<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><CONCLUSION NNC="YES" xmlns:fmx="http://opoce" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.55-20141201.xd"><BIB.CONCLUSION><REF.CASE FILE="n.a."><NO.CASE>C‑373/14 P</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62014CC0373</NO.CELEX><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:427">EU:C:2015:427</NO.ECLI><NO.SEQ>0001</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>1</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>25</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>25</PAGE.TOTAL></BIB.CONCLUSION><CURR.TITLE><PAGE.HEADER><P>WATHELET FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA – C‑373/14. P. SZ. ÜGY</P><P>TOSHIBA CORPORATION KONTRA BIZOTTSÁG</P></PAGE.HEADER></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">Melchior Wathelet</HT></P><P><HT TYPE="UC">Főtanácsnok indítványa</HT></P><P>Az ismertetés napja: <DATE ISO="20150625">2015. június 25.</DATE><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0001"><P>Eredeti nyelv: francia.</P></NOTE></P></TI><STI><P><HT TYPE="BOLD">C‑373/14. P. sz. ügy</HT></P><P><HT TYPE="BOLD">Toshiba Corporation</HT></P><P><HT TYPE="BOLD">kontra</HT></P><P><HT TYPE="BOLD">Európai Bizottság</HT></P></STI></TITLE><INDEX><KEYWORD>Fellebbezés</KEYWORD><KEYWORD>Kartellek</KEYWORD><KEYWORD>A hálózati transzformátorok piaca</KEYWORD><KEYWORD>A piacok felosztására irányuló szóbeli megállapodás (<QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0001" REF.END="QE0001"/>gentlemen’s agreement<QUOT.END REF.START="QS0001" CODE="00AB" ID="QE0001"/>)</KEYWORD><KEYWORD>A cél általi versenykorlátozás fogalma</KEYWORD><KEYWORD>A nyilvános elhatárolódás kritériuma</KEYWORD><KEYWORD>A 2006. évi iránymutatás 18. pontja</KEYWORD></INDEX><CONTENTS.CONCLUSION><NP.ECR IDENTIFIER="NP0001"><NO.P>1.</NO.P><TXT>A jelen fellebbezéssel a Toshiba Corporation az Európai Unió Törvényszéke <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Toshiba kontra Bizottság</NAME.CASE> ítéletének (<NO.CASE>T‑519/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2014:263">EU:T:2014:263</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, a továbbiakban: megtámadott ítélet) hatályon kívül helyezését kéri, amellyel a Törvényszék elutasította a Toshibának az EK 81. cikk és az EGT‑Megállapodás 53. cikkének alkalmazására vonatkozó eljárásban (COMP/39.129 – <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0002" REF.END="QE0002"/>hálózati transzformátorok<QUOT.END REF.START="QS0002" CODE="201D" ID="QE0002"/>‑ügy) 2009. október 7‑én hozott C(2009) 7601 végleges bizottsági határozat (a továbbiakban: vitatott határozat) megsemmisítése iránti keresetét.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0002"><NO.P>2.</NO.P><TXT>A jelen kereset alapján a Bíróságnak újból az EK 81. cikk (1) bekezdése (jelenleg az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdése) értelmében vett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0003" REF.END="QE0003"/>cél általi<QUOT.END REF.START="QS0003" CODE="201D" ID="QE0003"/> versenykorlátozás fogalmát kell megvizsgálnia, pontosabban meg kell jelölnie az azon feltételek meghatározásához szükséges elemzési szempontokat, amelyek fennállása esetén egy gyakorlat ilyen korlátozásnak minősülhet.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0003"><NO.P>3.</NO.P><TXT>A <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0004" REF.END="QE0004"/>nyilvános elhatárolódás<QUOT.END REF.START="QS0004" CODE="201D" ID="QE0004"/> fogalma, valamint az 1/2003/EK rendelet 23. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott bírságok megállapításáról szóló iránymutatás<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0002"><P><REF.DOC.OJ COLL="C" NO.OJ="210" PAGE.FIRST="2" DATE.PUB="2006">HL 2006. C 210., 2. o.</REF.DOC.OJ></P></NOTE> (a továbbiakban: 2006. évi iránymutatás) 18. pontja szintén a jelen eljárás középpontjában áll.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="2"?><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">I –</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Jogi háttér</HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>A –</NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Az uniós jog</HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P>1.</NO.P><TXT>Az Európai Unió működéséről szóló szerződés</TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0004"><NO.P>4.</NO.P><TXT>Az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdése szerint:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="101.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0005" REF.END="QE0005"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA><P>A belső piaccal összeegyeztethetetlen és tilos minden olyan vállalkozások közötti megállapodás, vállalkozások társulásai által hozott döntés és összehangolt magatartás, amely hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre, és amelynek célja vagy hatása a belső piacon belüli verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása, így különösen:</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>a beszerzési vagy eladási árak, illetve bármely egyéb üzleti feltétel közvetlen vagy közvetett rögzítése;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>a termelés, az értékesítés, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozása vagy ellenőrzése;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>c)</NO.P><TXT>a piacok vagy a beszerzési források felosztása;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>d)</NO.P><TXT>egyenértékű ügyletek esetén eltérő feltételek alkalmazása az üzletfelekkel szemben, ami által azok hátrányos versenyhelyzetbe kerülnek;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>e)</NO.P><TXT>a szerződések megkötésének függővé tétele olyan kiegészítő kötelezettségeknek a másik fél részéről történő vállalásától, amelyek sem természetüknél fogva, sem a kereskedelmi szokások szerint nem tartoznak a szerződés tárgyához.<QUOT.END REF.START="QS0005" CODE="201D" ID="QE0005"/></TXT></NP></ITEM></LIST></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P>2.</NO.P><TXT>A 2006. évi iránymutatás</TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0005"><NO.P>5.</NO.P><TXT>A 2006. évi iránymutatás 13. pontja szerint:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0006" REF.END="QE0006"/>A kiszabásra kerülő bírságok alapösszegének meghatározásához a Bizottság a jogsértés által közvetlenül vagy közvetve érintett, a vállalkozás által az EGT‑n [Európai Gazdasági Térség] belül, az érintett földrajzi területen értékesített áruk és szolgáltatások eladásának értékét alkalmazza. A Bizottság rendszerint a vállalkozásnak a jogsértésben való részvétel utolsó teljes üzleti évében történt eladásait veszi figyelembe […]<QUOT.END REF.START="QS0006" CODE="201D" ID="QE0006"/>.</P></QUOT.S></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0006"><NO.P>6.</NO.P><TXT>Ugyanakkor a 2006. évi iránymutatás 18. pontja e szabálytól a következőkre történő hivatkozással eltér:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0007" REF.END="QE0007"/>Amennyiben egy jogsértés területi kiterjedése meghaladja az EGT területét (például a világméretű kartellek esetében), a vállalkozás szóban forgó, az EGT‑n belül történt eladásai nem feltétlenül tükrözik megfelelő módon az egyes vállalkozások jogsértésben betöltött szerepének súlyát. Főként ilyen lehet például a piac felosztására irányuló világpiaci szintű megállapodások esete.</P><P>Annak érdekében, hogy ilyen körülmények között tükrözni lehessen az EGT‑n belüli összértékesítést, valamint az egyes vállalkozások jogsértésben való részvételének viszonylagos arányát [helyesen: súlyát], a Bizottság megbecsülheti a jogsértés által érintett áruk vagy szolgáltatások eladásainak teljes értékét a releváns földrajzi piac egészére nézve (amely túllépi az EGT határait), majd ezen a piacon meghatározza a jogsértésben részt vevő vállalkozások értékesítésből való részesedését, és az így kapott részesedési arányokat a vállalkozások EGT‑n belüli összesített értékesítésére vetítheti. Az eredményt az eladások értékeként fogják felhasználni a bírság alapösszegének megállapításához.<QUOT.END REF.START="QS0007" CODE="201D" ID="QE0007"/></P></QUOT.S></NP.ECR><?PAGE NO="3"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0007"><NO.P>7.</NO.P><TXT>A 2006. évi iránymutatás 37. pontja végül kifejti, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0008" REF.END="QE0008"/>[b]ár a jelen Iránymutatás meghatározza az általános módszertant a bírságok megállapítását illetően, azonban az egyes ügyek egyedisége vagy egy bizonyos ügy esetében az elrettentő hatás elérésének szükségessége okán a Bizottság eltérhet ezektől a módszerektől, valamint a 21. pontban megszabott határértékektől.<QUOT.END REF.START="QS0008" CODE="201D" ID="QE0008"/></TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">II –</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A jogvita előzményei</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0008"><NO.P>8.</NO.P><TXT>A jelen ügyben érintett ágazat a hálózati transzformátorok, a takaréktranszformátorok és a 380 kV vagy annál nagyobb feszültségű söntfojtók ágazata. A hálózati transzformátor nagy jelentőségű elektromos alkatrész, amelynek feladata a feszültség csökkentése vagy növelése egy áramkörön belül.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0009"><NO.P>9.</NO.P><TXT>A Toshiba Corporation (a továbbiakban: Toshiba) egy lényegében a következő három tevékenységi területen működő japán társaság: digitális termékek, elektronikus eszközök és alkatrészek, valamint infrastruktúra‑rendszerek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0010"><NO.P>10.</NO.P><TXT>Az e társaságnak a szóban forgó ágazatban folytatott tevékenységeit illetően két fázis különíthető el a Bizottság által a vizsgálatának során figyelembe vett időszakban (amely 1999. június 9‑től 2003. május 15‑ig tartott, a továbbiakban: releváns időszak). <DATE ISO="19990609">1999. június 9.</DATE> és <DATE ISO="20020930">2002. szeptember 30.</DATE> között a Toshiba leányvállalatán, a Power System Co.‑n keresztül folytatott tevékenységet. 2002. október 1‑jétől kezdődően a fellebbező a tevékenységét a TM T&amp;D‑n, a Toshiba és a Mitsubishi Electric közös vállalkozásán keresztül folytatta, amelyben ez a két vállalkozás a hálózati transzformátorok előállítására irányuló tevékenységét egyesítette.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0011"><NO.P>11.</NO.P><TXT>2008. szeptember 30‑án a Bizottság úgy döntött, hogy a hálózati transzformátorok piacát érintő eljárást indít. A kifogásközlést a Bizottság 2008. november 20‑án fogadta el. A Toshiba erre 2009. január 19‑én válaszolt. A meghallgatásra 2009. február 17‑én került sor.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0012"><NO.P>12.</NO.P><TXT>A vitatott határozattal a Bizottság megállapította, hogy a Toshiba a releváns időszak teljes tartama alatt egy olyan jogellenes kartellben vett részt, amely az EGT és Japán egész területére kiterjedt. A kartell a hálózati transzformátorok európai és japán gyártói között kötött szóbeli megállapodásból állt, amelynek tárgya az volt, hogy e két transzformátorgyártói csoport tiszteletben tartja egymás hazai piacait, és tartózkodik az azokon történő értékesítésektől (a továbbiakban: <HT TYPE="ITALIC">gentlemen’s agreement</HT>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0013"><NO.P>13.</NO.P><TXT>A Bizottság ezt a <HT TYPE="ITALIC">gentlemen’s agreementet</HT> cél általi versenykorlátozásnak minősítette.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0014"><NO.P>14.</NO.P><TXT>A vitatott határozat (165)–(169) preambulumbekezdésében a Bizottság megvizsgálta a szóban forgó eljárás alá vont egyes vállalkozások azon érvét, amely szerint ez a kartell nem gyakorolt hatást a versenyre, mivel a japán és az európai gyártók nem versenytársak az EGT piacára való belépés leküzdhetetlen akadályai miatt. Ebben a tekintetben a Bizottság lényegében arra hivatkozott, hogy a Hyundai koreai gyártó nemrég lépett be a hálózati transzformátorok európai piacára, illetve hogy a japán vállalkozások jelentős értékesítéseket könyveltek el az Egyesült Államokban. Márpedig ezeknek a vállalkozásoknak nem sikerült bizonyítaniuk, hogy az amerikai piacra történő belépés akadályai nagymértékben különböztek volna az európai piacra történő belépés akadályaitól.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0015"><NO.P>15.</NO.P><TXT>A gentlemen’s agreement szervezetét illetően a Bizottság rámutatott arra, hogy mindkét gyártói csoportnak ki kellett jelölnie a titkársági feladatok ellátására egy vállalkozást. Azt is megállapította, hogy a piacfelosztó megállapodást egy olyan második megállapodás egészítette ki, amely a csoport területéről származó ajánlati felhívásoknak a másik csoport titkárának történő bejelentésére irányult, annak érdekében, hogy azokat felosszák.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="4"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0016"><NO.P>16.</NO.P><TXT>Ezenkívül a Bizottság megállapította, hogy a releváns időszakban a vállalkozások évente egyszer vagy kétszer találkoztak, a találkozókra 1999. június 9‑től 11‑ig Malagában, 2000. május 29‑én Szingapúrban, 2000. október 29‑től november 1‑jéig Barcelonában, 2001. május 29‑én és 30‑án Lisszabonban, 2002. február 18‑án és 19‑én Tokióban, 2002. szeptember 26‑án és 27‑én Bécsben (a továbbiakban: bécsi találkozó), valamint 2003. május 15‑én és 16‑án Zürichben (a továbbiakban: zürichi találkozó) került sor. A Bizottság szerint ezek a találkozók többek között a <HT TYPE="ITALIC">gentlemen’s agreement</HT> megerősítésére szolgáltak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0017"><NO.P>17.</NO.P><TXT>E megfontolások összességére tekintettel a Bizottság megállapította, hogy a Toshiba megsértette az EK 81. cikket és az EGT‑Megállapodás 53. cikkét. Következésképpen a Bizottság a Toshibával szemben 13,2 millió euró összegű bírságot szabott ki. A TM T&amp;D‑ről és a Mitsubishi Electricről a vitatott határozat nem rendelkezett.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">III –</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A Törvényszék előtti eljárás és a megtámadott ítélet</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0018"><NO.P>18.</NO.P><TXT>A Törvényszék Hivatalához 2009. december 23‑án benyújtott keresetlevelével a Toshiba négy jogalapra hivatkozva a vitatott határozat megsemmisítése iránti keresetet nyújtott be. A jelen fellebbezés csak a Törvényszék által az előtte hivatkozott jogalapok közül háromra válaszolva kifejtett megfontolásokra vonatkozik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0019"><NO.P>19.</NO.P><TXT>A második jogalap vizsgálata tekintetében, amely többek között a versenykorlátozás fennállására vonatkozott, a Törvényszék először megállapította, hogy a Bizottság jogosan jutott arra a következtetésre, hogy a gentlemen’s agreement versenykorlátozásra irányuló gyakorlatnak minősül, és hogy ebből következően versenyellenes hatásainak bizonyítására nincs szükség.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0020"><NO.P>20.</NO.P><TXT>Másodszor a Törvényszék elemezte a Toshiba azon érvét, amely szerint jellege ellenére a <HT TYPE="ITALIC">gentlemen’s agreement</HT> nem alkalmas a verseny korlátozására amiatt, hogy a japán gyártók nem versenytársai az európai vállalkozásoknak az EGT piacán. Ebben a tekintetben a Törvényszék rámutatott arra, hogy azt a kérdést, hogy egy olyan kartell, amelynek célja a verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása, nemcsak a megállapodás tartalmára, hanem azon gazdasági környezetre tekintettel is meg kell vizsgálni, amelybe ez a megállapodás illeszkedik, valamint hogy figyelemmel arra, hogy az EUMSZ 101. cikk nemcsak a tényleges versenyt, hanem a potenciális versenyt is védi, egy a <HT TYPE="ITALIC">gentlemen’s agreementhez</HT> hasonló megállapodás alkalmas arra, hogy korlátozza a tényleges vagy potenciális versenyt, hacsak az európai piacra történő belépésnek nincsenek leküzdhetetlen akadályai, amely így kizárna minden versenyt a japán gyártók részéről.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0021"><NO.P>21.</NO.P><TXT>Annak meghatározása érdekében, hogy a piacra lépés akadályai a jelen ügyben leküzdhetetlenek voltak‑e, a Törvényszék mindenekelőtt arra hivatkozott, hogy a <HT TYPE="ITALIC">gentlemen’s agreement</HT> léte önmagában olyan erős valószínűsítő körülménynek tekinthető, amely alátámasztja a japán és az európai gyártók közötti versenyhelyzet fennállását.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0022"><NO.P>22.</NO.P><TXT>A Törvényszék végül a vitatott határozat (91)–(98) preambulumbekezdésére hivatkozva megállapította, hogy a Hitachi japán gyártó európai ügyfelektől származó projekteket fogadott el. Egyébiránt megjegyezte, hogy a közigazgatási eljárás során a Hiatchi a Bizottsághoz intézett, 2009. március 30‑i levelében (a továbbiakban: a Hitachi levele) visszavonta az állításait, és kijelentette, hogy elfogadja a Bizottságnak a <HT TYPE="ITALIC">gentlemen’s agreement</HT> fennállására és tartalmára vonatkozó következtetéseit, ahogyan azok a kifogásközlésben szerepelnek.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="5"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0023"><NO.P>23.</NO.P><TXT>A harmadik jogalappal kapcsolatban, amely többek között a Toshibának a kartelltől való állítólagos elhatárolódására vonatkozott, a Törvényszék először emlékeztetett arra, hogy az, ha egy vállalkozás olyan találkozókon vesz részt, amelyek célja a verseny korlátozása – még ha azokon aktívan nem is működik közre –, és ezen találkozók témájától nyilvánosan nem határolódik el, amely ezáltal a többi vállalkozást arra engedi következtetni, hogy ez a vállalkozás az ezen találkozók eredményeként létrejött kartell tagja, úgy tekinthető, hogy ez a vállalkozás a szóban forgó kartellben részt vett.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0024"><NO.P>24.</NO.P><TXT>Végül elismerve azt, hogy a rendelkezésre álló dokumentumok kétségeket támaszthatnak a Toshibának a <HT TYPE="ITALIC">gentlemen’s agreementben</HT> a bécsi találkozót követően való részvételével kapcsolatban, a Törvényszék megállapította, hogy ezek a dokumentumok nem tudják bizonyítani, hogy a Toshiba ezen találkozó alkalmával már elhatárolta magát a <HT TYPE="ITALIC">gentlemen’s agreementtől</HT>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0025"><NO.P>25.</NO.P><TXT>Ugyanis, ahogyan az ezekből a dokumentumokból kiderül, a bécsi találkozón részt vevő vállalkozások megerősítették a jogellenes kartellt, valamint a projektek bejelentésének abban előírt szabályait, és ebből a Törvényszék szerint az következik, hogy a <HT TYPE="ITALIC">gentlemen’s agreement</HT> részes felei, közöttük a Toshiba, meg akarták hosszabbítani ezt a megállapodást, legalábbis a következő találkozóig.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0026"><NO.P>26.</NO.P><TXT>Ami a Toshibának a kartellben a zürichi találkozóig való részvételével, valamint ezen találkozó versenyellenes céljának állítólagos hiányával kapcsolatos érveket illeti, a Törvényszék megállapította, hogy azok hatástalanok, mivel nem alkalmasak a Bizottság azon következtetésének megkérdőjelezésére, amely szerint a Toshiba 2003. május 15‑ig részt vett a <HT TYPE="ITALIC">gentlemen’s agreementben</HT>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0027"><NO.P>27.</NO.P><TXT>Egyébiránt a Törvényszék megállapította, hogy a Toshiba nem állíthatja azt, hogy a TM T&amp;D létrehozásakor megszüntette a kartellben való részvételét. A fellebbező ugyanis nyilvánosan nem határolódott el a kartelltől, és nem tájékoztatta a többi résztvevőt arról, hogy ez a közös vállalkozás a kartellben többé nem vesz részt.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0028"><NO.P>28.</NO.P><TXT>A bírság kiszámítására vonatkozó negyedik jogalappal kapcsolatban a Törvényszék megállapította, hogy a Bizottság helyesen alkalmazta a 2006. évi iránymutatás 18. pontjában előírt módszert, következésképpen nem fogadható el, hogy csak a Japánban és az EGT‑ben történt értékesítéseket kell figyelembe venni a bírság kiszámítása érdekében. Ebben a tekintetben a Törvényszék lényegében megállapította, hogy a Bizottság által a világpiaci részesedésekre vonatkozóan tett hivatkozás lehetővé teszi annak figyelembevételét, hogy a szóban forgó vállalkozások világszintű versenyképességét nem használták fel az EGT piacának megszerzésére.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0029"><NO.P>29.</NO.P><TXT>Ezenkívül a Törvényszék szerint a Bizottság joggal vette alapul azt a vélelmet, amely szerint a <HT TYPE="ITALIC">gentlemen’s agreement</HT> hiányában a japán gyártók piaci részesedése az EGT‑ben egyenlő lett volna azzal a részesedéssel, amellyel a világpiacon rendelkeztek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0030"><NO.P>30.</NO.P><TXT>Egészen konkrétan a bírság arányos jellegével kapcsolatban a Törvényszék megállapította, hogy nem lenne megfelelő a japán gyártóknak az EGT‑ben történt tényleges eladásait figyelembe venni, mivel ez a jelen ügyben a Toshiba azért való honorálását jelentené, hogy tiszteletben tartotta a <HT TYPE="ITALIC">gentlemen’s agreementet</HT>. Ezenkívül a Törvényszék megállapította, hogy a világpiaci részesedéseket figyelembe vevő módszer egy, a világszinten versengő vállalkozások között létrejött piacfelosztó megállapodás esetében megfelelőbben tükrözi ezen vállalkozások arra vonatkozó képességét, hogy a többi piaci szereplőnek súlyos kárt okozzanak az európai piacon, és tájékoztatást ad a vállalkozásnak a kartell egésze hatékonyságához való hozzájárulásáról, vagy éppen fordítva, a kartell instabilitásáról abban az esetben, ha abban nem vett volna részt. Végül a Törvényszék megállapította, hogy egy ilyen megközelítés lehetővé teszi a piacra lépés azon esetleges akadályainak figyelembevételét, amelyek a világpiac különböző szegmenseiben állhatnak fenn.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="6"?><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">IV –</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A felek kérelmei és a Bíróság előtti eljárás</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0031"><NO.P>31.</NO.P><TXT>A Toshiba azt kéri, hogy a Bíróság:</TXT><P><LIST TYPE="DASH"><ITEM><P>helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet annyiban, amennyiben az elutasította a Toshiba által a vitatott határozat 1. és 2. cikkének megsemmisítése iránt benyújtott kérelmet, valamint semmisítse meg az említett határozatot;</P></ITEM><ITEM><P>másodlagosan utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé, hogy az a Bíróság ítéletével összhangban döntsön a jogkérdésekben;</P></ITEM><ITEM><P>a Bizottságot kötelezze az elsőfokú eljárás és a fellebbezési eljárás költségeinek viselésére.</P></ITEM></LIST></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0032"><NO.P>32.</NO.P><TXT>Fellebbezésének alátámasztása érdekében a Toshiba négy jogalapra hivatkozik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0033"><NO.P>33.</NO.P><TXT>Az első jogalappal a Toshiba úgy érvel, hogy a Törvényszék hibás jogi kritériumot alkalmazott, amikor megállapította, hogy a japán hálózatitranszformátor‑gyártók az EGT piacán potenciális versenytársak, mivel az EGT piacára történő belépés akadályai nem leküzdhetetlenek, és mivel fennállt a <HT TYPE="ITALIC">gentlemen’s agreement</HT>. A Toshiba szerint a Törvényszéknek meg kellett volna vizsgálnia, hogy a japán gyártók tényleges és konkrét lehetőségekkel rendelkeztek‑e az EGT piacára történő belépéshez, és hogy az ilyen belépés gazdaságilag életképes stratégia lehetett‑e. A japán és az európai gyártók közötti potenciális verseny hiányában a <HT TYPE="ITALIC">gentlemen’s agreement</HT> nem sérthette meg az EK 81. cikket, és a Bizottságnak nem volt hatásköre az ügyben való eljárásra. Következésképpen a Toshiba vonatkozásában a megtámadott ítéletet hatályon kívül kell helyezni, a vitatott határozatot pedig meg kell semmisíteni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0034"><NO.P>34.</NO.P><TXT>A második jogalappal a Toshiba előadja, hogy a Törvényszék elferdítette egy levél tartalmát, amelyben egy, az eljárásban részt vevő másik fél (nevezetesen a Hitachi) azt állította, hogy nem vitatja a Bizottság megállapításait. A Bizottság úgy tekintette, hogy ez a levél felváltotta e vállalkozás azon korábbi kijelentéseit, miszerint az EGT piacán nem végzett értékesítéseket. A Toshiba szerint ezzel a Törvényszék bizonyítékokat ferdített el, és ez alapján állapította meg, hogy az EGT piacára történő belépés akadályai nem leküzdhetetlenek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0035"><NO.P>35.</NO.P><TXT>A harmadik jogalappal a Toshiba előadja, hogy a Törvényszék – amikor megállapította, hogy a Toshiba arra vonatkozó érve, hogy nem vett részt a Zürichben tartott találkozón, <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0009" REF.END="QE0009"/>hatástalan<QUOT.END REF.START="QS0009" CODE="201D" ID="QE0009"/> – ellentmondásos indokolást adott, a nyilvános elhatárolódást illetően téves jogi kritériumot alkalmazott, és ezáltal megsértette a személyes felelősség elvét. Ennélfogva a megtámadott ítéletet hatályon kívül kell helyezni, a vitatott határozatot pedig meg kell semmisíteni annyiban, amennyiben megállapítják, hogy a Toshiba 2003 májusáig részt vett a <HT TYPE="ITALIC">gentlemen’s agreementben</HT>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0036"><NO.P>36.</NO.P><TXT>A negyedik jogalappal a Toshiba végül előadja, hogy a Törvényszék tévesen értelmezte a 2006. évi bírságkiszabási iránymutatás 18. pontját, amikor a Toshiba jogsértésben való súlyát a világszintű eladásai alapján állapította meg.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0037"><NO.P>37.</NO.P><TXT>A Bizottság azt kéri, hogy a Bíróság utasítsa el a fellebbezést, és kötelezze a Toshibát az eljárás költségeinek a viselésére.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="7"?><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">V –</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Értékelés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>A –</NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Az első jogalapról, amely a cél általi versenykorlátozás fogalmának alkalmazásával kapcsolatos téves jogalkalmazáson alapul</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0038"><NO.P>38.</NO.P><TXT>Az első jogalapjával a Toshiba arra hivatkozik, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor a <HT TYPE="ITALIC">gentlemen’s agreementet</HT> cél általi versenykorlátozásnak minősítette. A Toshiba szerint e megállapításhoz a Törvényszéknek meg kellett volna vizsgálnia, hogy az EGT piacára történő esetleges belépés a japán gyártók számára gazdaságilag életképes stratégia volt‑e. Márpedig a Törvényszék csak azt állapította meg, hogy a résztvevők potenciális versenytársaknak tekinthetők egyfelől azért, mert az EGT piacára történő belépés akadályai nem leküzdhetetlenek, másfelől pedig mivel fennállt a <HT TYPE="ITALIC">gentlemen’s agreement</HT>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0039"><NO.P>39.</NO.P><TXT>Ez a jogalap tehát lényegében újból felveti a cél általi versenykorlátozás fogalmával, valamint annak a bizonyítékok tekintetében fennálló eljárási következményeivel kapcsolatos kérdést.</TXT></NP.ECR><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P>1.</NO.P><TXT>Általános és előzetes megjegyzések a cél általi versenykorlátozás fogalmával kapcsolatban</TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0040"><NO.P>40.</NO.P><TXT>Ahhoz, hogy egy megállapodás, vállalkozások társulásai által hozott döntés vagy összehangolt magatartás az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdésében foglalt tilalom hatálya alá tartozzon, az szükséges, hogy annak <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0010" REF.END="QE0010"/>célja vagy hatása a belső piacon belüli verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása<QUOT.END REF.START="QS0010" CODE="201D" ID="QE0010"/> legyen.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0041"><NO.P>41.</NO.P><TXT>A cél általi és a hatás általi versenykorlátozások közötti megkülönböztetés tehát benne rejlik a Szerződésben. Ez a különbség nem új, azonban meg kell állapítani, hogy számos olyan ügy középpontjában állt, amelyek az utóbbi években a jogtudomány részéről kritikai figyelmet kaptak.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0003"><P><REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Beef Industry Development Society és Barry Brothers</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑209/07</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2008:643">EU:C:2008:643</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>T‑Mobile Netherlands és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑8/08</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:343">EU:C:2009:343</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>GlaxoSmithKline Services és társai kontra Bizottság és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑501/06 P, C‑513/06 P, C‑515/06 P és C‑519/06 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:610">EU:C:2009:610</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Football Association Premier League és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑403/08 és C‑429/08</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:631">EU:C:2011:631</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Pierre Fabre Dermo‑Cosmétique</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑439/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:649">EU:C:2011:649</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Allianz Hungária Biztosító és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑32/11</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:160">EU:C:2013:160</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Siemens és társai kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑239/11 P, C‑489/11 P és C‑498/11 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:866">EU:C:2013:866</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>CB kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑67/13</NO.CASE> P, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:2204">EU:C:2014:2204</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0042"><NO.P>42.</NO.P><TXT>Az ítélkezési gyakorlat magyarázata ebben a tekintetben kétségtelenül kívánatosnak tűnik.</TXT></NP.ECR><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>A cél általi versenykorlátozás és a hatás általi versenykorlátozás közötti megkülönböztetéssel kapcsolatban az ítélkezési gyakorlatból eredő tanulságok</TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0043"><NO.P>43.</NO.P><TXT>Az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdésének értelmében vett versenykorlátozó <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0011" REF.END="QE0011"/>célú vagy hatású<QUOT.END REF.START="QS0011" CODE="201D" ID="QE0011"/> megállapodás vagy összehangolt magatartás fennállására vonatkozó feltétel vagylagos jellegét a Bíróság a hatvanas évek közepétől kezdődően az <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>LTM</NAME.CASE>‑ítélettel (<NO.CASE>56/65</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1966:38">EU:C:1966:38</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>) állapította meg, és azóta is folyamatosan megerősíti.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0004"><P><REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Beef Industry Development Society és Barry Brothers</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑209/07</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2008:643">EU:C:2008:643</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0015">15.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>T‑Mobile Netherlands és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑8/08</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:343">EU:C:2009:343</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0028">28.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>GlaxoSmithKline Services és társai kontra Bizottság és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑501/06 P, C‑513/06 P, C‑515/06 P és C‑519/06 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:610">EU:C:2009:610</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0055">55.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0044"><NO.P>44.</NO.P><TXT>A Bíróság mindjárt az elején kifejtette, hogy e feltételnek a nem kumulatív, hanem a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0012" REF.END="QE0012"/>vagy<QUOT.END REF.START="QS0012" CODE="201D" ID="QE0012"/> kötőszóval jelzett vagylagos jellege miatt először is meg kell vizsgálni a megállapodás tulajdonképpeni célját, figyelembe véve azt a gazdasági környezetet, amelyben alkalmazásra kerül.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0005"><P><REF.DOC.ECR><NAME.CASE>LTM</NAME.CASE>‑ítélet (<NO.CASE>56/65</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1966:38">EU:C:1966:38</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Beef Industry Development Society és Barry Brothers</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑209/07</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2008:643">EU:C:2008:643</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0015">15.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>T‑Mobile Netherlands és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑8/08</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:343">EU:C:2009:343</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0028">28.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>GlaxoSmithKline Services és társai kontra Bizottság és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑501/06 P, C‑513/06 P, C‑515/06 P és C‑519/06 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:610">EU:C:2009:610</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0055">55.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Allianz Hungária Biztosító és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑32/11</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:160">EU:C:2013:160</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0033">33.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><?PAGE NO="8"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0045"><NO.P>45.</NO.P><TXT>Csak abban a másodlagos esetben kell ugyanis megvizsgálni a megállapodás hatásait, ha a szóban forgó megállapodás rendelkezéseinek elemzése nem tár fel a verseny tekintetében elegendő károssági fokot. Ebben az esetben a megállapodás megtiltásához olyan tényezők együttes megléte szükséges, amelyek azt bizonyítják, hogy a verseny érezhetően akadályozva, korlátozva vagy torzítva volt.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0006"><P><REF.DOC.ECR><NAME.CASE>LTM</NAME.CASE>‑ítélet (<NO.CASE>56/65</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1966:38">EU:C:1966:38</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Beef Industry Development Society és Barry Brothers</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑209/07</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2008:643">EU:C:2008:643</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0015">15.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>T‑Mobile Netherlands és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑8/08</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:343">EU:C:2009:343</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0028">28.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>GlaxoSmithKline Services és társai kontra Bizottság és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑501/06 P, C‑513/06 P, C‑515/06 P és C‑519/06 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:610">EU:C:2009:610</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0055">55.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Allianz Hungária Biztosító és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑32/11</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:160">EU:C:2013:160</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0034">34.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0046"><NO.P>46.</NO.P><TXT>Felesleges tehát a megállapodás tényleges hatásainak figyelembevétele, amennyiben nyilvánvaló, hogy annak célja a belső piacon belüli verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0007"><P><REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Consten és Grundig kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>56/64 és 58/64</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1966:41">EU:C:1966:41</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Beef Industry Development Society és Barry Brothers</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑209/07</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2008:643">EU:C:2008:643</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0016">16.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>T‑Mobile Netherlands és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑8/08</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:343">EU:C:2009:343</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0029">29.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Másképpen megfogalmazva nem szükséges vizsgálni a megállapodás hatásait, ha e magatartás versenyellenes célja bizonyítást nyert.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0008"><P><REF.DOC.ECR><NAME.CASE>T‑Mobile Netherlands és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑8/08</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:343">EU:C:2009:343</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0030">30.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>GlaxoSmithKline Services és társai kontra Bizottság és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑501/06 P, C‑513/06 P, C‑515/06 P és C‑519/06 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:610">EU:C:2009:610</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0055">55.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Allianz Hungária Biztosító és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑32/11</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:160">EU:C:2013:160</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0034">34.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0047"><NO.P>47.</NO.P><TXT>E jelleg mérlegelése érdekében figyelembe kell venni többek között a megállapodás rendelkezéseinek tartalmát, az általa elérni kívánt célokat, valamint azon gazdasági és jogi összefüggéseket, amelyekbe e megállapodás illeszkedik.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0009"><P><REF.DOC.ECR><NAME.CASE>GlaxoSmithKline Services és társai kontra Bizottság és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑501/06 P, C‑513/06 P, C‑515/06 P és C‑519/06 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:610">EU:C:2009:610</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0058">58.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>). Az összehangolt magatartással kapcsolatban lásd továbbá: <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>T‑Mobile Netherlands és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑8/08</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:343">EU:C:2009:343</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0027">27.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Ezenfelül, még ha a felek szándéka nem is szükséges elem az összehangolt magatartás vagy megállapodás korlátozó jellegének meghatározásához, a Bizottságot vagy az uniós bíróságokat semmi nem akadályozza abban, hogy tekintetbe vegyék e szándékot.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0010"><P><REF.DOC.ECR><NAME.CASE>T‑Mobile Netherlands és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑8/08</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:343">EU:C:2009:343</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0027">27.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>GlaxoSmithKline Services és társai kontra Bizottság és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑501/06 P, C‑513/06 P, C‑515/06 P és C‑519/06 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:610">EU:C:2009:610</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0058">58.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Allianz Hungária Biztosító és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑32/11</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:160">EU:C:2013:160</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0037">37.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>CB kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑67/13 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:2204">EU:C:2014:2204</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0054">54.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0048"><NO.P>48.</NO.P><TXT>Egyébiránt elegendő, ha a megállapodás <HT TYPE="ITALIC">alkalmas</HT> arra, hogy negatív hatásokkal legyen a versenyre, vagyis ha a hátterét képező jogi és gazdasági összefüggéseket figyelembe véve ténylegesen képes arra, hogy a közös piacon megakadályozza, korlátozza vagy torzítsa a versenyt.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0011"><P><REF.DOC.ECR><NAME.CASE>T‑Mobile Netherlands és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑8/08</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:343">EU:C:2009:343</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0031">31.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Allianz Hungária Biztosító és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑32/11</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:160">EU:C:2013:160</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0038">38.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Ahogyan azt Wahl főtanácsnok a <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>CB kontra Bizottság ügyre vonatkozó</NAME.CASE> indítványában (<NO.CASE>C‑67/13 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:1958">EU:C:2014:1958</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>) kiemelte, noha <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0013" REF.END="QE0013"/>a célzott korlátozás fogalmának alkalmazásához vezető standardizáltabb értékelés feltételezi a vitatott megállapodás részletes és egyedi vizsgálatát, [ezt] egyértelműen meg kell különböztetni az eljárás alá vont vállalkozások magatartásai tényleges vagy potenciális hatásainak vizsgálatától<QUOT.END REF.START="QS0013" CODE="201D" ID="QE0013"/>.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0012"><P>A 40. pont. Lásd továbbá a 44. pontot.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0049"><NO.P>49.</NO.P><TXT>A <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0014" REF.END="QE0014"/>cél általi korlátozások<QUOT.END REF.START="QS0014" CODE="201D" ID="QE0014"/> és a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0015" REF.END="QE0015"/>hatás általi korlátozások<QUOT.END REF.START="QS0015" CODE="201D" ID="QE0015"/> közötti megkülönböztetés ugyanis azon a megállapításon alapul, hogy a vállalkozások közötti összejátszás bizonyos formái már jellegüknél fogva úgy tekinthetők, hogy károsak a rendes verseny megfelelő működésére.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0013"><P><REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Beef Industry Development Society és Barry Brothers</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑209/07</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2008:643">EU:C:2008:643</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0017">17.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>T‑Mobile Netherlands és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑8/08</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:343">EU:C:2009:343</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0029">29.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Allianz Hungária Biztosító és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑32/11</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:160">EU:C:2013:160</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0035">35.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>CB kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑67/13 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:2204">EU:C:2014:2204</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0050">50.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Dole Food és Dole Fresh Fruit Europe kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑286/13 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:184">EU:C:2015:184</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0114">114.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0050"><NO.P>50.</NO.P><TXT><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0016" REF.END="QE0016"/>Általánosan elfogadott [tehát], hogy bizonyos összejátszásra irányuló magatartások, úgymint a kartellek révén való horizontális árrögzítéshez vezető magatartások úgy tekinthetők, hogy annyira valószínűen negatív hatásokkal járnak különösen az áruk és szolgáltatások árára, mennyiségére vagy minőségére, hogy úgy tekinthető, hogy az [EUMSZ 101. cikk (1) bekezdésének] alkalmazásában szükségtelen bizonyítani a piacra gyakorolt tényleges hatásaikat<QUOT.END REF.START="QS0016" CODE="201D" ID="QE0016"/>.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0014"><P><REF.DOC.ECR><NAME.CASE>CB kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑67/13 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:2204">EU:C:2014:2204</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0051">51.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Ugyanakkor <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0017" REF.END="QE0017"/>amennyiben [...] a<?PAGE NO="9"?> vállalkozások közötti egyeztetés valamely típusának elemzése nem tár fel a verseny tekintetében elegendő károssági fokot, meg kell vizsgálni az egyeztetés hatásait, és az egyeztetés megtiltásához olyan tényezők együttes megléte szükséges, amelyek azt bizonyítják, hogy a verseny működése érezhetően akadályozva vagy korlátozva volt, illetve torzult<QUOT.END REF.START="QS0017" CODE="201D" ID="QE0017"/>.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0015"><P>Uo. (52. pont).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0051"><NO.P>51.</NO.P><TXT>Nem jelenti a kifejezés bitorlását, ha ezt az ítélkezési gyakorlatot állandónak minősítem.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0052"><NO.P>52.</NO.P><TXT>Mindazonáltal az előbbiekben említett ítéletek közül az egyik legutóbbiban, az <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Allianz Hungária Biztosító és társai</NAME.CASE> ítéletben (<NO.CASE>C‑32/11</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:160">EU:C:2013:160</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>) a Bíróság több olyan elemet hozott fel, amelyet a gazdasági és jogi környezet értékelése során figyelembe kell venni, és amelyek zavart keltenek a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0018" REF.END="QE0018"/>cél általi korlátozás<QUOT.END REF.START="QS0018" CODE="201D" ID="QE0018"/> és a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0019" REF.END="QE0019"/>hatás általi korlátozás<QUOT.END REF.START="QS0019" CODE="201D" ID="QE0019"/> közötti megkülönböztetésnek a bizonyításra gyakorolt következménye tekintetében.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0053"><NO.P>53.</NO.P><TXT>A Bíróság szerint ugyanis <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0020" REF.END="QE0020"/>[a] szóban forgó jogi és gazdasági környezet értékelésének keretében figyelembe kell venni továbbá az érintett termékek vagy szolgáltatások jellegét, valamint az érintett piac vagy piacok működésének és szerkezetének tényleges feltételeit<QUOT.END REF.START="QS0020" CODE="201D" ID="QE0020"/>.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0016"><P><REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Allianz Hungária Biztosító és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑32/11</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:160">EU:C:2013:160</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0036">36.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Ez konkrétan azt jelenti, hogy a verseny érintett piacon való megszűnése vagy jelentős meggyengülése kockázatának felméréséért felelős bíróságnak <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0021" REF.END="QE0021"/>különösen a piac szerkezetét, az alternatív értékesítései csatornák létezését és azok jelentőségét, valamint az érintett társaságok piaci erejét kell figyelembe vennie<QUOT.END REF.START="QS0021" CODE="201D" ID="QE0021"/>.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0017"><P>Uo. (48. pont).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0054"><NO.P>54.</NO.P><TXT>Ebben a tekintetben egyetértek Wahl főtanácsnoknak a <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>CB kontra Bizottság ügyre vonatkozó</NAME.CASE> indítványában (<NO.CASE>C‑67/13 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:1958">EU:C:2014:1958</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>) tett megállapítással, amely szerint az ítélkezési gyakorlatban található ezen megközelítés <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0022" REF.END="QE0022"/>láthatóan kényessé tett[e] a vállalkozások között[i] megállapodások versenyellenes céljának vizsgálata és versenyhatásainak elemzése közötti szükségszerű különbségtételt<QUOT.END REF.START="QS0022" CODE="201D" ID="QE0022"/>.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0018"><P>A 46. pont.</P></NOTE> Hozzá hasonlóan úgy vélem, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0023" REF.END="QE0023"/>a választóvonal a cél általi és a hatás általi korlátozás fogalmai között [nem mosódhat el, és] hogy e fogalom alkalmazását egyértelműen körül kell határolni<QUOT.END REF.START="QS0023" CODE="201D" ID="QE0023"/>.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0019"><P>Az 52. pont. Számomra úgy tűnik, hogy a Bíróság kifejezetten nem végezte el ezt a pontosítást a <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>CB kontra Bizottság</NAME.CASE> ítéletben (<NO.CASE>C‑67/13 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:2204">EU:C:2014:2204</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Számomra úgy tűnik, hogy a jelen fellebbezés új lehetőséget ad a Bíróságnak arra, hogy pontosítsa az ítélkezési gyakorlatát; erre vissza fogok térni azt követően, hogy bemutattam ezen elhatárolás előnyeit és szükségességét.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>A cél általi versenykorlátozás és a hatás általi versenykorlátozás közötti megkülönböztetéshez fűződő érdek</TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0055"><NO.P>55.</NO.P><TXT>Semmi nem teszi kétségessé az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdésének szövegében rejlő, versenykorlátozó <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0024" REF.END="QE0024"/>célú vagy hatású<QUOT.END REF.START="QS0024" CODE="201D" ID="QE0024"/> megállapodás vagy összehangolt magatartás fennállására vonatkozó feltétel vagylagos jellegét.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0056"><NO.P>56.</NO.P><TXT>Az ezen megkülönböztetéshez fűződő érdek a bizonyításhoz kapcsolódik: egy cél általi korlátozás esetén nincs szükség annak a tényleges vagy potenciális versenyellenes hatásai bizonyítására az összeegyeztethetetlenségre vonatkozó rendelkezésre történő hivatkozás érdekében.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0020"><P>Petit, N., <HT TYPE="ITALIC">Droit européen de la concurrence</HT>, Montchrestien‑Lextenso éditions, Párizs, 2013., 574. sz.</P></NOTE> A versenyellenes cél megállapítása ugyanis elegendő a versenykorlátozásnak való minősítéshez, és ebből következően az<?PAGE NO="10"?> elítéléshez.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0021"><P>Prieto, C., és Bosco, D., <HT TYPE="ITALIC">Droit européen de la concurrence. Entente et abus de position dominante</HT>, Bruylant, Brüsszel, 2013., 566. sz.</P></NOTE> Amennyiben a tervezett megállapodás (vagy összehangolt magatartás) versenyellenes célja bizonyítást nyer, a vizsgálat véget érhet, a jogsértés bizonyított, anélkül hogy az említett megállapodásnak (vagy összehangolt magatartásnak) a versenyre gyakorolt tényleges vagy potenciális hatásait bizonyítani kellene.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0022"><P>Lásd különösen: Geradin, D., Layne‑Farrar, A., és Petit, N., <HT TYPE="ITALIC">EU competition law and economics</HT>, Oxford University Press, 2012., 3–114. sz., 135. o., valamint Whish, R., és Bailey, D., <HT TYPE="ITALIC">Competition law</HT>, 7. kiadás., Oxford University Press, 2012., 119. és 120. o. Lásd továbbá: Graham, C., <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0025" REF.END="QE0025"/>Methods for Determining whether an Agreement Restricts Competition: Comment on <HT TYPE="ITALIC">Allianz Hungária</HT><QUOT.END REF.START="QS0025" CODE="201D" ID="QE0025"/>, <HT TYPE="ITALIC">EL Rev</HT>., 2013 (38), 542–551. o., különösen az 543. o.; Nagy, C. I., <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0026" REF.END="QE0026"/>The Distinction between Anti‑competitive Object and Effect after Allianz: The End of Coherence in Competition Analysis?<QUOT.END REF.START="QS0026" CODE="201D" ID="QE0026"/>, <HT TYPE="ITALIC">World Competition</HT>, 2013., 4. sz., 541–564. o., különösen az 543. o.; Harrison, D., <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0027" REF.END="QE0027"/>The <HT TYPE="ITALIC">Allianz Hungária</HT> case. The ECJ’s judgment could have ugly consequences<QUOT.END REF.START="QS0027" CODE="201D" ID="QE0027"/>, <HT TYPE="ITALIC">Competition Law Insight</HT>., 2013., 12. kötet, 10–12. o., különösen a 10. o.; Idot, L., és Prieto, C., <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0028" REF.END="QE0028"/>La Cour de justice revient une nouvelle fois sur la notion d’<QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0029" REF.END="QE0029"/>objet anticoncurrentiel<QUOT.END REF.START="QS0029" CODE="00AB" ID="QE0029"/><QUOT.END REF.START="QS0028" CODE="201D" ID="QE0028"/>, <HT TYPE="ITALIC">Revue des contrats</HT>, 2013., 955–959. o., különösen a 957. o.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0057"><NO.P>57.</NO.P><TXT>Egyesek szerint a jogellenesség <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0030" REF.END="QE0030"/>vélelme<QUOT.END REF.START="QS0030" CODE="201D" ID="QE0030"/> kapcsolódik a cél általi korlátozásokhoz.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0023"><P>Lemaire, Chr., <HT TYPE="ITALIC">New frontiers of antitrust 2012</HT>, Bruylant, Brüsszel, 2013., 8. sz.; Petit, N., <HT TYPE="ITALIC">Droit européen de la concurrence</HT>, Montchrestien‑Lextenso éditions, Párizs, 2013., 594. sz.; Bourgeois, J. H. J., <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0031" REF.END="QE0031"/>On the Internal Morality of EU Competition Law<QUOT.END REF.START="QS0031" CODE="201D" ID="QE0031"/>, <HT TYPE="ITALIC">in Mundi et Europae civis: liber amicorum Jacques Steenbergen</HT>, Larcier, Brüsszel, 2014., 347–374. o., különösen a 350. o.; Waelbroeck, D., és Slater, D., <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0032" REF.END="QE0032"/>The scope of object vs effect under article 101 TFEU<QUOT.END REF.START="QS0032" CODE="201D" ID="QE0032"/>, <HT TYPE="ITALIC">in</HT> Bourgeois, J., és Waelbroeck, D. (szerk.), <HT TYPE="ITALIC">Ten years of effects‑based approach in EU competition law. State of play and perspectives</HT>, Bruylant, 2013., 131–157. o., különösen a 135. és 137. o. Lásd továbbá ebben az értelemben: Cruz Villalón főtanácsnok <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Allianz Hungária Biztosító és társai ügyre vonatkozó</NAME.CASE> indítványa (<NO.CASE>C‑32/11</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2012:663">EU:C:2012:663</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0064">64.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> E fogalom használata mindazonáltal zavart okozhat. Ahogyan azt Kokott főtanácsnok a <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>T‑Mobile Netherlands és társai ügyre vonatkozó</NAME.CASE> indítványában (<NO.CASE>C‑8/08</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:110">EU:C:2009:110</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>) nagyon helyesen kifejtette, a cél általi versenykorlátozások tilalmát nem lehet úgy értelmezni, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0033" REF.END="QE0033"/>a versenykorlátozó cél csupán a jogellenesség egyfajta vélelmét keletkezteti, ami azonban megdönthető, ha a konkrét ügyben nem bizonyíthatók a piaci folyamatokra gyakorolt negatív hatások. Az ilyen értelmezés ugyanis arra vezetne, hogy az [EUMSZ 101. cikk] (1) bekezdésének két függetlenül egymás mellett álló tényállási alternatívája megengedhetetlen módon összekeveredne: egyrészt a versenykorlátozó <HT TYPE="ITALIC">célú</HT> összejátszás tilalma, másrészt a versenykorlátozó <HT TYPE="ITALIC">hatású</HT> összejátszás tilalma<QUOT.END REF.START="QS0033" CODE="201D" ID="QE0033"/>.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0024"><P>A 45. pont.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0058"><NO.P>58.</NO.P><TXT>E kettősség előnyei ismertek. A korábbiakban kifejtett eljárási szempontból tanulmányozva a versenyellenes cél fogalmának alkalmazása <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0034" REF.END="QE0034"/>vitathatatlanul az <HT TYPE="ITALIC">előreláthatóság</HT>, és ezáltal a <HT TYPE="ITALIC">jogbiztonság forrása</HT> a vállalkozások számára, mivel lehetővé teszi számukra, hogy tudomást szerezzenek azokról a jogkövetkezményekről (különösen tilalmakról és szankciókról), amelyek egyes cselekményeiknek [...] következményei [...]. Ezáltal a versenykorlátozó célú kartellek azonosításának <HT TYPE="ITALIC">elrettentő hatása</HT> is van, valamint hozzájárul a versenyellenes magatartások megelőzéséhez. Végül, e fogalom az <HT TYPE="ITALIC">eljárásgazdaságosság forrása</HT>, mivel lehetővé teszi a versenyhatóságok számára, hogy egyes összejátszási formák megjelenése esetén következtessenek azok versenyellenes hatására, anélkül hogy el kellene végezniük az azok által az érintett piacra gyakorolt potenciális vagy tényleges hatások gyakran bonyolult és nehézkes vizsgálatát<QUOT.END REF.START="QS0034" CODE="201D" ID="QE0034"/>.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0025"><P>Wahl főtanácsnok <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>CB kontra Bizottság ügyre vonatkozó</NAME.CASE> indítványa (<NO.CASE>C‑67/13 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:1958">EU:C:2014:1958</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0035">35.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, kiemelés tőlem). Ahogyan arra Geradin, D., Layne‑Farrar, A., és Petit, N. hivatkoznak, <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0035" REF.END="QE0035"/>In a nutshell, it imposes a light evidentiary burden on the competition authority, which does not need to assess the effects of the agreement under scrutiny<QUOT.END REF.START="QS0035" CODE="201D" ID="QE0035"/> (Geradin, D., Layne‑Farrar, A., és Petit, N., <HT TYPE="ITALIC">EU competition law and economics</HT>, Oxford University Press, 2012., 3–118. sz., 136. o.). Erről az előnyről lásd továbbá: Nagy, C. I., <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0036" REF.END="QE0036"/>The Distinction between Anti‑competitive Object and Effect after Allianz: The End of Coherence in Competition Analysis?<QUOT.END REF.START="QS0036" CODE="201D" ID="QE0036"/>, <HT TYPE="ITALIC">World Competition</HT>, 2013., 4. sz., 541–564. o., különösen az 545. o., és Graham, C., <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0037" REF.END="QE0037"/>Methods for Determining whether an Agreement Restricts Competition: Comment on <HT TYPE="ITALIC">Allianz Hungária</HT><QUOT.END REF.START="QS0037" CODE="201D" ID="QE0037"/>, <HT TYPE="ITALIC">EL Rev</HT>., 2013 (38), 542–551. o., különösen az 547. o.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0059"><NO.P>59.</NO.P><TXT>Mindazonáltal, ahogyan azt Wahl főtanácsnok a <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>CB kontra Bizottság ügyre vonatkozó</NAME.CASE> indítványában (<NO.CASE>C‑67/13 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:1958">EU:C:2014:1958</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0036">36.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>) kifejtette, ezen előnyök csak akkor jelentkeznek és csak akkor igazolhatóak, ha a cél általi korlátozás fogalmának alkalmazása egyértelmű körvonalakkal bír. Ugyanis, és ebben a tekintetben egyetértek Kokott főtanácsnoknak a <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>T‑Mobile Netherlands és társai ügyre vonatkozó</NAME.CASE> indítványában (<NO.CASE>C‑8/08</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:110">EU:C:2009:110</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>) kifejtett álláspontjával, egyrészről a versenyellenes célú megállapodás vagy összehangolt magatartás fogalmát kétségkívül nem lehet<?PAGE NO="11"?> túlságosan tágan értelmezni, ha azokra a lényegbevágó következményekre gondolunk, amelyeknek a vállalkozások az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdésének megsértése esetén kiteszik magukat, azonban másrészről ugyanilyen kevéssé szabad a fogalmat túlságosan megszorítóan értelmezni, ha nem akarjuk a cél általi versenykorlátozás elsődleges jogi tilalmát félreértelmezni.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0026"><P>Kokott főtanácsnok <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>T‑Mobile Netherlands és társai ügyre vonatkozó</NAME.CASE> indítványa (<NO.CASE>C‑8/08</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:110">EU:C:2009:110</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0044">44.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0060"><NO.P>60.</NO.P><TXT>Ebben a tekintetben el kell ismerni, hogy az <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Allianz Hungária Biztosító és társai</NAME.CASE> ítéletet (<NO.CASE>C‑32/11</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:160">EU:C:2013:160</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>) úgy tekintették, hogy az, még ha nem is törölheti el, legalábbis homályossá teheti a cél általi korlátozás és a hatás általi korlátozás közötti megkülönböztetést,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0027"><P>Ezzel az <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Allianz Hungária Biztosító és társai</NAME.CASE> ítélettel kapcsolatban (<NO.CASE>C‑32/11</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:160">EU:C:2013:160</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>): <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0038" REF.END="QE0038"/>[a] Bíróság indokolása úgy tűnik, hogy <HT TYPE="ITALIC">homályossá teszi</HT> a két minősítés közötti különbségtételt. A túlzott árnyaltság annak kockázatával jár, hogy az kevésbé érthetővé válik nemcsak a vállalkozások, de a versenyhatóságok és a nemzeti bíróságok döntéshozó gyakorlata számára is. <HT TYPE="ITALIC">A cél általi korlátozás ilyen felhígulása zavart okozhat</HT>. Ez e korlátozás <HT TYPE="ITALIC">de facto</HT> eltűnéséhez vezethet, amely a hatásokon alapuló megközelítés győzelmét jelentené<QUOT.END REF.START="QS0038" CODE="201D" ID="QE0038"/> (Prieto, C., és Bosco, D., <HT TYPE="ITALIC">Droit européen de la concurrence. Entente et abus de position dominante</HT>, Bruylant, Brüsszel, 2013., 582. sz.; kiemelés tőlem); <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0039" REF.END="QE0039"/>the Court of Justice seems propose a new approach which would <HT TYPE="ITALIC">blur</HT> the distinction between agreements with the object and those with the effect of restricting competition<QUOT.END REF.START="QS0039" CODE="201D" ID="QE0039"/> (Graham, C., <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0040" REF.END="QE0040"/>Methods for Determining whether an Agreement Restricts Competition: Comment on <HT TYPE="ITALIC">Allianz Hungária</HT><QUOT.END REF.START="QS0040" CODE="201D" ID="QE0040"/>, <HT TYPE="ITALIC">EL Rev</HT>., 2013 (38), 542–551. o., különösen az 542. o., <HT TYPE="ITALIC">Abstract</HT>; kiemelés tőlem); <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0041" REF.END="QE0041"/>the Court of Justice’s judgment in <HT TYPE="ITALIC">Allianz Hungária</HT> would seem to <HT TYPE="ITALIC">blur</HT> this distinction<QUOT.END REF.START="QS0041" CODE="201D" ID="QE0041"/> (Nagy, C. I., <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0042" REF.END="QE0042"/>The Distinction between Anti‑competitive Object and Effect after Allianz: The End of Coherence in Competition Analysis?<QUOT.END REF.START="QS0042" CODE="201D" ID="QE0042"/>, <HT TYPE="ITALIC">World Competition</HT>, 2013., 4. sz., 541–564. o., különösen az 547. o.; kiemelés tőlem).</P></NOTE> miközben nélkülözhetetlen az, hogy a cél általi korlátozás világos fogalma, valamint az annak meghatározásához szükséges szempontok rendelkezésre álljanak.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0028"><P>Lásd ebben az értelemben: Lemaire, Chr., <HT TYPE="ITALIC">New frontiers of antitrust 2012</HT>, Bruylant, Brüsszel, 2013., 66. sz.: <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0043" REF.END="QE0043"/>Since the effect category can be deduced from the object one, <HT TYPE="ITALIC">it is crucial</HT> to have a clear definition of what is anticompetitive by object<QUOT.END REF.START="QS0043" CODE="201D" ID="QE0043"/> (kiemelés tőlem).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0061"><NO.P>61.</NO.P><TXT>Ahogyan azt ugyanis korábban megjegyeztem, ebben az ítéletben a Bíróság az előzetes döntéshozatali eljárás keretében hozzá forduló nemzeti bíróság számára kifejti, hogy a gazdasági és jogi környezet értékelése során e bíróságnak <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0044" REF.END="QE0044"/>különösen a piac szerkezetét, az alternatív értékesítései csatornák létezését és azok jelentőségét, valamint az érintett társaságok piaci erejét kell figyelembe vennie<QUOT.END REF.START="QS0044" CODE="201D" ID="QE0044"/>.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0029"><P><REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Allianz Hungária Biztosító és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑32/11</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:160">EU:C:2013:160</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0048">48.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0062"><NO.P>62.</NO.P><TXT>Ugyanakkor úgy gondolom, hogy összhangba lehet hozni a Bíróság előzőekben felidézett állandó ítélkezési gyakorlatát és az <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Allianz Hungária Biztosító és társai</NAME.CASE> ítéletet (<NO.CASE>C‑32/11</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:160">EU:C:2013:160</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P>c)</NO.P><TXT>A <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0045" REF.END="QE0045"/>cél általi<QUOT.END REF.START="QS0045" CODE="201D" ID="QE0045"/> versenykorlátozás meghatározásához szükséges kritériumok</TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0063"><NO.P>63.</NO.P><TXT>Ahogyan arra a releváns ítélkezési gyakorlat vizsgálatának keretében emlékeztettem, nem szükséges egy megállapodás hatásait vizsgálni akkor, ha annak versenyellenes célja bizonyított.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0030"><P><REF.DOC.ECR><NAME.CASE>T‑Mobile Netherlands és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑8/08</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:343">EU:C:2009:343</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0030">30.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>GlaxoSmithKline Services és társai kontra Bizottság és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑501/06 P, C‑513/06 P, C‑515/06 P és C‑519/06 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:610">EU:C:2009:610</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0055">55.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Allianz Hungária Biztosító és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑32/11</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:160">EU:C:2013:160</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0034">34.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Ugyanakkor és következésképpen elengedhetetlen meghatározni a szóban forgó megállapodás versenyellenes célját.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0064"><NO.P>64.</NO.P><TXT>E jelleg mérlegelése érdekében a felek szándéka nem szükséges elem, azt azonban adott esetben figyelembe lehet venni.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0031"><P><REF.DOC.ECR><NAME.CASE>T‑Mobile Netherlands és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑8/08</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:343">EU:C:2009:343</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0027">27.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>GlaxoSmithKline Services és társai kontra Bizottság és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑501/06 P, C‑513/06 P, C‑515/06 P és C‑519/06 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:610">EU:C:2009:610</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0058">58.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Allianz Hungária Biztosító és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑32/11</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:160">EU:C:2013:160</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0037">37.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>CB kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑67/13 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:2204">EU:C:2014:2204</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0054">54.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Ugyanakkor figyelembe kell venni a megállapodás rendelkezéseinek tartalmát, az általa elérni kívánt célokat, valamint azon gazdasági és jogi összefüggéseket, amelyekbe ez a megállapodás illeszkedik.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0032"><P><REF.DOC.ECR><NAME.CASE>T‑Mobile Netherlands és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑8/08</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:343">EU:C:2009:343</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0027">27.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, az összehangolt magatartással kapcsolatban); <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>GlaxoSmithKline Services és társai kontra Bizottság és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑501/06 P C‑513/06 P, C‑515/06 P és C‑519/06 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:610">EU:C:2009:610</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0058">58.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><?PAGE NO="12"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0065"><NO.P>65.</NO.P><TXT>Ugyanis, bár a versenyellenes hatásokat a cél általi versenykorlátozás keretében nem is szükséges bizonyítani, a szóban forgó versenykorlátozásnak egyértelműen olyan jellegűnek kell lennie, amely minimális hatást gyakorol a piacra.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0033"><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0046" REF.END="QE0046"/>[...] the fact that there is no need to prove anti‑competitive effects in the case of object restrictions does not mean that there is no quantitative component to object analysis at all. There is a rule that any restriction of competition must be <HT TYPE="ITALIC">appreciable</HT>: even a restriction of competition by object could fall outside Article 101(1) if its likely impact on the market is minimal. […] Because of the need to prove appreciability, it is necessary for the Commission to define the relevant market even in a case involving an object restriction<QUOT.END REF.START="QS0046" CODE="201D" ID="QE0046"/> (Whish, R., és Bailey, D., <HT TYPE="ITALIC">Competition law</HT>, 7. kiad., Oxford University Press, 2012, 120. o.). Lásd továbbá ebben az értelemben Mazák főtanácsnok <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Pierre Fabre Dermo‑Cosmétique ügyre vonatkozó</NAME.CASE> indítványát (<NO.CASE>C‑439/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:113">EU:C:2011:113</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>): <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0047" REF.END="QE0047"/>bár a múltbéli tapasztalatok alapján a megállapodások néhány formája <HT TYPE="ITALIC">prima facie</HT> célzott jogsértésnek tűnhet, ez nem mentesíti a Bizottságot vagy a nemzeti versenyhatóságot egy megállapodás egyedi értékelése elvégzésének kötelezettsége alól. Úgy vélem, hogy bizonyos esetekben egy ilyen értékelés lehet csonka, például, ha egyértelmű bizonyíték van olyan horizontális kartell fennállására, amely az árak fenntartása érdekében a termelés felügyeletére törekszik, de nem lehet teljesen mellőzni azt<QUOT.END REF.START="QS0047" CODE="201D" ID="QE0047"/> (27. pont).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0066"><NO.P>66.</NO.P><TXT>Másképpen megfogalmazva, a Wahl főtanácsnok által a <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>CB kontra Bizottság ügyre</NAME.CASE> (<NO.CASE>C‑67/13 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:1958">EU:C:2014:1958</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0041">41.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>) vonatkozó indítványában használt kifejezéssel élve, azon kérdés vizsgálata, hogy egy szerződés korlátozó célú‑e, nem <HT TYPE="ITALIC">választható el</HT> attól a gazdasági és jogi összefüggéstől, amelyben a felek azt megkötötték.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0034"><P>Javaslatának bemutatása érdekben Wahl főtanácsnok szemléletes példát hoz fel, hivatkozva <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0048" REF.END="QE0048"/>egy olyan jogsértés[re], amely az eddigi tapasztalatok alapján a feltételezhetően az egyik legsúlyosabb versenykorlátozást eredményezheti, azaz egy adott áru árára vonatkozó horizontális kartellre. [Márpedig, b]ár elfogadott, hogy egy ilyen kartell általában nagymértékben káros a versenyre nézve, e következtetés nem vonható le, amennyiben például az érintett vállalkozások csak csekély részesedéssel rendelkeznek az érintett piacon<QUOT.END REF.START="QS0048" CODE="201D" ID="QE0048"/> (Wahl főtanácsnok <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>CB kontra Bizottság ügyre vonatkozó</NAME.CASE> indítványa [<NO.CASE>C‑67/13 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:1958">EU:C:2014:1958</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0042">42.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>]). Lásd továbbá ebben az értelemben: Waelbroeck, D., és Slater, D., <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0049" REF.END="QE0049"/>The scope of object vs effect under article 101 TFEU<QUOT.END REF.START="QS0049" CODE="201D" ID="QE0049"/>, <HT TYPE="ITALIC">in</HT> Bourgeois, J., és Waelbroeck, D. (szerk.), <HT TYPE="ITALIC">Ten years of effects‑based approach in EU competition law. State of play and perspectives</HT>, Bruylant, 2013., 131–157. o., különösen a 135. és 146. o.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0067"><NO.P>67.</NO.P><TXT>A gazdasági és jogi összefüggések rendelkezésre állnak, hogy segítséget nyújtsanak az állítólagos cél általi korlátozás vizsgálatával megbízott hatóság részére a megállapodás gazdasági szerepének és valódi jelentőségének <HT TYPE="ITALIC">megértéséhez</HT>.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0035"><P>Lásd ebben az értelemben: Nagy, C. I., <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0050" REF.END="QE0050"/>The Distinction between Anti‑competitive Object and Effect after Allianz: The End of Coherence in Competition Analysis?<QUOT.END REF.START="QS0050" CODE="201D" ID="QE0050"/>, <HT TYPE="ITALIC">World Competition</HT>, 2013., 4. sz., 541–564. o., különösen az 558. o.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0068"><NO.P>68.</NO.P><TXT>Amint azt Kokott főtanácsnok a <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>T‑Mobile Netherlands és társai ügyre vonatkozó</NAME.CASE> indítványában (<NO.CASE>C‑8/08</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:110">EU:C:2009:110</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0046">46.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>) kifejtette, a jogi és gazdasági összefüggések figyelembevétele tehát azt jelenti, hogy a vitatott megállapodásnak csupán <HT TYPE="ITALIC">konkrétan</HT> alkalmasnak kell lennie arra, hogy a közös piacon belüli verseny megakadályozásához, korlátozásához vagy torzításához vezessen.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0069"><NO.P>69.</NO.P><TXT>Nem szabad ugyanis figyelmen kívül hagyni azt, hogy a versenykorlátozó céllal rendelkező megállapodások azonosítása által hordozott, az előreláthatóság és a bizonyítási teher könnyítése terén jelentkező előnyök <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0051" REF.END="QE0051"/>veszélybe kerülnek, ha ez az azonosítás végső soron az említett megállapodás által a versenyre gyakorolt hatások olyan mélyebb vizsgálatától függ, amely jóval túlmutat a megállapodás részletes vizsgálatán<QUOT.END REF.START="QS0051" CODE="201D" ID="QE0051"/>.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0036"><P>Wahl főtanácsnok <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>CB kontra Bizottság ügyre vonatkozó</NAME.CASE> indítványa (<NO.CASE>C‑67/13 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:1958">EU:C:2014:1958</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0060">60.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0070"><NO.P>70.</NO.P><TXT>Mindazonáltal egy felületes megközelítés tehát csak olyan magatartások esetén igazolható, amelyek – és itt újból egy Wahl főtanácsnok által használt kifejezést használok – <HT TYPE="ITALIC">a különösen súlyos káros hatás kockázatát hordozzák</HT>,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0037"><P>Wahl főtanácsnok <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>CB kontra Bizottság ügyre vonatkozó</NAME.CASE> indítványa (<NO.CASE>C‑67/13 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:1958">EU:C:2014:1958</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0055">55.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> azaz olyan korlátozások esetén, amelyek jellegüknél fogva bizonyos fokú károsságot mutatnak.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0038"><P>Uo. (58. pont).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0071"><NO.P>71.</NO.P><TXT>Az ilyen eljárás egyébként megfelel a Bíróság ítélkezési gyakorlatának, amely szerint <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0052" REF.END="QE0052"/>az annak meghatározásakor lényeges jogi kritérium, hogy a vállalkozások közötti összejátszás tartalmaz‑e ilyen <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0053" REF.END="QE0053"/>cél általi<QUOT.END REF.START="QS0053" CODE="00AB" ID="QE0053"/> versenykorlátozást, abból a megállapításból ered, hogy az ilyen összejátszás önmagában elegendő károssági fokot mutat a verseny tekintetében<QUOT.END REF.START="QS0052" CODE="201D" ID="QE0052"/>.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0039"><P><REF.DOC.ECR><NAME.CASE>CB kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑67/13 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:2204">EU:C:2014:2204</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0057">57.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><?PAGE NO="13"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0072"><NO.P>72.</NO.P><TXT>Konkrétan úgy vélem, hogy a hatvanas évektől kezdődően összegyűlt tapasztalat alapján ezentúl megállapítható, hogy az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdésében foglalt esetek megfelelnek a benne rejlő károsság követelményének.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0073"><NO.P>73.</NO.P><TXT>Amennyiben ezen rendelkezés felsorolását a cél általi versenykorlátozások <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0054" REF.END="QE0054"/><HT TYPE="ITALIC">kemény magjának</HT><QUOT.END REF.START="QS0054" CODE="201D" ID="QE0054"/> tekintjük,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0040"><P>Ez bizonyos értelemben a némely szerző által vallott <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0055" REF.END="QE0055"/>object box<QUOT.END REF.START="QS0055" CODE="201D" ID="QE0055"/> elképzelés.</P></NOTE> ez megfelel a Bíróság ítélkezési gyakorlatából eredő azon kettős követelménynek, amely egyfelől előírja, hogy az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdésében foglalt megállapodástípusok nem képezik a tiltott összejátszások kimerítő felsorolását,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0041"><P><REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Beef Industry Development Society és Barry Brothers</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑209/07</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2008:643">EU:C:2008:643</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0023">23.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> kifejtve másfelől azt, hogy a cél általi versenykorlátozás fogalma nem értelmezhető kiterjesztően.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0042"><P><REF.DOC.ECR><NAME.CASE>CB kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑67/13 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:2204">EU:C:2014:2204</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0058">58.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>). A cél általi korlátozások megszorító értelmezése benne rejlik az általuk előidézett jogellenesség <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0056" REF.END="QE0056"/>vélelmében<QUOT.END REF.START="QS0056" CODE="201D" ID="QE0056"/>: <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0057" REF.END="QE0057"/>The finding of <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0058" REF.END="QE0058"/><HT TYPE="ITALIC">restriction by object</HT><QUOT.END REF.START="QS0058" CODE="00AB" ID="QE0058"/> must be underpinned by strong evidence from past experience and/or consensus on the underlying economic theory. A narrow reading of this provision, limited to cases based on solid empirical and theoretical foundations can potentially justify a reversal of the presumption of innocence<QUOT.END REF.START="QS0057" CODE="201D" ID="QE0057"/> (Waelbroeck, D., és Slater, D., <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0059" REF.END="QE0059"/>The scope of object vs effect under article 101 TFEU<QUOT.END REF.START="QS0059" CODE="201D" ID="QE0059"/>, <HT TYPE="ITALIC">in</HT> Bourgeois, J., és Waelbroeck, D. (szerk.), <HT TYPE="ITALIC">Ten years of effects‑based approach in EU competition law. State of play and perspectives</HT>, Bruylant, 2013., 131–157. o., különösen a 156. o.).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0074"><NO.P>74.</NO.P><TXT>Az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdésében kifejezetten említett megállapodások esetében ugyanis nem lehet eltérni a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatától, amely szerint a vitatott magatartás hihető alternatív magyarázata (a jelen esetben a kereskedelmi érdek hiánya) miatt nem lehet szigorúbb követelményeket támasztani az előterjesztendő bizonyítékokkal kapcsolatban.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0043"><P><REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Sumitomo Metal Industries és Nippon Steel kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑403/04 P és C‑405/04 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2007:52">EU:C:2007:52</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0045">45.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Viszont, amennyiben nem kizárt, hogy más típusú, atipikus vagy összetett megállapodások célja alkalmas lehet arra, hogy a versenyt megakadályozza, korlátozza vagy torzítsa, azok megtiltása szükségesség teszi azon gazdasági és jogi környezet részletesebb elemzését, amelybe azok illeszkednek, anélkül azonban, hogy ez az elemzés a megállapodás hatásainak tanulmányozásához vezetne.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0075"><NO.P>75.</NO.P><TXT>A legújabb ítéletek, azaz a <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Siemens és társai kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑239/11 P, C‑489/11 P és C‑498/11 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:866">EU:C:2013:866</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>), és az <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Allianz Hungária Biztosító és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑32/11</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:160">EU:C:2013:160</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>), nem ellentmondásosak, és illeszkedhetnek az általam javasolt keretbe.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0076"><NO.P>76.</NO.P><TXT>Ezen ítéletek közül az elsőben a Bíróság többek között a cél általi versenykorlátozások területén a bizonyítási teherre és a bizonyításfelvételre vonatkozó elvek Törvényszék általi alkalmazását vizsgálta. A Bíróság döntése tehát meghatározó jelentőséggel bír a jelen probléma szempontjából. Márpedig a Bíróság nemcsak azt állapította meg, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0060" REF.END="QE0060"/>a piacok felosztására irányuló megállapodásoknak már önmagukban versenykorlátozó céljuk van, <HT TYPE="ITALIC">és az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdése által kifejezetten tiltott megállapodások csoportjába tartoznak</HT><QUOT.END REF.START="QS0060" CODE="201D" ID="QE0060"/>,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0044"><P><REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Siemens és társai kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑239/11 P, C‑489/11 P és C‑498/11 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:866">EU:C:2013:866</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0218">218.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>). Kiemelés tőlem.</P></NOTE> hanem ebből továbbá azt a következtetést is levonta, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0061" REF.END="QE0061"/>[e]z a cél nem igazolható az érintett versenyellenes magatartás gazdasági összefüggéseinek elemzése útján<QUOT.END REF.START="QS0061" CODE="201D" ID="QE0061"/>.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0045"><P>Uo.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0077"><NO.P>77.</NO.P><TXT>Ezen ítéletek közül a másodikban viszont a Bíróság egy olyan helyzettel szembesült, amelyet atipikusnak minősítenék – és amely mindenesetre nem tartozik az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdésében foglalt egyik csoportba sem. Ez a sajátosság a magyarázata annak, hogy a Bíróság két fontos dolgot tisztázott a gazdasági és jogi összefüggések elemzésével kapcsolatban.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0078"><NO.P>78.</NO.P><TXT>A Bíróság mindenekelőtt megjegyezte, hogy ezen környezet értékelésének keretében <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0062" REF.END="QE0062"/>figyelembe kell venni […] az érintett termékek vagy szolgáltatások jellegét, valamint az érintett piac vagy piacok működésének és szerkezetének tényleges feltételeit<QUOT.END REF.START="QS0062" CODE="201D" ID="QE0062"/>.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0046"><P><REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Allianz Hungária Biztosító és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑32/11</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:160">EU:C:2013:160</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0036">36.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><?PAGE NO="14"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0079"><NO.P>79.</NO.P><TXT>A Bíróság ezt követően az előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményező nemzeti bíróság figyelmébe ajánlva hozzátette, hogy a verseny megszűnése vagy jelentős meggyengülése kockázatának felmérése érdekében e bíróságnak a piac szerkezetét, és emellett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0063" REF.END="QE0063"/>az alternatív értékesítési csatornák létezését és azok jelentőségét, valamint az érintett társaságok piaci erejét kell figyelembe vennie<QUOT.END REF.START="QS0063" CODE="201D" ID="QE0063"/>.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0047"><P>Uo. (48. pont).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0080"><NO.P>80.</NO.P><TXT>Álláspontom szerint ezen, a valamely megállapodás vagy kartell hatásainak elemzésével kacérkodó kiegészítő szempontok említése kizárólag az előzetes döntéshozatal iránti kérelem alapjául szolgáló tényállás sajátosságával, valamint a Bíróság arra irányuló szándékával magyarázható, hogy a kérdést előterjesztő bíróság számára a lehető legteljesebb választ adja.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0081"><NO.P>81.</NO.P><TXT>Ebben az ügyben ugyanis olyan megállapodások soráról volt szó, amelyek alapján a gépjármű‑biztosítótársaságok kétoldalúan megállapodtak a gépjárműjavító műhelyként is működő gépjármű‑márkakereskedőkkel vagy az e márkakereskedőket képviselő szövetséggel az adott biztosítótársaság által biztosított járművek javítása után általa fizetendő javítási óradíjról, kikötve, hogy ez a díj többek között a márkakereskedő által közvetítőként a biztosítótársaság javára értékesített biztosítások számától és arányától függ.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0048"><P>Ez a sajátosság azzal magyarázható, hogy a magyar gépjármű‑márkakereskedőknek lehetőségük van arra, hogy gépkocsieladás vagy ‑javítás esetén közvetítőként vagy gépjárműbiztosítási alkuszként ügyfeleik nevében eljárjanak.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0082"><NO.P>82.</NO.P><TXT>E gépjármű‑márkakereskedők tehát két szempontból álltak kapcsolatban a biztosítókkal. Egyrészt a biztosítók nevében kár esetén megjavították a biztosított gépkocsikat, másrészt e biztosítók közvetítőiként jártak el oly módon, hogy a gépkocsieladás vagy ‑javítás esetén saját biztosítási alkuszuk megbízottjaként gépjármű‑biztosításokat ajánlottak ügyfeleiknek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0083"><NO.P>83.</NO.P><TXT>Az egyes megállapodásokat külön kezelve, önmagában tehát egyikük sem volt káros a rendes verseny megfelelő működésére az érintett piacon (egyfelől a károsult gépjárművek javításának piacán, másfelől pedig a gépjármű‑biztosítási alkuszi tevékenység piacán). Mindazonáltal, azokat együttesen és átfogóan elemezve, nem volt kizárt, hogy ezek a megállapodások ilyen hatást gyakorolnak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0084"><NO.P>84.</NO.P><TXT>Az <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Allianz Hungária Biztosító és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑32/11</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:160">EU:C:2013:160</NO.ECLI>) <REF.NP.ECR REF="NP0048">48.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>jában említett sajátos mérlegelési szempontok – nevezetesen az alternatív értékesítései csatornák létezésének, azok jelentőségének, valamint az érintett társaságok piaci erejének a figyelembevétele – tehát ennek az ügynek a sajátosságai, és azokat nem lehet általánosítani anélkül, hogy az ne eredményezné a cél általi korlátozások és a hatás általi korlátozások összemosását.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0085"><NO.P>85.</NO.P><TXT>Az ezen ítéletet követő ítélkezési gyakorlat megerősíti az <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Allianz Hungária Biztosító és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑32/11</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:160">EU:C:2013:160</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>) sajátos és elkülönült jellegét.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0086"><NO.P>86.</NO.P><TXT>A Bíróság ugyanis továbbra is emlékeztetett arra, hogy annak mérlegelése érdekében, hogy egy vállalkozások közötti megállapodás vagy egy vállalkozások társulása által hozott döntés elegendő károssági fokot mutat‑e, figyelembe kell venni a rendelkezéseinek tartalmát, az általa elérni kívánt célokat, valamint azon gazdasági és jogi összefüggéseket, amelyekbe az illeszkedik. Márpedig, noha úgy tűnik, hogy ezen összefüggések mérlegelését illetően a Bíróság ezentúl figyelembe vesz bizonyos, első alkalommal az <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Allianz Hungária Biztosító és társai</NAME.CASE> ítéletben (<NO.CASE>C‑32/11</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:160">EU:C:2013:160</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>) említett tényezőket, hivatkozva az érintett termékek vagy szolgáltatások jellegére, valamint az érintett piac vagy piacok működésének és szerkezetének tényleges feltételeire,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0049"><P>Az <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Allianz Hungária Biztosító és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑32/11</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:160">EU:C:2013:160</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0036">36.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>) 36. pontjában említett, és azóta a <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>CB kontra Bizottság</NAME.CASE> ítéletben (<NO.CASE>C‑67/13 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:2204">EU:C:2014:2204</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0053">53.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>), és a <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Dole Food és Dole Fresh Fruit Europe kontra Bizottság</NAME.CASE> ítéletben (<NO.CASE>C‑286/13 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:184">EU:C:2015:184</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0117">117.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>) is hivatkozott szempontokról van szó. Lásd továbbá: Kokott főtanácsnok <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Fresh Del Monte Produce kontra Bizottság és Bizottság kontra Fresh Del Monte Produce egyesített ügyekre vonatkozó</NAME.CASE> indítványa (<NO.CASE>C‑293/13 P és C‑294/13 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:2439">EU:C:2014:2439</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0209">209.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>), valamint Wahl főtanácsnok <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>ING Pensii ügyre vonatkozó</NAME.CASE> indítványa (<NO.CASE>C‑172/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:272">EU:C:2015:272</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0041">41.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> már nem fűzi hozzá az említett ítélet alapjául szolgáló ügyre jellemző részletes szempontokat.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="15"?><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P>d)</NO.P><TXT>Kísérlet a szintetizálásra a cél általi versenykorlátozások eseteinek értékelése tekintetében</TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0087"><NO.P>87.</NO.P><TXT>A cél általi versenykorlátozások fogalmával kapcsolatos ezen általános és előzetes megjegyzéseket követően két esetet különböztetek meg.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0088"><NO.P>88.</NO.P><TXT>Az elv a két esetben azonos: annak mérlegelése érdekében, hogy egy vállalkozások közötti megállapodás (vagy egy vállalkozások társulása által hozott döntés) jellegénél fogva elegendő károssági fokot mutat‑e ahhoz, hogy azt az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdése értelmében vett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0064" REF.END="QE0064"/>cél általi<QUOT.END REF.START="QS0064" CODE="201D" ID="QE0064"/> korlátozásnak lehessen tekinteni, figyelembe kell venni a rendelkezéseinek tartalmát, annak tárgyát, azaz az általa elérni kívánt célokat, valamint azon gazdasági és jogi összefüggéseket, amelyekbe illeszkedik. Ez az elv <HT TYPE="ITALIC">mutatis mutandis</HT> az összehangolt magatartásokra is alkalmazandó.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0089"><NO.P>89.</NO.P><TXT>Amennyiben az ezen elemzésből levont következtetés pozitív, és a megállapodás, a vállalkozások társulása által hozott döntés vagy az összehangolt magatartás az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdésében kifejezetten említett valamelyik csoportba tartozik, a gazdasági és jogi összefüggések elemezése érintőlegesen végezhető el.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0090"><NO.P>90.</NO.P><TXT>Amennyiben ugyanebből az elemzésből ezzel szemben az következik, hogy a megállapodás, a vállalkozások társulása által hozott döntés vagy az összehangolt magatartás nem tartozik az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdésében említett valamelyik esetkörbe, vagy olyan jellegzetességeket mutat, amelyek a megállapodást, a vállalkozások társulása által hozott döntést vagy az összehangolt magatartást atipikussá vagy összetetté teszik, a gazdasági vagy jogi összefüggések elemzésének részletesebbnek kell lennie.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0091"><NO.P>91.</NO.P><TXT>Ez utóbbi esetben az érintett termékek vagy szolgáltatások jellegét, valamint az érintett piac vagy piacok működésének és szerkezetének tényleges feltételeit, továbbá, kivételes esetekben, az <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Allianz Hungária Biztosító és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑32/11</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:160">EU:C:2013:160</NO.ECLI>) <REF.NP.ECR REF="NP0048">48.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>jában foglalt kiegészítő jellemzőket is figyelembe lehet venni a gazdasági és jogi összefüggések értékelése során. Ezenfelül, még ha a felek szándéka nem is szükséges elem a megállapodás, a vállalkozások társulása által hozott döntés vagy az összehangolt magatartás tanúsítása korlátozó jellegének meghatározásához, azt tekintetbe lehet venni.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0050"><P><REF.DOC.ECR><NAME.CASE>T‑Mobile Netherlands és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑8/08</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:343">EU:C:2009:343</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0027">27.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>GlaxoSmithKline Services és társai kontra Bizottság és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑501/06 P C‑513/06 P, C‑515/06 P és C‑519/06 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:610">EU:C:2009:610</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0058">58.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Allianz Hungária Biztosító és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑32/11</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:160">EU:C:2013:160</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0037">37.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>CB kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑67/13 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:2204">EU:C:2014:2204</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0054">54.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P>2.</NO.P><TXT>Annak értékeléséről, hogy a jelen esetben fennáll‑e cél általi korlátozás</TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0092"><NO.P>92.</NO.P><TXT>Az első jogalapjával a Toshiba arra hivatkozik, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0065" REF.END="QE0065"/>egy, a <HT TYPE="ITALIC">gentlemen’s agreementhez</HT> hasonló olyan megállapodás, amelynek célja az, hogy az európai gyártókat a területükön a japán gyártóktól származó tényleges vagy potenciális versenytől megvédje, alkalmas arra, hogy korlátozza a versenyt, kivéve, ha az európai piacra történő belépésnek leküzdhetetlen akadályai vannak, ami teljesen kizárja a potenciális versenyt a japán gyártók részéről<QUOT.END REF.START="QS0065" CODE="201D" ID="QE0065"/>.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0051"><P>A megtámadott ítélet 230. pontja.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0093"><NO.P>93.</NO.P><TXT>A Toshiba szerint a Törvényszéknek meg kellett volna vizsgálnia, hogy a japán gyártók tényleges és konkrét lehetőségekkel rendelkeztek‑e a piacra lépéshez, és hogy az ilyen belépés gazdaságilag életképes stratégia volt‑e. A Törvényszék tévesen csupán azt vizsgálta, hogy a piacra lépés akadályai l leküzdhetetlenek voltak‑e, és tévesen állapította meg azt, hogy a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0066" REF.END="QE0066"/>Bizottság szorítkozhatott tehát annak bizonyítására, hogy az európai piacra történő belépés akadályai nem voltak leküzdhetetlenek<QUOT.END REF.START="QS0066" CODE="201D" ID="QE0066"/>.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0052"><P>Uo.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><?PAGE NO="16"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0094"><NO.P>94.</NO.P><TXT>Ezenkívül a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot akkor is, amikor a <HT TYPE="ITALIC">gentlemen’s agreement</HT> fennállására támaszkodott a japán gyártók és az európai gyártók közötti versenyhelyzet fennállásának bizonyítása érdekében annak megállapításakor, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0067" REF.END="QE0067"/>a <HT TYPE="ITALIC">gentlemen’s agreement</HT> léte önmagában olyan erős valószínűsítő körülménynek minősül, amely alátámasztja a japán és az európai gyártók közötti versenyhelyzet fennállását<QUOT.END REF.START="QS0067" CODE="201D" ID="QE0067"/>.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0053"><P>A megtámadott ítélet 231. pontja.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0095"><NO.P>95.</NO.P><TXT>A Toshiba lényegében a Törvényszéknek az előtte kifejtett érvre adott válaszát kifogásolja, amely érv szerint a Bizottság nem folytatott le részletes gazdasági elemzést a helyzettel kapcsolatban.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0096"><NO.P>96.</NO.P><TXT>Márpedig ebben a tekintetben meg kell állapítani, hogy a Törvényszék a kifogásolt pontokat megelőzően megállapította:</TXT><P><LIST TYPE="DASH"><ITEM><P>egyrészről, hogy az EK 81. cikk (1) bekezdése tiltja a versenykorlátozó célú vagy hatású kartelleket, illetve hogy ebből következően nincs szükség egy kartell tényleges hatásainak bizonyítására, ha annak célja a verseny korlátozása (a megtámadott ítélet 227. pontja), és</P></ITEM><ITEM><P>másrészről, hogy a Bizottság <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0068" REF.END="QE0068"/>helyesen állapította meg, hogy a piac felosztására irányuló megállapodásként a <HT TYPE="ITALIC">gentlemen’s agreementet</HT> cél általi korlátozásnak kell minősíteni<QUOT.END REF.START="QS0068" CODE="201D" ID="QE0068"/> (a megtámadott ítélet 228. pontja), illetve hogy következésképpen <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0069" REF.END="QE0069"/>jogosan jutott arra a következtetésre […], hogy nem köteles bizonyítani, hogy annak versenyellenes hatásai voltak<QUOT.END REF.START="QS0069" CODE="201D" ID="QE0069"/> (a megtámadott ítélet 228. pontja).</P></ITEM></LIST></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0097"><NO.P>97.</NO.P><TXT>Számomra úgy tűnik, hogy ez az elemzés teljesen megfelel azon megközelítésnek, amelyet az előzőekben kifejtettem.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0098"><NO.P>98.</NO.P><TXT>Ugyanis, mivel a <HT TYPE="ITALIC">gentlemen’s agreement</HT> azon informális megállapodás megerősítése, amelynek értelmében az európai gyártók és a japán gyártók megállapodtak abban, hogy tartózkodnak a két csoport megfelelő területein történő értékesítésektől, annak cél általi korlátozásként való minősítése megfelel az ezen megállapodás‑ vagy kartelltípus közös értelmezésének.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0054"><P>A 101. cikk (1) bekezdésének c) pontja kifejezetten említi azokat a döntéseket, illetve magatartásokat, amelyek <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0070" REF.END="QE0070"/>a piacok vagy a beszerzési források felosztás[ából]<QUOT.END REF.START="QS0070" CODE="201D" ID="QE0070"/> állnak. Lásd továbbá: Geradin, D., Layne‑Farrar, A., és Petit, N., <HT TYPE="ITALIC">EU competition law and economics</HT>, Oxford University Press, 2012., 3–114. sz., 135. o., valamint Whish, R., és Bailey, D., <HT TYPE="ITALIC">Competition law</HT>, 7. kiad., Oxford University Press, 2012., 122. o.; Lemaire, Chr., <HT TYPE="ITALIC">New frontiers of antitrust 2012</HT>, Bruylant, Brüsszel, 2013., 68. sz.; Bourgeois, J. H. J., <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0071" REF.END="QE0071"/>On the Internal Morality of EU Competition Law<QUOT.END REF.START="QS0071" CODE="201D" ID="QE0071"/>, in: <HT TYPE="ITALIC">Mundi et Europae civis: liber amicorum Jacques Steenbergen</HT>, Larcier, Brüsszel, 2014., 347–374. o., különösen a 351. o.; Harrison, D., <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0072" REF.END="QE0072"/>The <HT TYPE="ITALIC">Allianz Hungária</HT> case. The ECJ’s judgment could have ugly consequences<QUOT.END REF.START="QS0072" CODE="201D" ID="QE0072"/>, <HT TYPE="ITALIC">Competition Law Insight</HT>., 2013., 12. kötet, 10–12. o., különösen a 10. o.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0099"><NO.P>99.</NO.P><TXT>Következésképpen a valamely cél általi versenykorlátozás elismeréséhez kapcsolódó bizonyítási következményekkel, valamint a felülvizsgálat terjedelmével összhangban a Törvényszék jogosan állapította meg, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0073" REF.END="QE0073"/>egy, a <HT TYPE="ITALIC">gentlemen’s agreementhez</HT> hasonló olyan megállapodás, amelynek célja az, hogy az európai gyártókat a területükön a japán gyártóktól származó tényleges vagy potenciális versenytől megvédje, korlátozhatja a versenyt, kivéve ha az európai piacra való belépésnek olyan leküzdhetetlen akadályai vannak, amelyek teljesen kizárják a potenciális versenyt a japán gyártók részéről, [és hogy] a Bizottság szorítkozhatott tehát annak bizonyítására, hogy az európai piacra történő belépés akadályai nem voltak leküzdhetetlenek<QUOT.END REF.START="QS0073" CODE="201D" ID="QE0073"/>,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0055"><P>A megtámadott ítélet 230. pontja.</P></NOTE> és ezt is tette a Bizottság, amikor egy japán gyártó ezen piacra történő belépésére utalt.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="17"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0100"><NO.P>100.</NO.P><TXT>A Törvényszék maga szintén téves jogalkalmazás nélkül tekinthette a <HT TYPE="ITALIC">gentlemen’s agreementet</HT> egy olyan <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0074" REF.END="QE0074"/>erős valószínűsítő körülménynek […], amely alátámasztja a japán és az európai gyártók közötti versenyhelyzet fennállását<QUOT.END REF.START="QS0074" CODE="201D" ID="QE0074"/>,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0056"><P>A megtámadott ítélet 231. pontja.</P></NOTE> valamint az európai piacra történő belépés akadályainak nem leküzdhetetlen jellegét is. A <HT TYPE="ITALIC">gentlemen’s agreement</HT> ugyanis önmagában a releváns gazdasági és jogi összefüggések egyik eleme.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0101"><NO.P>101.</NO.P><TXT>Az, ha a Törvényszék köteles lenne megvizsgálni, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0075" REF.END="QE0075"/>a japán gyártók tényleges és konkrét lehetőségekkel rendelkeztek‑e a piacra lépéshez, és hogy az ilyen belépés gazdaságilag életképes stratégia volt‑e<QUOT.END REF.START="QS0075" CODE="201D" ID="QE0075"/>, ahogyan arra a Toshiba az első jogalapjának alátámasztása érdekében hivatkozik, szigorúbb követelmények támasztásához vezetne az előterjesztendő bizonyítékokkal kapcsolatban. Márpedig egy ilyen követelmény ellentétes lenne a Bíróság ítélkezési gyakorlatával,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0057"><P><REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Sumitomo Metal Industries és Nippon Steel kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑403/04 P és C‑405/04 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2007:52">EU:C:2007:52</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0045">45.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> és az általános és előzetes megjegyzéseimben javasolt kerettel.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0102"><NO.P>102.</NO.P><TXT>Következésképpen meg kell állapítani, hogy az első jogalap megalapozatlan.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>B –</NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A második jogalapról, amely azon bizonyítékok elferdítésén alapul, amelyekre a Törvényszék támaszkodik annak megállapításakor, hogy az EGT piacára történő belépés akadályai nem voltak leküzdhetetlenek</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0103"><NO.P>103.</NO.P><TXT>Annak bizonyítása érdekében, hogy az európai piacra történő belépés esetleges akadályai nem voltak leküzdhetetlenek, a Törvényszék nemcsak magára a <HT TYPE="ITALIC">gentlemen’s agreement</HT> fennállására, hanem arra is támaszkodott, hogy az abban részt vevő japán vállalkozások egyike európai ügyfelektől származó projekteket fogadott el.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0104"><NO.P>104.</NO.P><TXT>A Toshiba ezzel ellentétben arra hivatkozott, hogy a Hitachi vállalkozás a 2008. február 28‑i információkérésre adott válaszában és a meghallgatáson azt állította, hogy nem értékesített hálózati transzformátorokat az Unióban, illetve az EGT‑ben a 2001‑től 2003‑ig terjedő időszakban. Ezzel az állítással szemben a Törvényszék azt állapította meg, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0076" REF.END="QE0076"/>ebben az összefüggésben emlékeztetni kell arra, hogy később, a 2009. március 30‑i levelében a Hitachi visszavonta ezeket az állításokat, és kijelentette, hogy elfogadja a Bizottságnak a <HT TYPE="ITALIC">gentlemen’s agreement</HT> fennállására és tartalmára vonatkozó következtetéseit, ahogyan azok a kifogásközlésben szerepelnek<QUOT.END REF.START="QS0076" CODE="201D" ID="QE0076"/>.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0058"><P>A megtámadott ítélet 233. pontja.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0105"><NO.P>105.</NO.P><TXT>A Toshiba úgy véli, hogy ezáltal a Törvényszék elferdítette a Hitachi levelének tartalmát, és azt elferdített módon értelmezte.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0106"><NO.P>106.</NO.P><TXT>Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az EUMSZ 256. cikkből, valamint az Európai Unió Bírósága alapokmánya 58. cikkének első bekezdéséből következik, hogy a fellebbezés kizárólag jogkérdésekre vonatkozhat, és hogy következésképpen a Törvényszék kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a tények megállapítására és értékelésére, kivéve ha megállapításainak tárgyi pontatlansága az elé terjesztett iratokból ered. Másképpen megfogalmazva a tényállás értékelése, eltekintve a Törvényszék elé tárt bizonyítékok elferdítésétől, nem minősül a Bíróság felülvizsgálata alá tartozó jogkérdésnek.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0059"><P>Lásd ebben az értelemben különösen: <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Wunenburger kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑362/05 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2007:322">EU:C:2007:322</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0066">66.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>YKK és társai kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑408/12 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:2153">EU:C:2014:2153</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0044">44.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Marktgemeinde Straßwalchen és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑531/13</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:79">EU:C:2015:79</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0038">38.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0107"><NO.P>107.</NO.P><TXT>A tények állítólagos elferdítésének nyilvánvalóan ki kell tűnnie az ügy irataiból, anélkül hogy szükséges lenne a tényállás és a bizonyítékok újbóli értékelése.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0060"><P>Lásd ebben az értelemben különösen: <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Wunenburger kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑362/05 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2007:322">EU:C:2007:322</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0067">67.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>YKK és társai kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑408/12 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:2153">EU:C:2014:2153</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0044">44.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Marktgemeinde Straßwalchen és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑531/13</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:79">EU:C:2015:79</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0039">39.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><?PAGE NO="18"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0108"><NO.P>108.</NO.P><TXT>Márpedig a Hitachi levelének vizsgálatából nem tűnik ki, hogy a Törvényszék elferdítette volna a bizonyítékokat. Ugyanis abban egyértelműen fel van tüntetve, hogy a Hitachi elfogadja a <HT TYPE="ITALIC">gentlemen’s agreement</HT> fennállását és tartalmát a kifogásközlésben foglaltaknak megfelelően. Márpedig a Toshibának magából a kifogásközlésre adott válaszából kitűnik, hogy a három szerződésnek a Hitachi által az európai piacon történő elfogadásának kérdésére a Bizottság már az említett kifogásközlésben hivatkozott.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0061"><P>Lásd a Toshiba kifogásközlésre adott válaszának 83–88. pontját, a fellebbezés A.03.24a melléklete.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0109"><NO.P>109.</NO.P><TXT>A Törvényszék tehát a megtámadott ítélet 232–234. pontjában – a Hitachi levelében foglalt bizonyítékok elferdítése nélkül – megállapíthatta, hogy a Bizottság 2008. február 28‑i információkérésére adott válaszát és a meghallgatást követően a Hitachi visszavonta az állításait, és kijelentette, hogy elfogadja a Bizottságnak a <HT TYPE="ITALIC">gentlemen’s agreement</HT> fennállására és tartalmára vonatkozó következtetéseit, ahogyan azok a kifogásközlésben szerepelnek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0110"><NO.P>110.</NO.P><TXT>Egyebekben megjegyzem, hogy a Toshiba által a fellebbezésének alátámasztására hivatkozott második jogalap csak a megtámadott ítélet 233. pontjára vonatkozik. Márpedig az azt közvetlenül megelőző pontban a Törvényszék már megállapítja, hogy a megtámadott határozatban a Bizottságnak a Hitachi által elfogadott három európai projektre történő hivatkozása <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0077" REF.END="QE0077"/>bizonyítja, hogy a piacra lépés akadályai nem voltak leküzdhetetlenek egy japán gyártó számára<QUOT.END REF.START="QS0077" CODE="201D" ID="QE0077"/>. Márpedig a Toshiba a fellebbezésében nem kifogásolta sem ezt a pontot, sem pedig azokat, amelyekben a Törvényszék a kérdést elemzi (és amelyekre a Törvényszék az ítélete 233. pontjának végén utal).<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0062"><P>Nevezetesen a megtámadott ítélet 59–62. pontja.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0111"><NO.P>111.</NO.P><TXT>A Toshiba részéről e kifogásolás hiánya ellentmond a tények elferdítése lehetőségének, mivel annak – emlékeztetőül – nyilvánvalóan ki kell tűnnie az ügy irataiból, anélkül hogy szükséges lenne a tényállás és a bizonyítékok újbóli értékelése.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0112"><NO.P>112.</NO.P><TXT>Következésképpen azt a következtetést kell levonni, hogy a Hitachi levelének vizsgálata alapján nem állapítható meg, hogy a Törvényszék nyilvánvalóan elferdítette volna az abban foglalt bizonyítékokat.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>C –</NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A harmadik jogalapról, amely a Toshiba jogsértésben való részvételének időtartamával kapcsolatos, és amely az ellentmondásos indokoláson, a bizonyítékok elferdítésén, a nyilvános elhatárolódás téves alkalmazásán, valamint a személyes felelősség elvének megsértésén alapul</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0113"><NO.P>113.</NO.P><TXT>A Toshiba által hivatkozott harmadik jogalap a Toshiba <HT TYPE="ITALIC">gentlemen’s agreementben</HT> való részvételének időtartamára vonatkozik. Ez a jogalap három részre osztható. Először is a Törvényszék ítélete ellentmondásos indokolást tartalmaz a tényekre és a bizonyítékokra vonatkozó korábbi megállapításokkal kapcsolatban, ami azok elferdítését eredményezi. Másodszor a Törvényszék a nyilvános elhatárolódásra vonatkozó feltételt tévesen alkalmazta. Harmadszor a Törvényszék megsértette a személyes felelősség elvét, amikor megállapította, hogy a Toshiba azzal kapcsolatos kifogása, hogy nem vett részt a zürichi találkozón, <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0078" REF.END="QE0078"/>hatástalan<QUOT.END REF.START="QS0078" CODE="201D" ID="QE0078"/>. A második és a harmadik rész gyakorlatilag a Törvényszék ugyanazon megfontolásaira vonatkozik, és azokat együttesem fogom megvizsgálni.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="19"?><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P>1.</NO.P><TXT>Az ellentmondásos indokolásról és a bizonyítékok elferdítéséről</TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0114"><NO.P>114.</NO.P><TXT>A Toshiba szerint a Törvényszék ellentmondott önmagának, amikor a megtámadott ítélet 208. pontjában megállapította egyrészről azt, hogy a Toshiba <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0079" REF.END="QE0079"/>kizárta a jövőbeli találkozókon való részvételét<QUOT.END REF.START="QS0079" CODE="201D" ID="QE0079"/>, másfelől pedig azt, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0080" REF.END="QE0080"/>kétségek vannak a [fellebbező] <HT TYPE="ITALIC">gentlemen’s agreementben</HT> való jövőbeli részvételével kapcsolatban<QUOT.END REF.START="QS0080" CODE="201D" ID="QE0080"/> (a megtámadott ítélet 209. pontja), valamint hogy a részvétele a TM T&amp;D részvételétől függ majd (a megtámadott ítélet 211. pontja).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0115"><NO.P>115.</NO.P><TXT>A Toshiba ezen állításai kétségkívül a megtámadott ítélet, valamint az annak alátámasztása érdekében hivatkozott iratok részben történő értelmezéséből erednek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0116"><NO.P>116.</NO.P><TXT>A Törvényszék ugyanis az ítéletének 208. pontjában azt állapítja meg, hogy a Toshibának a TM T&amp;D közös vállalkozás létrehozása miatt még döntenie kellett a jövőbeli találkozókon való részvételéről. A Törvényszék bizonyos dokumentumokból azt a következtetést vonta le, hogy a Toshiba minden bizonnyal kizárta, hogy ezeken az találkozókon egyénileg részt vegyen, azonban a többi résztvevő egyértelműen jelezte, hogy a Toshiba nélkül már nem fűződik érdek a <HT TYPE="ITALIC">gentlemen’s agreement</HT> fenntartásához.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0117"><NO.P>117.</NO.P><TXT>A Törvényszék, miután a megtámadott ítélet 210. pontjában megjegyezte, hogy egyik dokumentumból sem vonható le az a következtetés, hogy a Toshiba elhatárolódott volna a <HT TYPE="ITALIC">gentlemen’s agreementtől</HT> a bécsi találkozó során, az ítélet 211. pontjában teljesen logikusan annak megállapításával folytatja, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0081" REF.END="QE0081"/>a [fellebbező] által hivatkozott dokumentumokból az is kitűnik, hogy annak a [fellebbező] általi bejelentését követően, hogy a TM T&amp;D‑nek az elkövetkezendő találkozókon való részvételéről még dönteni szükséges, illetve hogy a Toshiba részvétele ettől függ, az e találkozón részt vevő vállalkozások mégis megerősítették a <HT TYPE="ITALIC">gentlemen’s agreementet</HT>, és azon projektek bejelentésének szabályait, amelyek ennek a kartellnek a körébe tartoznak<QUOT.END REF.START="QS0081" CODE="201D" ID="QE0081"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0118"><NO.P>118.</NO.P><TXT>A Toshiba állításával ellentétben a hivatkozott dokumentumok mindegyike megerősíti azokat a bizonytalanságokat, amelyek egyrészről a Toshibának a következő találkozón való jelenlétével, másrészről pedig a <HT TYPE="ITALIC">gentlemen’s agreementben</HT> egyénileg vagy a TM T&amp;D útján való részvételének további fennállásával kapcsolatosak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0119"><NO.P>119.</NO.P><TXT>Mindenekelőtt a bécsi találkozóról készült, Okamoto (Fuji) által szerkesztett feljegyzés szerint a Toshibának a közös vállalkozás létrehozását követő találkozókon való részvételéről még nem született döntés. Noha ehhez zárójelben hozzá van fűzve, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0082" REF.END="QE0082"/>nem várható olyan vegyes döntés, amely a [Toshibaként] történő folytatást jelenti<QUOT.END REF.START="QS0082" CODE="201D" ID="QE0082"/>, ezt a mondatot azonnal az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0083" REF.END="QE0083"/>Igen vagy Nem<QUOT.END REF.START="QS0083" CODE="201D" ID="QE0083"/> feltüntetése követi. Ezen elem járulékos jellegén kívül, amely a zárójelek használatából látható, az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0084" REF.END="QE0084"/>igen vagy nem<QUOT.END REF.START="QS0084" CODE="201D" ID="QE0084"/> alternatíva hozzáfűzése kétségtelenül azt jelenti, hogy ebben az esetben egy első érzésről van szó, amelyről még nem született döntés.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0063"><P>Az eredeti, angol nyelvű dokumentum szövege a következő: <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0085" REF.END="QE0085"/>Whether or not to participate in AC after the establishment of T5/T4 JV is not yet decided. (There would not be a tepid decision such as to continue to attend as T5. Yes or No.)<QUOT.END REF.START="QS0085" CODE="201D" ID="QE0085"/> (a bécsi találkozóval kapcsolatban a Fujinál készült, Okamoto által szerkesztett belső feljegyzés, a fellebbezés A.14 melléklete).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0120"><NO.P>120.</NO.P><TXT>Továbbá a Toshiba által előadottakkal ellentétben a Fujinak a Bizottság részére engedékenység címén tett nyilatkozatához csatolt értelmező feljegyzés nem csupán azt állítja, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0086" REF.END="QE0086"/>azt a lehetőséget, hogy a Toshiba a TM T&amp;D létrehozását követően részt vesz a találkozókon (miközben a Mitsubishi azokon nem vesz részt), a Toshiba cáfolta<QUOT.END REF.START="QS0086" CODE="201D" ID="QE0086"/>, hanem sokkal inkább jelzi azt is, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0087" REF.END="QE0087"/>mivel a Mitsubishi már nem vesz részt ezeken a találkozókon, döntést szükséges hozni annak megállapítása érdekében, hogy a TM T&amp;D jogosult‑e ezeken a találkozókon részt venni<QUOT.END REF.START="QS0087" CODE="201D" ID="QE0087"/>.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0064"><P>Az eredeti, angol nyelvű dokumentum szövege a következő: <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0088" REF.END="QE0088"/>In addition, since Mitsubishi was no longer participating in these meetings […], a decision had to be made whether TM T&amp;D would be allowed to attend the meetings. The possibility of Toshiba attending the meetings after TM T&amp;D had been established (while Mitsubishi does not attend) was denied by Toshiba<QUOT.END REF.START="QS0088" CODE="201D" ID="QE0088"/>. (A Fujinak a Bizottság részére engedékenység címén tett nyilatkozata, a fellebbezés A.16 melléklete).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><?PAGE NO="20"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0121"><NO.P>121.</NO.P><TXT>Végül, pontatlan az a kijelentés, miszerint a bécsi találkozóról készült beszámoló nem világos, miközben az egyértelműen kijelenti, hogy a Toshibának a következő találkozókon való jövőbeni részvételéről <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0089" REF.END="QE0089"/>viszonylag gyorsan fognak dönteni<QUOT.END REF.START="QS0089" CODE="201D" ID="QE0089"/>, továbbá kifejti, hogy a jövőbeli találkozóknak csak akkor lesz értelme, ha ez a részvétel folytatódik. A beszámoló ezen pontja ezenkívül azzal a megállapítással zárul, hogy ez a kérdés lesz a következő találkozó fő napirendi pontja.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0065"><P>Az eredeti, angol nyelvű dokumentum szövege a következő: <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0090" REF.END="QE0090"/>Future participation of T5 (and maybe T4) in AC mtgs will be decided relatively soon. Depending on that decision, future AC mtgs make only sense, if continuation. In next mtg this item will be main topic.<QUOT.END REF.START="QS0090" CODE="201D" ID="QE0090"/> (a bécsi találkozóról készült beszámoló, Siemens/Hitachi, a fellebbezés A.15 melléklete).</P></NOTE> Addig is a <HT TYPE="ITALIC">gentlemen’s agreementet</HT> megerősítik.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0066"><P>Az eredeti, angol nyelvű dokumentum szövege a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0091" REF.END="QE0091"/>3. GA and Inhouse business<QUOT.END REF.START="QS0091" CODE="201D" ID="QE0091"/> cím alatt a következő: <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0092" REF.END="QE0092"/>Confirmation on rules: GA enquiries via Secs<QUOT.END REF.START="QS0092" CODE="201D" ID="QE0092"/> (a bécsi találkozóról készült beszámoló, Siemens/Hitachi, a fellebbezés A.15 melléklete).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0122"><NO.P>122.</NO.P><TXT>Következésképpen azt a következtetést kell levonni, hogy azon iratok vizsgálata alapján, amelyekre a Törvényszék támaszkodott, nem állapítható meg, hogy a Törvényszék nyilvánvalóan elferdítette volna az azokban található ténybeli elemeket, és az alapján nem is jutott ellentmondásos indokolásra.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P>2.</NO.P><TXT>A nyilvános elhatárolódásra vonatkozó kritérium téves alkalmazásáról, valamint a személyes felelősség elvének megsértéséről</TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0123"><NO.P>123.</NO.P><TXT>A Toshiba szerint a Törvényszék tévesen alkalmazta a nyilvános elhatárolódásra vonatkozó kritériumot, amikor a megtámadott ítélet 218. pontjában elutasította a Toshiba azon alapuló érvét, hogy a TM T&amp;D létrehozását követően nem vett részt a zürichi találkozón, mivel ezt az érvet hatástalannak minősítette. Másképpen megfogalmazva, a Toshiba a megtámadott ítélet 213. és 220. pontjára hivatkozással előadja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy a Toshibának a zürichi találkozóról való távolmaradása a nyilvános elhatárolódás kritériumának értékelése során nem bír jelentőséggel, miközben a Toshiba általa hivatkozott dokumentumokból előzetesen azt a következtetést vonta le, hogy kétség merült fel a Toshibának a kartellben való jövőbeni részvételét illetően.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0124"><NO.P>124.</NO.P><TXT>Noha a nyilvános elhatárolódásra vonatkozó kritériumra rendszeresen hivatkoznak azok a vállalkozások, amelyeknek versenyellenes magatartást rónak fel, meg kell állapítani, hogy az a Bíróság ítélkezési gyakorlatában<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0067"><P>Lásd különösen: <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Aalborg Portland és társai kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑204/00 P, C‑205/00 P, C‑211/00 P, C‑213/00 P, C‑217/00 P és C‑219/00 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2004:6">EU:C:2004:6</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Dansk Rørindustri és társai kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑189/02 P, C‑202/02 P, C‑205/02 P–C‑208/02 P és C‑213/02 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2005:408">EU:C:2005:408</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Archer Daniels Midland kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑510/06 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:166">EU:C:2009:166</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Comap kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑290/11 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2012:271">EU:C:2012:271</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Quinn Barlo és társai kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑70/12 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:351">EU:C:2013:351</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Adriatica di Navigazione kontra Bizottság</NAME.CASE> végzés (<NO.CASE>C‑111/04 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2006:105">EU:C:2006:105</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>). <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>A nyilvános elhatárolódásra vonatkozó elképzelés nyoma található meg a Bizottság kontra Anic Partecipazioni</NAME.CASE> ítéletben (<NO.CASE>C‑49/92 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1999:356">EU:C:1999:356</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>), amikor a Bizottság az ezen ítélet alapjául szolgáló ügyben arra hivatkozott, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0093" REF.END="QE0093"/>valamennyi olyan személynek […], aki azt állítja, hogy <HT TYPE="ITALIC">elkülönült</HT> a megállapodás szerinti intézkedésekkel kapcsolatos döntésektől, kifejezett bizonyítékot kell szolgáltatnia az <HT TYPE="ITALIC">elkülönülésére</HT> vonatkozóan<QUOT.END REF.START="QS0093" CODE="201D" ID="QE0093"/> (95. pont). Kiemelés tőlem.</P></NOTE> alig van kidolgozva, és a jogtudományban kevés érdeklődést tanúsítanak iránta. A <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Comap kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑290/11 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2012:271">EU:C:2012:271</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>) számomra megfelelőnek tűnik arra, hogy ezt körvonalazzam.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0125"><NO.P>125.</NO.P><TXT>Ebben az ítéletben ugyanis a Bíróság megállapította, hogy a nyilvános elhatárolódás fogalma és a versenyellenes magatartás folyamatosságának fogalma <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0094" REF.END="QE0094"/>olyan ténybeli helyzeteknek felelnek meg, amelyek fennállását az érdemben eljáró bíróságnak kell esetről esetre megállapítania az elé terjesztett <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0095" REF.END="QE0095"/>bizonyos egybeesések és valószínűsítő körülmények<QUOT.END REF.START="QS0095" CODE="00AB" ID="QE0095"/> mérlegelése alapján, valamint <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0096" REF.END="QE0096"/>a releváns bizonyítékok és valószínűsítő körülmények összességének átfogó értékelését<QUOT.END REF.START="QS0096" CODE="00AB" ID="QE0096"/> követően<QUOT.END REF.START="QS0094" CODE="201D" ID="QE0094"/>.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0068"><P>71. pont.</P></NOTE> Ebből a meghatározásból következik, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0097" REF.END="QE0097"/>[a]mennyiben a bizonyítékok megszerzése szabályszerűen történt, valamint az általános jogelveket, és a bizonyítási teherre és a bizonyításfelvételre vonatkozó eljárási szabályokat tiszteletben tartották, kizárólag a Törvényszék feladata annak mérlegelése, hogy a hozzá benyújtott bizonyítékoknak milyen bizonyító erőt tulajdonít. E mérlegelés tehát, eltekintve a bizonyítékok elferdítésének esetétől, nem minősül a Bíróság felülvizsgálata alá tartozó jogkérdésnek<QUOT.END REF.START="QS0097" CODE="201D" ID="QE0097"/>.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0069"><P>Uo.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><?PAGE NO="21"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0126"><NO.P>126.</NO.P><TXT>Ezt a megközelítést, amely megfelel a korábbi ítélkezési gyakorlatnak,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0070"><P>Lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Comap kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑290/11 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2012:271">EU:C:2012:271</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0076">76</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0078">78.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Archer Daniels Midland kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑510/06 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:166">EU:C:2009:166</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0132">132.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Adriatica di Navigazione kontra Bizottság</NAME.CASE> végzés (<NO.CASE>C‑111/04 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2006:105">EU:C:2006:105</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0050">50.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0054">54.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> a <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Quinn Barlo és társai kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑70/12 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:351">EU:C:2013:351</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0028">28</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0030">30.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>) is megerősítette.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0127"><NO.P>127.</NO.P><TXT>Általában a nyilvános elhatárolódásra olyan vállalkozás hivatkozik, amely valamely találkozón anélkül vett részt, hogy az annak során megvitatott megállapodásban vagy kartellben részt kívánt volna venni. A Bíróság ezen esetre vonatkozó ítélkezési gyakorlatát, amely a kérdésben született ítéletek korlátozott száma ellenére állandónak minősíthető, a következőképpen lehet összefoglalni: <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0098" REF.END="QE0098"/>valamely vállalkozás kartellben való részvételének bizonyításához elegendő az, ha a Bizottság bizonyítja, hogy az érintett vállalkozás olyan találkozókon vett részt, amelyek során versenyellenes megállapodásokat kötöttek, anélkül hogy azok ellen nyilvánosan tiltakozott volna. Amennyiben a találkozókon való részvétel bizonyított, e vállalkozás feladata az arra vonatkozó bizonyítékok előterjesztése, hogy az említett találkozókon történő részvétele mögött nem volt versenyellenes szándék – úgy, hogy bizonyítja, a versenytársaival közölte, hogy a találkozókon az övéktől eltérő szándékkal vesz részt<QUOT.END REF.START="QS0098" CODE="201D" ID="QE0098"/>.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0071"><P><REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Archer Daniels Midland kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑510/06 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:166">EU:C:2009:166</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0119">119.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>), amely hivatkozik az <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Aalborg Portland és társai kontra Bizottság</NAME.CASE> ítéletre (<NO.CASE>C‑204/00 P, C‑205/00 P, C‑211/00 P, C‑213/00 P, C‑217/00 P és C‑219/00 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2004:6">EU:C:2004:6</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0081">81.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Ebben a tekintetben a Bíróság hozzáteszi, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0099" REF.END="QE0099"/>a kartell többi résztvevőjének az érintett vállalkozás szándékával kapcsolatos értelmezése meghatározó annak mérlegelése tekintetében, hogy e vállalkozás valóban el kívánt‑e határolódni a jogellenes megállapodástól<QUOT.END REF.START="QS0099" CODE="201D" ID="QE0099"/>.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0072"><P><REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Archer Daniels Midland kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑510/06 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:166">EU:C:2009:166</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0120">120.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0128"><NO.P>128.</NO.P><TXT>A jelen ügyben, a harmadik jogalap második és harmadik részével a Toshiba lényegében azt sugallja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor azt állapította meg, hogy a Toshiba a zürichi találkozóig a <HT TYPE="ITALIC">gentlemen’s agreementben</HT> részt vevő félnek volt tekinthető annak ellenére, amit a Toshiba a bécsi találkozón 2002 szeptemberében az attól való elhatárolódás érdekében kijelentett, illetve hogy a 2003 májusi zürichi találkozón nem vett részt – legalábbis egyénileg –, valamint azon körülmény ellenére, hogy a Bizottság nem jelölte meg a TM T&amp;D közös vállalkozást a vitatott határozat címzettjei között.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0129"><NO.P>129.</NO.P><TXT>Kétségtelen, hogy a jelen ügyben a tényállás kismértékben eltér az azon ítéletek alapjául szolgáló tényállástól, amelyekre az előbbiekben hivatkoztam. A jelen ügyben Toshiba azt állítja ugyanis, hogy nyilvánosan elhatárolódott a bécsi találkozó során azáltal, hogy bejelentette, hogy a következő találkozókon – legalábbis egyénileg – nem fog részt venni a Mitsubishivel való közös vállalkozás létrehozása miatt (amelynek részvételéről még döntést kellett hozni), és mindezt a zürichi találkozóról való távolmaradása megerősítette.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0130"><NO.P>130.</NO.P><TXT>Mindazonáltal még ebben a különleges esetben is úgy vélem, hogy az a kérdés, hogy a Toshiba tekinthető‑e a <HT TYPE="ITALIC">gentlemen’s agreementben</HT> részes félnek a bécsi találkozó és a zürichi találkozó közötti időszakban, ténybeli értékelés marad, amely a bizonyítékok elferdítésének esetét kivéve nem tartozik a Bíróság hatáskörébe.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0073"><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0100" REF.END="QE0100"/>Mivel a jogsértés időtartamának meghatározása ténykérdés, a Törvényszék elé terjesztett bizonyítékok elferdítésének esetét kivéve nem tartozik a Bíróság fellebbezés esetén fennálló felülvizsgálati jogkörébe. Ez a helyzet többek között a <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0101" REF.END="QE0101"/>nyilvános elhatárolódás és a versenyellenes magatartás folyamatossága fogalmai tekintetében [...]<QUOT.END REF.START="QS0101" CODE="00AB" ID="QE0101"/><QUOT.END REF.START="QS0100" CODE="201D" ID="QE0100"/> (Bernardeau, L., és Christienne, J.‑Ph., <HT TYPE="ITALIC">Les amendes en droit de la concurrence – Pratique décisionnelle et contrôle juridictionnel du droit de l’Union</HT>, Larcier, coll. Europe(s), 2013, II. sz. 1314).</P></NOTE> A Toshiba által hivatkozott jogalap <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0102" REF.END="QE0102"/>végső soron a Törvényszéknek a fellebbező nyilvános elhatárolódásának hiányára vonatkozóan elé terjesztett tényekkel és bizonyítékokkal kapcsolatos értékelését kérdőjelezi meg<QUOT.END REF.START="QS0102" CODE="201D" ID="QE0102"/>.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0074"><P><REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Quinn Barlo és társai kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑70/12 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:351">EU:C:2013:351</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0028">28.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0131"><NO.P>131.</NO.P><TXT>Ellentétben ugyanis a Total marketing services kontra Bizottság üggyel (C‑634/13 P, amely a Bíróság előtt folyamatban van), itt nem olyan helyzetről van szó, amelyben a legkisebb bizonyíték sincs arra vonatkozóan, hogy egy bizonyos időpontot követően a szóban forgó vállalkozás továbbra is részt vett volna a vitatott kartellben. Ellenkezőleg, a Wahl főtanácsnok által az ugyanezen ügyre vonatkozó<?PAGE NO="22"?> indítványában<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0075"><P><REF.DOC.ECR><NO.CASE>C‑634/13 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:208">EU:C:2015:208</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0056">56.</REF.NP.ECR> pont.</REF.DOC.ECR></P></NOTE> alkalmazott megkülönböztetéssel élve, itt olyan helyzetről van szó, amelyben a kifejezett elhatárolódás hiánya lehetővé teszi azon, konkrét valószínűsítő körülményeken alapuló vélelem fenntartását, amely szerint egy versenyellenes célú találkozókon részt vevő vállalkozásról feltételezhető, hogy részt vett az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdésében szereplő tilalom hatálya alá tartozó kartellben.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0132"><NO.P>132.</NO.P><TXT>Ugyanis, bár a Toshiba – amint azt a fellebbezés 25. pontjában előzetesen kifejti – már a Törvényszék előtti védekezése során hivatkozott arra, hogy nincs bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a részvételét a bécsi találkozót követően folytatta volna, illetve hogy a <HT TYPE="ITALIC">gentlemen’s agreement</HT> többi résztvevője különböző körülmények alapján egyértelműen megértette, hogy a Toshiba nyilvánosan elhatárolódott ettől a megállapodástól, megállapítható, hogy mivel részt vett a különböző találkozókon, a bécsi találkozót is beleértve, az előbbiekben említett ítélkezési gyakorlatnak megfelelően neki kell bizonyítania azt, hogy nyilvánosan elhatárolódott a <HT TYPE="ITALIC">gentlemen’s agreementtől</HT>,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0076"><P>Lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Comap kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑290/11 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2012:271">EU:C:2012:271</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0076">76.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> illetve hogy a szándékát a kartell többi résztvevője ennek megfelelően értelmezte.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0077"><P>Lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Archer Daniels Midland kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑510/06 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:166">EU:C:2009:166</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0120">120.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0133"><NO.P>133.</NO.P><TXT>Ebben az összefüggésben a Törvényszék a Toshiba által e tekintetben elé terjesztett bizonyítékokat, pontosabban a bécsi találkozóról készített beszámolót, a Fujinál az erről a találkozóról készült belső feljegyzést, valamint a Fujinak az engedékenység címén tett nyilatkozatához csatolt értelmező feljegyzését megvizsgálta.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0078"><P>Lásd a megtámadott ítélet 207. pontját.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0134"><NO.P>134.</NO.P><TXT>Márpedig a Toshiba nem vitatta a Törvényszék ezzel kapcsolatos értékelését,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0079"><P>Nevezetesen a megtámadott ítélet 208–214. pontja.</P></NOTE> a megtámadott ítélet 209. és 211. pontjának a harmadik jogalap első részében történő vitatását kivéve. Ebben a tekintetben arra a következtetésre jutottam, hogy azon iratok vizsgálata alapján, amelyekre a Törvényszék támaszkodott, nem állapítható meg az azokban foglalt ténybeli körülmények elferdítése, illetve az sem, hogy ez a Törvényszék érvelésében ellentmondáshoz vezetett.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0135"><NO.P>135.</NO.P><TXT>Ellenkezőleg, ezek a dokumentumok a Toshibának a következő találkozókon való jövőbeli részvételével kapcsolatos kétséget mutatnak, és az ezzel kapcsolatos döntésig megerősítik a <HT TYPE="ITALIC">gentlemen’s agreementet</HT>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0136"><NO.P>136.</NO.P><TXT>Következésképpen a harmadik jogalap második része – mivel kétségbe vonja a tényeknek és a bizonyítékoknak a Törvényszék általi értékelését, valamint az ezen bizonyítékok elferdítésének hiányában – elfogadhatatlan.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0137"><NO.P>137.</NO.P><TXT>Ami a harmadik jogalap harmadik részét illeti, úgy vélem, hogy a Törvényszék nem alkalmazta tévesen a jogot, amikor hatástalannak nyilvánította a Toshiba azon kifogásait, amelyek a Bizottság által az R. zürichi találkozón betöltött szerepével kapcsolatban adott értelmezésre, valamint a zürichi találkozó versenyellenes jellegének hiányára vonatkoznak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0138"><NO.P>138.</NO.P><TXT>A Törvényszék jogosan állapította meg azt, hogy ezek a kifogások – azok megalapozottságának feltételezése mellett – nem alkalmasak a Bizottság azon megállapításának kétségbe vonására, amely szerint a Toshiba 2003. május 15‑ig részt vett a <HT TYPE="ITALIC">gentlemen’s agreementben</HT>. Ugyanis, noha a Törvényszék a megtámadott ítélet 220. pontjában arra a következtetésre jutott, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0103" REF.END="QE0103"/>még abban az esetben is, ha a [fellebbező] a zürichi találkozón nem vett volna részt vagy ha ennek a találkozónak a célja nem lett volna versenyellenes, a [fellebbező] nyilvános elhatárolódásának hiányában úgy<?PAGE NO="23"?> tekintendő, hogy a [fellebbező] a <HT TYPE="ITALIC">gentlemen’s agreementben</HT> részt vett az említett találkozóig<QUOT.END REF.START="QS0103" CODE="201D" ID="QE0103"/>, ezt az ítélet 205–214. pontjában kifejtetteket alapul véve tette. Márpedig nemcsak, hogy a 220. pont nem képezi a fellebbezés tárgyát, de, amint azt a fentiekben bemutattam, a 205–214. pont sem mutatja a Törvényszék által elemzett tények és/vagy bizonyítékok elferdítését.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0139"><NO.P>139.</NO.P><TXT>Végül a Törvényszék ugyancsak jogosan állapította meg a megtámadott ítélet 221. pontjában, hogy a Toshiba nem hivatkozhat sikerrel a <HT TYPE="ITALIC">gentlemen’s agreementben</HT> való részvételének a TM T&amp;D közös vállalkozás létrehozásakor, 2002. október 1‑jén történő megszüntetésére. Ebben az időpontban a Toshiba a Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében nem határolódott el nyilvánosan a vitatott kartelltől, mivel ebben a tekintetben a kartell többi résztvevőjének az érintett vállalkozás szándékával kapcsolatos értelmezése a meghatározó.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0080"><P>Lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Archer Daniels Midland kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑510/06 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:166">EU:C:2009:166</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0120">120.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> A 2002. október 1‑jét megelőzően tartott bécsi találkozót követően ugyanis a Toshiba és/vagy a TM T&amp;D részvétele még nem volt biztos a többi résztvevő számára. Ellenkezőleg, a többi résztvevő egyrészről megerősítette a <HT TYPE="ITALIC">gentlemen’s agreementet</HT> és az abból eredő, a projektek bejelentésére vonatkozó szabályokat, másrészről pedig megállapította, hogy a <HT TYPE="ITALIC">gentlemen’s agreement</HT> fenntartásához mindazonáltal semmilyen érdek nem fűződne, ha abban a Toshiba nem venne részt.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0140"><NO.P>140.</NO.P><TXT>Következésképpen a harmadik jogalap részben elfogadhatatlan és részben megalapozatlan.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>D –</NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A negyedik jogalapról, amely a bírság összegének megállapítása során történt téves jogalkalmazáson alapul</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0141"><NO.P>141.</NO.P><TXT>A negyedik jogalapjával a Toshiba azt kifogásolja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a 2006. évi iránymutatás 18. pontját, amikor jóváhagyta, hogy a Bizottság az EGT‑ben történt eladások fiktív értékének kiszámítása érdekében a kartell résztvevőinek világszintű piaci részesedését alkalmazta.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0142"><NO.P>142.</NO.P><TXT>A 2006. évi iránymutatás említett pontja szerint, amennyiben egy jogsértés területi kiterjedése meghaladja az EGT területét, annak érdekében, hogy tükrözni lehessen az EGT‑n belüli összértékesítést, valamint az egyes vállalkozások jogsértésben való részvételének viszonylagos súlyát, a Bizottság megbecsülheti a jogsértés által érintett áruk vagy szolgáltatások eladásainak teljes értékét a releváns földrajzi piac egészére nézve (amely túllépi az EGT határait), majd ezen a piacon meghatározza a jogsértésben részt vevő vállalkozások értékesítésből való részesedését, és az így kapott részesedési arányokat a vállalkozások EGT‑n belüli összesített értékesítésére vetítheti.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0143"><NO.P>143.</NO.P><TXT>Az említett iránymutatás e rendelkezését tudomásom szerint az <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>ICF kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑467/13 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:2274">EU:C:2014:2274</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>)<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0081"><P>Az ebben az ítéletben tárgyalt kérdés mindazonáltal eltér az itt vizsgált kérdéstől, mivel az a 2006. évi iránymutatás 18. pontjában említett, a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0104" REF.END="QE0104"/><HT TYPE="BOLD">jogsértés által érintett áruk vagy szolgáltatások eladásainak teljes érték[e</HT>]<QUOT.END REF.START="QS0104" CODE="201D" ID="QE0104"/> fogalmával, nem pedig a jelen ügyben szóban forgó <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0105" REF.END="QE0105"/>releváns földrajzi piac […] (amely túllépi az EGT határait)<QUOT.END REF.START="QS0105" CODE="201D" ID="QE0105"/> fogalmával kapcsolatos.</P></NOTE> kivételével a Bíróság még nem értelmezte.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0144"><NO.P>144.</NO.P><TXT>Mindazonáltal, mivel a 2006. évi iránymutatás 18. pontja az ezen iránymutatás 13. pontjában kimondott elvi szabálytól való eltérés, az ez utóbbi ponttal kapcsolatos megállapítások, és az a környezet, amelybe az illeszkedik, segíthetnek a 18. pont tartalmának meghatározásában.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0145"><NO.P>145.</NO.P><TXT>Ebben a tekintetben érdemes felidézni, hogy a 2006. évi iránymutatást az [EK] 81. cikkben és az [EK] 82. cikkben meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16‑i 1/2003 tanácsi rendelet<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0082"><P><REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="001" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="2003">HL 2003. L 1., 1 o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 2. kötet, 205. o. Lásd a 2006. évi iránymutatás 3. pontját.</P></NOTE> 23. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján a Bizottság által hozott határozatok átláthatóságának és objektív jellegének biztosítása érdekében fogadták el.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="24"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0146"><NO.P>146.</NO.P><TXT>Márpedig ez a cikk különösen arra irányul, hogy biztosítsa a bírság kellően elrettentő jellegét, amely igazolja az érintett vállalkozás gazdasági erejének figyelembevételét.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0083"><P>Lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Dole Food és Dole Fresh Fruit Europe kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑286/13 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:184">EU:C:2015:184</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0142">142.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0147"><NO.P>147.</NO.P><TXT>A Bíróság ebből azt a következtetést vonta le, hogy a 2006. évi iránymutatás 13. pontjának <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0106" REF.END="QE0106"/>célja az, hogy a vállalkozással szemben kiszabott bírság számításának a kiindulópontja olyan összeg legyen, amely tükrözi a jogsértés gazdasági jelentőségét és az e vállalkozás által abban képviselt súlyt<QUOT.END REF.START="QS0106" CODE="201D" ID="QE0106"/>.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0084"><P>Uo. (148. pont).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0148"><NO.P>148.</NO.P><TXT>Ily módon a Bíróság úgy véli, hogy a 2006. évi iránymutatás 13. pontjának céljával ellentétes lenne az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0107" REF.END="QE0107"/>eladások értékének<QUOT.END REF.START="QS0107" CODE="201D" ID="QE0107"/> fogalmát akként értelmezni, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0108" REF.END="QE0108"/>az kizárólag az olyan eladások révén elért forgalomra vonatkozik, amelyek tekintetében megállapítást nyert, hogy azokra [a szóban forgó] kartell ténylegesen kihatott<QUOT.END REF.START="QS0108" CODE="201D" ID="QE0108"/>.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0085"><P>Lásd: <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Guardian Industries és Guardian Europe kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑580/12 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:2363">EU:C:2014:2363</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0057">57.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0149"><NO.P>149.</NO.P><TXT>Amikor a 2006. évi iránymutatás 18. pontja eltér az ezen iránymutatás 13. pontjában meghatározott földrajzi terület körülhatárolásától annak érdekében, hogy azt az EGT‑n kívüli területre terjessze ki, ugyanezt a célt követi: a legmegfelelőbb módon tükrözni a vállalkozás jogsértésben betöltött szerepének súlyát.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0150"><NO.P>150.</NO.P><TXT>Márpedig magát ezt a célt az 1/2003 rendelet 23. cikke (2) bekezdésének a) pontja igazolja, amelynek célja, hogy biztosítsa a bírság kellően elrettentő jellegét az érintett vállalkozás gazdasági erejének figyelembevétele útján.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0151"><NO.P>151.</NO.P><TXT>E körülmények között a 2006. évi iránymutatás 18. pontjának szó szerinti értelmezése, amely arra irányulna, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0109" REF.END="QE0109"/>a releváns földrajzi piac […] (amely túllépi az EGT határait)<QUOT.END REF.START="QS0109" CODE="201D" ID="QE0109"/> kizárólag a jogellenes kartell által érintett földrajzi területekre korlátozódjon, nem venné szükségszerűen figyelembe az érintett vállalkozás valódi gazdasági erejét, és következésképpen az elrettentés fentiekben említett célkitűzése ellen hathatna.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0152"><NO.P>152.</NO.P><TXT>A jelen ügy ennek tökéletes ábrázolása. Amennyiben ugyanis csak az EGT‑ben és a Japánban történt értékesítéseket vették volna figyelembe, a kartellnek legalább egy japán tagja mindenfajta bírság alól mentesült volna az európai piacon történő értékesítések hiánya miatt.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0153"><NO.P>153.</NO.P><TXT>Továbbá, általánosabban megfogalmazva, a 2006. évi iránymutatás 18. pontjának a Toshiba által képviselt megszorító értelmezése egy piacfelosztó megállapodás esetén ezen megállapodás betartásának honorálásához vezet. Az említett megállapodás betartásával ugyanis a vállalkozás egyáltalán nem végez értékesítési tevékenységet a partner területén, és ezáltal <HT TYPE="ITALIC">de facto</HT> és <HT TYPE="ITALIC">de jure</HT> mentesülne a bírság alól.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0154"><NO.P>154.</NO.P><TXT>A Törvényszék tehát helyesen – és anélkül, hogy tévesen alkalmazta volna a jogot – állapította meg a megtámadott ítélet 281. pontjában azt, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0110" REF.END="QE0110"/>mivel a [fellebbező] olyan piacfelosztó megállapodásban vett részt, amelynek célja a japán gyártók EGT piacára történő belépésének korlátozása, a Bizottság jogosan állapította meg, hogy nem megfelelő egy olyan módszer alkalmazása, amely az EGT‑ben történt tényleges értékesítéseken alapul<QUOT.END REF.START="QS0110" CODE="201D" ID="QE0110"/>, illetve az említett ítélet 282. pontjában azt, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0111" REF.END="QE0111"/>a szóban forgó jogsértés jellegére tekintettel, egy olyan módszer tükrözi megfelelően a jogsértés súlyát, amely a világpiaci részesedéseket veszi figyelembe<QUOT.END REF.START="QS0111" CODE="201D" ID="QE0111"/>.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="25"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0155"><NO.P>155.</NO.P><TXT>Ezenkívül, bár az iránymutatást általában a Bíróság olyan magatartási szabályként értelmezi, amelytől a Bizottság az általános jogelvek – mint például az egyenlő elbánás elve és a bizalomvédelem elve – megsértésének terhe mellett nem térhet el,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0086"><P>Lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Archer Daniels Midland kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑510/06 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:166">EU:C:2009:166</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0060">60.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> a Bíróság azonban kifejtette, hogy ez az iránymutatás a Bizottság számára olyan, a gyakorlatban követendő, <HT TYPE="ITALIC">tájékoztató jellegű</HT> magatartási szabály marad, amelytől egyes esetekre nézve eltérhet, feltéve hogy az egyenlő elbánás elvével összeegyeztethető indokolással szolgál.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0087"><P>Lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Quinn Barlo és társai kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑70/12 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:351">EU:C:2013:351</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0053">53.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0156"><NO.P>156.</NO.P><TXT>Ezt a lehetőséget egyébként a 2006. évi iránymutatás 37. pontja kifejezetten tartalmazza, amely szerint <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0112" REF.END="QE0112"/>az egyes ügyek egyedisége vagy egy bizonyos ügy esetében az elrettentő hatás elérésének szükségessége okán a Bizottság eltérhet ezektől a [bírságkiszabási iránymutatás által megállapított általános] módszerektől<QUOT.END REF.START="QS0112" CODE="201D" ID="QE0112"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0157"><NO.P>157.</NO.P><TXT>Márpedig a jelen ügyben meg kell állapítani, hogy a Bizottság a határozatában kifejtette, miért volt igazolt a világpiacon történt értékesítések alkalmazása a jogsértéssel érintett területeken történt értékesítések helyett. Egyrészről ez <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0113" REF.END="QE0113"/>annak tulajdonítható, hogy a vállalkozásoknak az EGT‑ben és Japánban történt értékesítései nem tükrözik megfelelő módon az egyes vállalkozások jogsértésben betöltött szerepének súlyát<QUOT.END REF.START="QS0113" CODE="201D" ID="QE0113"/>,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0088"><P>A vitatott határozat 229. pontja.</P></NOTE> illetve másrészről, ha <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0114" REF.END="QE0114"/>a hálózati transzformátorok tekintetében csak az EGT‑ben és Japánban történt értékesítéseket kellene figyelembe venni, a Fujival szemben kiszabott bírság nulla lenne<QUOT.END REF.START="QS0114" CODE="201D" ID="QE0114"/>.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0089"><P>A vitatott határozat 235. pontja.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0158"><NO.P>158.</NO.P><TXT>A Bizottság emellett arra is gondot fordított, hogy határozatát a 2006. évi iránymutatás 37. pontjára alapítsa, kifejtve, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0115" REF.END="QE0115"/>a bírság alapösszegének kiszámítására vonatkozó minden egyéb [az itt alkalmazottól eltérő] módszer önkényes és egyenlőtlen eredményre vezetne, valamint <HT TYPE="ITALIC">nem lenne elrettentő jellegű</HT><QUOT.END REF.START="QS0115" CODE="201D" ID="QE0115"/>.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0090"><P>Uo. (236. pont). Kiemelés tőlem.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0159"><NO.P>159.</NO.P><TXT>Következésképpen a negyedik jogalap is megalapozatlan.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">VI –</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A költségekről</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0160"><NO.P>160.</NO.P><TXT>A Bíróság eljárási szabályzata 138. cikkének (1) bekezdése értelmében – amely az ugyanezen szabályzat 184. cikk (1) bekezdése szerint a fellebbezési eljárásban is alkalmazandó – a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. A Toshibát, mivel pervesztes lett, a Bizottság kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">VII –</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Végkövetkeztetések</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0161"><NO.P>161.</NO.P><TXT>A fenti megfontolásokra tekintettel azt javasolom, hogy a Bíróság a következőképpen határozzon:</TXT><P><LIST TYPE="DASH"><ITEM><P>utasítsa el a fellebbezést, és</P></ITEM><ITEM><P>kötelezze a Toshiba Corporationt a költségek viselésére.</P></ITEM></LIST></P></NP.ECR></GR.SEQ></CONTENTS.CONCLUSION></CONCLUSION>