(1)

Amint azt a „Fehér könyv az európai védelemről – Készenlét 2030” című dokumentum (2) is hangsúlyozza, az állami védelmi beruházások fellendítése létfontosságú, de önmagában nem elegendő. Az Unióban letelepedett vállalkozások, köztük a kis- és középvállalkozások és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok számára jobb hozzáférést kell biztosítani a tőkéhez, beleértve a beruházások kockázatának csökkentésére szolgáló garanciaeszközöket is, hogy megoldásaikat ipari léptékűvé tegyék, és lendületet adjanak az Unió számára szükséges ipari kapacitásbővítésnek. Bár a pénzügyi szektor egyre nagyobb érdeklődést mutat a védelem iránt, a védelmi ágazat az állami és magántulajdonú pénzügyi intézmények beruházási politikáinak korlátai miatt továbbra is rosszul ellátott piac. A közös fehér könyv védelmi csomagot határoz meg, amely pénzügyi eszközöket biztosít a tagállamok számára a védelmi képességekbe történő beruházások fokozásához. A csomag fő céljai között szerepel az üzleti tevékenység megkönnyítése és az egységes piac elmélyítése. Az Európai Tanács 2025. március 6-án felszólította a Bizottságot, hogy a védelmi ipar gyors bővülését gátló valamennyi – többek között a kis- és középvállalkozásokat és a közepes piaci tőkeértékű vállalatokat érintő – akadály és szűk keresztmetszet kezelése érdekében mielőbb érjen el előrehaladást a közbeszerzésre, az ipari együttműködésre, az engedélyezési és jelentéstételi követelményekre vonatkozó jogi és közigazgatási keret egyszerűsítésével kapcsolatos munka tekintetében.

(2)

Az (EU) 2020/1818 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) éghajlatváltozással kapcsolatos címkéket határoz meg azon referenciamutatók tekintetében, amelyek alapján a vitatott fegyverekkel kapcsolatos bármilyen tevékenységben részt vevő valamennyi vállalatot ki kell zárni a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatókból és az éghajlatváltozási referenciamutatókból. A vitatott fegyvereknek az említett felhatalmazáson alapuló rendeletben szereplő fogalommeghatározása azonban túlzott bizonytalanságot és zavart kelthet az (EU) 2016/1011 rendeletben említett referenciamutató-kezelőkben, ami megtévesztheti őket, ezért a fogalommeghatározást egyértelművé kell tenni és egyszerűsíteni kell, különösen mivel azok a vonatkozó nemzetközi szerződések és egyezmények, amelyeknek a tagállamok részes felei, nem vitatott fegyverekre, hanem tiltott fegyverekre hivatkoznak.

(3)

Ezért a vitatott fegyverek fogalmának az (EU) 2020/1818 felhatalmazáson alapuló rendeletben szereplő meghatározását módosítani kell, és fel kell váltani a „tiltott fegyverek” fogalmának meghatározásával, hogy a fenntartható finanszírozásra vonatkozó szabályozás egészében garantált legyen a jogbiztonság és a következetesség, továbbá biztosítottak legyenek a referenciamutató-kezelők harmonizált gyakorlatai. Ez a kizárások biztonságos szintjének fenntartása mellett valósítható meg, összhangban az (EU) 2016/1011 rendelet célkitűzésével.

(4)

Az (EU) 2020/1818 felhatalmazáson alapuló rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

E rendelet végrehajtása indokolt hatást gyakorolhat a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatókon és az éghajlatváltozási referenciamutatókon alapuló említett indexekre támaszkodó alapok ügyleteire. A piaci zavarok elkerülése érdekében helyénvaló elegendő időt biztosítani arra, hogy a meglévő referenciamutatók alkalmazkodni tudjanak az említett változásokhoz,

1.

A 12. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

2.

A rendelet egy új melléklettel egészül ki, amelynek szövegét e rendelet melléklete tartalmazza.