(1)

Az 528/2012/EU rendelet I. melléklete olyan hatóanyagokat tartalmaz, amelyek kedvezőbb környezeti, humán- vagy állategészségügyi profillal rendelkeznek. Az e hatóanyagokat tartalmazó termékek ezért egyszerűsített eljárás keretében engedélyezhetők. A nitrogén azzal a korlátozással szerepel az 528/2012/EU rendelet I. mellékletében, hogy korlátozott mennyiségben, felhasználásra kész tartályokban kell felhasználni.

(2)

A Bizottság az 528/2012/EU rendelet 86. cikke alapján jóváhagyta a nitrogénnek a 18. terméktípusba (rovarölő szerek) tartozó biocid termékekben hatóanyagként való felhasználását. (2) A jóváhagyott formában nitrogént tartalmazó biocid termékek több tagállamban, köztük Ausztriában is engedélyezettek, és gázpalackokban kaphatók (3).

(3)

A nitrogén in situ a környezeti levegőből is előállítható. Az in situ előállított nitrogén felhasználása jelenleg nem engedélyezett az Unióban, és nem szerepel sem az 528/2012/EU rendelet I. mellékletébe foglalt jegyzékben, sem pedig az 1062/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (4) II. mellékletében, a biocid termékekben található létező hatóanyagok felülvizsgálati programjában szereplő hatóanyagok jegyzékében.

(4)

Az 528/2012/EU rendelet 55. cikkének (3) bekezdésével összhangban Ausztria 2019. június 26-án kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz az említett rendelet 19. cikke (1) bekezdésének a) pontjától való eltérés iránt, amelyben azt kérte, hogy a kulturális örökség védelme érdekében tegyék lehetővé számára a környezeti levegőből in situ előállított nitrogént tartalmazó biocid termékek engedélyezését (a továbbiakban: kérelem). Ausztria 2019. szeptember 3-i levelében további tájékoztatást nyújtott az in situ előállított nitrogén múzeumok általi felhasználásáról és a megfelelő alternatívák hiányáról.

(5)

A rovaroktól a mikroorganizmusokig a károsító szervezetek széles köre károsíthatja a kulturális örökséget. E szervezetek jelenléte nemcsak maguknak a kulturális javaknak a pusztulásához vezethet, hanem azzal a veszéllyel is jár, hogy az említett károsító szervezetek a közelben lévő más tárgyakra is átterjednek. Megfelelő kezelés nélkül a tárgyak helyrehozhatatlanul károsodhatnak, ami súlyosan veszélyezteti a kulturális örökséget.

(6)

Az in situ előállított nitrogént arra használják, hogy a kulturális örökség részét képező tárgyakon található károsító szervezetek elleni védekezésre szolgáló állandó vagy ideiglenes zárt kezelősátrakban vagy -kamrákban nagyon alacsony oxigénkoncentrációjú ellenőrzött légkört (anoxia) hozzanak létre. A nitrogént kiválasztják a környezeti levegőből, és beszivattyúzzák a kezelősátorba vagy -kamrába, ahol a légkör nitrogéntartalmát megközelítőleg 99 %-ra emelik, következésképpen az oxigén szinte teljesen elfogy. A kezelési területre szivattyúzott nitrogén nedvességtartalmát a kezelendő tárgynak megfelelő igények szerint határozzák meg. A kezelősátorban vagy -kamrában létrehozott feltételek között a károsító szervezetek nem tudnak életben maradni.

(7)

Az Ausztria által benyújtott információk alapján úgy tűnik, hogy az in situ előállított nitrogén használata az egyetlen olyan hatékony technika a károsító szervezetek elleni védekezésre, amely a múzeumi gyűjteményekben és kiállításokon, valamint a kulturális örökség részét képező helyszíneken jelen lévő összes anyagtípus és anyagkombináció esetében ezek károsítása nélkül felhasználható, és a kulturális örökség részét képező tárgyakat érintő valamennyi ismert károsító szervezet ellen, e szervezetek fejlődésének valamennyi szakaszában hatékony.

(8)

Az EN 16790:2016 számú, „A kulturális örökség megőrzése. Integrált kártevő-mentesítés (IPM) a kulturális örökség védelme érdekében” című szabvány jegyzékében szerepel az anoxia, illetve a módosított vagy ellenőrzött légkör módszere, és e szabvány a nitrogént úgy írja le, mint amely a leginkább használatos az anoxia létrehozására.

(9)

A károsító szervezetek elleni védekezésre más technikák is rendelkezésre állnak, mint például az alacsony hőmérsékletű kezelés, a hőkezelés, az ellenőrzött páratartalom melletti meleglevegő-kezelés. Emellett más biocid hatóanyagok is használhatók. Ausztria szerint azonban e technikák mindegyike korlátozottan alkalmazható, mivel bizonyos anyagok károsodhatnak a velük való kezelés során, és ezért egyiket sem lehet kizárólagosan használni az összes anyagtípus és anyagkombináció kezelésére.

(10)

Az Ausztria által benyújtott információk szerint a termikus eljárások, azaz a fagyasztás vagy a hőkezelés számos tárgytípus, többek között festmények, viasz-, olaj- vagy fehérje kötőanyagot tartalmazó polikróm tárgyak, ragasztott tárgyak, bőr- vagy pergamentárgyak, fotóanyagok, új kezeletlen fatárgyak, újonnan restaurált tárgyak, feszültség alatt lévő tárgyak esetében nem alkalmazhatók. Ezenfelül a különböző anyagok eltérő hővezető képessége és hőtágulása miatt a többféle anyagból készült törékeny tárgyakat károsíthatja a hőtágulás okozta mechanikai feszültség.

(11)

A kérelem bizonyítja, hogy az Ausztriában forgalomban lévő más hatóanyagokat tartalmazó biocid termékek használata vegyi úton megváltoztathatja a tárgyakat, és az anyagok érzékenységétől függően károsíthatja azokat.

(12)

Ugyanakkor a kulturális örökség védelmét szolgáló integrált kártevő-mentesítés keretében a múzeumok fel kívánnak hagyni a veszélyesebb hatóanyagok használatával.

(13)

A kérelemben szereplő információk szerint a gázpalackokba töltött nitrogén használata nem megfelelő alternatíva a múzeumok és kulturális örökségi helyszínek számára, mivel gyakorlati hátrányokkal jár. A gázpalackokba töltött korlátozott mennyiségek miatt gyakori szállítási műveletekre és külön raktárra van szükség. A kérelemben szereplő információk szerint ráadásul egyes történelmi múzeumi épületekben annyi gázpalackra lenne szükség, hogy az meghaladná a födémek terhelhetőségét.

(14)

Annak előírása a múzeumok és a kulturális örökség részét képező helyszínek számára, hogy többféle eljárást használjanak a károsító szervezetek elleni védekezésre – amelyek mindegyike csak meghatározott anyagok és tárgyak esetében alkalmazható –, ahelyett hogy egy máris használatos, és az összes anyag esetében megfelelő eljárást alkalmaznának, további költségekkel járna a múzeumok és a kulturális örökség részét képező helyszínek számára, és még körülményesebbé tenné e felhasználók számára annak a célnak az elérését, hogy az integrált kártevő-mentesítés keretében felhagyjanak a veszélyesebb hatóanyagok használatával.

(15)

2019-ben a biocid termékekért felelős illetékes hatóságok bizottsági szakértői csoportjának több ülésén (5) is eszmecsere folyt az in situ előállított nitrogénre vonatkozóan az 528/2012/EU rendelet 55. cikkének (3) bekezdése szerinti lehetséges eltéréssel kapcsolatban.

(16)

Emellett a Bizottság felkérésére az Európai Vegyianyag-ügynökség nyilvános konzultációt folytatott a kérelemről, lehetővé téve valamennyi érdekelt fél számára, hogy kifejtse véleményét. A beérkezett 1487 észrevétel túlnyomó többsége támogatta az eltérést. Számos válaszadó kitért a rendelkezésre álló alternatív technikák hátrányaira: a hőkezelés károsíthat bizonyos anyagokat; más hatóanyagok használata olyan mérgező maradékanyagokat hagy a műtárgyakon, amelyek azután fokozatosan felszabadulva kijutnak a környezetbe; a gázpalackokba töltött nitrogén használata nem teszi lehetővé a relatív páratartalom szabályozását a kezelt területen, amire pedig szükség van bizonyos anyagok kezelése esetén.

(17)

A múzeumokat és kulturális örökségi helyszíneket képviselő két nemzetközi intézmény – a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, valamint a Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsa – kifejezte azt a szándékát, hogy kérelmet kíván benyújtani az in situ előállított nitrogénnek az 528/2012/EU rendelet I. mellékletbe való felvételére vonatkozóan, ami lehetővé tenné a tagállamoknak számára, hogy az említett rendelet 55. cikkének (3) bekezdése szerinti eltérés nélkül engedélyezzék az in situ előállított nitrogénből álló termékeket. Ugyanakkor egy ilyen kérelem értékelésének elvégzése, a hatóanyagnak az I. mellékletbe való felvétele, és a termékengedély megszerzése időbe telik.

(18)

Ausztria kérelméből és az e tagállam által benyújtott további információkból az derül ki, hogy Ausztriában jelenleg nem állnak rendelkezésre megfelelő alternatívák, mivel a jelenleg rendelkezésre álló alternatív technikák mindegyike hátrányos, ugyanis vagy alkalmatlan az összes anyag kezelésére, vagy gyakorlati hátrányokkal jár.

(19)

Mindezen érvek alapján helyénvaló azt a következtetést levonni, hogy az in situ előállított nitrogén Ausztriában elengedhetetlen a kulturális örökség védelméhez, és nem állnak rendelkezésre megfelelő alternatívák. Ausztria számára tehát lehetővé kell tenni, hogy a kulturális örökség védelme érdekében engedélyezhesse az in situ előállított nitrogént tartalmazó biocid termékek forgalomba hozatalát és felhasználását.

(20)

Az in situ előállított nitrogénnek az 528/2012/EU rendelet I. mellékletébe történő lehetséges felvétele, valamint azt követően az in situ előállított nitrogénből álló termékeknek a tagállamok általi engedélyezése időbe telik. Ezért helyénvaló eltérést engedélyezni egy olyan időtartamra, amely lehetővé teszi az alapul szolgáló eljárások befejezését,