European flag

Az Európai Unió
Hivatalos Lapja

HU

L sorozat


2026/1203

2026.6.9.

A BIZOTTSÁG (EU) 2026/1203 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2026. június 8.)

a Kínai Népköztársaságból és az Egyiptomi Arab Köztársaságból származó egyes szőtt és/vagy tűzött üvegrost szövetek behozatalára alkalmazandó, a tengeri létesítményekre szállított, a Marokkói Királyságban feladott, akár a Marokkói Királyságból származóként, akár nem ilyenként bejelentett, és a Törökországban feladott, akár Törökországból származóként, akár nem ilyenként bejelentett egyes szőtt és/vagy tűzött üvegrost szövetek behozatalára is kiterjesztett végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről

A BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: az alaprendelet) és különösen annak 11. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

1.   AZ ELJÁRÁS

1.1.   Előző vizsgálatok és hatályos intézkedések

(1)

A Bizottság (a továbbiakban: a Bizottság) az (EU) 2020/492 bizottsági végrehajtási rendelettel (2) dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) és az Egyiptomi Arab Köztársaságból (a továbbiakban: Egyiptom) származó egyes szőtt és/vagy tűzött üvegrost szövetek (a továbbiakban: üvegrost szövetek) behozatalára (a továbbiakban: az eredeti intézkedések). Az eredeti intézkedések bevezetéséhez vezető vizsgálatra a továbbiakban az „eredeti vizsgálat” fordulattal hivatkozunk.

(2)

A Bizottság az (EU) 2020/776 bizottsági végrehajtási rendelettel (3) végleges kiegyenlítő vámokat vetett ki az üvegrost szövetek behozatalára, és módosította az (EU) 2020/492 végrehajtási rendelettel kivetett dömpingellenes vámok mértékét.

(3)

Az (EU) 2022/806 bizottsági végrehajtási rendelettel (4) a Bizottság kiterjesztette a dömpingellenes és kiegyenlítő vámokat a Kínából és Egyiptomból származó, valamely tagállam kontinentális talapzatán vagy az ENSZ Tengerjogi Egyezménye (a továbbiakban: UNCLOS) alapján kinyilvánított kizárólagos gazdasági övezetében lévő mesterséges szigetre, rögzített vagy úszó létesítményre vagy más szerkezetre szállított üvegrost szövetek behozatalára.

(4)

Az első kijátszásellenes vizsgálatot követően a Bizottság az (EU) 2022/302 (5) és az (EU) 2022/301 bizottsági végrehajtási rendelettel (6) kiterjesztette a dömpingellenes és kiegyenlítő vámokat a Kínából származó, a Marokkói Királyságban (a továbbiakban: Marokkó) feladott, akár Marokkóból származóként, akár nem ilyenként bejelentett üvegrost szövetek behozatalára.

(5)

Az újbóli, visszanyerésre vonatkozó vizsgálatot követően a Bizottság az (EU) 2022/1233 bizottsági végrehajtási rendelettel (7) módosította az Egyiptomból származó üvegrost szövetek behozatalára vonatkozó dömpingellenes vámok mértékét.

(6)

Egy második kijátszásellenes vizsgálatot követően a Bizottság az (EU) 2022/1477 (8) és az (EU) 2022/1478 bizottsági végrehajtási rendelettel (9) kiterjesztette a dömpingellenes és kiegyenlítő vámokat a Törökországban feladott, akár Törökországból származóként, akár nem ilyenként bejelentett üvegrost szövetek behozatalára, kivéve az egyes konkrét török vállalatok által exportált termékeket.

(7)

A részleges időközi vizsgálatot követően az (EU) 2023/2169 (10) és az (EU) 2023/2158 bizottsági végrehajtási rendelet (11) egy további török exportáló gyártót vett fel a mentességet élvező vállalatoknak az (EU) 2022/1477 és az (EU) 2022/1478 bizottsági végrehajtási rendeletekben szereplő jegyzékébe.

(8)

A kínai vállalatok tekintetében a jelenleg hatályos dömpingellenes vámok mértéke 34,0 %-tól 69,0 %-ig terjed.

(9)

Az egyiptomi vállalatok tekintetében a jelenleg hatályos dömpingellenes vámok mértéke valamennyi exportáló gyártó esetében 33,1 %.

1.2.   Hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem

(10)

A közelgő hatályvesztésről szóló értesítés (12) közzétételét követően a Bizottsághoz az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján felülvizsgálati kérelem (a továbbiakban: kérelem) érkezett.

(11)

A felülvizsgálati kérelmet 2025. január 3-án a Tech-Fab Europe e.V. (a továbbiakban: kérelmező) nyújtotta be az üvegrost szövetekkel foglalkozó, az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazat nevében. A felülvizsgálati kérelem azon az indokláson alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping és az uniós gazdasági ágazatot ért kár folytatódásával járna.

1.3.   A hatályvesztési felülvizsgálat megindítása

(12)

Miután az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2025. április 3-án a Bizottság a Kínából és az Egyiptomból (a továbbiakban: érintett országok) származó üvegrost szövetek Unióba történő behozatalára vonatkozóan az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján hatályvesztési felülvizsgálatot indított. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (13) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés).

(13)

A Bizottság 2025. június 13-án hatályvesztési felülvizsgálatot (14) indított a Kínából és Egyiptomból származó üvegrost szövetek behozatalára alkalmazandó szubvencióellenes intézkedésekre vonatkozóan.

1.4.   Felülvizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

(14)

A dömping folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2024. január 1-jétől 2024. december 31-ig tartó időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódásának és/vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2021. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

1.5.   Az érdekelt felek

(15)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett külön tájékoztatta a kérelmezőt, a többi ismert uniós gyártót, az ismert kínai és egyiptomi gyártókat, az ismert importőröket, forgalmazókat és felhasználókat a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról, és felkérte őket az abban való részvételre.

(16)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy észrevételeket tegyenek a hatályvesztési felülvizsgálat megindításával kapcsolatban, és kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat.

1.6.   Az eljárás megindításával kapcsolatos észrevételek

(17)

Az egyiptomi kormány azzal érvelt, hogy a vizsgálatot nem kellett volna megindítani, és azt állította, hogy a felülvizsgálati kérelem nyilvános változatát érintő hiányosságok merültek fel, valamint nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték a dömpingre, a kárra és az ok-okozati összefüggésre vonatkozóan.

(18)

Először is, az egyiptomi kormány azzal érvelt, hogy azon állítás, amely szerint a felülvizsgálati kérelmet az uniós termelés több mint 50 %-át képviselő gyártók támogatták, nem ellenőrizhető, mivel a felülvizsgálati kérelem nyilvános változatában a termelési és értékesítési volumeneket a Bizottság csak index formájában tüntette fel.

(19)

A Bizottság nem értett egyet ezzel az állítással, mivel az eljárás megindítása előtt legitimációs vizsgálatot végzett. E célból a Bizottság felvette a kapcsolatot az összes olyan uniós gyártóval, akiket a felülvizsgálati kérelem említett és akikről a Bizottság más módon tudomást szerzett az eljárás megindítása előtt, és figyelembe vette őket a kérelmező reprezentativitásának kiszámításakor.

(20)

Ezzel összefüggésben 11 uniós gyártó nyújtott be legitimációs választ. Legitimációs válaszuk nyilvános változatában mindannyian jelezték, hogy támogatják az eljárás megindítását. A legitimációs válaszok e nyilvános változatai az egyes uniós gyártók termelési volumenét is tartalmazták, általában értéktartományokban kifejezve, ami lehetővé tette relatív méretük kielégítő mértékű megértését.

(21)

A legitimáció vizsgálatáról szóló, a nyilvános aktában 2025. március 27-én közzétett feljegyzés (15) ezen legitimációs válaszok alapján feltüntette a felülvizsgálat tárgyát képező termék teljes becsült uniós termelését. Az egyiptomi kormány nem tett észrevételt ezzel a feljegyzéssel kapcsolatban. Ezen információk alapján észszerűen arra lehetett következtetni, hogy az uniós gyártók rendelkeznek legitimációval. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(22)

Másodszor, az egyiptomi kormány azt állította, hogy a kérelmezőnek vagy az egyiptomi belföldi árakat, vagy a harmadik országokba irányuló export árait kellett volna felhasználnia a rendes érték számtani képzése helyett. Az egyiptomi kormány hozzátette, hogy a Bizottság mindenesetre az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) VI. cikkének végrehajtásáról szóló megállapodás (a továbbiakban: dömpingellenes megállapodás) 2.2. és 2.2.1.1. cikkének megsértésével képezte a rendes értéket. Az egyiptomi kormány szerint a kérelmező az uniós gyártók felhasználási arányaira és a nyilvános forrásokból származó adatokra támaszkodott a kulcsfontosságú költségelemek (többek között a nyersanyag-, munkaerő- és villamosenergia-költségek) becsléséhez. Az értékesítési, általános és igazgatási költségek (a továbbiakban: SGA-költségek) és a haszonkulcsok szintén harmadik országbeli vállalatok nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásaiból származnak. Az egyiptomi kormány azt állította, hogy ehelyett az egyiptomi gyártók tényleges költségeit, SGA-költségeit és nyereségét kellett volna figyelembe venni.

(23)

Ezenkívül az egyiptomi kormány hozzátette, hogy a kérelmező hiányos adatokat használt fel az exportárak kapcsán, ami a számtanilag képzett rendes érték és az exportárak tisztességtelen összehasonlításához vezetett. Az egyiptomi kormány kifogásolta, hogy a kérelmező számos nyilvánosan hozzáférhető adatot (például az Eurostat és a Globális Kereskedelmi Atlasz [GTA] adatai, valamint piaci információforrásokból származó árajánlatok) használt fel több esetben a dömpingkülönbözetek kiszámításához, amelyeket nem megfelelően igazított ki. Az egyiptomi kormány azt állította, hogy a kérelmező így a felülvizsgálati kérelmében túlbecsülte a dömpingkülönbözeteket.

(24)

Elöljáróban a Bizottság rámutatott arra, hogy az alaprendelet 11. cikke értelmében a felülvizsgálati kérelem esetében megkövetelt bizonyítási küszöb („a vizsgálat megindításának indoklásához elegendő”) egyértelművé teszi, hogy a felülvizsgálati kérelemben szereplő információk sem mennyiségben, sem minőségben nem egyeznek meg azokkal, amelyekre a Bizottság a vizsgálat végén tett megállapításait alapozza. A felülvizsgálati kérelemnek elegendő bizonyítékot kell tartalmaznia a dömping és a kár folytatódásának valószínűségére vonatkozóan, amely észszerűen a kérelmező rendelkezésére áll.

(25)

A jelen ügyben a kérelmező által az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban benyújtott bizonyítékok Bizottság általi elemzése azt mutatta, hogy a felülvizsgálati kérelem az eljárás megindításához elegendő bizonyítékot tartalmazott a dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére, valamint az állítólagosan dömpingelt behozatal és az állítólagos kár közötti ok-okozati összefüggésre vonatkozóan.

(26)

Az üvegrost szövetek kínai és egyiptomi exportáló gyártóinak értékesítési árait, termelési költségeit, SGA-költségeit és nyereségszintjét illetően a Bizottság rámutatott arra, hogy a kérelmező valójában pontosan megfelelt a felülvizsgálati kérelem szakaszában megkövetelt bizonyítási követelményeknek. Ez a pontos információ nem áll a kérelmező rendelkezésére. Ezért a dömpingkülönbözeteket a számtanilag képzett rendes érték alapján kellett megbecsülni. Ennek képzésekor a kérelmező több ellenőrizhető és nyilvánosan hozzáférhető nemzetközi referenciaértékre támaszkodott annak bizonyítása érdekében, hogy a dömping több forgatókönyv szerint is fennáll.

(27)

Ugyanez vonatkozik arra is, hogy a kérelmező a nemzetközi kereskedelmi statisztikákat használta fel az exportár meghatározásához, mivel ezek az exportárakra vonatkozó legmegbízhatóbb információforrások, és a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a kérelmező észszerűen kiigazította azokat annak érdekében, hogy biztosítsa az értékesítési áraknak a rendes értékkel való tisztességes összehasonlítását. A Bizottság ezért elutasította ezeket az állításokat.

(28)

Harmadszor, az egyiptomi kormány azt állította, hogy nem állt rendelkezésre elegendő bizonyíték a dömping folytatódásának valószínűségére vonatkozóan a felülvizsgálat megindításához. A felülvizsgálati kérelem rámutatott arra, hogy az Unióba irányuló egyiptomi export piaci részesedése alacsony volt, miközben exportáraik növekedtek a figyelembe vett időszakban. Emellett az egyiptomi kormány azt állította, hogy nincs bizonyíték a felfaló árazásra vagy a dömpingre, illetve arra, hogy az egyiptomi export az intézkedések hatályvesztése esetén növekedne. Az egyiptomi kormány hangsúlyozta továbbá, hogy a korábbi dömpingelt behozatal nem indokolja az intézkedések fenntartását.

(29)

A Bizottság azzal az állítással sem értett egyet, hogy nincs elegendő bizonyíték a dömping folytatódásának valószínűségére vonatkozóan. Téves azon állítás, amely szerint a korábbi dömpingelt behozatal volt az a tényező, amelynek figyelembevételével a Bizottság megállapította, hogy teljesült a bizonyítékok elegendő voltára vonatkozó követelmény. A (24)–(25) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a kérelmező megfelelt az eljárás megindítására vonatkozó jogszabályi követelménynek, és a dömping folytatódásának bizonyításához több nyilvánosan hozzáférhető referenciaértékre támaszkodott. A Bizottság megítélése szerint a kérelemben szereplő, a dömping folytatódását alátámasztó bizonyíték állt észszerűen a kérelmező rendelkezésére, és az elegendő volt a vizsgálat megindításához. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(30)

Negyedszer, az egyiptomi kormány azt állította, hogy a kérelem mögöttes indoka a protekcionizmus volt, nem pedig az állítólagos dömping és kár megszüntetése. Amellett azonban, hogy az „indok” nem szerepel a vonatkozó jogi kritériumok között, az egyiptomi kormány nem szolgáltatott bizonyítékot ezen állítás alátámasztására. A Bizottság megállapította, hogy a kérelem elegendő első ránézésre meggyőző bizonyítékot tartalmazott a dömpingre, a kárra, valamint a dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozóan. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(31)

Ötödször, az egyiptomi kormány azt állította, hogy a kérelmező tisztességtelenül kapcsolta össze az egyiptomi kivitelt az állítólagosan Kínának felrótt, az intézkedések kijátszására, valamint a visszanyerésre irányuló gyakorlatokkal.

(32)

A kérelem azonban kifejezetten hivatkozott a vonatkozó kijátszás- és visszanyerés-ellenes rendeletekre, amelyek külön elemezték a kínai és az egyiptomi exportőrök magatartását. Ezenkívül – az egyiptomi kormány állításával ellentétben – a Bizottság nem rótt fel Kínának visszanyerési gyakorlatokat. Ehelyett megállapítást nyert, hogy az egyiptomi exportáló gyártók visszanyerték az (EU) 2022/1233 végrehajtási rendeletben megállapított vámokat (lásd az 1.1. szakaszt). A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(33)

Hatodszor, az egyiptomi kormány azt állította továbbá, hogy a kínai exportáló gyártóknak a stratégiáikkal kapcsolatos nyilvános nyilatkozatai tisztességtelenül befolyásolták az egyiptomi kivitel értékelését. Az egyiptomi kormány azonban nem bizonyította, hogy a kérelmező összemosta volna a két ország exportőreinek magatartását. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(34)

Hetedszer, az egyiptomi kormány azt állította, hogy a kérelemben szereplő kárelemzés hiányos volt, mivel nem foglalkozott valamennyi kármutatóval, különösen a beruházások megtérülésével, a tőkebevonási képességgel és a bérekkel.

(35)

A Bizottság rámutatott arra, hogy az alaprendelet 5. cikke nem írja elő, hogy a jelentős kárra vonatkozó elegendő bizonyíték meglétének megállapításához az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésében említett valamennyi kártényezőt szükséges elemezni a felülvizsgálati kérelemben, vagy hogy azoknak romlást kell jelezniük. Az alaprendelet 5. cikke (2) bekezdésének szövege azt mondja ki, hogy a felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell információkat az állítólagosan dömpingelt behozatal volumenének változására, az említett behozatalnak a hasonló termék uniós piacon felszámított áraira gyakorolt hatására, valamint a behozatalnak az uniós gazdasági ágazatra ebből következően gyakorolt hatására vonatkozóan, amit az uniós gazdasági ágazat helyzetére kihatással lévő releváns (de nem feltétlenül összes), például az alaprendelet 3. cikkének (3) és (5) bekezdésében szereplő tényezők és mutatók is tanúsítanak. Emellett a kérelem tartalmazta a jövedelmezőség értékelését, amely szorosan kapcsolódik a beruházások megtérüléséhez és a tőkebevonási képességhez. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(36)

Nyolcadszor, az egyiptomi kormány azzal érvelt, hogy az egyiptomi behozatal a felülvizsgálati kérelemben figyelembe vett időszakban csekély mértékű és stabil volt, és így nem okozhatott jelentős kárt. Az egyiptomi kormány azt is állította, hogy az uniós gazdasági ágazat nehézségei strukturális jellegűek (pl. a szélenergia-ágazatban tapasztalt verseny, más országokból érkező behozatal, piaci telítettség és globális kínálatbeli változások) és azokat a gazdasági ágazat önmagának okozta. Az egyiptomi kormány továbbá azt állította, hogy a kérelem hiányos volt, mivel nem különítette el az egyiptomi behozatal hatásait más kártényezőktől.

(37)

A Bizottság rámutatott arra, hogy a kérelem elismerte, hogy az egyiptomi behozatal a felülvizsgálati időszakban az uniós felhasználás kis hányadát tette ki, ami nem szokatlan a hatályvesztési felülvizsgálatokban, ahol az intézkedések hatással lehetnek a behozatalra. Ilyen esetekben a legfontosabb szempont az intézkedések hatályon kívül helyezésének lehetséges hatása, nem pedig a figyelembe vett időszakban tapasztalt helyzet. Az egyiptomi behozatalon kívüli egyéb kártényezők jelenléte nem teszi automatikusan semmissé e behozatal lehetséges lényeges hatását. Még ha az egyiptomi behozatalnak nem is volt káros hatása a figyelembe vett időszakban – amely állítást az egyiptomi kormány nem támasztott alá –, ez nem ásná alá azt az érvet, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a kár megismétlődhetne. Ezenfelül az egyiptomi kormány nem nyújtott be bizonyítékot arra vonatkozóan sem, hogy az uniós gazdasági ágazatot ért kárt az uniós gazdasági ágazat önmagának okozta volna. A Bizottság ezért elutasította ezeket az állításokat.

(38)

Kilencedszer, az egyiptomi kormány azt állította, hogy a felülvizsgálati kérelemben szereplő állítás – miszerint az intézkedések megszüntetése esetén az egyiptomi kivitelt átirányítanák az Unióba – spekulatív és megalapozatlan volt.

(39)

A felülvizsgálati kérelemben szereplő, első ránézésre meggyőző bizonyítékokon alapuló bizottsági elemzés azonban azt mutatta, hogy az egyiptomi exportáló gyártók jelentős kapacitással rendelkeznek, amely elsősorban az uniós piacot célozza meg, és hogy az uniós piac továbbra is vonzó az export számára. Így intézkedések hiányában valószínűnek tűnt az egyiptomi behozatal növekedése. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(40)

Tizedszer, az egyiptomi kormány azt állította, hogy a kérelem nem tartalmazott elegendő bizonyítékot az áralákínálásra és az alulértékesítésre vonatkozóan, mivel az ügyletszintű adatok helyett a piaci árak széles körű összehasonlítására támaszkodott.

(41)

A vizsgálat megindításának szakaszában nem áll rendelkezésre terméktípusonkénti részletes importár. Ezek az adatok csak a mintában szereplő exportáló gyártók kérdőívre adott válaszainak ellenőrzését követően válnak elérhetővé, feltéve, hogy e gyártók hajlandók együttműködni. Ezért nem reális elvárni, hogy a kérelemben termékspecifikus alákínálási és alulértékesítési számítások szerepeljenek, sőt, együttműködés hiányában még a vizsgálat későbbi szakaszában sem. A vizsgálat megindításának szakaszában a Bizottság az Eurostat átlagolt adatain alapuló, első ránézésre meggyőző bizonyítékokat elegendőnek ítélte. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(42)

Végezetül az egyiptomi kormány előadta, hogy a kérelmező nem elemezte, illetve nem támasztotta alá bizonyítékokkal, hogy az intézkedések fenntartása miért szolgálná az Unió érdekét.

(43)

Bár nincs arra vonatkozó jogi követelmény, hogy egy hatályvesztési felülvizsgálat során az uniós érdeket az eljárás megindításakor meg kell vizsgálni, a rendelkezésre álló bizonyítékok nem jeleztek olyan, az uniós érdekkel kapcsolatos megfontolásokat (pl. a felhasználókra vagy más gazdasági szereplőkre gyakorolt kedvezőtlen hatás), amelyek indokolnák az ügy megszüntetését. Ezt magának a vizsgálatnak kell kiderítenie. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

1.7.   Mintavétel

(44)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

Mintavétel az uniós gyártók körében

(45)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. A Bizottság a hasonló terméknek az Unión belüli, a felülvizsgálati időszak alatti termelési és értékesítési volumene alapján vette a mintát. A minta két uniós gyártóból állt. A mintában szereplő uniós gyártók a felülvizsgálati időszakban a termelési és értékesítési volumen több mint 25 %-át tették ki. A minta reprezentatív volt az uniós gazdasági ágazatra nézve. Az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket az ideiglenes mintával kapcsolatban. A mintavétellel kapcsolatban nem érkezett észrevétel.

Mintavétel az importőrök körében

(46)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a független importőröket az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására.

(47)

Egyetlen független importőr sem nyújtotta be a kért információkat, illetve egyezett bele a mintába való felvételébe.

Mintavétel a kínai és egyiptomi exportáló gyártók körében

(48)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte az összes kínai és egyiptomi exportáló gyártót az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. Ezenfelül a Bizottság felkérte a Kínai Népköztársaság Európai Unió mellett működő képviseletét és az Egyiptomi Arab Köztársaság Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy nevezzék meg és/vagy lépjenek kapcsolatba az esetleges további exportáló gyártókkal, amelyek adott esetben részt kívánnak venni a vizsgálatban.

(49)

Az érintett országban működő exportáló gyártók közül egy sem nyújtotta be a kért információkat. A Bizottság ezért úgy döntött, hogy nem alkalmazható mintavétel.

1.8.   A kérdőívre adott válaszok

(50)

A Bizottság kérdőívet küldött a Kínai Népköztársaság kormányának (a továbbiakban: kínai kormány) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások Kínában való fennállására vonatkozóan. A kínai kormány nem válaszolt a kérdőívre.

(51)

A Bizottság felkérte a mintában szereplő uniós gyártókat, hogy válaszolják meg az eljárás megindításának napján a Bizottság internetes oldalán (16) elérhetővé tett kérdőíveket.

(52)

A kérdőívet a mintában szereplő mindkét uniós gyártó kitöltötte: nevezetesen a Vitrulan Composites Oy és a European Owens Corning Fiberglas sprl.

(53)

A kérelmező kitöltötte a makrogazdasági kérdőívet, amelyben megadott makrogazdasági mutatókat.

1.9.   Ellenőrzés

(54)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, valamint meghatározza az uniós érdeket. Az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra a következő vállalatok telephelyén került sor:

Uniós gyártók

—

Vitrulan Composites Oy (a továbbiakban: Vitrulan), Mikkeli, Finnország,

—

European Owens Corning Fiberglas sprl (a továbbiakban: EOCF), Brüsszel, Belgium.

1.10.   Az eljárás további menete

(55)

A Bizottság 2026. április 16-án tájékoztatást adott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján fenn kívánja tartani a hatályban levő dömpingellenes vámokat. A felek lehetőséget kaptak arra, hogy egy meghatározott határidőn belül észrevételeket tegyenek az érdekelt felek tájékoztatásával kapcsolatban.

(56)

Egyik fél sem tett észrevételt a tájékoztatással kapcsolatban és egyik fél sem kért meghallgatást.

2.   A FELÜLVIZSGÁLAT TÁRGYÁT KÉPEZŐ TERMÉK, AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

2.1.   A felülvizsgálat tárgyát képező termék

(57)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék megegyezik az eredeti vizsgálat tárgyát képező termékkel, azaz a jelenleg az ex 7019 61 00 , ex 7019 62 10 , ex 7019 62 90 , ex 7019 63 00 , ex 7019 64 00 , ex 7019 65 00 , ex 7019 66 00 , ex 7019 69 10 , ex 7019 69 90 és ex 7019 90 00 KN-kódok (TARIC-kódok: 7019 61 00 81, 7019 61 00 83, 7019 61 00 84, 7019 62 10 81, 7019 62 10 83, 7019 62 10 84, 7019 62 90 81, 7019 62 90 83, 7019 62 90 84, 7019 63 00 81, 7019 63 00 83, 7019 63 00 84, 7019 64 00 81, 7019 64 00 83, 7019 64 00 84, 7019 65 00 81, 7019 65 00 83, 7019 65 00 84, 7019 66 00 81, 7019 66 00 83, 7019 66 00 84, 7019 69 10 81, 7019 69 10 83, 7019 69 10 84, 7019 69 90 81, 7019 69 90 83, 7019 69 90 84, 7019 90 00 81, 7019 90 00 83 és 7019 90 00 84) alá tartozó, folytonosüvegrostszál előfonatból és/vagy fonalból készült szőtt és/vagy tűzött (stitched) szövet, beleértve a más elemeket tartalmazót is, de kivéve az impregnált vagy előimpregnált (prepreg) termékeket, valamint a hosszában és szélességében egyaránt 1,8 mm-nél nagyobb szemnagyságú, 35 g/m2-nél nagyobb tömegű hálószöveteket (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék).

(58)

Ezeket a KN- és TARIC-kódokat csak tájékoztató jelleggel, a tarifális besorolás esetleges későbbi változásának sérelme nélkül adjuk meg.

(59)

Az üvegrost szöveteket széles körben alkalmazzák. Többek között szélturbinák lapátjainak gyártásához, hajók, tehergépjárművek és sportfelszerelések gyártása során, valamint csőhálózat-felújítási rendszerekben.

2.2.   Az érintett termék

(60)

Az e vizsgálatban érintett termék a Kínából és Egyiptomból származó, felülvizsgálat tárgyát képező termék.

2.3.   A hasonló termék

(61)

Amint az eredeti vizsgálat során megállapítást nyert, és ez a hatályvesztési felülvizsgálat is megerősítette, a következő termékek ugyanazokkal az alapvető fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek, és alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

—

az Unióba exportált érintett termék,

—

a Kínában és Egyiptomban gyártott és a kínai és egyiptomi belföldi piacon értékesített, a felülvizsgálat tárgyát képező termék,

—

az exportáló gyártók által gyártott és a világ többi részén értékesített, felülvizsgálat tárgyát képező termék, valamint

—

az uniós gazdasági ágazat által az Unióban gyártott és értékesített, a felülvizsgálat tárgyát képező termék.

(62)

Ezek a termékek ennek megfelelően az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek.

3.   DÖMPING

3.1.   Előzetes megjegyzések

(63)

Az üvegrost szöveteknek mind az Egyiptomból, mind a Kínából érkező behozatala a felülvizsgálati időszak alatt is folytatódott, bár alacsonyabb szinten, mint az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakában (azaz 2018. január 1. és 2018. december 31. között) (a továbbiakban: eredeti vizsgálati időszak). Az Eurostat behozatali statisztikái szerint azonban a két országból érkező üvegrostszövet-behozatal továbbra is jelentős piaci részesedéssel rendelkezik az Unióban. A Kínából érkező behozatal a felülvizsgálati időszakban az uniós piac mintegy 8 %-át, míg az Egyiptomból érkező behozatal annak mintegy 2 %-át tette ki (szemben az eredeti vizsgálat alatti 22 %-os, illetve 9 %-os piaci részesedéssel). Abszolút értékben a Kínából és az Egyiptomból érkező behozatal 11 345, illetve 2 514 tonna volt a felülvizsgálati időszakban, szemben az eredeti vizsgálati időszak alatti 37 558, illetve 15 334 tonnával.

(64)

A (49) preambulumbekezdésben említettek szerint egyetlen kínai, illetve egyiptomi exportáló gyártó sem működött együtt a vizsgálat során. A Bizottság ezért tájékoztatta a kínai és az egyiptomi hatóságokat, hogy együttműködés hiányában a Kínára és az Egyiptomra vonatkozó ténymegállapítások tekintetében az alaprendelet 18. cikkét kívánja alkalmazni. A Bizottság nem kapott e tekintetben észrevételeket vagy a meghallgató tisztviselő közreműködésére irányuló kérelmet.

(65)

Ennek következtében a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó ténymegállapításokat az alaprendelet 18. cikke szerint a rendelkezésre álló tényekre kellett alapozni, különösképpen a következőkre: a felülvizsgálat iránti kérelmekben megadott, illetve az együttműködő felektől (nevezetesen a kérelmezőtől és a mintában szereplő uniós gyártóktól) a felülvizsgálat során kapott információk, továbbá a nyilvánosan hozzáférhető forrásokból származó adatok.

3.2.   Kína

3.2.1.   Az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti eljárás a rendes érték megállapításához a Kínából származó üvegrost szövetek behozatalával összefüggésben

(66)

Tekintettel arra, hogy a vizsgálat megindításakor elegendő bizonyíték állt rendelkezésre, amely arra mutatott, hogy Kínában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős torzulások állnak fenn, a Bizottság a vizsgálatot az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján indította meg.

(67)

A vélt jelentős torzulásokra irányuló vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőívet küldött a kínai kormánynak. Ezenkívül az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül ismertessék álláspontjukat és szolgáltassanak információkat az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése alkalmazását illetően, és mindezt támasszák alá bizonyítékokkal.

(68)

A kínai kormánytól nem érkezett kitöltött kérdőív, és az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása kapcsán sem érkezett beadvány a kitűzött határidőn belül. Ezt követően a Bizottság tájékoztatta a kínai kormányt arról, hogy a jelentős torzulások Kínában való fennállásának megállapításához az alaprendelet 18. cikke értelmében a rendelkezésre álló tényeket fogja felhasználni.

(69)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés ugyanazon 5.3.2. pontjában a Bizottság jelezte továbbá, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékokra való tekintettel a rendes érték torzulásmentes árak vagy referenciaértékek alapján történő meghatározása az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében egy megfelelő reprezentatív ország kiválasztását teheti szükségessé.

(70)

A Bizottság 2025. szeptember 27-én feljegyzés (a továbbiakban: a termelési tényezőkre vonatkozó feljegyzés) útján tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához fel kívánt használni. Az említett feljegyzésben a Bizottság kiemelte, hogy sem a kínai kormány, sem a kínai exportáló gyártók nem működtek együtt, amit szóbeli jegyzékben közölt a Kínai Népköztársaság hatóságaival (17). A termelési tényezőkre vonatkozó feljegyzés kiemelte, hogy a Bizottság ezért az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tényekre fog hagyatkozni.

(71)

Ezzel összefüggésben a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy a felülvizsgálati kérelemben foglalt információkat kívánja felhasználni a rendes érték kiszámításához felhasználandó források megállapításához. A Bizottság ezért Törökországot választotta ki megfelelő reprezentatív országnak.

(72)

A termelési tényezőkre vonatkozó feljegyzésben a Bizottság teljeskörűen – többek között az alapanyagokra, az energiára és a munkaerőre is kiterjedően – felsorolta azokat a termelési tényezőket, amelyeket az üvegrost szövetek előállításához felhasználnak. Emellett a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy az SGA-költségek, valamint a haszonkulcs megállapításához a TÜRKİYE ŞİŞE VE CAM FABRİKALARI A.Ş (a továbbiakban: Şişecam) elnevezésű, a reprezentatív országban működő gyártóra vonatkozóan rendelkezésre álló információkat kívánja felhasználni.

(73)

A termelési tényezőkre vonatkozó feljegyzéssel kapcsolatban nem érkeztek észrevételek a Bizottsághoz.

3.2.2.   A rendes érték

(74)

Az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint „[a] rendes érték rendszerint az exportáló országban a független vevők által a szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon alapszik”.

(75)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint ugyanakkor „[a]bban az esetben, ha […] megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, b) pont szerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni”, és annak „tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”.

(76)

Az alábbiakban található részletes magyarázat szerint a Bizottság e vizsgálat keretében a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján – a kínai kormány és az exportáló gyártók együttműködésének hiányára is figyelemmel – arra a következtetésre jutott, hogy indokolt az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

3.2.3.   A jelentős torzulások fennállása

(77)

A Bizottság megvizsgálta a rendelkezésre álló bizonyítékokat annak eldöntése érdekében, hogy fennállnak-e Kínában jelentős torzulások az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében, ami miatt nem helyénvaló az említett országban érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. Ez az elemzés a jelentős torzulások fennállásának megállapítása szempontjából releváns különböző kritériumokkal kapcsolatos alábbi bizonyítékokra terjedt ki.

(78)

Először is, a kérelemben szereplő bizonyítékok a jelentős torzulások fennállására utaló alábbi elemeket tartalmazták:

—

Az üvegrostszövet-ágazatot az állami tulajdon magas szintje jellemzi. Számos kínai üvegrostszövet-gyártó állami tulajdonú vállalat vagy állami tulajdonú konglomerátumok része. Például mind a Hengshi, mind pedig a Taishan ugyanazon állami tulajdonú anyavállalat, a China National Building Material Group Co., Ltd. (a továbbiakban: CNBM) tulajdonában van. Az egyik legnagyobb gyártó, a Changzhou Hongfa Zongheng Advanced Technology Co., Ltd. végső soron az állami tulajdonú Yuntianhua csoport tulajdonában van. Az üvegrost szövetek kínai termelési kapacitásának jelentős részét a kínai állami tulajdonú vállalatok teszik ki (18).

—

A kínai kormány magas szintű ellenőrzés gyakorol a kínai üvegrostszövet-ágazat felett, és számottevően beavatkozik abba. A kínai kormány és a Kínai Kommunista Párt (a továbbiakban: KKP) olyan struktúrákat tartanak fenn, amelyekkel biztosítják folyamatos befolyásukat a vállalatok, különösen az állami tulajdonú vállalatok felett. Az állam (és sok tekintetben a KKP) tevékenyen megfogalmazza az általános gazdaságpolitikákat és felügyeli azoknak az egyes állami tulajdonú vállalatok általi végrehajtását, továbbá jogot formál arra, hogy részt vegyen az állami tulajdonú vállalatok operatív döntéshozatalában. Ezenkívül a kínai kormány úgy gyakorolja befolyását, hogy minden állami tulajdonú vállalatban úgynevezett KKP alapszervezeteket hoz létre. A kínai kormány személyes kapcsolatok révén is befolyást gyakorol. Például a kínai kormány és a Hengshi, valamint anyavállalata, a CNBM közötti kapcsolatok, továbbá a kínai kormány és a Taishan, annak anyavállalata, a Sinoma Science & Technology, valamint végső holdingtársasága, a CNBM közötti kapcsolatok széles körben dokumentáltak (19).

—

A kínai kormány emellett a reprezentatív ágazati szövetségeken keresztül szoros kapcsolatot tart fenn a kínai üvegrostszövet-gyártókkal. A Kínai Építőanyag-ipari Szövetséget (China Building Materials Federation, a továbbiakban: CNBF) Kína polgári ügyekért felelős minisztériuma hagyja jóvá, és az Államtanács állami tulajdonú eszközök felügyeletével és kezelésével megbízott bizottságának iránymutatása és felügyelete alatt működik. A CNBF végrehajtja a KKP és az Államtanács szakpolitikáit, tagjai pedig pártfunkciókat látnak el a KKP-ben (20).

—

Az üvegrostszövet-ágazatban érvényesülő kormányzati beavatkozás magas szintje és az ágazatban működő állami tulajdonú vállalatok fokozott jelenléte mellett a magántulajdonban lévő gyártók sem működhetnek piaci feltételek között. Így az üvegrostszövet-ágazatban működő állami és magántulajdonú vállalatokra egyaránt kiterjed a kínai kormány szakpolitikai felügyelete (21).

—

Az üvegrostszövet-ágazatra alkalmazandó kínai politikák és intézkedések a belföldi beszállítókat részesítik előnyben, vagy más módon befolyásolják a szabadpiaci erőviszonyokat. A vonatkozó tervek a kormányzat minden szintjén jelen vannak, és gyakorlatilag valamennyi gazdasági ágazatra kiterjednek, beleértve az üvegrostszövet-ágazatot is, amelyet az „új és csúcstechnológiát képviselő új anyagok ágazatának” neveznek. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások számos támogatási mechanizmusban részesülnek, beleértve a pénzügyi támogatási politikákat, a kedvezményes költségvetési és adózási politikákat, a K+F-támogatást stb. Lásd például (22):

—

Kína nemzetgazdasági és társadalmi fejlődésének tizennegyedik ötéves terve (általános tizennegyedik ötéves terv),

—

a „Made in China 2025” ütemterv,

—

a külföldi befektetéseket ösztönző iparágak katalógusa (2022. évi kiadás),

—

az ipar strukturális kiigazításáról közreadott 2019. évi útmutató katalógus, valamint a kulcsfontosságú új anyagok 2021. évi útmutató katalógusa,

—

a kínai csúcstechnológiai exporttermékek katalógusa,

—

a tudományos és technológiai haladásról szóló kínai törvény,

—

az üvegrostból készült termékek ágazatára vonatkozó tizennegyedik ötéves fejlesztési terv,

—

a tizennegyedik ötéves építőanyag-ágazati fejlesztési terv,

—

a tizennegyedik ötéves intelligensgyártás-fejlesztési terv,

—

a Csöcsiang tartomány újanyag-ágazatának fejlesztéséről szóló tizennegyedik ötéves terv,

—

a Shandong tartomány építőanyag-ágazatáról szóló tizennegyedik ötéves terv,

—

a csungkingi feldolgozóipar magas színvonalú fejlesztésére vonatkozó tizennegyedik ötéves terv,

—

az üvegrostszövet-ágazat támogatása más tartományokban, többek között Kuanghsziban, Hubeiben és Hebeiben.

—

Kínában alapvetően az üvegrost szövetek legtöbb – ha nem az összes – termelési tényezőjének költsége torzul, beleértve a nyersanyag-, villamosenergia-, föld- és munkaerőköltségeket. Az üvegrost szövetek gyártásának fő nyersanyagai az üvegrost előfonatok, amelyeket az anyagok megerősítésére szolgáló üvegrost és az üvegrostfonal terméktípusainak tekintenek. E tekintetben a kérelmező a Bizottság közelmúltbeli ténymegállapításaira hivatkozott, amelyek szerint mind a megerősítésre szolgáló üvegrost, mind pedig az üvegrostfonal kínai ágazatában jelentős torzulások állnak fenn (23), és hogy a költségek és az árak nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei (24). Ami az energiaárakat illeti, a kínai kormány jelentős mértékben és rendszeresen beavatkozik a kínai villamosenergia-piacba (25). Kínában minden földterület a kínai állam tulajdonában van, és a hatóságok a földterületek kiosztása során gyakran konkrét szakpolitikai célokat igyekeznek megvalósítani, ideértve többek között a gazdasági tervek végrehajtását (26). Az üvegrostszövet-ágazat bérköltségei is torzultak (27).

—

Az üvegrost szövetek ágazatában a finanszírozáshoz és tőkéhez való hozzáférést közpolitikai célokat megvalósító vagy az államtól más tekintetben nem függetlenül tevékenykedő intézmények biztosítják: A kínai pénzügyi rendszert az állami tulajdonú bankok erős pozíciója jellemzi, valamint az, hogy ezek a bankok a források kihelyezésekor az adott projekt gazdasági életképességétől eltérő szempontokat vesznek figyelembe. A kötvény- és a hitelminősítések gyakran különféle okokból torzultnak tekinthetők, többek között amiatt, hogy a kockázatértékelést befolyásolja, hogy ennyire fontos az adott vállalat stratégiai szempontból a kínai kormány számára, valamint hogy van-e implicit állami kezességvállalás. A finanszírozáshoz való szabad hozzáférést tovább torzítják azok a kiegészítő szabályok, amelyek a pénzügyi forrásokat a kormányzat által ösztönzendőként kijelölt vagy másként fontosnak tartott ágazatokba irányítják. A hitelfelvételi költségeket, beleértve a kamatlábakat is, a beruházások élénkítése érdekében mesterségen alacsonyan tartották. A kínai csődjogi szabályozás nem működik megfelelően az üvegrostszövet-ágazatban, és életben tartja a fizetésképtelen vállalatokat (28).

—

Mindezek fényében a kérelmező arra a következtetésre jutott, hogy meggyőző bizonyítékok állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a kínai üvegrostszövet-ágazatot érintik a kínai kormány beavatkozásai, amelyek jelentős torzulásokhoz vezettek az ágazatban.

(79)

Másodszor, a Bizottság a kínai üvegrostágazat vonatkozásában végzett közelmúltbeli vizsgálatai (29) keretében megállapította az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállását. Az említett vizsgálatok során a Bizottság megállapította, hogy Kínában a jelentős mértékű kormányzati beavatkozás a piaci elveknek megfelelő hatékony erőforrás-elosztáshoz képest torzulásokat eredményez (30).

(80)

A Bizottság megállapította különösen, hogy az üvegrostágazatban nemcsak hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első franciabekezdése értelmében jelentős mértékű kormányzati tulajdon van jelen (31), hanem a kínai kormánynak a vállalatokban való és az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése értelmében vett jelenléte azt is lehetővé teszi, hogy befolyást gyakoroljon az árak és a költségek tekintetében (32).

(81)

A Bizottság megállapította továbbá, hogy az államnak a pénzügyi piacokon, valamint a nyersanyagokat és más inputokat előállító gazdasági ágazatokban való jelenléte és az azok működésébe való beavatkozása további torzító hatást fejt ki a piacra. Összességében a kínai tervrendszer hatására az erőforrások a kínai kormány által stratégiaiként kijelölt vagy politikailag másként fontosnak tartott gazdasági ágazatokba irányulnak, ahelyett, hogy elosztásukat a piaci erők határoznák meg (33).

(82)

Emellett a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának negyedik franciabekezdése értelmében a kínai csődjogi és tulajdonjogi szabályozás nem működik megfelelően, ami torzulásokat idéz elő Kínában különösen a fizetésképtelen vállalatok életben tartása, valamint a földterületek használati jogának allokálása területén (34).

(83)

Hasonlóképpen a Bizottság megállapította, hogy Kínában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése értelmében az üvegrostágazatban torzultak a bérköltségek (35), valamint hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése értelmében a pénzügyi ágazatban – különösen a vállalati szektor tőkéhez jutása terén – torzulások állnak fenn (36).

(84)

Harmadszor, az eredeti intézkedések bevezetéséhez vezető eredeti vizsgálatban (37) a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások állnak fenn. A Bizottságnak nincs tudomása arról, hogy olyan jelentős strukturális változások mentek volna végbe általában véve Kínában, illetve különösen az érintett ágazatban, amelyek befolyásolhatnák ezt a következtetést.

(85)

Negyedszer, a Bizottság által az alaprendelet 2. cikk (6a) bekezdésének c) pontja szerint készített, a kínai gazdaság jelentős torzulásairól szóló jelentésben (a továbbiakban: a jelentés) (38) rendelkezésre álló további bizonyítékok utaltak arra, hogy a felülvizsgálati időszak alatt is jelentős torzulások álltak fenn.

(86)

Ötödször, sem a kínai kormány, sem a jelen vizsgálatban érintett exportáló gyártók nem szolgáltak ellentétes értelmű bizonyítékkal vagy érvekkel.

(87)

A fentiek alapján a rendelkezésre álló bizonyítékok arról tanúskodnak, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék árai és költségei (köztük a nyersanyag-, az energia- és a munkaerőköltségek) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében – az ott felsorolt elemek közül egy vagy több tényleges vagy lehetséges hatásának tanúsága szerint – jelentős kormányzati beavatkozás hatására alakulnak ki, és nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei.

(88)

Ezen az alapon a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez esetben nem helyénvaló a belföldi árak és költségek alkalmazása a rendes érték megállapításához. A Bizottság ezért a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban kizárólag a torzulásmentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek – ez esetben egy megfelelő reprezentatív országbeli vonatkozó előállítási és értékesítési költségek – alapján képezte.

3.2.4.   A reprezentatív ország

Általános megjegyzések

(89)

A reprezentatív ország kiválasztása az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján, a következő szempontok szerint történt:

—

a Kínáéhoz hasonló gazdasági fejlettség. Ebben a vonatkozásban a Bizottság olyan országokat vett figyelembe, amelyek egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme a Világbank adatbázisa szerint hasonló Kínáéhoz (39),

—

a felülvizsgálat tárgyát képező termék termelése az adott országban (40),

—

a vonatkozó adatok rendelkezésre állása a reprezentatív országban,

—

több lehetséges reprezentatív ország esetén a Bizottságnak indokolt esetben előnyben kell részesítenie azt az országot, amelyben a szociális védelem és a környezetvédelem szintje megfelelő.

(90)

A (70)–(73) preambulumbekezdésben ismertetett módon a Bizottság a rendes érték meghatározásához felhasznált forrásokkal kapcsolatban feljegyzést fűzött az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához. A feljegyzés ismertette a vonatkozó kritériumok alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, valamint tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy ebben az ügyben a Bizottság Törökországot választja ki megfelelő reprezentatív országként abban az esetben, ha megerősítést nyer az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerint a jelentős torzulások fennállása. A fenti (88) preambulumbekezdésben a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy jelentős torzulások állnak fenn.

A Kínáéhoz hasonló gazdasági fejlettség

(91)

A termelési tényezőkre vonatkozó feljegyzésben a Bizottság Törökországot azonosította olyan országként, amelyről ismert, hogy gyártja a felülvizsgálat tárgyát képező terméket és amelynek gazdasági fejlettsége a Világbank megítélése szerint Kínáéhoz hasonló, vagyis bruttó nemzeti jövedelme alapján a Világbank besorolása szerint a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozik. A felülvizsgálat tárgyát képező terméket Törökországban gyártották.

(92)

A termelési tényezőkre vonatkozó feljegyzésben a Bizottság kifejtette, hogy sem a kínai kormány, sem a kínai exportáló gyártók nem működtek együtt a vizsgálatban. A termelési tényezőkre vonatkozó feljegyzés kiemelte, hogy a Bizottság ezért az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tényekre fog támaszkodni, azaz a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben szereplő információkat fogja felhasználni a reprezentatív ország kiválasztásához és a rendes érték kiszámításához felhasználandó források megállapításához.

(93)

A Bizottság ezért Törökországot tekintette megfelelő reprezentatív országnak.

A vonatkozó adatok rendelkezésre állása a reprezentatív országban

(94)

A termelési tényezőkre vonatkozó feljegyzésben a Bizottság azt is jelezte, hogy egy törökországi üvegrostszövet-gyártó releváns pénzügyi adatai is könnyen elérhetők.

(95)

A fenti megfontolások alapján a Bizottság a termelési tényezőkre vonatkozó feljegyzésben tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésével összhangban történő kiszámításához szükséges, torzulásmentes árak vagy referenciaértékek, valamint pénzügyi adatok összegyűjtéséhez Törökországot kívánja megfelelő reprezentatív országként figyelembe venni, valamint a Şişecam könnyen elérhető pénzügyi kimutatásait kívánja felhasználni.

(96)

Az érdekelt feleket felkérték, hogy tegyék meg észrevételeiket Törökország mint reprezentatív ország és a Şişecam mint a reprezentatív országban működő gyártó megfelelőségéről. Nem érkezett észrevétel.

(97)

Azon lehetséges reprezentatív ország(ok) és megfelelő vállalatok előzetes kiválasztása, amelyekre vonatkozóan rendelkezésre állnak könnyen elérhető adatok, nem akadályozza a Bizottságot abban, hogy a kiválasztást és az elvégzett kutatást az eljárás valamely későbbi szakaszában kiegészítse vagy pontosítsa, ideértve azt a lehetőséget is, hogy új lehetséges reprezentatív országot és hasonló terméket javasoljon. A termelési tényezőkre vonatkozó feljegyzéseknek éppen az a céljuk, hogy felkérjék az érdekelt feleket a Bizottság szolgálatai által végzett előzetes kutatással kapcsolatos észrevételeik megtételére, valamint hogy – amennyiben ez indokolt – a Bizottság szolgálatai további megfontolás céljából újabb alternatív lehetőségekről értesüljenek. Az említett feljegyzések egyik melléklete kifejezetten abban segíti a feleket, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának alkalmazása céljából további lehetséges reprezentatív országokról és/vagy vállalatokról szolgáltassanak információkat.

A szociális védelem és a környezetvédelem szintje

(98)

Miután megállapítást nyert, hogy a fenti tényezők összessége alapján Törökország megfelelő reprezentatív ország, a szociális védelem és a környezetvédelem szintjének vizsgálatára az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontja első franciabekezdésének utolsó fordulatával összhangban már nem volt szükség.

Következtetés

(99)

A fenti elemzés alapján Törökország teljesítette azokat a kritériumokat, amelyeket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdése a megfelelő reprezentatív országként történő figyelembevételhez meghatároz.

3.2.5.   A torzulásmentes költségek megállapításához felhasznált források

(100)

A termelési tényezőkre vonatkozó feljegyzésben a Bizottság felsorolta azokat a termelési tényezőket (például anyagok, energia, munkaerő), amelyeket az exportáló gyártók felhasználnak a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításához, és felkérte az érdekelt feleket, hogy adják elő észrevételeiket, és tegyenek javaslatokat a feljegyzésben említett termelési tényezők mindegyikének torzulásmentes értékére vonatkozó, könnyen elérhető információkra.

(101)

A termelési tényezőkre vonatkozó feljegyzésben a Bizottság közölte, hogy a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerinti számtani képzéséhez a GTA alapján állapítja meg a fő nyersanyag, üvegrost előfonat torzulástól mentes költségét. A Bizottság továbbá kijelentette, hogy a munkaerő, illetve az energia torzulástól mentes költségének kiszámításához a Török Statisztikai Intézet (41) és az Eurostat (42) adatait fogja felhasználni.

(102)

A felülvizsgálati kérelmen alapuló összes információ figyelembevételével a Bizottság a következő termelési tényezőket és forrásaikat azonosította a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban történő meghatározásához:

1. táblázat

Az üvegrost szövetek termelési tényezői

Termelési tényező

Harmonizált Rendszer szerinti kód

Adatforrás

Mértékegység

Egységköltség

Nyersanyagok

 

 

 

 

Üvegrost előfonat

701912

GTA (43)

kg

10,63 CNY/kg

Energia

 

 

 

 

Villamos energia

N/A

Eurostat (44)

kWh

0,73 CNY

Munkaerő

 

 

 

 

Munkaerőköltség

N/A

Török Statisztikai Intézet (45)

Óra

72,55 CNY/óra

(43)  http://www.gtis.com/gta/secure/default.cfm. A Bizottság kizárta az Oroszországból származó üvegrost előfonatok behozatalát.

(44)  https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/nrg_pc_205/default/table?lang=en.

(45)  TÜİK - Veri Portalı (tuik.gov.tr).

Nyersanyagok

(103)

A reprezentatív országbeli gyártó telephelyére leszállított üvegrost előfonatok torzulásmentes árának meghatározása során a Bizottság a Globális Kereskedelmi Atlaszban szereplő, a reprezentatív országba érkező importhoz tartozó súlyozott átlagos importárból indult ki, és azt megnövelte az importvámmal.

(104)

A reprezentatív országban érvényes importárat a Kínán és a Kereskedelmi Világszervezetben tagsággal nem rendelkező, az (EU) 2015/755 európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletében felsorolt országokon kívüli összes harmadik országból érkező import egységárainak súlyozott átlaga szolgáltatta (46). A Bizottság azért döntött a Kínából a reprezentatív országba érkező import figyelmen kívül hagyása mellett, mert a (77)–(88) preambulumbekezdésben jelzett módon arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállása miatt nem helyénvaló a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása.

(105)

mivel nem áll rendelkezésre arra utaló bizonyíték, hogy ugyanezek a torzulások az exportra szánt termékekre nem hatnak ki ugyanilyen módon, a Bizottság úgy tekintette, hogy ezek a torzulások az exportárakat is befolyásolják. A Kínából a reprezentatív országba irányuló behozatal kizárását követően az egyéb harmadik országokból érkező behozatal volumene továbbra is reprezentatív maradt.

(106)

A Bizottság azt is megállapította, hogy a fő nyersanyag (azaz az üvegrost előfonatok) Törökországba irányuló behozatalának több mint 80 %-a Egyiptomból érkezett, és az árak alacsonyabbak voltak, mint bármely más behozatali forrás árai.

(107)

Az (EU) 2020/870 bizottsági végrehajtási rendeletben (47) a Bizottság megállapította, hogy Egyiptomban az üvegrost előfonatok egyetlen gyártója a Jushi Egypt. Amint azt e rendelet megállapítja, a Jushi Egypt kínai vállalatok tulajdonában volt, és mind Kína, mind Egyiptom támogatásban részesítette. Az (EU) 2020/870 végrehajtási rendelet így kiegyenlítette az üvegrost előfonatok Unióba irányuló kivitelét.

(108)

mivel a Jushi Egypt továbbra is az üvegrost előfonatok egyetlen egyiptomi exportáló gyártója, nincs ok azt feltételezni, hogy ezek a támogatások az exportra szánt termékek áraira nem hatnak ki ugyanilyen módon, ezért a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezek a torzulások az üvegrost előfonatok Törökországba irányuló exportárait is befolyásolják. Az Egyiptomból a reprezentatív országba irányuló behozatal kizárását követően az egyéb harmadik országokból érkező behozatal volumene továbbra is reprezentatív maradt, több mint 10 000 tonnát tett ki.

(109)

A behozatali vámokkal kapcsolatban a Bizottság megállapította, hogy Törökország az üvegrost előfonatokat több mint 20 országból importálta eltérő behozatali vámtételek és jelentős mennyiségi különbségek mellett. A Bizottság az üvegrost előfonatok behozatali vámját az ezen országokból származó üvegrost előfonatok behozatalára alkalmazandó vámok szintje alapján számította ki.

(110)

Ezeket az importárakat rendesen a belföldi fuvarozási költséggel is meg kell növelni. Tekintettel az alábbiakban kiszámított dömpingkülönbözetek szintjére, valamint a hatályvesztési felülvizsgálat lényegére, vagyis arra, hogy célja nem a dömping mértékének pontos meghatározása, hanem annak megállapítása, hogy a dömping folytatódott-e a felülvizsgálati időszakban, illetve megismétlődhet-e, a Bizottság úgy döntött, hogy a belföldi fuvarozási költségek miatt szükségtelen kiigazítást végezni. Ez a kiigazítás megnövelné a rendes értéket, ennek következtében pedig a dömpingkülönbözetet.

Munkaerő

(111)

A Török Statisztikai Intézet részletes információkat tesz közzé a Törökország különböző gazdasági ágazataiban alkalmazott bérekről. A Bizottság a felülvizsgálati időszakra vonatkozó referenciaérték megállapításához a feldolgozóiparban, a NACE Rev. 2. besorolása szerinti NACE (48) C.23 gazdasági tevékenységre (Egyéb nemfém ásványi termékek gyártása) vonatkozóan 2022-ben közölt béradatokat használta fel. Az értékeket ezt követően a Török Statisztikai Intézet által közzétett munkaerőköltség-index (49) segítségével kiigazította az inflációval, hogy azok tükrözzék a felülvizsgálati vizsgálati időszakban felmerült költségeket.

Villamos energia

(112)

A törökországi vállalatok (ipari felhasználók) esetében érvényesített villamosenergia-árakat az Eurostat tette közzé. A felülvizsgálati időszak vonatkozásában a Bizottság a megfelelő fogyasztási sávba tartozó ipari villamosenergia-árak kapcsán 2025. szeptember 10-én közzétett, CNY/kWh-ban megadott adatokat használta fel (50).

Gyártási általános költségek, SGA-költségek, nyereség

(113)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint „[a] képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”. Emellett az előzőekben említett termelési tényezőkön kívüli költségek figyelembevétele a gyártási általános költségek értékének megállapítását is szükségessé teszi.

(114)

A gyártási általános költségek torzulástól mentes értékének megállapításához – figyelemmel az exportáló gyártók együttműködésének hiányára – a Bizottság az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényeket használta fel. Ezért a Bizottság a kérelmező által a felülvizsgálati kérelemben benyújtott adatok alapján képezte a gyártási általános költségek és a teljes gyártási és munkaerőköltség hányadosát. Ezt követően a Bizottság a gyártási általános költségek torzulásmentes értékét úgy határozta meg, hogy a gyártási költség torzulásmentes értékét megszorozta az előzőek szerint kapott hányadossal.

(115)

Az SGA-költségek és a nyereség a Şişecam vállalatra vonatkozó, könnyen elérhető információkon alapult (lásd az (118) preambulumbekezdést).

3.2.6.   A rendes érték kiszámítása

(116)

A fentiek alapján a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket.

(117)

A Bizottság először a torzulásmentes gyártási költségeket állapította meg. Az exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság azokra az adatokra hagyatkozott, amelyeket a kérelmező nyújtott be a felülvizsgálati kérelemben az üvegrost szövetek gyártásához felhasznált egyes tényezőkre (az anyagokra és a munkaerőre) vonatkozóan. A Bizottság a 3.2.5. szakaszban leírtak szerint a fő termékkategóriák felhasználási arányainak súlyozott átlagát megszorozta a reprezentatív országban (azaz Törökországban) megfigyelt torzulásmentes egységköltségekkel.

(118)

A fentiek szerint megállapított torzulástól mentes gyártási költséget a Bizottság megnövelte a gyártási általános költségekkel, valamint az SGA-költségekkel és a haszonkulccsal. A gyártási általános költségek megállapítása a kérelmező által szolgáltatott adatok alapján történt. A Bizottság az SGA-költségeket és a haszonkulcsot a Şişecam 2024. évi auditált beszámolójában szereplő, inflációval kiigazított 2023. évi pénzügyi kimutatások alapján határozta meg (51) (lásd a 3.2.5. szakaszt).

(119)

Konkrétan a Bizottság a torzulásmentes gyártási költségekhez hozzáadta a következőket:

—

a gyártási általános költségeket, amelyek összességében a közvetlen gyártási költségek 16,8 %-ának feleltek meg,

—

az SGA-költségeket és az egyéb költségeket, amelyek az értékesített áruknak a Şişecamnál jelentkező költsége 11,24 %-ának feleltek meg, valamint

—

a nyereséget, amely a Şişecam üvegrostgyártó vállalat esetében az értékesített áruk költségének 22,4 %-át tette ki.

(120)

A Bizottság ezzel az eljárással az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket.

3.2.7.   Exportár

(121)

A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság az Eurostattól származó CIF-árak alapján, azokat gyártelepi paritásra helyesbítve állapította meg az exportárat. Ehhez a CIF-árból levonta a tengeri szállítási és a biztosítási költségeket, valamint a belföldi fuvarozási költségeket.

3.2.8.   Összehasonlítás

(122)

A Bizottság összehasonlította az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően számtanilag képzett rendes értéket és az előzőekben ismertetettek szerint gyártelepi paritáson számított exportárakat.

(123)

A Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban nem igazította ki a rendes értéket és/vagy az exportárat az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek tekintetében.

3.2.9.   Dömpingkülönbözet

(124)

A Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban a hasonló termék rendes értékének súlyozott átlagát összehasonlította a felülvizsgálat tárgyát képező termék exportárának súlyozott átlagával.

(125)

Ennek alapján a dömpingkülönbözetek súlyozott átlaga a vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve 59,0 % volt a Kínából érkező kivitel esetében. Ebből a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a dömping a felülvizsgálati időszakban folytatódott.

3.3.   Egyiptom

(126)

A (49) preambulumbekezdésben említettek szerint egyetlen egyiptomi exportáló gyártó sem működött együtt a vizsgálatban. Ebből adódóan a Bizottság ténymegállapításait az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényekre alapozta.

3.3.1.   A rendes érték

(127)

mivel nem állt rendelkezésre az üvegrost szövetek egyiptomi belföldi áraira vonatkozó információ a Hengshi Egypt és a Jushi Egypt esetében, a Bizottság az Egyiptomra vonatkozó rendes értéket az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdése alapján, a felülvizsgálati kérelemben feltüntetett adatok felhasználásával képezte.

(128)

Konkrétan az alapanyagok esetében a kérelmező az üvegrost előfonatokra vonatkozóan a Comtrade adatbázisban szereplő exportstatisztikákat (52) használta fel. Azért ezt a megközelítést választotta az üvegrost előfonatok Egyiptomba irányuló behozatalára való hagyatkozás helyett, mert e behozatal szinte teljes egészében Kínából érkezett, és azt valószínűleg a Jushi csoport vállalaton belüli transzferei képezték.

(129)

A villamos energiát illetően az egyiptomi vállalkozások esetében a Global Petrol Prices portálról (53) származó villamosenergia-árakat használta fel. A munkaerőköltségek esetében a Salary Explorer (54) által az egyiptomi „gyári és feldolgozóipari” ágazat tekintetében közzétett béreket használta fel.

(130)

A gyártási általános költségek, az SGA-költségek és a nyereség megfelelő összegeit a Bizottság hozzáadta ezekhez a gyártási költségekhez, amelyek a kérelmező által szolgáltatott adatokon alapultak.

(131)

A Bizottság ehhez hozzáadta a gyártási általános költségek által a közvetlen gyártási költségeken belül képviselt ugyanazon 16,8 %-os – a kérelmező által szolgáltatott adatok alapján kiszámított – arányt, mint a kínai rendes érték esetében (lásd a (119) preambulumbekezdést).

(132)

A Hengshi Egypt pénzügyi kimutatásai nem voltak könnyen elérhetők, és a Jushi China pénzügyi kimutatásai nem szolgáltak információval a Jushi Egypt SGA-költségeire vonatkozóan. A kérelmező ezért az üvegrost szövetek török gyártójának (Şişecam) SGA-költségeire vonatkozó adatokat használta fel. A Bizottság ugyanezt a megközelítést követte, és a (119) preambulumbekezdésben említett, a Şişecam esetében az értékesített áruk költségének 11,24 %-át kitevő SGA-költségeket alkalmazta.

(133)

A Bizottság a felülvizsgálati kérelemben szereplő 20,1 %-os haszonkulcsot is hozzáadta a gyártási költséghez. A kérelmező a Jushi China nyilvánosan elérhető pénzügyi kimutatásait használta fel forrásként a nyereség megállapításához.

3.3.2.   Exportár

(134)

Az egyiptomi exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság az Eurostattól származó CIF-árak alapján, azokat gyártelepi paritásra helyesbítve állapította meg az exportárat. Ehhez a CIF-árból levonta a tengeri szállítási és a biztosítási költségeket, valamint a belföldi fuvarozási költségeket.

3.3.3.   Összehasonlítás

(135)

A Bizottság összehasonlította az alaprendelet 2. cikke (3) bekezdésének megfelelően, a rendelkezésre álló tények alapján számtanilag képzett rendes értéket és az előzőekben megállapított, gyártelepi paritáson számított exportárakat.

(136)

A Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban nem igazította ki a rendes értéket és/vagy az exportárat az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek tekintetében.

3.3.4.   Dömpingkülönbözet

(137)

A Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban a hasonló termék rendes értékének súlyozott átlagát összehasonlította a felülvizsgálat tárgyát képező termék exportárának súlyozott átlagával.

(138)

Ennek alapján a dömpingkülönbözetek súlyozott átlaga a vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve 100,26 % volt az Egyiptomból érkező kivitel esetében. Ebből a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a dömping a felülvizsgálati időszakban folytatódott.

4.   A DÖMPING FOLYTATÓDÁSÁNAK VALÓSZÍNŰSÉGE

(139)

A Bizottság a felülvizsgálati időszak alatti dömpinggel kapcsolatos ténymegállapításon túlmenően azt is megvizsgálta az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően, hogy az intézkedések esetleges hatályon kívül helyezése esetére valószínűsíthető-e a dömping folytatódása. Ennek keretében a Bizottság elemezte továbbá a következőket: az egyiptomi és kínai termelési kapacitást és szabad kapacitást, az uniós piac vonzerejét, valamint az intézkedések kijátszására és a visszanyerésre irányuló gyakorlatokat.

4.1.   Termelési kapacitás és szabad kapacitás Kínában és Egyiptomban

(140)

mivel Egyiptom, Kína és e két ország exportáló gyártói egyáltalán nem működtek együtt, a termelési kapacitásra és a szabad kapacitásra vonatkozó ténymegállapítások a rendelkezésre álló tényeken, különösen a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben szolgáltatott információkon alapultak.

(141)

A kérelmező bizonyítékot szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy Kínában az üvegrost szövetek teljes termelési kapacitása mintegy 1 400 000 tonna volt a felülvizsgálati időszakban, mintegy 800 000 tonna kapacitásfelesleggel. A belföldi kereslet és a teljes export levonása után a kínai gyártók uniós piac számára rendelkezésre álló, becsült szabad kapacitása mintegy 700 000 tonna volt, ami ötszöröse a teljes uniós felhasználásnak.

(142)

Ami az egyiptomi kapacitásokat illeti, a bizonyítékok azt mutatják, hogy a két egyiptomi üvegrostszövet-gyártót (Hengshi Egypt és Jushi Egypt) azzal a céllal hozták létre, hogy azok az uniós piacra szállítsanak. A Hengshi Egypt és a Jushi Egypt ugyanahhoz a Kínában bejegyzett vállalatcsoporthoz tartozik, és mindkettő a szuezi kínai–egyiptomi gazdasági és kereskedelmi együttműködési övezetben található. Végső soron egy kínai kormányzati ügynökség ellenőrzése alatt állnak, és egy, Kína kifelé irányuló terjeszkedésének előmozdítására irányuló stratégia keretében hozták létre őket.

(143)

Míg a Jushi Egyptet azzal az elsődleges céllal hozták létre, hogy üvegrost előfonatokat exportáljon az EU-ba, a Hengshi Egyptet ezt követően azért hozták létre, hogy annak termékportfólióját kiegészítse az üvegrost szövetekkel. 2017-ben a Hengshi üvegrostszövet-gyártási kapacitása a kérelmező becslése szerint 30 000 tonna volt, ami a teljes uniós felhasználás 22 %-ának felel meg.

(144)

Emellett a kérelmező bizonyította, hogy 2022-től kezdődően az Unió volt az egyiptomi üvegrost szövetek egyik fő rendeltetési helye, míg az üvegrost szövetek egyiptomi belföldi piaca minimális, és a kereslet évente nem haladja meg az 1 500 tonnát.

(145)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a kínai és egyiptomi gyártók elegendő kapacitással rendelkeznek ahhoz, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén készen álljanak az uniós piacra irányuló kivitelük jelentős növelésére.

4.2.   Az uniós piac vonzereje

(146)

A hatályban lévő dömpingellenes és kiegyenlítő vámok ellenére, amelyek kiegészítik a Kínából érkező behozatalra kivetett hagyományos behozatali vámokat (amelyek mértéke azon vámtarifaszámok esetében, amelyek alá az érintett termék tartozik, 5 % és 7 % között mozognak), a kínai és egyiptomi exportáló gyártók továbbra is exportálnak az Unióba. A két országból érkező behozatal volumene abszolút értékben még nőtt is a figyelembe vett időszak alatt: A kínai behozatal volumene 102 %-kal, az egyiptomi behozatal volumene pedig 115 %-kal növekedett.

(147)

A GTA exportadatai azt mutatták, hogy az Unióba irányuló kínai export árai (a szállítási költségeket nem számítva és a vámfizetés előtt) mintegy 15 %-kal magasabbak voltak, mint a tíz legnagyobb exportpiacra irányuló export árainak súlyozott átlaga. Figyelembe véve, hogy az uniós piac mennyire fontos a kínai és az egyiptomi exportáló gyártók számára, valamint azt, hogy a kínai exportáló gyártók a hatályban lévő intézkedések ellenére is képesek ilyen árakon értékesíteni az Unióba, egyértelmű, hogy az uniós piac továbbra is rendkívül vonzó.

(148)

Emellett az intézkedések kijátszására és csillapítására irányuló gyakorlatok megléte, amelyekkel az intézkedéseknek a fenti 1.1. szakaszban vázolt módosításai foglalkoztak, szintén az uniós piac vonzerejét mutatja.

4.3.   Következtetés

(149)

A fentieknek megfelelően megállapítást nyert, hogy a dömping folytatódott, és Egyiptom és Kína esetében egyaránt jelentős volt a dömpingkülönbözet. Figyelembe véve a Kínában rendelkezésre álló jelentős szabad kapacitást és az egyiptomi kapacitások méretét, valamint az uniós piac vonzerejét és az intézkedések kijátszására irányuló korábbi gyakorlatokat, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping folytatódásához vezetne, és a dömpingelt kivitel jelentős mennyiségben lépne be az uniós piacra.

5.   KÁR

5.1.   Az uniós gazdasági ágazat és az uniós termelés meghatározása

(150)

A Bizottság rendelkezésére álló információk alapján a figyelembe vett időszakban 18 uniós gyártó gyártotta a hasonló terméket az Unióban. Ezek a vállalatok alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot.

(151)

A felülvizsgálati időszakban a teljes uniós termelés 100 653 tonna volt. A Bizottság ezt a számadatot az uniós gazdasági ágazatra vonatkozóan rendelkezésre álló összes információ, köztük a következők alapján határozta meg:

—

a kérelmező által a makrogazdasági kérdőívre adott válasz,

—

a mintában szereplő uniós gyártók ellenőrzött adatai.

A (45) preambulumbekezdésben említettek szerint a Bizottság két uniós gyártót vett fel a mintába. Ezek a gyártók a hasonló termék teljes uniós termelésének [30–40] %-át adták.

5.2.   Uniós felhasználás

(152)

A Bizottság az uniós felhasználást a makrogazdasági kérdőívre adott válaszok és az Eurostat behozatali adatai alapján határozta meg.

(153)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

2. táblázat

Uniós felhasználás (tonna)

 

2021

2022

2023

A felülvizsgálati időszak

Uniós felhasználás

120 045

133 260

138 175

136 112

Index

100

111

115

113

Forrás:

Eurostat, a makrogazdasági kérdőívre adott válasz.

(154)

Az uniós felhasználás 2021 és 2022 között 11 %-kal nőtt, ami a downstream iparágakban a világjárvány után tapasztalt fellendülésnek és újbóli készletfelhalmozásnak tudható be.

(155)

2022 és 2024 között az uniós felhasználás két ellentétes tendencia hatására alakult. Egyrészt csökkent a szélturbinák és az azokhoz szükséges lapátok gyártói által támasztott kereslet, mivel ezek a gyártók fokozott versenykényszerrel szembesültek az Unióba irányuló kínai behozatal miatt. Másrészt nőtt az egyéb végfelhasználói piacok, különösen a helyszínen keményített csőbélések (CIPP) ágazata által támasztott kereslet. Összességében elmondható, hogy ezek az ellentétes fejlemények az uniós felhasználás stabilizálódását eredményezték, amely 2021 után szűk tartományban ingadozott.

5.3.   Az érintett országokból érkező behozatal

5.3.1.   Az érintett országokból érkező behozatal volumene és piaci részesedése

(156)

A Bizottság a behozatali volumen nagyságát az Eurostat behozatali adatai alapján határozta meg. A behozatal piaci részesedését az importvolumen és a teljes uniós felhasználás alapján állapította meg.

(157)

Az érintett országokból az Unióba érkező behozatal a következőképpen alakult:

3. táblázat

A behozatal volumene és piaci részesedése

 

2021

2022

2023

A felülvizsgálati időszak

A Kínából és Egyiptomból érkező behozatal volumene (tonna)

6 778

9 871

9 570

13 859

Index

100

146

141

204

Piaci részesedés (%)

6

7

7

10

Index

100

131

123

180

A Kínából érkező behozatal volumene (tonna)

5 611

5 535

4 693

11 345

Index

100

99

84

202

Piaci részesedés (%)

5

4

3

8

Index

100

89

73

178

Az Egyiptomból érkező behozatal volumene (tonna)

1 168

4 336

4 877

2 514

Index

100

371

418

215

Piaci részesedés (%)

1

3

4

2

Index

100

335

363

190

Forrás:

Eurostat.

(158)

A Kínából és Egyiptomból érkező behozatal volumene 102 %-kal, illetve 115 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban.

(159)

A figyelembe vett időszakban az uniós felhasználás csupán 13 %-kal nőtt. Ennek eredményeként az érintett országok növelték piaci részesedésüket: Kína esetében 5 %-ról 8 %-ra, Egyiptom esetében pedig 1 %-ról 2 %-ra.

5.3.2.   Az érintett országokból érkező behozatal árai és áralákínálás

(160)

A Bizottság az érintett országokból érkező behozatal árait az Eurostat behozatali adatai alapján határozta meg.

(161)

Az érintett országokból az Unióba érkező behozatalhoz tartozó súlyozott átlagos importár a következőképpen alakult:

4. táblázat

Importárak (EUR/tonna)

 

2021

2022

2023

A felülvizsgálati időszak

Kína és Egyiptom

1 640

2 022

1 982

1 687

Index

100

123

121

103

Kína

1 770

2 494

2 331

1 744

Index

100

141

132

99

Egyiptom

1 015

1 421

1 647

1 431

Index

100

140

162

141

Forrás:

Eurostat – költség, biztosítás, fuvardíj paritáson megadott árak (uniós határparitáson számított CIF-árak).

(162)

Az érintett országokból érkező behozatal uniós piaci súlyozott átlagára 2021 és 2022 között 23 %-kal emelkedett, 2023-ban stabil maradt, majd a felülvizsgálati időszakban körülbelül a 2021. évi szintre csökkent.

(163)

A felülvizsgálati időszakban jellemző áralákínálás figyelembevételét illetően az exportáló termelők együttműködésének a hiánya és ebből fakadóan az, hogy nem álltak rendelkezésre az ügyletekre vonatkozó adatok, meghiúsította a tényleges áralákínálás kiszámítását (típusonkénti összehasonlítást). Az adatok statisztikai jellegéből adódóan az átlagos importárak nem adják vissza a termékösszetételbeli különbségeket, amely ugyanakkor alapvetően fontos a felülvizsgálat tárgyát képező termék esetében. Ezt szemlélteti azok a bizonyítékok, amelyeket az uniós termelők nyújtottak be és akik esetében a terméktípusoktól függően az értékesítési ár jelentősen eltér. Az exportáló gyártók együttműködésének hiánya okozta tehát a bizonyítékok hiányos voltát, amely megakadályozta a Bizottságot abban, hogy kiszámítsa az alákínálást.

(164)

Ilyen körülmények között, mivel a behozatali statisztikákat nem lehetett felhasználni annak megállapításához, hogy a vizsgálati időszak alatt nem történt alákínálás, a Bizottságnak más elemeket is figyelembe kellett vennie. A Bizottság különösen az ügy aktájában rendelkezésre álló tényekből következtethetett az érintett országokból érkező behozatal jelentős árhatásának fennállására.

(165)

A figyelembe vett időszakban az érintett országokból érkező behozatal volumene nagyobb ütemben nőtt, mint az uniós felhasználás mérsékelt növekedése. Az érintett országokból érkező behozatal növekedése hozzájárult az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumenének és piaci részesedésének csökkenéséhez, valamint ahhoz, hogy az uniós gazdasági ágazat tartósan képtelen volt emelni árait a költségei fedezése érdekében. Ilyen forgatókönyv esetén a rendelkezésre álló tények tehát áralákínálás és árlenyomás fennállására utalnak.

5.4.   A Kínától és Egyiptomtól eltérő harmadik országokból érkező behozatal

(166)

A Kínán és Egyiptomon kívüli harmadik országokból érkező üvegrostszövet-behozatal főként Indiából, Törökországból és Thaiföldről származott.

(167)

Az Unióba irányuló behozatal összesített volumene, valamint az üvegrost szövetek egyéb harmadik országokból érkező behozatala terén a piaci részesedés és árak tendenciái a következőképpen alakultak:

5. táblázat

Behozatal a harmadik országokból

Ország

 

2021

2022

2023

A felülvizsgálati időszak

India

Volumen (tonna)

6 402

5 866

10 783

15 384

 

Index

100

92

168

240

 

Piaci részesedés (%)

5

4

8

11

 

Átlagár (EUR/mértékegység)

1 479

1 850

1 786

1 753

 

Index

100

125

121

119

Törökország

Volumen (tonna)

3 161

19 540

10 524

8 151

 

Index

100

618

333

258

 

Piaci részesedés (%)

3

15

8

6

 

Átlagár (EUR/tonna)

1 448

1 809

2 078

1 791

 

Index

100

125

144

124

Thaiföld

Volumen (tonna)

229

3 014

5 246

3 968

 

Index

100

1 314

2 288

1 730

 

Piaci részesedés (%)

0

2

4

3

 

Átlagár (EUR/tonna)

1 388

1 794

1 338

1 208

 

Index

100

129

96

87

Más harmadik országok

Volumen (tonna)

11 665

5 919

3 796

5 044

 

Index

100

51

33

43

 

Piaci részesedés (%)

10

4

3

4

 

Átlagár (EUR/tonna)

1 641

3 587

3 126

2 905

 

Index

100

219

191

177

Kína és Egyiptom kivételével minden harmadik ország összesen

Volumen (tonna)

21 457

34 340

30 349

32 547

 

Index

100

160

141

152

 

Piaci részesedés (%)

18

26

22

24

 

Átlagár (EUR/tonna)

1 561

2 121

1 978

1 875

 

Index

100

136

127

120

Forrás:

Eurostat – költség, biztosítás, fuvardíj paritáson megadott árak (uniós határparitáson számított CIF-árak).

(168)

A Bizottság megvizsgálta a harmadik országokból érkező behozatal volumenének, CIF-árának és vámfizetés utáni (DDP) árának alakulását. A vámfizetés utáni árat úgy kapta meg, hogy az alkalmazandó hagyományos és dömpingellenes vámot hozzáadta a CIF-árhoz.

(169)

Ami Indiát illeti, a behozatal volumene jelentősen nőtt a figyelembe vett időszakban, és a felülvizsgálati időszak alatt 11 %-os piaci részesedést ért el. A figyelembe vett időszakban az Indiából érkező behozatal átlagos CIF- és DDP-árai jelentősen alacsonyabbak voltak, mint az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési ára és termelési költsége. A felülvizsgálati időszakban a DDP-árak 16 %-kal, illetve 24 %-kal alacsonyabbak voltak.

(170)

Ami Törökországot illeti, a behozatal volumene 2021 és 2022 között hatszorosára nőtt, és 2022-ben 15 %-os piaci részesedést ért el. 2022 szeptemberében a (6) preambulumbekezdésben említett kijátszásellenes vizsgálatot (55) követően a Bizottság kiterjesztette a dömpingellenes intézkedéseket a Törökországban feladott, akár Törökországból származóként, akár nem ilyenként bejelentett üvegrost szövetek behozatalára, kivéve az egyes konkrét török vállalatok által exportált termékeket. A Törökországból érkező behozatal 2023-ban csökkenni kezdett ugyan, de a felülvizsgálati időszakban még mindig 6 %-os piaci részesedéssel rendelkezett. A figyelembe vett időszakban a Törökországból érkező behozatal átlagos CIF- és DDP-árai jelentősen alacsonyabbak voltak, mint az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési ára és termelési költsége. A felülvizsgálati időszakban a DDP-árak 14 %-kal, illetve 22 %-kal alacsonyabbak voltak.

(171)

Ami Thaiföldet illeti, a behozatal volumene a 2021. évi nagyon alacsony, 229 tonnás bázisról indult, és a felülvizsgálati időszakban 3 %-os piaci részesedést ért el. A figyelembe vett időszakban a Thaiföldről érkező behozatal átlagos CIF- és DDP-árai jelentősen alacsonyabbak voltak, mint az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési ára és termelési költsége. A felülvizsgálati időszakban a DDP-árak 42 %-kal, illetve 48 %-kal alacsonyabbak voltak.

(172)

A más harmadik országokból érkező behozatal összesített volumene csökkent a figyelembe vett időszakban, piaci részesedése pedig 10 %-ról 4 %-ra esett vissza. 2022-től a felülvizsgálati időszakig a más harmadik országokból érkező behozatal átlagos CIF-ára jelentősen magasabb volt, mint az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési ára és termelési költsége.

5.5.   Az uniós ágazat gazdasági helyzete

5.5.1.   Általános megjegyzések

(173)

Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének felmérése valamennyi olyan gazdasági mutató értékelésére kiterjedt, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(174)

A Bizottság a (45) preambulumbekezdésben jelzett módon az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének vizsgálatára mintavételt alkalmazott.

(175)

A kár meghatározásával összefüggésben a Bizottság különbséget tett a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatók között.

(176)

A makrogazdasági mutatókat a Bizottság a kérelmező által a makrogazdasági kérdőívre adott válaszában közölt, ellenőrzött adatok alapján értékelte. A mikrogazdasági mutatókat a Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók által a kérdőívre adott válaszaikban közölt adatok alapján értékelte. Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete szempontjából mindkét adatcsoport reprezentatívnak bizonyult.

(177)

Figyelembe véve, hogy a kárelemzéshez használt mikrogazdasági mutatók csak két, a mintában szereplő uniós gyártótól származtak, az alábbiakban említett adatok alapján megállapított számadatok a titoktartás és az uniós gyártók védelme érdekében tartományokban vannak megadva.

(178)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, az értékesítés volumene, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözet nagysága, felépülés a korábbi dömping hatásaiból.

(179)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységár, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

5.5.2.   Makrogazdasági mutatók

5.5.2.1.   Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(180)

A teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakult:

6. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

 

2021

2022

2023

A felülvizsgálati időszak

Termelési volumen (tonna)

113 426

104 578

111 728

100 653

Index

100

92

99

89

Gyártási kapacitás (tonna)

251 530

235 308

231 444

246 427

Index

100

94

92

98

Kapacitáskihasználás (%)

45

44

48

41

Index

100

99

107

91

Forrás:

a makrogazdasági kérdőívre adott válasz.

(181)

Az uniós gyártók termelési volumene ingadozott, de a figyelembe vett időszakban összességében 11 %-os csökkenést mutatott. Ez annak tudható be, hogy csökkent a szélturbinalapát-gyártók által támasztott kereslet, akik maguk is ki vannak téve a kínai versenynek. Ezt a keresletcsökkenést részben ellensúlyozta a (155) preambulumbekezdésben említett, más ágazatok által támasztott kereslet. Az ezen más ágazatokat kiszolgáló gyártási sorozatok azonban rövidebbek, ami a berendezések gyakoribb átállítását és hosszabb leállási idejét eredményezi, ami pedig negatívan befolyásolja a kapacitáskihasználást.

(182)

A figyelembe vett időszakban a termelési kapacitás globálisan mindössze 2 %-kal csökkent, következésképpen a kapacitáskihasználás 9 %-kal csökkent. Az alacsony kapacitáskihasználás, amelyet az okozott, hogy nem lehetett elegendő mennyiséget életképes árakon értékesíteni, hozzájárult az uniós gazdasági ágazat ingatag helyzetéhez.

5.5.2.2.   Értékesítési volumen és piaci részesedés

(183)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Az értékesítés volumene és piaci részesedése

 

2021

2022

2023

A felülvizsgálati időszak

Teljes értékesítési volumen az uniós piacon (tonna)

91 810

89 049

98 257

89 706

Index

100

97

107

98

Piaci részesedés (%)

76

67

71

66

Index

100

87

93

86

Forrás:

a makrogazdasági kérdőívre adott válasz.

(184)

Az uniós piaci értékesítési volumen 2022-ben stabil maradt 2021-hez képest, majd 2023-ban 10 százalékponttal nőtt. A felülvizsgálati időszakban azonban az értékesítési forgalom éves szinten 8 551 tonnával, azaz 9 százalékponttal esett vissza. A figyelembe vett időszakban az értékesítési forgalom 2 %-kal csökkent, míg az uniós felhasználás 13 %-kal nőtt, aminek következtében az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése a figyelembe vett időszakban 76 %-ról 66 %-ra zsugorodott. Az uniós gazdasági ágazat nemcsak hogy nem részesült a növekvő uniós piac előnyeiből, hanem piaci részesedésének jelentős részét el is vesztette.

5.5.2.3.   Növekedés

(185)

A vizsgálat kimutatta, hogy az uniós gazdasági ágazat a növekvő kereslet mellett sem tudta fenntartani piaci részesedését, ellentétben az érintett országokkal, amelyek a figyelembe vett időszak alatt növelték piaci részesedésüket.

5.5.2.4.   Foglalkoztatás és termelékenység

(186)

A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

 

2021

2022

2023

A felülvizsgálati időszak

Alkalmazottak száma

1 106

1 114

1 154

1 126

Index

100

101

104

102

Termelékenység (tonna/alkalmazott)

103

94

97

89

Index

100

92

94

87

Forrás:

a makrogazdasági kérdőívre adott válasz.

(187)

A foglalkoztatás a figyelembe vett időszakban viszonylag stabil értéket mutatott.

(188)

mivel a foglalkoztatás nagyjából stabil maradt és a termelési volumen csökkent, a munkatermelékenység 13 %-kal romlott a figyelembe vett időszakban. A (181) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a kereslet fokozatosan a kisebb sorozatban gyártott termékek felé mozdult el, ami a berendezések gyakoribb átállítását tette szükségessé, ami viszont növelte a leállási időt, és negatívan befolyásolta a termelékenységet is.

5.5.2.5.   A dömpingkülönbözet nagysága és a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés

(189)

Mind a kínai, mind az egyiptomi dömpingkülönbözet jelentősen meghaladta a csekély mértékű dömpingkülönbözetet meghatározó küszöbértéket.

(190)

Az érintett országokból érkező behozatal volumene jelentősen nőtt a figyelembe vett időszakban.

(191)

A hatályban lévő dömpingellenes intézkedések ellenére a legtöbb kármutató romlott a figyelembe vett időszak alatt, és az uniós gazdasági ágazat bizonytalan helyzetben volt a felülvizsgálati időszak alatt.

5.5.3.   Mikrogazdasági mutatók

5.5.3.1.   Árak és az árakat befolyásoló tényezők

(192)

A mintában szereplő uniós gyártók által az Unióban a független vevők felé felszámított értékesítési egységárak súlyozott átlaga a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Értékesítési árak és előállítási költség az Unióban (EUR/tonna)

 

2021

2022

2023

A felülvizsgálati időszak

Átlagos értékesítési egységár az Unióban

[1 900 – 2 200 ]

[2 200 – 2 500 ]

[2 200 – 2 500 ]

[2 100 – 2 400 ]

Index

100

112

116

109

Termelési egységköltség

[1 900 – 2 200 ]

[2 300 – 2 600 ]

[2 400 – 2 700 ]

[2 300 – 2 600 ]

Index

100

118

126

120

Forrás:

a mintában szereplő uniós gyártók által kitöltött kérdőívek.

(193)

Az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési ára a figyelembe vett időszak egészében az átlagos termelési egységköltség alatt volt. A legmagasabb értékesítési egységárat 2023-ban érték el, mivel az ár a magas energiaköltségek alapján 2022-ben aláírt megállapodásokban került megállapításra.

(194)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat értékesítési ára 9 %-kal nőtt. Ez csak részben ellensúlyozta az előállítási költségek ugyanezen időszak alatt tapasztalt 20 %-os növekedését, ami jövedelmezőségének romlásához vezetett.

5.5.3.2.   Munkaerőköltségek

(195)

A mintában szereplő uniós gyártók átlagos munkaerőköltsége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség (EUR)

 

2021

2022

2023

A felülvizsgálati időszak

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

[57 000 – 62 000 ]

[61 000 – 66 000 ]

[62 000 – 67 000 ]

[61 000 – 66 000 ]

Index

100

105

109

106

Forrás:

a mintában szereplő uniós gyártók által kitöltött kérdőívek.

(196)

Az alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség 6 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban.

5.5.3.3.   Készletek

(197)

A mintában szereplő uniós gyártók készletszintjei a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Készletek

 

2021

2022

2023

A felülvizsgálati időszak

Zárókészletek (tonna)

[5 300 – 5 800 ]

[4 200 – 4 700 ]

[5 500 – 6 000 ]

[7 500 – 8 000 ]

Index

100

79

102

139

A termelés százalékában kifejezett zárókészletek (%)

[15 –20 ]

[10 –15 ]

[15 –20 ]

[20 –25 ]

Index

100

84

111

140

Forrás:

a mintában szereplő uniós gyártók által kitöltött kérdőívek.

(198)

A Covid19-világjárványhoz kapcsolódó kiegyensúlyozás miatti, 2022. évi csökkenést követően a készletek szintje ismét nőtt, és a felülvizsgálati időszak végére elérte a termelés [20–25 %]-át. A növekvő készletszintek azt jelzik, hogy az uniós gazdasági ágazat olyan termékeket állított elő, amelyeket nem tudott életképes árakon vagy kellő mennyiségben értékesíteni. Ez közvetlenül tükrözi az ágazat versenyhelyzetének romlását.

5.5.3.4.   Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség

(199)

A mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

12. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

 

2021

2022

2023

A felülvizsgálati időszak

Az Unióban a független vevők részére végrehajtott értékesítések jövedelmezősége (az értékesítési forgalom %-ában)

[0 –3 ]

[(–2 ) –1 ]

[(–7 ) – (–4 )]

[(–10 ) – (–7 )]

Index

100

–50

– 228

– 364

Pénzforgalom (EUR)

[550 000 – 600 000 ]

[3 000 000 – 3 500 000 ]

[(–5 400 000 ) – (–4 900 000 )]

[(–6 600 000 ) – (–6 100 000 )]

Index

100

545

– 881

–1 104

Beruházások (EUR)

[1 600 000 – 1 900 000 ]

[1 700 000 – 2 000 000 ]

[1 900 000 – 2 200 000 ]

[2 000 000 – 2 300 000 ]

Index

100

106

120

125

A beruházások megtérülése (%)

[5 – 10 ]

[(–5 ) –0 ]

[(–20 ) – (–15 )]

[(–30 ) – (–25 )]

Index

100

–52

– 246

– 414

Forrás:

a mintában szereplő uniós gyártók által kitöltött kérdőívek.

(200)

A Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék független vevők részére végrehajtott uniós értékesítéseiből származó, adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési árbevétel százalékában. Amint azt a 9. táblázat mutatja, a termelési egységköltség gyorsabban nőtt, mint az értékesítési egységár, ezért a jövedelmezőség a figyelembe vett időszak alatt folyamatosan és jelentősen romlott.

(201)

A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi. 2022 kivételével, amikor a készletek Covid19-világjárvány okozta válság utáni kiegyensúlyozása pozitívan befolyásolta a pénzforgalmat, ez a kármutató romlott a figyelembe vett időszakban, és a felülvizsgálati időszakban jelentősen negatívba fordult. A csökkenő pénzforgalom a tőkebevonási képességet is rontotta.

(202)

A figyelembe vett időszakban a beruházások 25 %-kal nőttek. Megállapítást nyert, hogy ezek főként a helyettesítéshez, az észszerűsítéshez, valamint a környezetvédelmi és szociális jogszabályoknak való megfeleléshez kapcsolódtak.

(203)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékában kifejezett nyereség. 2021-ben pozitívan indult, majd a figyelembe vett időszak alatt folyamatosan csökkent, és a felülvizsgálati időszakban – 25 % alá esett.

(204)

A pénzforgalom és a beruházások megtérülésének csökkenő tendenciája ellenére az uniós gazdasági ágazat a (202) preambulumbekezdésben leírtak szerint finanszírozni tudta a szükséges beruházásokat.

5.6.   A kárra vonatkozó következtetés

(205)

A figyelembe vett időszak alatt a legtöbb kármutató kedvezőtlen tendenciát mutatott.

(206)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat termelése csökkent, az uniós piaci értékesítés pedig 2 %-kal esett vissza annak ellenére, hogy az uniós felhasználás 13 %-kal nőtt. Ez a piaci részesedés csökkenését eredményezte, amely a 2021. évi 76 %-ról a felülvizsgálati időszakban 66 %-ra esett vissza. A piaci részesedésnek a növekvő piacon bekövetkezett csökkenése a figyelembe vett időszakban Kína, Egyiptom és más harmadik országok javát szolgálta.

(207)

Az uniós gazdasági ágazat uniós piaci részesedésének csökkenését súlyosbította az exportértékesítéseknek a figyelembe vett időszakban tapasztalt 49 %-os visszaesése, amint azt az alábbi 13. táblázat mutatja.

(208)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat termelési kapacitása 2 %-kal csökkent, a kapacitáskihasználás pedig 45 %-ról 41 %-ra esett vissza a termelés csökkenése miatt.

(209)

A foglalkoztatás a figyelembe vett időszakban stabil értéket mutatott. A termelékenység a termelés változásaival összhangban alakult: 13 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban.

(210)

A termelési egységköltség 20 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban.

(211)

Az uniós gyártók átlagos értékesítési ára csak 9 %-kal nőtt az alacsony árak nyomásának kitett piacon, ami nem elegendő ahhoz, hogy ellensúlyozza a termelési költségek növekedését.

(212)

Az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége a figyelembe vett időszakban folyamatosan csökkent, és a felülvizsgálati időszakban [– 7 % és – 10 %] között mozgott.

(213)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszakban az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében vett jelentős kár érte.

6.   OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK

(214)

Az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal okozott-e jelentős kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság emellett az alaprendelet 3. cikkének (7) bekezdésével összhangban azt is megvizsgálta, hogy ezzel egy időben más ismert tényezők okozhattak-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak.

6.1.   A dömpingelt behozatal hatásai

(215)

Amint azt az 5.3.2. szakasz kifejti, a dömpingellenes és szubvencióellenes intézkedések ellenére a kínai és egyiptomi behozatal volumene a figyelembe vett időszakban nőtt, piaci részesedése pedig a 2021. évi 6 %-ról a felülvizsgálati időszakban 10 %-ra emelkedett.

(216)

Az Egyiptomból és Kínából dömpingelt áron érkező behozatal piaci részesedésének a figyelembe vett időszakban tapasztalt tartós növekedése súlyosbította az uniós gazdasági ágazatra nehezedő ár- és volumennyomást. Az értékesítési volumen ebből következő csökkenése és az árlenyomás közvetlen okai az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszak alatt ért kárnak.

6.2.   Az egyéb tényezők hatásai

6.2.1.   Más harmadik országokból érkező behozatal

(217)

A más harmadik országokból érkező behozatal volumene a figyelembe vett időszakban az 5. táblázat szerint alakult.

(218)

A (169)–(171) preambulumbekezdések azt mutatják, hogy az Indiából, Törökországból és Thaiföldről érkező behozatal vámfizetés utáni átlagárai 2023-ban és a felülvizsgálati időszakban jelentősen alacsonyabbak voltak, mint a kínai és egyiptomi behozatal vámfizetés utáni átlagárai. Tekintettel jelentős piaci részesedésükre és alacsony vámfizetés utáni átlagáraikra, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az Indiából, Törökországból és Thaiföldről érkező behozatal szintén árnyomást gyakorolt, és hozzájárult az uniós gazdasági ágazatot ért kárhoz. Mivel azonban a Kínából és Egyiptomból érkező behozatal a figyelembe vett időszakban csaknem megkétszereződött és különösen 2023 és a felülvizsgálati időszak között számottevő mértékben nőtt, jelentős árnyomást gyakorolva, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a harmadik országokból érkező behozatal nem változtatott ezen a tényen, és nem gyengítette az ok-okozati összefüggést.

6.2.2.   Az uniós ágazat exportteljesítménye

(219)

Az uniós gazdasági ágazat teljes exportvolumene és a mintában szereplő uniós gyártók átlagos exportértékesítési árai a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

13. táblázat

A mintában szereplő uniós gyártók exportteljesítménye

 

2021

2022

2023

A felülvizsgálati időszak

Exportvolumen (tonna)

[19 000 – 23 000 ]

[14 000 – 18 000 ]

[11 000 – 15 000 ]

[9 000 – 13 000 ]

Index

100

76

62

51

Átlagár (EUR/tonna)

[2 000 – 2 400 ]

[2 800 – 3 200 ]

[2 800 – 3 200 ]

[2 600 – 3 000 ]

Index

100

135

132

124

Forrás:

a makrogazdasági kérdőívre adott válaszok és a mintában szereplő uniós gyártók kérdőívre adott válaszai.

(220)

A harmadik országok piacain az uniós gyártók a szélenergia-termékek terén kiélezett versennyel szembesültek, és egyre szűkebb piacokra kényszerültek, például a helyszínen keményített csőbélések piacára és a szabadidős termékek (pl. hajótestek, mobil lakóépületek) piacára, amelyeket magasabb árak, ugyanakkor jelentősebb termelési költségek is jellemeznek.

(221)

Az exportteljesítmény a figyelembe vett időszakban folyamatosan romlott, ami az exportvolumen 49 %-os csökkenését eredményezte.

(222)

mivel az uniós gazdasági ágazat értékesítései nagyrészt az uniós piacra irányultak, nem pedig túlnyomórészt exportra, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye nem gyengítette az ok-okozati összefüggést.

6.3.   Az ok-okozati összefüggésre vonatkozó következtetés

(223)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kárt a kínai és egyiptomi dömpingelt export okozta. Ugyanakkor a harmadik országokból érkező behozatal is hozzájárult az uniós gazdasági ágazat által a felülvizsgálati időszakban elszenvedett kárhoz. A Bizottság azonban arra a következtetésre jutott, hogy ezek a tényezők – akár külön-külön, akár együttesen – nem gyengítették a dömpingelt kínai és egyiptomi behozatal és az uniós gazdasági ágazat által a felülvizsgálati időszakban elszenvedett kár közötti ok-okozati összefüggést.

7.   A KÁR FOLYTATÓDÁSÁNAK ÉS/VAGY MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

(224)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszakban jelentős kár érte.

(225)

A Bizottság továbbá arra a következtetésre jutott, hogy a felülvizsgálati időszakban a kínai és az egyiptomi behozatal kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak, és a harmadik országokból érkező behozatal bizonyos mértékben hozzájárult a jelentős kárhoz. A Bizottság ezért az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálta, hogy az ezen országokkal szembeni intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a Kínából és Egyiptomból érkező dömpingelt behozatal által okozott kár folytatódását vagy megismétlődését eredményezné-e.

(226)

Ennek kapcsán a Bizottság megvizsgálta az érintett országok termelési kapacitását és szabad kapacitását, az uniós piac vonzerejét, az érintett országokból érkező behozatal dömpingellenes intézkedések hiányában valószínűsíthető árszintjét, valamint annak az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatását.

7.1.   Termelési kapacitás és szabad kapacitás Kínában és Egyiptomban

(227)

Amint azt a (141) preambulumbekezdés kifejti, a felülvizsgálati időszakban az üvegrost szövetek teljes kínai termelési kapacitása mintegy 1 400 000 tonna volt. A belföldi kereslet és a teljes export levonása után a kínai gyártók potenciálisan az uniós piacra irányítható szabad kapacitása mintegy 700 000 tonna, ami ötszöröse a teljes uniós felhasználásnak.

(228)

A (142)–(144) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint Egyiptomban az üvegrost szövetek termelési kapacitása legalább 30 000 tonna, azaz a teljes uniós felhasználás mintegy 22 %-a, míg az üvegrost szövetek egyiptomi belföldi piaca minimálisnak tűnik.

(229)

Megállapítható tehát, hogy Kínában jelentős szabad kapacitás, Egyiptomban pedig jelentős kapacitás áll rendelkezésre, amely a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetén még nagyobb mennyiségben, dömpingelt áron irányulhat az uniós piacra.

7.2.   Az uniós piac vonzereje

(230)

Amint az a 4.2. szakaszban már kifejtésre került, az uniós piac vonzerejét bizonyítja, hogy a Kínából érkező behozatalra kivetett, a szokásos 5–7 %-os behozatali vámot kiegészítő, hatályban lévő dömpingellenes vámok viszonylag magas szintje ellenére az Unió továbbra is a kínai és egyiptomi exportáló gyártók egyik fő exportpiaca volt, és azok a figyelembe vett időszakban még növelték is exportvolumenüket: Kína 102 %-kal, Egyiptom pedig 115 %-kal. Sőt, az Unióba irányuló kínai export magasabb árakat tudott elérni más piacokhoz képest, még a hatályban lévő intézkedések ellenére is.

(231)

Az uniós piac vonzerejének további bizonyítéka, hogy a figyelembe vett időszakban az alábbi kijátszási és visszanyerési gyakorlatok álltak fenn, amelyekkel az 1.1. szakaszban említett rendeletek foglalkoztak:

—

megállapítást nyert, hogy a Kínából és Egyiptomból származó üvegrost szövetek behozatalára kivetett dömpingellenes vámokat a Törökországban feladott behozatallal kijátsszák,

—

megállapítást nyert, hogy a Kínából származó üvegrost szövetek behozatalára kivetett dömpingellenes vámokat a Marokkóban feladott behozatalokkal kijátszották, és

—

megállapítást nyert, hogy az egyiptomi exportáló gyártó az Unióba irányuló export során alkalmazott árának jelentős csökkentésével vállalta át a kivetett dömpingellenes vámokat.

7.3.   A behozatal valószínűsíthető árszintje dömpingellenes intézkedések hiányában

(232)

Amint azt a 4. táblázat mutatja, a felülvizsgálati időszakban a Kínából az Unióba irányuló behozatal CIF-paritáson számított importára 1 744 EUR/tonna volt, ami alacsonyabb, mint az uniós gazdasági ágazat 9. táblázatban feltüntetett átlagos értékesítési ára [2 100–2 400] EUR/tonna, és alacsonyabb, mint a [2 300–2 600] EUR/tonna termelési költség.

(233)

Dömpingellenes intézkedések hiányában, ha csak szubvencióellenes intézkedések lennének hatályban, a kínai behozatal még alacsonyabb árakon lépett volna be az Unióba. Az alákínálás a valóságban várhatóan még magasabb lesz, a (165) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint.

(234)

Amint azt a 4. táblázat mutatja, a felülvizsgálati időszakban az Egyiptomból az Unióba irányuló behozatal CIF-paritáson számított importára 1 431 EUR/tonna volt, ami alacsonyabb, mint az uniós gazdasági ágazat 9. táblázatban feltüntetett átlagos értékesítési ára [2 100–2 400] EUR/tonna, és alacsonyabb, mint a [2 300–2 600] EUR/tonna termelési költség.

(235)

Dömpingellenes intézkedések hiányában, ha csak szubvencióellenes intézkedések lennének hatályban, az egyiptomi behozatal még alacsonyabb árakon lépett volna be az Unióba.

(236)

Ezért valószínű, hogy dömpingellenes vámok híján a kínai és egyiptomi behozatal még kedvezőtlenebb hatást gyakorolna az uniós árakra.

(237)

Ez a megállapítás egyértelműen azt mutatja, hogy minden esetben valószínűsíthető a behozatal által okozott kár megismétlődése, amelyre ráadásul az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűleg jelentősen nagyobb mennyiségekben kerülne sor.

7.4.   Következtetés

(238)

A fenti elemzés alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte a Kínából és Egyiptomból érkező dömpingelt behozatal miatt. Ezenkívül – e ténymegállapítás sérelme nélkül – a Bizottság megállapította, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén egyértelműen fennáll annak a kockázata, hogy az említett behozatal által okozott jelentős kár megismétlődik. Amennyiben az intézkedéseket nem hosszabbítják meg, a két származási helyről érkező dömpingelt behozatal minden valószínűség szerint lényegesen nagyobb mennyiségben és kárt okozó árakon térne vissza. Az intézkedések kiterjesztése ezért indokolt mind az érintett országokból érkező behozatal által okozott folytatódó kár, mind pedig – attól függetlenül – az ilyen kár megismétlődésének kockázata miatt.

8.   AZ UNIÓS ÉRDEK

(239)

Az alaprendelet 21. cikke alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása az összes érintett érdek értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök, a felhasználók és a beszállítók érdekét is.

8.1.   Az uniós gazdasági ágazat érdeke

(240)

A vizsgálat kimutatta, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg nagyon kedvezőtlenül hatna az uniós gazdasági ágazatra. A már amúgy is ingatag helyzetben lévő uniós gazdasági ágazat helyzete gyorsan romlana az alacsonyabb értékesítési volumenek és értékesítési árak miatt, ami a jövedelmezőség erőteljes csökkenéséhez vezetne, potenciálisan veszélyeztetve a fennmaradását.

(241)

A hatályban lévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ezért az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálja.

8.2.   A független importőrök érdeke

(242)

A Bizottság minden ismert független importőrrel felvette a kapcsolatot, és felkérte őket, hogy működjenek együtt ebben a vizsgálatban. Egyetlen importőr sem működött együtt.

(243)

Az eredeti vizsgálatban egyetlen importőr működött együtt, amelyről megállapítást nyert, hogy elhanyagolható mennyiségű üvegrost szövetet importál.

(244)

Az eredeti vizsgálat és a jelen vizsgálat során is megállapítást nyert, hogy a legtöbb nagyfelhasználó egyedi megrendelésre készített üvegrost szöveteket igényel, ezért nem olyan termékről van szó, amelyet független kereskedők rendszeresen nagy mennyiségben importálnának.

(245)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a jelenleg hatályos intézkedések nem voltak különösen negatív hatással az importőrök pénzügyi helyzetére, és az intézkedések fenntartása nem vagy csak kis mértékben érintené őket.

8.3.   A felhasználók érdeke

(246)

A Bizottság a vizsgálatban kapcsolatba lépett az összes ismert felhasználóval, és felkérte őket az együttműködésre. Egyetlen felhasználó sem működött együtt, ami megerősíti, hogy a felhasználókat nem érintették nagyon kedvezőtlenül a meglévő intézkedések.

(247)

A felülvizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazat termelési kapacitása (246 427 tonna) meghaladta az uniós felhasználást (136 112 tonna). Az uniós gazdasági ágazat átfogó kapacitáskihasználása a felülvizsgálati időszakban 41 % volt. A mintában szereplő két vállalat, amelyek a szélenergia-ágazat számára az üvegrost szövetek tanúsított beszállítói, jelentős szabad kapacitással rendelkezik, és további keresletet is képesek lennének kiszolgálni. Emellett az uniós gazdasági ágazat több mint tíz csoportból vagy vállalatból áll, ami versenyképessé teszi azt.

(248)

A vizsgálat azt is kimutatta, hogy a dömpingellenes intézkedések nem akadályozták meg a Kínából és Egyiptomból érkező behozatalt, amelyek együttesen 10 %-os piaci részesedést tettek ki a felülvizsgálati időszakban. Emellett más harmadik országok 18 %-ról 24 %-ra növelték piaci részesedésüket a felülvizsgálati időszakban.

(249)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések fenntartása nem veszélyeztetné az ellátás stabilitását.

(250)

Az eredeti vizsgálat kimutatta (56), hogy az üvegrost szövetek a turbinalapátok teljes gyártási költségének 4–14 %-át tették ki, és hogy a lapátokat nem külön, hanem szélturbinák részeként értékesítik, valamint hogy a szélturbinagyártók rendszeresen értékesítenek további anyagokat és szolgáltatásokat a szélerőműpark-fejlesztőknek. A Bizottság ezért az üvegrost szövetek költségét egy szélturbina teljes költségének és egy teljes szélerőműpark építési összköltségének arányában számította ki. Következésképpen azt állapította meg, hogy az üvegrost szöveteknek a szélturbinagyártók költségeiben képviselt aránya 0,1 % és 2 % között mozog. Az eredeti vizsgálatban a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a dömpingellenes vámok miatti költségnövekedést vagy átháríthatják a szélerőműpark-fejlesztőkre, vagy azt a szélturbinagyártók átvállalhatják.

(251)

A jelenlegi vizsgálat kimutatta, hogy az uniós gazdasági ágazat által felszámított ár a figyelembe vett időszakban átlagosan csak [5–6] %-kal volt magasabb, mint az eredeti vizsgálat figyelembe vett időszakában (azaz 2015 és 2018 között) érvényes átlagár. Ezért az a következtetés vonható le, hogy a dömpingellenes intézkedésnek csekély hatása volt – ha egyáltalán volt – az üvegrost szövetek árára.

(252)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések fenntartása nem befolyásolná a szélenergia-ágazat versenyképességét.

(253)

mivel a dömpingellenes intézkedések – a (249) és (252) preambulumbekezdésben megállapítottak szerint – nem veszélyeztetik sem az üvegrostszövet-ellátás stabilitását, sem a versenyképességet, várhatóan nem ösztönzik a gyártásáthelyezést, és összeegyeztethetők a megújuló energiára vonatkozó uniós célkitűzésekkel.

(254)

Az eredeti vizsgálatban a síágazat több felhasználója azzal érvelt, hogy az uniós üvegrostszövet-gyártók megléte alapvető fontosságú az ellátás stabilitása szempontjából, mivel helyi partnerre van szükségük az egyedi üvegrost szövetek kialakításában való szoros együttműködéshez.

(255)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a felhasználók érdekeit illetően nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek indokolnák, hogy ne tartsa fenn az intézkedéseket.

8.4.   A vágással és garnitúragyártással foglalkozó szolgáltatók érdeke

(256)

Az eredeti és a jelenlegi vizsgálat azt mutatták, hogy az uniós gazdasági ágazat és a felhasználók külső – vágással és garnitúragyártással foglalkozó – szolgáltatók szolgáltatásait veszik igénybe. A vágás az üvegrost szövetek tekercsekben történő átvételéből és a szövetek előírt méretre történő vágásából áll. A garnitúragyártás a levágott üvegrostszövet-rétegek összeállításából és olyan testre szabott készletekbe történő csomagolásából áll, amelyek megkönnyítik a gyártást a downstream ágazatban.

(257)

A jelenlegi vizsgálatban egyetlen vágással vagy garnitúragyártással foglalkozó szolgáltató sem jelentkezett.

(258)

Az eredeti vizsgálat becslése szerint az Unióban a vágással foglalkozó szolgáltatók alkalmazottainak létszáma körülbelül 2 000 fő volt, és megállapítást nyert, hogy a kínai és egyiptomi exportáló gyártók egyre inkább integrálták szolgáltatásaikba a vágási és garnitúragyártási szolgáltatásokat. Semmi nem utalt arra, hogy ez a helyzet megváltozott volna. Az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén ezek a szolgáltatók ezért üzleti tevékenységük jelentős részét elveszítenék.

(259)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések fenntartása a vágással és garnitúragyártással foglalkozó uniós szolgáltatók érdekét szolgálja.

8.5.   A beszállítók érdeke

(260)

Az üvegrost szövetek gyártásához szükséges fő nyersanyag, azaz az üvegrost előfonatok uniós gyártói nem működtek együtt ebben a vizsgálatban. Ugyanakkor egyértelműen érdekükben áll az ügyfeleiket védő dömpingellenes intézkedések fenntartása.

8.6.   Az uniós érdekkel kapcsolatos következtetés

(261)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek miatt az érintett országokból származó üvegrost szövetek behozatalára vonatkozó intézkedések fenntartása ne szolgálná az Unió érdekét.

9.   DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

(262)

A dömping folytatódásával, a kínai behozatal által előidézett kár folytatódásával és megismétlődésével, az egyiptomi behozatal által előidézett kár folytatódásával, valamint az uniós érdekkel kapcsolatban levont bizottsági következtetések alapján a Kínából és Egyiptomból származó üvegrost szövetekre vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(263)

A vámtételek közötti különbségből adódó, az intézkedések kijátszásával kapcsolatos kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében különleges intézkedésekkel szükséges biztosítani az egyedi dömpingellenes vámok alkalmazását, valamint a kijátszásellenes vizsgálatokat követően kiterjesztett intézkedések hatálya alóli felmentés alkalmazását. Egyedi dömpingellenes vámok és mentességek alkalmazásának feltétele, hogy a tagállamok vámhatóságai fel érvényes kereskedelmi számlát kell bemutatni. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkének (7) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Az ilyen számla bemutatásáig a behozatalra a „minden egyéb, a Kínai Népköztársaságból származó behozatalra” vagy a „minden egyéb, az Egyiptomi Arab Köztársaságból származó behozatalra” alkalmazandó dömpingellenes vámot kell alkalmazni.

(264)

Bár a számla bemutatása szükséges ahhoz, hogy a tagállamok vámhatóságai az egyedi dömpingellenes vámtételeket és mentességeket alkalmazhassák a behozatalra, a vámhatóságoknak nem kizárólag a számlát kell figyelembe venniük. A tagállamok vámhatóságai minden más esethez hasonlóan – az árunyilatkozatban foglalt adatok helytállóságának ellenőrzése céljából, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az adott vámtétel alkalmazása vámjogi szempontból indokolt legyen – akkor is kötelesek elvégezni a szokásos ellenőrzéseket és akkor is jogosultak további dokumentumokat (fuvarokmányokat stb.) kérni, ha a bemutatott számla teljesíti az e rendelet 1. cikkének (7) bekezdésében meghatározott összes követelményt.

(265)

Amennyiben a dömpingellenes intézkedések bevezetését követően az alacsonyabb egyedi vámtételű vállalatoktól érkező export volumene jelentősen megnő, ez a volumennövekedés önmagában is tekinthető az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak. Ilyenkor – a feltételek teljesülése esetén – kijátszásellenes vizsgálat indítható. Ez a vizsgálat többek között irányulhat annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtételek eltörlésére és ebből következően az egész országra érvényes vám kivetésére.

(266)

Az e rendeletben az egyes meghatározott vállalatok esetében megállapított egyedi dömpingellenes vámtételek kizárólag a Kínából és Egyiptomból származó és a megnevezett jogalanyok által előállított, felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten meg nem jelölt vállalatok – köztük a kifejezetten megjelölt vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatok – által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára a „minden egyéb, a Kínai Népköztársaságból származó behozatalra” vagy a „minden egyéb, az Egyiptomi Arab Köztársaságból származó behozatalra” vonatkozó vámtételt kell alkalmazni. E behozatal esetében az egyedi dömpingellenes vámtételek nem alkalmazhatók.

(267)

Ha a későbbiek folyamán egy vállalat módosítja a jogalany nevét, kérelmezheti az egyedi dömpingellenes vámtételek alkalmazását. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni (57). A kérelemnek tartalmaznia kell minden olyan releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó vámtételre való jogosultságát. Ha a vállalat nevének megváltozása nem érinti a vállalatra vonatkozó vámtétel igénybevételére való jogosultságot, a névváltoztatásról a Bizottság rendeletet tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(268)

Minden érdekelt fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság javaslatot kívánt tenni a meglévő intézkedések fenntartására. A Bizottság emellett határidőt is tűzött, amelyen belül az érdekelt felek a nyilvánosságra hozatalt követően ismertethetik észrevételeiket. Nem érkezett észrevétel.

(269)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2024/2509 európai parlamenti és tanácsi rendelet (58) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletében előírt visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában minden egyes hónap első naptári napján közzétett kamatlábbal megegyező mértékű késedelmi kamat fizetendő.

(270)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   A Bizottság végleges dömpingellenes vámot vet ki a Kínai Népköztársaságból és az Egyiptomi Arab Köztársaságból származó, jelenleg az ex 7019 61 00 , ex 7019 62 10 , ex 7019 62 90 , ex 7019 63 00 , ex 7019 64 00 , ex 7019 65 00 , ex 7019 66 00 , ex 7019 69 10 , ex 7019 69 90 és ex 7019 90 00 KN-kódok (TARIC-kódok: 7019 61 00 81, 7019 61 00 83, 7019 61 00 84, 7019 62 10 81, 7019 62 10 83, 7019 62 10 84, 7019 62 90 81, 7019 62 90 83, 7019 62 90 84, 7019 63 00 81, 7019 63 00 83, 7019 63 00 84, 7019 64 00 81, 7019 64 00 83, 7019 64 00 84, 7019 65 00 81, 7019 65 00 83, 7019 65 00 84, 7019 66 00 81, 7019 66 00 83, 7019 66 00 84, 7019 69 10 81, 7019 69 10 83, 7019 69 10 84, 7019 69 90 81, 7019 69 90 83, 7019 69 90 84, 7019 90 00 81, 7019 90 00 83 és 7019 90 00 84) alá tartozó, következőképpen meghatározott termék behozatalára: folytonosüvegrostszál előfonatból és/vagy fonalból készült szőtt és/vagy tűzött (stitched) szövet, beleértve a más elemeket tartalmazót is, de kivéve az impregnált vagy előimpregnált (prepreg) termékeket, valamint a hosszában és szélességében egyaránt 1,8 mm-nél nagyobb szemnagyságú, 35 g/m2-nél nagyobb tömegű hálószöveteket.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott, az alábbiakban felsorolt vállalatok által gyártott termékre vonatkozó, a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított nettó árra alkalmazandó végleges dömpingellenes vámtételek a következők:

Származási ország

Vállalat

Dömpingellenes vám (%)

TARIC-kiegészítő kód

Kínai Népköztársaság

Jushi Group Co. Ltd

Zhejiang Hengshi Fiberglass Fabrics Co. Ltd

Taishan Fiberglass Inc.

69,0

C531

PGTEX China Co. Ltd

Chongqing Tenways Material Corp.

37,6

C532

Az I. mellékletben felsorolt, mind az eredeti szubvencióellenes, mind az eredeti dömpingellenes vizsgálatban együttműködő más vállalatok

37,6

Lásd az I. mellékletet.

A II. mellékletben felsorolt, az eredeti dömpingellenes vizsgálatban együttműködő, de az eredeti szubvencióellenes vizsgálatban nem együttműködő más vállalatok

34,0

Lásd a II. mellékletet.

A Kínai Népköztársaságból származó minden más behozatal

69,0

C999

Egyiptomi Arab Köztársaság

Jushi Egypt For Fiberglass Industry S.A.E

Hengshi Egypt Fiberglass Fabrics S.A.E.

33,1

C533

Az Egyiptomi Arab Köztársaságból származó minden más behozatal

33,1

C999

(3)   A Bizottság a Kínai Népköztársaságból származó behozatalra alkalmazandó, a (2) bekezdésben meghatározott végleges dömpingellenes vámot kiterjeszti a Marokkóban feladott, akár Marokkóból származóként, akár nem ilyenként bejelentett, következőképpen meghatározott termék behozatalára: folytonosüvegrostszál előfonatból és/vagy fonalból készült szőtt és/vagy tűzött (stitched) szövet, beleértve a más elemeket tartalmazót is, de kivéve az impregnált vagy előimpregnált (prepreg) termékeket, valamint a hosszában és szélességében egyaránt 1,8 mm-nél nagyobb szemnagyságú, 35 g/m2-nél nagyobb tömegű hálószöveteket (TARIC-kódok: 7019 61 00 81, 7019 62 10 81, 7019 62 90 81, 7019 63 00 81, 7019 64 00 81, 7019 65 00 81, 7019 66 00 81, 7019 69 10 81, 7019 69 90 81 and 7019 90 00 81). A kiterjesztett vám a „a Kínai Népköztársaságból származó minden más behozatalra” alkalmazandó dömpingellenes vám.

(4)   A Bizottság a Kínai Népköztársaságból és az Egyiptomi Arab Köztársaságból származó behozatalra alkalmazandó, a (2) bekezdésben meghatározott végleges dömpingellenes vámot kiterjeszti a Törökországban feladott, akár Törökországból származóként, akár nem ilyenként bejelentett, következőképpen meghatározott termék behozatalára: folytonosüvegrostszál előfonatból és/vagy fonalból készült szőtt és/vagy tűzött (stitched) szövet, beleértve a más elemeket tartalmazót is, de kivéve az impregnált vagy előimpregnált (prepreg) termékeket, valamint a hosszában és szélességében egyaránt 1,8 mm-nél nagyobb szemnagyságú, 35 g/m2-nél nagyobb tömegű hálószöveteket (TARIC-kódok: 7019 61 00 83, 7019 62 10 83, 7019 62 90 83, 7019 63 00 83, 7019 64 00 83, 7019 65 00 83, 7019 66 00 83, 7019 69 10 83, 7019 69 90 83 and 7019 90 00 83); a vám kiterjesztése azonban nem vonatkozik az alábbi vállalatok által előállított termékekre:

Ország

Vállalat

TARIC-kiegészítő kód

Törökország

Saertex Turkey Tekstil Ltd. Şti.

C115

Törökország

Sonmez Asf Iplik Dokuma Ve Boya San Tic A. Ş.

C116

Törökország

Telateks Tekstil Ürünleri Sanayi ve Ticaret Anonim Şirketi

Telateks Dış Ticaret ve Kompozit Sanayi Anonim Şirketi

C117

Törökország

Fibroteks Dokuma Sanayi Ve Ticaret AS

899G

A kiterjesztett vám „a Kínai Népköztársaságból származó minden más behozatalra” alkalmazandó dömpingellenes vám.

(5)   A Bizottság a Kínai Népköztársaságból és az Egyiptomi Arab Köztársaságból származó behozatalra alkalmazandó, a (2) bekezdésben meghatározott végleges dömpingellenes vámot kiterjeszti a valamely tagállam kontinentális talapzatán vagy az ENSZ Tengerjogi Egyezménye (UNCLOS) alapján kinyilvánított kizárólagos gazdasági övezetében lévő mesterséges szigetre, rögzített vagy úszó létesítményre vagy más szerkezetre az Uniós Vámkódex értelmében újra kivitt, következőképpen meghatározott termék behozatalára: folytonosüvegrostszál előfonatból és/vagy fonalból készült szőtt és/vagy tűzött (stitched) szövet, beleértve a más elemeket tartalmazót is, de kivéve az impregnált vagy előimpregnált (prepreg) termékeket, valamint a hosszában és szélességében egyaránt 1,8 mm-nél nagyobb szemnagyságú, 35 g/m2-nél nagyobb tömegű hálószöveteket (TARIC-kódok: 7019 61 00 81, 7019 61 00 83, 7019 61 00 84, 7019 62 10 81, 7019 62 10 83, 7019 62 10 84, 7019 62 90 81, 7019 62 90 83, 7019 62 90 84, 7019 63 00 81, 7019 63 00 83, 7019 63 00 84, 7019 64 00 81, 7019 64 00 83, 7019 64 00 84, 7019 65 00 81, 7019 65 00 83, 7019 65 00 84, 7019 66 00 81, 7019 66 00 83, 7019 66 00 84, 7019 69 10 81, 7019 69 10 83, 7019 69 10 84, 7019 69 90 81, 7019 69 90 83, 7019 69 90 84, 7019 90 00 81, 7019 90 00 83 and 7019 90 00 84).

(6)   A Bizottság a Kínai Népköztársaságból és az Egyiptomi Arab Köztársaságból származó behozatalra alkalmazandó, a (2) bekezdésben meghatározott végleges dömpingellenes vámot kiterjeszti a valamely tagállam kontinentális talapzatán vagy az ENSZ Tengerjogi Egyezménye (UNCLOS) alapján kinyilvánított kizárólagos gazdasági övezetében lévő mesterséges szigeten, rögzített vagy úszó létesítményen vagy bármilyen más szerkezeten fogadott, az (5) bekezdés hatálya alá nem tartozó, következőképpen meghatározott termék behozatalára: folytonosüvegrostszál előfonatból és/vagy fonalból készült szőtt és/vagy tűzött (stitched) szövet, beleértve a más elemeket tartalmazót is, de kivéve az impregnált vagy előimpregnált (prepreg) termékeket, valamint a hosszában és szélességében egyaránt 1,8 mm-nél nagyobb szemnagyságú, 35 g/m2-nél nagyobb tömegű hálószöveteket (TARIC-kódok: 7019 61 00 81, 7019 61 00 83, 7019 61 00 84, 7019 62 10 81, 7019 62 10 83, 7019 62 10 84, 7019 62 90 81, 7019 62 90 83, 7019 62 90 84, 7019 63 00 81, 7019 63 00 83, 7019 63 00 84, 7019 64 00 81, 7019 64 00 83, 7019 64 00 84, 7019 65 00 81, 7019 65 00 83, 7019 65 00 84, 7019 66 00 81, 7019 66 00 83, 7019 66 00 84, 7019 69 10 81, 7019 69 10 83, 7019 69 10 84, 7019 69 90 81, 7019 69 90 83, 7019 69 90 84, 7019 90 00 81, 7019 90 00 83 and 7019 90 00 84).

(7)   A (2) bekezdésben megjelölt vállalatok esetében meghatározott egyedi vámtételek, valamint a (4) bekezdésben említett, a kijátszásellenes vizsgálatot követően kiterjesztett intézkedések hatálya alóli felmentés alkalmazásának feltétele olyan érvényes kereskedelmi számla bemutatása a tagállamok vámhatóságainak, amelyen szerepel a számlát kibocsátó vállalat név és beosztás szerint azonosított tisztségviselője által keltezett és aláírt következő nyilatkozat: „Alulírott igazolom, hogy az e számla tárgyát képező, az Európai Unióba történő kivitelre értékesített (mennyiség) (a felülvizsgálat tárgyát képező terméket) a(z) (vállalat neve és címe) (TARIC-kiegészítő kód) állította elő [érintett ország]-ban/-ben. Kijelentem, hogy az e számlán szereplő adatok hiánytalanok és megfelelnek a valóságnak.” Az ilyen számla bemutatásáig minden egyéb, az érintett országból származó behozatalra vonatkozó vámot kell alkalmazni.

(8)   Amennyiben egy új kínai exportáló gyártó elegendő bizonyítékot nyújt a Bizottságnak, a Bizottság módosíthatja a mellékletet úgy, hogy az új exportáló gyártót felveszi a mintában nem szereplő együttműködő vállalatok közé, és ezáltal a gyártóra a megfelelő súlyozott, átlagos dömpingellenes vámtételt alkalmazza. Az új exportáló gyártónak igazolnia kell a következőket:

a)

az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakában, azaz 2018. január 1-jétől 2018. december 31-ig (a továbbiakban: eredeti vizsgálati időszak) nem exportálta a Kínai Népköztársaságból származó, az 1. cikk (1) bekezdésében megnevezett árut;

b)

nem áll kapcsolatban egyetlen olyan exportőrrel vagy gyártóval sem, amely az e rendelettel bevezetett intézkedések hatálya alá tartozik, és amely együttműködött vagy együttműködhetett volna az eredeti vizsgálatban; valamint

c)

az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakának végét követően exportálta ténylegesen a Kínai Népköztársaságból származó, a felülvizsgálat tárgyát képező terméket vagy vállalt visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget jelentős mennyiségnek az Unióba történő exportjára.

(9)   Az (EU) 2022/1233 végrehajtási rendelettel módosított (EU) 2020/776 végrehajtási rendelet 1. cikkével kivetett végleges kiegyenlítő vámok módosítása vagy megszüntetése esetén a (2) bekezdésben meghatározott vámokat – e rendelet hatálybalépésével kezdődő hatállyal – azonos arányban, de az adott esetnek megfelelően legfeljebb a megállapított tényleges dömpingkülönbözetnek vagy a megállapított kárkülönbözetnek megfelelő összegre vállalatonként növelni kell.

(10)   Azokban az esetekben, amikor egy exportáló gyártó tekintetében a kiegyenlítő vám levonásra került a dömpingellenes vám összegéből, az (EU) 2016/1037 európai parlamenti és tanácsi rendelet (59) 21. cikke értelmében benyújtott visszatérítési kérelmek elbírálása során figyelembe kell venni az adott exportáló gyártónak a visszatérítési vizsgálat vizsgálati időszakában érvényes dömpingkülönbözetét is. A visszatérítés kérelmezőjének visszatérítendő összeg nem lehet nagyobb a beszedett vám és a visszatérítési vizsgálat keretében megállapított kiegyenlítő és dömpingellenes vám együttes összege közötti különbségnél.

(11)   Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezések alkalmazandók.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2026. június 8-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)   HL L 176., 2016.6.30., 21. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2016/1036/oj.

(2)  A Bizottság (EU) 2020/492 végrehajtási rendelete (2020. április 1.) a Kínai Népköztársaságból és az Egyiptomból származó egyes szőtt és/vagy tűzött üvegrost szövetek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámok kivetéséről (HL L 108., 2020.4.6., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2020/492/oj).

(3)  A Bizottság (EU) 2020/776 végrehajtási rendelete (2020. június 12.) a Kínai Népköztársaságból és az Egyiptomból származó egyes szőtt és/vagy tűzött üvegrost szövetek behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vámok kivetéséről és a Kínai Népköztársaságból és az Egyiptomból származó egyes szőtt és/vagy tűzött üvegrost szövetek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló (EU) 2020/492 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 189., 2020.6.15., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2020/776/oj).

(4)  A Bizottság (EU) 2022/806 végrehajtási rendelete (2022. május 23.) a Kínai Népköztársaságból és az Egyiptomból származó egyes szőtt és/vagy tűzött üvegrost szövetek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámok kivetéséről szóló (EU) 2020/492 végrehajtási rendelet és a Kínai Népköztársaságból és az Egyiptomból származó egyes szőtt és/vagy tűzött üvegrost szövetek behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vámok kivetéséről szóló (EU) 2020/776 végrehajtási rendelet módosításáról, valamint a végleges dömpingellenes vámoknak és a végleges kiegyenlítő vámoknak a Kínai Népköztársaságból és az Egyiptomból származó, valamely tagállam kontinentális talapzatán vagy az UNCLOS alapján kinyilvánított kizárólagos gazdasági övezetében lévő mesterséges szigetre, rögzített vagy úszó létesítményre vagy más szerkezetre szállított egyes szőtt és/vagy tűzött üvegrost szövetek behozatalára történő kivetéséről (HL L 145., 2022.5.24., 20. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2022/806/oj).

(5)  A Bizottság (EU) 2022/302 végrehajtási rendelete (2022. február 24.) a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó egyes szőtt és/vagy tűzött üvegrost szövetek behozatalára vonatkozóan az (EU) 2020/776 végrehajtási rendelettel módosított, az (EU) 2020/492 végrehajtási rendelettel bevezetett végleges dömpingellenes vámnak a Marokkóban feladott, akár Marokkóból származóként, akár nem ilyenként bejelentett egyes szőtt és/vagy tűzött üvegrost szövetek behozatalára történő kiterjesztéséről, valamint az (EU) 2020/492 végrehajtási rendelettel bevezetett dömpingellenes intézkedéseknek a Marokkóban feladott, akár Marokkóból származóként, akár nem ilyenként bejelentett egyes szőtt és/vagy tűzött üvegrost szövetek behozatalával megvalósított esetleges kijátszására vonatkozó vizsgálat megszüntetéséről (HL L 46., 2022.2.25., 49. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2022/302/oj).

(6)  A Bizottság (EU) 2022/301 végrehajtási rendelete (2022. február 24.) a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó egyes szőtt és/vagy tűzött üvegrost szövetek behozatalára vonatkozóan az (EU) 2020/776 végrehajtási rendelettel bevezetett kiegyenlítő vámnak a Marokkóban feladott, akár Marokkóból származóként, akár nem ilyenként bejelentett egyes szőtt és/vagy tűzött üvegrost szövetek behozatalára történő kiterjesztéséről, valamint az (EU) 2020/776 végrehajtási rendelettel bevezetett kiegyenlítő intézkedéseknek a Marokkóban feladott, akár Marokkóból származóként, akár nem ilyenként bejelentett egyes szőtt és/vagy tűzött üvegrost szövetek behozatalával megvalósított esetleges kijátszására vonatkozó vizsgálat megszüntetéséről (HL L 46., 2022.2.25., 31. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2022/301/oj).

(7)  A Bizottság (EU) 2022/1233 végrehajtási rendelete (2022. július 18.) a Kínai Népköztársaságból és az Egyiptomból származó egyes szőtt és/vagy tűzött üvegrost szövetek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámok kivetéséről szóló (EU) 2020/492 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 190., 2022.7.19., 70. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2022/1233/oj).

(8)  A Bizottság (EU) 2022/1477 végrehajtási rendelete (2022. szeptember 6.) az (EU) 2020/776 végrehajtási rendelettel módosított (EU) 2020/492 végrehajtási rendelettel a Kínai Népköztársaságból és az Egyiptomból származó egyes szőtt és/vagy tűzött üvegrost szövetek behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámnak a Törökországban feladott, akár Törökországból származóként, akár nem ilyenként bejelentett egyes szőtt és/vagy tűzött üvegrost szövetek behozatalára történő kiterjesztéséről (HL L 233., 2022.9.8., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2022/1477/oj).

(9)  A Bizottság (EU) 2022/1478 végrehajtási rendelete (2022. szeptember 6.) az (EU) 2020/776 végrehajtási rendelettel a Kínai Népköztársaságból és az Egyiptomból származó egyes szőtt és/vagy tűzött üvegrost szövetek behozatalára kivetett végleges kiegyenlítő vámnak a Törökországban feladott, akár Törökországból származóként, akár nem ilyenként bejelentett egyes szőtt és/vagy tűzött üvegrost szövetek behozatalára történő kiterjesztéséről (HL L 233., 2022.9.8., 18. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2022/1478/oj).

(10)  A Bizottság (EU) 2023/2169 végrehajtási rendelete (2023. október 17.) az (EU) 2020/776 végrehajtási rendelettel módosított (EU) 2020/492 végrehajtási rendelettel a Kínai Népköztársaságból és az Egyiptomból származó egyes szőtt és/vagy tűzött üvegrost szövetek behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámnak a Törökországban feladott, akár Törökországból származóként, akár nem ilyenként bejelentett egyes szőtt és/vagy tűzött üvegrost szövetek behozatalára történő kiterjesztéséről szóló (EU) 2022/1477 végrehajtási rendelet módosításáról (HL L, 2023/2169, 2023.10.18., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2023/2169/oj).

(11)  A Bizottság (EU) 2023/2158 végrehajtási rendelete (2023. október 17.) az (EU) 2020/776 végrehajtási rendelettel a Kínai Népköztársaságból és az Egyiptomból származó egyes szőtt és/vagy tűzött üvegrost szövetek behozatalára kivetett végleges kiegyenlítő vámnak a Törökországban feladott, akár Törökországból származóként, akár nem ilyenként bejelentett egyes szőtt és/vagy tűzött üvegrost szövetek behozatalára történő kiterjesztéséről szóló (EU) 2022/1478 végrehajtási rendelet módosításáról (HL L, 2023/2158, 2023.10.18., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2023/2158/oj).

(12)   HL C, C/2024/4357, 2024.7.9., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/4357/oj.

(13)  Értesítés a Kínai Népköztársaságból és az Egyiptomból származó egyes szőtt és/vagy tűzött üvegrost szövetek behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának megindításáról (HL C, C/2025/2022, 2025.4.3., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2025/2022/oj).

(14)  Értesítés a Kínai Népköztársaságból és Egyiptomból származó egyes szőtt és/vagy tűzött üvegrost szövetek behozatalára alkalmazandó szubvencióellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának megindításáról (HL C, C/2025/3223, 2025.6.13., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2025/3223/oj).

(15)  Az érdekelt felek számára összeállított aktában a következő iktatási számon szerepel: t25.010131.

(16)   https://tron.trade.ec.europa.eu/investigations/case-view?caseId=2784.

(17)  Az érdekelt felek számára összeállított aktában a következő iktatási számon szerepel: t25.005259.

(18)  Kérelem (nyilvános változat), 45–48. pont.

(19)  Kérelem (nyilvános változat), 46–49. pont.

(20)  Kérelem (nyilvános változat), 50. pont.

(21)  Kérelem (nyilvános változat), 52–54. pont.

(22)  Kérelem (nyilvános változat), 55–72. pont.

(23)  Lásd: a Bizottság (EU) 2023/1452 végrehajtási rendelete (2023. július 13.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes folytonosüvegrostszál termékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről (HL L 179., 2023.7.14., 57. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2023/1452/oj), (42)–(68) preambulumbekezdés; a Bizottság (EU) 2024/2673 végrehajtási rendelete (2024. október 11.) a Kínai Népköztársaságból származó üvegrostfonal behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről (HL L, 2024/2673, 2024.10.14., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2024/2673/oj), (44)–(70) preambulumbekezdés.

(24)  Kérelem (nyilvános változat), 74. pont.

(25)  Kérelem (nyilvános változat), 75. pont.

(26)  Kérelem (nyilvános változat), 76. pont.

(27)  Kérelem (nyilvános változat), 77. pont.

(28)  Kérelem (nyilvános változat), 79–88. pont.

(29)  Az (EU) 2023/1452 végrehajtási rendelet, (53)–(68) preambulumbekezdés; az (EU) 2024/2673 végrehajtási rendelet, (54)–(70) preambulumbekezdés.

(30)  (EU) 2023/1452 végrehajtási rendelet, (68) preambulumbekezdés; (EU) 2024/2673 végrehajtási rendelet, (70) preambulumbekezdés.

(31)  (EU) 2023/1452 végrehajtási rendelet, (53)–(55) preambulumbekezdés; (EU) 2024/2673 végrehajtási rendelet, (54)–(56) preambulumbekezdés.

(32)  (EU) 2023/1452 végrehajtási rendelet, (56)–(59) preambulumbekezdés; (EU) 2024/2673 végrehajtási rendelet, (57)–(60) preambulumbekezdés.

(33)  (EU) 2023/1452 végrehajtási rendelet, (60)–(61) preambulumbekezdés; (EU) 2024/2673 végrehajtási rendelet, (61)–(63) preambulumbekezdés.

(34)  (EU) 2023/1452 végrehajtási rendelet, (62) preambulumbekezdés; (EU) 2024/2673 végrehajtási rendelet, (63) preambulumbekezdés.

(35)  (EU) 2023/1452 végrehajtási rendelet, (63) preambulumbekezdés; (EU) 2024/2673 végrehajtási rendelet, (64) preambulumbekezdés.

(36)  (EU) 2023/1452 végrehajtási rendelet, (64) preambulumbekezdés; (EU) 2024/2673 végrehajtási rendelet, (65) preambulumbekezdés.

(37)  (EU) 2020/492 végrehajtási rendelet, (98)–(162) preambulumbekezdés.

(38)  Bizottsági szolgálati munkadokumentum piacvédelmi vizsgálatokhoz a Kínai Népköztársaság gazdaságának jelentős torzulásairól (SWD(2024) 91 final), 2024. április 10.

(39)  World Bank Open Data – Upper Middle Income [A Világbank nyílt hozzáférésű adatai – közepes jövedelmű országok, felső sáv], https://data.worldbank.org/income-level/upper-middle-income.

(40)  Ha a felülvizsgálat tárgyát képező terméket egyetlen hasonló fejlettségi szintű országban sem gyártják, a felülvizsgálat tárgyát képező termékkel azonos általános kategóriába és/vagy ágazatba tartozó termék is figyelembe vehető.

(41)   TÜİK - Veri Portalı (tuik.gov.tr).

(42)   https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/nrg_pc_205/default/table?lang=en.

(46)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/755 rendelete (2015. április 29.) az egyes harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó közös szabályokról (HL L 123., 2015.5.19., 33. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2015/755/oj). Az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése szerint az ezekben az országokban alkalmazott belföldi árak nem használhatók fel a rendes érték megállapításához.

(47)  A Bizottság (EU) 2020/870 végrehajtási rendelete (2020. június 24.) az Egyiptomból származó folytonosüvegrostszál termékek behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről, a kivetett ideiglenes kiegyenlítő vám végleges beszedéséről, valamint az Egyiptomból származó folytonosüvegrostszál termékek nyilvántartásba vett behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám megállapításáról (HL L 201., 2020.6.25., 10. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2020/870/oj).

(48)  A gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása, közismert nevén NACE.

(49)  Török Statisztikai Intézet – munkaerőköltség-indexek: TÜİK - Veri Portalı (tuik.gov.tr). Utolsó megtekintés: 2026. március 30. A vonatkozó akták az érdekelt felek számára összeállított aktában a következő iktatási számon szerepeltek: t25.010131.

(50)   https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/nrg_pc_205/default/table?lang=en, utolsó hozzáférés: 2025. szeptember 10.

(51)   https://www.sisecam.com/en/investor-relations/annual-reports, utolsó hozzáférés: 2025. október 13.

(52)   https://comtradeplus.un.org/.

(53)   https://www.globalpetrolprices.com/Egypt/electricity_prices/.

(54)   https://www.salaryexplorer.com/average-salary-wage-comparison-egypt-c64.

(55)  (EU) 2022/1477 végrehajtási rendelet.

(56)  Lásd az (EU) 2020/492 végrehajtási rendelet (480) és (481) preambulumbekezdését.

(57)  European Commission, Directorate-General for Trade and Economic Security, Directorate G, Rue de la Loi/Wetstraat 170, 1040 Bruxelles/Brussels, BELGIQUE/BELGIË.

(58)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2024/2509 rendelete (2024. szeptember 23.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról (HL L, 2024/2509, 2024.9.26., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/2509/oj).

(59)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1037 rendelete (2016. június 8.) az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről (HL L 176., 2016.6.30., 55. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2016/1037/oj).


I. MELLÉKLET

Mind az eredeti szubvencióellenes, mind az eredeti dömpingellenes vizsgálatban együttműködő más vállalatok

Vállalat neve

TARIC-kiegészítő kód

Changshu Dongyu Insulated Compound Materials Co., Ltd

B995

Changzhou Pro-Tech Industry Co., Ltd

C534

Jiangsu Changhai Composite Materials Holding Co., Ltd;

C535

Neijiang Huayuan Electronic Materials Co., Ltd

C537

NMG Composites Co., Ltd

C538

Zhejiang Hongming Fiberglass Fabrics Co., Ltd

C539


II. MELLÉKLET

Az eredeti dömpingellenes vizsgálatban együttműködő, de az eredeti szubvencióellenes vizsgálatban nem együttműködő más vállalatok

Vállalat neve

TARIC-kiegészítő kód

Jiangsu Jiuding New Material Co., Ltd

C536


ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2026/1203/oj

ISSN 1977-0731 (electronic edition)