Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Görögország 2012. évi nemzeti reformprogramjáról /* COM/2012/0307 final */
Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Görögország 2012. évi nemzeti
reformprogramjáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió
működéséről szóló szerződésre és különösen annak 121. cikke (2)
bekezdésére és 148. cikke (4) bekezdésére, tekintettel a költségvetési egyenleg
felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák
felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK
tanácsi rendeletre[1] és különösen annak 5.
cikke (2) bekezdésére, tekintettel az Európai Bizottság ajánlására[2], tekintettel az Európai Parlament
állásfoglalásaira[3], tekintettel az Európai Tanács
következtetéseire, tekintettel a Foglalkoztatási Bizottság
véleményére, a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal
folytatott konzultációt követően, mivel: (1) Az Európai Tanács 2010.
március 26-án jóváhagyta az Európai Bizottság „Európa 2020” elnevezésű, a
foglalkoztatást és növekedést célzó új stratégia elindításáról szóló
javaslatát, amely stratégia a gazdaságpolitikák fokozott összehangolása révén
azokra a kulcsfontosságú területekre összpontosít, amelyeken fellépésre van
szükség annak érdekében, hogy Európa növelhesse a fenntartható növekedés és a
versenyképesség területén rejlő lehetőségeit. (2) A Tanács 2010. július 13-án
elfogadta a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó
iránymutatásokról szóló ajánlást (2010–2014), 2010. október 21-én pedig
elfogadta a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról
szóló határozatot[4], melyek együtt alkotják
az „integrált iránymutatásokat”. A tagállamok felkérést kaptak, hogy nemzeti
gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájukban vegyék figyelembe az integrált
iránymutatásokat. (3) A Tanács 2011. július 12-én
ajánlást fogadott el Görögország 2011. évi nemzeti reformprogramjáról. (4) A Bizottság 2011. november 23-án
elfogadta a második éves növekedési jelentést, amely az Európa 2020 stratégiára
épülve elindítja az előzetes és integrált gazdaságpolitikai koordináció
második európai szemeszterét. (5) Az Európai Tanács 2012.
március 2-án jóváhagyta a pénzügyi stabilitás, a költségvetési konszolidáció és
a növekedést ösztönző intézkedések biztosítására irányuló prioritásokat.
Hangsúlyozta, hogy differenciált és növekedést elősegítő
költségvetési konszolidációt kell végrehajtani, helyre kell állítani a
gazdaságnak történő hitelnyújtás normál feltételeit, ösztönözni kell a
növekedést és a versenyképességet, kezelni kell a munkanélküliséget és a válság
társadalmi következményeit, valamint korszerűsíteni kell a közigazgatást. (6) Az Európai Tanács 2012.
március 2-án arra is felkérte az Euró Plusz Paktumban részt vevő
tagállamokat, hogy vállalásaikat kellő időben nyújtsák be ahhoz, hogy
azokat stabilitási vagy konvergenciaprogramjukba, valamint nemzeti
reformprogramjukba beépíthessék. (7) Görögország 2012. április
12-én benyújtotta 2012. évi nemzeti reformprogramját, költségvetési tervére
vonatkozóan pedig hiányos információkat szolgáltatott. A görög hatóságokat
felkérik arra, hogy hiánytalanul nyújtsák be a Stabilitási és Növekedési Paktum
prevenciós ága szerinti standard táblázatokat. (8) 2012. február 21-én az
eurócsoport elfogadta Görögország második gazdasági kiigazítási programját. Az
egyedi gazdaságpolitikai feltételekről szóló egyetértési megállapodásban
felvázolt gazdaságpolitika végrehajtása hozzásegíti Görögországot ahhoz, hogy
GDP-arányos államadósságát 2020-ra 117 %-ra csökkentse. A megállapodás
értelmében a közszférabeli hitelezők a program keretében 2014-ig 130
milliárd eurós finanszírozást nyújtanak Görögországnak az első
finanszírozási programban lekötött összegek mellett. (9) A részletek felszabadításának
előfeltétele a mennyiségi teljesítménykritériumoknak való megfelelés,
valamint hogy kedvezően értékeljék a 2011. november 8-án és 2012. március
13-án módosított, 2011. július 12-i 2011/734/EU tanácsi határozatban és az
egyedi gazdaságpolitikai feltételekről szóló, 2012. március 14-én aláírt
egyetértési megállapodásban meghatározott politikai feltételek tekintetében
tett előrelépéseket. (10) Az Európai Pénzügyi
Stabilitási Eszköz keretében 2012. március 19-én folyósították Görögország
számára az új finanszírozási program első részletének (14,5 milliárd EUR)
első kifizetését (5,9 milliárd EUR). Emellett Görögország az IMF-től
1,6 millió EUR-hoz jutott. Az első és második program keretében
Görögország a közszférabeli hitelezőktől 2012 májusáig 147,5 milliárd
EUR-t kapott. (11) 2010 és 2011 folyamán
Görögország részleges előrelépést tett a kiigazítási program ambiciózus
célkitűzéseinek megvalósítására. A végrehajtást azonban számos
tényező akadályoztatta: politikai bizonytalanság, társadalmi
elégedetlenség, a közigazgatás kapacitásával kapcsolatos problémák és
mindenekelőtt a feltételezettnél lényegesen súlyosabb recesszió. Nem
teljesültek fontos költségvetési célok, ami miatt 2010-ben és 2011-ben további
konszolidációs intézkedések váltak szükségessé. Ennek ellenére Görögország képes
volt jelentősen visszaszorítani államháztartási hiányát, amely a GDP 15,8 %-áról
(2009) 2011-ben 9,1 %-ra csökkent. (12) A Bizottság 2012. április
18-án „Növekedés Görögországban” címmel közleményt fogadott el, amelynek célja
azon pozitív hatás hangsúlyozása, amelyet a gazdasági kiigazítási program
teljes körű és hatékony végrehajtása idézhet elő azáltal, hogy
megteremti a növekedés, a befektetés és a társadalmi megújulás alapjait. E
közlemény emlékeztet arra, hogy Görögország európai uniós és euróövezeti
tagságának köszönhetően konkrét segítségre és támogatásra számíthat.
Kiemeli, hogy a második gazdasági kiigazítási programban szereplő
reformintézkedések célja a görög gazdaság növekedési és munkahely-teremtési
potenciáljának helyreállítása és egy igazságosabb társadalom kialakítása. A
közlemény felvázolja a Görögország rendelkezésére bocsátott széles körű
pénzügyi támogatást és hangsúlyozza, hogy Görögország partnerei és különösen a
Bizottság készen állnak olyan eszközök feltárására, amelyek révén – továbbá
gyors cselekvés, illetve uniós támogatás segítségével – maximalizálni lehet a
rövid távon várt eredmények hatását. (13) A gazdasági válság és a
későbbi költségvetési konszolidációs intézkedések nem hagyták érintetlenül
Görögország azon képességét, hogy teljesítse az Európa 2020 célkitűzéseit,
különösen a szociális vonatkozású célokat. Mindazonáltal a strukturális
reformok, különösen a munkaerő-piaci reform, a különböző szektorok
liberalizálása és az üzleti környezetet javító számos intézkedés hozzájárul a
versenyképesség fokozásához, a termelékenység serkentéséhez, a
foglalkoztatottság növeléséhez és a termelési költségek csökkentéséhez, ami
pedig középtávon elősegíti majd a foglalkoztatottság emelését, illetve a
szegénység és a társadalmi kirekesztés visszaszorítását. Görögország a
gazdasági válság ellenére folytatta az Európa 2020 környezetvédelmi
célkitűzéseinek elérésére irányuló erőfeszítéseit. (14) Folyamatban van a strukturális
alapoknak a fiatalok foglalkoztatására és a (különösen a kkv-k) versenyképességére
összpontosító stratégiai átprogramozása. Az új intézkedések fokozott fellépést
eredményeznek a foglalkoztatási startkártya, a képzések és szakmai képesítések,
valamint a kkv-k forráshoz juttatása területén. (15) Görögország az Euró Plusz Paktum
keretében számos vállalást tett. E vállalások, illetve a 2011-ben
előterjesztett vállalások végrehajtása a foglalkoztatás támogatásához, a
versenyképesség javításához, valamint az államháztartási fenntarthatóság és a
pénzügyi stabilitás megerősítéséhez kapcsolódnak. AJÁNLJA, HOGY Görögország: hajtsa végre a
2011. november 8-án és 2012. március 13-án módosított, 2011. július 12-i
2011/734/EU tanácsi határozatban és az egyedi gazdaságpolitikai
feltételekről szóló, 2012. március 14-én aláírt egyetértési megállapodásban
előírt intézkedéseket. Kelt Brüsszelben, -án/-én. a Tanács részéről az
elnök [1] HL L 209., 1997.8.2., 1. o. [2] COM(2012) 307 final. [3] P7_TA(2012)0048 és P7_TA(2012)0047. [4] A Tanács 2012. április 26-i
2012/238/EU határozata.