<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><CONCLUSION NNC="YES" xmlns:fmx="http://opoce" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.58-20161101.xd"><BIB.CONCLUSION><REF.CASE FILE="n.a."><NO.CASE>C-99/17 P</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62017CC0099</NO.CELEX><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:238">EU:C:2018:238</NO.ECLI><NO.SEQ>0001</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>1</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>18</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>18</PAGE.TOTAL></BIB.CONCLUSION><CURR.TITLE><PAGE.HEADER><P><HT TYPE="SC">Wathelet főtanácsnok indítványa – C‑99/17. P. sz. ügy</HT></P><P><HT TYPE="SC">Infineon Technologies kontra Bizottság</HT></P></PAGE.HEADER></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">Melchior Wathelet</HT></P><P><HT TYPE="UC">Főtanácsnok indítványa</HT></P><P>Az ismertetés napja: <DATE ISO="20180412">2018. április 12.</DATE><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0001"><P>Eredeti nyelv: francia.</P></NOTE></P></TI><STI><P><HT TYPE="BOLD">C‑99/17. P. sz. ügy</HT></P><P>Infineon Technologies AG</P><P>kontra</P><P>Európai Bizottság</P></STI></TITLE><INTERMEDIATE><INDEX IDX.CLOSE="”" SEPARATOR=" – " IDX.OPEN="„"><KEYWORD>Fellebbezés</KEYWORD><KEYWORD>Kartellek</KEYWORD><KEYWORD>A kártyachipek európai piaca</KEYWORD><KEYWORD>Kétoldalú kapcsolatok hálózata az árcsökkentésben részesülni kívánó ügyfeleknek adandó válaszok összehangolása érdekében</KEYWORD><KEYWORD>A bizonyítékok eredetiségének vitatása</KEYWORD><KEYWORD>A bírósági felülvizsgálat terjedelme</KEYWORD><KEYWORD>Korlátlan felülvizsgálati jogkör</KEYWORD></INDEX></INTERMEDIATE><CONTENTS.CONCLUSION><NP.ECR IDENTIFIER="NP0001"><NO.P>1.</NO.P><TXT>A jelen fellebbezéssel az Infineon Technologies AG (a továbbiakban: fellebbező) az Európai Unió Törvényszéke <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20161215">2016. december 15‑i</DATE> <NAME.CASE>Infineon Technologies kontra Bizottság</NAME.CASE> ítéletének (<NO.CASE>T‑758/14</NO.CASE>, nem tették közzé, a továbbiakban: megtámadott ítélet, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2016:737">EU:T:2016:737</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>) hatályon kívül helyezését kéri, amellyel a Törvényszék elutasította az elsődlegesen az EUMSZ 101. cikk és (az Európai Gazdasági Térségről [EGT] szóló) megállapodás 53. cikke alkalmazására irányuló eljárásra vonatkozó <DATE ISO="20140903">2014. szeptember 3‑i</DATE> C(2014) 6250 final bizottsági határozat (AT.39574 – <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0001" ID="QS0001"/>kártyachipek<QUOT.END REF.START="QS0001" CODE="201D" ID="QE0001"/> ügy) (a továbbiakban: vitatott határozat) megsemmisítésére, és másodlagosan a fellebbezővel szemben kiszabott bírság összegének csökkentésére irányuló keresetét.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0002"><NO.P>2.</NO.P><TXT>A Bíróság kérésének megfelelően a jelen indítvány a fellebbező által a fellebbezésének alátámasztása érdekében felvetett két jogkérdésre összpontosít. E két kérdés egyrészt a korlátlan felülvizsgálati jogkör gyakorlására vonatkozó feltételekre, másrészt az Európai Bizottság birtokában lévő bizonyítékok eredetiségének vitatására vonatkozik.</TXT></NP.ECR><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">I.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Jogi háttér</HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Az 1/2003 rendelet</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0003"><NO.P>3.</NO.P><TXT>Az [EUMSZ 101.] és [EUMSZ 102. cikkben] meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, <DATE ISO="20021216">2002. december 16‑i</DATE> 1/2003/EK tanácsi rendelet<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0002"><P><REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="001" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="2003">HL 2003. L 1., 1. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 2. kötet, 205. o.</P></NOTE> 31. cikke értelmében <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0002" ID="QS0002"/>[a] Bíróság korlátlan jogkörrel rendelkezik az olyan határozatok felülvizsgálatára, amelyekben a Bizottság bírságot vagy kényszerítő bírságot határozott meg. A Bíróság törölheti, csökkentheti vagy növelheti a kiszabott bírság vagy kényszerítő bírság összegét<QUOT.END REF.START="QS0002" CODE="201D" ID="QE0002"/>.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="2"?><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">B.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A bírságkiszabási iránymutatás</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0004"><NO.P>4.</NO.P><TXT>Az 1/2003 rendelet 23. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott bírságok megállapításáról szóló iránymutatás<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0003"><P><REF.DOC.OJ COLL="C" NO.OJ="210" PAGE.FIRST="2" DATE.PUB="2006">HL 2006. C 210., 2. o.</REF.DOC.OJ></P></NOTE> (a továbbiakban: bírságkiszabási iránymutatás) <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0003" ID="QS0003"/>A [bírság] alapösszeg[ének] korrigálása<QUOT.END REF.START="QS0003" CODE="201D" ID="QE0003"/> cím alatt a következőket tartalmazza:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0004" ID="QS0004"/>[…]</P><P>B. Enyhítő körülmények</P><PARAG IDENTIFIER="023.029"><NO.PARAG>29.</NO.PARAG><ALINEA><P>A bírság alapösszege csökkenthető, ha a Bizottság enyhítő körülményeket állapít meg, mint például:</P><LIST TYPE="NDASH"><ITEM><P>[…]</P></ITEM><ITEM><P>[…]</P></ITEM><ITEM><P>amikor az érintett vállalat bizonyítékkal szolgál arra, hogy részvétele a jogsértésben kifejezetten csekély, és következésképpen bizonyítani tudja azt is, hogy mialatt részt vett a jogsértő megállapodásban [helyesen: megállapodásokban], a piacon versenyző magatartás tanúsításával hatékony módon elkerülte azok végrehajtását; annak puszta ténye, hogy egy vállalkozás a jogsértésben rövidebb ideig vett részt, mint a többi vállalkozás, nem számít enyhítő körülménynek, hiszen ez a tény már az alapösszegben is tükröződik;</P></ITEM></LIST><P>[…]<QUOT.END REF.START="QS0004" CODE="201D" ID="QE0004"/></P></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">II.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A jogvita előzményei</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0005"><NO.P>5.</NO.P><TXT>A jogvita előzményei és a vitatott határozat lényeges elemei a megtámadott ítélet 1–40. pontjában kerültek kifejtésre. Ezeket a következőképpen lehet összegezni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0006"><NO.P>6.</NO.P><TXT>A Bizottságot <DATE ISO="20080422">2008. április 22‑én</DATE> tájékoztatták a Renesas Technology Corp. és leányvállalatai (a továbbiakban: Renesas) által létrehozott kartell fennállásáról a kártyachipek ágazatában; a társaság azt kérte, hogy mentesüljön a bírság alól a kartellügyek esetében a bírságok alóli mentességről és a bírságok csökkentéséről szóló bizottsági közlemény<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0004"><P><REF.DOC.OJ COLL="C" NO.OJ="298" PAGE.FIRST="17" DATE.PUB="2006">HL 2006. C 298., 17. o.</REF.DOC.OJ></P></NOTE> (a továbbiakban: engedékenységi közlemény) alapján. A Bizottság, miután ezen ágazat több társaságának helyiségeiben be nem jelentett helyszíni vizsgálatokat foganatosított, és miután felvilágosítást kért tőlük, <DATE ISO="20110328">2011. március 28‑án</DATE> eljárást indított az 1/2003 rendelet 11. cikkének (6) bekezdése alapján a Koninklijke Philips NV és a Philips France (a továbbiakban: Philips), a Renesas, valamint a Samsung Electronics CO., Ltd és a Samsung Semiconductor Europe GmbH (a továbbiakban együtt: Samsung) ellen.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0007"><NO.P>7.</NO.P><TXT>2011 áprilisában a Bizottság egyeztetéseket kezdett a Renesasszal, a Samsunggal és a Philipsszel a Bizottság által az [EUMSZ 101.] és [EUMSZ 102. cikk] alapján folytatott eljárásokról szóló, <DATE ISO="20040407">2004. április 7‑i</DATE> 773/2004/EK bizottsági rendelet<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0005"><P><REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="123" PAGE.FIRST="18" DATE.PUB="2004">HL 2004. L 123., 18. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet 3. kötet, 81. o.</P></NOTE> 10a. cikke értelmében vett vitarendezés érdekében. Ezen egyeztetések 2012 októberében felfüggesztésre kerültek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0008"><NO.P>8.</NO.P><TXT><DATE ISO="20130418">2013. április 18‑án</DATE> a Bizottság kifogásközlést küldött a Renesas, a Hitachi, a Mitsubishi Electric Corp., a Samsung, a fellebbező és a Philips részére. <DATE ISO="20131120">2013. november 20‑án</DATE> meghallgatásra került sor.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="3"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0009"><NO.P>9.</NO.P><TXT><DATE ISO="20140903">2014. szeptember 3‑án</DATE> a Bizottság elfogadta a vitatott határozatot. E határozatban a Bizottság megállapította, hogy négy vállalkozás, nevezetesen a fellebbező, a Philips, a Renesas és a Samsung az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdésébe és az EGT‑Megállapodás 53. cikkébe ütköző egységes és folyamatos jogsértésben vett részt az EGT‑re kiterjedően a kártyachipek ágazatában (a továbbiakban: szóban forgó jogsértés). A <DATE ISO="20030924">2003. szeptember 24.</DATE> és <DATE ISO="20050908">2005. szeptember 8.</DATE> között lezajlott e jogsértés a mobiltelefonok SIM‑kártyájában, a bankkártyákban, a személyi igazolványokban és útlevelekben, a fizetős televízió vételére alkalmas kártyákban és egyéb más alkalmazásokban használt kártyachipekre vonatkozott.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0010"><NO.P>10.</NO.P><TXT>A szóban forgó jogsértés idején a kártyachipek piacát – amely két szegmenst foglalt magában, nevezetesen a SIM‑kártyákban (elsősorban mobiltelefonokban) használt chipeket és a nem SIM‑kártyákban (bank, biztonság és azonosítás céljára) használt chipeket – folyamatos árzuhanás, a chipkártyák gyártóinak fő ügyfelei által az árak tekintetében való nyomásgyakorlás, továbbá a kereslet és a kínálat közötti egyensúlytalanság jellemezte, amely a kereslet növekedéséből, és az állandó és gyors technológiai fejlődésből, valamint az ügyfelekkel folytatott szerződéses tárgyalások struktúrájából eredt.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0011"><NO.P>11.</NO.P><TXT>A szóban forgó jogsértés a vitatott határozat címzettjei közötti bilaterális kapcsolati hálóra támaszkodott, amely kapcsolatok vagy találkozók, vagy telefonos megbeszélések formájában valósultak meg, és 2003 és 2004 során heti rendszerességűek voltak. A Bizottság szerint a jogsértés résztvevői árrögzítésre irányuló kapcsolatfelvételek révén egyeztették a kártyachipekre vonatkozó árpolitikájukat, nevezetesen a fő ügyfeleknek javasolt konkrét árak, a minimális árak és az irányárak tekintetében, továbbá információkat cseréltek nem csupán a következő félévre vonatkozó árak alakulása és az árrögzítésre vonatkozó szándékok, de a gyártási kapacitás és annak használata, a jövőbeli piaci magatartás, valamint a közös ügyfelek szerződéseinek tárgyalása tekintetében is. Az összejátszásra irányuló kapcsolatfelvételek ütemezése, amelynek listája a vitatott határozat 4. táblázatában szerepel, a gazdasági ciklus ütemét követte. Tekintve a céljukat és az időpontot, amikor sorra kerültek, a Bizottság összefüggést állapított meg e kétoldalú kapcsolatok között. Továbbá ezek alkalmával a vállalkozások néha nyíltan említést tettek más kétoldalú kapcsolatokra a szóban forgó jogsértés résztvevői között, és az összegyűjtött információkat átadták a versenytársaknak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0012"><NO.P>12.</NO.P><TXT>A Bizottság a szóban forgó jogsértést egységes és folyamatos jogsértésnek minősítette. Az összejátszásra irányuló kapcsolatok ugyanis kiegészítő jelleggel összekapcsolódtak. Kölcsönhatásuk révén egy egységes céllal bíró átfogó terv keretében hozzájárultak a versenyellenes hatások összességének megvalósításához.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0013"><NO.P>13.</NO.P><TXT>A Bizottság szerint a Samsung, a Renesas és a Philips tudomással bírt a jogsértésről a maga teljességében. A fellebbező felelősségét ellenben csak annyiban állapították meg e jogsértésért, amennyiben a Samsunggal és a Renesasszal összejátszásra irányuló magatartásokban vett részt, mivel nem volt bizonyíték arra, hogy a Philipsszel is kapcsolatban volt vagy hogy szubjektív módon olyan benyomása volt, hogy részt vesz a szóban forgó jogsértés egészében.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0014"><NO.P>14.</NO.P><TXT>Végül a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a szóban forgó vállalkozások magatartásának célja az Unión belüli versenykorlátozás volt, és számottevő hatása volt a tagállamok közötti és az EGT‑Megállapodásban részes felek közötti kereskedelemre.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0015"><NO.P>15.</NO.P><TXT>A kiszabott bírságoknak az 1/2003 rendelet 23. cikke (2) bekezdésének és a bírságkiszabási iránymutatásnak megfelelően történő kiszámítása érdekében a Bizottság kifejtette, hogy a szóban forgó jogsértést szándékosan követték el. Az alapösszeg kiszámításához a kartellel érintett termékek – a vállalkozások által a szóban forgó jogsértésben történő aktív részvételük hónapjai során megvalósított – eladásainak tényleges értékén alapuló éves eladások értékét vette figyelembe. A szóban forgó jogsértéshez 16%‑os súlyossági együtthatót alkalmazott. A Philips esetén 11 hónap és 17 nap, a fellebbező esetén 18 hónap és 7 nap, a Renesas esetén 23 hónap és 2 nap, a Samsung esetén pedig 23 hónap és 15 nap időtartamot vett figyelembe. Az eladások értékének 16%‑át alkalmazta együtthatóként kiegészítő összeg címén.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="4"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0016"><NO.P>16.</NO.P><TXT>Az enyhítő körülmények címén a Bizottság a fellebbezőre kirótt bírság összegét 20%‑kal csökkentette arra a tényre tekintettel, hogy ez utóbbi a szóban forgó jogsértésért csak annyiban volt felelős, amennyiben a Samsunggal és a Renesasszal részt vett összejátszásra irányuló megállapodásokban, de a Philipsszel nem. Az engedékenységi közlemény alapján a Renesast mentesítette a bírság alól, és a Samsung bírságának összegét 30%‑kal csökkentette.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0017"><NO.P>17.</NO.P><TXT>A vitatott határozat 1. cikkében a Bizottság megállapította, hogy a következő vállalkozások az EGT területére kiterjedően a kártyachipek ágazatában részt vettek az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdésébe és az EGT‑Megállapodás 53. cikkébe ütköző egységes és folyamatos jogsértésben:</TXT><P><LIST TYPE="NDASH"><ITEM><P>a fellebbező <DATE ISO="20030924">2003. szeptember 24</DATE>‑től <DATE ISO="20050331">2005. március 31‑ig</DATE> <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0005" ID="QS0005"/>a Samsunggal és a Renesasszal való összehangolásra tekintettel<QUOT.END REF.START="QS0005" CODE="201D" ID="QE0005"/> (az 1. cikk a) pontja);</P></ITEM><ITEM><P>a Philips <DATE ISO="20030926">2003. szeptember 26</DATE>‑tól <DATE ISO="20040909">2004. szeptember 9‑ig</DATE> (az 1. cikk b) pontja);</P></ITEM><ITEM><P>a Renesas <DATE ISO="20031007">2003. október 7</DATE>‑től <DATE ISO="20050908">2005. szeptember 8‑ig</DATE> (az 1. cikk c) pontja), és</P></ITEM><ITEM><P>a Samsung <DATE ISO="20030924">2003. szeptember 24</DATE>‑től <DATE ISO="20050908">2005. szeptember 8‑ig</DATE> (az 1. cikk d) pontja).</P></ITEM></LIST></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0018"><NO.P>18.</NO.P><TXT>A vitatott határozat 2. cikkében a Bizottság a fellebbezőre <FT TYPE="NUMBER">82784000</FT> euró (a 2. cikk a) pontja), a Philipsre <FT TYPE="NUMBER">20148000</FT> euró (a 2. cikk b) pontja), a Renesasra 0 euró (a 2. cikk c) pontja) és a Samsungra <FT TYPE="NUMBER">35116000</FT> euró (a 2. cikk d) pontja) összegű bírságot szabott ki.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">III.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A Törvényszék előtti eljárás és a megtámadott ítélet</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0019"><NO.P>19.</NO.P><TXT>A Törvényszék Hivatalához <DATE ISO="20141113">2014. november 13‑án</DATE> benyújtott keresetlevelével (a továbbiakban: megsemmisítés iránti keresetlevél) a fellebbező keresetet indított elsődlegesen a vitatott határozat megsemmisítése iránt, másodlagosan pedig a vele szemben kiszabott bírság összegének csökkentése iránt.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0020"><NO.P>20.</NO.P><TXT>Keresetének alátámasztására a fellebbező hat jogalapra hivatkozott. A Törvényszék a megtámadott ítélettel elutasította e jogalapokat, és ebből következően a fellebbező keresetének egészét.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0021"><NO.P>21.</NO.P><TXT>A Törvényszék előtt felhozott, a védelemhez való jog tiszteletben tartására és a megfelelő ügyintézés elvére vonatkozó első két jogalapjával a fellebbező bírálta többek között a Samsung által 2012‑ben rendelkezésre bocsátott bizonyíték eljárási kezelését, nevezetesen e társaság <DATE ISO="20031103">2003. november 3‑án</DATE> kelt belső elektronikus levelét, amelynek egyébiránt vitatta az eredetiségét.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0022"><NO.P>22.</NO.P><TXT>Ebben az összefüggésben az első jogalap alátámasztására felhozott második kifogás értékelésekor a Törvényszék a megtámadott ítélet 76–80. pontjában lényegében megállapította, hogy a Bizottságnak a közigazgatási eljárás során közölnie kellett volna a fellebbezővel ezen elektronikus levél eredetiségére vonatkozó saját <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0006" ID="QS0006"/>tudományos értékeléseit<QUOT.END REF.START="QS0006" CODE="201D" ID="QE0006"/>. Ezen értékelések ugyanis terhelő bizonyítékoknak minősültek, mivel a Bizottságot annak megállapítására indították, hogy ezen elektronikus levél hiteles bizonyítéknak minősül a fellebbezőnek a szóban forgó jogsértésben való részvételére vonatkozóan. A Törvényszék azonban ezen ítélet 85. pontjában megállapította, hogy az említett értékelések fellebbezővel történő közlésének elmulasztása nem befolyásolta a Bizottság által a vitatott határozatban megállapított eredményt, így az említett ítélet 86. pontjában elutasította a fellebbező kifogását.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="5"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0023"><NO.P>23.</NO.P><TXT>Annyiban, amennyiben a fellebbező a Samsung valamely alkalmazottja nyilatkozatának bizonyító erejét vitatta, mivel egy hamis nyilatkozat a Koreai Köztársaságban nem minősül bűncselekménynek, és mivel az ügylet meghiúsulását követően a Samsungnak különös érdeke fűződött a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0007" ID="QS0007"/>tények megszépítéséhez<QUOT.END REF.START="QS0007" CODE="201D" ID="QE0007"/>, a Törvényszék a megtámadott ítélet 93. pontjában lényegében úgy ítélte meg, hogy a Samsung mint az engedékenységi közlemény alkalmazását kérelmező fél hamis nyilatkozat esetén ezen engedékenység előnyei elvesztésének teszi ki magát.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0024"><NO.P>24.</NO.P><TXT>A Törvényszék szintén elutasította a fellebbező által a második jogalap keretében felhozott, azon alapuló érvet, hogy a Bizottságnak a <DATE ISO="20031103">2003. november 3‑i</DATE> levél elektronikus változatáról független szakvéleményt kellett volna kérnie az annak eredetiségére vonatkozó érvényes bizonyíték hiányában. A megtámadott ítélet 118. pontjában a Törvényszék a válaszát azzal az indokkal alapította ezen érvre, hogy a Bizottság bizonyos mérlegelési mozgástérrel rendelkezik a további foganatosítandó intézkedésekről történő döntést illetően, és hogy a jelen esetben a fellebbező nem bizonyította – a rendelkezésére bocsátott szakvéleményeket és a saját tudományos értékeléseit figyelembe véve – egy ilyen kérelem szükségességét.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0025"><NO.P>25.</NO.P><TXT>Az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdésének megsértésén alapuló, négy részre osztott harmadik jogalap vizsgálatának keretében a Törvényszék megvizsgálta különösen a fellebbezőnek a Samsung által rendelkezésre bocsátott bizonyítékok hitelességének hiányára és a fellebbező által elkövetett jogsértés fennállásának bizonyítékára vonatkozó állításait.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0026"><NO.P>26.</NO.P><TXT>E tekintetben a megtámadott ítélet 143–158. pontjában a Törvényszék megvizsgálta a fellebbezőnek a harmadik jogalap alátámasztása érdekében a második rész keretében hivatkozott, a Samsung által rendelkezésre bocsátott bizonyítékok hitelességének vitatására irányuló érveit.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0027"><NO.P>27.</NO.P><TXT>Először is a Törvényszék ezen ítélet 143. és 144. pontjában ezen érveket mint megalapozatlanokat elutasította arra hivatkozással, hogy még ha feltételezzük is, hogy úgy kell tekinteni, hogy a Samsung nem hiteles tanú, és az általa rendelkezésre bocsátott valamennyi nyilatkozatot és okirati bizonyítékot mellőzni kell, ez nem kérdőjelezi meg a Bizottság értékeléseit, amelyek a Renesas által szolgáltatott olyan nyilatkozatokon és okirati bizonyítékokon alapulnak, amelyek bizonyítják, hogy a fellebbezőnek versenyellenes kapcsolatai voltak az utóbbival, mint például az, amelyre <DATE ISO="20050331">2005. március 31‑én</DATE> került sor. A Törvényszék e tekintetben az ítéletének 193–201. pontjára utalt, kifejtve, hogy az említett ítélet 197–206. pontjában a Törvényszék megvizsgálta és elutasította a fellebbező ez utóbbi kapcsolatot vitató érveit.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0028"><NO.P>28.</NO.P><TXT>Másodszor és <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0008" ID="QS0008"/>a teljesség kedvéért<QUOT.END REF.START="QS0008" CODE="201D" ID="QE0008"/> a Törvényszék megvizsgálta és elutasította a megtámadott ítélet 145–157. pontjában a fellebbezőnek a Samsung mint tanú hitelességének és ez utóbbi nyilatkozatai és bizonyítékai hitelességének vitatására irányuló kifogásait.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0029"><NO.P>29.</NO.P><TXT>Ebben az összefüggésben egyrészt a Törvényszék többek között megjegyezte, hogy a fellebbező, mivel nem vitatta a Bizottság azon értékeléseit, amelyek szerint a Samsung nyilatkozatait és bizonyítékait a kartell más tagjai – különösen a Renesas és az NXP<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0006"><P>A vitatott határozatból kiderül, hogy az NXP a létrehozásától, <DATE ISO="20060929">2006. szeptember 29</DATE>‑től kezdődően átvette a Philips tevékenységeit. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az NXP nem vett részt a szóban forgó jogsértésben.</P></NOTE> – megerősítették, valamennyi, a Samsung mint megbízható tanú lejáratására irányuló érvet mint hatástalant el kell utasítani (a megtámadott ítélet 146–149. pontja). Másrészt a Törvényszék válaszolt a fellebbezőnek a Bizottság azon bizonyítékai megbízhatóságára vonatkozó kifogásaira, amelyek a <DATE ISO="20031103">2003. november 3‑i</DATE> és <DATE ISO="20031107">7‑i</DATE> kapcsolatokat bizonyították (a megtámadott ítélet 152–157. pontja).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0030"><NO.P>30.</NO.P><TXT>A megtámadott ítélet 159–208. pontjában a Törvényszék megvizsgálta az e jogalap alátámasztása érdekében hivatkozott és az EUMSZ 101. cikk megsértésének bizonyítására vonatkozó harmadik részt. A fellebbező azt állította, hogy a versenytársaival való tizenegy kapcsolatfelvétel közül egyik sem sértette e rendelkezést. Ebben az összefüggésben a Törvényszék a megtámadott ítélet 160. pontjában<?PAGE NO="6"?> kifejtette, hogy <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0009" ID="QS0009"/>a [fellebbező] nem vitatja a Bizottság azon megállapítását, amely szerint az árakat főszabály szerint évente meghatározták, ami egyébiránt kitűnik azokból a megbeszélésekből, amelyekben a [fellebbező] részt vett. E körülmények között elegendő 2003–2005‑ig megvizsgálni, hogy a [fellebbező] részt vett‑e egy vagy adott esetben két versenyellenes megbeszélésen a Samsunggal vagy a Renesasszal e három év mindegyike során, ahhoz, hogy az EUMSZ 101. cikk megsértését vagy annak hiányát meg lehessen állapítani<QUOT.END REF.START="QS0009" CODE="201D" ID="QE0009"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0031"><NO.P>31.</NO.P><TXT>E körülmények között a Törvényszék úgy ítélte meg, hogy előzetesen célszerű vizsgálni a fellebbező és a Samsung vagy a Renesas közötti öt kapcsolatot, nevezetesen a <DATE ISO="20030924">2003. szeptember 24‑i</DATE> (első kapcsolat), a <DATE ISO="20031103">2003. november 3‑i</DATE> (második kapcsolat), a <DATE ISO="20040318">2004. március 18‑i</DATE> (hatodik kapcsolat), a <DATE ISO="20040601">2004. június 1</DATE>‑jétől 8‑ig tartó kapcsolatot (hetedik kapcsolat) és a <DATE ISO="20050331">2005. március 31‑i</DATE> kapcsolatot (tizenegyedik kapcsolat); a Bizottság szerint az első és az utolsó kapcsolat jelzi a fellebbező szóban forgó jogsértésben való részvételének kezdetét és végét.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0032"><NO.P>32.</NO.P><TXT>A Törvényszék szerint tehát csak abban az esetben kellett volna vizsgálni, hogy a többi kapcsolatfelvétel – mint például a <DATE ISO="20031117">2003. november 17‑i</DATE>, amelyekről a fellebbező azt állította, hogy nem voltak jogellenesek – hozzájárul‑e, vagy sem, e jogsértés fennállásának megállapításához, ha ezen öt kapcsolat alapján nem lehetett volna megállapítani a szóban forgó jogsértés fennállását.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0033"><NO.P>33.</NO.P><TXT>A Törvényszék ezt követően vizsgálta és elutasította a fellebbező által ezen öt kapcsolatra vonatkozóan előadott érvek összességét.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0034"><NO.P>34.</NO.P><TXT>Közelebbről – a megtámadott ítélet 161–176. pontjában vizsgált – a fellebbező és a Samsung közötti <DATE ISO="20030924">2003. szeptember 24‑i</DATE> kapcsolatot illetően a Törvényszék egyrészt úgy ítélte meg az ítéletének 164–166. pontjában, hogy a szóban forgó információcsere az árak, az aktuális és jövőbeli kapacitások, és a tervezett technológiai fejlődés tekintetében olyan jellegűek – különösen egy olyan piacon, ahol a kínálat és a kereslet koncentrált –, hogy közvetlenül befolyásolják a versenytársak kereskedelmi stratégiáját. A Törvényszék ezen ítélet 168. pontjában kimondta, hogy a fellebbező egyetlen érve sem gyengíti annak megállapítását, amely szerint ő és a Samsung legalábbis beszéltek a következő év előre látható árairól.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0035"><NO.P>35.</NO.P><TXT>Másrészt az említett ítélet 173–175. pontjában a Törvényszék ezen – szerinte érzékeny – információk cseréjét cél általi jogsértésnek minősítette, figyelembe véve a szóban forgó piac gazdasági és jogi összefüggését, amint az a vitatott határozat (59) preambulumbekezdésében kifejtésre került, anélkül, hogy azt a fellebbező a Törvényszék előtt vitatta volna.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0036"><NO.P>36.</NO.P><TXT>Ami konkrétabban a gyártási kapacitásra vonatkozó megbeszéléseket illeti, a Törvényszék ugyanezen ítélet 176. pontjában hozzátette, hogy egyrészt a Bizottság, mivel azonosította azokat az okokat, amelyek miatt úgy vélte, hogy a kapacitásokra vonatkozó információcsere – a piac jellegzetességeire tekintettel – korlátozza a versenyt, nem volt köteles bizonyítani a versenyellenes hatások piacon való fennállását ahhoz, hogy a szóban forgó magatartást jogsértőnek minősítse. Másrészt, még ha feltételezzük is, hogy a kapacitásokra vonatkozó információcsere egyedül önmagában nem volt elegendő egy cél általi jogsértés megállapításához, ugyanakkor a Törvényszék szerint a fellebbező nem kérdőjelezte meg azt a tényt, hogy a Bizottság jogosan állapította meg, hogy a jövőbeli árakra vonatkozó információcsere cél általi jogsértést valósít meg.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0037"><NO.P>37.</NO.P><TXT>A megtámadott ítélet 177–185. pontjában vizsgált, a fellebbező és a Samsung közötti <DATE ISO="20031103">2003. november 3‑i</DATE> kapcsolatot illetően a Törvényszék megjegyezte egyrészt, hogy a fellebbező nem bizonyította, hogy a Bizottság által az elektronikus levél – amelynek eredetiségét a fellebbező vitatta – ugyanazon keltezésű több változata fennállásának igazolására előterjesztett objektív okok tévesek voltak. Mindazonáltal létezik olyan más bizonyítékokból eredő valószínűsítő körülmények csoportja, amelyek szerint a fenti elektronikus levélben említett jogellenes megbeszélésekre sor került. A Törvényszék megvizsgálta a Renesas egyik alkalmazottjának <DATE ISO="20031007">2003. október 7‑i</DATE>, és a Samsung egyik alkalmazottjának <DATE ISO="20031107">2003. november 7‑i</DATE> elektronikus levelét (a megtámadott ítélet 181–183. pontja).</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="7"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0038"><NO.P>38.</NO.P><TXT>Másrészt, válaszul arra az érvelésre, amely szerint a <DATE ISO="20031103">2003. november 3‑i</DATE> kapcsolatfelvétel nem minősült cél általi versenykorlátozásnak, a Törvényszék úgy ítélte meg, hogy elegendő azt megállapítani, hogy a Bizottság nem köteles minden egyes jogellenes megbeszélést illetően bizonyítani, hogy ez utóbbi ilyen korlátozásnak minősül, amennyiben bizonyítja, hogy a szóban forgó magatartások összességükben véve cél általi versenykorlátozásnak minősülnek (a megtámadott ítélet 185. pontja).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0039"><NO.P>39.</NO.P><TXT>A fellebbező és a Samsung közötti <DATE ISO="20040601">2004. június 1</DATE>‑jétől 8‑ig tartó kapcsolatot illetően a Törvényszék a megtámadott ítélet 192–196. pontjában elutasította a fellebbező érveit. A Törvényszék a vitatott határozat (216) preambulumbekezdésére utalva a Samsungtól származó egyik dokumentumra támaszkodott az érzékeny információk cseréje fennállásának megállapításakor.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0040"><NO.P>40.</NO.P><TXT>A fent említett öt kapcsolat vizsgálatát követően a Törvényszék a megtámadott ítélet 207. pontjában megállapította, <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0010" ID="QS0010"/>hogy a Bizottság nem hibázott, amikor úgy vélte, hogy a [fellebbező] a Samsunggal és a Renesasszal <DATE ISO="20030924">2003. szeptember 24.</DATE> és <DATE ISO="20050331">2005. március 31.</DATE> között versenyellenes megbeszéléseken vett részt<QUOT.END REF.START="QS0010" CODE="201D" ID="QE0010"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0041"><NO.P>41.</NO.P><TXT>Válaszul a fellebbező által a harmadik jogalap alátámasztásaként hivatkozott, azon alapuló negyedik részre, hogy – figyelemmel a szóban forgó jogsértés oszthatatlan jellegére – a Törvényszék a vitatott határozatot csak egészben tudja megsemmisíteni, ha megállapítja különösen, hogy a <DATE ISO="20031103">2003. november 3‑i</DATE> és <DATE ISO="20031117">17‑i</DATE> kapcsolat nem volt versenyellenes, a Törvényszék a megtámadott ítélet 211. pontjában úgy vélte, hogy <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0011" ID="QS0011"/>amint az a [megtámadott ítélet] 160. pontjában megállapításra került, a [fellebbező] nem vitatta, hogy a szóban forgó piacon az árak meghatározása főszabály szerint évente történt. Mivel megállapításra került […], hogy a Bizottság nem követett el semmilyen hibát annak megállapításakor, hogy a [fellebbező] öt jogellenes kapcsolatban vett részt 2003 és 2005 között, az, hogy esetleg tévesen jutott arra a következtetésre, hogy az általa figyelembe vett többi – mint például a <DATE ISO="20031103">2003. november 3‑i</DATE> és <DATE ISO="20031117">17‑i</DATE> – kapcsolat valójában nem volt [versenykapcsolat], nem változtatna azon a megállapításon, amely szerint a [fellebbező] egységes és folyamatos jogsértésben vett részt e három év folyamán. Ennélfogva, ellentétben azzal, amit a [fellebbező] a tárgyaláson állít, még akkor is, ha a fent említett öt kapcsolaton kívüli kapcsolatok nem sértették az EUMSZ 101. cikket, az nem változtat azon, hogy a Bizottság a jogilag megkövetelt módon bizonyította a [fellebbező] szóban forgó jogsértésben való részvételét<QUOT.END REF.START="QS0011" CODE="201D" ID="QE0011"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0042"><NO.P>42.</NO.P><TXT>A fellebbező által másodlagosan hivatkozott, az <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0012" ID="QS0012"/>egységes és folyamatos jogsértés<QUOT.END REF.START="QS0012" CODE="201D" ID="QE0012"/> fogalmának téves alkalmazásán alapuló negyedik jogalapot illetően a Törvényszék a megtámadott ítélet 215. pontjában összefoglalta a vitatott határozat (285)–(315) preambulumbekezdését. Ezen ítélet 216–223. pontjában az ilyen jogsértés fennállásának megállapítására és valamely vállalkozás ilyen jogsértésben történő részvételére vonatkozó ítélkezési gyakorlatra is emlékeztetett.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0043"><NO.P>43.</NO.P><TXT>A Törvényszék ezen ítélkezési gyakorlat fényében vizsgálta ezt követően a fellebbező öt kifogását. Közelebbről a Törvényszék egyrészt a megtámadott ítélet 226–232. pontjában elutasított egy, a vitatott határozatban szereplő ellentmondásra vonatkozó kifogást. E határozat indokolásának és rendelkező részének elemzését követően megállapította, hogy <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0013" ID="QS0013"/>a Bizottság, bár a rendelkező részben megállapította – anélkül, hogy az említett határozat négy címzettje között különbséget tett volna –, hogy mind részt vettek a szóban forgó jogsértésben, az említett határozat indokolása egyértelműen utal arra, miszerint a Bizottság úgy vélte, hogy e vállalkozások egységes és folyamatos jogsértésben vettek részt, tekintet nélkül arra a tényre, hogy a fellebbezőt – a másik három szankcionált vállalkozástól eltérően – nem lehetett felelősségre vonni a szóban forgó jogsértés egészéért<QUOT.END REF.START="QS0013" CODE="201D" ID="QE0013"/> (ezen ítélet 229. pontja). A Törvényszék azonban, értelmezve a vitatott határozat rendelkező részét, figyelembe véve annak indokolását, ezen ítélet 231. pontjában kimondta, <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0014" ID="QS0014"/>hogy a rendelkező részt úgy kell érteni, hogy [a Bizottság] nem állapítja meg a fellebbezőnek a szóban forgó jogsértés egészéért való felelősségét – a [vitatott] határozat többi címzettjétől eltérően –, azonban e jogsértésért annyiban őt tartja felelősnek, hogy jogellenes kapcsolatokat tartott fenn a Samsunggal és a Renesasszal. Bár valóban nem szerencsés a [vitatott] határozat rendelkező része szövegének megfogalmazása, […] attól még az említett határozat rendelkező része nincs ellentmondásban az indokolásával<QUOT.END REF.START="QS0014" CODE="201D" ID="QE0014"/>.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="8"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0044"><NO.P>44.</NO.P><TXT>Másrészt ezen ítélet 236–240. pontjában a Törvényszék az egyenlő bánásmód és az arányos bírságkiszabás elvének megsértésén alapuló kifogást is elutasította. Ezen ítélet 239. pontjában nevezetesen elutasította a Bizottság által a fellebbezőnek enyhítő körülmény címén biztosított 20%‑os bírságcsökkentés vitatását, amelyet utóbbi a szóban forgó jogsértésben való korlátozott részvételére tekintettel kapott, azzal az indokkal, hogy <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0015" ID="QS0015"/>a fellebbező nem terjeszt elő semmilyen konkrét érvet, amelyből megállapítható lenne, hogy a bírság összegének 20%‑os csökkentése ne lenne arányos a jelen esetben azzal a ténnyel, hogy a szóban forgó jogsértésben csak részlegesen vett részt<QUOT.END REF.START="QS0015" CODE="201D" ID="QE0015"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0045"><NO.P>45.</NO.P><TXT>A bírság kiszámítását a Törvényszék a fellebbező által hivatkozott ötödik és hatodik jogalap keretében is vizsgálta.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0046"><NO.P>46.</NO.P><TXT>Az ötödik jogalapnak a megtámadott ítélet 255–259. pontjában elvégzett vizsgálata keretében – amely jogalap a bírság téves kiszámításán alapult, mivel a fellebbező állítólag nem vett részt a nem SIM‑kártyákban használt chipekre vonatkozó kapcsolatokban –, a Törvényszék egyrészt megjegyezte, hogy e chipek árát megemlítették a Samsunggal való <DATE ISO="20030924">2003. szeptember 24‑i</DATE> kapcsolatfelvétel során, és a fellebbező érvei azt nem tudták megkérdőjelezni (ezen ítélet 255–256. pontja). Másrészt a Törvényszék hozzátette <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0016" ID="QS0016"/>mindenesetre, […] hogy a [fellebbező] a beadványaiban nem terjeszt elő semmilyen érvet, amely a Bizottság – a [vitatott] határozat (221) preambulumbekezdésében és az észrevételeiben szereplő – értékelésének vitatására irányulna, amely szerint összefüggés van a SIM‑kártyákban használt chipek és a nem SIM‑kártyákban használt chipek között<QUOT.END REF.START="QS0016" CODE="201D" ID="QE0016"/> (az említett ítélet 257. pontja), és mint hatástalant elutasította a fellebbező azon érvét, amely szerint e kétfajta chip nem ugyanazon termékpiachoz tartozott (ugyanezen ítélet 258. pontja).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0047"><NO.P>47.</NO.P><TXT>A bírságkiszabási iránymutatás és az arányosság elvének megsértésén alapuló hatodik jogalap keretében a Törvényszék a megtámadott ítélet 270. pontjában többek között megállapította, hogy a fellebbezővel szemben kiszabott bírság nem sérti az arányosság elvét. A Törvényszék e megállapítást lényegében arra az – ezen ítélet 269. pontjában kimondott – indokra alapította, hogy a fellebbezőre kiszabott bírság összege a forgalmára tekintettel magyarázható, amely sokkal jelentősebb, mint a többi szankcionált vállalkozásé, és csak a szóban forgó jogsértésben való saját részvételének gazdasági jelentőségét tükrözi, kifejtve, hogy a teljes forgalomnak a szóban forgó jogsértéssel érintett termékek eladásából származó része tükrözi a legjobban e jogsértés gazdasági jelentőségét.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">IV.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A felek kérelmei és a Bíróság előtti eljárás</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0048"><NO.P>48.</NO.P><TXT>Fellebbezésében a fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:</TXT><P><LIST TYPE="NDASH"><ITEM><P>helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet;</P></ITEM><ITEM><P>semmisítse meg a vitatott határozatot a fellebbezőre vonatkozó részében;</P></ITEM><ITEM><P>másodlagosan csökkentse a vitatott határozat (457) preambulumbekezdésének a) pontjában a fellebbezővel szemben kiszabott <FT TYPE="NUMBER">82874000</FT> euró összegű bírságot egy arányos összegre;</P></ITEM><ITEM><P>másodlagosan új eljárás lefolytatása céljából utalja vissza az ügyet a Törvényszékhez, és</P></ITEM><ITEM><P>a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.</P></ITEM></LIST></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0049"><NO.P>49.</NO.P><TXT>A Bizottság azt kéri, hogy a Bíróság:</TXT><P><LIST TYPE="NDASH"><ITEM><P>utasítsa el a fellebbezést;</P></ITEM><ITEM><P>másodlagosan utasítsa el a fellebbezővel szemben kiszabott bírság csökkentése iránti kérelmet, és</P></ITEM><?PAGE NO="9"?><ITEM><P>a fellebbezőt kötelezze a költségek viselésére.</P></ITEM></LIST></P></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">V.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A fellebbezésről</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0050"><NO.P>50.</NO.P><TXT>Fellebbezésének alátámasztására a fellebbező három jogalapot hoz fel, amelyek lényegében a fellebbezésének 2. pontjában megfogalmazott <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0017" ID="QS0017"/>három jogkérdésnek<QUOT.END REF.START="QS0017" CODE="201D" ID="QE0017"/> felelnek meg. Így az első jogalap az EUMSZ 263. cikk megsértésén alapul a nem teljes és szelektív bírósági felülvizsgálat miatt. E jogalap keretében merül fel egyes bizonyítékok eredetiségének és a bizonyítási terhet tekintve abból eredő következményeknek a különös kérdése. Ezen első jogalap szervesen kapcsolódik a harmadikhoz, amely a fellebbezőre kiszabott bírság kiszámítását illetően elkövetett téves jogalkalmazáson és a korlátlan felülvizsgálati jogkör megsértésén alapul. Végül a második jogalap az EUMSZ 101. cikk alkalmazására, és pontosabban a cél általi versenykorlátozás és az egységes és folyamatos jogsértés fogalmára irányul.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0051"><NO.P>51.</NO.P><TXT>A Bíróság által a jelen indítványban kezelni kívánt jogkérdéseket a harmadik jogalappal összefüggő első jogalap első két része érinti. Amint ugyanis azt a jelen indítvány 2. pontja jelzi, e jogkérdések egyrészt a hatékony bírósági felülvizsgálat követelményére vonatkoznak, mivel e kérdés jelen esetben a korlátlan felülvizsgálati jogkör gyakorlásához kapcsolódik, és másrészt a Bizottság által elfogadott bizonyítékok eredetiségének vitatására.</TXT></NP.ECR><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A hatékony bírósági felülvizsgálatról és a korlátlan felülvizsgálati jogkörről (a harmadik jogalappal összefüggő első jogalap első része)</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">1.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A felek érvelése</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0052"><NO.P>52.</NO.P><TXT>A fellebbező fellebbezése első jogalapjának első részével különösen a megtámadott ítélet 160. pontjának következtetéseit vitatja, amely a fellebbező által elégtelennek ítélt felülvizsgálat kiindulópontjának minősül.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0053"><NO.P>53.</NO.P><TXT>A fellebbező lényegében felrója a Törvényszéknek, hogy csak ötöt vizsgált a Bizottság által megállapított tizenegy állítólagos jogellenes kapcsolatból, holott ő valamennyit vitatta. Márpedig a Bizottság valamelyik vitatott kapcsolatra vonatkozó értékelésének jogellenessége miatt meg kellett volna semmisíteni a Bizottság által a vitatott határozatban tett vonatkozó megállapításokat.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0054"><NO.P>54.</NO.P><TXT>A fellebbező tehát úgy véli, hogy a Törvényszék által foganatosított bírósági felülvizsgálat – a megtámadott ítélet 160. pontjában kifejtett feltételek mellett – hiányos és szelektív, és ebből következően ellentétes az EUMSZ 263. cikkel. E részleges felülvizsgálat miatt a megtámadott ítélet sérti az indokolási kötelezettséget is.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0055"><NO.P>55.</NO.P><TXT>A vizsgált kapcsolatok továbbá elégtelenek a fellebbező által elkövetett valamely egységes és folyamatos jogsértés megállapításának alátámasztásához.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0056"><NO.P>56.</NO.P><TXT>Végül egy ilyen szelektív felülvizsgálat nem tette lehetővé a Törvényszék számára sem azt, hogy az állítólagos jogsértés súlyát teljeskörűen értékelje, sem a kiszabott bírság kellő felülvizsgálatát. Ez utóbbi érvet a fellebbezés – a Törvényszék által a bírság összegének meghatározását érintően elkövetett téves jogalkalmazásra vonatkozó – harmadik jogalapja keretében megismétlik és kifejtik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0057"><NO.P>57.</NO.P><TXT>A Bizottság a fellebbező által hivatkozott valamennyi érv megalapozottságát vitatja.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0058"><NO.P>58.</NO.P><TXT>Ami közelebbről a megtámadott ítélet 160. pontjára vonatkozó kritikát illeti, a Bizottság úgy véli, hogy mivel a fellebbező nem vitatta azt a következtetést, amely szerint a kártyachipek árát főszabály szerint évente határozták meg, a Törvényszék annak vizsgálatára szorítkozhatott, hogy a fellebbező évente legalább egy versenyellenes kapcsolatban részt vett a 2003 és 2005 közötti időszak során.<?PAGE NO="10"?> Elegendő ugyanis, hogy a versenyellenes kapcsolatok gazdasági eredménye azon az időponton túlmenően is kifejti hatásait, amikor megtörténtek. E körülmények között a Törvényszék nem volt köteles indokolni az általa vizsgált öt kapcsolatra vonatkozó választását, sem a fellebbezőnek a többi hat kapcsolatban való részvétele vizsgálatának mellőzését. A fellebbezőnek semmilyen érdeke nem fűződik ahhoz, hogy e címen magyarázatot kapjon.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0059"><NO.P>59.</NO.P><TXT>Továbbá, ellentétben a fellebbező állításával, a Törvényszék megközelítése nem akadályozta őt abban, hogy a jogsértés súlyára és a bírság összegére vonatkozó érvekre megfelelően válaszoljon.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">2.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Elemzés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">a)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Az EUMSZ 101. és EUMSZ 102. cikk alkalmazására vonatkozó eljárásban hozott bizottsági határozatok feletti bírósági felülvizsgálat kettős jellege</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0060"><NO.P>60.</NO.P><TXT>A megtámadott ítélet 160. pontjában a Törvényszék megjegyezte, hogy a fellebbező nem vitatja a Bizottság azon megállapítását, amely szerint az árakat főszabály szerint évente határozták meg. E megállapítás alapján kimondta, hogy <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0018" ID="QS0018"/>elegendő 2003–2005‑ig megvizsgálni, hogy a [fellebbező] részt vett‑e egy vagy adott esetben két versenyellenes megbeszélésen a Samsunggal vagy a Renesasszal e három év mindegyike során, ahhoz, hogy az EUMSZ 101. cikk megsértését vagy annak hiányát meg lehessen állapítani. E körülmények között a Törvényszék úgy ítéli meg, hogy előzetesen célszerű megvizsgálni a fellebbező és a Samsung vagy a Renesas közötti […] öt kapcsolatot; a Bizottság szerint az első és az utolsó kapcsolat a fellebbező szóban forgó jogsértésben való részvételének kezdetét, illetve végét jelzi. Tehát a Törvényszék csak abban az esetben vizsgálja, hogy a többi kapcsolat – mint például a <DATE ISO="20031117">2003. november 17‑i</DATE>, amelyekről a fellebbező a beadványaiban és a tárgyaláson azt állította, hogy nem voltak jogellenesek – hozzájárul‑e, vagy sem, a szóban forgó jogsértés fennállásának megállapításához, ha ezen öt kapcsolat alapján nem lehet megállapítani e jogsértés fennállását<QUOT.END REF.START="QS0018" CODE="201D" ID="QE0018"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0061"><NO.P>61.</NO.P><TXT>Mivel a Törvényszék helybenhagyta a Bizottság által vizsgálatra kiválasztott öt kapcsolat alapján levont következtetéseket, megerősítette a fellebbezőnek a szóban forgó jogsértésben való részvételét, a többi kapcsolat kapcsán hivatkozott érvek vizsgálata nélkül.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0062"><NO.P>62.</NO.P><TXT>A megtámadott ítélet 211. pontjában ugyanis a Törvényszék kimondta, hogy mivel <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0019" ID="QS0019"/>a Bizottság nem követett el semmilyen hibát annak megállapításakor, hogy a [fellebbező] öt jogellenes kapcsolatban vett részt 2003 és 2005 között, az, hogy esetleg tévesen jutott arra a következtetésre, hogy az általa figyelembe vett többi – mint például a <DATE ISO="20031117">2003. november 17‑i</DATE> – kapcsolat valójában nem volt [versenykapcsolat], nem változtatna azon a megállapításon, amely szerint a [fellebbező] egységes és folyamatos jogsértésben vett részt e három év folyamán. Ennélfogva, ellentétben azzal, amit a [fellebbező] a tárgyaláson állít, még akkor is, ha a fent említett öt kapcsolaton kívüli kapcsolatok nem sértették az EUMSZ 101. cikket, az nem változtat azon, hogy a Bizottság a jogilag megkövetelt módon bizonyította a [fellebbező] szóban forgó jogsértésben való részvételét<QUOT.END REF.START="QS0019" CODE="201D" ID="QE0019"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0063"><NO.P>63.</NO.P><TXT>A megtámadott ítélet 160. pontja képezi tehát a fellebbező kritikájának középpontját. A Törvényszéknek – ellentétben a megtámadott ítélet e pontjában foganatosított <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0020" ID="QS0020"/>választásával<QUOT.END REF.START="QS0020" CODE="201D" ID="QE0020"/> – kimerítően kellett volna vizsgálnia a fellebbező által vitatott valamennyi kapcsolatot.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0064"><NO.P>64.</NO.P><TXT>A Bizottság által az EUMSZ 101. és EUMSZ 102. cikk alkalmazására vonatkozó eljárásokban hozott határozatok bírósági felülvizsgálata rendszerének két része van. Egyrészt a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0021" ID="QS0021"/>klasszikus<QUOT.END REF.START="QS0021" CODE="201D" ID="QE0021"/> felülvizsgálaton, az intézmények aktusainak az EUMSZ 263. cikkben létrehozott jogszerűségi vizsgálatán alapul, és másrészt az EUMSZ 261. cikk alapján a felperesek kérelmére a Bizottság által e téren kiszabott szankciók tekintetében a Törvényszék által gyakorolt korlátlan felülvizsgálati jogkörrel egészíthető<?PAGE NO="11"?> ki.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0007"><P>Lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20140710">2014. július 10‑i</DATE> <NAME.CASE>Telefónica és Telefónica de España kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑295/12 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:2062">EU:C:2014:2062</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0042">42.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160121">2016. január 21‑i</DATE> <NAME.CASE>Galp Energía España és társai kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑603/13 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:38">EU:C:2016:38</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0071">71.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20170126">2017. január 26‑i</DATE> <NAME.CASE>Aloys F. Dornbracht kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑604/13 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2017:45">EU:C:2017:45</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0052">52.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">b)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A jogszerűségi vizsgálat terjedelméről</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0065"><NO.P>65.</NO.P><TXT>A jelen esetben a Bizottság a vitatott határozatban megállapította egy egységes és folyamatos jogsértés fennállását. Egy ilyen jogsértést egy több cselekményből álló folyamatos magatartás eredményeként lehet meghatározni, amely cselekmények – azonos, a közös piacon belüli versenyt torzító céljuk alapján – <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0022" ID="QS0022"/>átfogó terv<QUOT.END REF.START="QS0022" CODE="201D" ID="QE0022"/> keretébe illeszkednek, noha egy vagy több elem önmagában, külön‑külön is az EUMSZ 101. cikk megsértésének minősülhet. Egy ilyen jogsértés keretében a Bizottság az e cselekmények miatti felelősséget jogszerűen tudhatja be az összességében figyelembe vett jogsértésben való részvétel alapján.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0008"><P>Lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20040107">2004. január 7‑i</DATE> <NAME.CASE>Aalborg Portland és társai kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑204/00 P, C‑205/00 P, C‑211/00 P, C‑213/00 P, C‑217/00 P és C‑219/00 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2004:6">EU:C:2004:6</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0258">258.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20121206">2012. december 6‑i</DATE> <NAME.CASE>Bizottság kontra Verhuizingen Coppens</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑441/11 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2012:778">EU:C:2012:778</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0041">41.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20130711">2013. július 11‑i</DATE> <NAME.CASE>Team Relocations és társai kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑444/11 P</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:464">EU:C:2013:464</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0049">49.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0066"><NO.P>66.</NO.P><TXT>Egyébiránt a Bíróság kimondta, hogy <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0023" ID="QS0023"/>az a vállalkozás, amely [ilyen egységes és összetett jogsértésben] saját magatartása révén vett részt, amely magatartás az [EUMSZ 101.] cikk (1) bekezdése értelmében vett versenyellenes célú megállapodás vagy összehangolt magatartás fogalmába tartozik, és amely a jogsértés egészének megvalósításához való hozzájárulásra irányul, az említett jogsértésben való részvételének teljes időszakát illetően felelősségre vonható azon magatartásokért is, amelyeket ugyanezen jogsértés keretében más vállalkozások tanúsítottak<QUOT.END REF.START="QS0023" CODE="201D" ID="QE0023"/><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0009"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20121206">2012. december 6‑i</DATE> <NAME.CASE>Bizottság kontra Verhuizingen Coppens</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑441/11 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2012:778">EU:C:2012:778</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0042">42.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20130711">2013. július 11‑i</DATE> <NAME.CASE>Team Relocations és társai kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑444/11 P</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:464">EU:C:2013:464</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0050">50.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0067"><NO.P>67.</NO.P><TXT>Ilyen egységes és folyamatos jogsértés összefüggésében ítélte úgy a Törvényszék, hogy a vitatott határozat jogszerűségét a fellebbezőnek <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0024" ID="QS0024"/>e három év mindegyike során [(tehát 2003‑tól 2005‑ig)]<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0010"><P>A megtámadott ítélet 160. pontja.</P></NOTE><QUOT.END REF.START="QS0024" CODE="201D" ID="QE0024"/> <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0025" ID="QS0025"/>egy vagy adott esetben két versenyellenes megbeszélésen<QUOT.END REF.START="QS0025" CODE="201D" ID="QE0025"/> történő részvételére korlátozva vizsgálhatja, amely kapcsolatok a Bizottság szerint a fellebbező által elkövetett jogsértés kezdetét és végét jelzik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0068"><NO.P>68.</NO.P><TXT>Mivel a Törvényszék e választás kiindulópontjaként megjegyezte, hogy a fellebbező nem vitatja a Bizottság azon értékelését, amely szerint az árakat főszabály szerint évente határozták meg, nem látom itt a szóban forgó jogsértés jellegzetességeinek semmilyen elferdítését.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0069"><NO.P>69.</NO.P><TXT>Az a tény ugyanis, hogy valamely vállalkozás nem vett részt a kartellt képező összes elemben, vagy hogy kisebb szerepet játszott azon aspektusaiban, amelyekben részt vett, irreleváns az általa elkövetett jogsértés létezésének megállapítására nézve; ezeket az elemeket a jogsértés súlyának értékelésekor és adott esetben a bírság megállapításakor kell figyelembe venni.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0011"><P>Lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20040107">2004. január 7‑i</DATE> <NAME.CASE>Aalborg Portland és társai kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑204/00 P, C‑205/00 P, C‑211/00 P, C‑213/00 P, C‑217/00 P és C‑219/00 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2004:6">EU:C:2004:6</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0086">86.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20121206">2012. december 6‑i</DATE> <NAME.CASE>Bizottság kontra Verhuizingen Coppens</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑441/11 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2012:778">EU:C:2012:778</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0045">45.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Téves jogalkalmazás nélkül tudta tehát a Törvényszék a vizsgálatát a jogsértéssel érintett hároméves időszak során tartott öt versenyellenes megbeszélésre korlátozni a jogszerűség vizsgálatának szakaszában.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0070"><NO.P>70.</NO.P><TXT>Kétségtelen, hogy az első jogalap ötödik részében a fellebbező vitatja a Törvényszéknek az árak évenkénti meghatározására vonatkozó előzetes megállapítását.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0012"><P>Lásd a fellebbezés 57. és 58. pontját.</P></NOTE> Az érv számomra mégis elfogadhatatlannak tűnik, mivel az állítás téves jellegére nem hivatkoztak a Törvényszék előtt, holott a Bizottság a vitatott határozatot kifejezetten azon tényre alapította, hogy a kártyachipek árát főszabály<?PAGE NO="12"?> szerint évente határozták meg.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0013"><P>Lásd a tényállás leírásában a vitatott határozat 38–41. pontját; az események leírásában (a kartell szervezésének alapelvei) a vitatott határozat 68., 76. és 77. pontját; az EUMSZ 101. cikk jelen ügyre történő alkalmazásában a vitatott határozat 246. és 297. pontját. Valamely új jogalap elfogadhatatlanságáról lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160512">2016. május 12‑i</DATE> <NAME.CASE>Bank of Industry and Mine kontra Tanács</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑358/15 P</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:338">EU:C:2016:338</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0091">91.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Az említett érv mindenesetre megalapozatlan, mivel a fellebbező nem bizonyít e tekintetben elferdítést. A megtámadott ítélet 160. pontjában annak kimondásával, hogy <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0026" ID="QS0026"/>az árakat <HT TYPE="ITALIC">főszabály szerint</HT> évente határozták meg<QUOT.END REF.START="QS0026" CODE="201D" ID="QE0026"/><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0014"><P>Kiemelés tőlem.</P></NOTE>, a Törvényszék bizonyosan nem határolta be az árak meghatározását úgy, hogy arra kizárólag éves időszakokban került sor.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">c)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A korlátlan felülvizsgálat terjedelméről</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0071"><NO.P>71.</NO.P><TXT>A Törvényszék által gyakorolt felülvizsgálat terjedelmének kérdése azonban más értelemben merül fel számomra a Bizottság által az EUMSZ 101. és EUMSZ 102. cikk alkalmazására vonatkozó eljárásban hozott határozatok bírósági felülvizsgálati rendszerének második szempontja keretében.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0072"><NO.P>72.</NO.P><TXT>Amint ugyanis arra a jelen indítvány 64. pontjában emlékeztettem, az EUMSZ 263. cikken alapuló jogszerűségi vizsgálatot a felperesek kérelmére a Bizottság által kiszabott versenyjogi szankciókat illetően kiegészítheti az EUMSZ 261. cikken alapuló korlátlan felülvizsgálati jogkör gyakorlása.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0015"><P>A jelen esetben egy ilyen kérelem számomra nem tűnik vitathatónak. A fellebbező ugyanis a Törvényszéktől azt kérve, hogy a rá kiszabott bírságot törölje vagy csökkentse, a Törvényszéket vitathatatlanul a korlátlan felülvizsgálati jogkörének gyakorlására kérte (lásd különösen a megsemmisítés iránti keresetlevelének 189. és 192. pontját). Lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20170427">2017. április 27‑i</DATE> <NAME.CASE>FSL és társai kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑469/15 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2017:308">EU:C:2017:308</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0072">72.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); Sharpston főtanácsnok <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>KME Germany és társai kontra Bizottság</NAME.CASE> ügyre vonatkozó indítványa (<NO.CASE>C‑272/09 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:63">EU:C:2011:63</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0078">78.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0073"><NO.P>73.</NO.P><TXT>Márpedig, ha a korlátlan felülvizsgálat nem önálló jogorvoslat, azt mégis a jogszerűségi vizsgálattól elkülönülve kell gyakorolni.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0016"><P>Lásd ebben az értelemben: Muguet‑Poullennec, G., <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0027" ID="QS0027"/>Sanctions prévues par le règlement n<HT TYPE="SUP">o</HT> 1/2003 et droit à une protection juridictionnelle effective: les leçons des arrêts <HT TYPE="ITALIC">KME</HT> et <HT TYPE="ITALIC">Chalkor</HT> de la CJUE<QUOT.END REF.START="QS0027" CODE="201D" ID="QE0027"/>, <HT TYPE="ITALIC">Revue Lamy de la concurrence: droit, économie, régulation</HT>, 2012, 32. szám, 57–78. o.</P></NOTE> Másképp megfogalmazva, nem azért nem kell különös felülvizsgálatot gyakorolni a korlátlan felülvizsgálati jogkör keretében, mert a jogszerűségi vizsgálat nem tárt fel jogellenességet.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0017"><P>Lásd ebben az értelemben: Van Cleynenbreugel, P., <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0028" ID="QS0028"/>Constitutionalizing Comprehensively Tailored Judicial Review in EU Competition Law<QUOT.END REF.START="QS0028" CODE="201D" ID="QE0028"/>, <HT TYPE="ITALIC">The Columbia Journal of European Law</HT>, 2012, 519–545. o., különösen 535. és 536. o; Forrester, I. S., <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0029" ID="QS0029"/>A challenge for Europe’s judges: the review of fines in competition cases<QUOT.END REF.START="QS0029" CODE="201D" ID="QE0029"/>, <HT TYPE="ITALIC">European Law Review</HT>, 2011, 36. kötet, 2. szám, 185–207. o., különösen 195. o.</P></NOTE> Amint arra a jelen indítvány 69. pontjában emlékeztettem, éppen e második vizsgálat során kell figyelembe venni azt a tényt, hogy valamely vállalkozás nem vett részt a kartellt képező összes elemben, vagy hogy kisebb szerepet játszott azon aspektusaiban, amelyekben részt vett.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0074"><NO.P>74.</NO.P><TXT>Határozottan megállapítást nyert ugyanis, hogy <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0030" ID="QS0030"/>a Charta 47. cikke értelmében vett korlátlan felülvizsgálat követelményeinek a bírság tekintetében történő teljesítéséhez az uniós bíróság az EUMSZ 261. cikkben és az EUMSZ 263. cikkben foglalt hatásköreinek gyakorlása során köteles megvizsgálni minden, annak bizonyítására irányuló <HT TYPE="ITALIC">jogi, illetve ténybeli</HT> kifogást, hogy a bírság összege nem felel meg a jogsértés súlyának és időtartamának<QUOT.END REF.START="QS0030" CODE="201D" ID="QE0030"/><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0018"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20140710">2014. július 10‑i</DATE> <NAME.CASE>Telefónica és Telefónica de España kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑295/12 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:2062">EU:C:2014:2062</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0200">200.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; kiemelés tőlem). Lásd továbbá ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20170427">2017. április 27‑i</DATE> <NAME.CASE>FSL és társai kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑469/15 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2017:308">EU:C:2017:308</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0075">75.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>). A jogi szakirodalom kiemelte, hogy a vitatott tények összessége alapos és teljes körű vizsgálatának szükségessége olyan követelmény, amely az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkéből ered, és ebből eredően magában foglalja a hatékony bírói jogvédelemhez való alapvető jogot (lásd ebben az értelemben: Wesseling, R., és van der Woude, M., <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0031" ID="QS0031"/>The Lawfulness and Acceptability of Enforcement of European Cartel Law<QUOT.END REF.START="QS0031" CODE="201D" ID="QE0031"/>, <HT TYPE="ITALIC">World Competition</HT>, 35, 2012/4, 573–598. o., különösen 582. o.). A versenyjogban a hatékony bírói jogvédelemhez való jog követelményeiről lásd továbbá: Van Cleynenbreugel, P., <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0032" ID="QS0032"/>Constitutionalizing Comprehensively Tailored Judicial Review in EU Competition Law<QUOT.END REF.START="QS0032" CODE="201D" ID="QE0032"/>, <HT TYPE="ITALIC">The Columbia Journal of European Law</HT>, 2012, 519–545. o, különösen 5. o.; Bellis, J.‑Fr., <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0033" ID="QS0033"/>La charge de la preuve en matière de concurrence devant les juridictions de l’Union européenne<QUOT.END REF.START="QS0033" CODE="201D" ID="QE0033"/>, in: Mahieu, St. (dir.), <HT TYPE="ITALIC">Contentieux de l’Union européenne</HT>. <HT TYPE="ITALIC">Questions choisies</HT>, Bruxelles, Larcier, coll. Europe(s), 2014, 217–233. o., különösen 217. és 218. o.</P></NOTE>.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="13"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0075"><NO.P>75.</NO.P><TXT>A teljes körű felülvizsgálat e követelményét az egyéniesítés elve és a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0034" ID="QS0034"/>büntetés<QUOT.END REF.START="QS0034" CODE="201D" ID="QE0034"/> fokozatosságának elve is magyarázza, amelyek – Tizzano főtanácsnok szavaival élve – a szankciórendszer két alapelvét jelentik mind büntető, mind közigazgatási területen,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0019"><P>Lásd: Tizzano főtanácsnok <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Dansk Rørindustri és társai kontra Bizottság</NAME.CASE> ügyre vonatkozó indítványa (<NO.CASE>C‑189/02 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2004:415">EU:C:2004:415</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0130">130.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> és implicit módon a Bíróságnak a versenyjogi bírságok összegének meghatározására vonatkozó ítélkezési gyakorlatának részét képezik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0076"><NO.P>76.</NO.P><TXT>A Bíróság ugyanis következetesen kimondja, hogy a bírságok összegének meghatározása érdekében <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0035" ID="QS0035"/>figyelembe kell venni [a jogsértés] időtartamát, és <HT TYPE="ITALIC">az összes olyan tényezőt, amely hatással lehet a [jogsértés] súlyának értékelésére, mint például az egyes vállalkozások magatartása, az összehangolt magatartások létrehozásában játszott szerepük</HT>, az e magatartásokból származó előnyük, a méretük és az érintett termékek értéke, valamint az, hogy az ilyen típusú jogsértések milyen kockázatot jelentenek az [Unió] számára<QUOT.END REF.START="QS0035" CODE="201D" ID="QE0035"/><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0020"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="19830607">1983. június 7‑i</DATE> <NAME.CASE>Musique Diffusion française és társai kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>100/80–103/80</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1983:158">EU:C:1983:158</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0129">129.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); kiemelés tőlem. Lásd a közelmúltból: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20111208">2011. december 8‑i</DATE> <NAME.CASE>Chalkor kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑386/10 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:815">EU:C:2011:815</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0056">56.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0077"><NO.P>77.</NO.P><TXT>Egyébiránt ez nem is lehet másképp, mivel – továbbra is a Bíróság szerint – <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0036" ID="QS0036"/>a jogsértés súlyát egyedileg kell értékelni<QUOT.END REF.START="QS0036" CODE="201D" ID="QE0036"/><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0021"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20130711">2013. július 11‑i</DATE>, <NAME.CASE>Team Relocations és társai kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑444/11 P</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:464">EU:C:2013:464</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0102">102.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0078"><NO.P>78.</NO.P><TXT>Véleményem szerint tehát a Törvényszék csak abban az esetben mentesülhetne a bírósági felülvizsgálat második részének gyakorlása alól, ha a bírság összegének meghatározása céljából hivatkozott körülmények azonosak azokkal, amelyeken a jogszerűségi vizsgálat keretében előadott érvek alapulnak, <HT TYPE="ITALIC">és feltéve, hogy a Törvényszék azokat ez alkalommal mind elutasította</HT>.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0022"><P>Lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20170126">2017. január 26‑i</DATE> <NAME.CASE>Aloys F. Dornbracht kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑604/13 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2017:45">EU:C:2017:45</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0055">55.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0056">56.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0079"><NO.P>79.</NO.P><TXT>Márpedig a jelen esetben e feltételek közül a másodikat véleményem szerint nem tartották be, mivel a Törvényszék úgy döntött, hogy a fellebbező által részletesen vitatott tizenegy kapcsolatból csak ötöt vizsgál a jogszerűségi vizsgálat keretében.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0080"><NO.P>80.</NO.P><TXT>Kétségtelen, hogy a fellebbező a keresetlevelének a bírság csökkentése iránti kérelemre vonatkozó részében a Bizottság azon megállapításaira támaszkodott, amelyek szerint a negyvenegy felsorolt kapcsolatból hétben részt vett.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0023"><P>Lásd a megsemmisítés iránti keresetlevél 167. és 191. pontját.</P></NOTE> Mindazonáltal úgy tűnik számomra, hogy e magatartást a kérelmének másodlagos jellege magyarázza. Mivel a fellebbező elsődlegesen a vitatott határozat megsemmisítését kérte arra hivatkozva, hogy nincs bizonyíték a jogsértő magatartására, másodlagos kérelme – hallgatólagosan, azonban logikusan – azon elvből indul ki, hogy az elődleges érveit nem fogadták el.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0081"><NO.P>81.</NO.P><TXT>Ezen eljárási módszertan nem von le semmit abból a tényből, hogy a Bizottság által a vitatott határozatban beazonosított tizenegy kapcsolat jogsértő jellegére vonatkozó érveknek – megalapozottságuk esetén – esetlegesen hatása lehetett a kiszabott bírság értékelésére, mivel az a tény, hogy valamely vállalkozás kisebb szerepet játszott a jogsértés azon aspektusaiban, amelyekben részt vett, olyan elem, amelyet a jogsértés súlyának értékelésekor, és adott esetben a bírság megállapításakor kell figyelembe venni.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0024"><P>Lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20040107">2004. január 7‑i</DATE> <NAME.CASE>Aalborg Portland és társai kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑204/00 P, C‑205/00 P, C‑211/00 P, C‑213/00 P, C‑217/00 P és C‑219/00 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2004:6">EU:C:2004:6</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0086">86.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20121206">2012. december 6‑i</DATE> <NAME.CASE>Bizottság kontra Verhuizingen Coppens</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑441/11 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2012:778">EU:C:2012:778</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0045">45.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>). Valamely vállalkozás jogsértésben való részvételének viszonylagos súlyát többek között az enyhítő körülmények értékelésekor lehet figyelembe venni (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20130711">2013. július 11‑i</DATE> <NAME.CASE>Team Relocations és társai kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑444/11 P</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:464">EU:C:2013:464</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0104">104.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0106">106.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0082"><NO.P>82.</NO.P><TXT>Márpedig úgy tűnik, hogy a Törvényszék nem adott választ a fellebbező által hivatkozott valamennyi érvre, sem a jogszerűségi vizsgálat szakaszában – amikor a fellebbezőnek csak öt versenyellenes megbeszélésen való részvételét vizsgálta, holott a fellebbező indokolással ellátva vitatta a Bizottság által a vitatott határozatban beazonosított tizenegy kapcsolat jogellenes jellegét –, sem a korlátlan felülvizsgálati jogkörének gyakorlása során, amikor kimondja, hogy a fellebbező <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0037" ID="QS0037"/>megelégszik<?PAGE NO="14"?> […] az arra történő hivatkozással, hogy kisebb szerepet játszott a szóban forgó jogsértésben<QUOT.END REF.START="QS0037" CODE="201D" ID="QE0037"/><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0025"><P>A megtámadott ítélet 263. pontja.</P></NOTE>, és hogy <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0038" ID="QS0038"/>a legmagasabb összegű bírság vele szemben történő kiszabásának oka az, hogy sokkal jelentősebb forgalmat bonyolított, mint a többi szankcionált vállalkozás<QUOT.END REF.START="QS0038" CODE="201D" ID="QE0038"/><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0026"><P>A megtámadott ítélet 269. pontja.</P></NOTE>, mivel a bírság összege a szóban forgó jogsértésben való részvételének gazdasági jelentőségét tükrözi.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0083"><NO.P>83.</NO.P><TXT>Ez utóbbi állítás relevanciájának megkérdőjelezése nélkül, és anélkül, hogy ki lehetne mondani, hogy a Törvényszék más következtetésre jutott volna, ha a fellebbező által megfogalmazott valamennyi kifogást megvizsgálta volna, úgy tűnik, hogy a Törvényszék nem vette jogilag megfelelő módon figyelembe az összes lényeges tényezőt a fellebbezőnek felrótt magatartás súlyának megállapításakor, és nem adott jogilag megkövetelt módon választ a fellebbezőnek a bírság törlésére vagy csökkentésére irányuló érvei összességére. Márpedig a fellebbezés keretében pontosan ez a Bíróság felülvizsgálatának célja.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0027"><P>Lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20050628">2005. június 28‑i</DATE> <NAME.CASE>Dansk Rørindustri és társai kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑189/02 P, C‑202/02 P, C‑205/02 P–C‑208/02 P és C‑213/02 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2005:408">EU:C:2005:408</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0244">244.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">3.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A harmadik jogalappal összefüggő első jogalap első részére vonatkozó következtetés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0084"><NO.P>84.</NO.P><TXT>A harmadik jogalappal összefüggő első jogalap első részének elemzése végén úgy vélem, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor nem vizsgált meg minden egyes érvet, amelyet a fellebbező a Bizottság által a terhére rótt kapcsolatok jogszerűségének bizonyítása érdekében terjesztett elő.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">B.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A bizonyítékok eredetiségének kérdéséről</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">1.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A felek érvelése</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0085"><NO.P>85.</NO.P><TXT>Első jogalapjának második részével a fellebbező felrója a Törvényszéknek, hogy rá telepítette a megtámadott ítélet 118. pontjában a Samsung <DATE ISO="20031103">2003. november 3‑i</DATE> belső elektronikus levelének hamis jellegére vonatkozó bizonyítási terhet. Mivel a Bizottság – amelynek bizonyítania kell a jogsértést – a megfelelő ügyintézés elvének megfelelően és a fellebbező által felvetett komoly kétségekre tekintettel nem bizonyította ezen elektronikus levél eredetiségét, e bizonyítékot elfogadhatatlannak kellett volna nyilvánítani.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0086"><NO.P>86.</NO.P><TXT>A fellebbező legalábbis úgy véli, hogy figyelemmel az általa és a Samsung által előterjesztett észrevételekre, a Bizottság köteles lett volna egy független szakértőt kirendelni az elektronikus levél eredetiségének értékelése érdekében. A kartellekre vonatkozó eljárásokban ezen eljárások büntető jellege miatt még inkább ez a helyzet.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0087"><NO.P>87.</NO.P><TXT>A Bizottság vitatja a fellebbező álláspontját. Valamely bizonyíték eredetiségének vitatása esetén a hitelesség az egyetlen releváns szempont, és bizonyító erejét az ügy összes körülményének fényében kell értékelni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0088"><NO.P>88.</NO.P><TXT>A megfelelő ügyintézés kötelezettsége nem írja elő valamely bizonyíték eredetiségének bizonyítását, így a Bizottság nem köteles független informatikai szakértőt kirendelni.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="15"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0089"><NO.P>89.</NO.P><TXT>A jelen esetben a Törvényszék eleget tenne e követelményeknek a belső elektronikus levél hitelességének a jelen ügy valamennyi körülménye fényében történő értékelésekor, és úgy ítélte meg, hogy a Samsung <DATE ISO="20031103">2003. november 3‑i</DATE> belső elektronikus levelére mint a bizonyítékok csoportjának egy elemére lehet hivatkozni. A Bizottság hozzáteszi, hogy a bizonyítékok elferdítését kivéve, a Törvényszék ilyen ténymegállapításai nem tartoznak a Bíróság felülvizsgálatának hatálya alá.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">2.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Elemzés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">a)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Valamely bizonyíték eredetisége és hitelessége közötti különbségtételről</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0090"><NO.P>90.</NO.P><TXT>Ha a Bizottság bizonyítani tudta, hogy valamely vállalkozás olyan, vállalkozások közötti találkozókon vett részt, amelyeknek nyilvánvalóan versenyellenes jellegük volt, a vállalkozás feladata, hogy az e találkozókon történtekről más magyarázattal szolgáljon.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0028"><P>Lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20121122">2012. november 22‑i</DATE> <NAME.CASE>E.ON Energie kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑89/11 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2012:738">EU:C:2012:738</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0075">75.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0091"><NO.P>91.</NO.P><TXT>E tekintetben <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0039" ID="QS0039"/>az, ha az érintett vállalkozás annak lehetőségére hivatkozik, hogy olyan körülmény állhatott fenn, amely alkalmas lehetett [azon] bizonyítékok bizonyító erejének befolyásolására [amelyekre a Bizottság támaszkodik], nem elegendő ahhoz, hogy a Bizottságnak kelljen bizonyítania, hogy e körülmény a bizonyítékok bizonyító erejét nem befolyásolhatta. Éppen ellenkezőleg, azon eset kivételével, amikor az érintett vállalkozás magának a Bizottságnak a magatartása miatt nem képes ilyen bizonyítékot szolgáltatni, az érintett vállalkozásnak kell a jogilag megkövetelt módon bizonyítania egyrészt az általa hivatkozott körülmény fennállását, másrészt pedig azt, hogy e körülmény kétségessé teszi a Bizottság által hivatkozott bizonyítékok bizonyító erejét<QUOT.END REF.START="QS0039" CODE="201D" ID="QE0039"/><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0029"><P>Lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20121122">2012. november 22‑i</DATE> <NAME.CASE>E.ON Energie kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑89/11 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2012:738">EU:C:2012:738</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0076">76.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0092"><NO.P>92.</NO.P><TXT>Általánosabban, az uniós jogban érvényesülő elv a bizonyítékok szabad értékelésének elve. Ezen elvből következik, hogy az egyetlen olyan releváns tényező, amelyet meg kell vizsgálni, az előterjesztett bizonyítékok hitelessége.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0030"><P>Lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20131219">2013. december 19‑i</DATE> <NAME.CASE>Siemens és társai kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑239/11 P, C‑489/11 P és C‑498/11 P</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:866">EU:C:2013:866</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0128">128.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20170427">2017. április 27‑i</DATE> <NAME.CASE>FSL és társai kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑469/15 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2017:308">EU:C:2017:308</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0038">38.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0093"><NO.P>93.</NO.P><TXT>Ennek érdekében összetett gazdasági értékelések keretében a Bíróság kimondta, hogy az uniós bíróságnak különösen a hivatkozott bizonyítékok tárgyi valószerűségét, megbízhatóságát és koherenciáját kell vizsgálnia.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0031"><P>Lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20111208">2011. december 8‑i</DATE> <NAME.CASE>Chalkor kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑386/10 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:815">EU:C:2011:815</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0054">54.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0094"><NO.P>94.</NO.P><TXT>E szempontok megkérdőjelezése nélkül úgy vélem, hogy valamely bizonyíték eredetiségének a kérdése szükségszerűen megelőzi a hitelességének értékelését: egy nem eredeti bizonyíték nem tekinthető hitelesnek, még ha annak is látszik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0095"><NO.P>95.</NO.P><TXT>Vissza kell térni tehát az alapelvhez, amely a versenyjog területét is beleértve előírja, hogy a jogsértés fennállásával kapcsolatos jogviták esetén a Bizottságra hárul az általa megállapított jogsértések bizonyítása, és azon bizonyítékok előterjesztése, amelyek alkalmasak a jogsértést alkotó tényállás jogilag megkövetelt módon történő bizonyítására.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0032"><P>Lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20121122">2012. november 22‑i</DATE> <NAME.CASE>E.ON Energie kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑89/11 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2012:738">EU:C:2012:738</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0071">71.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Ha a bíróságnak kétségei vannak, azt tehát a jogsértést megállapító határozat címzett vállalkozása javára kell értelmezni.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0033"><P>Lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20121122">2012. november 22‑i</DATE> <NAME.CASE>E.ON Energie kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑89/11 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2012:738">EU:C:2012:738</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0072">72.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0073">73.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><?PAGE NO="16"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0096"><NO.P>96.</NO.P><TXT>Ez konkrétan azt jelenti, hogy ha a Bíróság megállapítja, hogy kétség áll fenn valamely vitatott dokumentum teljességével, és/vagy azzal kapcsolatban, hogy azt jogszerű eszközökkel szerezték‑e, a dokumentumot figyelmen kívül kell hagyni.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0034"><P>Lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="19811217">1981. december 17‑i</DATE> <NAME.CASE>Ludwigshafener Walzmühle Erling és társai kontra Tanács és Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>197/80–200/80, 243/80, 245/80 és 247/80</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1981:311">EU:C:1981:311</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0016">16.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Nincs szó se többről, se kevesebbről, mint a bizonyíték elfogadhatóságának kérdéséről. Márpedig a Bizottság által szolgáltatott bizonyítékokat csak elfogadhatóságuk esetén lehet a hitelességük szempontjából értékelni.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0035"><P>Lásd ebben az értelemben: Bellis, J.‑Fr., <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0040" ID="QS0040"/>La charge de la preuve en matière de concurrence devant les juridictions de l’Union européenne<QUOT.END REF.START="QS0040" CODE="201D" ID="QE0040"/>, in Mahieu, St. (dir.), <HT TYPE="ITALIC">Contentieux de l’Union européenne. Questions choisies</HT>, Bruxelles, Larcier, coll. Europe(s), 2014, 217–233. o., különösen 221. o. Hozzáteszem, hogy bár a Bíróság soha nem ismerte el kifejezetten a versenyjogi jogsértéseket szankcionáló bírságok büntető jellegét, az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) kimondta, hogy a versenyjogi jogsértések szankcionálása céljából kiszabott bírság <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0041" ID="QS0041"/>büntető jellegű, ezért a jelen esetben [az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény] 6. cikkének (1) bekezdését kell alkalmazni, annak büntetőjogi részét<QUOT.END REF.START="QS0041" CODE="201D" ID="QE0041"/> (EJEB, <DATE ISO="20110927">2011. szeptember 27.</DATE>, A. Menarini Diagnostics kontra Olaszország, 43509/08. sz. kereset, CE:ECHR:2011:0927JUD004350908, 44. pont). Annak ellenére, hogy az EJEB a vizsgálatát az elbírálásra hozzá benyújtott ügyre korlátozza, az indokolásának alapja lehetővé teszi az általa megállapított következtetés általánosítását.</P></NOTE></TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">b)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A jelen esetre történő alkalmazás</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0097"><NO.P>97.</NO.P><TXT>A jelen esetben a fellebbező vitatja a Samsung egyik alkalmazottja által <DATE ISO="20031103">2003. november 3‑án</DATE> küldött belső elektronikus levél eredetiségét. Egyrészt e levélnek többféle nyomtatott változata létezik, és másrészt a fellebbező által benyújtott két szakértői vélemény lényegében arra a következtetésre jutott, hogy nem lehet a levél eredetiségét megerősíteni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0098"><NO.P>98.</NO.P><TXT>Ezeket az érveket a fellebbező részletesen kifejtette a megsemmisítés iránti keresetlevelének 68–86. pontjában. Először is egy címzett és <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0042" ID="QS0042"/>másolatbeli<QUOT.END REF.START="QS0042" CODE="201D" ID="QE0042"/> címzett nélküli első nyomtatott változatra hivatkozott, és egy állítólag reggel 3 óra 27 perckor (európai idő szerint) történő küldésre, míg a kifogásolt levélben említett, az Infineon munkavállalójának telefonhívására ugyanazon a napon került sor. Másodszor kiemelte a közölt levél első változata és a két későbbi változat közötti különbségeket, amelyek – ellentétben az első változattal – egy címzettet és hat másolatbeli címzettet tüntettek fel, valamint eltérő küldési időpontokra mutatott rá. Harmadszor a fellebbező hivatkozott egy szakértői véleményre, amelynek értelmében az igénybe vett független szakértő úgy ítélte meg, hogy a <DATE ISO="20031103">2003. november 3‑i</DATE> elektronikus levél nem tekinthető eredetinek minden kétséget kizáróan, amit ugyanaz a szakértő egy második véleményben megerősített.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0099"><NO.P>99.</NO.P><TXT>E tényezők ellenére a Törvényszék a megtámadott ítélet 181. pontjában úgy ítélte meg, hogy a Bizottság <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0043" ID="QS0043"/>jogszerűen juthatott arra a következtetésre, hogy a [fellebbező] részt vett [jogellenes] megbeszéléseken<QUOT.END REF.START="QS0043" CODE="201D" ID="QE0043"/>, különösen arra a tényre támaszkodva, hogy <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0044" ID="QS0044"/>egyetlen szakértői vélemény sem állapította meg, hogy a <DATE ISO="20031103">2003. november 3‑i</DATE> elektronikus levél nem minősül egyidejű eredeti bizonyítéknak, amit egyébiránt a [fellebbező] nem bizonyított a Törvényszék előtt<QUOT.END REF.START="QS0044" CODE="201D" ID="QE0044"/>. A megtámadott ítélet 182. pontjában hozzátette, hogy a fellebbező <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0045" ID="QS0045"/>nem bizonyította, hogy a Bizottság által annak igazolására előterjesztett objektív indokok, hogy ezen elektronikus levélnek több változata is van, tévesek lennének<QUOT.END REF.START="QS0045" CODE="201D" ID="QE0045"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0100"><NO.P>100.</NO.P><TXT>Úgy vélem, hogy a Törvényszék ezáltal tévesen alkalmazta a jogot, mivel nem tartotta be a versenyjogi jogsértések miatt kiszabott bírságok terén előírt bizonyítási követelményeket. Ugyanis, még a valamely elektronikus levél lényeges elemeire – mint a címzettek vagy a küldés időpontja – vonatkozó különbségek figyelembevétele nélkül is, a fellebbező által benyújtott szakértői véleményekből kitűnik, hogy nem lehetett bizonyossággal megállapítani a <DATE ISO="20031103">2003. november 3‑i</DATE> elektronikus levél eredetiségét. E tényezőkkel szembesülve a Törvényszéknek mellőznie kellett volna e bizonyítékot: a Bizottság feladata volt a <DATE ISO="20031103">2003. november 3‑i</DATE> elektronikus levél eredetiségének határozott bizonyítása, adott esetben a fellebbező által indítványozott szakértői intézkedés igénybevételével.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="17"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0101"><NO.P>101.</NO.P><TXT>Mindazonáltal a Törvényszék úgy ítélte meg továbbá, hogy az a tény, hogy a <DATE ISO="20031103">2003. november 3‑i</DATE> elektronikus levélben említett jogellenes megbeszélésekre sor került, más bizonyítékokból is ered, amelyek együtt <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0046" ID="QS0046"/>bizonyítékok csoportjának<QUOT.END REF.START="QS0046" CODE="201D" ID="QE0046"/> minősülnek.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0036"><P>A megtámadott ítélet 181. pontja. Lásd a megtámadott ítélet 183. pontját is.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0102"><NO.P>102.</NO.P><TXT>Márpedig ellentétben azzal a kérdéssel, hogy betartották‑e a bizonyításfelvétel és a bizonyítási teher szabályait, a Bíróságnak nincs hatásköre a tényállás megállapítására, és főszabályként a Törvényszék által az e tényállás alátámasztására elfogadott bizonyítékok vizsgálatára. Amennyiben ugyanis e bizonyítékok megszerzése szabályszerűen történt, valamint az általános jogelveket, továbbá a bizonyítási teherre és a bizonyításfelvételre vonatkozó eljárási szabályokat tiszteletben tartották, kizárólag a Törvényszék feladata annak mérlegelése, hogy a hozzá benyújtott bizonyítékoknak milyen bizonyító erőt tulajdonít. Ez az értékelés ezért – a Törvényszék elé terjesztett bizonyítékok elferdítését kivéve – nem minősül a Bíróság felülvizsgálata alá tartozó jogkérdésnek.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0037"><P>Lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20070125">2007. január 25‑i</DATE> <NAME.CASE>Sumitomo Metal Industries és Nippon Steel kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑403/04 P és C‑405/04 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2007:52">EU:C:2007:52</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0038">38.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0056">56.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20131219">2013. december 19‑i</DATE> <NAME.CASE>Siemens és társai kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑239/11 P, C‑489/11 P és C‑498/11 P</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:866">EU:C:2013:866</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0039">39.</REF.NP.ECR>, <REF.NP.ECR REF="NP0076">76.</REF.NP.ECR>, <REF.NP.ECR REF="NP0077">77.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0129">129.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0103"><NO.P>103.</NO.P><TXT>Következésképpen, még ha a Törvényszék által megállapított tényezők meg is kérdőjelezhetők, olyan ténybeli értékelésekről van szó, amelyek fellebbezés keretében nem tartoznak a Bíróság felülvizsgálati jogkörébe. Mivel a Törvényszék megállapította, hogy más dokumentumok megerősítik a jogellenes megbeszélések megtartását a szóban forgó jogsértésben érintett versenytársak között, a <DATE ISO="20031103">2003. november 3‑i</DATE> elektronikus levél eredetiségére vonatkozó érv mindenesetre hatástalannak bizonyul.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">VI.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Az ügynek a Törvényszék elé való visszautalásáról</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0104"><NO.P>104.</NO.P><TXT>A harmadik jogalappal összefüggő első jogalap első részének elemzése végén úgy vélem, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor nem vizsgált meg minden egyes érvet, amelyet a fellebbező a Bizottság által a terhére rótt kapcsolatok jogszerűségének bizonyítása érdekében terjesztett elő.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0105"><NO.P>105.</NO.P><TXT>Az Európai Unió Bírósága alapokmányának 61. cikke szerint, ha a fellebbezés megalapozott, a Bíróság a Törvényszék határozatát hatályon kívül helyezi. Ha a per állása megengedi, az ügyet maga a Bíróság is érdemben eldöntheti, illetve határozathozatalra visszautalhatja a Törvényszékhez.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0106"><NO.P>106.</NO.P><TXT>A jelen esetben úgy ítélem meg, hogy a per állása nem engedi meg a jogvita érdemben való elbírálását. A fellebbező érvei megalapozottságának vizsgálata ugyanis arra indítaná a Bíróságot, hogy ténykérdésekről olyan tényezők alapján határozzon, amelyeket a Törvényszék nem értékelt a megtámadott ítéletben. Ezenkívül a Bíróság előtt nem vitatták meg a per érdemét érintő tényállításokat.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0107"><NO.P>107.</NO.P><TXT>Az ügyet tehát vissza kell utalni a Törvényszék elé, és a költségekről jelenleg nem kell határozni.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="18"?><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">VII.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Végkövetkeztetés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0108"><NO.P>108.</NO.P><TXT>A fenti megfontolásokra tekintettel és a többi jogalap vizsgálatának sérelme nélkül azt javasolom a Bíróságnak, hogy:</TXT><P><LIST TYPE="NDASH"><ITEM><P>helyezze hatályon kívül az Európai Unió Törvényszéke <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20161215">2016. december 15‑i</DATE> <NAME.CASE>Infineon Technologies kontra Bizottság</NAME.CASE> ítéletét (<NO.CASE>T‑758/14</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2016:737">EU:T:2016:737</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>), mivel a Törvényszék nem vizsgált minden egyes, a fellebbező által annak bizonyítása érdekében előterjesztett érvet, hogy a Bizottság által a terhére megállapított kapcsolatok jogszerűek voltak, és</P></ITEM><ITEM><P>az ügyet utalja vissza a Törvényszék elé, és a költségekről jelenleg ne határozzon.</P></ITEM></LIST></P></NP.ECR></GR.SEQ></CONTENTS.CONCLUSION></CONCLUSION>