az uniós sportpolitikáról: értékelés és lehetséges további lépések (2021/2058(INI))

(2022/C 224/01)

Az Európai Parlament,

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 6. és 165. cikkére, amelyek meghatározzák az Unió hatáskörét és fellépéseit a sport területén, különösen arra, hogy az Unió a sport sajátos természetére, az önkéntes részvételen alapuló szerkezeti sajátosságaira, valamint a társadalomban és a nevelésben betöltött szerepére tekintettel hozzájárul az európai sport előmozdításhoz,

—

tekintettel az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjére és annak 17 fenntartható fejlődési céljára, és különösen a sportnak a fenntartható fejlődés fontos előmozdítójaként betöltött szerepére, valamint a békéhez, a tolerancia és a tisztelet előmozdításához, a nők és a fiatalok, az egyének és a közösségek önrendelkezésének elősegítéséhez, továbbá az egészségügyi, oktatási és társadalmi befogadási célkitűzésekhez való hozzájárulására (1),

—	tekintettel az Erasmus+ elnevezésű uniós oktatási és képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról és az 1288/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. május 20-i (EU) 2021/817 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2), és különösen annak a sportról szóló fejezetére,

—	tekintettel a sportról szóló, 2007. július 11-i bizottsági fehér könyvre (COM(2007)0391),

—	tekintettel „A sport európai dimenziójának fejlesztése” című, 2011. január 18-i bizottsági közleményre (COM(2011)0012),

—	tekintettel a sportra vonatkozó uniós munkaterv (2017–2020) végrehajtásáról és hasznosságáról szóló, 2020. július 7-i bizottsági közleményre (COM(2020)0293), és különösen annak a jövőre vonatkozó ajánlásaira,

—	tekintettel az „Egyenlőségközpontú Unió: Stratégia a fogyatékossággal élő személyek jogainak érvényre juttatásáért (2021–2030)” című, 2021. március 3-i bizottsági közleményre (COM(2021)0101),

—	tekintettel a „Sportolók kettős karrierje – Ajánlott szakpolitikai intézkedések a kettős karrier támogatására az élsportban” című, 2012. november 16-i uniós iránymutatásokra,

—	tekintettel a sport európai dimenziójáról szóló, 2012. február 2-i állásfoglalására (3),

—	tekintettel a sportmérkőzések eredményének tiltott befolyásolásáról és a sporttal kapcsolatos korrupcióról szóló, 2013. március 14-i állásfoglalására (4),

—	tekintettel a FIFA-val kapcsolatban a közelmúltban napvilágra került magas szintű korrupciós ügyekről szóló, 2015. június 11-i állásfoglalására (5),

—	tekintettel „A sportpolitika egységes megközelítése: jó kormányzás, hozzáférhetőség és tisztaság” című, 2017. február 2-i állásfoglalására (6),

—	tekintettel az Erasmus+, a Kreatív Európa és az Európai Szolidaritási Testület környezetbarátabbá tételét célzó hatékony intézkedésekről szóló, 2020. szeptember 15-i állásfoglalására (7),

—	tekintettel a Covid19 ifjúságra és sportra kifejtett hatásáról szóló, 2021. február 10-i állásfoglalására (8),

—	tekintettel „A sportesemények szervezői előtti kihívások a digitális környezetben” című, 2021. május 19-i állásfoglalásra (9),

—	tekintettel a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott, a sportra vonatkozó uniós munkatervről (2021. január 1.–2024. június 30.) szóló állásfoglalásra (10), és különösen a kiemelt területekre,

—	tekintettel a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott, a sport területén a korrupció elleni küzdelemről szóló következtetésekre (11),

—	tekintettel a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott, a fogyatékossággal élő személyek sporthoz való hozzáféréséről szóló következtetésekre (12),

—	tekintettel a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott, a Covid19-világjárvány hatásáról és a sportágazat talpra állásáról szóló következtetésekre (13),

—	tekintettel a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott, „Az edzők szerepvállalásának növelése a készségek és kompetenciák elsajátítását biztosító lehetőségek bővítése révén” című következtetésekre (14)

—	tekintettel a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott, a sportinnovációról szóló következtetésekre (15),

—	tekintettel az Európa Tanácsnak a tiltott teljesítményfokozó szerek és módszerek használata elleni, 1989. november 16-i egyezményére,

—	tekintettel az Európa Tanács sportversenyek tiltott befolyásolásáról szóló, 2014. szeptember 18-i egyezményére,

—	tekintettel az Európa Tanácsnak a labdarúgó-mérkőzéseken és egyéb sporteseményeken megvalósítandó integrált biztonsági, védelmi és szolgáltatási megközelítésről szóló, 2016. július 3-i egyezményére,

—	tekintettel a 2001. május 16-án felülvizsgált sportetikai kódexre és az Európa Tanács 2021. október 13-án felülvizsgált Európai Sport Chartájára,

—	tekintettel az UNESCO 2005. október 19-i, sportbeli dopping elleni nemzetközi egyezményére,

—	tekintettel „Az uniós sportpolitika: értékelés és lehetséges további lépések” című, 2021. júniusi tanulmányára (16),

—	tekintettel az Ecorys, a KEA és a Sport and Citizenship által az Európai Bizottság Oktatási és Kulturális Főigazgatósága számára „Mapping and analysis of the specificity of sport” (A sport sajátosságainak feltérképezése és elemzése) címmel készített, 2016. júniusi zárójelentésére,

—

tekintettel az Ecorys és a SportsEconAustria által az Európai Bizottság számára „Mapping study on measurement the economic impact of COVID-19 on the sport sector in the EU” (Feltérképező tanulmány a Covid19 által az uniós sportágazatra gyakorolt gazdasági hatás méréséről) címmel készített 2020-as jelentésre,

—	tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

—	tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére (A9-0318/2021),

A.	mivel a sport kulcsszerepet játszik az európai polgárok társadalmi, kulturális és oktatási életében, és olyan értékeket támogat, mint a demokrácia, a tisztelet, a szolidaritás, a sokszínűség és az egyenlőség;

B.	mivel a sport az integráció hordozójaként szolgál, különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkezők számára;

C.	mivel a sportnak inkluzívnak és mindenki számára nyitottnak kell lennie életkortól, nemtől, fogyatékosságtól, kulturális és társadalmi-gazdasági háttértől függetlenül;

D.	mivel a sport növekvő gazdasági ágazat, amely hozzájárul az Unióban a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez, és ezáltal az EU jólétéhez;

E.	mivel a sport hozzájárul az európai integráció erősítéséhez és az EU nemzetközi együttműködésben betöltött pozíciójához;

F.	mivel a Covid19 káros gazdasági és szociális hatást gyakorolt a sportágazatra;

G.	mivel az EU-nak törekednie kell a sport európai dimenziójának továbbfejlesztésére, tiszteletben tartva annak sajátos jellegét és autonómiáját;

H.	mivel az EU sportpolitikájának egyaránt támogatnia kell az élsportot és a szabadidősportot, beleértve a szabadidő aktív eltöltésének formáit;

I.	mivel a szabadidősport hozzájárul a fiatalok készségeinek fejlesztéséhez, és az önkéntesség révén előmozdítja a polgári részvételt;

J.	mivel a fiatal sportolók azzal a kihívással szembesülnek, hogy össze kell egyeztetniük sportpályájukat a képzésükkel és a szakmai tevékenységükkel;

K.	mivel a sport pozitív hatást gyakorol a polgárok egészségére és jóllétére;

L.	mivel a sportinfrastruktúra fejlesztése fontos eleme az életminőség és a gazdasági lehetőségek javításának a távoli és hátrányos helyzetű területeken;

mivel a sportnak számos kihívással kell szembenéznie, mint például az irányítási kérdések, a korrupció, a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolása, a dopping, a finanszírozás, a digitális kalózkodás, a tisztán profitalapú modellek, az emberi jogok megsértése, a megkülönböztetés és az erőszak, továbbá a környezeti hatások és a fenntarthatósággal kapcsolatos aggodalmak;

N.	mivel a nők még mindig alulreprezentáltak a sportban, mind az irányító testületekben, mind a média területén;

O.	mivel az élő sportesemények jogellenes közvetítése veszélyezteti mind a hivatásos, mind a szabadidősport pénzügyi stabilitását, amelyek a sportközvetítési jogokból származó bevételektől függenek;

A láthatóság növelése, együttműködés és a sport általános érvényesítése az uniós politikákban

felszólítja az EU-t, hogy egy holisztikusabb megközelítést fogadjon el a sportpolitika tekintetében, és fokozza a sportpolitika más uniós szakpolitikákban való általános érvényesítésére irányuló erőfeszítéseket;

hangsúlyozza az intézményközi együttműködés és a sportban érdekelt felekkel folytatott együttműködés megerősítésének szükségességét;

felszólítja a Bizottságot, hogy hozzon létre rendszeres, magas szintű, strukturált együttműködést valamennyi sportban érdekelt féllel és más intézménnyel, hogy célzottabb és elszámoltathatóbb ajánlásokat tegyen a sportágazat előtt álló jelenlegi kihívásokkal kapcsolatos fellépésre;

felszólítja a Bizottságot, hogy az EU stratégiai céljaihoz kapcsolódóan terjesszen elő közleményt a sport jövőjéről;

felszólítja a Bizottságot, hogy uniós szinten erősítse meg a sport láthatóságát és perspektíváját valamennyi szakpolitikai területen azáltal, hogy a felelős biztos portfóliójának címét kiegészíti a sporttal;

E tekintetben felszólít egy uniós sportkoordinátori tisztség létrehozására is, aki a Bizottság kapcsolattartója lenne ezen a téren, és látható referenciapontként szolgálna;

ragaszkodik a Parlament nagyobb mértékű bevonásához, keretet biztosítva a sporttal kapcsolatos rendszeres politikai vitához és fellépéshez, valamint a stratégiai célok végrehajtásával kapcsolatos parlamenti ellenőrzéshez és nyomon követéshez;

hangsúlyozza az Európa jövőjéről szóló konferencia szerepét az uniós sportpolitikával és a sporttal kapcsolatos kérdésekkel kapcsolatos további lépésekről szóló vitákban, és ösztönzi a sportban érdekelt valamennyi fél aktív részvételét;

elismeri az Európai Sport felülvizsgált Chartájának közelmúltbeli elfogadását az Európa Tanácsban, amely kiemeli az európai sport keretének és szervezeti felépítésének közös jellemzőit, és felkéri az uniós intézményeket, hogy a sportpolitika terén tett kezdeményezések során törekedjenek a következetességre, az együttműködésre és a szolidaritásra kontinentális szinten;

10.

kéri, hogy a Parlament játsszon aktívabb szerepet a sportdiplomáciában;

Az európai sportmodell elveinek erősítése

11.

elismeri az értékeken, az önkéntes tevékenységeken és a szolidaritáson alapuló európai sportmodell fontosságát, és várakozással tekint arra, hogy a polgárok és az érdekelt felek érdekében továbbfejlesszék a modellt;

12.

elismeri a sportágak és országok megközelítéseinek sokféleségét, ugyanakkor figyelembe veszi, hogy az európai sport közös alapjait tovább kell erősíteni és védeni, különösen a szabadidősport és az élsport közti kapcsolatok terén;

13.

olyan európai sportmodellt szorgalmaz, amely elismeri, hogy erős elkötelezettségre van szükség a szolidaritás, a fenntarthatóság, a mindenkit megillető inkluzivitás, a nyílt verseny, a sportteljesítmény és a méltányosság elveinek integrálása mellett, és ennek megfelelően határozottan ellenzi azokat a különutas versenyeket, amelyek aláássák ezeket az elveket és veszélyeztetik a sport általános ökoszisztémájának stabilitását; hangsúlyozza, hogy ezeket az elveket valamennyi sportszereplőnek és nemzeti hatóságnak ösztönöznie kell;

14.

elismeri a szövetségek szerepét sportáguk irányításában, és ösztönzi a hatóságokkal és az összes fontos érdekelt féllel folytatott szorosabb koordinációt és együttműködést;

15.

elismeri, hogy a sportklubok egy olyan európai sportmodell alapját képezik, amely kulturális vagy társadalmi-gazdasági háttértől függetlenül mindenki számára lehetőséget kínál a helyi sportolásra, különösen a fiatalok számára;

16.

hangsúlyozza, hogy célzottabb és fokozottabb szolidaritásra és több pénzügyi újraelosztásra, valamint a készségek és a know-how cseréjére van szükség, különösen az élsport és a szabadidősport között; felszólítja a sportszövetségeket, hogy vezessenek be egy tisztességes és kötelező elosztási módszeren alapuló szolidaritási mechanizmust, amely biztosítja az amatőr és a szabadidősport megfelelő finanszírozását;

17.

hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a sportklubok fenntartható pénzügyi stabilitását és eredményes irányítását, és felhívja a sportszervezeteket, hogy vezessenek be mechanizmusokat e célból, amennyiben még nem léteznek, a megfelelő végrehajtási rendszerekkel együtt;

18.

úgy véli, hogy a német klubok 50+1 szabályon alapuló tulajdonosi modellje hasznos volt a német labdarúgás számára, és azt a legjobb gyakorlatok lehetséges példájának kell tekinteni, mikor más országok megkísérlik javítani saját modelljeiket;

19.

sürgeti a hatóságokat, a sportszövetségeket és a szervezeteket, hogy valamennyi tevékenységük során tartsák tiszteletben az emberi jogokat és a demokratikus elveket, különösen a főbb sportesemények rendezői státuszának odaítélésekor, valamint a szponzorok kiválasztásakor; ragaszkodik ahhoz, hogy a jövőben ne ítéljék oda jelentős sportesemények rendezését olyan országoknak, ahol ezeket az alapvető jogokat és értékeket ismételten megsértik;

20.

felhívja a sportszervezeteket, hogy tartsák tiszteletben a nemzetközi sportversenyek, különösen az európai és világbajnokságok bevett gyakoriságát, figyelembe véve a belföldi versenyeket, valamint a sportolók és a játékosok egészségét;

A felelősségteljes irányítás megújítása és integritás

21.

úgy véli, hogy meg kell újítani a felelősségteljes irányítás melletti elkötelezettséget a sport társadalmi és gazdasági elemeinek kiegyensúlyozása és az érdekelt felek döntéshozó testületekben való képviseletének biztosítása érdekében;

22.

megjegyzi, hogy a hivatásos sportnak a kereskedelmi érdekekre való összpontosítását egyensúlyba kell hozni az olyannyira szükséges társadalmi funkciókkal; ösztönzi az érintett szervezeteket, hogy foglalkozzanak ezzel a kérdéssel annak érdekében, hogy megőrizzék az európai sport alapjául szolgáló eszmék védelmében betöltött szerepüket;

23.

felszólítja a nemzetközi, európai és nemzeti sportszervezeteket és az érdekelt feleket képviselő szervezeteket, hogy a legmagasabb szintű irányítási normákat vezessék be;

24.

elismeri a sportszervezetek és -szövetségek arra irányuló erőfeszítéseit, hogy biztosítsák a jó kormányzás elveinek végrehajtását a sport területén, és hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak iránymutatásokat kell kidolgoznia a sport szervezésére és irányító szerveire vonatkozóan az EU-ban;

25.

sürgeti a sportot irányító nemzetközi, európai és nemzeti testületeket és érdekelt feleket, hogy vezessenek be sokszínűségre és befogadásra vonatkozó intézkedéseket, különösen annak érdekében, hogy kezeljék a nők és etnikai kisebbségek alacsony számát a vezetői pozíciókban és az igazgatótanácsokban;

26.

felhívja a sportban érdekelt valamennyi szervezetet, hogy a kollektív döntéshozatali folyamatokba való bevonás előfeltételeként érjék el a képviseletiség és a professzionalitás megfelelő szintjét;

27.

felszólítja az uniós intézményeket, hogy támogassák és védjék a sportolók alapvető jogait, beleértve a képviseletüket a döntéshozatalban, az egyesülési szabadságot, a kollektív tárgyalásokat és a megkülönböztetésmentességet;

28.

hangsúlyozza, hogy a sporthatóságoknak figyelembe kell venniük a sportolók mentális egészségének védelmét, ugyanúgy, mint a testi egészségüket;

29.

felhívja a tagállamokat, hogy hozzanak intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy minden hivatásos sportoló egyenlő hozzáféréssel rendelkezzen a szociális és munkavállalói védelmi mechanizmusokhoz;

30.

felszólítja a tagállamokat, a sportot irányító testületeket és a klubokat, hogy ismerjék el a szurkolók státuszát a sportban azáltal, hogy bevonják őket az irányító és döntéshozó testületekbe;

31.

felszólítja a Bizottságot, hogy építsen a szociális párbeszéddel kapcsolatos meglévő munkájára, és terjessze ki annak hatályát valamennyi hivatásos sportágra;

32.

üdvözli az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítását célzó reformokat és intézkedéseket a játékos-átigazolási piacon minden sportágban, és további erőfeszítéseket sürget; megjegyzi, hogy európai keretekre van szükség a játékosok átigazolási rendszereinek javításához az európai normáknak és célkitűzéseknek való megfelelés érdekében, különös tekintettel a munkaerő-piaci és pénzügyi szabályozásra;

33.

emlékeztet arra, hogy szabályozni kell az ügynökök tevékenységét, és elismeri, hogy a labdarúgó-átigazolások piacának közelmúltbeli reformjai – többek között egy elszámolóház létrehozása, az ügynökökre vonatkozó engedélyezési követelmények és az ügynöki jutalékra vonatkozó felső határok – jó irányba mutatnak; sürgeti az illetékes sporthatóságokat, hogy biztosítsák e reformok gyors végrehajtását, és felhívja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon az előrehaladást;

34.

kitart amellett, hogy a sportban tapasztalható korrupció – amely gyakran a pénzmosáshoz és a bűnözéshez kapcsolódik – elleni küzdelemhez az összes érdekelt fél és hatóság nemzetek felett átívelő együttműködésére van szükség;

35.

felhívja a tagállamokat és az illetékes hatóságokat, hogy határozottan lépjenek fel a szerencsejáték-ágazatban elkövetett visszaélések ellen, beleértve a csalárd honlapok és a ragadozó gyakorlatok terjedését, hogy megvédjék a kiskorúakat és a kiszolgáltatott személyeket a kockázatoktól;

36.

sürgeti a Tanácsot és a Bizottságot, hogy az Európa Tanács sportversenyek tiltott befolyásolásáról szóló egyezményének aláírása és ratifikálása tekintetében lendüljenek túl a holtponton;

37.

hangsúlyozza, hogy kapacitásépítésre van szükség a sporttal kapcsolatos megelőzési és doppingellenes intézkedések megerősítése érdekében egy olyan közös európai stratégia révén, amely magában foglalja az összes uniós ország bűnüldöző szervei közötti szoros együttműködést és információmegosztást;

38.

kiemeli a dopping, a sportmérkőzések eredményének tiltott befolyásolása, a korrupció, az erőszak, a testi és lelki bántalmazás és az integritással kapcsolatos egyéb ügyek megelőzéséről szóló tájékoztató és oktatási kampányok szükségességét, különös tekintettel az amatőr sportra;

A biztonságos, befogadó és egyenlő sport biztosítása

39.

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vonják be az összes érdekelt felet annak biztosításába, hogy a sportpolitika és a sportjogszabályok támogassák a nemek közötti egyenlőséget, különös figyelmet fordítva az erőszak és zaklatás valamennyi formájának, a nemi sztereotípiáknak, az alacsony láthatóságnak és kevés médiaemlítésnek, valamint a bérek, prémiumok és jutalmak közötti különbségeknek a kezelésére;

40.

felszólítja a nemzeti sportszövetségeket, hogy az írországi Football Association (FAI) példáját követve tegyenek lépéseket a női és férfi sportolók prémiumainak kiegyenlítése felé;

41.

felszólítja a Bizottságot, hogy ismerje el és támogassa a kevesebb lehetőséggel rendelkezők, a menekültek, az etnikai kisebbségek és az LMBTQI+ közösség társadalmi befogadását a sportban;

42.

hangsúlyozza, hogy ki kell használni az élsport jelentős társadalmi súlyát az LMBTQI+ személyek által a sportban tapasztalt problémákkal kapcsolatos tudatosság növelése érdekében;

43.

sürgeti a sportszervezeteket és az állami hatóságokat, hogy hatékonyan lépjenek fel a megkülönböztetés, az erőszak és a gyűlöletbeszéd ellen, és garantálják a biztonságos, befogadó sportot minden sportoló, néző és alkalmazott számára a sportrendezvények helyszínein és az online térben;

44.

ragaszkodik a zéró tolerancia megközelítéséhez a sportban előforduló rasszizmus és erőszak tekintetében, és sürgeti a Bizottságot, a tagállamokat és a sportszövetségeket, hogy dolgozzanak ki intézkedéseket az ilyen incidensek megelőzésére, és fogadjanak el hatékony szankciókat és intézkedéseket a sértettek támogatására;

45.

felhívja a tagállamokat, hogy fokozzák a szellemi és fizikai fogyatékossággal élő személyek sporttevékenységekbe és programokba való bevonására irányuló erőfeszítéseiket, és növeljék a fogyatékossággal élő sportolók részvételével zajló versenyek láthatóságát a médiában;

46.

hangsúlyozza, hogy növelni kell a finanszírozást, és meg kell szüntetni a fogyatékossággal élő személyek előtt álló valamennyi akadályt oktatási és figyelemfelkeltő kampányok, az érintett szereplők számára nyújtott speciális képzés, valamint a sporteseményeken és a sportban való részvételt lehetővé tevő akadálymentes sportinfrastruktúra révén;

47.

felhívja a tagállamokat, hogy kínáljanak egyenlő pénzügyi juttatásokat olimpiai és paralimpiai bajnokaiknak, és támogassák az alacsony jövedelmű olimpikonokat és paralimpikonokat;

48.

emlékeztet arra, hogy az EU demográfiai kihívásokkal néz szembe, például a népesség elöregedésével, és hogy különös figyelmet kell fordítani a testmozgáson keresztüli aktív időskor ösztönzésére;

49.

sürgeti a tagállamokban működő médiát, hogy több figyelmet szenteljen a sportágak szélesebb körének, különösen a női és ifjúsági sporteseményeknek;

50.

felhívja a tagállamokat, hogy vezessenek be olyan különleges intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek számára a sportszerek magas költségeivel és magas díjakkal járó sporthoz való hozzáférést, beleértve a téli sportokat is;

51.

felszólítja az uniós intézményeket, a tagállamokat és a sportszervezeteket, hogy kezeljék prioritásként azokat a politikákat, amelyek megvédik a gyermekeket a megkülönböztetés, a zaklatás és a visszaélések minden formájától, és biztosítják a jogorvoslathoz való hozzáférést;

52.

üdvözli a Bizottság 2019. évi, „A gyermekek védelme a sportban” című tanulmányát, és felhívja a Bizottságot, hogy folytassa munkáját ezen a területen, többek között az adatok rendszeres gyűjtése és frissítése révén;

53.

kitart amellett, hogy a fejlődő országokból származó fiatal sportolókat meg kell védeni a csalással és az emberkereskedelemmel szemben, jogszerű státuszt kell biztosítani számukra, és támogatást kell kapniuk szerződéseik értékelése és nyomon követése során;

54.

felhívja a tagállamokat és a sportszövetségeket, hogy biztosítsanak elsősegély-képzést a fiatalok és a sportolók számára;

Az egészséges és aktív életmód népszerűsítése az oktatási és fejlesztési lehetőségekkel együtt

55.

sürgeti a tagállamokat és a hatóságokat, hogy fejlesszék a sportinfrastruktúrát, különösen a távoli és a hátrányos helyzetű területeken, és növeljék a testmozgás mennyiségét, beleértve a napi fizikai tevékenységeket, az aktív szüneteket és az iskolán kívüli testmozgást, egyúttal ösztönözzék a mentalitás megváltoztatását a sport mint iskolai tantárgy jelentőségének elismerése terén;

56.

hangsúlyozza, hogy az aktív városokkal kapcsolatban olyan integrált megközelítésre van szükség, amely előmozdítja a testmozgást az európai polgárok mindennapi életében, többek között a munkahelyen, és amely fokozza és fejleszti az aktív és fenntartható mobilitást és közlekedési eszközöket;

57.

üdvözli a testmozgást ösztönző kezdeményezéseket és kampányokat, mint például a sport európai hete, a #BeActive and HealthyLifestyle4All, és ösztönzi a Bizottságot, hogy fokozza az ilyen eseményekről szóló kommunikációt a tagállamokban, különös tekintettel az iskolákra; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy rendszeres értékeléseket végezzenek ezek ismertségéről és hatásukról;

58.

kéri, hogy a sportolók kettős karrierjéről szóló uniós iránymutatásokat minden tagállamban hajtsák végre és mozdítsák elő, illetve terjesszék ki a strukturált sportban részt vevő valamennyi sportolóra, és speciális átképzési kezdeményezéseket szorgalmaz;

59.

ismételten felhívja a Bizottságot, a tagállamokat, a sportszövetségeket és a sportegyesületeket, hogy mozdítsák elő a sportolók kettős karrierlehetőségeit, és felhívja a Bizottságot, hogy fontolja meg a sportolók határokon átnyúló mobilitásának felvételét a következő Erasmus+ programba;

60.

megismétli, hogy stratégiát kell kidolgozni a volt sportolók támogatására annak biztosítása érdekében, hogy megfelelő hozzáféréssel rendelkezzenek a munkahelyekhez, a készségfejlesztéshez vagy az átképzéshez;

61.

kiemeli az edzők, a sportszemélyzet, a tanárok és az ifjúságsegítők szerepét a gyermekek és fiatalok készségeinek fejlesztésében és oktatásában, és hangsúlyozza, hogy a megfelelő oktatás kulcsszerepet játszik a sportban való részvétel ösztönzésében és a mindenki számára biztonságos környezet biztosításában;

62.

üdvözli a sport területén dolgozók mobilitásának felvételét az Erasmus+ 2021–2027 programba, és felhívja a Bizottságot, a nemzeti ügynökségeket és a sportszövetségeket, hogy hívják fel a figyelmet erre az új lehetőségre;

63.

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki uniós szintű közös normákat annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi edző rendelkezzen a gyermekek és fiatalok edzéséhez szükséges készségekkel és képzéssel;

64.

felszólítja a Bizottságot, hogy hozza létre a sport nagyköveteinek hálózatát, hogy a testmozgás és az egészséges életmód ösztönzése érdekében kihasználja a tekintélynek örvendő sportolói szerepmodellek befolyását;

65.

elismeri a sporttal foglalkozó önkéntesek által a társadalom számára nyújtott értékes hozzájárulásokat, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak létre az uniós készségfejlesztési programmal összhangban álló rendszert, amely az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszerre (ECTS) és az európai szakoktatási és szakképzési kreditrendszerre (ECVET) épül az önkéntesek, köztük az önkéntesként dolgozó edzők képesítéseinek elismerése érdekében;

A sport támogatása a sikeres fellendülés biztosításában

66.

kitart amellett, hogy támogatásra és célzott finanszírozási mechanizmusokra van szükség annak érdekében, hogy a sportágazatot és valamennyi sportot vissza lehessen állítani a korábbi pályára a Covid19-járványt követően, többek között a nemzeti támogatási alapok, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és az uniós strukturális alapok révén;

67.

üdvözli, hogy egyes tagállamok felvették a sportot nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveikbe;

68.

felhívja a Bizottságot, hogy szolgáltasson adatokat a sporttal kapcsolatos beruházásokról és reformokról a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásáról szóló felülvizsgálati jelentésében, amelyet 2022-ben kell benyújtani a Parlamentnek és a Tanácsnak;

69.

üdvözli az új Erasmus+ program keretében a sportra szánt nagyobb költségvetést, és támogatja az alapok és programok (mint „az EU az egészségért” program és a LIFE) közötti további szinergiákat; hangsúlyozza, hogy a nemzeti szintű kérelmezési folyamat valamennyi akadályának megszüntetése kulcsfontosságú ahhoz, hogy ezeket az eszközöket jobban ki lehessen használni a sport újraindításának támogatására;

70.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EU az egészségért programról szóló rendelet nem utal kifejezetten a sportra;

71.

sürgeti az uniós intézményeket, hogy a következő pénzügyi programozási időszakban jelentősen növeljék az Erasmus+ program keretében a szabadidősportra szánt költségvetést;

72.

hangsúlyozza, hogy célzott módon tovább kell növelni a sport finanszírozását, az Erasmus+ programon túl is, különös tekintettel a sport szociális dimenziójára, különösen a szabadidősportban;

73.

kiemeli a sporttal kapcsolatos előkészítő intézkedések és kísérleti projektek fontosságát, amelyek további finanszírozást biztosítanak a szabadidősport számára, és ígéretes eredményeket hoznak;

74.

felszólítja a Bizottságot, hogy növelje az elfogadott kísérleti projektek és előkészítő tevékenységek számát a sport területén;

75.

hangsúlyozza, hogy támogatni kell a sportturizmust mint a sportágazat Covid19-járvány utáni helyreállításának és rezilienciája fellendítésének egyik eszközét;

76.

emlékeztet annak fontosságára, hogy az európai kulturális örökség és a regionális identitás részeként megfelelő finanszírozással védjék a hagyományos sportokat és népszerűsítsék azokat;

77.

felszólítja a nemzeti, regionális és helyi hatóságokat, hogy ismerjék el a sport és a testmozgás kulcsszerepét olyan területeken, mint a városrehabilitáció, a turizmus és a területi kohézió, és a kohéziós politikában támogassák az ehhez kapcsolódó beruházásokat, különös tekintettel az Európai Szociális Alap Pluszra, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközre;

78.

felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze a REACT-EU finanszírozás felhasználását a sportinfrastruktúrához kapcsolódó projektekre, feltéve, hogy a projekt fenntartható, hozzájárul a hosszú távú gazdasági fellendüléshez és támogatja az idegenforgalmat;

79.

felhívja a Bizottság és az irányító hatóságok figyelmét a kis sportklubok és sportegyesületek fontos szerepére, és kiemeli, hogy nem állnak rendelkezésükre emberi és anyagi erőforrások az európai finanszírozáshoz és célzott támogatáshoz való hozzáféréshez;

80.

felhívja a tagállamokat, hogy fontolják meg a lehető legalacsonyabb héamérték alkalmazását a sportágazatra, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés megkönnyítését szolgáló eszköztár részeként a Covid19-járványt követően;

81.

felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki módszertant a sporttal kapcsolatos projektek társadalmi hatásának mérésére és nyomon követésére szolgáló kritériumok meghatározása érdekében valamennyi érdekelt féllel, többek között a civil társadalommal, a szociális partnerekkel és a hatóságokkal együtt, és rendszeresen frissítse és tegye közzé a sport társadalmi hatására vonatkozó adatokat;

82.

sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy rendszeresen frissítsék és tegyék közzé a sport gazdasági hatásaira vonatkozó adatokat;

A fenntartható és innovatív jövőre való átállás támogatása

83.

tudomásul veszi a klubok és szövetségek által a környezeti fenntarthatóság biztosítása érdekében tett erőfeszítéseket; felhívja azonban az uniós intézményeket, a tagállamokat és a sportszövetségeket, hogy továbbra is támogassák és mozdítsák elő a sport fejlesztését és a környezetvédelmi szempontból ambiciózus sportesemények szervezését;

84.

ragaszkodik ahhoz, hogy a sport igazodjon az európai zöld megállapodás elveihez, és járuljon hozzá a környezeti neveléshez és a magatartásváltozáshoz;

85.

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a sportágazat zöld átállását, különös tekintettel a sportinfrastruktúra, többek között a téli sportlétesítmények építésére, bővítésére és felújítására;

86.

kiemeli a sport és a testmozgás fontosságát az új európai Bauhaus keretében, és elismeri az aktív terek kialakításában és a fenntartható sportinfrastruktúra kiépítésében rejlő lehetőségeket; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a sporttal kapcsolatos projekteket – különösen a közterületen megvalósuló projekteket – e kezdeményezésen belül prioritásként kezeljék;

87.

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak létre harmonizált minimális hozzáférhetőségi kritériumokat, fenntarthatósági referenciaértékeket és biztonsági normákat a sportinfrastruktúrára vonatkozóan, beleértve a zaklatás minden formájának megelőzését célzó intézkedéseket, valamint támogassák a sportolók és sport területén dolgozók befogadását és mobilitását;

88.

kéri, hogy fordítsanak különös figyelmet a sportinfrastruktúra építésében részt vevő építőipari dolgozók munkakörülményeire;

89.

kiemeli az innováció és az ágazatközi együttműködés fontosságát a sportban, különös tekintettel a testmozgásban való részvétel ösztönzését célzó digitális eszközök fejlesztésére, főleg a fiatalok számára;

90.

hangsúlyozza, hogy a Covid19-világjárványra tekintettel új módokat kell találni a sportesemények szervezésére a rendelkezésre álló digitális technológiák felhasználásával;

91.

felhívja a Bizottságot és az Európai Technológiai Intézetet, hogy az innováció, a reziliencia és a nemzetközi együttműködés erősítése érdekében hozzanak létre egy tudás- és innovációs társulást (TIT) a sport területén;

92.

felszólítja az uniós intézményeket, hogy indítsanak vitát az e-sport jövőjéről és lehetőségeiről, gyűjtsenek adatokat ezen ágazat elemzéséhez, és terjesszenek elő tanulmányt a társadalmi és gazdasági hatásairól;

93.

felhívja a Bizottságot, hogy haladéktalanul és hatékonyan kezelje az élő sportesemények illegális közvetítésének egyre növekvő problémáját;

o o

94.

utasítja az elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az európai, nemzetközi és nemzeti sportszervezeteknek és -szövetségeknek.

(1) Az „Alakítsuk át világunkat: a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend” című határozat, amelyet az ENSZ Közgyűlése 2015. szeptember 25-én fogadott el (A/RES/70/1).

(2) HL L 189., 2021.5.28., 1. o.

(3) HL C 239. E, 2013.8.20., 46. o.

(4) HL C 36., 2016.1.29., 137. o.

(5) HL C 407., 2016.11.4., 81. o.

(6) HL C 252., 2018.7.18., 2. o.

(7) HL C 385., 2021.9.22., 2. o.

(8) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0045.

(9) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0236.

(10) HL C 419., 2020.12.4., 1. o.

(11) HL C 416., 2019.12.11., 3. o.

(12) HL C 192., 2019.6.7., 18. o.

(13) HL C 214. I, 2020.6.29., 1. o.

(14) HL C 196., 2020.6.11., 1. o.

(15) HL C 212., 2021.6.4., 2. o.

(16) Tanulmány – Mittag, J. & Naul, R. (2021), EU sports policy: assessment and possible ways forward (Uniós sportpolitika, elemzés és a lehetséges jövőbeni utak, Európai Parlament, Kutatás a CULT bizottság részére – Strukturális és Kohéziós Politikai Tematikus Főosztály, Brüsszel.