<!DOCTYPE html PUBLIC "yes" "xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<!--GENDOC2XHTML # converter_version: 1.2.10-->
  <head>
    <title>2023-07-202307C106202102120-00-TRA-DOC-HU-CONCL-C-0212-21-202210889-07_00</title>
    <meta content="text/html; charset=utf-8" http-equiv="Content-Type"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedDate"/>
    <meta content="0" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ContentBits"/>
    <meta content="Commission Use" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Name"/>
    <meta content="hu-HU" name="Gendoc_Lang"/>
    <meta content="" name="Gendoc_GenerationDate"/>
    <meta content="" name="IsFlattened"/>
    <meta content="1" name="NumProc"/>
    <meta content="Final" name="Gendoc_EditionType"/>
    <meta content="0001" name="Gendoc_CaseNumberSuite"/>
    <meta content="24/07/2023 13:04:45" name="Gendoc_LastVerificationDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_ProcedureNumber"/>
    <meta content="hu" name="Gendoc_LangCode"/>
    <meta content="CNC" name="TypeDoc"/>
    <meta content="a/z31LmB3zFzRI62AU9zrjZWu1121JKkSfLZN07zCN6v66KCgQx1jFYe/Bbc+wqzfzBXrNKRBvtis/0q+//2guMDmw3CKYDOUVVr4enY2Lbwo7IWcIHzFQqUCxLwaLmEW2MUyz2uUDI7i6v3b5MaHS+aY5nxbrx4TS5Kre9/BjI=" name="GenDocUID"/>
    <meta content="P" name="TypeProc"/>
    <meta content="" name="CreateCustomParts"/>
    <meta content="OK" name="ReadyToPublish"/>
    <meta content="emn" name="Gendoc_User"/>
    <meta content="" name="EP_Mode"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGenerated"/>
    <meta content="" name="Gendoc_Vademecum"/>
    <meta content="true" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Enabled"/>
    <meta content="51cabbca-58d3-453d-8221-fac24b6c1047" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ActionId"/>
    <meta content="0212" name="NumeroOrdre"/>
    <meta content="2021" name="Annee"/>
    <meta content="P" name="Gendoc_ProcedureType"/>
    <meta content="" name="EP_Version"/>
    <meta content="HU" name="Langue"/>
    <meta content="emn" name="Gendoc_DGTGeneratedUser"/>
    <meta content="b24c8b06-522c-46fe-9080-70926f8dddb1" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SiteId"/>
    <meta content="FAST_document_go_ok" name="Gendoc_LastVerificationStatus"/>
    <meta content="CNC_C" name="Gendoc_GendocTemplateType"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlockFlatP"/>
    <meta content="GenDoc 06/12/2022 08:19:44" name="Created"/>
    <meta content="" name="Canevas3_Vademecum"/>
    <meta content="2023-01-04T11:19:40Z" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SetDate"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlock"/>
    <meta content="" name="Gendoc_CaseYear"/>
    <meta content="false" name="Generation_In_Progress"/>
    <meta content="C" name="Juridiction"/>
    <meta content="945ddee254c34841a8f48e0fe2fb9482" name="DocumentIdentifier"/>
    <meta content="0212" name="Gendoc_CaseNumber"/>
    <meta content="ImportedWithoutSource" name="SdlIdentifier"/>
    <meta content="PV" name="NatureAff"/>
    <meta content="PV" name="Gendoc_CaseNature"/>
    <meta content="0001" name="NumSuite"/>
    <meta content="C" name="Gendoc_Juridiction"/>
    <meta content="Standard" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Method"/>
  </head>
  <body>
    <div style="header">
      <div id="rId24" style="first"/>
      <div id="rId20" style="even">Kokott főtanácsnok indítványa – C‑212/21. P. és C‑223/21. P. sz. egyesített ügyek</div>
      <div id="rId21" style="default">EBB kontra ClientEarth</div>
    </div>
    <p class="C36Centre" id="para-1" title="page-1">
      JULIANE KOKOTT
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-2" title="page-1">
      FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-3" title="page-1">
      Az ismertetés napja: 2022. december 15. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-1" href="#t-1">1</a>
</span>)
      
    </p>
    <p class="C38Centregrasgrandespacement" id="para-4" title="page-1">
      C‑212/21. P. és C‑223/21. P. sz. egyesített ügyek
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-5" title="page-1">
      Európai Beruházási Bank (EBB) (C‑212/21 P)
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-6" title="page-1">
      és
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-7" title="page-1">
      Európai Bizottság (C‑223/21 P)
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-8" title="page-1">
      kontra
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-9" title="page-1">
      ClientEarth
    </p>
    <p class="C71Indicateur" id="para-10" title="page-1">
      „Fellebbezés – Környezet – Aarhusi Egyezmény – 1367/2006 rendelet – A környezetvédelmi jogon alapuló igazgatási aktusok felülvizsgálata – Európai Beruházási Bank – Hitelnyújtás – Az uniós bíróságok hatásköre”
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-11" title="page-1">
      
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">I.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Bevezetés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Kifogásolhatják‑e környezetvédelmi szervezetek az Európai Beruházási Bank (a továbbiakban: EBB vagy Bank) általi hitelnyújtást környezetvédelmi jogi rendelkezések megsértése miatt? Ez képezi a jelen fellebbezési eljárás tárgyát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Aarhusi Egyezmény (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-2" href="#t-2">2</a>
</span>) végrehajtása céljából ugyanis az Unió az úgynevezett aarhusi rendelettel (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-3" href="#t-3">3</a>
</span>) olyan felülvizsgálati eljárást vezetett be, amelynek keretében különösen környezetvédelmi szervezetek az uniós környezetvédelmi jog rendelkezéseinek az uniós intézmények és szervek általi megsértését kifogásolhatják.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A ClientEarth – egy nem kormányzati környezetvédelmi szervezet – ezen az alapon kérte, hogy a Bank vizsgálja felül az EBB Igazgatótanácsának egy spanyolországi biomassza‑erőmű finanszírozásának jóváhagyására vonatkozó határozatát (a továbbiakban: vitatott határozat). A Bank azonban megtagadta a felülvizsgálatot, mivel a vitatott határozat nem a környezetvédelmi jog területén elfogadott, jogilag kötelező külső hatással bíró igazgatási aktusnak minősül (a továbbiakban: vitatott levél).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2021. január 27‑i ClientEarth kontra EBB ítéletében (T‑9/19, EU:T:2021:42) (a továbbiakban: megtámadott ítélet) a Törvényszék a vitatott levél indokolásának vizsgálatára szorítkozott. A Bank azon érvét viszont, hogy a vitatott határozat belső felülvizsgálata iránti kérelem azért is elfogadhatatlan, mert az összeegyeztethetetlen az EBB‑nek a pénzügyi műveletei területén fennálló függetlenségével, a Törvényszék érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mivel az említett indokolás azt nem tartalmazza.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bank utóbb említett érvét azonban hivatalból kell vizsgálni, mivel érinti az uniós bíróságoknak a jelen jogvitára vonatkozó hatáskörét. Ezen túlmenően a Törvényszéknek a vitatott levél indokolásával kapcsolatos megállapításaival szembeni kifogásokat is meg kell vizsgálni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">II.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Jogi háttér</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">A.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Aarhusi Egyezmény</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">6.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Aarhusi Egyezmény 9. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy a felek biztosítják a nyilvánosság tagjai számára a magánszemélyek és hatóságok olyan intézkedései vagy mulasztásai megtámadására irányuló közigazgatási vagy bírósági eljáráshoz való jogot, amelyek sértik a környezetre vonatkozó nemzeti jogi rendelkezéseket. A 9. cikk (4) bekezdése szerint ezen eljárások elégséges és hatékony jogorvoslást kell, hogy biztosítsanak, valamint méltányosnak, időszerűnek és nem kizáró módon költségesnek kell lenniük.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">B.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az aarhusi rendelet</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">7.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az aarhusi rendelet többek között az Aarhusi Egyezmény 9. cikkének (3) bekezdését hajtja végre az európai uniós intézmények és szervek vonatkozásában.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">8.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az aarhusi rendelet 2. cikkének (1) bekezdése különböző fogalmakat határoz meg:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-24" title="page-4">
      „E rendelet alkalmazásában:
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-25" title="page-4">
      a) […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-26" title="page-4">
      c) »[uniós] intézmény vagy szerv«: bármely – a Szerződés által vagy annak alapján alapított – közintézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség, […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-27" title="page-4">
      f) »környezetvédelmi jog«: [uniós] jogszabályok, amelyek a jogalapjukra való tekintet nélkül hozzájárulnak a Szerződés szerinti [uniós] környezetvédelmi politika céljainak megvalósításához: a környezet minőségének megőrzéséhez, védelméhez és javításához, az emberi egészség védelméhez, a természeti erőforrások körültekintő és észszerű felhasználásához, és a regionális vagy világméretű környezeti problémák kezelésére irányuló intézkedések ösztönzéséhez nemzetközi szinten;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-28" title="page-4">
      g) »igazgatási aktus«: [uniós] intézmény vagy szerv által hozott, egyedi hatállyal, valamint környezetvédelmi jogon alapuló, jogilag kötelező és külső hatással bíró intézkedés;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-29" title="page-4">
      h) […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">9.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az aarhusi rendelet 10. cikke belső felülvizsgálati eljárást ír elő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-31" title="page-5">
      „(1) Bármely, a 11. cikkben foglalt feltételeknek megfelelő nem kormányzati szervezet jogosult belső felülvizsgálat iránti kérelmet benyújtani azon [uniós] intézményhez vagy szervhez, amely a környezetvédelmi jog alapján igazgatási aktust fogadott el, vagy – feltételezett igazgatási mulasztás esetén – el kellett volna fogadnia.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-32" title="page-5">
      […] A kérelemnek tartalmaznia kell a felülvizsgálat indokait.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-33" title="page-5">
      (2) Az (1) bekezdésben említett [uniós] intézménynek vagy szervnek valamennyi ilyen kérelmet el kell bírálnia […]. A közösségi intézménynek vagy szervnek […] írásos válaszban ki kell fejtenie indokait.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-34" title="page-5">
      (3) […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">10.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az aarhusi rendelet 12. cikkének (1) bekezdése az uniós bíróságok előtti keresetindítás lehetőségére utal:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-36" title="page-5">
      „A 10. cikk szerinti belső felülvizsgálat iránti kérelmet benyújtó nem kormányzati szervezet a Szerződés vonatkozó rendelkezéseivel összhangban eljárást indíthat a Bíróságon.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">11.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felülvizsgálati eljárást az aarhusi rendelet (19)–(21) preambulumbekezdése fejti ki:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-38" title="page-5">
      „(19) A megfelelő és hatékony jogorvoslat biztosítása érdekében – beleértve a Szerződés vonatkozó rendelkezései értelmében az Európai [Unió] Bíróságánál rendelkezésre álló jogorvoslatokat is – helyénvaló, hogy az a közösségi intézmény vagy szerv, amely a kifogásolt jogi aktust kibocsátotta, illetve feltételezett igazgatási mulasztás esetén azt elmulasztotta, lehetőséget kapjon korábbi döntésének felülvizsgálatára vagy mulasztás esetén a jogi aktus kibocsátására.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-39" title="page-5">
      (20) A környezetvédelem területén működő nem kormányzati szervezeteknek, amelyek megfelelnek bizonyos kritériumoknak[,] jogosultnak kell lenniük arra, hogy kérjék egy adott [uniós] intézmény vagy szervezet [helyesen: szerv] környezetvédelmi jog alapján elfogadott aktusainak, illetve környezetvédelmi jogon alapuló aktusai elmulasztásának belső ellenőrzését [helyesen: felülvizsgálatát] [uniós] szinten az érintett intézmény vagy szervezet [helyesen: szerv] általi felülvizsgálása céljából.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-40" title="page-5">
      (21) Amennyiben a belső ellenőrzés [helyesen: felülvizsgálat] iránti korábbi kérelmek sikertelenek voltak, az érintett nem kormányzati szervezeteknek lehetőséget kell biztosítani eljárás indítására a Bíróságon a Szerződés vonatkozó rendelkezéseivel összhangban.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">C.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EBB‑re vonatkozó különös rendelkezések</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">12.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EUMSZ 271. cikk a Bíróság EBB‑vel kapcsolatos hatáskörére vonatkozó különös rendelkezéseket tartalmaz:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-43" title="page-6">
      „Az Európai Unió Bírósága az itt megállapított kereteken belül hatáskörrel rendelkezik a következő vitás ügyekben:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-44" title="page-6">
      a) […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-45" title="page-6">
      c) az Európai Beruházási Bank Igazgatótanácsa által elfogadott intézkedések. Az ilyen intézkedések ellen csak a tagállamok vagy a Bizottság indíthatnak keresetet a 263. cikkben meghatározott feltételek mellett, és kizárólag a Bank alapokmánya 19. cikkének (2), (5)–(7) bekezdésében foglalt eljárási szabályok megsértésére történő hivatkozással;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-46" title="page-6">
      d) […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">13.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EBB az EUMSZ 308. cikk alapján az Unióétól elkülönült jogi személyiséggel rendelkezik. Saját szervei igazgatják és irányítják. Saját forrásokkal és költségvetéssel rendelkezik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">14.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EUMSZ 309. cikk meghatározza az EBB feladatát:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-49" title="page-6">
      „Az Európai Beruházási Bank feladata, hogy a tőkepiac igénybevételével és saját forrásai felhasználásával az Unió érdekében hozzájáruljon a belső piac kiegyensúlyozott és egyenletes fejlődéséhez. Ezért a Bank, amely nyereségszerzési cél nélkül működik, olyan kölcsönöket és garanciákat nyújt, amelyek elősegítik a következő projektek finanszírozását a gazdaság valamennyi ágazatában:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-50" title="page-6">
      a) projektek a kevésbé fejlett régiók fejlesztésére;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-51" title="page-6">
      b) projektek a vállalkozások modernizálására vagy átalakítására, vagy a belső piac létrehozása, illetve működése folytán szükségessé váló új tevékenységek kialakítására, ha ezek a projektek olyan terjedelműek vagy természetűek, hogy azokat az egyes tagállamokban rendelkezésre álló különböző eszközökkel nem lehet teljes egészében finanszírozni;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-52" title="page-6">
      c) olyan projektek, amelyek több tagállam közös érdekét szolgálják, és olyan terjedelműek vagy természetűek, hogy azokat az egyes tagállamokban rendelkezésre álló különböző eszközökkel nem lehet teljes egészében finanszírozni.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-53" title="page-6">
      Feladatának ellátása során a Bank, a strukturális alapoktól és egyéb uniós pénzügyi eszközökből kapott támogatásokhoz kapcsolódva, megkönnyíti beruházási programok finanszírozását.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">15.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EBB alapokmányát az EUSZ‑hez és az EUMSZ‑hez csatolt (5.) jegyzőkönyv tartalmazza.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">16.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EBB alapokmánya 9. cikkének (1) bekezdése értelmében az Igazgatótanács gondoskodik az EBB megfelelő igazgatásáról, és biztosítja az EBB ügyvezetésének a Szerződések és az alapokmány rendelkezéseivel, valamint a Kormányzótanács által megállapított általános irányelvekkel való összhangját. Az Igazgatótanács határoz a finanszírozásról, valamint megállapítja a kölcsönök kamatait.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">17.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EBB alapokmányának 19. cikke különböző eljárási követelményeket tartalmaz:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-57" title="page-7">
      „(2) A Bizottságon keresztül beadott kérelmeket véleményezésre be kell nyújtani ahhoz a tagállamhoz, amelynek a területén a beruházást megvalósítják. A tagállamon keresztül beadott kérelmeket a Bizottsághoz kell véleményezésre benyújtani. A valamely vállalkozás által közvetlenül beadott kérelmeket mind az érintett tagállammal, mind pedig a Bizottsággal véleményeztetni kell.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-58" title="page-7">
      Az érintett tagállamnak és a Bizottságnak két hónapon belül kell véleményt adnia. Ha e határidőn belül nem nyilvánítanak véleményt, a Bank vélelmezheti, hogy a kérdéses beruházással szemben nem merült fel kifogás.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-59" title="page-7">
      (3) Az Igazgatási Bizottság által elé terjesztett finanszírozási műveletekről az Igazgatótanács határoz.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-60" title="page-7">
      (4) […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-61" title="page-7">
      (5) A Igazgatási Bizottság kedvezőtlen véleménye esetén az Igazgatótanács csak egyhangú határozattal engedélyezheti a kérdéses finanszírozást.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-62" title="page-7">
      (6) A Bizottság kedvezőtlen véleménye esetén az Igazgatótanács csak egyhangú határozattal engedélyezheti a kérdéses finanszírozást; a Bizottság által kijelölt igazgató e szavazásnál tartózkodik.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-63" title="page-7">
      (7) Ha az Igazgatási Bizottság és a Bizottság egyaránt kedvezőtlen véleményt ad, az Igazgatótanács finanszírozást nem engedélyezheti.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-64" title="page-7">
      (8) […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">18.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EBB alapokmánya 27. cikkének első bekezdése a bírósági hatáskört szabályozza:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-66" title="page-7">
      „Az egyrészről a Bank, másrészről annak hitelezői, adósai vagy bármely más személy közötti jogvitákban a hatáskörrel rendelkező nemzeti bíróság jár el, kivéve azokat az eseteket, amelyekben az Európai Unió Bírósága rendelkezik hatáskörrel. […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">19.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A szociális és környezeti alapelvekről és szabályokról szóló, az Igazgatótanács által 2009. február 3‑án jóváhagyott nyilatkozat (a továbbiakban: 2009. évi nyilatkozat) és az EBB által 2015. szeptember 22‑én elfogadott, az alacsony szén‑dioxid‑kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaságra történő átállás finanszírozására irányuló éghajlati stratégia (a továbbiakban: éghajlati stratégia) határozzák meg a környezettel kapcsolatos projektekre vonatkozó hitelezési tevékenység célkitűzéseit és a támogathatóság kritériumait. Ezek magukban foglalják különösen az uniós környezetvédelmi jog finanszírozott projektek általi tiszteletben tartását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">III.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A tényállás</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">20.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A szóban forgó finanszírozás tárgyát egy Curtis településen (Teixeiro), La Coruña tartományban, Galíciában (Spanyolország) kialakítandó, körülbelül 50 megawatt kapacitású, 100 km‑es körzetben gyűjtött erdei hulladékkal táplált biomassza‑erőmű építésére irányuló projekt (a továbbiakban: Curtis projekt) képezi.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">21.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EBB Igazgatótanácsa különböző eljárási lépéseket követően a 2018. április 12‑i vitatott határozatával jóváhagyta a kölcsönre vonatkozó finanszírozási javaslatot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">22.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2018. április 13‑i levelében az EBB tájékoztatta a projektgazdát a vitatott határozatról, valamint közölte, hogy a Curtis projekt finanszírozásának előzetes jóváhagyása semmilyen kötelezettséget nem keletkeztet az EBB‑re nézve a kölcsön nyújtására vonatkozóan, de lehetővé teszi a projektgazda számára, hogy megtegye az említett kölcsön formalizálásához szükséges intézkedéseket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">23.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2018. június 28‑án a vitatott határozatot közzétették az EBB honlapján.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">24.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Curtis projekt finanszírozásának részletes szabályai és feltételei megtárgyalásra kerültek a projektgazda és a különböző finanszírozók között, amely utóbbiak az EBB‑n kívül egy kereskedelmi bankot, egy exporthitelt nyújtó szervezetet, egy nemzeti fejlesztési bankot és egy mezzanine hitelezőt foglaltak magukban. Miután valamennyi fél elfogadta a végleges részleteket és a különböző ellenőrzési jelentéseket is lezárták, a tárgyalások és az ellenőrzési eljárás eredménye az EBB Igazgatási Bizottsága elé került egy végső feljegyzésben, amelyet ez utóbbi 2018. július 16‑án hagyott jóvá.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">25.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2018. július 23‑án az EBB szervezeti egységei belső megállapodást írtak alá a Curtis projekt finanszírozási szerződésének részleteiről. Az erre vonatkozó szerződéses dokumentációt 2018. július 25‑én írták alá.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">26.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EBB finanszírozásához kapcsolódó első kifizetésre 2018. augusztus 29‑én került sor. A tervek szerint a Curtis projekt építését 2019 vége előtt be kellett fejezni. Amint azt az EBB a Törvényszék előtti tárgyaláson egy kérdésre adott válaszában jelezte, a Curtis projekt végrehajtása azóta szabályszerűen zajlik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">27.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2018. augusztus 9‑én a ClientEarth az aarhusi rendelet 10. cikke alapján a vitatott határozat belső felülvizsgálata iránti kérelmet nyújtott be az EBB‑hez.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">28.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EBB főtitkára és jogi szolgálatának helyettes vezetője által aláírt, 2018. október 30‑i megtámadott levélben arról tájékoztatták a ClientEarth‑t, hogy a kérelmet elutasítják. A kérelem elfogadhatatlan, mert nem olyan aktusra, azaz az aarhusi rendelet 2. cikke (1) bekezdésének g) pontja értelmében vett „igazgatási aktusra” vonatkozik, amely belső felülvizsgálat tárgyát képezheti.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">29.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott levélben az EBB először is arra hivatkozott, hogy a vitatott határozatnak nincs külső kötelező joghatása, és harmadik személy számára nem keletkeztethet jogokat. Az csupán az EBB alapokmányának 9. és 19. cikke értelmében vett belső aktusnak minősül, amely elengedhetetlen a megfelelő finanszírozási szerződés aláírásához. Nem feltétlenül vezet azonban ilyen aláíráshoz, és a másik fél számára nem keletkeztet jogot az aláíráshoz. A vitatott határozat nem hasonlítható össze a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó határozattal, mivel nem tartozik a közbeszerzési jog által szabályozott eljárások körébe, illetve nem hasonlítható valamely közbeszerzési eljáráshoz. Az valójában az EBB‑t a Szerződések és az alapokmánya alapján megillető üzleti és politikai mérlegelési jogkörbe tartozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">30.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor az EBB azzal érvelt, hogy a vitatott határozatot nem az aarhusi rendelet 2. cikke (1) bekezdésének f) pontja értelmében vett „környezetvédelmi jog alapján” fogadták el.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">31.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor a vitatott levél azzal az érvvel foglalkozik, hogy az EBB kötelezettséget vállalt arra, hogy a saját forrásainak kihelyezése keretében előmozdítja a környezetvédelmi célokat. Az ilyen kötelezettségvállalás nem elegendő annak megállapításához, hogy a Curtis projekt finanszírozását vagy bármely más projekt finanszírozását az EBB ipso facto az Unió környezetvédelmi jogszabályai alapján hagyta jóvá. Ez az érv – az EBB intézményi szerepével és alapokmány szerinti feladatával összeegyeztethetetlen módon – mesterségesen kiterjesztené az „uniós jogi szabályozás” határait az aarhusi rendelet hatályán túlra.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">IV.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A bírósági eljárás</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">32.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A ClientEarth keresetet indított a vitatott levéllel szemben a Törvényszék előtt. Az EBB – a Bizottság támogatása mellett – vitatta e keresetet.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">33.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék a megtámadott, 2021. január 27‑i ClientEarth kontra EBB ítéletében (T‑9/19, EU:T:2021:42) megsemmisítette a vitatott levelet.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">34.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennek során a Törvényszék először is mint elfogadhatatlant elutasította azt a védekezésül felhozott érvet, hogy a vitatott határozat belső felülvizsgálata iránti kérelem azért is elfogadhatatlan volt, mert az összeegyeztethetetlen az EBB‑nek a pénzügyi műveletei területén fennálló függetlenségével. Ezt az érvet a vitatott levél csak „homályosan és általánosságban” hozta fel annak indokolására, hogy a vitatott határozat miért nem minősül igazgatási aktusnak (különösen a megtámadott ítélet 90–92. pontja).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">35.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék ezt követően megállapította, hogy az EBB tévesen állapította meg, hogy a vitatott határozat nem környezetvédelmi jellegű (a megtámadott ítélet 117. és azt követő pontjai), valamint jogilag nem kötelező, és nem bír külső hatással (a megtámadott ítélet 149. és azt követő pontjai).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">36.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EBB (C‑212/21. P. sz. ügy) és a Bizottság (C‑223/21. P. sz. ügy) egyaránt fellebbezést nyújtott be.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">37.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EBB azt kéri, hogy a Bíróság:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-88" title="page-10">
      1) állapítsa meg, hogy a fellebbezés elfogadható és megalapozott;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-89" title="page-10">
      2) teljes egészében helyezze hatályon kívül a megtámadott ítélet, különösen annak rendelkező részét;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-90" title="page-10">
      3) amennyiben a Bíróság úgy ítéli meg, hogy a per állása megengedi, utasítsa el az első fokon benyújtott keresetet;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-91" title="page-10">
      4) a ClientEarth‑t kötelezze mindkét fél azon költségeinek a viselésére, amelyek a fellebbezési eljárás és az elsőfokú eljárás során merültek fel.
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">38.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság azt kéri, hogy a Bíróság:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-93" title="page-10">
      1) helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-94" title="page-10">
      2) a ClientEarth‑t kötelezze a költségek viselésére.
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">39.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A ClientEarth ezzel szemben azt kéri, hogy a Bíróság:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-96" title="page-10">
      1) utasítsa el mindkét fellebbezést; és
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-97" title="page-10">
      2) az Európai Beruházási Bankot és az Európai Bizottságot kötelezze a ClientEarth költségeinek viselésére.
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">40.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felek írásbeli észrevételeket terjesztettek elő, és részt vettek a 2022. október 20‑i tárgyaláson.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">V.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Jogi értékelés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">41.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először a Bank és a Bizottság azon érvét kell megvizsgálni, hogy az EBB Igazgatótanácsának hitelnyújtásra vonatkozó határozatainak felülvizsgálata szinte teljes mértékben ki van vonva a bírósági felülvizsgálat alól, és a Bíróság ebben az esetben így nem rendelkezik hatáskörrel (erről lásd az A. pontot). Ezt követően megvizsgálom, hogy a Törvényszék helyesen állapította‑e meg, hogy az EBB Igazgatótanácsának vitatott határozata a környezetvédelmi jogon alapuló igazgatási határozatnak minősül (erről lásd a B. pontot).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">A.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság hatásköréről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">42.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bank és a Bizottság hevesen kifogásolja, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet 86–92. pontjában a vitatott levél indokolásának elfogadhatatlan kiterjesztéseként elutasította az EBB-nek az elsődleges jogban meghatározott feladatával és szerepével kapcsolatos érvelésüket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">43.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben a Törvényszék helyesen állapította meg a megtámadott ítélet 89. és 90. pontjában, hogy a vitatott levélben szereplő indokolás nem tartalmazza önállóan ezeket az érveket. A Bank valójában csak mellékesen említette ezt a gondolatot annak alátámasztása érdekében, hogy a vitatott határozat nem a környezetvédelmi jogon alapuló igazgatási aktus. A Törvényszék tehát megalapozottan állapította meg a 91. pontban, hogy ezen érvelésnek a vitatott levél önálló indokolásaként való figyelembevétele az indokolás elfogadhatatlan (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-4" href="#t-4">4</a>
</span>) utólagos helyettesítését jelentené.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">44.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Bank és a Bizottság ezen érvelése ne bírna jelentőséggel a jelen eljárásban. A Bank álláspontjával ellentétben igaz ugyan, hogy az uniós bíróságok nem rendelkeznek hatáskörrel arra, hogy hivatalból foglalkozzanak az elsődleges jog minden egyes megsértésével. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-5" href="#t-5">5</a>
</span>) Az EBB szerepével kapcsolatos érv azonban kétségeket ébreszt az uniós bíróságok azon hatáskörét illetően, hogy egyáltalán döntsenek a jelen jogvitában. A Bíróság eljárási szabályzatának 150. cikke és a Törvényszék eljárási szabályzatának 129. cikke alapján e bíróságok hivatalból vizsgálhatják, illetve kötelesek vizsgálni az ilyen kétségeket. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-6" href="#t-6">6</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">45.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben a Törvényszék nem foglalt állást ebben a kérdésben, ezért esetleg abból indul ki, hogy hatásköre az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdéséből ered, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-7" href="#t-7">7</a>
</span>) mivel a vitatott levél címzettje a ClientEarth.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">46.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben azonban szükség van az uniós bíróság hatáskörének a vizsgálatra, mert az EUMSZ 271. cikk különös rendelkezéseket tartalmaz az uniós bíróság hatáskörére vonatkozóan bizonyos olyan eljárások tekintetében, amelyekben az EBB félként vesz részt. Ezért először meg kell vizsgálni, hogy a vitatott levél megtámadható aktusnak minősülne‑e az aarhusi rendelet szabályozási kontextusában, majd pedig, hogy változtatnak‑e ezen az említett, az EBB‑re vonatkozó különös rendelkezések. Ezt a kérdést meg kell különböztetni attól a kérdéstől, hogy a vitatott határozat a környezetvédelmi jogon alapuló igazgatási aktusnak minősül‑e, amelyet az alábbi B. pontban vizsgálok meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A vitatott levél megtámadhatóságáról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">47.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EUMSZ 263. cikk szerinti megsemmisítés iránti kereset az uniós intézményektől és szervektől származó valamennyi olyan jogi aktus tekintetében előterjeszthető, amely kötelező joghatások kiváltására irányul, e jogi aktus formájától függetlenül, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-8" href="#t-8">8</a>
</span>) és a felperes érdekeit érintheti, jelentősen módosítva annak jogi helyzetét. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-9" href="#t-9">9</a>
</span>) E célból a szóban forgó jogi aktus joghatásait olyan objektív kritériumok alapján kell megítélni, mint az említett jogi aktus tartalma, adott esetben figyelembe véve az elfogadásának körülményeit, valamint az azt elfogadó intézmény hatáskörét. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-10" href="#t-10">10</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">48.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A vitatott levél az aarhusi rendelet 10. cikkének (1) bekezdése szerinti felülvizsgálat iránti kérelmet utasította el. E rendelkezés értelmében bizonyos nem kormányzati szervezetek jogosultak indokolt kérelemmel belső felülvizsgálat iránti kérelmet benyújtani azon uniós intézményhez vagy szervhez, amely a környezetvédelmi jog alapján igazgatási aktust fogadott el.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">49.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az aarhusi rendelet (19) preambulumbekezdéséből kitűnik, hogy ez a felülvizsgálat a megfelelő és hatékony jogorvoslatot – beleértve a Bíróságánál rendelkezésre álló jogorvoslatokat is – szolgálja. Az aarhusi rendelet 10. cikkének (1) bekezdése és (20) preambulumbekezdése alapján a felülvizsgálatot bizonyos nem kormányzati szervezetek kérhetik. A 12. cikk és a (21) preambulumbekezdés alapján a kérelem sikertelensége esetén az érintett nem kormányzati szervezetnek lehetőséget kell biztosítani eljárás indítására a Bíróságon az EUMSZ vonatkozó rendelkezéseivel összhangban.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">50.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így az aarhusi rendelet 10. és 12. cikke szerinti felülvizsgálati eljárás lehetővé teszi a felülvizsgált jogi aktussal szemben a környezetvédelmi jog alapján indított közérdekű keresetnek az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdéséből eredő akadályainak leküzdését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">51.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése értelmében ugyanis a természetes vagy jogi személyek csak a nekik címzett vagy az őket közvetlenül és személyükben érintő jogi aktusok ellen, továbbá az őket közvetlenül érintő olyan rendeleti jellegű jogi aktusok ellen indíthatnak eljárást, amelyek nem vonnak maguk után végrehajtási intézkedéseket. Valamely környezetvédelmi szervezetet azonban főszabály szerint nem érint közvetlenül és személyében az a jogi aktus, amelynek felülvizsgálatát kéri, és ezért az ilyen szervezet nem felel meg a 263. cikk negyedik bekezdésében foglalt követelményeknek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">52.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felülvizsgálat iránti kérelem alapján azonban a hatáskörrel rendelkező uniós szerv a kérelmet benyújtó környezetvédelmi szervezetnek címezi határozatát, amelyet ez utóbbi ezt követően megtámadhat az uniós bíróságok előtt. Az aarhusi rendelet 10–12. cikke szerinti felülvizsgálati eljárás teremti meg tehát az eljárásjogi feltételeket ahhoz, hogy a környezetvédelmi szervezetek közvetve bíróság előtt támadhassák meg a környezetvédelmi jogon alapuló igazgatási aktusokat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">53.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság kifejezetten megerősítette a felülvizsgálati eljárás e hatásmechanizmusát, és ennek során nem fogalmazott meg kétségeket annak az EUMSZ 263. cikkben foglalt követelményekkel való összeegyeztethetőségét illetően. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-11" href="#t-11">11</a>
</span>) A jogalkotó időközben – ezen ítélkezési gyakorlatra hivatkozva – még jelentős mértékben ki is terjesztette ezen eljárás alkalmazását. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-12" href="#t-12">12</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">54.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E belső felülvizsgálati eljárással és utólagos keresetindítási lehetőséggel az Unió az Aarhusi Egyezmény 9. cikkének (3) bekezdését hajtja végre. E rendelkezés értelmében valamennyi fél biztosítja a nyilvánosság azon tagjai számára, akik a nemzeti jogban meghatározott kritériumoknak – amennyiben vannak ilyenek – megfelelnek, a magánszemélyek és hatóságok olyan intézkedései vagy mulasztásai megtámadására irányuló közigazgatási vagy bírósági eljáráshoz való jogot, amelyek sértik a környezetre vonatkozó nemzeti jogi rendelkezéseket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">55.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A vitatott levélben a Bank elutasította a ClientEarth által az EBB Igazgatótanácsa vitatott határozatának felülvizsgálata iránt benyújtott kérelmet. Igaz ugyan, hogy a Bank nem megalapozatlannak, hanem elfogadhatatlannak tekintette a kérelmet, mivel a vitatott határozat nem az aarhusi rendelet 10. cikke értelmében vett, a környezetvédelmi jogon alapuló igazgatási aktus. A kérelem ilyen, elfogadhatatlanként való elutasításának azonban főszabály szerint ugyanúgy megtámadhatónak kell lennie, mint a megalapozatlanként való elutasításnak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">56.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ha ugyanis az érintett intézmény vagy szerv tévesen megtagadja a felülvizsgálatot, akkor sérül a nem kormányzati szervezetnek az aarhusi rendelet 10. cikkében biztosított felülvizsgálati joga. A megtámadható aktusokkal kapcsolatos ítélkezési gyakorlat értelmében az ilyen szervezetnek jelentősen sérülnek az érdekei a jogi helyzetének a módosítása, konkrétan a belső felülvizsgálat iránti kérelmének az elutasítása révén.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">57.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bank vitatott levele tehát főszabály szerint az EUMSZ 263. cikk alapján megtámadható aktus.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az uniós bíróságok hatáskörének az EUMSZ 271. cikk általi korlátozásáról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">58.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EUMSZ 271. cikk c) pontja mindazonáltal módosítja az EBB Igazgatótanácsának határozataival szembeni jogvédelem rendszerét. E rendelkezés értelmében az ilyen határozatok ellen csak a tagállamok vagy a Bizottság indíthatnak keresetet az EUMSZ 263. cikkben meghatározott feltételek mellett, és kizárólag a Bank alapokmánya 19. cikkének (2), (5)–(7) bekezdésében foglalt eljárási szabályok megsértésére történő hivatkozással. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-13" href="#t-13">13</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">59.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A következőkben bemutatom, hogy ez a korlátozás kizárja az aarhusi rendelet 12. cikke szerinti, az EBB Igazgatótanácsa határozatának érdemi felülvizsgálatára irányuló kereset bírósági vizsgálatát (erről lásd az a) pontot). A jelen kereset tárgya azonban csupán a vitatott határozat jogi minősítése annak a Bank általi belső felülvizsgálata céljából. Az EUMSZ 271. cikk c) pontja nem zárja ki a belső felülvizsgálatot (erről lásd a b) pontot).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">a)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A vitatott határozat uniós bíróságok általi érdemi felülvizsgálatának kizártságáról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">60.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Igaz ugyan, hogy a kereset formálisan nem az Igazgatótanácsnak az EUMSZ 271. cikk c) pontja értelmében vett intézkedése ellen irányul, közvetve azonban mégis ilyen intézkedést érint, mivel a vitatott levél elutasítja a ClientEarth által az Igazgatótanács vitatott határozatának felülvizsgálata iránt benyújtott kérelmet. Az aarhusi rendelet 10. cikke alapján a felülvizsgálat iránti kérelem tárgya a felülvizsgálni kért jogi aktus újbóli értékelése. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-14" href="#t-14">14</a>
</span>) A kérelem tehát – a Bíróság szavaival élve – arra irányul, hogy megállapítsa az állítólagos jogellenességet, illetve az említett aktus megalapozottságának hiányát. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-15" href="#t-15">15</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">61.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ha tehát a Bank arra alapozta volna a kérelemnek a vitatott levéllel történő elutasítását, hogy a vitatott határozat jogszerű és megalapozott volt, akkor a jelen kereset közvetve e megállapítások és így a vitatott határozat jogszerűségének vagy megalapozottságának bírósági felülvizsgálatára irányulna.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">62.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EUMSZ 271. cikk c) pontjával összeegyeztethetetlen lenne az EBB Igazgatótanácsa határozatainak az uniós bíróságok általi ilyen közvetett érdemi felülvizsgálata, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-16" href="#t-16">16</a>
</span>) mivel az e rendelkezések hatálya alá tartozó esetekben egyértelműen korlátozott az uniós bíróságok hatásköre a 263. cikkhez képest.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">63.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E korlátozások először is a lehetséges felperesek körét érintik. Míg az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése a feltételeknek megfelelő bármely természetes vagy jogi személy számára lehetővé teszi az eljárásindítást, addig az EUMSZ 271. cikk c) pontja alapján az EBB Igazgatótanácsának intézkedései ellen kifejezetten csak a tagállamok vagy a Bizottság indíthatnak keresetet. Ez kizárja a más személyek általi keresetindítás lehetőségét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">64.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen túlmenően az EUMSZ 271. cikk c) pontja a tagállamok és a Bizottság általi keresetindítás esetén is korlátozza az uniós bíróságok érdemi felülvizsgálatra vonatkozó hatáskörét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">65.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EUMSZ 263. cikk második bekezdése hatáskör hiánya, lényeges eljárási szabályok megsértése, a Szerződések vagy az alkalmazásukra vonatkozó bármely jogi rendelkezés megsértése vagy hatáskörrel való visszaélés miatt teszi lehetővé a keresetindítást.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">66.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EUMSZ 271. cikk c) pontja szerint viszont az EBB Igazgatótanácsának intézkedései ellen kizárólag az EBB alapokmánya 19. cikkének (2), (5)–(7) bekezdésében foglalt eljárási szabályok megsértésére történő hivatkozással indítható kereset. E rendelkezések szerint a Banknak tájékoztatnia kell a tagállamokat és a Bizottságot a finanszírozási kérelmekről. A Bizottság vagy az EBB Igazgatási Bizottságának kedvezőtlen véleménye esetén az Igazgatótanács csak egyhangú határozattal engedélyezheti a kérdéses finanszírozást; ha mindkét vélemény kedvezőtlen, nem engedélyezhető a finanszírozás. Mivel e tekintetben a Bizottság és az Igazgatási Tanácsban képviselt tagállamok eljárási jogairól van szó, egyébként logikus is, hogy csak ők indíthassanak keresetet.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">67.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bank és a Bizottság állítása szerint azzal magyarázható az EBB által végzett finanszírozási műveletek bírósági felülvizsgálatának korlátozása, hogy a finanszírozás során az EBB ugyanúgy jár el, mint a piacon működő többi bank. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-17" href="#t-17">17</a>
</span>) E többi bank finanszírozással kapcsolatos döntései azonban szintén nem tartoznak bírósági felülvizsgálat alá.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">68.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A bírósági felülvizsgálatra vonatkozó korlátozásoknak az aarhusi rendelet 12. cikkében biztosított eljárásindítási jogra is ki kell terjedniük. E rendelkezés lehetővé teszi a Szerződés vonatkozó rendelkezéseivel összhangban történő eljárásindítást, tehát különösen az EUMSZ 263. cikk szerinti megsemmisítés iránti kereset indítását. A Bank helyesen hangsúlyozza azonban, hogy a 271. cikk c) pontja szintén vonatkozó rendelkezésnek minősül. Mivel ez utóbbi rendelkezés kizárja az igazgatótanácsi határozatok környezetvédelmi szervezetek kezdeményezésére történő bírósági felülvizsgálatát, és ezen túlmenően e határozatok uniós bíróságok általi érdemi felülvizsgálatát is tiltja, az aarhusi rendelet 12. cikke sem tehet közvetve lehetővé ilyen felülvizsgálatot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">69.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az aarhusi rendelet 12. cikkének ilyen értelmezésével szemben nem lehet hivatkozni az Aarhusi Egyezmény 9. cikkének (3) bekezdésére sem, amelynek végrehajtását az előbbi rendelkezés szolgálja. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-18" href="#t-18">18</a>
</span>) Igaz, hogy a 9. cikk (3) bekezdése nem ír elő kivételt az EBB tekintetében. A Bizottság álláspontjával ellentétben ezenkívül az Unió e nemzetközi jogi kötelezettségét főszabály szerint figyelembe kell venni a másodlagos jog és különösen egy olyan rendelkezés értelmezése során, amely – mint az aarhusi rendelet 12. cikke – egy ilyen kötelezettség végrehajtására irányul. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-19" href="#t-19">19</a>
</span>) Az EUMSZ 271. cikk c) pontjában foglalt követelmények azonban az elsődleges jog részét képezik, és ezért elsőbbséget élveznek az Unió nemzetközi jogi kötelezettségeivel szemben, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-20" href="#t-20">20</a>
</span>) amint azt a Bank helyesen hangsúlyozza.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">70.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ha tehát a Bank azért utasította volna el a felülvizsgálat iránti kérelmet, mert véleménye szerint a vitatott határozat jogszerű és megalapozott, az uniós bíróságok nem rendelkeznének hatáskörrel a ClientEarth által e határozattal szemben indított kereset elbírálására.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">b)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A vitatott határozat jogi minősítésének az uniós bíróságok általi felülvizsgálatáról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">71.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az uniós bíróságok jelen keresetre vonatkozó hatáskörét az EUMSZ 271. cikk c) pontja mindazonáltal nem zárja ki.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">72.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kereset ugyanis ténylegesen nem közvetve a vitatott határozat ellen irányul, mivel nem arról kell dönteni, hogy az jogszerű vagy megalapozott volt‑e. A kereset tárgya valójában kizárólag a vitatott határozatnak a Bank általi jogi minősítése, tehát az a megállapítás, hogy nem az aarhusi rendelet értelmében vett, a környezetvédelmi jogon alapuló igazgatási aktusról van szó.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">73.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Már az is arra utal, hogy ez nem a vitatott határozat közvetett megtámadását jelenti, hogy a vitatott határozat a jelen kereset kimenetelétől függetlenül továbbra is hatályban marad, és a jelen eljárásban még közvetve sem kérdőjeleződik meg. A jelen kereset sikere csak azt eredményezheti, hogy a Banknak belső felülvizsgálat alá kell vonnia a vitatott határozatot. Ez nem befolyásolja, hogy e felülvizsgálat eredménye megtámadható‑e bíróság előtt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">74.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen keresetnek az EUMSZ 271. cikk c) pontjának hatálya alól történő kizárása megfelel egyébként a Charta 47. cikkének első bekezdése szerinti hatékony jogvédelemhez való alapvető jognak. Az aarhusi rendelet 10. cikke szerinti belső felülvizsgálathoz való jog ugyanis az Unió joga által biztosított jog, és így a jelen kereset az említett alapvető jog által biztosított védelem hatálya alá tartozik. Igaz, hogy a Charta 47. cikke nem hozhat létre hatáskört a Bíróság részére, amennyiben a Szerződések azt kizárják. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-21" href="#t-21">21</a>
</span>) A jogvédelemnek az EUMSZ 271. cikk c) pontjában foglalthoz hasonló korlátozását azonban a Charta 47. cikke alapján megszorítóan kell értelmezni. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-22" href="#t-22">22</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">75.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ilyen belső felülvizsgálat ezenfelül összeegyeztethető a Bank feladatával és szerepével.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">76.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bank azon állításával szemben, hogy a felülvizsgálat kockázata és az azzal járó késlekedés aránytalanul akadályozná, vagy adott esetben akár lehetetlenné is tenné finanszírozási tevékenységét, a ClientEarth helyesen hivatkozik arra, hogy a Bank ezt nem támasztja alá kellőképpen. Ellenkezőleg, már a vitatott határozat és a finanszírozási megállapodás közötti eljárás menete (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-23" href="#t-23">23</a>
</span>) is azt mutatja, hogy a határozat gyors közzététele esetén körülbelül két hónap állt volna rendelkezésre a belső felülvizsgálatra.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">77.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ez az állítás ellentmond a Bank gyakorlatának is, mivel a Bank ténylegesen már panaszok alapján is felülvizsgálja finanszírozási műveleteit, környezetvédelmi szempontokra tekintettel is. Ezt állította 2008‑ban az európai ombudsmannak. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-24" href="#t-24">24</a>
</span>) A szóban forgó finanszírozással szembeni környezetvédelmi kifogások is képezték már ilyen felülvizsgálat tárgyát. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-25" href="#t-25">25</a>
</span>) Ezen eljárás alkalmazását egyébként ellenőrizheti az ombudsman. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-26" href="#t-26">26</a>
</span>) Emellett az Aarhusi Egyezmény Jogkövetési Bizottsága (Aarhus Convention Compliance Committee, a továbbiakban: Aarhusi Jogkövetési Bizottság) (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-27" href="#t-27">27</a>
</span>) is felülvizsgálhatja az EBB finanszírozási tevékenységét. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-28" href="#t-28">28</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">78.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bank álláspontjával ellentétben a belső felülvizsgálat önmagában – későbbi bírósági felülvizsgálat nélkül – is értéket képvisel. Az aarhusi rendelet (19) preambulumbekezdése szerint ugyanis helyénvaló, hogy az intézmény vagy szerv lehetőséget kapjon korábbi döntésének felülvizsgálatára. A (20) preambulumbekezdés pedig elismeri a környezetvédelmi szervezetek belső felülvizsgálathoz való jogát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">79.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A belső felülvizsgálathoz való jog egyébként az Aarhusi Egyezmény (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-29" href="#t-29">29</a>
</span>) és az uniós környezetvédelmi jog alapjául szolgáló, a nyilvánosság részvételére vonatkozó elv egy sajátos formája. Ez az eljárás lehetővé teszi ugyanis a nyilvánosság egyes tagjai, mégpedig a környezetvédelmi szervezetek számára, hogy indokolt kérelemmel kifogást emeljenek az érintett intézkedéssel szemben, és így hozzájáruljanak annak javításához. Így a belső felülvizsgálat akár előnyös is lehet a Bank számára, mivel a finanszírozási műveletekkel kapcsolatos környezetvédelmi jogi problémák rendszerint a projekt gazdasági vonatkozásaira is hatással vannak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">80.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenfelül abból kell kiindulni, hogy a későbbi felülvizsgálat kockázatának ismerete hozzájárul ahhoz, hogy az adott projekt környezetvédelmi vonatkozásait még alaposabban megvizsgálják a finanszírozásról való döntéshozatal előtt. Az ilyen alaposabb előzetes vizsgálat másfelől csökkentheti annak kockázatát, hogy egy felülvizsgálat iránti kérelemmel kapcsolatban váratlanul érjék a Bankot a kifogások, és megkönnyítheti a felülvizsgálat iránti kérelmek gyors feldolgozását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">81.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EUMSZ 271. cikk c) pontjának ilyen értelmezése végül pedig legalábbis közelíti a Bank általi felülvizsgálatot az Aarhusi Egyezmény 9. cikkének (3) bekezdésében foglalt követelményekhez. Kétségesnek tűnik ugyan, hogy a finanszírozási műveletek belső felülvizsgálata eléri a 9. cikk (4) bekezdése által az egyezmény alkalmazási körében megkövetelt hatékony jogorvoslás szintjét, és így a 9. cikk (3) bekezdése értelmében vett, megtámadásra irányuló közigazgatási eljárásként ismerhető el. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-30" href="#t-30">30</a>
</span>) A belső felülvizsgálat azonban még mindig jobb, mint a felülvizsgálat hiánya.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">82.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EUMSZ 271. cikk c) pontja nem zárja tehát ki az aarhusi rendelet 10. cikke szerinti, az EBB Igazgatótanácsa határozatainak belső felülvizsgálatához való esetleges jog uniós bíróságok útján történő érvényesítését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">83.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben tehát a jelen kereset elfogadható, és a Törvényszék helyesen állapította meg hatáskörének fennállását. Ezért abban a kérdésben kell dönteni, hogy az EBB helyesen utasította‑e el a felülvizsgálat iránti kérelmet mint elfogadhatatlant.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">B.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fellebbezésekről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">84.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bank és a Bizottság fellebbezései nemcsak az EBB Igazgatótanácsa határozatainak felülvizsgálhatóságára vonatkoznak, hanem arra is, hogy a vitatott határozat az aarhusi rendelet 10. cikke értelmében vett, a környezetvédelmi jogon alapuló igazgatási aktusnak minősül‑e. Ha igazgatási aktusról van szó, akkor az eddigi megfontolások alapján alkalmazandó a 10. cikk szerinti belső felülvizsgálati eljárás, jóllehet az EUMSZ 271. cikk c) pontja alapján e felülvizsgálat eredménye nem támadható meg bíróság előtt az aarhusi rendelet 12. cikkének megfelelően.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">85.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az aarhusi rendelet 2. cikke (1) bekezdésének g) pontja értelmében igazgatási aktus az uniós intézmény vagy szerv által hozott, egyedi hatállyal (erről lásd az 1. pontot), valamint környezetvédelmi jogon alapuló (erről lásd a 2. pontot), jogilag kötelező és külső hatással bíró (erről lásd a 3. pontot) intézkedés.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EBB hatósági eljárása?</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">86.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bank és a Bizottság először is vitatja, hogy a vitatott határozat igazgatási aktusnak minősülne, mivel az EBB bankként, nem pedig hatóságként járt el.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">87.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amennyiben ez az érv ismét arra irányul, hogy az EBB különleges szerepe és feladata kizárja az uniós bíróságok általi felülvizsgálatot, annyiban utalni kell az uniós bíróságok hatáskörével kapcsolatos megállapításokra.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">88.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyébként meglepő ez az érvelés, mivel az Aarhusi Egyezmény 9. cikkének (3) bekezdése szerint nemcsak a hatóságok olyan intézkedéseinek és mulasztásainak kell megtámadhatónak lenniük, amelyek sértik a környezetre vonatkozó nemzeti jogi rendelkezéseket, hanem a magánszemélyek intézkedéseinek és mulasztásainak is.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">89.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az aarhusi rendelet (18) preambulumbekezdésére tekintettel azonban némileg meggyőzőbbé válik a Bank és a Bizottság érvelése: az említett preambulumbekezdés szerint az egyezmény 9. cikke (3) bekezdésének végrehajtásával összefüggésben a rendelet kizárólag a hatóságok jogi aktusaira és mulasztásaira vonatkozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">90.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ez a gondolat azon szervek meghatározásában is tetten érhető, amelyek jogi aktusai belső felülvizsgálat tárgyát képezhetik. Az aarhusi rendelet 10. cikkének (1) bekezdése és 2. cikke (1) bekezdésének g) pontja szerint ezek az uniós intézmények és szervek, amelyek közé kétségtelenül az EBB is tartozik. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-31" href="#t-31">31</a>
</span>) A 2. cikk (1) bekezdésének c) pontja azonban bármely – a Szerződés által vagy annak alapján alapított – közintézményként, szervként, hivatalként vagy ügynökségként határozza meg e szerveket. A rendelet hatálya alá tartozó szervek ily módon történő meghatározásával a jogalkotó az aarhusi rendelet (7) preambulumbekezdésében foglalkozott. E preambulumbekezdés szerint az Aarhusi Egyezmény a hatóságokat tág értelemben határozza meg, aminek alapját az az elgondolás képezi, hogy hatósági jogkör (public authority, autorité publique) gyakorlása során jogokat kell biztosítani az egyének és szervezeteik számára.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">91.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bank és a Bizottság e tekintetben helyesen indul ki abból, hogy az EBB szerződésen alapuló finanszírozási művelet esetében nem közhatalmi kényszerítő jogkör értelmében vett hatósági jogkört gyakorol.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">92.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EBB azonban – mint más összefüggésekben is – (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-32" href="#t-32">32</a>
</span>) kettős jelleggel bír: úgy jár el ugyan, mint egy magánfél, ennek során azonban közfeladatokat lát el. Az EUMSZ 309. cikk szerint ugyanis az Unió érdekében a belső piac kiegyensúlyozott és egyenletes fejlődéséhez hivatott hozzájárulni. Ebben szintén hatósági jogkör gyakorlását kell látni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">93.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel tehát finanszírozási tevékenysége során az EBB közfeladatokat lát el, és hatósági jogkört gyakorol, az aarhusi rendelet 2. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében vett közintézménynek minősül.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">94.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2. cikk (1) bekezdése c) pontjának ilyen értelmezése biztosítja, hogy az aarhusi rendelet helyesen hajtsa végre az Aarhusi Egyezmény 2. cikke (2) bekezdésének d) pontját, mivel az ClientEarth helyesen mutat rá arra, hogy ez utóbbi rendelkezés alapján hatóságnak kell tekinteni az olyan regionális gazdasági integrációs szervezet intézményeit, amely – mint az Unió is – ezen egyezményhez csatlakozó fél.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">95.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennek megfelelően a Bank nem szállt vitába az Aarhusi Jogkövetési Bizottsággal azt illetően, hogy az egyezmény alkalmazandó rá, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-33" href="#t-33">33</a>
</span>) és a saját panaszeljárására vonatkozó kiadványban azt írja, hogy eljárása megtámadható e bizottság előtt. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-34" href="#t-34">34</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">96.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezért el kell utasítani a Bank és a Bizottság azon érvét, hogy az EBB nem hatóságként járt el a vitatott határozat meghozatala során.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A környezetvédelmi jogon alapuló intézkedés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">97.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bank és a Bizottság azt is vitatja, hogy a vitatott határozat a környezetvédelmi jogon alapuló intézkedés lenne.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">98.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az aarhusi rendelet 2. cikke (1) bekezdésének g) pontja szerint csak a környezetvédelmi jogon alapuló intézkedések lehetnek igazgatási aktusok. A 10. cikk pedig csak a környezetvédelmi jog alapján elfogadott igazgatási aktusok belső felülvizsgálatának kérését teszi lehetővé.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">99.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az aarhusi rendelet 2. cikke (1) bekezdésének f) pontja szerint a környezetvédelmi jog azokat az uniós jogszabályokat jelenti, amelyek a jogalapjukra való tekintet nélkül hozzájárulnak az elsődleges jog szerinti uniós környezetvédelmi politika céljainak megvalósításához: a környezet minőségének megőrzéséhez, védelméhez és javításához, az emberi egészség védelméhez, a természeti erőforrások körültekintő és ésszerű felhasználásához, és a regionális vagy világméretű környezeti problémák kezelésére irányuló intézkedések ösztönzéséhez nemzetközi szinten.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">100.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EBB Igazgatótanácsa az EBB alapokmánya 9. cikkének (1) bekezdése és 19. cikkének (3) bekezdése alapján hozta meg a vitatott határozatot, és e rendelkezések nem hivatkoznak arra, hogy az uniós környezetvédelmi politika céljainak megvalósításához kívánnának hozzájárulni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">101.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék mindazonáltal a megtámadott ítélet 122–124. pontjában megállapította, hogy a 2009. évi nyilatkozatot és az éghajlati stratégiát (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-35" href="#t-35">35</a>
</span>) az aarhusi rendelet 2. cikke (1) bekezdésének f) pontja értelmében vett környezetvédelmi jogi jogszabályi rendelkezéseknek kell tekinteni. E kritériumokkal biztosítja ugyanis a Bank, hogy finanszírozási tevékenysége hozzájáruljon az uniós környezetvédelmi célok megvalósításához.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">102.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék ezért úgy foglalja össze a vitatott határozat általa e tekintetben történő értékelését a megtámadott ítélet 140. pontjában, hogy az említett határozatban foglalt azon megállapítást, hogy a Curtis projekt megfelel az EBB bizonyos környezeti jellegű támogathatósági kritériumainak, a környezetvédelmi jogon alapuló intézkedésnek kell tekinteni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">103.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bank és a Bizottság ezzel szemben arra hivatkozik, hogy ezek a kritériumok már csak formájuknál fogva sem tekinthetők az aarhusi rendelet 2. cikke (1) bekezdésének f) pontja értelmében vett jogszabályoknak (erről lásd a b) pontot); e kritériumok azonban legalábbis jogilag nem kötelezőek (erről lásd a c) pontot).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">104.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Véleményem szerint azonban a jelen ügyben nem kell e nehéz kérdéseket eldönteni, mivel a „környezetvédelmi jogon alapuló intézkedés” fogalmát az uniós jog környezetvédelmi politikai céljaira és az Aarhusi Egyezmény 9. cikkének (3) bekezdésére tekintettel úgy kell értelmezni, hogy az minden olyan intézkedést magában foglal, amely sértheti a környezetvédelmi jogot (erről lásd az a) pontot).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">a)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A környezetvédelmi jog megsértése</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">105.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Szó szerinti jelentése alapján úgy tűnik, hogy a „környezetvédelmi jogon alapuló intézkedés” fogalma csak olyan jogi aktusokat foglal magában, amelyek a környezetvédelmi jogon alapulnak, vagy azt hajtják végre. Így értelmezve e fogalomból az következik, hogy léteznek olyan más jogterületekre tartozó intézkedések, amelyek nem a környezetvédelmi jogon alapuló intézkedéseknek minősülnek. Ez alapján ténylegesen az bír jelentőséggel, hogy a vitatott határozat alapjául szolgáló döntéshozatali kritériumok környezetvédelmi jogi jelleggel bírnak‑e.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">106.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ez az értelmezés mindazonáltal arra a paradox eredményre vezetne, hogy a környezetvédelmi jogi céllal rendelkező intézkedések szigorúbb felülvizsgálat alá tartoznának a környezetvédelmi jog tiszteletben tartását illetően, mint az ilyen céllal nem rendelkező intézkedések. E tekintetben félő, hogy az utóbbi intézkedések jóval nagyobb hatással lehetnek a környezetre, mint az előbbiek, mivel környezetvédelmi jogi cél fennállása esetén valószínűleg nagyobb figyelmet fordítanak a környezet védelmére, mint ilyen cél hiányában.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">107.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezért legalábbis azon uniós jogi aktusokat, amelyek sérthetik a környezetvédelmi jogot, szintén az aarhusi rendelet 2. cikke (1) bekezdésének f) pontja szerinti fogalommeghatározás értelmében vett, a környezetvédelmi jogon alapuló intézkedéseknek, tehát olyan intézkedéseknek kell tekinteni, amelyek a jogalapjukra való tekintet nélkül hozzájárulnak az uniós környezetvédelmi politika céljainak megvalósításához.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">108.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A „környezetvédelmi jogon alapuló intézkedések” fogalmát így értelmezve az aarhusi rendelet szerinti felülvizsgálati eljárás közelebb kerül az Aarhusi Egyezmény 9. cikke (3) bekezdésének végrehajtására irányuló céljának megvalósításához. Ahogy azt az aarhusi rendelet (18) preambulumbekezdése is elismeri, ez utóbbi rendelkezés nemcsak a környezetvédelmi célok megvalósításához hozzájáruló intézkedések felülvizsgálatát követeli meg, hanem valójában az olyan jogi aktusok felülvizsgálatának lehetőségét írja elő, amelyek sérthetik a környezetvédelmi jogot. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-36" href="#t-36">36</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">109.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Azt, hogy a „környezetvédelmi jogon alapuló intézkedés” fogalmát így kell értelmezni, a jogalkotó egyébként a 2021/1767 rendelet (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-37" href="#t-37">37</a>
</span>) (9) preambulumbekezdése szerint e rendelet 1. cikkének 1. pontjával tisztázta, mindazonáltal csak a megtámadott ítélet meghozatalát követően.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">110.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ez az értelmezés egyébként megfelel az elsődleges jog által a környezetvédelemnek tulajdonított jelentőségnek. Bár az EUMSZ 191. cikk (2) bekezdése magas szintű védelemre kötelezi az Uniót a környezetvédelmi jogi hatáskörök gyakorlása során, az EUMSZ 11. cikk szerint azonban a környezetvédelmi követelményeket ezenfelül be kell illeszteni minden uniós politika meghatározásába és végrehajtásába. Az Unió által szintén minden esetben tiszteletben tartandó Alapjogi Charta 37. cikke pedig megköveteli a magas színvonalú környezetvédelemnek és a környezet minősége javításának az uniós politikákba történő beépítését. Az uniós környezetvédelmi jogot tehát valamennyi uniós intézménynek és szervnek tiszteletben kell tartania függetlenül attól, hogy környezetvédelmi jogi hatáskörök gyakorlására kerül‑e sor.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">111.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bank helyesen állítja ugyan, hogy az uniós környezetvédelmi jog általánosságban nem keletkeztet olyan kötelezettségeket, amelyeket a bankoknak teljesíteniük kellene a projektek finanszírozása során. E kötelezettségek ténylegesen főszabály szerint a projektgazdákat terhelik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">112.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EBB‑t mint uniós intézményt mindazonáltal más bankoknál szélesebb körű kötelezettségek terhelik az uniós jog tiszteletben tartását illetően. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-38" href="#t-38">38</a>
</span>) Összeegyeztethetetlen lenne az Unió céljaihoz való hozzájárulásra irányuló küldetésével, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-39" href="#t-39">39</a>
</span>) ha finanszírozási tevékenysége veszélyeztetné az Unió céljait, például olyan projektek finanszírozásával, amelyek sértik az uniós környezetvédelmi jogot. A jelen ügyben nem kell eldönteni azt a kérdést, hogy a Bank e tekintetben mérlegelési jogkörrel rendelkezik‑e, vagy csak nyilvánvaló jogsértések esetén kell megtagadnia a finanszírozást. A vitatott határozat ugyanis már akkor a környezetvédelmi jogon alapuló intézkedésnek minősül, ha fennáll a lehetősége annak, hogy sérti az uniós környezetvédelmi jogot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">113.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezzel szemben nem meggyőző a Bank azon kifogása, hogy az érintett nem kormányzati szervezetnek közvetlenül a kifogásolt projektet kell megtámadnia, például a projekt engedélyezésével szembeni keresetindítás útján. A Bíróság vonatkozó ítélkezési gyakorlata (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-40" href="#t-40">40</a>
</span>) ellenére ugyanis nem biztosított, hogy az ilyen keresetindítás egyáltalán lehetséges és eredményes lenne az illetékes nemzeti bíróságok előtt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">114.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Nem képezi a jelen eljárás tárgyát, hogy a ClientEarth által konkrétan felhozott kifogások mennyiben vonatkoznak az uniós környezetvédelmi jog tiszteletben tartására vagy egyéb szempontokra, mivel a vitatott levél nem tartalmaz ezzel kapcsolatos információkat. Ezért abban a kérdésben sem kell dönteni, hogy az ilyen egyéb szempontok az aarhusi rendelet 2. cikke (1) bekezdésének f) pontja értelmében vett „jogszabályok” tárgyát képezik‑e.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">115.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Véleményem szerint ezért észszerű lenne, ha a Bíróság az előző megfontolásokkal helyettesítené a Törvényszék azzal kapcsolatos megfontolásait, hogy környezetvédelmi jognak kell‑e tekinteni a 2009. évi nyilatkozat és az éghajlati stratégia döntéshozatali kritériumait.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">116.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Csupán arra az esetre, ha a Bíróság nem ezt a megközelítést követi, a következőkben a Bank és a Bizottság által a Törvényszék említett megfontolásaival szemben felhozott kifogásokkal foglalkozom.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">b)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Környezetvédelmi jog csak jogszabály formájában</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">117.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság és a Bank álláspontja szerint csak az EUMSZ 289. cikk (3) bekezdése értelmében vett jogalkotási aktusok, tehát a jogalkotási eljárás keretében elfogadott szabályozások tekinthetők környezetvédelmi jognak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">118.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bank és a Bizottság álláspontja elfogadhatónak tűnik az aarhusi rendelet egyes nyelvi változatai alapján, mivel az aarhusi rendelet 2. cikke (1) bekezdése f) pontjának angol változata a német „Rechtsvorschriften” kifejezés helyett a „legislation” kifejezést használja, és a francia változatban is „disposition législative” szerepel. A német változatban használt „Rechtsvorschriften” kifejezés ezzel szemben nem korlátozódik a formális jogszabályokra. Az valójában minden jogilag kötelező szabályt magában foglal, és ezért a Bank olyan kritériumaira is vonatkozhat, amelyeket nem formális jogszabályként fogadtak el.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">119.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az aarhusi rendelet 2. cikke (1) bekezdése g) pontjának angol, francia és német változata közötti különbségek miatt emlékeztetni kell arra, hogy az uniós jog rendelkezéseinek különböző nyelvi változatait egységesen kell értelmezni, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-41" href="#t-41">41</a>
</span>) és egyik nyelvi változat sem élvez elsőbbséget más nyelvi változatokkal szemben. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-42" href="#t-42">42</a>
</span>) Valamely uniós jogi szöveg egyes nyelvi változatai közötti eltérés esetén tehát a rendelkezést a szabályozás általános rendszerére és céljára tekintettel kell értelmezni. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-43" href="#t-43">43</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">120.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A belső felülvizsgálati eljárás célja – amint azt már említettem – (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-44" href="#t-44">44</a>
</span>) az Aarhusi Egyezmény 9. cikke (3) bekezdésének végrehajtása. Ez az egyezmény a 22. cikke szerint angol, francia és orosz nyelven hiteles. Az Unió előbb említett két hivatalos nyelve – az aarhusi rendeletben foglaltaktól eltérően – nem formális jogszabályokat, hanem csak jogi rendelkezéseket említ, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-45" href="#t-45">45</a>
</span>) az orosz változat azonban inkább formális jogszabályi rendelkezésekről tűnik beszélni. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-46" href="#t-46">46</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">121.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A döntő azonban az, hogy az Aarhusi Egyezmény 9. cikkének (3) bekezdése az egyezmény általános összefüggésében a környezet hatékony védelméhez hivatott hozzájárulni. E cél szempontjából nem bír jelentőséggel, hogy a környezetvédelmi jogi követelményeket formális jogszabályok vagy egyéb jogi rendelkezések rögzítik‑e. Ennek megfelelően az aarhusi rendelet (18) preambulumbekezdésének angol és francia változata is általánosságban a környezetre vonatkozó jogot említi. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-47" href="#t-47">47</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">122.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Nem az bír tehát jelentőséggel, hogy milyen formában vannak meghatározva az Igazgatótanács által a vitatott határozatban alkalmazott környezeti jellegű kritériumok, hanem azok jogilag kötelező jellege.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">c)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A támogathatósági kritériumok kötelező jellege</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">123.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bank és a Bizottság vitatja továbbá a támogathatósági kritériumok kötelező jellegét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">124.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott ítélet 124. és 140. pontjában a Törvényszék az EBB által alkalmazott kritériumokat az aarhusi rendelet 2. cikke (1) bekezdésének f) pontja értelmében vett uniós környezetvédelmi jogi jogszabályi rendelkezéseknek tekinti, mivel azok az EBB‑nek az uniós jog környezetvédelmi célkitűzéseinek megvalósítása céljából nyújtott kölcsönök nyújtásával kapcsolatos tevékenységét szabályozzák.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">125.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EBB‑nek a 2009. évi nyilatkozatban meghatározott szociális és környezeti alapelvei és szabályai rendkívül széles körű célokat tartalmaznak. E nyilatkozat szerint az EBB „minden finanszírozási ügylet esetében megfelelő szabályokat alkalmaz, így biztosítva, hogy valamennyi általa finanszírozott projekt elfogadható legyen környezetvédelmi és szociális szempontból”. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-48" href="#t-48">48</a>
</span>) Az EBB emellett „nem finanszíroz olyan projekteket, amelyek nem felelnek meg a jelen szakpolitikai dokumentumban meghatározott környezetvédelmi és szociális követelményeknek. Ide tartoznak azok a projektek is, amelyek nem felelnek meg a jelenleg hatályos nemzeti és uniós szintű környezetvédelmi és szociális jognak.” (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-49" href="#t-49">49</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">126.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Bár az EBB nem jogi aktusként, hanem „szakpolitikai dokumentumként” hivatkozik a 2009. évi nyilatkozatra, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-50" href="#t-50">50</a>
</span>) a megjelölt kritériumok kötelező jellegű megfogalmazása miatt önkorlátozás révén korlátozta mérlegelési jogkörét a finanszírozás terén. Az egyenlő bánásmód és a bizalomvédelem elve miatt legalább e kritériumoknak az EBB általi kifejezett módosításáig vagy eltörléséig hivatkozni lehet ezen önkorlátozásra az EBB‑vel szemben. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-51" href="#t-51">51</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">127.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen legalább a kellően egyértelmű kötelezettségeket tartalmazó támogathatósági kritériumok kötelezőek, és ezért az aarhusi rendelet 2. cikke (1) bekezdésének f) pontja értelmében vett jogszabályoknak minősülnek a Bankkal szemben.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">128.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Tehát a Bank és a Bizottság azon érvét is el kell utasítani mint megalapozatlant, hogy a támogathatósági kritériumok nem kötelezőek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A vitatott határozat jogilag kötelező jellege és külső hatása</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">129.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végül a Bank és a Bizottság vitatja, hogy a vitatott határozat jogilag kötelező, és külső hatással bír.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">130.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék ezzel kapcsolatban a megtámadott ítélet 170. pontjában megállapította, hogy igaz, hogy a vitatott határozat nem minősül jogi kötelezettségvállalásnak a kölcsön nyújtását illetően, mivel még meg kellett vizsgálni a projekt egyéb technikai, gazdasági és pénzügyi szempontjait. Mindazonáltal az harmadik személyekre, közelebbről a projekt projektgazdájára nézve bizonyos végleges joghatásokkal járt, amennyiben megállapította az említett projektnek az EBB finanszírozása útján való támogathatóságát annak környezetvédelmi és szociális szempontjaira tekintettel. Az lehetővé tette ily módon a projektgazda számára, hogy megtegye az általa felveendő kölcsön formalizálásához szükséges következő lépéseket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">131.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jogilag kötelező jelleg és a külső hatás az igazgatási aktus fogalmának az aarhusi rendelet 2. cikke (1) bekezdésének g) pontjában szereplő meghatározásának részét képezi. E két elemmel a jogalkotó az EUMSZ 263. cikk alkalmazása során a végleges és az előkészítő intézkedések között tett elhatárolást vette alapul. Így főszabály szerint azok az intézkedések minősülnek megtámadható jogi aktusnak, amelyek a közigazgatási eljárás végén véglegesen meghatározzák valamely intézmény álláspontját, valamint amelyek a felperes érdekeit érintő kötelező joghatások kiváltására irányulnak, kivéve az olyan, több szakaszból álló eljárásokban elfogadott közbenső intézkedéseket, amelyek a végleges határozat előkészítését szolgálják, és nem eredményeznek ilyen joghatásokat. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-52" href="#t-52">52</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">132.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel a vitatott határozat csak előkészítette a finanszírozási megállapodást, és még nem alapozott meg a finanszírozás nyújtására való jogosultságot, a Bank és a Bizottság nem megtámadható közbenső intézkedésből indul ki.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">133.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A vitatott határozat ilyen megközelítése mindazonáltal túl felszínes.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">134.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A végleges határozatok és a közbenső intézkedések közötti különbségtétel oka ugyanis abban rejlik, hogy az ideiglenes álláspontot tükröző jogi aktusokkal szembeni megsemmisítés iránti keresettel arra lehetne kötelezni az uniós bíróságot, hogy olyan kérdéseket értékeljen, amelyekről az érintett intézménynek még nem volt alkalma határozni. Az ilyen keresetek előrehoznák az érdemi vitákat, és összemosnák a közigazgatási és a bírósági eljárás különböző szakaszait. Az ilyen kereset elfogadhatósága tehát összeegyeztethetetlen a közigazgatás és az uniós bíróságok közötti hatáskörmegosztással, az EUMSZ által meghatározott jogorvoslatokkal, a gondos igazságszolgáltatás elvével, illetve a közigazgatási eljárás rendes lefolytatatásával. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-53" href="#t-53">53</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">135.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A vitatott határozat megtámadása esetén azonban nem állna fenn a különböző szakaszok összemosásának e kockázata. A vitatott határozat ugyanis véglegesen meghatározta az Igazgatótanács álláspontját. Ezért az a Bankon belül kötelező volt olyan értelemben, hogy kötötte a Bank szervezeti egységeit a finanszírozással kapcsolatos további döntések meghozatala során. Az eltéréshez arra lett volna szükség, hogy az Igazgatótanács visszatérjen az ügyre, és eltérő határozatot hozzon.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">136.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül a vitatott határozat a látszat ellenére legalábbis érinthette a projektgazda érdekeit. Az ugyanis a projekt környezetvédelmi és szociális szempontjai tekintetében bizonyos részletes szabályok betartására kötelezte a projektgazdát a projekt végrehajtását illetően, korlátozva ezzel döntéshozatali autonómiáját.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">137.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A vitatott határozat megtámadhatóságával szemben végül arra sem lehet hivatkozni, hogy e határozat helyett a finanszírozási megállapodás is megtámadható. Igaz ugyan, hogy bizonyos esetekben az eljárást lezáró határozattal szemben előterjesztett kereset megfelelő szintű bírói jogvédelmet biztosít. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-54" href="#t-54">54</a>
</span>) Nem egyértelmű azonban, hogy az aarhusi rendelet 10. cikke szerinti belső felülvizsgálati eljárás lehetővé tenné‑e a Bank számára, hogy megkérdőjelezze a projektgazdával kötött finanszírozási megállapodását, tehát egy szerződést. Ezért célszerűbb a felülvizsgálatot e megállapodás megkötése előtt elvégezni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">138.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A teljesség kedvéért meg kell jegyezni, hogy az EUMSZ 271. cikk c) pontja – a Bank és a Bizottság álláspontjával ellentétben – nem bír jelentőséggel a vitatott határozat jogilag kötelező jellegének és külső hatásának kérdése szempontjából. Ahogyan azt ugyanis a ClientEarth helyesen kifejti, e kérdéseket el kell választani attól, hogy valamely intézkedés mennyiben képezheti bírósági felülvizsgálat tárgyát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">139.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék tehát helyesen állapította meg, hogy a vitatott határozat az aarhusi rendelet 2. cikke (1) bekezdésének g) pontja értelmében vett, külső hatással bíró, jogilag kötelező intézkedésnek minősül. A Bank és a Bizottság ezzel kapcsolatos kifogásait következésképpen el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következtetés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">140.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Összefoglalva megállapítható, hogy a Bank és a Bizottság fellebbezései megalapozatlanok, és azokat ezért el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">VI.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A költségekről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">141.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az eljárási szabályzat 184. cikkének (2) bekezdése értelmében, ha a fellebbezés megalapozatlan, a Bíróság határoz a költségekről.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">142.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az eljárási szabályzat 138. cikkének (1) bekezdése alapján, amelyet e szabályzat 184. cikkének (1) bekezdése értelmében a fellebbezési eljárásban is alkalmazni kell, a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">143.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fellebbezőket, mivel pervesztesek lettek, a ClientEarth kérelmének megfelelően kötelezni kell a saját költségeiken felül a ClientEarth részéről a fellebbezésekkel összefüggésben felmerült költségek viselésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">VII.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végkövetkeztetés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">144.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Azt javasolom tehát a Bíróságnak, hogy a következőképpen határozzon:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-219" title="page-30">
      1) A Bíróság a fellebbezéseket elutasítja.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-220" title="page-30">
      2) A Bíróság az Európai Beruházási Bankot és az Európai Bizottságot kötelezi a saját költségeiken felül a ClientEarth részéről a fellebbezésekkel összefüggésben felmerült költségek viselésére.
    </p>
    <div/>
  <hr class="note"/>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-1" href="#c-1">1</a>
</span>) Eredeti nyelv: német.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-2" href="#c-2">2</a>
</span>) A 2005. február 17‑i 2005/370/EK tanácsi határozattal (HL 2005. L 124., 1. o.) elfogadott, a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló 1998. évi egyezmény (HL 2005. L 124., 4. o.; kihirdette: a 2001. évi LXXXI. törvény).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-3" href="#c-3">3</a>
</span>) A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló, 2006. szeptember 6‑i 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2006. L 264., 13. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-4" href="#c-4">4</a>
</span>) 2009. december 2‑i Bizottság kontra Írország és társai ítélet (C‑89/08 P, EU:C:2009:742, 61. pont); 2013. január 24‑i Frucona Košice kontra Bizottság ítélet (C‑73/11 P, EU:C:2013:32, 88. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-5" href="#c-5">5</a>
</span>) 1998. április 2‑i Bizottság kontra Sytraval és Brink‘s France ítélet (C‑367/95 P, EU:C:1998:154, 67. pont); 2013. december 10‑i Bizottság kontra Írország és társai ítélet (C‑272/12 P, EU:C:2013:812, 28. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-6" href="#c-6">6</a>
</span>) Lásd: 1990. július 11‑i Neotype Techmashexport kontra Bizottság és Tanács ítélet (C‑305/86 és C‑160/87, EU:C:1990:295, 18. pont); 2006. május 2‑i Regione Siciliana kontra Bizottság ítélet (C‑417/04 P, EU:C:2006:282, 36. pont); 2007. november 29‑i Stadtwerke Schwäbisch Hall és társai kontra Bizottság ítélet (C‑176/06 P, nem tették közzé, EU:C:2007:730, 18. pont); 2019. december 5‑i Bizottság kontra Spanyolország (Hulladékgazdálkodási tervek) ítélet (C‑642/18, EU:C:2019:1051, 19. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-7" href="#c-7">7</a>
</span>) A Törvényszék 2011. szeptember 20‑i Evropaïki Dynamiki kontra EBB ítélete (T‑461/08, EU:T:2011:494, 35. és azt követő pontok) alapján.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-8" href="#c-8">8</a>
</span>) 2006. szeptember 12‑i Reynolds Tobacco és társai kontra Bizottság ítélet (C‑131/03 P, EU:C:2006:541, 54. pont); 2022. július 12‑i Nord Stream 2 kontra Parlament és Tanács ítélet (C‑348/20 P, EU:C:2022:548, 62. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-9" href="#c-9">9</a>
</span>) 2006. szeptember 12‑i Reynolds Tobacco és társai kontra Bizottság ítélet (C‑131/03 P, EU:C:2006:541, 54. pont); 2010. január 26‑i Internationaler Hilfsfonds kontra Bizottság ítélet (C‑362/08 P, EU:C:2010:40, 51. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-10" href="#c-10">10</a>
</span>) 2020. július 9‑i Cseh Köztársaság kontra Bizottság ítélet (C‑575/18 P, EU:C:2020:530, 47. pont); 2022. július 12‑i Nord Stream 2 kontra Parlament és Tanács ítélet (C‑348/20 P, EU:C:2022:548, 63. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-11" href="#c-11">11</a>
</span>) 2019. szeptember 12‑i TestBioTech és társai kontra Bizottság ítélet (C‑82/17 P, EU:C:2019:719, 37. és 38. pont); 2020. szeptember 3‑i Mellifera kontra Bizottság ítélet (C‑784/18 P, nem tették közzé, EU:C:2020:630, 63. és 64. pont). A 2021. október 6‑i ClientEarth kontra Bizottság ítélet (C‑458/19 P, EU:C:2021:802) is ezt feltételezi.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-12" href="#c-12">12</a>
</span>) Az (EU) 2021/1767 rendelet (HL 2021. L 356., 1. o.) (14) és (15) preambulumbekezdéséhez fűzött 13. és 14. lábjegyzet.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-13" href="#c-13">13</a>
</span>) Ha az EUMSZ 271. cikk c) pontja alkalmazandó lenne a jelen jogvitára, akkor a Törvényszék egyébként eleve nem rendelkezne hatáskörrel az EUMSZ 256. cikk (1) bekezdése alapján; lásd: a Törvényszék 2011. szeptember 20‑i Evropaïki Dynamiki kontra EBB ítélete (T‑461/08, EU:T:2011:494, 39. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-14" href="#c-14">14</a>
</span>) 2019. szeptember 12‑i TestBioTech és társai kontra Bizottság ítélet (C‑82/17 P, EU:C:2019:719, 37. pont); 2020. szeptember 3‑i Mellifera kontra Bizottság ítélet (C‑784/18 P, nem tették közzé, EU:C:2020:630, 63. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-15" href="#c-15">15</a>
</span>) 2019. szeptember 12‑i TestBioTech és társai kontra Bizottság ítélet (C‑82/17 P, EU:C:2019:719, 38. pont); 2020. szeptember 3‑i Mellifera kontra Bizottság ítélet (C‑784/18 P, nem tették közzé, EU:C:2020:630, 64. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-16" href="#c-16">16</a>
</span>) Ha az EUMSZ 271. cikk c) pontja alkalmazandó lenne a jelen jogvitára, akkor a Törvényszék egyébként eleve nem rendelkezne hatáskörrel az EUMSZ 256. cikk (1) bekezdése alapján; lásd: a Törvényszék 2011. szeptember 20‑i Evropaïki Dynamiki kontra EBB ítélete (T‑461/08, EU:T:2011:494, 39. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-17" href="#c-17">17</a>
</span>) Ugyanígy még: 1988. március 3‑i Bizottság kontra EBB (Közösségi adó) ítélet (85/86, EU:C:1988:110, 28. pont); 2003. július 10‑i Bizottság kontra EBB (OLAF) ítélet (C‑15/00, EU:C:2003:396, 101. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-18" href="#c-18">18</a>
</span>) Lásd különösen: az aarhusi rendelet (3) és (18) preambulumbekezdése, valamint 1. cikkének (1) bekezdése; 2020. szeptember 3‑i Mellifera kontra Bizottság ítélet (C‑784/18 P, nem tették közzé, EU:C:2020:630, 88. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-19" href="#c-19">19</a>
</span>) Lásd: 1992. november 24‑i Poulsen és Diva Navigation ítélet (C‑286/90, EU:C:1992:453, 9. pont); 2008. szeptember 3‑i Kadi és Al Barakaat International Foundation kontra Tanács és Bizottság ítélet (C‑402/05 P és C‑415/05 P, EU:C:2008:461, 291. pont); 2011. december 21‑i Air Transport Association of America és társai ítélet (C‑366/10, EU:C:2011:864, 123. pont); 2018. július 11‑i Bosphorus Queen Shipping ítélet (C‑15/17, EU:C:2018:557, 44. pont); 2020. szeptember 3‑i Mellifera kontra Bizottság ítélet (C‑784/18 P, nem tették közzé, EU:C:2020:630, 77. pont); kifejezetten az Aarhusi Egyezménnyel kapcsolatban: 2011. március 8‑i Lesoochranárske zoskupenie ítélet (C‑240/09, EU:C:2011:125, 50. pont); 2011. május 12‑i Bund far Umwelt und Naturschutz Deutschland, Landesverband Nordrhein‑Westfalen ítélet (C‑115/09, EU:C:2011:289, 41. pont); 2013. január 15‑i Križan és társai ítélet (C‑416/10, EU:C:2013:8, 77. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-20" href="#c-20">20</a>
</span>) 2008. szeptember 3‑i Kadi és Al Barakaat International Foundation kontra Tanács és Bizottság ítélet (C‑402/05 P és C‑415/05 P, EU:C:2008:461, 282. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-21" href="#c-21">21</a>
</span>) 2013. október 3‑i Inuit Tapiriit Kanatami és társai kontra Parlament és Tanács ítélet (C‑583/11 P, EU:C:2013:625, 97. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-22" href="#c-22">22</a>
</span>) Ebben az értelemben: 2017. március 28‑i Rosneft ítélet (C‑72/15, EU:C:2017:236, 74. pont). Lásd még: 2017. december 20‑i Protect Natur‑, Arten‑ und Landschaftsschutz Umweltorganisation ítélet (C‑664/15, EU:C:2017:987, 45. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-23" href="#c-23">23</a>
</span>) Lásd a fenti 21–25. pontot.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-24" href="#c-24">24</a>
</span>) 2008. július 9‑i egyetértési nyilatkozat az európai ombudsman és az Európai Beruházási Bank között a panaszok, ideértve az Európai Unión kívüli polgárok és az EU‑ban lakóhellyel vagy székhellyel nem rendelkező személyek panaszainak kezelésére vonatkozó banki irányelvekkel, szabályokkal és eljárásokkal kapcsolatos tájékoztatásról (https://www.ombudsman.europa.eu/en/document/hu/3809).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-25" href="#c-25">25</a>
</span>) 2021. szeptember 6‑i Curtis biomass power generation plant jelentés (SG/E/2019/04. sz. panasz).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-26" href="#c-26">26</a>
</span>) Lásd például: az európai ombudsmannak az EBB‑nél tett panasz állítólagos helytelen kezelése – 48/2012/MHZ. sz. ügyben hozott 2013. február 18‑i határozata; 2022. április 27‑i határozata az Adria‑gázvezeték és a transz‑anatóliai gázvezeték környezeti hatásának az Európai Beruházási Bank (EBB) által a projektek finanszírozása előtt végrehajtott felméréséről (2030/2020/NH. sz. ügy).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-27" href="#c-27">27</a>
</span>) Lásd ezzel kapcsolatban: az Edwards ügyre vonatkozó indítványom (C‑260/11, EU:C:2012:645, 8. pont); Cruz Villalón főtanácsnok Gemeinde Altrip és társai ügyre vonatkozó indítványa (C‑72/12, EU:C:2013:422, 101. pont); Jääskinen főtanácsnok Tanács és társai kontra Vereniging Milieudefensie és Stichting Stop Luchtverontreiniging Utrecht egyesített ügyekre vonatkozó indítványa (C‑401/12 P–C‑403/12 P, EU:C:2014:310, 114. pont); Jääskinen főtanácsnok Tanács és Bizottság kontra Stichting Natuur en Milieu és Pesticide Action Network Europe egyesített ügyekre vonatkozó indítványa (C‑404/12 P és C‑405/12 P, EU:C:2014:309, 23. pont); Bobek főtanácsnok Folk ügyre vonatkozó indítványa (C‑529/15, EU:C:2017:1, 86. pont); Bobek főtanácsnok Stichting Varkens in Nood és társai ügyre vonatkozó indítványa (C‑826/18, EU:C:2020:514, 77. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-28" href="#c-28">28</a>
</span>) EBB, az EBB csoport panaszmechanizmusra vonatkozó iránymutatása (2018., 5. o.); lásd például: a Jogkövetési Bizottság 2009. április 3‑i megállapításai és ajánlásai, Civic Alliance for the Protection of the Bay of Vlora (Albania) kontra Európai Közösség (ACCC/C/2007/21, ECE/MP.PP/C.1/2009/2/Add.1, 26. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-29" href="#c-29">29</a>
</span>) Lásd különösen az Aarhusi Egyezmény preambulumának nyolcadik és kilencedik bekezdését, valamint az egyezmény 6–8. cikkét.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-30" href="#c-30">30</a>
</span>) Lásd: az Aarhusi Jogkövetési Bizottság 2008. április 29‑i megállapításai és ajánlásai, Wium‑Andersen kontra Dánia (ACCC/C/2006/18, ECE/MP.PP/2008/5/Add.4, 28. és 33. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-31" href="#c-31">31</a>
</span>) 1988. március 3‑i Bizottság kontra EBB (Közösségi adó) ítélet (85/86, EU:C:1988:110, 24. pont); 2003. július 10‑i Bizottság kontra EBB (OLAF) ítélet (C‑15/00, EU:C:2003:396, 75. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-32" href="#c-32">32</a>
</span>) 1988. március 3‑i Bizottság kontra EBB (Közösségi adó) ítélet (85/86, EU:C:1988:110, 29. és 30. pont); 2003. július 10‑i Bizottság kontra EBB (OLAF) ítélet (C‑15/00, EU:C:2003:396, 102. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-33" href="#c-33">33</a>
</span>) Az Aarhusi Jogkövetési Bizottság 2009. április 3‑i megállapításai és ajánlásai, Civic Alliance for the Protection of the Bay of Vlora (Albania) kontra Európai Közösség (ACCC/C/2007/21, ECE/MP.PP/C.1/2009/2/Add.1, 26. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-34" href="#c-34">34</a>
</span>) EBB, az EBB csoport panaszmechanizmusra vonatkozó iránymutatása (2018., 5. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-35" href="#c-35">35</a>
</span>) Lásd a fenti 19. pontot.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-36" href="#c-36">36</a>
</span>) Ebben az értelemben: 2017. december 20‑i Protect Natur‑, Arten‑ und Landschaftsschutz Umweltorganisation ítélet (C‑664/15, EU:C:2017:987, 47. pont); 2022. november 8‑i Deutsche Umwelthilfe (Gépjárművek típusjóváhagyása) ítélet (C‑873/19, EU:C:2022:857, 68. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-37" href="#c-37">37</a>
</span>) Hivatkozás a 12. lábjegyzetben.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-38" href="#c-38">38</a>
</span>) Lásd a fenti 92. és 93. pontot.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-39" href="#c-39">39</a>
</span>) 1988. március 3‑i Bizottság kontra EBB (Közösségi adó) ítélet (85/86, EU:C:1988:110, 29. és 30. pont); 2003. július 10‑i Bizottság kontra EBB (OLAF) ítélet (C‑15/00, EU:C:2003:396, 102. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-40" href="#c-40">40</a>
</span>) Lásd különösen: 2017. december 20‑i Protect Natur‑, Arten‑ und Landschaftsschutz Umweltorganisation ítélet (C‑664/15, EU:C:2017:987).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-41" href="#c-41">41</a>
</span>) 1977. október 27‑i Bouchereau ítélet (30/77, EU:C:1977:172, 13/14. pont); 1990. március 27‑i Cricket St Thomas ítélet (C‑372/88, EU:C:1990:140, 19. pont); 2021. október 6‑i Consorzio Italian Management és Catania Multiservizi ítélet (C‑561/19, EU:C:2021:799, 43. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-42" href="#c-42">42</a>
</span>) 1990. március 27‑i Cricket St Thomas ítélet (C‑372/88, EU:C:1990:140, 18. pont); 2021. január 26‑i Hessischer Rundfunk ítélet (C‑422/19 és C‑423/19, EU:C:2021:63, 65. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-43" href="#c-43">43</a>
</span>) 2016. március 1‑jei Kreis Warendorf és Osso ítélet (C‑443/14 és C‑444/14, EU:C:2016:127, 27. pont); 2022. február 24‑i Tiketa ítélet (C‑536/20, EU:C:2022:112, 27. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-44" href="#c-44">44</a>
</span>) Lásd a fenti 69. pontot.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-45" href="#c-45">45</a>
</span>) Angolul: „provisions of its national law”, franciául: „dispositions du droit national”.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-46" href="#c-46">46</a>
</span>) „положения национального законодательства”.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-47" href="#c-47">47</a>
</span>) Angolul: „law relating to the environment”, franciául: „droit de l’environnement”.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-48" href="#c-48">48</a>
</span>) A preambulum 1. pontja.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-49" href="#c-49">49</a>
</span>) A preambulum 6. pontja.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-50" href="#c-50">50</a>
</span>) A preambulum 6. pontja.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-51" href="#c-51">51</a>
</span>) Lásd: 1975. június 26‑i Bizottság kontra Tanács ítélet (70/74, EU:C:1975:93, 20/23. pont); 2005. június 28‑i Dansk Rørindustri és társai kontra Bizottság ítélet (C‑189/02 P, C‑202/02 P, C‑205/02 P–C‑208/02 P és C‑213/02 P, EU:C:2005:408, 211. pont); 2017. február 16‑i H&amp;R ChemPharm kontra Bizottság ítélet (C‑95/15 P, nem tették közzé, EU:C:2017:125, 57. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-52" href="#c-52">52</a>
</span>) Lásd: 1981. november 11‑i IBM kontra Bizottság ítélet (60/81, EU:C:1981:264, 10. pont); 2000. június 22‑i Hollandia kontra Bizottság ítélet (C‑147/96, EU:C:2000:335, 26. és 27. pont); 2021. május 6‑i ABLV Bank és társai kontra EKB ítélet (C‑551/19 P és C‑552/19 P, EU:C:2021:369, 39. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-53" href="#c-53">53</a>
</span>) 1981. november 11‑i IBM kontra Bizottság ítélet (60/81, EU:C:1981:264, 20. pont); 2011. október 13‑i Deutsche Post és Németország kontra Bizottság ítélet (C‑463/10 P és C‑475/10 P, EU:C:2011:656, 51. pont); 2017. március 15‑i Stichting Woonlinie és társai kontra Bizottság ítélet (C‑414/15 P, EU:C:2017:215, 45. pont); 2017. március 15‑i Stichting Woonpunt és társai kontra Bizottság ítélet (C‑415/15 P, EU:C:2017:216, 45. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-54" href="#c-54">54</a>
</span>) 1981. november 11‑i IBM kontra Bizottság ítélet (60/81, EU:C:1981:264, 12. pont); 2011. október 13‑i Deutsche Post és Németország kontra Bizottság ítélet (C‑463/10 P és C‑475/10 P, EU:C:2011:656, 53. pont); 2017. március 15‑i Stichting Woonlinie és társai kontra Bizottság ítélet (C‑414/15 P, EU:C:2017:215, 46. pont); 2017. március 15‑i Stichting Woonpunt és társai kontra Bizottság ítélet (C‑415/15 P, EU:C:2017:216, 46. pont).</p>
</body>
</html>
