<!DOCTYPE html PUBLIC "yes" "xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<!--GENDOC2XHTML # converter_version: 1.2.15-->
  <head>
    <title>2025-10-202510C116202402820-00-TRA-DOC-HU-CONCL-C-0282-24-202504078-07_00</title>
    <meta content="text/html; charset=utf-8" http-equiv="Content-Type"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedDate"/>
    <meta content="0" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ContentBits"/>
    <meta content="Commission Use" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Name"/>
    <meta content="hu-HU" name="Gendoc_Lang"/>
    <meta content="" name="Gendoc_GenerationDate"/>
    <meta content="" name="IsFlattened"/>
    <meta content="1" name="NumProc"/>
    <meta content="Final" name="Gendoc_EditionType"/>
    <meta content="0001" name="Gendoc_CaseNumberSuite"/>
    <meta content="17/10/2025 14:50:50" name="Gendoc_LastVerificationDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_ProcedureNumber"/>
    <meta content="hu" name="Gendoc_LangCode"/>
    <meta content="CNC" name="TypeDoc"/>
    <meta content="fA+zdeujbUz21bkUyUJyQHamYIceNYJVzCw0YOIvnWDYXIyI+pK9tZ1otb4ga2bS2LsKfqCCqaoXHhI1FHsi4Xj+H3ADtpwXQxfVTZYZI9U9JdTr1QzrMJ7yaIWV6ITm019n/4HaDXporkA7Z7hbw+qmi0yWvm/BJVhVB4AigoQ=" name="GenDocUID"/>
    <meta content="P" name="TypeProc"/>
    <meta content="" name="CreateCustomParts"/>
    <meta content="OK" name="ReadyToPublish"/>
    <meta content="emn" name="Gendoc_User"/>
    <meta content="" name="EP_Mode"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGenerated"/>
    <meta content="" name="Gendoc_Vademecum"/>
    <meta content="true" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Enabled"/>
    <meta content="efa51a0c-9090-470a-b514-b942783c1fe6" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ActionId"/>
    <meta content="0282" name="NumeroOrdre"/>
    <meta content="2024" name="Annee"/>
    <meta content="P" name="Gendoc_ProcedureType"/>
    <meta content="" name="EP_Version"/>
    <meta content="HU" name="Langue"/>
    <meta content="emn" name="Gendoc_DGTGeneratedUser"/>
    <meta content="b24c8b06-522c-46fe-9080-70926f8dddb1" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SiteId"/>
    <meta content="FAST_document_go_ok" name="Gendoc_LastVerificationStatus"/>
    <meta content="CNC_C" name="Gendoc_GendocTemplateType"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlockFlatP"/>
    <meta content="GenDoc 22-04-25 17:40:35" name="Created"/>
    <meta content="" name="Canevas3_Vademecum"/>
    <meta content="2025-05-02T09:33:33Z" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SetDate"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlock"/>
    <meta content="" name="Gendoc_CaseYear"/>
    <meta content="false" name="Generation_In_Progress"/>
    <meta content="C" name="Juridiction"/>
    <meta content="d7d5431c1ef94e159c114c3fbe6ba46d" name="DocumentIdentifier"/>
    <meta content="0282" name="Gendoc_CaseNumber"/>
    <meta content="ImportedWithoutSource" name="SdlIdentifier"/>
    <meta content="RP" name="NatureAff"/>
    <meta content="RP" name="Gendoc_CaseNature"/>
    <meta content="0001" name="NumSuite"/>
    <meta content="C" name="Gendoc_Juridiction"/>
    <meta content="Standard" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Method"/>
  </head>
  <body>
    <div style="header">
      <div id="rId25" style="first"/>
      <div id="rId21" style="even">Rantos főtanácsnok indítványa – C‑282/24. sz. ügy</div>
      <div id="rId22" style="default">Polismyndigheten</div>
    </div>
    <p class="C36Centre" id="para-1" title="page-1">
      ATHANASIOS RANTOS
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-2" title="page-1">
      FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-3" title="page-1">
      Az ismertetés napja: 2025. április 30. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-1" href="#t-1">1</a>
</span>)
      
    </p>
    <p class="C38Centregrasgrandespacement" id="para-4" title="page-1">
      C‑282/24. sz. ügy
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-5" title="page-1">
      Polismyndigheten
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-6" title="page-1">
      kontra
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-7" title="page-1">
      Konkurrensverket
    </p>
    <p class="C39Centreespacement" id="para-8" title="page-1">
      (a Högsta förvaltningsdomstolen [legfelsőbb közigazgatási bíróság, Svédország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
    </p>
    <p class="C71Indicateur" id="para-9" title="page-1">
      „Előzetes döntéshozatal – Közbeszerzési szerződések – 2014/24/EU irányelv – A 72. cikk (2) bekezdése – A szerződések módosítása azok tartama alatt – A valamely keretmegállapodásban foglalt díjazási modellnek a keretmegállapodás értéke csekély mértékű változását eredményező módosítása – Az e keretmegállapodás általános jellegének megváltoztatásával járó módosítás”
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-10" title="page-2">
      
        <br/>
      
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Bevezetés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 2014/24/EU irányelv (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-2" href="#t-2">2</a>
</span>) 72. cikke (2) bekezdésének értelmezésére vonatkozik, amely rendelkezés lényegében lehetőséget biztosít valamely közbeszerzési szerződés vagy keretmegállapodás korlátozott értékű módosítására anélkül, hogy új közbeszerzési eljárásra lenne szükség, feltéve hogy e módosítások nem változtatják meg a szerződés vagy keretmegállapodás általános jellegét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapügy a Polismyndigheten (rendőrség, Svédország) és két szolgáltató között gépjárművontatási szolgáltatás nyújtása céljából létrejött keretmegállapodásokra vonatkozik. Ezeket a keretmegállapodásokat, amelyeket a legalacsonyabb ár kritériuma alapján értékelték, eredetileg egy, az olyan megbízásokra vonatkozó rögzített ár alapján, ahol a jármű átvételi helye a jármű visszaszállítási helyének 10 kilométeres körzetében található, valamint az e körzeten kívüli szállításra vonatkozóan egy kilométerenként meghatározott kiegészítő ár alapján ítélték oda. Ezt követően az ajánlatkérő szerv megállapodott a nyertes ajánlattevőkkel abban, hogy – a teljes szerződéses érték növelése nélkül – módosítják az említett keretmegállapodások díjazási feltételeit, mégpedig oly módon, hogy 10 kilométerről 50 kilométerre növelik azt a körzetet, amelynek esetében a díjazás tisztán átalányjellegű, valamint növelik az árak szintjét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebben az összefüggésben a Bíróságnak azt kell megvizsgálnia, hogy az ilyen módosítások azzal a hatással járnak‑e, hogy a 2014/24 irányelv 72. cikkének (2) bekezdése értelmében megváltoztatják a keretmegállapodás általános jellegét, és ennélfogva kiváltják az új közbeszerzési eljárás megindítására vonatkozó kötelezettséget.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Jogi háttér</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az uniós jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2014/24 irányelv (1), (107) és (109) preambulumbekezdése értelmében:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-18" title="page-4">
      „(1) A közbeszerzési szerződések tagállami hatóságok által vagy nevében történő odaítélésének meg kell felelnie az [EUM‑Szerződés] alapelveinek, különösen az áruk szabad mozgásának, a letelepedés szabadságának és a szolgáltatásnyújtás szabadságának, valamint az ezekből származó elveknek, mint például az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetés tilalma, a kölcsönös elismerés, az arányosság és az átláthatóság elvének. Ugyanakkor a bizonyos értéket meghaladó közbeszerzési szerződések tekintetében a nemzeti közbeszerzési eljárásokat koordináló rendelkezéseket kell megállapítani annak érdekében, hogy az említett elvek a gyakorlatban is érvényesüljenek, és a közbeszerzés területén biztosítva legyen a verseny.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-19" title="page-4">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-20" title="page-4">
      (107) [A Bíróság] vonatkozó ítélkezési gyakorlatát figyelembe véve tisztázni kell azokat a feltételeket, amelyek esetén egy szerződés teljesítés közben történő módosítása új közbeszerzési eljárást tesz szükségessé. Új közbeszerzési eljárásra az eredeti szerződés lényeges megváltoztatásakor van szükség, különösen annak hatályát és a felek kölcsönös jogait, illetve kötelezettségeit illetően, ideértve a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megosztását is. Az ilyen változtatások a felek arra irányuló szándékát tanúsítják, hogy újratárgyalják az adott szerződés lényeges feltételeit. Ez a helyzet különösen akkor, ha a módosított feltételek befolyásolták volna az eljárás eredményét, ha szerepeltek volna az eredeti eljárásban.
    </p>
    <p class="C10Marge1" id="para-21" title="page-4">
      Az olyan szerződésmódosításokat, amelyek a szerződés értékét csak kismértékben, egy adott értéket meg nem haladóan változtatják meg, minden esetben új közbeszerzési eljárás lebonyolítása nélkül lehetővé kell tenni. Ebből a célból és a jogbiztonság garantálása érdekében ebben az irányelvben meg kell állapítani bizonyos minimális értékhatárokat, amelyek alatt nincs szükség új eljárás lebonyolítására. A szerződés ezen értékhatárokat meghaladó módosítása abban az esetben lehetséges új közbeszerzési eljárás lebonyolítása nélkül, ha megfelel az ezen irányelvben foglalt vonatkozó feltételeknek.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-22" title="page-4">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-23" title="page-4">
      (109) Előfordulhat, hogy az ajánlatkérő szervek olyan külső körülményekkel szembesülnek, amelyeket a szerződés odaítélésekor nem láthattak előre, különösen amikor a szerződés teljesítése hosszabb időszakot ölel fel. Ilyen esetben szükség van bizonyos fokú rugalmasságra, hogy a szerződést – új közbeszerzési eljárás nélkül – ezekhez a körülményekhez igazítsák. Az »előreláthatatlan körülmények« kifejezés olyan körülményekre utal, amelyeket az ajánlatkérő szerv – figyelembe véve a rendelkezésére álló eszközöket, az adott projekt természetét és jellemzőit, a szóban forgó terület jó gyakorlatát, valamint az eredeti odaítélés előkészítése során elköltött források és a várható érték közötti megfelelő viszony biztosításának az igényét – az eredeti odaítélés ésszerűen gondos előkészítése ellenére sem láthatott előre. Ugyanakkor ez nem érvényes azokban az esetekben, amikor a módosítás a beszerzés általános jellegének megváltozását eredményezi, például azáltal, hogy a megvalósítandó, illetve beszerzendő építési beruházásokat, árukat vagy szolgáltatásokat valami mással helyettesítik, vagy alapvetően megváltoztatják a beszerzés fajtáját, mivel ilyen helyzetben feltételezhető az eredményre gyakorolt hatás.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen irányelvnek „A szerződések módosítása azok időtartama alatt” című 72. cikkének szövege a következő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-25" title="page-5">
      „(1) A szerződések vagy keretmegállapodások ezen irányelvvel összhangban új közbeszerzési eljárás nélkül módosíthatók az alábbiak közül bármely esetben:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-26" title="page-5">
      a) ha a módosításokról – pénzbeli értéküktől függetlenül – az eredeti közbeszerzési dokumentumokban világos, pontos és egyértelmű felülvizsgálati záradékok rendelkeznek, amelyek magukban foglalhatnak az ár módosítására vonatkozó záradékokat vagy választási lehetőségeket. Ezekben a záradékokban meg kell határozni a lehetséges módosítások és választási lehetőségek hatályát és jellegét, valamint azokat a feltételeket, amelyek esetén ezek alkalmazhatók. A záradékok nem rendelkezhetnek olyan módosításokról vagy választási lehetőségekről, amelyek megváltoztatnák a szerződés vagy keretmegállapodás általános jellegét.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-27" title="page-5">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-28" title="page-5">
      c) amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-29" title="page-5">
      i. a módosítást olyan körülmények tették szükségessé, amelyeket egy kellő gondossággal eljáró ajánlatkérő szerv nem láthatott előre;
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-30" title="page-5">
      ii. a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét;
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-31" title="page-5">
      iii. az árnövekedés nem haladja meg az eredeti szerződés vagy keretmegállapodás értékének 50%‑át. Ha több egymást követő módosításra kerül sor, ez a korlátozás az egyes módosítások értékére alkalmazandó. Az egymást követő módosítások nem célozhatják ezen irányelv megkerülését;
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-32" title="page-5">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-33" title="page-5">
      e) amennyiben a módosítások – értéküktől függetlenül – nem lényegesek a (4) bekezdés értelmében.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-34" title="page-5">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-35" title="page-5">
      (2) Ezenfelül és anélkül, hogy ellenőrizni kellene, hogy a (4) bekezdés a)–d) pontjában foglalt feltételek teljesülnek‑e, a szerződések ezen irányelvvel összhangban akkor is módosíthatók új közbeszerzési eljárás nélkül, ha a módosítás értéke nem éri el az alábbi értékek egyikét sem:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-36" title="page-5">
      i. a 4. cikkben foglalt értékhatárok; és
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-37" title="page-5">
      ii. a szolgáltatási és árubeszerzési szerződések eredeti szerződések értékének 10%‑a és az építési beruházási szerződések eredeti szerződéses értékének 15%‑a.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-38" title="page-6">
      Mindazonáltal a módosítás nem változtathatja meg a szerződés vagy keretmegállapodás általános jellegét. Több egymást követő módosítás esetén az értéket az egymást követő módosítások összesített nettó értéke alapján kell megállapítani.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-39" title="page-6">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-40" title="page-6">
      (4) Egy szerződés vagy keretmegállapodás módosítása annak időtartama alatt akkor tekintendő lényegesnek az (1) bekezdés e) pontjának értelmében, ha a szerződés vagy keretmegállapodás jellege érdemben megváltozik az eredetileg megkötött szerződéshez vagy keretmegállapodáshoz képest. Az (1) és a (2) bekezdés sérelme nélkül, a módosítás minden esetben lényegesnek tekintendő akkor, ha az alábbi feltételek közül valamelyik vagy több teljesül:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-41" title="page-6">
      a) a módosítás olyan feltételeket vezet be, amelyek alapján – ha azok az eredeti közbeszerzési eljárás részét képezték volna –, lehetőség lett volna az eredetileg kiválasztott részvételre jelentkezőktől eltérő jelentkezők részvételének az engedélyezésére, az eredetileg elfogadott ajánlattól eltérő ajánlat elfogadására, vagy amelyek további résztvevőket ösztönöztek volna a közbeszerzési eljárásban való részvételre;
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-42" title="page-6">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-43" title="page-6">
      (5) Ezen irányelv értelmében új közbeszerzési eljárásra van szükség a közbeszerzési szerződés vagy keretmegállapodás rendelkezéseinek – a szerződés vagy keretmegállapodás időtartama alatt történő – az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő módosításai esetében.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A svéd jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">6.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Lagen (2016:1145) om offentlig upphandling (a közbeszerzésről szóló 2016. évi 1145. sz. törvény) 17. fejezetében szereplő 8. §‑a szerint a szerződés vagy keretmegállapodás új közbeszerzési eljárás nélkül módosítható, ha a módosításra az említett törvény 9–14. §‑ában foglalt rendelkezések valamelyike alapján kerül sor.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">7.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanezen törvény 9. §‑ának első bekezdése kimondja, hogy a szerződés vagy keretmegállapodás új közbeszerzési eljárás nélkül módosítható, ha a szerződés vagy keretmegállapodás általános jellege nem változik, és a szerződés vagy keretmegállapodás értékének növekedése vagy csökkenése nem éri el az előírt értékhatárokat és a szerződés vagy keretmegállapodás értékének 10%‑át, amennyiben árubeszerzésről vagy szolgáltatásnyújtásról van szó.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">8.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A közbeszerzésről szóló 2016. évi 1145. sz. törvény 14. §‑ának első bekezdése úgy rendelkezik, hogy a szerződés vagy keretmegállapodás új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül akkor is módosítható, ha a módosítás nem tartozik a törvény 9–13. §‑ának hatálya alá, feltéve hogy a módosítás nem lényeges. E § második bekezdésének 1. pontja pontosítja, hogy egy módosítás akkor minősül lényegesnek, ha többek között olyan új feltételeket vezet be, amelyek – ha azok az eredeti közbeszerzési eljárás részét képezték volna – azt eredményezték volna, hogy más jelentkezőket is felkérnek ajánlatok benyújtására, más ajánlatokat is bevonnak az értékelésbe, vagy további szállítók vesznek részt a közbeszerzési eljárásban.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapeljárás, az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés és a Bíróság előtti eljárás</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">9.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2020‑ban a rendőrség gépjárművontatási szolgáltatásra irányuló közbeszerzési eljárást indított, amelynek keretében az ajánlatokat a legalacsonyabb ajánlati ár szempontja alapján kellett értékelni. Az ajánlattevőknek így rögzített árat kellett megadniuk az olyan megbízások esetén, ahol a jármű átvételi helye a jármű visszaszállítási helyének 10 kilométeres körzetében volt, az e körzeten kívüli szállítás esetén pedig kilométerenként meghatározott kiegészítő árat. Ezen árak e szerződés időtartama alatt nem változhattak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">10.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E közbeszerzési eljárás eredményeként 2021 elején két keretmegállapodást (a továbbiakban: vitatott keretmegállapodások) kötöttek, amelyek díjazási feltételeit ugyanabban az évben a rendőrség és a két szolgáltató közötti megállapodással módosították. Annak érdekében, hogy – e keretmegállapodások összértékének növelése nélkül – kiegyenlítsék a költségeknek az eltérő rendőrségi területek közötti elosztását, egyrészt 10 kilométerről 50 kilométerre bővítették az azon szolgáltatásokra vonatkozó körzetet, amelyekért kizárólag rögzített árat kellett fizetni, és másrészt módosították a rögzített árakat és a kilométerenkénti árakat (a továbbiakban: vitatott módosítások). (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-3" href="#t-3">3</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">11.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Konkurrensverket (versenyhatóság, Svédország) által indított kereset nyomán a Förvaltningsrätten i Stockholm (stockholmi közigazgatási bíróság, Svédország) 1 200 000 SEK (hozzávetőleg 120 000 euró) összegű bírságot szabott ki a rendőrségre amiatt, hogy a vitatott keretmegállapodásokat új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosította. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-4" href="#t-4">4</a>
</span>) A Kammarrätten i Stockholmhoz (stockholmi fellebbviteli bíróság, Svédország) benyújtott fellebbezésének elutasítását követően a rendőrség felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Högsta förvaltningsdomstolenhez (legfelsőbb közigazgatási bíróság, Svédország), a kérdést előterjesztő bírósághoz. Ennek keretében ez utóbbi bíróságnak lényegében kétségei vannak a 2014/24 irányelv 72. cikke (2) bekezdésének értelmezését illetően, amely kétségek közelebbről a keretmegállapodás „általános jellege megváltoztatásának” e rendelkezés értelmében vett fogalmára vonatkoznak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">12.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között a Högsta förvaltningsdomstolen (legfelsőbb közigazgatási bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-53" title="page-8">
      „Az eredetileg a legalacsonyabb ajánlati ár odaítélési szempontja alapján odaítélt keretmegállapodásban foglalt díjazási modell módosítása, amelynek során a rögzített és változó árak közötti egyensúly megváltozik, és az árszintek olyan mértékben módosulnak, hogy a szerződés teljes értéke csak csekély mértékben változik, jelentheti‑e azt, hogy úgy kell tekinteni, hogy a keretmegállapodás általános jellege a [2014/24] irányelv 72. cikkének (2) bekezdése értelmében megváltozott?”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">13.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A rendőrség, a versenyhatóság, a cseh és az észt kormány, valamint az Európai Bizottság nyújtott be írásbeli észrevételeket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Elemzés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">14.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Előzetes döntéshozatalra előterjesztett egyetlen kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság a 2014/24/EU irányelv 72. cikke (2) bekezdésének értelmezéséről kérdezi a Bíróságot, amely rendelkezés lényegében lehetőséget biztosít valamely keretmegállapodás korlátozott értékű módosítására anélkül, hogy új közbeszerzési eljárásra lenne szükség.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">15.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Előzetesen megjegyzem, hogy ezen irányelv 72. cikke kimondja, hogy a szerződések és keretmegállapodások új közbeszerzési eljárás nélkül módosíthatók az e rendelkezésben (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-5" href="#t-5">5</a>
</span>) meghatározott hat eset közül bármely esetben, vagyis lényegében a következők fennállása esetén:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">olyan módosítások, amelyekről az eredeti közbeszerzési dokumentumok rendelkeznek, feltéve hogy azok nem változtatják meg a szerződés általános jellegét (az (1) bekezdés a) pontja);</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">további szükséges tevékenységek (építési beruházások, szolgáltatások vagy árubeszerzések), bizonyos feltételek teljesülése esetén (az (1) bekezdés b) pontja);</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">előreláthatatlan körülmények miatt szükségessé váló módosítások, amelyek nem haladják meg az eredeti keretmegállapodás értékének 50%‑át, feltéve, hogy nem változtatják meg a szerződés általános jellegét (az (1) bekezdés c) pontja);</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a szerződő fél megváltozásának bizonyos esetei (az (1) bekezdés d) pontja);</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">nem lényeges módosítások (az (1) bekezdés e) pontja, a (4) bekezdés, valamint a (107) preambulumbekezdés); (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-6" href="#t-6">6</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">de minimis módosítások, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-7" href="#t-7">7</a>
</span>) feltéve, hogy nem változtatják meg a szerződés vagy a keretmegállapodás általános jellegét (a (2) bekezdés).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">16.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügy szempontjából e hat eset közül az utolsó kettő tűnik relevánsnak. Mivel ugyanis a vitatott módosítások értéke a vitatott két keretmegállapodás egyikét illetően alacsonyabb, mint a 2014/24 irányelv 72. cikke (2) bekezdése első albekezdésének i. és ii. pontjában előírt de minimis értékhatár, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-8" href="#t-8">8</a>
</span>) a kérdést előterjesztő bíróság feladata annak vizsgálata, hogy ezek a módosítások e rendelkezés második albekezdésének megfelelően nem változtatják‑e meg e keretmegállapodás általános jellegét. E tekintetben e bíróság kifejti, hogy bár a Bíróság szolgált felvilágosítással valamely szerződés – az említett rendelkezés (1) bekezdésének e) pontjában említett és annak (4) bekezdésében meghatározott – „lényeges módosításának” fogalmát illetően, még nem foglalt állást a szerződés „általános jellege megváltoztatásának” fogalmáról (amely ugyanezen rendelkezés (2) bekezdésének második albekezdésében szerepel). (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-9" href="#t-9">9</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">17.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen előzetes megjegyzések megtételét követően a következő pontokban pontosításokkal szolgálok a közbeszerzési szerződés „általános jellege megváltoztatásának” a 2014/24 irányelv 72. cikke (2) bekezdésének második albekezdése értelmében vett fogalmát illetően, különösen a közbeszerzési szerződés e rendelkezés (4) bekezdése értelmében vett „lényeges módosítása” fogalmának fényében, mielőtt a vitatott módosítások jellegével kapcsolatban iránymutatást nyújtanék a kérdést előterjesztő bíróságnak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A közbeszerzési szerződés „általános jellege megváltoztatásának” és „lényeges módosításának” fogalmáról a 2014/24 irányelv 72. cikkének értelmében</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">18.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami a közbeszerzési szerződés „általános jellegének megváltoztatása” és „lényeges módosítása” 2014/24 irányelv 72. cikke értelmében vett fogalmának értelmezését illeti, az alapeljárás felei és a beavatkozó felek által képviselt álláspontok eltérnek egymástól. Ugyanis, míg a rendőrség, valamint a cseh és az észt kormány lényegében arra hivatkozik, hogy egy keretmegállapodás lényeges módosítása nem feltétlenül jelenti az általános jellegének megváltoztatását, a versenyhatóság és a Bizottság lényegében azt állítja, hogy a két fogalom egyenértékű. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-10" href="#t-10">10</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">19.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebben az összefüggésben a releváns rendelkezések terjedelmét a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint mind azok kifejezéseit, szövegkörnyezetét, és annak a szabályozásnak a célkitűzéseit figyelembe véve vizsgálom meg, amelynek e rendelkezések részét képezik, a jelen ügyben továbbá e szabályozás keletkezését is figyelembe kell venni. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-11" href="#t-11">11</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">20.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Elsősorban, ami a fent említett két fogalom szó szerinti értelmezését illeti, mindenekelőtt rámutatok arra, hogy a „lényeges módosítás” fogalmától eltérően, amelynek meghatározása szerepel a 2014/24 irányelv 72. cikkének (4) bekezdésében, a szerződés „általános jellege megváltoztatásának” fogalmát ezen irányelv nem határozza meg, egyébiránt pedig ezen irányelv 72. cikkének szövege e tekintetben nem az egyértelműség mintapéldája.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">21.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindemellett legelőször is megjegyzem, hogy az említett irányelv (109) preambulumbekezdése két példával szolgál a „beszerzés általános jellegének megváltozását eredményez[ő módosításokra]” vonatkozóan, amely kifejezés lényegében megfelel a szerződés „általános jellege megváltoztatása” fogalmának. Egyrészt arról az esetről van szó, amikor „a megvalósítandó, illetve beszerzendő építési beruházásokat, árukat vagy szolgáltatásokat valami mással helyettesítik”, másrészt pedig arról a helyzetről, amelyben alapvetően megváltoztatják a beszerzés fajtáját, mivel – az e preambulumbekezdésben használt megfogalmazás szerint – „ilyen helyzetben feltételezhető az eredményre gyakorolt hatás”. Tekintettel arra, hogy ez utóbbi kifejezés lényegében megfelel az ugyanezen irányelv 72. cikke (4) bekezdésének a) pontjában szereplő lényeges módosítások esetének, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-12" href="#t-12">12</a>
</span>) ez véleményem szerint azt jelenti, hogy a szerződés általános jellege megváltoztatásának bizonyos esetei a szerződés lényeges módosításának is minősülnek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">22.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Továbbá, a 2014/24 irányelv 72. cikkének (2) bekezdése – amint az a szövegéből kitűnik – „anélkül [alkalmazandó], hogy ellenőrizni kellene, hogy a[z e rendelkezés] (4) bekezdés[ének] a)–d) pontjában foglalt [(a lényeges módosításokra vonatkozó)] feltételek teljesülnek‑e”, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-13" href="#t-13">13</a>
</span>) ami lehetővé teszi az említett rendelkezés attól függetlenül történő alkalmazását, hogy az általa megengedett módosítások mindegyike a „lényeges módosítás” ugyanezen rendelkezés (1) bekezdésében foglalt fogalmának körébe tartozik‑e.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">23.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végül, a vizsgált két kifejezés általános nyelvhasználatban elfogadott szokásos értelmét követve számomra meglehetősen egyértelműnek tűnik, hogy a szerződés „általános jellege megváltoztatásának” fogalma olyan módosításokat jelent, amelyek túlmutatnak az egyszerű lényeges módosításokon. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-14" href="#t-14">14</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">24.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E megfontolások alapján tehát megállapítom, hogy tisztán a szó szerinti értelmezés szempontjából a szerződés „általános jellege megváltoztatásának” fogalma egyfajta „alkategóriát” alkot, amely magában foglalja a lényeges módosítások legjelentősebb eseteit, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-15" href="#t-15">15</a>
</span>) anélkül azonban, hogy azok kimerítenék az e kategóriába tartozó valamennyi esetet. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-16" href="#t-16">16</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">25.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodsorban, ami a 2014/24 irányelv 72. cikkének keletkezését és szövegkörnyezetét illeti, emlékeztetek arra, hogy e rendelkezés, amely a Bíróság ezen irányelv hatálybalépése előtti korábbi ítélkezési gyakorlatát kodifikálja, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-17" href="#t-17">17</a>
</span>) arra irányul, hogy azonosítsa a szerződéseknek az időtartamuk alatti azon módosításait, amelyek megengedettek anélkül, hogy új közbeszerzési eljárásra lenne szükség. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-18" href="#t-18">18</a>
</span>) E módosítások némelyike annyiban megengedett, amennyiben nem vezet a szerződés általános jellegének megváltoztatásához. Ez a helyzet az említett rendelkezés (1) bekezdésének a) és c) pontjában, valamint (2) bekezdésében foglalt három esetben, amelyek lehetővé teszik az ilyen módosításokat, amennyiben az első esetben azokról a közbeszerzési dokumentumokban rendelkeznek, a második esetben azokat előreláthathatlan körülmények teszik szükségessé, és azok nem járnak az eredeti szerződés vagy keretmegállapodás értékének 50%‑át meghaladó árnövekedéssel, illetve a harmadik esetben a de minimis felső határt tiszteletben tartják.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">26.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Számomra tehát úgy tűnik, hogy a jelen indítvány előző pontjában ismertetett három esetben ugyanez a rendelkezés nem a „lényeges módosításokra” vonatkozik, hanem csak azon módosításokra, amelyek a szerződés „általános jellegének megváltoztatásához” vezetnek. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-19" href="#t-19">19</a>
</span>) Egyébiránt, ha a szóban forgó két fogalmat azonos módon kellene értelmezni, a 2014/24 irányelv 72. cikkének (2) bekezdésében szereplő de minimis kivétel elveszítené hatékony érvényesülését. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-20" href="#t-20">20</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">27.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből következik, hogy ezek az esetek lehetővé teszik bizonyos lényeges módosítások elvégzését anélkül, hogy új közbeszerzési eljárást kellene lefolytatni, kivéve a fontosabb módosításokat, amelyek a szerződés általános jellegének megváltoztatását vonják maguk után. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-21" href="#t-21">21</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">28.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami harmadsorban és utoljára a 2014/24 irányelv 72. cikkének célkitűzéseit illeti, emlékeztetek arra, hogy – amint az a Bíróságának ítélkezési gyakorlatából kitűnik – e rendelkezés lényegében az eljárások átláthatósága és az ajánlattevőkkel szembeni egyenlő bánásmód elve tiszteletben tartásának biztosítására irányul annak megakadályozása révén, hogy az ajánlatkérő szerv és a nyertes ajánlattevő módosítsa e szerződés rendelkezéseit, amennyiben e rendelkezések lényegesen eltérnek az eredeti szerződés rendelkezéseitől, mégpedig a közbeszerzésekre vonatkozó uniós szabályok általánosabb célkitűzése keretében, amely arra irányul, hogy valamennyi tagállamban biztosítsa a szolgáltatások szabad mozgását és a tisztességes verseny megnyitását. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-22" href="#t-22">22</a>
</span>) E tekintetben számomra úgy tűnik, hogy a jelen indítvány 25. pontjában említett helyzeteket, amelyekben az említett rendelkezés lehetővé teszi bizonyos lényeges módosítások elvégzését anélkül, hogy új közbeszerzési eljárást kellene lefolytatni, az igazolja, hogy ezek a – kevésbé jelentős – módosítások csak kisebb mértékben érinthetik az eljárások átláthatósága elvének és az ajánlattevőkkel szembeni egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartását. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-23" href="#t-23">23</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">29.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből következik, hogy az elemzett két fogalom még a 2014/24 irányelv 72. cikke által követett célkitűzések fényében sem tekinthető egyenértékűnek, és különösen, hogy a szerződés „általános jellege megváltoztatásának” fogalma, miközben a „lényeges módosítások” fogalmának körébe tartozik, a legfontosabb lényeges módosításokra korlátozódik. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-24" href="#t-24">24</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">30.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen úgy vélem, hogy a 2014/24 irányelv 72. cikkének (2) bekezdésében előírt de minimis kivétel akkor alkalmazható, ha a szerződés módosításai, bár lényegesek, nem eredményezik a szerződés általános jellegének megváltoztatását. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-25" href="#t-25">25</a>
</span>) Ennek megállapítását követően a következő pontokban ez utóbbi fogalomra tekintettel megvizsgálom a vitatott módosításokat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A vitatott módosítások jellegéről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">31.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság szerint a vitatott módosítások, amelyek az eredeti közbeszerzési dokumentumokban szereplő információk alapján nem voltak előre láthatóak, alacsonyabbak a 2014/24 irányelv 72. cikke (2) bekezdése első albekezdésének i. és ii. pontjában meghatározott de minimis értékhatárnál. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-26" href="#t-26">26</a>
</span>) Meg kell tehát vizsgálni, hogy ezek a módosítások e rendelkezés értelmében a „szerződés általános jellege megváltoztatásának” minősülnek‑e.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">32.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Jóllehet a kérdést előterjesztő bíróság feladata, hogy az alapügy tényállásának értékelése révén e kérdésben végleges döntést hozzon, a Bíróság feladata, hogy e tekintetben hasznos útmutatást adjon számára.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">33.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Elsősorban, amint azt korábban kifejtettem, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-27" href="#t-27">27</a>
</span>) a vitatott módosítások nem járnak a szerződés általános jellegének megváltoztatásával pusztán amiatt, hogy esetlegesen „lényeges módosításnak” minősülhetnek. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-28" href="#t-28">28</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">34.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodsorban, amint arra a jelen indítvány 21. pontjában rámutattam, a 2014/24 irányelv (109) preambulumbekezdéséből kitűnik, hogy a szerződés „általános jellege megváltoztatásának” fogalma különösen a szerződés tárgyának vagy a beszerzés fajtájának megváltoztatását foglalja magában. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-29" href="#t-29">29</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">35.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben számomra úgy tűnik, hogy az ár módosítása főszabály szerint nem tartozik e fogalom körébe, mivel az e fogalmat említő három rendelkezés vagy rögzíti, hogy a módosítások pénzbeli értéke nem releváns, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-30" href="#t-30">30</a>
</span>) vagy maga határoz meg a kivétel alkalmazására vonatkozó értékhatárokat. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-31" href="#t-31">31</a>
</span>) Mindemellett ennek keretében annak megállapítására szorítkozom, hogy egyrészt a vitatott módosítások nem a vitatott keretmegállapodások tárgyát képező szolgáltatás díjazása egyszerű módosításának minősülnek. Azon körzet lényeges módosítása ugyanis, amelyen belül a rögzített ár alkalmazandó (e körzet 10 kilométerről 50 kilométerre változott) és e rögzített ár jelentős emelése (ez az ár 0‑ról 4500 SEK‑re, hozzávetőleg 450 euróra változott) alapvetően megváltoztatta a díjazási struktúrát, mivel lényegében egy olyan díjazási rendszerre való áttérést jelentett, amely már nem változó, hanem rögzített áron alapul. Másrészt, amint arra a kérdést előterjesztő bíróság rámutat, e módosítások mindazonáltal az egyik szolgáltató tekintetében a szerződés teljes értékének csekély mértékű csökkenését eredményezték. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-32" href="#t-32">32</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">36.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen úgy vélem, hogy a 2014/24 irányelv 72. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az eredetileg a legalacsonyabb ajánlati ár odaítélési szempontja alapján odaítélt keretmegállapodásban foglalt díjazási modell módosítása, amelynek során a rögzített és változó árak közötti egyensúly megváltozik, és az árszintek olyan mértékben módosulnak, hogy a szerződés teljes értéke csak csekély mértékben változik, csak akkor jelentheti azt, hogy úgy kell tekinteni, hogy a keretmegállapodás általános jellege megváltozott, ha e módosítás a szerződés tárgyának vagy a beszerzés fajtájának megváltozásával járhat, függetlenül attól, hogy az ilyen módosítás az ezen irányelv 72. cikke (1) bekezdésének e) pontjában és (4) bekezdésében szereplő „lényeges módosítások” tágabb fogalmának körébe tartozik‑e.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végkövetkeztetés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">37.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti megfontolások összességére tekintettel azt javaslom a Bíróságnak, hogy a Högsta förvaltningsdomstolen (legfelsőbb közigazgatási bíróság, Svédország) által előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésre a következő választ adja:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-89" title="page-17">
      A közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26‑i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 72. cikkének (2) bekezdését
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-90" title="page-17">
      a következőképpen kell értelmezni:
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-91" title="page-17">
      az eredetileg a legalacsonyabb ajánlati ár odaítélési szempontja alapján odaítélt keretmegállapodásban foglalt díjazási modell módosítása, amelynek során a rögzített és változó árak közötti egyensúly megváltozik, és az árszintek olyan mértékben módosulnak, hogy a szerződés teljes értéke csak csekély mértékben változik, csak akkor jelentheti azt, hogy úgy kell tekinteni, hogy a keretmegállapodás általános jellege megváltozott, ha e módosítás a szerződés tárgyának vagy a beszerzés fajtájának megváltozásával járhat, függetlenül attól, hogy az ilyen módosítás az ezen irányelv 72. cikke (1) bekezdésének e) pontjában és (4) bekezdésében szereplő „lényeges módosítások” tágabb fogalmának körébe tartozik‑e.
    </p>
    <div/>
  <hr class="note"/>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-1" href="#c-1">1</a>
</span>) Eredeti nyelv: francia.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-2" href="#c-2">2</a>
</span>) A közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26‑i európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 94., 65. o.; helyesbítések: HL 2015. L 275., 68. o.; HL 2020. L 211., 22. o.; HL L, 2023/90063).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-3" href="#c-3">3</a>
</span>) A kérdést előterjesztő bíróság e tekintetben pontosítja, hogy ami az egyik nyertes ajánlattevőt, nevezetesen a Lidköpings Biltjänst Hyr AB társaságot illeti, a megbízásonkénti rögzített ár 0 svéd koronáról (SEK) 4500 SEK‑re (hozzávetőleg 450 euró), a kilométerenkénti ár bizonyos fuvarok esetében 185 SEK‑ről (körülbelül 18,50 euró) 28 SEK‑re (hozzávetőleg 2,80 euró), más fuvarok esetében pedig 275 SEK‑ről (hozzávetőleg 27,50 euró) 55 SEK‑re (hozzávetőleg 5,50 euró) változott. E módosítások a teljes díjazás csekély mértékű csökkenéséhez vezettek ahhoz képest, amelyet az eredeti feltételek mellett fizettek volna.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-4" href="#c-4">4</a>
</span>) E bíróság megállapította, hogy a módosítások „lényegesek” voltak, mivel – ha azok az eredeti közbeszerzési eljárás részét képezték volna – további ajánlattevők részvételét vagy másik ajánlat kiválasztását eredményezhették volna, és e módosítások ugyanezen okból megváltoztatták a vitatott keretmegállapodások általános jellegét.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-5" href="#c-5">5</a>
</span>) A szóban forgó rendelkezésnek nincs megfelelője az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítéléséről szóló korábbi irányelvekben. A 2014/24 irányelv hatálybalépése előtt a Bíróság kimondta, hogy az eljárások átláthatósága és az ajánlattevőkkel szembeni egyenlő bánásmód biztosítása érdekében valamely közbeszerzési szerződés hatályosságának ideje alatt az annak rendelkezéseire vonatkozóan elfogadott módosításokat új szerződés‑odaítélésnek kell tekinteni, amennyiben az eredeti szerződés feltételeitől lényegesen eltérőeket határoznak meg, és következésképpen a feleknek e szerződés alapvető feltételeinek újratárgyalására vonatkozó szándékát igazolják (lásd: 2008. június 19‑i pressetext Nachrichtenagentur ítélet, C‑454/06, EU:C:2008:351, 34. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Az említett rendelkezés, amint az az (1) és (5) bekezdésének szövegéből kitűnik, korlátozott számú kivételt vezetett be azon elv alól, amely szerint valamely közbeszerzési szerződés vagy keretmegállapodás rendelkezéseinek módosításához új közbeszerzési eljárásra van szükség. Lásd különösen: Bogdanowicz, P., „Article 72 – Modification of Contracts During Their Term” in Caranta, R. és Sanchez-Graells, A. (szerk.), European Public Procurement, United Kingdom, Edward Elgar, Cheltenham, Publishing Limited, 2021, 779. és 780. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-6" href="#c-6">6</a>
</span>) Közelebbről, a „lényeges módosítás” 2014/24 irányelv 72. cikkének (4) bekezdésében szereplő fogalommeghatározása olyan módosításokra hivatkozik, amelyek következtében a szerződés vagy keretmegállapodás „jellege érdemben megváltozik az eredetileg megkötött szerződéshez vagy keretmegállapodáshoz képest”, és az a) pontban „minden esetben olyan feltételeket [említ], amelyek alapján – ha azok az eredeti közbeszerzési eljárás részét képezték volna –, lehetőség lett volna az eredetileg kiválasztott részvételre jelentkezőktől eltérő jelentkezők részvételének az engedélyezésére, az eredetileg elfogadott ajánlattól eltérő ajánlat elfogadására, vagy amelyek további résztvevőket ösztönöztek volna a közbeszerzési eljárásban való részvételre” (az a) pont). Ezen irányelv (107) preambulumbekezdése például „a módosított feltételek befolyásolták volna az eljárás eredményét, ha szerepeltek volna az eredeti eljárásban” megfogalmazást használja.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-7" href="#c-7">7</a>
</span>) Vagyis az olyan módosítások, amelyek értéke nem haladja meg a 2014/24 irányelv alkalmazására vonatkozóan előírt értékhatárt, és amely szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetében nem éri el az eredeti szerződés értékének 10%‑át.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-8" href="#c-8">8</a>
</span>) Legalábbis a Lidköpings Biltjänst Hyr és a rendőrség között létrejött keretmegállapodást illetően, amely az egyetlen olyan keretmegállapodás, amelynek tekintetében a kérdést előterjesztő bíróság ezt megjelöli.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-9" href="#c-9">9</a>
</span>) Ugyanezeket a fogalmakat vezette be a koncessziós szerződésekről szóló, 2014. február 26‑i 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 94., 1. o.; helyesbítések: HL 2015. L 114., 24. o.; HL 2018. L 82. 17. o.) 43. cikke, valamint a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26‑i 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 94., 243. o.; helyesbítések: HL 2014. L 327., 9. o.; HL L, 2023/90064) 89. cikke, amely rendelkezéseket a Bíróság még nem értelmezte.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-10" href="#c-10">10</a>
</span>) A versenyhatóság lényegében úgy véli, hogy az „általános jelleg megváltoztatása” fogalmának alkalmazása – a „lényeges módosítás” fogalmának alkalmazásához hasonlóan – annak vizsgálatát foglalja magában, hogy az befolyásolta volna‑e az eredeti eljárás eredményét. A Bizottság kifejti, hogy nem szükséges hierarchiát felállítani egyrészt a 2014/24 irányelv 72. cikkének (2) bekezdésében szereplő, „a szerződés vagy keretmegállapodás általános jellege megváltoztatásának” fogalma, másrészt pedig a „lényeges módosítás” fogalmát illetően az e cikk (4) bekezdésében szereplő, „a szerződés vagy keretmegállapodás jellege érdemben megváltozik az eredetileg megkötött szerződéshez vagy keretmegállapodáshoz képest” kifejezés között.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-11" href="#c-11">11</a>
</span>) Lásd: 2015. július 1‑jei Bund für Umwelt und Naturschutz Deutschland ítélet (C‑461/13, EU:C:2015:433, 30. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-12" href="#c-12">12</a>
</span>) Lásd a jelen indítvány 6. lábjegyzetét.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-13" href="#c-13">13</a>
</span>) Hasonlóképpen, a 2014/24 irányelv 72. cikkének (4) bekezdése az olyan helyzeteket említi, amelyekben e rendelkezés „(1) és a (2) bekezdés[ének] sérelme nélkül” „a módosítás minden esetben lényegesnek tekintendő”.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-14" href="#c-14">14</a>
</span>) Például véleményem szerint a „lényeges módosítások” tágabb fogalma főszabály szerint magában foglalja az árat, a szerződés időtartamát vagy tárgyát érintő jelentős módosításokat, míg a szerződés „általános jellege megváltoztatásának” szűkebb fogalma azokat a módosításokat foglalja magában, amelyek mélyrehatóbban érintik magát a szerződésnek a lényegét (például valamely áru rendelkezésre bocsátásának szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződéshez való hozzáadása vagy a teljesítési hely megváltoztatása).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-15" href="#c-15">15</a>
</span>) Így például a 2014/24 irányelv (109) preambulumbekezdésében példaként említett eseteket.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-16" href="#c-16">16</a>
</span>) Másként fogalmazva, a „lényeges módosítások” fogalma főszabály szerint olyan módosításokra utal, amelyek befolyásolhatják a közbeszerzési eljárás eredményét, míg a szerződés „általános jellege megváltoztatásának” fogalma – bár az első fogalom körébe tartozik – továbbra is azokra a módosításokra korlátozódik, amelyek mélyrehatóbban átalakítják a szerződést, különösen a tárgya vagy a beszerzés fajtája tekintetében (például szolgáltatások helyett építési beruházások teljesítése vagy szolgáltatási szerződés koncessziós szerződés helyett). Lásd ebben a tekintetben: Treumer, S., „Regulation of Contract Changes in the New Public Procurement Directive”, in Lichère, F., Caranta, R. és Treumer, S. (szerk.) Modernising Public Procurement: The New Directive, DJØF Publishing, Copenhague, 2014, 293. o. Következésképpen, noha a szerződés általános jellege megváltoztatásának minden esete lényeges módosításnak minősül, megfordítva nem minden esetleges lényeges módosítás alkalmas arra, hogy a szerződés általános jellegét befolyásolja.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-17" href="#c-17">17</a>
</span>) A szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 1992. június 18‑i 92/50/EGK tanácsi irányelv (HL 1992. L 209., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 1. kötet, 322. o.) alapján, amely a 2014/24 irányelvvel ellentétben nem tartalmazott szerződéseknek az azok időtartama alatt történő módosítására vonatkozó kifejezett rendelkezést, Kokott főtanácsnok a pressetext Nachrichtenagentur ügyre vonatkozó indítványában (C‑454/06, EU:C:2008:167, 48. pont) lényegében rámutatott arra, hogy a 92/50 irányelv által elérni kívánt fő célkitűzés (vagyis a szolgáltatások szabad mozgása és a piacokon a tisztességes és a lehető legszélesebb verseny megnyitása) fényében a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések nem minden jelentéktelen módosítását kell megelőznie odaítélési eljárásnak, és hogy csak az olyan lényeges szerződésmódosítások indokolják az odaítélési eljárás ismételt lefolytatását, amelyek konkrétan alkalmasak az érintett piacon a verseny torzítására és az ajánlatkérő szerződéses partnerének más lehetséges szolgáltatókkal szembeni előnyben részesítésére. Ezt a kritériumot a Bíróság megerősítette (lásd: 2008. június 19‑i pressetext Nachrichtenagentur ítélet, C‑454/06, EU:C:2008:351, 34. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-18" href="#c-18">18</a>
</span>) E 72. cikknek a Bizottság eredeti javaslatából (a közbeszerzésről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó javaslat, COM(2011) 896 végleges) következő szövege az (1) bekezdésében egyértelműbben tisztázta, hogy ha egy közbeszerzési szerződés rendelkezéseit lényegesen módosítják annak tartama alatt, az a szerződés új odaítélését jelenti, ezért – a következő bekezdésekben meghatározott esetek kivételével – új beszerzési eljárást kíván. E megfogalmazás alapján tehát egyértelműnek tűnt, hogy az irányelvjavaslat 72. cikke teljes egészében csak a lényeges módosításokra vonatkozott.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-19" href="#c-19">19</a>
</span>) Ezt az értelmezést nem kérdőjelezi meg az, hogy a 2014/24 irányelv (107) preambulumbekezdése kimondja, hogy új közbeszerzési eljárásra az eredeti szerződés lényeges megváltoztatásakor van szükség. E megfogalmazásból ugyanis nem tűnik ki, hogy minden lényeges módosítás szükségszerűen új közbeszerzési eljáráshoz vezet. Egyébiránt e preambulumbekezdés példaként (amint az a „különösen” kifejezés használatából kitűnik) említi azt az esetet, amikor „a módosított feltételek befolyásolták volna az eljárás eredményét, ha szerepeltek volna az eredeti eljárásban” (vagyis a tág értelemben vett „lényeges módosítások” esetét).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-20" href="#c-20">20</a>
</span>) Amint arra ugyanis a cseh kormány helyesen rámutat, ilyen esetben az ajánlatkérő szervnek még a keretmegállapodás értékének kisebb módosítása esetén is meg kellene vizsgálnia, hogy e módosítás nem felel‑e meg a 2014/24 irányelv 72. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételek valamelyikének, ami megfosztaná hasznosságától az e rendelkezés (2) bekezdésében foglalt de minimis kivételt.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-21" href="#c-21">21</a>
</span>) Szintén emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a közbeszerzési szerződések területén az EUM‑Szerződés által biztosított jogok érvényesülését biztosító szabályoktól való eltéréseket szigorúan kell értelmezni, és valamely eltérés alkalmazását megalapozó különleges körülmények tényleges fennállásának bizonyítása azt terheli, aki ezen eltérésre hivatkozik (lásd különösen: 2008. október 8‑i Bizottság kontra Olaszország, C‑157/06, EU:C:2008:530, 23. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-22" href="#c-22">22</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben: 2023. december 7‑i Obshtina Razgrad ítélet (C‑441/22 és C‑443/22, EU:C:2023:970, 61. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). A Bíróság azt is tisztázta, hogy az e rendelkezésben előírt kivétel különös célja arra irányul, hogy bizonyos rugalmasságot vezessen be a szabályok alkalmazása során annak érdekében, hogy pragmatikus választ adjon a rendkívüli helyzetek összességére (lásd: 2022. február 3‑i Advania Sverige és Kammarkollegiet ítélet, C‑461/20, EU:C:2022:72, 37. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-23" href="#c-23">23</a>
</span>) Mindenekelőtt ugyanis a 2014/24 irányelv 72. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett helyzetben az a tény, hogy a közbeszerzési dokumentumokban rendelkeztek a módosításokról, megakadályozza, hogy e módosítások sérthessék az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elvét. Továbbá az e rendelkezés (1) bekezdésének c) pontjában említett helyzetben a körülmények előreláthatatlan jellege és a módosítások korlátozott hatása csökkenti a fent említett elvek esetleges sérelmét. Végül, az említett rendelkezés (2) bekezdésében említett helyzetben – amely a jelen ügy szempontjából releváns – a módosítások de minimis jellege vezet ahhoz, hogy az említett elveknek, valamint a szerződés általános egyensúlyának sérelme nem jelentős (lásd ebben az értelemben: de La Rosa, S., Droit européen de la commande publique, Bruylant, Brüsszel, 2021 [2. kiadás], 492. o.). E szerző szerint ez az eset különösen hasznos bizonyos termékek drágulásának vagy a szerződés odaítélése során nem megfelelően kiszámított többletköltségeknek az integrálásához. Ennélfogva e három esetben ugyanezen rendelkezés gondot fordít arra, hogy kizárja a legfontosabb módosításokat, amelyek a szerződés általános jellegét érintik. Ezzel szemben az uniós jogalkotó úgy ítélte meg, hogy e korlátozás nem szükséges a másik két olyan helyzetben, amelyekben a lényeges módosítás megengedett, vagyis egyrészt a 2014/24 irányelv 72. cikke (1) bekezdésének d) pontjában előírt esetben, amely az alanyt érintő módosításokra (vagyis a szerződő fél bizonyos különleges körülmények közötti helyettesítésére) vonatkozik, amelyek nyilvánvalóan nem érintik a szerződés tárgyát vagy típusát, és másrészt az e rendelkezés (1) bekezdés b) pontjában említett esetben, amely olyan helyzetekre vonatkozik, amelyekben további tevékenységek szükségessége esetén a szerződő fél módosítása nem megvalósítható vagy kedvezőtlen az ajánlatkérő szerv számára, és az árnövekedés nem haladja meg az eredeti szerződés értékének 50%‑át.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-24" href="#c-24">24</a>
</span>) Ez a különbségtétel a bizonyítási teher tekintetében is fontos. A szerződés „általános jellegének megváltoztatása” esetén ugyanis feltételezhető, hogy a 2014/24 irányelv 72. cikke (4) bekezdésének a) pontja értelmében vett „lényeges módosításokról” van szó (lásd az irányelv (109) preambulumbekezdését), míg más módosítások esetén az érdekeltnek (különösen a potenciális ajánlattevőnek, aki részt vehetett volna a közbeszerzési eljárásban) bizonyítania kell, hogy e módosítások befolyásolhatták volna az eljárás eredményét (lásd ebben az értelemben: Bogdanowicz, P., „Modification of Contracts During Their Term”, in Caranta, R. és Sanchez-Graells, A. [szerk.], European Public Procurement, United Kingdom, Edward Elgar, Cheltenham,, 2021, 795. o.). Egy szerző szerint (lásd: de La Rosa, S., Droit européen de la commande publique, Bruylant, Brüsszel, 2021 [2. kiadás], 487. o.) az általános jellegre való hivatkozás a szerződés általános egyensúlyának vizsgálatát teszi szükségessé, nem pedig valamely kikötés – lényegesnek tekintett – módosításának in concreto értékelését (lásd ebben az értelemben a jelen indítvány 22. lábjegyzetét).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-25" href="#c-25">25</a>
</span>) Lásd e tekintetben: Bogdanowicz, P., „Article 72 – Modification of Contracts During Their Term”, in Caranta, R. és Sanchez-Graells, A. (szerk.), European Public Procurement, United Kingdom, Edward Elgar, Cheltenham, 2021, 791. o., valamint de La Rosa, S., Droit Européen de La Commande Publique, Bruylant, Brüsszel, 2021 (2. kiadás), 486–488. o. Ez utóbbi szerző példaként új szolgáltatások hozzáadására, hálózatbővítésre vagy a koncessziók díjtáblázatának módosítására hivatkozik.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-26" href="#c-26">26</a>
</span>) Lásd a jelen indítvány 7. lábjegyzetét.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-27" href="#c-27">27</a>
</span>) Lásd különösen a jelen indítvány 30. pontját és 14. lábjegyzetét.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-28" href="#c-28">28</a>
</span>) Egyébiránt megjegyzem, hogy a rendőrség szerint a lényeges módosítás fennállásának megállapításához szükséges feltételek a jelen ügyben nem teljesültek. Álláspontja szerint ugyanis, tekintettel arra, hogy a 2014/24 irányelv 72. cikke (4) bekezdésének a)–d) pontjában foglalt helyzetek közül főszabály szerint csak az a) pontban szereplő helyzet releváns, okkal vonható kétségbe, hogy az e rendelkezésben felsorolt három eset egyike megfelel a jelen ügyben fennálló helyzetnek. Az első eset ugyanis az olyan feltételekre irányul, amelyek alapján lehetőség lett volna eltérő jelentkezők részvételének az engedélyezésére, és a meghívásos és a tárgyalásos eljárásokra vonatkozik; a második az olyan feltételekre irányul, amelyek alapján lehetőség lett volna az eredetileg elfogadott ajánlattól eltérő ajánlat elfogadására, ami csak a kötelező feltételeknek és a szerződés tárgyának a módosítására vonatkozik, és a harmadik az olyan feltételekre irányul, amelyek további résztvevőket ösztönöztek volna a közbeszerzési eljárásban való részvételre, ami a jelen esetben igen valószínűtlen, mivel a díjazási feltételekre gyakorolt hatás a szállítóra nézve kedvezőtlen volt.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-29" href="#c-29">29</a>
</span>) Lásd a jelen indítvány 16. lábjegyzetét. A szakirodalom szerint a szerződés időtartamának jelentős módosítása is ilyen esetnek minősülhet, különösen a határozott idejű szerződés határozatlan idejű szerződéssé történő átalakítása esetén (lásd ebben az értelemben: Bogdanowicz, P., „Article 72 – Modification of Contracts During Their Term”, in Caranta, R. és Sanchez-Graells, A. [szerk.], European Public Procurement, United Kingdom, Edward Elgar, Cheltenham, 2021, 784. o.), ami a jelen ügyben mindazonáltal nem releváns.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-30" href="#c-30">30</a>
</span>) Azon módosításokat illetően, amelyekről az eredeti közbeszerzési dokumentumok rendelkeznek, lásd a 2014/24 irányelv 72. cikke (1) bekezdésének a) pontját.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-31" href="#c-31">31</a>
</span>) Az előreláthatatlan körülmények miatti módosításokat illetően lásd a 2014/24 irányelv 72. cikke (1) bekezdésének c) pontját, a de minimis módosításokat illetően pedig a 72. cikkének (2) bekezdését.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-32" href="#c-32">32</a>
</span>) E tekintetben megjegyzem, hogy az olyan módosítás, amely nem érinti az eljárás eredményét vagy nem változtatja meg a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára, nem minősül a szerződés lényeges módosításának a 2014/24 irányelv 72. cikkének (4) bekezdése értelmében (lásd még ebben az értelemben: 2008. június 19‑i pressetext Nachrichtenagentur ítélet, C‑454/06, EU:C:2008:351, 37. pont). Egyébiránt egyes szerzők azt állították, hogy ha a változás az ajánlatkérő szerv javára szolgál, ez a helyzet – különleges esetek kivételével – nem jár a verseny torzulásának kockázatával (e tekintetben lásd többek között: Hartlev, K., és Liljenbøl, M. W., „Changes to Existing Contracts under the EU Public Procurement Rules and the Drafting of Review Clauses to Avoid the Need for a New Tender”, Public Procurement Law Review, 2. kötet, 2013, 56. o.).</p>
</body>
</html>
