(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagok engedélyezéséről, az engedély megadásának feltételeiről és az engedélyezési eljárásokról.

(2)

Az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének megfelelően kérelmet nyújtottak be az Escherichia coli KCCM 80109 és KCCM 80197 fermentációjával előállított L-cisztein-hidroklorid-monohidrát engedélyezésére vonatkozóan. A kérelemhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(3)

A kérelem az Escherichia coli KCCM 80109 és KCCM 80197 fermentációjával előállított L-cisztein-hidroklorid-monohidrát valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezése vonatkozik. A kérelmező a szóban forgó adalékanyagnak az „érzékszervi tulajdonságokat javító adalékanyagok” kategóriába való besorolását kérte.

(4)

A kérelmező a takarmány-adalékanyag ivóvízben való felhasználásának engedélyezését is kérelmezte. Az 1831/2003/EK rendelet azonban nem engedélyezi az „aromaanyagok” ivóvízben való felhasználását. Ezért az Escherichia coli KCCM 80109 és KCCM 80197 fermentációjával előállított L-cisztein-hidroklorid-monohidrát ivóvízben való felhasználása nem engedélyezhető. Az, hogy az Escherichia coli KCCM 80109 és KCCM 80197 fermentációjával előállított L-cisztein-hidroklorid-monohidrát aromaanyagként történő felhasználása ivóvízben nem engedélyezett, nem zárja ki azt, hogy az anyagot vízzel bejuttatott takarmánykeverékben használják fel.

(5)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: a Hatóság) 2020. március 19-i véleményében (2) megállapította, hogy az Escherichia coli KCCM 80109 és KCCM 80197 fermentációjával előállított L-cisztein-hidroklorid-monohidrát a javasolt felhasználási feltételek mellett nincs káros hatással sem az állatok egészségére, sem a fogyasztók biztonságára, sem pedig a környezetre. A Hatóság az Escherichia coli KCCM 80109 és a KCCM 80197 fermentációjával előállított L-cisztein-hidroklorid-monohidrát tekintetében megállapította, hogy bár a felhasználók belégzés általi expozíciója az alacsony porképző képesség miatt nem valószínű, a terméket – oldatban való felhasználása esetén – javasolt légúti irritálóként besorolni alacsony pH-értéke miatt. Ezenkívül az elvégzett tanulmányok eredményei alapján bőrirritálóként kell besorolni, továbbá olyan anyagként, amely súlyos szemkárosodást okozhat. Az L-cisztein-hidroklorid-monohidrát nem bőrszenzibilizáló. A Hatóság megállapította továbbá, hogy mivel az Escherichia coli KCCM 80109 és a KCCM 80197 fermentációjával előállított L-cisztein-hidroklorid-monohidrátot élelmiszerek ízesítőanyagaként használják, várhatóan a takarmányokban is hasonló szerepet tölt majd be, és takarmányokban történő felhasználásakor nincs szükség a hatásosság további bizonyítására. A Hatóság úgy ítélte meg, hogy nem szükséges a forgalomba hozatalt követő egyedi nyomonkövetési előírásokat elrendelni. A Hatóság ellenőrizte továbbá az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott referencialaboratórium által benyújtott, a takarmányban lévő takarmány-adalékanyagokra alkalmazott analitikai módszerről szóló jelentést.

(6)

Az Escherichia coli KCCM 80109 és KCCM 80197 fermentációjával előállított L-cisztein-hidroklorid-monohidrát értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően az Escherichia coli KCCM 80109 és KCCM 80197 fermentációjával előállított L-cisztein-hidroklorid-monohidrát használatát az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint engedélyezni kell.

(7)

A megfelelőbb ellenőrzés érdekében korlátozásokat és feltételeket kell meghatározni. A takarmány-adalékanyag címkéjén fel kell tüntetni különösen az ajánlott mennyiséget. A szóban forgó mennyiség túllépésekor bizonyos információkat fel kell tüntetni az előkeverékek címkéjén.

(8)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,