02011R0691 — HU — 20.02.2022 — 002.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 691/2011/EU RENDELETE (2011. július 6.) az európai környezeti-gazdasági számlákról (HL L 192, 2011.7.22., 1. o) |
Módosította:
|
|
|
Hivatalos Lap |
||
|
Szám |
Oldal |
Dátum |
||
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 538/2014/EU RENDELETE (2014. április 16.) |
L 158 |
113 |
27.5.2014 |
|
|
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/125 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2021. november 19.) |
L 20 |
40 |
31.1.2022 |
|
Helyesbítette:
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 691/2011/EU RENDELETE
(2011. július 6.)
az európai környezeti-gazdasági számlákról
(EGT-vonatkozású szöveg)
1. cikk
Tárgy
Ez a rendelet közös keretet hoz létre az európai környezeti-gazdasági számlák összegyűjtésére, összeállítására, továbbítására és értékelésére, abból a célból, hogy az ESA 95 szatellitszámláiként környezeti-gazdasági számlákat hozzon létre, és ennek érdekében meghatározza a környezeti-gazdasági számlák összeállításához használandó módszertant, közös szabványokat, fogalommeghatározásokat, osztályozásokat és elszámolási szabályokat.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
|
1. |
„levegőkibocsátás” : gáz-halmazállapotú vagy szemcsés anyagok fizikai áramlása a nemzetgazdaságból (termelési vagy fogyasztási folyamatok) a légkörbe (a környezeti rendszer részeként); |
|
2. |
„környezetvédelmi vonatkozású adó” : olyan adó, amelynek alapja a környezetre bizonyított, konkrét negatív hatást gyakorló dolog fizikai egysége (vagy egy fizikai egység helyettesítője) és amelyet az ESA 95 adóként azonosít; |
|
3. |
„gazdasági szintű anyagáramlás-számlák” : a nemzetgazdaságokba bevitt anyagokra, a gazdaságon belül az anyagkészletek változására és a más gazdaságokba vagy a környezetbe kibocsátott anyagokra kiterjedő, egységes összeállítások; |
|
4. |
„környezetvédelmi kiadások” : a rezidens egységek által környezetvédelemre fordított gazdasági erőforrások. A környezetvédelem minden olyan tevékenységet és intézkedést magában foglal, amelyek fő célja a környezetszennyeződés, valamint mindenfajta egyéb környezetkárosodás megelőzése, csökkentése és megszüntetése. Idetartozik a környezet helyreállítását célzó összes intézkedés is, amelyet a környezet károsodását követően hoztak meg. Nem tartoznak ebbe a fogalommeghatározásba azok a tevékenységek, amelyek ugyan jótékony hatással vannak a környezetre, de elsősorban egy adott vállalat vagy más intézmény műszaki szükségleteit elégítik ki vagy a higiéniára, illetve a biztonságra és védelemre vonatkozó belső előírásainak felelnek meg; |
|
5. |
„környezeti áruk és szolgáltatások ágazata” : a nemzetgazdaság azon termelési tevékenységei, amelyek környezetvédelmi termékeket állítanak elő (környezeti áruk és szolgáltatások). A környezetvédelmi termékek olyan termékek, amelyeket (a 4. pontban meghatározottak szerinti) környezetvédelmi, valamint erőforrás-gazdálkodási célból állítottak elő. Az erőforrás-gazdálkodás magában foglalja a rendelkezésre álló természeti erőforrások védelmét, fenntartását és állagának javítását, és ezáltal a természeti erőforrások kimerülése elleni védekezést; |
|
6. |
„fizikai energiaáramlási számlák” : a nemzetgazdaságba bekerülő fizikai energiaáramlások, a gazdaságon belül mozgó áramlások és a más gazdaságokba vagy a környezetbe kijutó energiaáramlások konzisztens összesítései. |
3. cikk
Modulok
Az 1. cikkben említett közös kereten belül összeállítandó környezeti-gazdasági számlákat a következő modulok szerint kell csoportosítani:
a levegőkibocsátási számlák modulja, az I. mellékletben meghatározottak szerint;
a környezetvédelmi vonatkozású adók modulja, gazdasági tevékenységek szerint, a II. mellékletben meghatározottak szerint;
a gazdasági szintű anyagáramlásszámlák modulja, a III. mellékletben meghatározottak szerint;
a környezetvédelmi kiadási számlák modulja a IV. mellékletben meghatározottak szerint;
a környezeti áruk és szolgáltatások ágazatának számlamodulja, az V. mellékletben meghatározottak szerint;
a fizikai energiaáramlási számlák modulja, a VI. mellékletben meghatározottak szerint.
Minden melléklet tartalmazza a következő információkat:
a számlák összeállításával elérendő célkitűzések;
a számlák lefedettsége;
azon mutatók jegyzéke, amelyekre vonatkozóan az adatokat összeállítják és továbbítják;
az első referenciaév, gyakoriság és továbbítási határidők a számlák összeállításához;
adatszolgáltatási táblázatok;
a 8. cikkben említett átmeneti időszakok maximális tartama, amelyek alatt a Bizottság eltéréseket engedélyezhet.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy amennyiben a környezeti, gazdasági és műszaki fejlemények figyelembevétele érdekében szükséges, a 9. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el:
módszertani útmutatás nyújtása; valamint
az (1) bekezdésben említett mellékleteknek a (2) bekezdés c)–e) pontjában említett információk tekintetében történő naprakésszé tétele érdekében.
Az e bekezdés szerinti hatásköre gyakorlása során a Bizottság biztosítja, hogy az általa elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok ne okozzanak újabb jelentős adminisztratív terheket a tagállamoknak és a válaszadóknak.
A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok nem róhatnak jelentős többletterhet a tagállamokra vagy a válaszadókra. Az első albekezdésben említett jegyzékek létrehozása és azt követő naprakésszé tétele során a Bizottságnak kellően meg kell indokolnia lépéseit, adott esetben felhasználva az érintett szakértők véleményét a költséghatékonysági elemzés tekintetében, ideértve a válaszadókra rótt többletterheket és az előállítás költségeit is.
Az első albekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat a 11. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
4. cikk
Kísérleti tanulmányok
5. cikk
Adatgyűjtés
A tagállamok a szükséges adatokat az alábbiakban meghatározott, különböző források kombinációjának felhasználásával és a közigazgatás egyszerűsítése elvének alkalmazásával gyűjtik:
felmérések;
statisztikai becslési eljárások azokban az esetekben, amikor egyes mutatókat nem minden egységnél figyeltek meg;
közigazgatási források.
6. cikk
Továbbítás a Bizottság (Eurostat) részére
7. cikk
Minőségértékelés
8. cikk
Eltérések
9. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
10. cikk
Jelentés és felülvizsgálat
A Bizottság 2013. december 31-ig és ezt követően háromévente jelentést nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz e rendelet végrehajtásáról. Ez a jelentés értékeli különösen a továbbított adatok minőségét, az adatgyűjtés módszereit, a tagállamokra és a válaszadókra háruló adminisztratív terheket, valamint e statisztikák kivitelezhetőségét és hasznosságát.
A jelentést – adott esetben és a 4. cikk (2) bekezdésében említett megállapítások figyelembevételével – javaslatok egészítik ki:
11. cikk
A bizottság
12. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
I. MELLÉKLET
LEVEGŐKIBOCSÁTÁSI SZÁMLÁK MODULJA
1. szakasz
CÉLKITŰZÉSEK
A levegőkibocsátási számlák a nemzeti számlák rendszerével összeegyeztethető módon rögzítik és ismertetik a levegőkibocsátási adatokat. A nemzetgazdaságok levegőkibocsátásait a kibocsátó gazdasági tevékenység szerinti bontásban rögzítik, az ESA 95-ben vázolt módon. A gazdasági tevékenységek magukban foglalják a termelést és a fogyasztást is.
Ez a melléklet meghatározza a levegőkibocsátási számlák vonatkozásában a tagállamok által gyűjtendő, összeállítandó, továbbítandó és értékelendő adatokat. Ezeket az adatokat olyan módon dolgozzák fel, amely összeköti a kibocsátásokat az iparágak és háztartások gazdasági termelési és fogyasztási tevékenységeivel. Az e rendelet szerint jelentett közvetlen kibocsátási adatokat összekapcsolják a gazdasági input-output táblákkal, a forrásfelhasználás táblákkal és a Bizottságnak (Eurostatnak) az ESA 95 keretében történő jelentéstétel részeként már jelentett háztartási fogyasztási adatokkal.
2. szakasz
LEFEDETTSÉG
A levegőkibocsátási számlák rendszerhatára ugyanolyan, mint az ESA 95 esetében, és szintén a rezidens elven alapulnak.
Az ESA 95-nek megfelelően az illetőség fogalma a következő elven alapul: egy egység akkor tekinthető egy ország rezidens egységének, ha gazdasági érdekeltségének központja az adott ország gazdasági területén van – azaz ha hosszabb ideig (legalább egy évig) gazdasági tevékenységet folytat az adott ország gazdasági területén.
A levegőkibocsátási számlák az összes rezidens egység tevékenységéből eredő kibocsátást rögzítik, tekintet nélkül arra, hogy a kibocsátásokra földrajzilag ténylegesen hol kerül sor.
A levegőkibocsátási számlák a nemzetgazdaságból származó és a légkörbe áramló gáz-halmazállapotú és szemcsés maradványanyagok áramlását rögzítik. E rendelet alkalmazásában a „légkör” kifejezés a környezeti rendszer egyik alkotóelemére vonatkozik. A rendszerhatár a nemzetgazdaság (mint a gazdasági rendszer része) és a légkör (mint a környezeti rendszer része) közötti határvonalra vonatkozik. A rendszerhatár átlépése után a kibocsátott anyagok kívül esnek minden emberi ellenőrzésen, a természetes anyagkörforgás részévé válnak, és számos fajtájú környezeti hatást idézhetnek elő.
3. szakasz
MUTATÓK JEGYZÉKE
A tagállamoknak a következő légszennyező anyagok kibocsátásáról kell statisztikákat készíteniük:
|
Elnevezés |
Jelölés |
Adatszolgáltatás egysége |
|
Szén-dioxid a biomasszából származó kibocsátás nélkül |
CO2 |
1 000 tonna (Gg) |
|
Szén-dioxid biomasszából |
Biomassza CO2 |
1 000 tonna (Gg) |
|
Dinitrogén-oxid |
N2O |
tonna (Mg) |
|
Metán |
CO4 |
tonna (Mg) |
|
Perfluor-szénhidrogén |
PFC |
tonna (Mg) CO2-egyenérték |
|
Hidro-fluor-szénhidrogének |
HFC |
tonna (Mg) CO2-egyenérték |
|
Kén-hexafluorid és nitrogén-trifluorid |
SF6 NF3 |
tonna (Mg) CO2-egyenérték |
|
Nitrogén-oxidok |
NOX |
tonna (Mg) NO2-egyenérték |
|
Nem metán illékony szerves vegyületek |
NMVOC-k |
tonna (Mg) |
|
Szén-monoxid |
CO |
tonna (Mg) |
|
Szálló por < 10 μm |
PM10 |
tonna (Mg) |
|
Szálló por < 2,5 μm |
PM2,5 |
tonna (Mg) |
|
Kén-oxidok |
SOX |
tonna (Mg) SO2-egyenérték |
|
Ammónia |
NH3 |
tonna (Mg) |
Minden adatot egy tizedesjegy pontossággal kell szolgáltatni.
4. szakasz
ELSŐ REFERENCIAÉV, GYAKORISÁG ÉS TOVÁBBÍTÁSI HATÁRIDŐK
1. A statisztikákat évente kell összeállítani és továbbítani.
2. A statisztikákat a referenciaév végétől számított 21 hónapon belül kell továbbítani.
3. Annak érdekében, hogy eleget tegyen a felhasználók teljes és időszerű adatok iránti igényeinek, és amint országonként elegendő adat áll rendelkezésre, a Bizottság (Eurostat) e modul fő összesített adatai tekintetében becsléseket készít az EU-27-re vonatkozóan. A Bizottság (Eurostat) – amikor csak lehetséges – becsléseket készít és tesz közzé a tagállamok által a 2. pontban meghatározott határidőn belül nem továbbított adatokra vonatkozóan.
4. Az első referenciaév e rendelet hatálybalépésének éve.
5. Az adatok első továbbításakor a tagállamoknak a 2008-tól az első referenciaévig terjedő éves adatokat is közölniük kell.
6. Az adatoknak a Bizottság részére történő minden következő továbbításakor a tagállamoknak az n–4., n–3., n–2., n–1. és n. évekről kell éves adatokat szolgáltatniuk, ahol n a referenciaévet jelenti.
5. szakasz
ADATSZOLGÁLTATÁSI TÁBLÁZATOK
1. A 3. szakaszban említett minden mutató esetében az adatokat a gazdasági tevékenységek hierarchikus osztályozása szerint, a NACE Rev.2 alkalmazásával (A*64 aggregációs szint), az ESA 95-tel teljes mértékben összeegyeztethetően kell előállítani. Ezen túlmenően adatokat kell előállítani a következőkről:
2. Az 1. pontban említett hierarchikus osztályozás a következő:
Levegőkibocsátás iparáganként – NACE Rev.2 (A*64)
A háztartások levegőkibocsátásai
Összekötő elemek
A levegőkibocsátási számlák összesen (termelési tevékenységek + háztartások) a 3. szakaszban említett mutatók mindegyike esetében
A nemzeti rezidensek alábbi külföldi tevékenységei nélkül:
A nem rezidensek alábbi, az adott ország területén végzett tevékenységeivel együtt:
Szárazföldi közlekedés
Vízi közlekedés
Légi közlekedés
Egyéb kiigazítások és statisztikai eltérések
6. szakasz
AZ ÁTMENETI IDŐSZAKOK MAXIMÁLIS TARTAMA
E melléklet rendelkezéseinek végrehajtása tekintetében az átmeneti időszak maximális tartama az első adattovábbítási határidőt követő két év.
II. MELLÉKLET
KÖRNYEZETVÉDELMI VONATKOZÁSÚ ADÓK MODULJA, GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEK SZERINT
1. szakasz
CÉLKITŰZÉSEK
A környezetvédelmi vonatkozású adókkal kapcsolatos statisztikák az ESA 95 szerint bejelentett adatokkal teljes mértékben összeegyeztethető módon, az adókat fizető szervezetek szemszögéből rögzítik és mutatják be az adatokat. Gazdasági tevékenységek szerint rögzítik a nemzetgazdaságok környezetvédelmi vonatkozású adókból származó bevételeit. A gazdasági tevékenységek magukban foglalják a termelést és a fogyasztást is.
Ez a melléklet meghatározza a tagállamok által a környezetvédelmi vonatkozású adókból származó bevételekre vonatkozóan gazdasági tevékenységek szerint gyűjtendő, összeállítandó, továbbítandó és értékelendő adatokat.
A környezetvédelmi vonatkozású adókkal kapcsolatos statisztikák közvetlenül felhasználhatják az adókra vonatkozó statisztikákat és a kormányzati pénzügyi statisztikákat, de megvannak az előnyei annak is, ha az ESA 95 értelmében az adókra vonatkozóan bejelentett adatokat használják, amennyiben ez lehetséges.
A környezetvédelmi vonatkozású adókkal kapcsolatos statisztikák az adókivetéssel és -bevallással megállapított összegeken vagy időkülönbözettel korrigált készpénzbevételeken alapulnak; ezzel biztosítható az ESA 95-tel való összhang és javítható a nemzetközi összehasonlíthatóság.
Az ESA 95 arról is tartalmaz adatokat, hogy az adókat mely iparágak vagy ágazatok fizetik. Az adókra vonatkozóan az ESA 95 keretében bejelentett információk az intézményi ágazati számlákban, valamint a forrásfelhasználás táblákban találhatók.
2. szakasz
LEFEDETTSÉG
A környezetvédelmi vonatkozású adók rendszerhatára ugyanolyan, mint az ESA 95 esetében, és kötelező, viszonzatlan, készpénzben vagy természetben teljesítendő befizetésekből állnak, amelyeket a kormányzat vagy az Unió intézményei vetnek ki.
A környezetvédelmi vonatkozású adók a következő ESA 95 kategóriákba tartoznak:
3. szakasz
MUTATÓK JEGYZÉKE
A tagállamoknak a környezetvédelmi vonatkozású adókról a következő mutatók szerint kell statisztikákat készíteniük:
A tagállamoknak külön mutatóként kell jelenteniük az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében való részvételükkel összefüggő, az európai számlarendszerben nyilvántartott kormányzati adóbevételeket is.
A tagállamoknak külön mutatóként kell jelenteniük azokat az egyéb, környezetvédelemmel kapcsolatos adókat is, amelyeket az összes energia-, közlekedési, szennyezési vagy erőforrásadóba beszámítottak, és amelyeket a tüzelőanyagok széntartalmára vetnek ki (egyéb CO2-adók).
Minden adatot nemzeti valutában, millió egységben kell megadni.
4. szakasz
ELSŐ REFERENCIAÉV, GYAKORISÁG ÉS TOVÁBBÍTÁSI HATÁRIDŐK
1. A statisztikát évente kell összeállítani és továbbítani.
2. A statisztikát a tárgyév végétől számított 16 hónapon belül kell továbbítani. Ez a 2020-as referenciaévtől alkalmazandó.
3. Annak érdekében, hogy eleget tegyen a felhasználók teljes és időszerű adatok iránti igényeinek, és amint országonként elegendő adat áll rendelkezésre, a Bizottság (Eurostat) e modul fő összesített adatai tekintetében becsléseket készít az EU-27-re vonatkozóan. A Bizottság (Eurostat) minden lehetséges esetben becsléseket készít és tesz közzé a tagállamok által a 2. pontban meghatározott határidőn belül nem továbbított adatokra vonatkozóan.
4. Az első referenciaév 2020.
5. Az adatoknak a Bizottság részére történő minden továbbításakor a tagállamoknak az n–4., n–3., n–2., n–1. és n. évekről kell éves adatokat szolgáltatniuk, ahol n a referenciaévet jelenti. A tagállamok a 2016-es évet megelőző évekre vonatkozó bármely rendelkezésre álló adatot megküldhetnek.
5. szakasz
ADATSZOLGÁLTATÁSI TÁBLÁZATOK
A 3. szakaszban említett minden mutató tekintetében az adatokat az adókat fizető szervezetek szemszögéből kell megadni.
A termelők vonatkozásában az adatokat a gazdasági tevékenységek hierarchikus osztályozása szerinti bontásban kell megadni, a NACE Rev.2 alkalmazásával (A*64 aggregációs szint, az ESA 95-ben meghatározottak szerint).
A fogyasztók vonatkozásában a következőkről kell adatokat szolgáltatni:
Amennyiben az adót a fenti tevékenységi csoportok közül egyhez sem lehet hozzárendelni, az adatokat máshova nem soroltként kell megadni.
6. szakasz
AZ ÁTMENETI IDŐSZAKOK MAXIMÁLIS TARTAMA
E melléklet rendelkezéseinek végrehajtása tekintetében az átmeneti időszak maximális tartama az első adattovábbítási határidőt követő két év.
III. MELLÉKLET
A GAZDASÁGI SZINTŰ ANYAGÁRAMLÁS-SZÁMLÁK MODULJA
1. szakasz
CÉLKITŰZÉSEK
A gazdasági szintű anyagáramlás-számlák a levegő és a víz áramlásai kivételével minden szilárd, gáz-halmazállapotú és folyékony anyagot lefednek, ezeket tömegegység/évben mérve. A nemzeti számlák rendszeréhez hasonlóan a gazdasági szintű anyagáramlás-számlák két fő célt szolgálnak. A részletezett anyagáramlások számos elemző tanulmány számára jelentenek gazdag empirikus adatbázist. Ezeket emellett különböző, egész gazdaságra vetített anyagáramlási mutatók összeállítására is használják a nemzetgazdaságok számára.
Ez a melléklet meghatározza a tagállamok által a gazdasági szintű anyagáramlás-számlák vonatkozásában gyűjtendő, összeállítandó, továbbítandó és értékelendő adatokat.
2. szakasz
LEFEDETTSÉG
Az állományok és a folyamatok megkülönböztetése az anyagáramlási rendszer fontos alapelve. A folyamat általában véve olyan változó, amely mennyiséget mér időtartamonként, míg az állomány olyan változó, amely egy bizonyos időpontban méri a mennyiséget. A gazdasági szintű anyagáramlás-számlák a folyamat elvét követik. Ezek a számlák az anyaginput és -output áramlását és az állomány változását mérik a gazdaságban, tömegegység/évben.
A gazdasági szintű anyagáramlás-számlák megfelelnek a nemzeti számlák rendszere elveinek, köztük a rezidens elvnek. Lefedik a nemzetgazdaság összes rezidens egységének tevékenységéhez kapcsolódó anyagáramlásokat, az egységek földrajzi elhelyezkedésétől függetlenül.
A gazdasági szintű anyagáramlás-számlák vonatkozásában a rendszerhatárokon átnyúló anyagáramlások két típusa bír jelentőséggel:
Anyagáramlások a nemzetgazdaság és természetes környezete között. Ezeket az anyagoknak (nyers, finomítatlan vagy szűz) a természetes környezetből való kitermelése és a (gyakran maradványnak nevezett) anyagoknak az oda való kiürítése alkotja.
Anyagáramlások a nemzetgazdaság és a világgazdaság többi része között. Ez az importokat és exportokat foglalja magában.
A gazdasági szintű anyagáramlás-számlákba beletartozik minden olyan áramlás, amely ezeken a rendszerhatárokon átlép, csakúgy, mint a nem természeti jellegű állományok kiegészítései. A gazdaságon belüli egyéb anyagáramlások nem jelennek meg a gazdasági szintű anyagáramlás-számlákban. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági szintű anyagáramlás-számlák a nemzetgazdaságot annak teljességében kezelik, és nem írják le pl. a termékek iparágak közti átadását. Szintén nem tartoznak ide a természetes környezeten belüli természetes áramlások.
3. szakasz
MUTATÓK JEGYZÉKE
A tagállamoknak adott esetben az 5. szakaszban felsorolt mutatókra vonatkozóan statisztikákat kell készíteniük a gazdasági szintű anyagáramlás-számlák vonatkozásában.
1. A belföldi kitermelés (a levegő és a víz kivételével) a szilárd, folyékony és gáz-halmazállapotú anyagok azon éves mennyiségét jelenti, amelyet a gazdaságba történő bevitel céljából a természetes környezetből kitermelnek.
2. A fizikai importok és fizikai exportok az összes importált vagy exportált árut jelentik tömegegységben. Az árupiaci termékek csoportjába a termékek a feldolgozás minden szakaszában beletartoznak, a nyers termékektől a kész termékekig.
4. szakasz
ELSŐ REFERENCIAÉV, GYAKORISÁG ÉS TOVÁBBÍTÁSI HATÁRIDŐK
1. A statisztikát évente kell összeállítani és továbbítani.
2. A statisztikát a referenciaév végétől számított 16 hónapon belül kell továbbítani. Ez a 2021-es referenciaévtől alkalmazandó.
3. Annak érdekében, hogy eleget tegyen a felhasználók teljes és időszerű adatok iránti igényeinek, és amint országonként elegendő adat áll rendelkezésre, a Bizottság (Eurostat) e modul fő összesített adatai tekintetében becsléseket készít az EU-27-re vonatkozóan. A Bizottság (Eurostat) minden lehetséges esetben becsléseket készít és tesz közzé a tagállamok által a 2. pontban meghatározott határidőn belül nem továbbított adatokra vonatkozóan.
4. Az első referenciaév 2021.
5. Az adatoknak a Bizottság részére történő minden továbbításakor a tagállamoknak az n–4., n–3., n–2., n–1. és n. évekről kell éves adatokat szolgáltatniuk, ahol n a referenciaévet jelenti. A tagállamok a 2017-es évet megelőző évekre vonatkozó bármely rendelkezésre álló adatot megküldhetnek.
5. szakasz
ADATSZOLGÁLTATÁSI TÁBLÁZATOK
Az adatokat tömegegységben kifejezve, a következő táblázatokban felsorolt mutatókra vonatkozóan kell szolgáltatni.
A. táblázat – Belföldi kitermelés
Biomassza
Termények (a takarmánycélú növények kivételével)
Gabonafélék
Gyökerek és gumók
Cukortartalmú növények
Hüvelyesek
Diófélék
Olajnövények
Zöldségfélék
Gyümölcsfélék
Rostok
Máshova nem sorolt, egyéb termények (a takarmánycélú növények kivételével)
Növényi maradékok (felhasznált), takarmánycélú növények és legelt biomassza
Növényi maradékok (felhasznált)
Szalma
Egyéb növényi maradékok (cukor- és takarmányrépa levele stb.)
Takarmánycélú növények és legelt biomassza
Takarmánycélú növények (ideértve a legelőről betakarított biomasszát)
Legelt biomassza
Fa
Faanyag (ipari gömbfa)
Tűzifa és egyéb kitermelt anyag
Vadon élő halak kifogása, vízinövények és víziállatok, vadászat és gyűjtögetés
Vadon élő halak kifogása
Minden egyéb víziállat és vízinövény
Vadászat és gyűjtögetés
Fémtartalmú ércek
Vas
Nemvasfém
Réz
Nikkel
Ólom
Cink
Ón
Arany, ezüst, platina és más nemesfémek
Bauxit és egyéb alumínium
Urán és tórium
Egyéb nemvasfém
Nemfém ásványok
Márvány, gránit, homokkő, porfír, bazalt, egyéb építőkő vagy díszítőkő (a pala kivételével)
Kréta és dolomit
Pala
Vegyi és trágyázásra alkalmas ásványok
Só
Mészkő és gipsz
Agyag és kaolin
Homok és kavics
Máshova nem sorolt egyéb nemfém ásványok
Kiásott földes anyagok (a talajt is ideértve), csak ha felhasználják (fakultatív adatszolgáltatás)
Fosszilis energiaforrások/-hordozók
Szén és egyéb szilárd energiaforrások/-hordozók
Lignit (barnaszén)
Feketeszén
Olajpala és olajhomok
Tőzeg
Folyékony és gáz-halmazállapotú energiaforrások/-hordozók
Nyersolaj, kondenzátumok és földgázkondenzátumok (NGL)
Földgáz
B táblázat (Import – Összkereskedelem) és D táblázat (Export – Összkereskedelem)
Biomassza
Termények (a takarmánycélú növények kivételével)
Gabonafélék
Gyökerek és gumók
Cukortartalmú növények
Hüvelyesek
Diófélék
Olajnövények
Zöldségfélék
Gyümölcsfélék
Rostok
Máshova nem sorolt, egyéb termények (a takarmánycélú növények kivételével)
Növényi maradékok (felhasznált), takarmánycélú növények és legelt biomassza
Növényi maradékok (felhasznált)
Szalma
Egyéb növényi maradékok (cukor- és takarmányrépa levele stb.)
Takarmánycélú növények és legelt biomassza
Takarmánycélú növények (ideértve a legelőről betakarított biomasszát)
Fa
Faanyag (ipari gömbfa)
Tűzifa és egyéb kitermelt anyag
Vadon élő halak kifogása, vízinövények és víziállatok, vadászat és gyűjtögetés
Vadon élő halak kifogása
Minden egyéb víziállat és vízinövény
Élő állatok és állati termékek (kivéve vadon élő halak, vízinövények és állatok, vadászott és begyűjtött állatok)
Élő állatok (kivéve vadon élő halak, vízinövények és állatok, vadászott és begyűjtött állatok)
Hús és húskészítmények
Tejtermékek, madártojás és méz
Egyéb állati eredetű termékek (állati rostok, állatbőrök, bundák, bőr stb.)
Főként biomassza-eredetű termékek
Fémtartalmú ércek
Vas
Nemvasfém
Réz
Nikkel
Ólom
Cink
Ón
Arany, ezüst, platina és más nemesfémek
Bauxit és egyéb alumínium
Urán és tórium
Egyéb nemvasfém
Főként fémeredetű termékek
Nemfém ásványok
Márvány, gránit, homokkő, porfír, bazalt, egyéb építőkő vagy díszítőkő (a pala kivételével)
Kréta és dolomit
Pala
Vegyi és trágyázásra alkalmas ásványok
Só
Mészkő és gipsz
Agyag és kaolin
Homok és kavics
Máshova nem sorolt egyéb nemfém ásványok
Főként nemfémásvány-eredetű termékek
Fosszilis energiaforrások/-hordozók
Szén és egyéb szilárd energiaforrások/-hordozók
Lignit (barnaszén)
Feketeszén
Olajpala és olajhomok
Tőzeg
Folyékony és gáz-halmazállapotú energiaforrások/-hordozók
Nyersolaj, kondenzátumok és földgázkondenzátumok (NGL)
Földgáz
Vásárolt üzemanyag (Import: rezidens egységek által külföldön; Export: nem rezidens egységek által belföldön)
Szárazföldi közlekedési üzemanyag
Vízi közlekedési üzemanyag
Légi közlekedési üzemanyag
Főként fosszilisenergia-termékekből származó termékek
Egyéb termékek
Végső kezelésre és ártalmatlanításra szánt hulladék
6. szakasz
AZ ÁTMENETI IDŐSZAKOK MAXIMÁLIS TARTAMA
E melléklet rendelkezéseinek végrehajtása tekintetében az átmeneti időszak maximális tartama az első adattovábbítási határidőt követő két év.
IV. MELLÉKLET
A KÖRNYEZETVÉDELMI KIADÁSI SZÁMLÁK MODULJA
1. szakasz
CÉLKITŰZÉSEK
A környezetvédelmi kiadási számlák a környezetvédelmi kiadásokra, vagyis a rezidens egységek által környezetvédelemre fordított gazdasági erőforrásokra vonatkozó adatokat az integrált nemzeti számlák európai rendszerével (ESA) kompatibilis módon mutatják be. A számlák lehetővé teszik a környezetvédelmi kiadások összesítését, amelyek meghatározása: a rezidens egységek által felhasznált környezetvédelmi szolgáltatásoknak, a környezetvédelmi tevékenységek bruttó állóeszköz-felhalmozásának, valamint a környezetvédelmi transzfereknek (amelyek nem az előző tételek ellentételezései) az összege a külföld által finanszírozott összeggel csökkentve.
A környezetvédelmi kiadási számlákhoz a nemzeti számlákon már meglevő információt kell felhasználni (termelési és jövedelemtermelési számlák; NACE szerinti bruttó állóeszköz-felhalmozás, forrás-felhasználás táblák; a kormányzati funkciók osztályozásán alapuló adatok), vállalkozások szerkezeti statisztikái, gazdasági szervezetek regisztere és egyéb források.
Ez a melléklet meghatározza azokat az adatokat, amelyeket a tagállamoknak a környezetvédelmi kiadásokra vonatkozó számlák céljaira gyűjteniük, összeállítaniuk, továbbítaniuk és értékelniük kell.
2. szakasz
LEFEDETTSÉG
A környezetvédelmi kiadási számlák rendszerhatára ugyanaz, mint az ESA esetében, továbbá az elsődleges, másodlagos és kiegészítő tevékenységekre vonatkozó környezetvédelmi kiadásokat mutatja ki. Az alábbi szektorokat fedik le:
3. szakasz
MUTATÓK JEGYZÉKE
A tagállamok a környezetvédelmi kiadási számlákat az alábbi mutatók alapján állítják elő, amelyek meghatározására az ESA-val összhangban került sor:
Minden adatot nemzeti valutában, millió egységben kell megadni.
4. szakasz
ELSŐ REFERENCIAÉV, GYAKORISÁG ÉS TOVÁBBÍTÁSI HATÁRIDŐK
1. A statisztikát évente kell összeállítani és továbbítani.
2. A statisztikát a referenciaév végétől számított 24 hónapon belül kell továbbítani. Ez a 2020-as referenciaévtől alkalmazandó.
3. Annak érdekében, hogy eleget tegyen a felhasználók teljes és időszerű adatok iránti igényeinek, és amint országonként elegendő adat áll rendelkezésre, a Bizottság (Eurostat) e modul fő összesített adatai tekintetében becsléseket készít az EU-28-re vonatkozóan. A Bizottság (Eurostat) minden lehetséges esetben becsléseket készít és tesz közzé a tagállamok által a 2. pontban meghatározott határidőn belül nem továbbított adatokra vonatkozóan.
4. Az első referenciaév 2020.
5. Az adatoknak a Bizottság részére történő minden továbbításakor a tagállamoknak az n–2., n–1. és n. évekről kell éves adatokat szolgáltatniuk, ahol n a referenciaévet jelenti. A tagállamok a 2018-as évet megelőző évekre vonatkozó bármely rendelkezésre álló adatot megküldhetnek.
5. szakasz
ADATSZOLGÁLTATÁSI TÁBLÁZATOK
1. A 3. szakaszban említett mutatókra vonatkozóan az adatokat az alábbi bontásban kell megadni:
Azoknak a tagállamoknak, amelyekben a forgalom teljes összege vagy a foglalkoztatottak száma egy vagy több ilyen NACE-bontásban az uniós összérték kevesebb mint 1 %-át teszi ki, nem kell adatokat szolgáltatniuk az említett NACE-bontásokra vonatkozóan.
2. Az 1. pontban említett CEPA-osztályok a következők:
6. szakasz
AZ ÁTMENETI IDŐSZAKOK MAXIMÁLIS TARTAMA
E melléklet rendelkezéseinek végrehajtása tekintetében az átmeneti időszak maximális tartama az első adattovábbítási határidőt követő két év.
V. MELLÉKLET
A KÖRNYEZETI ÁRUK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK MODULJA
1. szakasz
CÉLKITŰZÉSEK
A környezeti áruk és szolgáltatások statisztikája a nemzetgazdaság környezetvédelmi termékeket előállító termelési tevékenységeinek adatait rögzíti és mutatja be az ESA szerint bejelentett adatokkal összeegyeztethető módon.
A környezeti áruk és szolgáltatások ágazata számláinál fel kellene használni a nemzeti számlákból, a vállalkozások szerkezeti statisztikáiból, a gazdasági szervezetek regiszteréből és egyéb forrásokból nyert információkat.
Ez a melléklet meghatározza a tagállamok által a környezeti áruk és szolgáltatások vonatkozásában gyűjtendő, összeállítandó, továbbítandó és értékelendő adatokat.
2. szakasz
LEFEDETTSÉG
A környezeti áruk és szolgáltatások rendszerhatára ugyanaz, mint az ESA esetében, és a termelés határán belül létrehozott valamennyi környezeti áruból és szolgáltatásból áll. Az ESA meghatározása szerint a termelés olyan termék-előállítási vagy szolgáltatásnyújtási tevékenység, amely egy intézményi egység ellenőrzése és felelőssége alatt valósul meg munkaerő-, tőke-, termék- és szolgáltatásráfordítások felhasználásával.
A környezeti áruk és szolgáltatások az alábbi kategóriákba oszthatók: környezetspecifikus szolgáltatások, kizárólag környezeti célú termékek (kapcsolódó termékek), módosított áruk és környezettechnológiák.
3. szakasz
MUTATÓK JEGYZÉKE
A tagállamoknak a környezeti áruk és szolgáltatások ágazatáról a következő mutatók szerint kell statisztikákat készíteniük:
Minden adatot nemzeti valutában, millió egységben kell megadni, a „foglalkoztatottság” mutatója kivételével, amelyre vonatkozóan az adatszolgáltatás egysége a „teljes munkaidős egyenérték”.
4. szakasz
ELSŐ REFERENCIAÉV, GYAKORISÁG ÉS TOVÁBBÍTÁSI HATÁRIDŐK
1. A statisztikát évente kell összeállítani és továbbítani.
2. A statisztikát a referenciaév végétől számított 22 hónapon belül kell továbbítani. Ez a 2020-as referenciaévtől alkalmazandó.
3. Annak érdekében, hogy eleget tegyen a felhasználók teljes és időszerű adatok iránti igényeinek, és amint országonként elegendő adat áll rendelkezésre, a Bizottság (Eurostat) e modul fő összesített adatai tekintetében becsléseket készít az EU-28-re vonatkozóan. A Bizottság (Eurostat) minden lehetséges esetben becsléseket készít és tesz közzé a tagállamok által a 2. pontban meghatározott határidőn belül nem továbbított adatokra vonatkozóan.
4. Az első referenciaév 2020.
5. Az adatoknak a Bizottság részére történő minden továbbításakor a tagállamoknak az n–2., n–1. és n. évekről kell éves adatokat szolgáltatniuk, ahol n a referenciaévet jelenti. A tagállamok a 2018-as évet megelőző évekre vonatkozó bármely rendelkezésre álló adatot megküldhetnek.
5. szakasz
ADATSZOLGÁLTATÁSI TÁBLÁZATOK
1. A 3. szakaszban említett mutatókra vonatkozóan az adatokat az alábbi kombinált osztályozásban kell megadni:
2. Az 1. pontban említett CEPA osztályok a IV. mellékletben találhatók. Az 1. pontban említett CReMA osztályok az alábbiak:
6. szakasz
AZ ÁTMENETI IDŐSZAKOK MAXIMÁLIS TARTAMA
E melléklet rendelkezéseinek végrehajtása tekintetében az átmeneti időszak maximális tartama az első adattovábbítási határidőt követő két év.
VI. MELLÉKLET
A FIZIKAI ENERGIAÁRAMLÁSI SZÁMLÁK MODULJA
1. szakasz
CÉLKITŰZÉSEK
A fizikai energiaáramlási számlák a terajoule-ban kifejezett energia fizikai áramlására vonatkozó adatokat tüntetnek fel a nemzeti számlák európai rendszerében (ESA) teljes mértékben összehangolt módon. A fizikai energiaáramlás-számlák rögzítik az energiaadatokat a nemzetgazdaságok rezidens egységeinek gazdasági tevékenységére vonatkozóan a gazdasági tevékenység szerinti bontásban. Ezek a számlák a természetes energiabevitelek, energetikai termékek és veszteségenergiák forrását és felhasználását mutatják be. A gazdasági tevékenységek magukban foglalják a termelést, fogyasztást és felhalmozást.
Ez a melléklet meghatározza a fizikai energiaáramlási számlák vonatkozásában a tagállamok által gyűjtendő, összeállítandó, továbbítandó és értékelendő adatokat.
2. szakasz
LEFEDETTSÉG
A fizikai energiaáramlási számlák rendszerhatára ugyanolyan, mint az ESA esetében, és szintén a rezidens elven alapulnak.
Az ESA alapján egy egység akkor tekinthető egy ország rezidens egységének, ha gazdasági érdekeltségének központja az adott ország gazdasági területén van – azaz ha hosszabb ideig (legalább egy évig) gazdasági tevékenységet folytat az adott ország gazdasági területén.
A fizikai energiaáramlási számlák az összes rezidens egység tevékenységéből eredő fizikai energiaáramlást rögzítik, tekintet nélkül arra, hogy az áramlásokra földrajzilag ténylegesen hol kerül sor.
A fizikai energiaáramlási számlák az energiának a környezetből a gazdaságba, a gazdaságból vissza a környezetbe történő, valamint a gazdaságon belüli fizikai áramlását rögzítik.
3. szakasz
MUTATÓK JEGYZÉKE
A tagállamoknak a fizikai energiaáramlási számlákat a következő mutatók szerint kell elkészíteniük:
természetes energiaforrások;
energetikai termékek;
energiamaradványok;
Valamennyi adatot terajoule-ban kell megadni.
4. szakasz
ELSŐ REFERENCIAÉV, GYAKORISÁG ÉS TOVÁBBÍTÁSI HATÁRIDŐK
1. A statisztikákat évente kell összeállítani és továbbítani.
2. A statisztikákat a referenciaév végétől számított 21 hónapon belül kell továbbítani.
3. Annak érdekében, hogy eleget tegyen a felhasználók teljes és időszerű adatok iránti igényeinek, és amint országonként elegendő adat áll rendelkezésre, a Bizottság (Eurostat) e modul fő összesített adatai tekintetében becsléseket készít az EU-28-ra vonatkozóan. A Bizottság (Eurostat) – amikor csak lehetséges – becsléseket készít és tesz közzé a tagállamok által a 2. pontban meghatározott határidőn belül nem továbbított adatokra vonatkozóan.
4. Az első referenciaév 2015.
5. Az adatok első továbbításakor a tagállamoknak a 2014-től az első referenciaévig terjedő éves adatokat is közölniük kell.
6. Az adatoknak a Bizottság részére történő minden következő továbbításakor a tagállamoknak az n–2., n–1. és n. évekről kell éves adatokat szolgáltatniuk, ahol n a referenciaévet jelenti. A tagállamok a 2014-es évet megelőző évekre vonatkozó bármely rendelkezésre álló adatot megküldhetnek.
5. szakasz
ADATSZOLGÁLTATÁSI TÁBLÁZATOK
1. A 3. szakaszban említett mutatókra vonatkozóan az alábbi – fizikai egységekben mért – adatokat kell megadni:
2. A forrástáblának és az energiaáramlások felhasználástábláinak (ideértve a kibocsátással járó áramlásokat) formátuma – a sorokat és oszlopokat tekintetve – megegyezik.
3. Az oszlopok a fizikai áramlások eredetét (forrását) vagy rendeltetését (felhasználását) jelölik. Az oszlopok öt kategóriába vannak csoportosítva:
4. A sorok a fizikai áramlás típusát írják le a 3. szakasz első franciabekezdésének osztályozása szerint.
5. A természetes energiaforrások, energetikai termékek és energiamaradványok osztályozása az alábbiak szerint:
6. A rezidens elv mutatójának „átkonvertálása” a területalapú mutatónak az egész nemzetgazdaságra vonatkozóan történik (nincs iparágak szerinti bontás) és az alábbi módon lehet kiszámítani:
a rezidens egységek összes energiafelhasználása:
a rezidens egységek energiafelhasználása külföldön
a nem rezidensek energiafelhasználása az adott ország területén
statisztikai különbségek
bruttó belföldi energiafelhasználás (területalapú)
6. szakasz
AZ ÁTMENETI IDŐSZAKOK MAXIMÁLIS TARTAMA
E melléklet rendelkezéseinek végrehajtása tekintetében az átmeneti időszak maximális tartama az első adattovábbítási határidőt követő két év.
( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. október 22-i 1099/2008/EK rendelete az energiastatisztikáról (HL L 304., 2008.11.14., 1. o.).
( 2 ) Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC)
( 3 ) Egyezmény a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről (CLRTAP).