<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><CONCLUSION NNC="YES" xmlns:fmx="http://opoce" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.55-20141201.xd"><BIB.CONCLUSION><REF.CASE FILE="n.a."><NO.CASE>C‑417/15</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62015CC0417</NO.CELEX><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:535">EU:C:2016:535</NO.ECLI><NO.SEQ>0001</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>1</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>9</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>9</PAGE.TOTAL></BIB.CONCLUSION><CURR.TITLE><PAGE.HEADER><P>KOKOTT FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA – C‑417/15. SZ. ÜGY</P><P>SCHMIDT</P></PAGE.HEADER></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">Juliane Kokott</HT></P><P><HT TYPE="UC">Főtanácsnok indítványa</HT></P><P>Az ismertetés napja: <DATE ISO="20160707">2016. július 7.</DATE><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0001"><P>Eredeti nyelv: német.</P></NOTE></P></TI><STI><P><HT TYPE="BOLD">C‑417/15. sz. ügy</HT></P><P><HT TYPE="BOLD">Wolfgang Schmidt</HT></P><P><HT TYPE="BOLD">kontra</HT></P><P><HT TYPE="BOLD">Christiane Schmidt</HT></P><P><HT TYPE="NORMAL">(a Landesgericht für Zivilrechtssachen Wien [polgári jogi ügyekben eljáró bécsi tartományi bíróság, Ausztria] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)</HT></P></STI></TITLE><INDEX><KEYWORD>A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség</KEYWORD><KEYWORD>Joghatóság a polgári és kereskedelmi ügyekben</KEYWORD><KEYWORD>1215/2012/EU rendelet</KEYWORD><KEYWORD>Hatály</KEYWORD><KEYWORD>Az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontja</KEYWORD><KEYWORD>Kizárólagos joghatóság</KEYWORD><KEYWORD>A 24. cikk 1. pontja</KEYWORD><KEYWORD>Olyan eljárások, amelyeknek tárgya ingatlanon fennálló dologi jog</KEYWORD><KEYWORD>Ingatlanajándékozás</KEYWORD><KEYWORD>Az ajándékozás érvénytelenné nyilvánítása az ajándékozó ügyleti képességének hiánya miatt</KEYWORD><KEYWORD>Közhiteles nyilvántartásban szereplő bejegyzés törlése iránti kereset</KEYWORD><KEYWORD>Ténybeli összefüggésen alapuló joghatósági ok</KEYWORD><KEYWORD>A 8. cikk 4. pontja</KEYWORD></INDEX><CONTENTS.CONCLUSION><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P>I –</NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Bevezetés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0001"><NO.P>1.</NO.P><TXT>A jelen ügy tárgya az úgynevezett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0001" REF.END="QE0001"/>Brüsszel Ia<QUOT.END REF.START="QS0001" CODE="201D" ID="QE0001"/>‑rendelet<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0002"><P>A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12‑i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (átdolgozás) (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="351" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="2012">HL 2012. L 351., 1. o.</REF.DOC.OJ>).</P></NOTE> 24. cikke 1. pontjának értelmezése.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0002"><NO.P>2.</NO.P><TXT>E rendelkezés kizárólagos joghatósági okot biztosít az olyan eljárások tekintetében, amelyeknek tárgya ingatlanon fennálló dologi jog. E tekintetben annak a tagállamnak a bíróságai rendelkeznek joghatósággal, ahol az ingatlan található.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0003"><NO.P>3.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság arra keres választ, hogy e rendelkezés hatálya alá tartozik‑e az olyan jogvita, amelynek tárgyát egyrészt az ajándékozásnak az ajándékozó ügyleti képességének hiánya miatti érvénytelensége, másrészt a megajándékozott javára bejegyzett tulajdonjog ingatlan‑nyilvántartásból való későbbi törlése képezi.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="2"?><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P>II –</NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Jogi háttér</HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>A –</NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Az uniós jog</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0004"><NO.P>4.</NO.P><TXT>A <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0002" REF.END="QE0002"/>Brüsszel Ia<QUOT.END REF.START="QS0002" CODE="201D" ID="QE0002"/>‑rendelet (15) preambulumbekezdése értelmében:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><CONSID><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0003" REF.END="QE0003"/>A joghatósági szabályoknak nagymértékben kiszámíthatóknak kell lenniük, és azt az elvet kell követniük, hogy a joghatóságot általában az alperes lakóhelye alapozza meg. A joghatóságnak ezen az alapon mindenkor megállapíthatónak kell lennie, kivéve egyes pontosan meghatározott eseteket, amelyekben a jogvita tárgya vagy a felek szerződéses szabadsága eltérő kapcsoló tényezőt kíván meg. […]<QUOT.END REF.START="QS0003" CODE="201D" ID="QE0003"/></P></CONSID></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0005"><NO.P>5.</NO.P><TXT>A <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0004" REF.END="QE0004"/>Brüsszel Ia<QUOT.END REF.START="QS0004" CODE="201D" ID="QE0004"/>‑rendelet 1. cikkének (1) bekezdése és (2) bekezdésének a) pontja a következőképpen szabályozza a rendelet hatályát:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="001.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0005" REF.END="QE0005"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>E rendeletet polgári és kereskedelmi ügyekben kell alkalmazni a bíróság jellegére való tekintet nélkül. […]</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="001.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA><P>E rendelet nem vonatkozik:</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>természetes személyek személyi állapotára, jog‑ és cselekvőképességére […]<QUOT.END REF.START="QS0005" CODE="201D" ID="QE0005"/></TXT></NP></ITEM></LIST></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0006"><NO.P>6.</NO.P><TXT>A <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0006" REF.END="QE0006"/>Brüsszel Ia<QUOT.END REF.START="QS0006" CODE="201D" ID="QE0006"/>‑rendelet 7. cikke 1. pontjának a) alpontja értelmében a kötelezettség teljesítésének helyén alapuló különös joghatósági ok áll fenn abban az esetben, <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0007" REF.END="QE0007"/>ha az eljárás tárgya egy szerződés<QUOT.END REF.START="QS0007" CODE="201D" ID="QE0007"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0007"><NO.P>7.</NO.P><TXT>A <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0008" REF.END="QE0008"/>Brüsszel Ia<QUOT.END REF.START="QS0008" CODE="201D" ID="QE0008"/>‑rendelet 8. cikkének 4. pontja ténybeli összefüggésen alapuló bírósági joghatóságot ír elő az alábbi esetben:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0009" REF.END="QE0009"/>Valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy perelhető továbbá: […]</P><NP><NO.P>(4)</NO.P><TXT>[helyesen: 4.] szerződéssel kapcsolatos ügyekben, ha a per összekapcsolható azonos alperes ellen ingatlanon fennálló dologi jogokkal kapcsolatos ügyekben indított más perrel, annak a tagállamnak a bírósága előtt, ahol az ingatlan található.<QUOT.END REF.START="QS0009" CODE="201D" ID="QE0009"/></TXT></NP></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0008"><NO.P>8.</NO.P><TXT>A <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0010" REF.END="QE0010"/>Brüsszel Ia<QUOT.END REF.START="QS0010" CODE="201D" ID="QE0010"/>‑rendelet 24. cikkének 1. pontja értelmében:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0011" REF.END="QE0011"/>A felek lakóhelyére való tekintet nélkül valamely tagállam következő bíróságai kizárólagos joghatósággal rendelkeznek:</P><NP><NO.P>1.</NO.P><TXT>az olyan eljárásokra, amelyeknek tárgya ingatlanon fennálló dologi jog vagy ingatlan bérlete, illetve haszonbérlete, annak a tagállamnak a bíróságai, ahol az ingatlan található.</TXT><P>[…]<QUOT.END REF.START="QS0011" CODE="201D" ID="QE0011"/></P></NP></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>B –</NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Az osztrák jog</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0009"><NO.P>9.</NO.P><TXT>Az alapügy szempontjából releváns osztrák jogi rendelkezéseket az Allgemeines Bürgerliches Gesetzbuch (általános polgári törvénykönyv, a továbbiakban: ABGB) és az Allgemeines Grundbuchsgesetz (az ingatlan‑nyilvántartásról szóló általános törvény, a továbbiakban: GBG) tartalmazza.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0010"><NO.P>10.</NO.P><TXT>Az ABGB 431. §‑a értelmében:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0012" REF.END="QE0012"/>Ingatlan tulajdonjogának átruházásához az ügyletet be kell jegyezni az erre a célra szolgáló nyilvántartásba. Ez az ingatlan‑nyilvántartásba történő bejegyzés (intabuláció).<QUOT.END REF.START="QS0012" CODE="201D" ID="QE0012"/></P></QUOT.S></P></NP.ECR><?PAGE NO="3"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0011"><NO.P>11.</NO.P><TXT>A GBG 61. §‑a a törlési keresetek és perfeljegyzések vonatkozásában a következőket írja elő:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><NP><NO.P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0013" REF.END="QE0013"/>(1)</NO.P><TXT>Ha az, akinek valamely bejegyzés a nyilvántartásba bejegyzett jogait sérti, a bejegyzést érvénytelenség okán peres úton vitatja, és az előző bejegyzett állapot helyreállítását kéri, a keresettel egyidejűleg vagy később kérheti az ilyen per ingatlan‑nyilvántartásba történő feljegyzését. […]</TXT></NP><NP><NO.P>(2)</NO.P><TXT>Ennek a perfeljegyzésnek az a következménye, hogy a kereset tárgyában hozott ítélet az olyan személyekkel szemben is teljes joghatást vált ki, akik csak a perfeljegyzés iránti kérelemnek az ingatlan‑nyilvántartást vezető bírósághoz történő érkezésének időpontját követően szereztek nyilvántartásba bejegyzett jogokat.<QUOT.END REF.START="QS0013" CODE="201D" ID="QE0013"/></TXT></NP></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P>III –</NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0012"><NO.P>12.</NO.P><TXT>Az alapeljárás felperese egy bécsi ingatlan tulajdonosa volt. A 2013. november 14‑i ajándékozási szerződéssel az ingatlant a lányának, az alapeljárás alperesének ajándékozta. A felperes lányát az ajándékozási szerződés alapján tulajdonosként bejegyezték az ingatlan‑nyilvántartásba. Az alapeljárás alperese ezen időpontban a Németországi Szövetségi Köztársaságban lakott, és jelenleg is ott lakik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0013"><NO.P>13.</NO.P><TXT>A felperes a kérdést előterjesztő bíróság előtti alapeljárásban az ajándékozási szerződés érvénytelenné nyilvánítását és az alperes javára bejegyzett tulajdonjog ingatlan‑nyilvántartásból való törlését kéri, mivel az ajándékozás időpontjában nem rendelkezett ügyleti képességgel.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0014"><NO.P>14.</NO.P><TXT>Az alapeljárás alperese vitatja az eljáró osztrák bíróság joghatóságát. Azzal érvel, hogy nem a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0014" REF.END="QE0014"/>Brüsszel Ia<QUOT.END REF.START="QS0014" CODE="201D" ID="QE0014"/>‑rendelet 24. cikkének 1. pontja szerinti dologi jogot érvényesít a felperes.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0015"><NO.P>15.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság, miután az alapeljárás felperese feljegyeztette a pert az ingatlan‑nyilvántartásba, felfüggesztette az előtte folyamatban lévő eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjesztette a Bíróság elé:</TXT><P>Az ajándékozási szerződésnek az ajándékozó ügyleti képességének hiánya miatti érvénytelenné nyilvánítása és a megajándékozott tulajdonjogának az ingatlan‑nyilvántartásból való törlése iránti per a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0015" REF.END="QE0015"/>Brüsszel Ia<QUOT.END REF.START="QS0015" CODE="201D" ID="QE0015"/>‑rendelet ingatlanon fennálló dologi jogra vonatkozóan kizárólagos joghatóságot előíró 24. cikke 1. pontjának hatálya alá tartozik‑e?</P></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P>IV –</NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Jogi értékelés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0016"><NO.P>16.</NO.P><TXT>Kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keres választ, hogy az ingatlanajándékozás érvényességével és a megajándékozott tulajdonjogának az ingatlan‑nyilvántartásból való törlésével kapcsolatos bírósági eljárás a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0016" REF.END="QE0016"/>Brüsszel Ia<QUOT.END REF.START="QS0016" CODE="201D" ID="QE0016"/>‑rendelet 24. cikke 1. pontjának hatálya alá tartozik‑e, amelynek értelmében az olyan eljárásokra, amelyeknek tárgya ingatlanon fennálló dologi jog, kizárólagos joghatósággal rendelkeznek annak a tagállamnak a bíróságai, ahol a kérdéses ingatlan található.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0017"><NO.P>17.</NO.P><TXT>Mielőtt részletesen elkezdenék foglalkozni e rendelkezéssel, először azt kell megvizsgálni, hogy alkalmazható‑e egyáltalán a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0017" REF.END="QE0017"/>Brüsszel Ia<QUOT.END REF.START="QS0017" CODE="201D" ID="QE0017"/>‑rendelet a jelen ügyre. Ha ugyanis nem, akkor nem áll fenn összefüggés az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés és az alapügybeli jogvita között, és az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadhatatlan.</TXT></NP.ECR><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>A –</NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A</HT> <HT TYPE="ITALIC"><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0018" REF.END="QE0018"/>Brüsszel Ia</HT><HT TYPE="ITALIC"><QUOT.END REF.START="QS0018" CODE="201D" ID="QE0018"/>‑rendelet alkalmazhatósága</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0018"><NO.P>18.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság kérelméből nem tűnnek ki a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0019" REF.END="QE0019"/>Brüsszel Ia<QUOT.END REF.START="QS0019" CODE="201D" ID="QE0019"/>‑rendelet alkalmazhatóságával kapcsolatos kétségek. Annak alkalmazhatósága azonban a jelen ügyben nem magától értetődő.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="4"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0019"><NO.P>19.</NO.P><TXT>Egyrészt kétségek állnak fenn a rendelkezés időbeli hatályát illetően, mert az előzetes döntéshozatal iránti kérelemből nem derül ki, hogy mikor nyújtották be az eljárást megindító iratot a kérdést előterjesztő bírósághoz. 66. cikke alapján azonban a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0020" REF.END="QE0020"/>Brüsszel Ia<QUOT.END REF.START="QS0020" CODE="201D" ID="QE0020"/>‑rendelet kizárólag <DATE ISO="20150110">2015. január 10.</DATE> napján vagy azt követően indított eljárásokra alkalmazandó.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0020"><NO.P>20.</NO.P><TXT>E bizonytalanság mindazonáltal nem tarthatja vissza a Bíróságot az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés megválaszolásától. Egyrészt ugyanis a keresetindítás időpontja kiderül az eljárás feleinek írásbeli észrevételeiből.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0003"><P>Az alapeljárás felperesének és alperesének e szempontból egybehangzó írásbeli észrevételei szerint (lásd az adott észrevételek 2. oldalát) a keresetlevél benyújtására 2015. március 24‑én került sor.</P></NOTE> Amennyiben azonban a Bíróság eljárási szabályzatának 94. cikkére tekintettel, amelynek értelmében magának a kérdést előterjesztő bíróság előzetes döntéshozatal iránti kérelmének kell tartalmaznia a tényekre és a nemzeti jogi szabályozásra vonatkozó releváns információkat, elégtelennek tartanánk a felek információit, úgy másrészt rá kell mutatni arra, hogy már a korábbi rendelkezés, tehát a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0021" REF.END="QE0021"/>Brüsszel I<QUOT.END REF.START="QS0021" CODE="201D" ID="QE0021"/>‑rendelet<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0004"><P>A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22‑i 44/2001/EK tanácsi rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="012" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="2000">HL 2000. L 12., 1. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 4. kötet, 42. o.; helyesbítés: <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="242" PAGE.FIRST="6" DATE.PUB="2006">HL 2006. L 242., 6. o.</REF.DOC.OJ>, <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="124" PAGE.FIRST="47" DATE.PUB="2011">HL 2011. L 124., 47. o.</REF.DOC.OJ>).</P></NOTE> 22. cikkének 1. pontja is a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0022" REF.END="QE0022"/>Brüsszel Ia<QUOT.END REF.START="QS0022" CODE="201D" ID="QE0022"/>‑rendelet szóban forgó 24. cikkének 1. pontjával tartalmi szempontból lényegében azonos szabályozást tartalmazott. Ha tehát az érintett eljárást ténylegesen még <DATE ISO="20150110">2015. január 10.</DATE> előtt indították, akkor a Bíróságnak – még ha a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0023" REF.END="QE0023"/>Brüsszel I<QUOT.END REF.START="QS0023" CODE="201D" ID="QE0023"/>‑rendeletre tekintettel is – szintén meg kell vizsgálnia, mégpedig azonos megfontolások alapján, a kérdést előterjesztő bíróság által elé terjesztett problémakört.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0021"><NO.P>21.</NO.P><TXT>Erre tekintettel az adott körülmények között túlzottan formalistának tűnne az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadhatatlanságát kizárólag azért fontolóra venni, mert maga az előzetes döntéshozatal iránti kérelem nem tartalmazza az eljárás megindításának pontos időpontját.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0022"><NO.P>22.</NO.P><TXT>Másrészt azonban kétségek állnak fenn a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0024" REF.END="QE0024"/>Brüsszel Ia<QUOT.END REF.START="QS0024" CODE="201D" ID="QE0024"/>‑rendelet tárgyi hatályát illetően is.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0023"><NO.P>23.</NO.P><TXT>A szóban forgó rendelet 1. cikke (2) bekezdésének a) pontja leszögezi, hogy e rendelet nem vonatkozik <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0025" REF.END="QE0025"/>auf […] die Rechts‑ und Handlungsfähigkeit natürliche[r] Personen<QUOT.END REF.START="QS0025" CODE="201D" ID="QE0025"/> (<QUOT.START CODE="201E" ID="QS0026" REF.END="QE0026"/>természetes személyek […] jog‑ és cselekvőképességére<QUOT.END REF.START="QS0026" CODE="201D" ID="QE0026"/>). Az ajándékozásnak az ajándékozót jellemző <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0027" REF.END="QE0027"/>Geschäftsunfähigkeit<QUOT.END REF.START="QS0027" CODE="201D" ID="QE0027"/> (az ügyleti képesség hiánya) miatti érvénytelenségére vonatkozó jelen ügyben azonban első pillantásra kétségesnek tűnik a rendelet relevanciája.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0024"><NO.P>24.</NO.P><TXT>Az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontjának német változata nem használja a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0028" REF.END="QE0028"/>Geschäftsfähigkeit<QUOT.END REF.START="QS0028" CODE="201D" ID="QE0028"/> fogalmát, eltérően például az öröklésről szóló rendelet<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0005"><P>Az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről szóló, 2012. július 4‑i 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="201" PAGE.FIRST="107" DATE.PUB="2012">HL 2012. L 201., 107. o.</REF.DOC.OJ>; helyesbítés: <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="344" PAGE.FIRST="3" DATE.PUB="2012">HL 2012. L 344., 3. o.</REF.DOC.OJ>, <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="060" PAGE.FIRST="140" DATE.PUB="2013">HL 2013. L 60., 140. o.</REF.DOC.OJ>); e rendelet 1. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében az öröklésről szóló rendelet hatálya nem terjed ki a következőre: <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0029" REF.END="QE0029"/>Rechts‑, Geschäfts‑ und Handlungsfähigkeit natürlicher Personen<QUOT.END REF.START="QS0029" CODE="201D" ID="QE0029"/> (<QUOT.START CODE="201E" ID="QS0030" REF.END="QE0030"/>a természetes személyek jogképességére[, ügyleti képességére] és cselekvőképességére<QUOT.END REF.START="QS0030" CODE="201D" ID="QE0030"/>).</P></NOTE> megfelelő rendelkezésétől.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0025"><NO.P>25.</NO.P><TXT>Ez azonban nem enged <HT TYPE="ITALIC">a contrario</HT> arra következtetni, hogy az ügyleti képességgel kapcsolatos kérdések teljes mértékben a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0031" REF.END="QE0031"/>Brüsszel Ia<QUOT.END REF.START="QS0031" CODE="201D" ID="QE0031"/>‑rendelet hatálya alá tartoznak. Egyrészt ez ellen szól a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0032" REF.END="QE0032"/>Brüsszel I<QUOT.END REF.START="QS0032" CODE="201D" ID="QE0032"/>‑rendeletben és a Brüsszeli Egyezményben<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0006"><P>A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról és a határozatok végrehajtásáról szóló, 1968. szeptember 27‑i egyezmény (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="299" PAGE.FIRST="32" DATE.PUB="1968">HL L 299., 32. o.</REF.DOC.OJ>).</P></NOTE> foglalt korábbi rendelkezésekkel kapcsolatos ítélkezési gyakorlat.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0007"><P>Lásd például: <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Schneider</NAME.CASE>‑ítélet (<NO.CASE>C‑386/12</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:633">EU:C:2013:633</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0031">31.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Másrészt rá kell mutatni arra, hogy a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0033" REF.END="QE0033"/>Rechts‑ und Handlungsfähigkeit<QUOT.END REF.START="QS0033" CODE="201D" ID="QE0033"/> fogalmát és az azzal fémjelzett témakört az uniós jog alapján önállóan kell értelmezni, és hogy a rendelet más nyelvi változatai részben rendkívül általános megjelöléseket, mint például <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0034" REF.END="QE0034"/>capacité<QUOT.END REF.START="QS0034" CODE="201D" ID="QE0034"/> vagy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0035" REF.END="QE0035"/>legal capacity<QUOT.END REF.START="QS0035" CODE="201D" ID="QE0035"/>, tartalmaznak. E jogi fogalmak a német nyelvi változattól eltérően nem nyújtanak alapot annak feltételezésére, hogy a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0036" REF.END="QE0036"/>Brüsszel Ia<QUOT.END REF.START="QS0036" CODE="201D" ID="QE0036"/>‑rendelet 1. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti kizárási kikötés éppen az ügyleti képesség kérdéseire nem vonatkozik. Ellenkezőleg: a német dogmatika által a<?PAGE NO="5"?> <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0037" REF.END="QE0037"/>Rechts‑, Geschäfts‑ und Handlungsfähigkeit natürlicher Personen<QUOT.END REF.START="QS0037" CODE="201D" ID="QE0037"/> (<QUOT.START CODE="201E" ID="QS0038" REF.END="QE0038"/>a természetes személyek jogképessége, ügyleti képessége és cselekvőképessége<QUOT.END REF.START="QS0038" CODE="201D" ID="QE0038"/>) fogalomhármason belül elvégzetthez hasonló megkülönböztetések egyáltalán nem alkalmazhatók a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0039" REF.END="QE0039"/>capacité<QUOT.END REF.START="QS0039" CODE="201D" ID="QE0039"/> fogalmához hasonló monista fogalom alapulvétele esetén.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0026"><NO.P>26.</NO.P><TXT>Nem tulajdonítható tehát döntő jelentőség annak a körülménynek, hogy a rendelkezés német nyelvi változata nem tartalmazza a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0040" REF.END="QE0040"/>Geschäftsfähigkeit<QUOT.END REF.START="QS0040" CODE="201D" ID="QE0040"/> (<QUOT.START CODE="201E" ID="QS0041" REF.END="QE0041"/>ügyleti képesség<QUOT.END REF.START="QS0041" CODE="201D" ID="QE0041"/>) fogalmát. Sokkal inkább abból kell kiindulni, hogy az ügyleti képességgel kapcsolatos kérdések is az 1. cikk (2) bekezdése szerinti kizárási szabály hatálya alá tartozhatnak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0027"><NO.P>27.</NO.P><TXT>Mindazonáltal annak szempontjából, hogy valamely bírósági eljárás a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0042" REF.END="QE0042"/>Brüsszel Ia<QUOT.END REF.START="QS0042" CODE="201D" ID="QE0042"/>‑rendelet hatálya alá tartozik‑e, jelentőséggel bír a peres felek közötti jogviszony jellege és a jogvita tárgya.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0008"><P>Lásd többek között: <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Aannemingsbedrijf Aertssen és Aertssen Terrassements</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑523/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:722">EU:C:2015:722</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0030">30.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>flyLAL‑Lithuanian Airlines</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑302/13</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:2319">EU:C:2014:2319</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0026">26.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Sapir és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑645/11</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:228">EU:C:2013:228</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0032">32.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Sunico és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑49/12</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:545">EU:C:2013:545</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0033">33.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Erre tekintettel, mint azt már a Brüsszeli Egyezményre vonatkozó Schlosser‑jelentés<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0009"><P><REF.DOC.OJ COLL="C" NO.OJ="059" PAGE.FIRST="71" DATE.PUB="1979">HL 1979. C 59., 71. o.</REF.DOC.OJ></P></NOTE> is hangsúlyozta, csak azokban az esetekben állapítható meg a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0043" REF.END="QE0043"/>Brüsszel Ia<QUOT.END REF.START="QS0043" CODE="201D" ID="QE0043"/>‑rendelet alkalmazhatatlansága, amelyekben az annak hatálya alól kizárt területek valamelyike képezi <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0044" REF.END="QE0044"/>a per közvetlen tárgyát<QUOT.END REF.START="QS0044" CODE="201D" ID="QE0044"/>. Ezzel szemben nem korlátozza a rendelet alkalmazását, ha az annak hatálya alól kizárt jogterületek <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0045" REF.END="QE0045"/>meghatározó jelentőséggel<QUOT.END REF.START="QS0045" CODE="201D" ID="QE0045"/> bírnak az igazságszolgáltatás szempontjából, mégpedig akkor sem, ha az azokat érintő <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0046" REF.END="QE0046"/>jogkérdések […] fontos szerepet játszanak az eljárásban<QUOT.END REF.START="QS0046" CODE="201D" ID="QE0046"/><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0010"><P>Így a Schlosser‑jelentés 51. pontja.</P></NOTE>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0028"><NO.P>28.</NO.P><TXT>Még ha tehát az eljárásban felmerült jogkérdések – önmagukban – jellegüknél fogva nem is tartoznak a rendelet hatálya alá, az mégis alkalmazandó marad, amennyiben csak a jogvita fő tárgya a rendelet hatálya alá tartozik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0029"><NO.P>29.</NO.P><TXT>A jelen ügyben ezért az bír jelentőséggel, hogy mi képezi az eljárás tényleges tárgyát. E kérdés nem feltétlenül azonos azzal, amelyről a felek részletekbe menően vitáznak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0030"><NO.P>30.</NO.P><TXT>Ugyanis, még ha minden bizonnyal a felperes ügyleti képességének kérdése képezi is az alapeljárás kulcspontját, és az e kérdésre adandó választól függ is a felperes kérelmeinek megalapozottsága, mégsem az jelenti a jogvita tényleges tárgyát.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0011"><P>Más volt a helyzet a <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Schneider</NAME.CASE>‑ítélet (<NO.CASE>C‑386/12</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:633">EU:C:2013:633</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>) alapjául szolgáló alapeljárásban, amelyben az ingatlanügylettől megkülönböztetendő, az említett jogügylet engedélyezésére irányuló nemperes eljárásról volt szó.</P></NOTE> A jogvitában ugyanis <HT TYPE="ITALIC">nem</HT> például azon kérdés konstitutív, minden jogviszonyra nézve kötelező jellegű eldöntését kérik, hogy hiányzik‑e az alapeljárás felperesének ügyleti képessége, és gondnokság alá kell‑e őt helyezni ezért. Sokkal inkább az ajándékozás érvényességéről és az ebből eredő tulajdonjogi következményekről van szó. E felperesi kérelmek értékelése szempontjából a felperes ügyleti képességének kérdése pusztán a szóban forgó eljárás jellegét és tényleges tárgyát nem érintő előzetes kérdés.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0031"><NO.P>31.</NO.P><TXT>A Bíróság tehát, mivel nem az ügyleti képességgel kapcsolatos kérdések képezik az alapeljárás fő tárgyát, abból indulhat ki, hogy a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0047" REF.END="QE0047"/>Brüsszel Ia<QUOT.END REF.START="QS0047" CODE="201D" ID="QE0047"/>‑rendelet 1. cikke (2) bekezdésének a) pontja nem zárja ki e rendelet jelen ügybeli alkalmazását.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0032"><NO.P>32.</NO.P><TXT>A <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0048" REF.END="QE0048"/>Brüsszel Ia<QUOT.END REF.START="QS0048" CODE="201D" ID="QE0048"/>‑rendelet 24. cikkére vonatkozó kérdést tartalmazó előzetes döntéshozatal iránti kérelemre ennélfogva választ kell adni. A következőkben ezért azt kell megvizsgálni, hogy a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0049" REF.END="QE0049"/>Brüsszel Ia<QUOT.END REF.START="QS0049" CODE="201D" ID="QE0049"/>‑rendelet 24. cikke 1. pontjának hatálya alá tartozik‑e a felperesi kérelem, és emiatt kizárólagos joghatósági ok áll‑e fenn a jogvita tekintetében az Osztrák Köztársaságban.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="6"?><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>B –</NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A</HT> <HT TYPE="ITALIC"><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0050" REF.END="QE0050"/>Brüsszel Ia</HT><HT TYPE="ITALIC"><QUOT.END REF.START="QS0050" CODE="201D" ID="QE0050"/>‑rendelet 24. cikke 1. pontjának alkalmazandósága</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0033"><NO.P>33.</NO.P><TXT>Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy az alapügybeli jogvitában két egymástól megkülönböztetendő vonatkozásról van szó: egyrészt az ajándékozási szerződés érvénytelenné nyilvánítását, másrészt az alperes javára bejegyzett tulajdonjog ingatlan‑nyilvántartásból való törlését kérik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0034"><NO.P>34.</NO.P><TXT>A következőkben e vonatkozások mindegyike tekintetében meg kell vizsgálni, hogy azok tárgya a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0051" REF.END="QE0051"/>Brüsszel Ia<QUOT.END REF.START="QS0051" CODE="201D" ID="QE0051"/>‑rendelet 24. cikke értelmében vett ingatlanon fennálló <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0052" REF.END="QE0052"/>dologi jog<QUOT.END REF.START="QS0052" CODE="201D" ID="QE0052"/>‑e.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0035"><NO.P>35.</NO.P><TXT>E jogi fogalmat az uniós jog alapján önállóan és, mivel a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0053" REF.END="QE0053"/>Brüsszel Ia<QUOT.END REF.START="QS0053" CODE="201D" ID="QE0053"/>‑rendelet 24. cikke esetében az alperes lakóhelye szerinti joghatósági ok szabálya alóli kivételről van szó, megszorítóan kell értelmezni.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0012"><P>Lásd ezzel kapcsolatban: <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Reichert és Kockler</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑115/88</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1990:3">EU:C:1990:3</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0008">8.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0009">9.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Annak szempontjából tehát, hogy az eljárás tárgya a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0054" REF.END="QE0054"/>Brüsszel Ia<QUOT.END REF.START="QS0054" CODE="201D" ID="QE0054"/>‑rendelet értelmében vett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0055" REF.END="QE0055"/>dologi jog<QUOT.END REF.START="QS0055" CODE="201D" ID="QE0055"/>‑e, nem az bír jelentőséggel, hogy valamely nemzeti jogrend valamely dologi jogot tekint‑e annak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0036"><NO.P>36.</NO.P><TXT>A Bíróság ítélkezési gyakorlata<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0013"><P>Lásd ezzel kapcsolatban: <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Gaillard</NAME.CASE>‑végzés (<NO.CASE>C‑518/99</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2001:209">EU:C:2001:209</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0017">17.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> szerint sokkal inkább csak akkor kell kiindulni a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0056" REF.END="QE0056"/>Brüsszel Ia<QUOT.END REF.START="QS0056" CODE="201D" ID="QE0056"/>‑rendelet értelmében vett ingatlanon fennálló <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0057" REF.END="QE0057"/>dologi jogból<QUOT.END REF.START="QS0057" CODE="201D" ID="QE0057"/>, ha a kérdéses joggal mindenkivel szemben (<HT TYPE="ITALIC">erga omnes</HT>) élni lehet. Mivel e dologi jognak az eljárás <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0058" REF.END="QE0058"/>tárgyának<QUOT.END REF.START="QS0058" CODE="201D" ID="QE0058"/> is kell lennie, ezen túlmenően nem elegendő, ha a kereset csupán csak összefüggésben áll valamely ingatlannal vagy egy azon fennálló joggal. A kérdéses keresetnek sokkal inkább kifejezetten egy dologi jogon kell alapulnia,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0014"><P><REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Gaillard</NAME.CASE>‑végzés (<NO.CASE>C‑518/99</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2001:209">EU:C:2001:209</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0016">16.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> és e jog fennállásának vagy terjedelmének kell az eljárás tárgyát képeznie.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0015"><P>Lásd ezzel kapcsolatban: <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Reichert és Kockler</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑115/88</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1990:3">EU:C:1990:3</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0011">11.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Weber</NAME.CASE>‑ítélet (<NO.CASE>C‑438/12</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:212">EU:C:2014:212</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0042">42.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0037"><NO.P>37.</NO.P><TXT>Ebből a szempontból tekintetbe kell venni, hogy a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0059" REF.END="QE0059"/>Brüsszel Ia<QUOT.END REF.START="QS0059" CODE="201D" ID="QE0059"/>‑rendelet 24. cikkének 1. pontjában szabályozott kizárólagos joghatóságot alapvetően az a körülmény indokolja, hogy a kérdéses tárgyhoz való közelsége folytán az ingatlan fekvése szerinti bíróság a legalkalmasabb arra, hogy megfelelő ismeretekkel rendelkezzen a ténybeli körülményekről és a jogi helyzetről.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0016"><P>Így már (a Brüsszeli Egyezménnyel kapcsolatban): <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Rösler</NAME.CASE>‑ítélet (<NO.CASE>241/83</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1985:6">EU:C:1985:6</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0020">20.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Reichert és Kockler</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑115/88</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1990:3">EU:C:1990:3</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0010">10.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Ha azonban ez az ingatlanhoz való közelség nem bír jelentőséggel a jogvita eldöntése szempontjából, ez a kizárólagos joghatóság ellen szól.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0038"><NO.P>38.</NO.P><TXT>E körülmények között meg kell vizsgálni, hogy az ajándékozás érvénytelenné nyilvánítása iránti kérelem (1. pont), illetve az alperes javára bejegyzett tulajdonjog ingatlan‑nyilvántartásból való törlése iránti kérelem (2. pont) tárgya a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0060" REF.END="QE0060"/>Brüsszel Ia<QUOT.END REF.START="QS0060" CODE="201D" ID="QE0060"/>‑rendelet 24. cikke értelmében vett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0061" REF.END="QE0061"/>dologi jog<QUOT.END REF.START="QS0061" CODE="201D" ID="QE0061"/>‑e.</TXT></NP.ECR><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P>1.</NO.P><TXT>Az ajándékozás érvénytelenné nyilvánítása iránti kérelemről</TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0039"><NO.P>39.</NO.P><TXT>Az ajándékozás érvénytelenné nyilvánítása iránti kérelem tárgyát, mint azt az osztrák kormány és az Európai Bizottság helyesen hangsúlyozza, nem a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0062" REF.END="QE0062"/>Brüsszel Ia<QUOT.END REF.START="QS0062" CODE="201D" ID="QE0062"/>‑rendelet értelmében vett ingatlanon fennálló dologi jog képezi. Az sokkal inkább a felek között létrejött szerződés érvényességére vonatkozik, amelynek értékelésében nem játszanak szerepet dologi jogi megfontolások.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0040"><NO.P>40.</NO.P><TXT>Az ingatlanajándékozás érvénytelensége ugyan az osztrák jog szerint a tulajdonjog‑átruházás érvényességére is hatással van. Az ajándékozás érvénytelenségét illetően azonban a felperesi kérelem <HT TYPE="ITALIC">közvetlen</HT> tárgya nem olyan dologi jog, amellyel mindenkivel szemben élni lehet, és amelynek terjedelmét vagy fennállását a bíróságnak kellene megállapítania.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0017"><P>Lásd ezzel kapcsolatban: <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Reichert és Kockler</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑115/88</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1990:3">EU:C:1990:3</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0012">12.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Még ha a jelen ügyben összefüggés áll is fenn egy ingatlannal, ez az összefüggés nem központi jelentőségű az ajándékozás<?PAGE NO="7"?> érvényességének kérdése szempontjából, és ezért nem tekinthető a jogvita <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0063" REF.END="QE0063"/>Brüsszel Ia<QUOT.END REF.START="QS0063" CODE="201D" ID="QE0063"/>‑rendelet értelmében vett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0064" REF.END="QE0064"/>tárgyának<QUOT.END REF.START="QS0064" CODE="201D" ID="QE0064"/>. Annak kérdése, hogy a szerződés, amelynek érvénytelenségére az ügyleti képesség hiánya miatt hivatkoznak, ingó dologra vagy ingatlanra vonatkozik‑e, nem játszik ugyanis szerepet az annak érvényességével kapcsolatos megfontolások körében. A jelen jogvita értékelése körében ezért olyan kérdésekről sincs szó, amelyek kifejezetten az ingatlannal függnek össze, és amelyek önmagukban indokolttá tehetik a kizárólagos joghatósági ok alkalmazását.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0041"><NO.P>41.</NO.P><TXT>Ezen értékelésen az a körülmény sem változtat, hogy az alapeljárás felperese a pernek az ingatlan‑nyilvántartásba történő úgynevezett feljegyzése folytán – pernyertessége esetén – védelmet élvez a terhére hozott közbenső határozatokkal szemben. Ez ugyanis csak kereseti kérelmének ideiglenes biztosítását jelenti, amely nem változtatja meg annak jellegét.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0042"><NO.P>42.</NO.P><TXT><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0065" REF.END="QE0065"/>[A]z ajándékozási szerződés érvénytelenné nyilvánítás[a]<QUOT.END REF.START="QS0065" CODE="201D" ID="QE0065"/><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0018"><P>Ez a kifejezés szerepel az előzetes döntéshozatal iránti kérelem 2. oldalán.</P></NOTE> iránti kérelem tekintetében tehát nem állapítható meg a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0066" REF.END="QE0066"/>Brüsszel Ia<QUOT.END REF.START="QS0066" CODE="201D" ID="QE0066"/>‑rendelet 24. cikke szerinti kizárólagos joghatóság.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P>2.</NO.P><TXT>A törlés iránti kérelemről</TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0043"><NO.P>43.</NO.P><TXT>Más a helyzet a törlési kérelem tekintetében.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0044"><NO.P>44.</NO.P><TXT>Az alapeljárás felperese abban olyan kérést fogalmaz meg, amelynek tárgya az érvénytelen ajándékozás kedvezményezettje tulajdonjogának az ingatlan‑nyilvántartásból való törlése. Ennek körében a felperes dologi jogból, mégpedig a szóban forgó ingatlanon, amelynek tulajdonosaként az alperes van bejegyezve az ingatlan‑nyilvántartásba, fennálló tulajdonjogból eredő jogosultságainak gyakorlásáról van szó.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0045"><NO.P>45.</NO.P><TXT>Még ha az osztrák jog alapján nem került is sor a tulajdonjog alperesre történő érvényes átruházására, azt mégis törölni kell az ingatlan‑nyilvántartásból ahhoz, hogy a felperes teljes mértékben gyakorolhassa az ingatlanon fennálló tulajdonjogát. Idegen harmadik személyekkel szemben ugyanis főszabály szerint továbbra is az ingatlan‑nyilvántartásba bejegyzett személy a tulajdonos. Az alapeljárás felperese tehát a kért törléssel az alperesre történő tulajdonjog‑átruházás érvénytelenségére hivatkozik és ennélfogva – tulajdonosi jogállásával – a szóban forgó ingatlanon fennálló dologi jogot érvényesít. A felperes törlési kérelme szempontjából e jog képezi a jogvitának a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0067" REF.END="QE0067"/>Brüsszel Ia<QUOT.END REF.START="QS0067" CODE="201D" ID="QE0067"/>‑rendelet 24. cikkének 1. pontja értelmében vett tárgyát.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0046"><NO.P>46.</NO.P><TXT>Mindezek alapján abból kell kiindulni, hogy az alperes tulajdonjogának az ingatlan‑nyilvántartásból való törlése iránti kérelem – az ajándékozási szerződés érvénytelenné nyilvánítása iránti kérelemtől eltérően – a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0068" REF.END="QE0068"/>Brüsszel Ia<QUOT.END REF.START="QS0068" CODE="201D" ID="QE0068"/>‑rendelet 24. cikke 1. pontjának hatálya alá tartozik.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P>3.</NO.P><TXT>A <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0069" REF.END="QE0069"/>Brüsszel Ia<QUOT.END REF.START="QS0069" CODE="201D" ID="QE0069"/>‑rendelet 24. cikke 1. pontjának alkalmazhatósága az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0070" REF.END="QE0070"/>eljárás<QUOT.END REF.START="QS0070" CODE="201D" ID="QE0070"/> egészére?</TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0047"><NO.P>47.</NO.P><TXT>Mindazonáltal felmerül az a további kérdés, hogy az a körülmény, hogy a törlési kérelem mégiscsak a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0071" REF.END="QE0071"/>Brüsszel Ia<QUOT.END REF.START="QS0071" CODE="201D" ID="QE0071"/>‑rendelet 24. cikke 1. pontjának hatálya alá tartozik, nem alapozhatja‑e meg a jogvita többi vonatkozása tekintetében is az Osztrák Köztársaságban fennálló kizárólagos joghatóságot. E gondolat annál is inkább kézenfekvő, mivel a 24. cikk 1. pontjának német változatában jelenleg<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0019"><P>A <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0072" REF.END="QE0072"/>Brüsszel I<QUOT.END REF.START="QS0072" CODE="201D" ID="QE0072"/>‑rendeletben szereplő korábbi rendelkezés német változata még a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0073" REF.END="QE0073"/>Klagen<QUOT.END REF.START="QS0073" CODE="201D" ID="QE0073"/> (<QUOT.START CODE="201E" ID="QS0074" REF.END="QE0074"/>keresetek<QUOT.END REF.START="QS0074" CODE="201D" ID="QE0074"/>) kifejezést használta. E tekintetben a különböző nyelvi változatok mindazonáltal eltérnek (és eltértek) egymástól, és a nyelvtani érvelés ezért nem bírhat döntő jelentőséggel. Egy hasonló problémával kapcsolatban lásd a <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Kostanjevec</NAME.CASE>‑ügyre vonatkozó indítványom (<NO.CASE>C‑185/15</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:397">EU:C:2016:397</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0033">33.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> általánosan olyan <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0075" REF.END="QE0075"/>Verfahren<QUOT.END REF.START="QS0075" CODE="201D" ID="QE0075"/>‑ről (<QUOT.START CODE="201E" ID="QS0076" REF.END="QE0076"/>eljárásokról<QUOT.END REF.START="QS0076" CODE="201D" ID="QE0076"/>) van szó, amelyeknek tárgya ingatlanon fennálló dologi jog, ami a törlési kérelem esetében is igaz.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="8"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0048"><NO.P>48.</NO.P><TXT>Rendszertani és teleologikus megközelítésben mindazonáltal nem kívánatos a 24. cikk 1. pontjának ennyire tág értelmezése. A rendelkezést kivételként sokkal inkább megszorítóan kell értelmezni, és az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0077" REF.END="QE0077"/>eljárás<QUOT.END REF.START="QS0077" CODE="201D" ID="QE0077"/> fogalmát csak arra a kérelemre kell érteni, amelynek tárgya konkrétan valamely dologi jog. Máskülönben ugyanis valamely felperes már önmagában azzal, hogy egyéb kérelmek mellett valamely ingatlanon fennálló dologi jogot is érvényesít, indokolatlan kizárólagos joghatósági okot, mégpedig az ingatlan fekvésének helyén alapuló joghatósági okot keletkeztethet az alperessel szemben, még ha nem dologi jogi egyéb kérelmei nem állnak is kapcsolatban e joghatósági okkal. Az ilyen <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0078" REF.END="QE0078"/>forum shopping<QUOT.END REF.START="QS0078" CODE="201D" ID="QE0078"/> ellentétes mind a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0079" REF.END="QE0079"/>Brüsszel Ia<QUOT.END REF.START="QS0079" CODE="201D" ID="QE0079"/>‑rendelet joghatósági rendszerével, mind azzal az elvvel, hogy az ingatlan fekvésének helyén alapuló kizárólagos joghatósági okot megszorítóan kell értelmezni, és azt az ottani bíróság tényekhez való közelsége indokolja – a nem ingatlanon fennálló dologi jogokkal kapcsolatos kérelmek esetében azonban nem ez a helyzet.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0049"><NO.P>49.</NO.P><TXT>A <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0080" REF.END="QE0080"/>Brüsszel Ia<QUOT.END REF.START="QS0080" CODE="201D" ID="QE0080"/>‑rendelet 24. cikkének 1. pontja szerinti joghatósági ok tehát csak a törlési kérelemre alkalmazható.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0050"><NO.P>50.</NO.P><TXT>A teljesség kedvéért azonban ezzel összefüggésben rá kell mutatni arra, hogy az ajándékozással kapcsolatos felperesi kérelem tekintetében mindenképpen úgynevezett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0081" REF.END="QE0081"/>különös joghatósági ok<QUOT.END REF.START="QS0081" CODE="201D" ID="QE0081"/> áll fenn az Osztrák Köztársaságban a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0082" REF.END="QE0082"/>Brüsszel Ia<QUOT.END REF.START="QS0082" CODE="201D" ID="QE0082"/>‑rendelet 7. cikke 1. pontjának a) alpontja alapján, mert az érvénytelenné nyilvánítás iránti kérelem tekintetében olyan <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0083" REF.END="QE0083"/>szerződés<QUOT.END REF.START="QS0083" CODE="201D" ID="QE0083"/> az eljárás tárgya, amelyet, ha érvényes, Ausztriában kell teljesíteni.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0020"><P>Lásd ezzel kapcsolatban már: <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Effer</NAME.CASE>‑ítélet (<NO.CASE>38/81</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1982:79">EU:C:1982:79</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0004">4</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0008">8.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> E tekintetben az ajándékozás teljesítésének helye szerinti bíróság rendelkezik joghatósággal.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P>4.</NO.P><TXT>A <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0084" REF.END="QE0084"/>Brüsszel Ia<QUOT.END REF.START="QS0084" CODE="201D" ID="QE0084"/>‑rendelet 8. cikke 4. pontjának alkalmazhatósága?</TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0051"><NO.P>51.</NO.P><TXT>A következőkben azt kell megvizsgálni, hogy az érvénytelennek nyilvánítás iránti kérelem ezen túlmenően összekapcsolható‑e a törlési kérelemmel a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0085" REF.END="QE0085"/>Brüsszel Ia<QUOT.END REF.START="QS0085" CODE="201D" ID="QE0085"/>‑rendelet 8. cikkének 4. pontja alapján és tárgyalható‑e a törlésre a 24. cikk 1. pontja alapján joghatósággal rendelkező bíróság előtt.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0052"><NO.P>52.</NO.P><TXT>Az említett rendelet 8. cikkének 4. pontja értelmében joghatóság áll fenn az ingatlan fekvése szerinti tagállamban a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0086" REF.END="QE0086"/>szerződéssel kapcsolatos ügyekben, ha a per összekapcsolható azonos alperes ellen ingatlanon fennálló dologi jogokkal kapcsolatos ügyekben indított más perrel<QUOT.END REF.START="QS0086" CODE="201D" ID="QE0086"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0053"><NO.P>53.</NO.P><TXT>E rendelkezés feltételei teljesülnek annyiban, amennyiben egyrészt – az ajándékozás érvénytelenné nyilvánítása iránti kérelemmel – <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0087" REF.END="QE0087"/>szerződés<QUOT.END REF.START="QS0087" CODE="201D" ID="QE0087"/>, másrészt – a törlési kérelemmel – <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0088" REF.END="QE0088"/>azonos alperes ellen ingatlanon fennálló dologi jogokkal kapcsolatos ügy[…]ben indított más per[…]<QUOT.END REF.START="QS0088" CODE="201D" ID="QE0088"/> képezi az alapeljárás tárgyát.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0054"><NO.P>54.</NO.P><TXT>A rendelkezés szövegéből nem derül ki közvetlenül, hogy ténybeli összefüggésnek is fenn kell‑e állnia a szerződéssel és a dologi jogokkal kapcsolatos kérelmek között, e kérdésre azonban válasz adható a rendelkezésnek a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0089" REF.END="QE0089"/>Brüsszel Ia<QUOT.END REF.START="QS0089" CODE="201D" ID="QE0089"/>‑rendelet 8. cikkében való rendszertani elhelyezkedése alapján, mivel a 8. cikk egyébként kivétel nélkül ténybeli összefüggésen alapuló joghatósági okokat<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0021"><P>Az egymással kapcsolatban álló olyan igények tekintetében, amelyek esetében egyébként egymásnak ellentmondó határozatok veszélye állna fenn (1. pont), a megtérítési igény tekintetében (2. pont) és a viszontkeresetek tekintetében (3. pont).</P></NOTE> szabályoz. A jelen ügyben fennáll ilyen összefüggés, mert az alperes ingatlan‑nyilvántartásból való törlését<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0022"><P>Az ingatlan‑nyilvántartás helyesbítésével és a ténybeli összefüggéssel kapcsolatban lásd: Winter, W., <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0090" REF.END="QE0090"/>Ineinandergreifen von EuGVVO und nationalem Zivilverfahrensrecht am Beispiel des Gerichtsstands des Sachzusammenhangs, Art. 6 EuGVVO<QUOT.END REF.START="QS0090" CODE="201D" ID="QE0090"/>, Berlin 2007., 139., valamint 144. és azt követő oldalak.</P></NOTE> éppen a szerződés érvénytelenségére tekintettel kéri a felperes.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="9"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0055"><NO.P>55.</NO.P><TXT>A <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0091" REF.END="QE0091"/>Brüsszel Ia<QUOT.END REF.START="QS0091" CODE="201D" ID="QE0091"/>‑rendelet 8. cikkének 4. pontja értelmében a szóban forgó kérelmeknek ezen túlmenően a konkrét ügyben egymással <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0092" REF.END="QE0092"/>összekapcsolható[knak]<QUOT.END REF.START="QS0092" CODE="201D" ID="QE0092"/> kell lenniük. A Bíróság még nem vizsgálta, hogy mi értendő ez alatt. A szakirodalom azt az álláspontot képviseli, hogy ez a mindenkor alkalmazandó nemzeti eljárásjogra való utalást jelenthet: csak akkor alkalmazható a kérdéses kérelmek tekintetében az ingatlan fekvésének helyén alapuló közös joghatósági ok, ha <HT TYPE="ITALIC">együtt</HT> teljesülnek a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0093" REF.END="QE0093"/>Brüsszel Ia<QUOT.END REF.START="QS0093" CODE="201D" ID="QE0093"/>‑rendelet 8. cikke 4. pontjának és a nemzeti eljárásjognak az eljárások összekapcsolására vonatkozó feltételei.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0023"><P>Lásd többek között: Dörner in: Saenger, <HT TYPE="ITALIC">Zivilprozessordnung</HT>, 6. kiadás, 2015., 8. cikk, 15. pont; a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0094" REF.END="QE0094"/>Brüsszel I<QUOT.END REF.START="QS0094" CODE="201D" ID="QE0094"/>‑rendelettel kapcsolatban lásd: Winter (22. lábjegyzet), 149. o., Muir Watt in: Magnus/Mankowski, <HT TYPE="ITALIC">Brussels I Regulation</HT>, 2. kiadás, 2012., 6. cikk, 52. pont, valamint Nagel/Gottwald, <HT TYPE="ITALIC">Internationales Zivilprozessrecht</HT>, 7. kiadás 2013., 3. §, 128. pont.</P></NOTE> A kérdést előterjesztő bíróságnak ennélfogva magának kell megvizsgálnia, hogy a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0095" REF.END="QE0095"/>Brüsszel Ia<QUOT.END REF.START="QS0095" CODE="201D" ID="QE0095"/>‑rendelet 8. cikkének 4. pontja és saját nemzeti eljárásjoga lehetővé teszi‑e a jelen ügyben az eljárások összekapcsolását.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0056"><NO.P>56.</NO.P><TXT>Ez a szakirodalomban képviselt értelmezés mindazonáltal túlmutat a rendelkezés szövegén, mert az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0096" REF.END="QE0096"/>összekapcsolható<QUOT.END REF.START="QS0096" CODE="201D" ID="QE0096"/> egyszerűen akár csak két eljárás azonos bíróság előtt történő egyidejű folytatására és ezen eljárások ezen alapuló összekapcsolásának lehetőségére is utalhat.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0057"><NO.P>57.</NO.P><TXT>Ha e fordulatot, mint azt a szakirodalom javasolja, a nemzeti jog kiegészítő jellegű eljárási feltételeire való utalásnak tekintjük, ez ezen túlmenően másrészt ahhoz vezet, hogy a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0097" REF.END="QE0097"/>Brüsszel Ia<QUOT.END REF.START="QS0097" CODE="201D" ID="QE0097"/>‑rendelet 8. cikkének 4. pontját nem Unió‑szerte egységesen, hanem főszabály szerint minden tagállamban eltérően kell alkalmazni, mégpedig a mindenkor alkalmazandó nemzeti eljárásjogra tekintettel. Az ilyen inkoherencia ellentétben állna a rendelet rendelkezései lehető legegységesebb és a jogalanyok számára kiszámítható alkalmazásának céljával. Ezen túlmenően, mivel a rendelkezés szövegéből nem következik egyértelműen a nemzeti jogra való utalás, ellentét áll fenn azzal az elvvel, hogy az uniós jog önálló és egységes értelmezése a főszabály, míg az esetleges nemzeti jogra való utalásnak egyértelműen ki kell derülnie az adott jogi aktusból.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0024"><P>Lásd például: <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>EMU Tabac és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑296/95</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1998:152">EU:C:1998:152</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0030">30.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Nokia</NAME.CASE>‑ítélet (<NO.CASE>C‑316/05</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2006:789">EU:C:2006:789</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0021">21.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Spasic</NAME.CASE>‑ítélet (<NO.CASE>C‑129/14 PPU</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:586">EU:C:2014:586</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0079">79.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0058"><NO.P>58.</NO.P><TXT>Ezért jó okok szólnak amellett, hogy a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0098" REF.END="QE0098"/>Brüsszel Ia<QUOT.END REF.START="QS0098" CODE="201D" ID="QE0098"/>‑rendelet 8. cikkének 4. pontjában szereplő <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0099" REF.END="QE0099"/>összekapcsolható<QUOT.END REF.START="QS0099" CODE="201D" ID="QE0099"/> kifejezést ne a nemzeti eljárásjogra való utalásnak tekintsük, és ennélfogva már akkor megállapítsuk az ingatlan fekvésének helyén alapuló közös joghatósági ok fennállását, amikor ott – akárcsak a jelen ügyben – egyidejűleg két, a 8. cikk 4. pontja szerinti feltételeknek megfelelő kérelmet tárgyalnak.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P>V –</NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Végkövetkeztetések</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0059"><NO.P>59.</NO.P><TXT>A fenti megállapításokra figyelemmel azt indítványozom, hogy a Bíróság az alábbi módon válaszoljon az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésre:</TXT><P>Az alapügyben szóban forgóhoz hasonló, ingatlanajándékozási szerződés érvénytelenné nyilvánítása iránti kérelem nem tartozik a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0100" REF.END="QE0100"/>Brüsszel Ia<QUOT.END REF.START="QS0100" CODE="201D" ID="QE0100"/>‑rendelet 24. cikke 1. pontjának hatálya alá. A megajándékozott tulajdonjogának az ingatlan‑nyilvántartásból való törlése iránti kérelem ellenben az említett rendelkezés hatálya alá tartozik.</P><P>Az alapügyben szereplőhöz hasonló helyzetben a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0101" REF.END="QE0101"/>Brüsszel Ia<QUOT.END REF.START="QS0101" CODE="201D" ID="QE0101"/>‑rendelet 8. cikkének 4. pontja alapján a két kérelem a 24. cikk 1. pontja alapján joghatósággal rendelkező bíróság előtt összekapcsolható egymással.</P></NP.ECR></GR.SEQ></CONTENTS.CONCLUSION></CONCLUSION>