FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA
Az ismertetés napja: 2024. június 13. ( 1 )
C‑242/23. sz. ügy
Tecno*37
kontra
Ministero dello Sviluppo Economico,
Camera di Commercio Industria Artigianato e Agricoltura di Bologna;
a FIMAA – Federazione Italiana Mediatori Agenti D’Affari
részvételével
(a Consiglio di Stato [államtanács, Olaszország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
„Előzetes döntéshozatal – A szolgáltatásnyújtás szabadsága – 2005/36/EK irányelv – Az 59. cikk (3) bekezdése – 2006/123/EK irányelv – 25. cikk – Több ágazatot átfogó tevékenységek – Az ingatlanközvetítők számára a társasházkezelői tevékenység üzletszerű végzését általánosságban tiltó nemzeti szabályozás – A 2005/36 irányelv és a 2006/123 irányelv közötti összhang – A 2006/123 irányelv 3. cikke – Összeegyeztethetetlenség az uniós jog más rendelkezéseivel – Hiány – A 2006/123 irányelv alkalmazhatósága – Közérdeken alapuló kényszerítő indokok – Arányosság”
|
1. |
A Consiglio di Stato (államtanács, Olaszország) a Bíróság elé terjeszti a „mediazione immobiliare” (ingatlanközvetítési) és az „amministrazione di condominio” (társasházkezelési) tevékenység párhuzamos és hivatásszerű folytatására vonatkozó tilalomnak az uniós joggal való összeegyeztethetőségével kapcsolatos kételyeit. |
|
2. |
A kérdést előterjesztő bíróság különösen a 2005/36/EK irányelv ( 2 ) 59. cikke (3) bekezdésének, a 2006/123/EK irányelv ( 3 ) 25. cikke és az EUMSZ 49. cikk értelmezését kéri. |
I. Jogi háttér
A. Az uniós jog
1. A 2005/36 irányelv
|
3. |
Az 1. cikk („Cél”) így rendelkezik: „Ez az irányelv megállapítja azokat a szabályokat, amelyek szerint az a tagállam, amely a területén egy szabályozott szakma gyakorlásának megkezdését, illetve gyakorlását ahhoz köti, hogy az érintett személy egy adott szakmai képesítéssel rendelkezzen (a továbbiakban: fogadó tagállam), az adott szakma gyakorlásának megkezdése és gyakorlása érdekében el kell, hogy ismerje azokat a szakmai képesítéseket, amelyeket egy vagy több más tagállamban (a továbbiakban: saját tagállam) szereztek, és amelyek feljogosítják az adott képesítéssel rendelkező személyt a fogadó tagállam területén ugyanazon szakma gyakorlására. […].” |
|
4. |
A 2. cikk („Hatály”) szövege a következő: „(1) Ezt az irányelvet a tagállamok minden olyan állampolgárára alkalmazni kell, aki önálló vállalkozóként vagy munkavállalóként, beleértve a szabadfoglalkozásúakat, egy attól eltérő tagállamban kíván egy szabályozott szakmát gyakorolni, mint amelyben szakmai képesítését szerezte. […].” |
|
5. |
A 4. cikk („Az elismerés joghatásai”) kimondja: „(1) A szakmai képesítésnek a fogadó tagállam általi elismerése révén a jogosultak a fogadó tagállamban megkezdhetik annak a szakmának a gyakorlását, amelyre vonatkozóan a saját tagállamukban képzettséggel rendelkeznek, és ezt a szakmát a fogadó tagállamban ugyanolyan feltételek mellett gyakorolhatják, mint a fogadó tagállam állampolgárai. […].” |
|
6. |
Az 59. cikk („Átláthatóság”) értelmében: „[…] (3) A tagállamok megvizsgálják, hogy a jogrendszerükben foglalt olyan követelmények, amelyek egy adott képesítés birtokosa számára korlátozzák a szakma gyakorlásának megkezdését vagy a szakma gyakorlását, ideértve a szakmai címek használatát és az ilyen címeken gyakorolt szakmai tevékenységeket (e cikk további részében: »a követelmények«), összhangban vannak‑e a következő elvekkel:
[…].” |
2. A 2006/123 irányelv
|
7. |
A 3. cikk („A közösségi jog egyéb rendelkezéseivel való kapcsolat”) értelmében: „(1) Ha ezen irányelv rendelkezései más közösségi jogi aktus olyan rendelkezésével ütköznek, amelyek egy adott szolgáltatási tevékenység nyújtására való jogosultságnak vagy gyakorlásának meghatározott kérdéseit szabályozzák adott területeken vagy szakmákban, akkor az adott területek és szakmák vonatkozásában a más közösségi jogi aktus rendelkezései érvényesek és alkalmazandók. […].” |
|
8. |
A 4. cikk („Fogalommeghatározások”) így szól: „[…]
[…].” |
|
9. |
A 25. cikk („Több ágazatot átfogó tevékenységek”) elrendeli: „(1) A tagállamok biztosítják, hogy a szolgáltatókra ne vonatkozzanak olyan követelmények, amelyek egy adott konkrét tevékenység kizárólagos folytatására kötelezik őket, vagy amelyek különböző tevékenységek közös vagy partneri keretek között történő folytatását korlátozzák. Ilyen követelmények azonban vonatkozhatnak a következő szolgáltatókra:
[…].” |
B. Az olasz jog
1. A Codice civile (polgári törvénykönyv)
|
10. |
A társasházaknak szentelt fejezeten belül:
|
2. A 39/1989. sz. törvény ( 4 )
|
11. |
Az 5. cikk 3. bekezdése kimondja: „3. A közvetítési tevékenységgel összeegyeztethetetlen az annak végzésével érintett termékterülethez tartozó javak üzletszerű gyártása, értékesítése, képviselete vagy népszerűsítése, illetve az ilyen vállalkozás alkalmazottjának minősége, valamint a közvetítési tevékenység végzésével érintett termékterülethez tartozó, állami szervezet alkalmazottjaként vagy a 2010. március 26‑i 59. sz. felhatalmazáson alapuló törvényerejű rendelet 4. cikkében meghatározott pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások alkalmazottjaként vagy munkatársaként végzett tevékenység, illetve a szellemi foglalkozások és azok egyébként összeférhetetlenségi helyzetekben történő folytatása.” |
II. A tényállás, az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
|
12. |
Egy egyéni vállalkozó (természetes személy) Tecno*37 néven 1988 óta egyidejűleg végez társasházkezelési és ingatlanközvetítési tevékenységet. |
|
13. |
A gazdaságfejlesztési minisztérium 2020. március 17‑én egy bejelentés nyomán felkérte a Camera di Commercio, Industria, Artigianato e Agricoltura di Bologna‑t (bolognai kereskedelmi, ipari, kézműipari és mezőgazdasági kamara, Olaszország; a továbbiakban: CCIAA) a Tecno*37 esetleges összeegyeztethetetlenségi vagy összeférhetetlenségi helyzete kapcsán való fellépésre. ( 5 ) |
|
14. |
Az eljárás megindítását követően ( 6 ) a CCIAA úgy ítélte meg, hogy a Tecno*37 által társasházkezelőként végzett tevékenység nem szórványos és alkalmi, hanem szakmai jellegű és jellegzetesen üzleti. Mivel a Tecno*37 egyúttal ingatlanközvetítő is, a CCIAA a 39/1989. sz. törvény 5. cikkének (3) bekezdése értelmében összeegyeztethetetlen helyzet fennállását állapította meg. |
|
15. |
A CCIAA 2020. november 11‑én határozott: i) a Repertorio economico amministrativo‑ban (REA; adóügyi közigazgatási nyilvántartás) a Tecno*37 egyéni vállalkozás társasházkezelési tevékenységet végző társaságként való bejegyzéséről; ii) a Tecno*37 számára az ingatlanközvetítési tevékenység folytatásának megtiltásáról; és iii) a REA‑ban a Tecno*37 ingatlanközvetítői tevékenysége befejezésének bejegyzéséről. |
|
16. |
A Tecno*37 keresetet indított e határozat ellen a Tribunale Amministrativo Regionale per l’Emilia‑Romagn (Emilia Romagna tartomány közigazgatási bírósága, Olaszország) előtt, amely e keresetet 7/2022. sz. ítéletével elutasította. ( 7 ) |
|
17. |
A Tecno*37 az elsőfokú ítéletet megtámadta a Consiglio di Stato (államtanács) előtt. Elsősorban azt állítja, hogy az ingatlanközvetítői és a társasházkezelői tevékenység egyidejű folytatására vonatkozó általános tilalom az uniós jogba ütközik. |
|
18. |
E körülmények között a Consiglio di Stato (államtanács) három kérdést terjesztett a Bíróság elé előzetes döntéshozatalra, amelyek közül az utolsó kettőt az alábbiakban ismertetem:
|
III. A Bíróság előtti eljárás
|
19. |
Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem 2023. április 18‑án érkezett a Bírósághoz. |
|
20. |
A Tecno*37, a CCIAA, a cseh, az ír és az olasz kormány, valamint az Európai Bizottság írásbeli észrevételeket nyújtott be. (A cseh kormány kivételével) e felek mindegyike, továbbá a Federazione Italiana Mediatori Agenti D’Affari (FIMAA) és a francia kormány vett részt a 2024. április 9‑i tárgyaláson. |
|
21. |
A Bíróság kérésére a jelen indítvány az előzetes döntéshozatalra előterjesztett utolsó két kérdésre korlátozódik. |
IV. Értékelés
A. Előzetes észrevételek
1. A nemzeti jogszabályok tartalma
|
22. |
Az olasz jog nagyon tág megfogalmazással mondja ki, hogy a közvetítési tevékenységgel „összeegyeztethetetlen az annak végzésével érintett termékterülethez tartozó javak üzletszerű gyártása, értékesítése, képviselete vagy népszerűsítése.” |
|
23. |
A „közvetítési tevékenység” kategóriája magában foglalja az ingatlanközvetítést. Következésképpen az ingatlanközvetítő nem végezhet egyidejűleg társasházkezelést, mivel ez utóbbi magában foglalja az érintett termékterülethez tartozó javak képviseletét is. ( 8 ) |
|
24. |
A kérdést előterjesztő bíróság szerint a 39/1989. sz. törvény 5. cikkének (3) bekezdése „a fogyasztóvédelmet olyan feltétel bevezetésével biztosítja, ami kivédi a közvetítő és a közvetítés tárgya közötti tényleges érdekellentétet. […] Az összeegyeztethetetlenség […] tiltja az egyidejűleg közvetítőként (aki a polgári törvénykönyv meghatározásában a felektől egyenlő távolságra lévő személy) és félként (anyagi értelemben a közvetítői tevékenység tárgyát képező javak vagy szolgáltatások gyártójaként vagy kereskedőjeként; illetve alaki értelemben e javak ügynökeként vagy képviselőjeként) való fellépést. Az összeegyeztethetetlenség mindenesetre a vállalkozói tevékenységekre korlátozódik.” ( 9 ) |
2. A 2005/36 irányelv alkalmazása
|
25. |
A kérdést előterjesztő bíróság a 2005/36 irányelv 59. cikke (3) bekezdésének értelmezését kéri a Bíróságtól. E rendelkezés szerint a tagállamok megvizsgálják, hogy a jogrendszerükben foglalt olyan követelmények, amelyek egy adott képesítés birtokosa számára korlátozzák a szakma gyakorlásának megkezdését vagy a szakma gyakorlását, összhangban vannak‑e bizonyos elvekkel. ( 10 ) |
|
26. |
E rendelkezés a szakmai képesítések tagállamok közötti elismeréséről szóló irányelv része. Tehát bizonyos feltételek mellett az egyik (a saját) tagállamban szerzett szakmai képesítés elismerését feltételezi egy attól eltérő (fogadó) tagállamban. |
|
27. |
E kijelentést alátámasztja a 2005/36 irányelv 2. cikkének (1) bekezdése: az irányelvet „a tagállamok minden olyan állampolgárára alkalmazni kell, aki önálló vállalkozóként vagy munkavállalóként […] egy attól eltérő tagállamban kíván egy szabályozott szakmát gyakorolni, mint amelyben szakmai képesítését szerezte.” |
|
28. |
A kérdést előterjesztő bíróság által elbírálandó jogvitában nem ilyen jellegű helyzet áll fenn: a jelen ügyben éppen ellenkezőleg az a kérdés, hogy egy olasz állampolgár Olaszországban végezhet‑e egyidejűleg ingatlanközvetítői és társasházkezelői tevékenységet. |
|
29. |
Ilyen körülmények között, a határokon átnyúló bármely elem hiányában (azaz anélkül, hogy valamely tagállam állampolgára egy másik tagállamban kívánna szabályozott szakmát gyakorolni) úgy vélem, hogy a jelen ügyre nem alkalmazható a 2005/36 irányelv. |
B. Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdés
|
30. |
A kérdést előterjesztő bíróság azt kérdezi a Bíróságtól, hogy az olasz szabályozás a következő feltevések mellett ( 11 ) megfelel‑e az uniós jognak:
|
|
31. |
A 2005/36 irányelv 59. cikkének (3) bekezdése, a 2006/123 irányelv 25. cikkének (1) bekezdése és „általánosabban véve” az EUMSZ 49. cikk azok az uniós jogi szabályok, amelyek értelmezésére a kérdést előterjesztő bíróság előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújt be. |
|
32. |
Már kizártam, hogy e szabályok közül a jelen tényállásra alkalmazható lenne a 2005/36 irányelv 59. cikkének (3) bekezdése. Ami a másik két szabályt illeti, emlékeztetek arra, hogy „valamely nemzeti intézkedésnek a 2006/123 irányelv és az EUM‑Szerződés rendelkezéseire tekintettel történő egyidejű vizsgálata […] esetenkénti vizsgálatot vezetne be az elsődleges jog alapján, és ily módon megkérdőjelezné az említett irányelv által elvégzett, célzott harmonizációt.” ( 12 ) |
|
33. |
Ezen ítélkezési gyakorlat összhangban áll a Bíróság korábbi ítéleteivel, amelyekben kimondta, hogy „ha valamely területet uniós szinten harmonizáltan szabályoztak, minden e területre vonatkozó nemzeti intézkedést e harmonizációs intézkedés rendelkezései alapján kell megítélni.” ( 13 ) Konkrétabban, a Bíróság általánosan elsőbbséget biztosít a 2006/123 irányelvnek azon kijelentéssel, hogy amennyiben a letelepedési szabadság valamilyen korlátozása ezen irányelv hatálya alá tartozik, nem szükséges azt az EUMSZ 49. cikk szempontjából is megvizsgálni. ( 14 ) |
|
34. |
Az elemzést ezért a 2006/123 irányelv V. fejezetének („A szolgáltatások minősége”) a több ágazatot átfogó tevékenységekre vonatkozó szabályokat tartalmazó 25. cikkére kell korlátozni. Ennek értelmezése akkor is releváns, ha az előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyát képező helyzet tisztán belső jellegű. ( 15 ) |
|
35. |
A Bíróság már értelmezte a 2006/123 irányelv ugyanezen V. fejezetének egy másik (a 24.) cikkét valamely tisztán belső helyzet vonatkozásában. Többek között azt mondta ki, hogy e cikkel ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely a valamely szabályozott szakmát gyakorlók számára teljes körűen megtiltja az ügynöki tevékenység folytatását. ( 16 ) |
|
36. |
A 2006/123 irányelvben a több ágazatot átfogó tevékenységekkel foglalkozó 25. cikk egy különböző kivételekkel mérsékelt általános elvet tartalmaz:
|
|
37. |
A tagállamok tehát jogosultak az ingatlanközvetítőkre (amennyiben az szabályozott szakma) a más tevékenységek együttes gyakorlását illetően szigorúbb korlátozásokat előírni. Ez a helyzet Olaszországban. |
|
38. |
E jogosultság azonban nem feltétlen. Még ha a kérdést előterjesztő bíróság számára való válaszadáshoz nem is szükséges az elsődleges joghoz fordulni, mivel elegendő a 2006/123 irányelv rendelkezéseinek értelmezése, ( 19 ) érdemes megjegyezni, hogy az alapvető szabadságok korlátozása akkor tekinthető igazoltnak, ha közérdeken alapuló kényszerítő indokok támasztják alá, és ha ilyen esetben sem haladja meg az elérni kívánt célok eléréséhez szükséges mértéket. ( 20 ) |
|
39. |
A tagállamokat a 2006/123 irányelv 25. cikke (1) bekezdése második albekezdésének a) pontja az EUMSZ 49. és 56. cikkben foglaltakkal valójában megegyező két követelmény teljesülése esetén hatalmazza fel a szabályozott szakmák vonatkozásában a több ágazatot átfogó tevékenységek gyakorlását korlátozó feltételek előírására. |
|
40. |
Ezért a vitatott nemzeti intézkedést e két követelmény nézőpontjából fogom elemezni. |
1. A korlátozás indokoltsága
|
41. |
A 2006/123 irányelv 25. cikke (1) bekezdése második albekezdésének a) pontja a több ágazatot átfogó tevékenységek egyidejű folytatása korlátozásának elfogadható indokai között felsorolja azokat, amelyek célja az egyes szabályozott szakmákra vonatkozó szakmai etikai és magatartási szabályoknak való megfelelés biztosítása. |
|
42. |
Az olasz kormány kifejti, hogy az ingatlanközvetítő és a társaskezelő szakma párhuzamos gyakorlásának tilalmát a fogyasztók védelme, valamint a szabályozott (ingatlanközvetítői) szakma függetlenségének és pártatlanságának megőrzése igazolja. |
|
43. |
Indokolásához e kormány hozzáteszi, hogy az összeegyeztethetetlenség nélkül fennállna annak a kockázata, hogy az ingatlanközvetítői tevékenységet is végző személy által kezelt társasházak tulajdonosai indokolatlanul előnyben részesülnének azon más tulajdonosok kárára, akik az ingatlanjukat a piacon kínálják. A korlátozás alá nem eső ingatlanközvetítő a lehetséges vevőket a saját maga által kezelt ingatlanok felé irányíthatja. |
|
44. |
A Consiglio di Stato (államtanács) azonban láthatóan nem fogadja el e magyarázatot. Második kérdésével arra vár választ, hogy ellentétes‑e az uniós joggal az olasz szabályozáshoz hasonló olyan szabályozás, amely előzetesen és általánosságban összeegyeztethetetlenséget rögzít „és azt nem támasztja alá konkrétan meghatározott és bizonyított »közérdeken alapuló kényszerítő indok«.” ( 21 ) |
|
45. |
Ha így lenne (vagyis, ha nem áll fenn közérdeken alapuló indok), a kérdés önmagában nemleges válaszhoz vezet. Hiányozna ugyanis a 2006/123 irányelv 25. cikke (1) bekezdése második albekezdésének a) pontjában előírt első és elengedhetetlen elem. |
|
46. |
A Consiglio di Stato (államtanács) álláspontját azonban az általa az előzetes döntéshozatalra utaló végzés 13. és 14. pontjában kifejtettek fényében kell értelmezni. E pontokban a következőkre utal:
|
|
47. |
Általános nézőpontból indokolt lehet a közvetítő pártatlanságának az összeegyeztethetetlenség előzetes rendszere útján történő biztosítása, amennyiben e (szabályozott) szakma etikai és magatartási szabályai között szerepel a felek közötti egyenlő távolság fenntartása, amelyet veszélyeztetne más tevékenységek együttes gyakorlása. |
|
48. |
Ami a fogyasztóvédelmet illeti, már kifejtettem, hogy a 2006/123 irányelv (101) preambulumbekezdése miként kapcsolja össze a több ágazatot átfogó szolgáltatások kínálatát (és a szabályozott szakmák pártatlanságát és függetlenségét biztosító esetleges korlátozásokat) „a szolgáltatást igénybe vevők, különösen a fogyasztók érdekében.” E kapcsolat továbbá megbújik a 2006/123 irányelv 4. cikkének a fogyasztók védelmét a közérdeken alapuló indokok közé foglaló 8. pontjában is. ( 23 ) |
|
49. |
Nincs tehát elvi akadálya annak, hogy a tagállamok a 2006/123 irányelv 25. cikke (1) bekezdése második albekezdésének a) alpontja szerinti igazolásként a fenti két indokra hivatkozzanak. |
|
50. |
A kérdést előterjesztő bíróságot illeti azonban a végső szó abban, hogy a nemzeti joga szerint indokolt‑e a két tevékenység párhuzamos végzésének tilalma. Ha ilyen megállapításra jut, akkor a kérdés nem annyira a korlátozó rendszer általánosságban vett igazoltsága, mint inkább az, hogy e rendszer meghaladja‑e a cél eléréséhez szükséges mértéket. |
a) A korlátozás szükségessége és arányossága
|
51. |
A Tecno*37 az intézkedés jogszerűségét annak szükségessége és arányossága szempontjából kérdőjelezi meg. Azt állítja, hogy a fogyasztók védelmére, valamint az ingatlanközvetítők függetlenségének és pártatlanságának biztosítására irányuló célkitűzés kevésbé drasztikus intézkedésekkel is elérhető. Elegendő lenne a tilalom azon esetekre való korlátozása, amikor a közvetítő ugyanazon ingatlan tekintetében jár el egyszerre közvetítőként és a társasház kezelőjeként. |
|
52. |
Írásbeli észrevételeiben a Bizottság és a cseh kormány lényegében ugyanezen álláspontot képviseli. ( 24 ) |
|
53. |
A Bíróság már kimondta, hogy „valamely tagállamnak, amely […] a 2006/123 irányelv 25. cikke (1) bekezdése második albekezdésének a) pontjában foglalt kivételre hivatkozik annak bizonyítása érdekében, hogy a több ágazatot átfogó tevékenységek általa bevezetett tilalma szükséges a [szabályozott szakma tagjai] függetlenségének és pártatlanságának biztosításához, konkrét adatokat kell benyújtania érvelésének alátámasztására.” ( 25 ) |
|
54. |
Megítélésem szerint az olasz kormány nem veti be e „konkrét adatokat.” Ehelyett olyan érvelést fejt ki, amely végső soron a két tevékenység együttes gyakorlásának összeegyeztethetetlenségét láthatólag konkrét esetben, és nem általánosságban köti az összeférhetetlenség fennállásához. Észrevételei még a 39/1989. sz. törvény 5. cikkének (3) bekezdéséből eredő előzetes összeegyeztethetetlenség mellett szóló érvek felsorakoztatása során ( 26 ) is mérsékelik, sőt csorbítják ezen összeegyeztethetetlenség általános terjedelmét, ugyanis e kormány:
|
|
55. |
Ismétlem, hogy ezen állítások láthatólag átalakítják a 39/1989. sz. törvényben foglalt tilalom általános jellegét és azt kevésbé erőteljes másik tilalommal helyettesítik, amely azon konkrét összeférhetetlenségre irányul, amelyet a két tevékenység együttes gyakorlása abban az esetben okoz (vagy okozhat), ha mindkét tevékenységet az adott ingatlan vonatkozásában végzik. |
|
56. |
Ezen átalakulást (azaz az általános tilalom eltűnését és az ugyanazon ingatlan vonatkozásában vett összeférhetetlenség tilalmával való helyettesítését) bizonyítja, hogy az olasz kormány a közvetítő és a társasházkezelő tevékenysége közötti esetleges összeegyeztethetetlenség vizsgálatát nem egy a priori megállapított kritérium alapján, hanem eseti értékelés alapján javasolja, amely figyelembe veszi az egyes helyzetek sajátosságait a tényleges összeférhetetlenség elkerülése érdekében. ( 28 ) |
|
57. |
E kormány ugyanilyen értelemben hozzáteszi, hogy az érintettek bizonyíthatnák, hogy a konkrét esetben „ilyen összeegyeztethetetlenség nem áll fenn, [annak igazolására] alkalmas dokumentumok benyújtásával, hogy az említett tevékenységeket különböző gyakorlati és elméleti összefüggésekben végzik, akár üzletszerűen, akár szakmai tevékenységként.” ( 29 ) |
|
58. |
Az olasz kormány e megközelítése részben megegyezik az Autorità Garante della Concorrenza e del Mercato (verseny‑ és piacfelügyeleti hatóság, Olaszország) 2015. február 18‑i AS1173. számú véleményében a 39/1989. sz. törvény 5. cikke (3) bekezdésének módosításával kapcsolatban képviselt megközelítéssel. ( 30 ) |
|
59. |
Az említett hatóság álláspontja szerint az általános tilalom „aránytalan és szükségtelen a közvetítő tevékenységének gyakorlása során a pártatlanságának és függetlenségének biztosítása céljából.” E hatóság hozzátette, hogy „a közvetítő függetlenségének és pártatlanságának megőrzése érdekében elegendőnek tűnik a közvetítői tevékenység gyakorlásának kizárólag olyan esetekre vonatkozó tilalma, amelyekben a közvetítő függetlensége és a közvetítői viszonyban betöltött harmadik fél jogállása veszélybe kerülhet, például ha a közvetítő az egyik féllel alárendeltségi, függőségi vagy képviseleti viszonyban áll.” |
|
60. |
Ha ez lenne az olasz jogrendszer kötelező olvasata, ( 31 ) akkor a vitatott összeegyeztethetetlenséget csak az összeférhetetlenség konkrét eseteinek ( 32 ) megelőzése igazolhatná. Ilyen összeférhetetlenség viszont még ingatlanok esetében sem merül fel, ha a közvetítő ezen ingatlanok tekintetében nem lát el egyidejűleg társasházkezelői feladatot is. |
|
61. |
Ehhez hasonlóan, ha végső soron minden igyekezet az adott ingatlan megszerzésével kapcsolatos esetleges összeférhetetlenség elkerülésére irányul, az előzetes és abszolút tilalom alaptalan és nem nélkülözhetetlen a kitűzött cél eléréséhez. Ismétlem, az általános tilalom aránytalanná válik, ha a célja olyan egyedi összeférhetetlenségek megakadályozása, amelyek esetleg akkor fordulnak elő, ha a társasházkezelés és az ingatlanközvetítés ugyanazon ingatlant érinti. |
|
62. |
Mivel az előzetes döntéshozatalra irányuló második kérdés a a már leírt módon került megfogalmazásra, a fenti megfontolások arra vezetnek, hogy e kérdésre igenlő választ javasoljak. |
|
63. |
Ha az összeegyeztethetetlenség az ugyanazon ingatlan vonatkozásában végzett kezelés és a közvetítés esetlegesen felmerülő összeférhetetlenségére korlátozódik, az azzal jár, hogy az összeegyeztethetetlen tevékenységek ellenőrzése ad casum értékeléseken alapul, és nem olyan általános tilalmon, mint a jelen ügyben elemzett. |
|
64. |
Az olasz kormány kijelenti, hogy nem terhelheti a CCIAA‑t minden egyes konkrét ügylet semlegessége ellenőrzésének feladatával annak megállapítása céljából, hogy áll‑e fenn összeférhetetlenség a két tevékenység ugyanazon ingatlan vonatkozásában történő végzése esetén. ( 33 ) |
|
65. |
Meglátásom szerint ugyanakkor e feladat nem jár leküzdhetetlen nehézségekkel, ha a nemzeti jogalkotó elfogadja a megfelelő intézkedéseket. Az egyik ilyen intézkedést már beépítette a jogszabályaiba azon előírás mentén, hogy az ingatlanok adásvételi okirataiban rögzíteni kell az ingatlanközvetítő közreműködésének tényét. ( 34 ) E mechanizmus kiegészíthető azzal, hogy az adásvételi okiratoknak tartalmazniuk kell a kifejezett nyilatkozatot arról, hogy az ingatlanközvetítő egyúttal nem azon társasház kezelője is, amelyhez a megvásárolt ingatlan tartozik. ( 35 ) |
|
66. |
Összefoglalva, a Bizottság kontra Belgium (Könyvelők) ítéletben felvetett ügyhöz hasonlóan:
|
C. Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett harmadik kérdés
|
67. |
A kérdést előterjesztő bíróság arra vár választ, hogy végezheti‑e az ingatlanközvetítő egyébként a társasházkezelői tevékenységét is, kivéve ha az általa kezelt épületet próbálja értékesíteni/megvásárolni, mivel ilyen esetben összeférhetetlenség valósulna meg. |
1. Elfogadhatóság
|
68. |
Az ír kormány szerint az előzetes döntéshozatalra előterjesztett harmadik kérdés elfogadhatatlan, mivel a Bíróság tanácsadó véleményét az eredeti jogvita tényeinek meg nem felelő ténybeli feltevések alapján kívánja megszerezni. E kormány az említett kifogás alátámasztására a következőket adja elő:
|
|
69. |
Az uniós jog értelmezésére vonatkozó előzetes döntéshozatal iránti kérelmek releváns voltát vélelmezni kell. A nemzeti bíróság feladata továbbá, hogy saját felelősségére meghatározza a ténybeli és normatív kereteket, amelyek pontosságát a Bíróságnak nem feladata ellenőrizni. A Bíróság csak általa meghatározott kivételes esetekben tagadhatja meg az előzetes döntéshozatalra előterjesztett valamely kérdéssel kapcsolatos határozathozatalt. ( 39 ) |
|
70. |
Ennek alapján az ír kormány kifogását el kell utasítani. A fent kifejtettek alapján Olaszországban az ingatlanközvetítők független szakemberek, akik egyenlő távolságra helyezkednek el az ügyletben részt vevő felektől. A jelen ügy szempontjából nem meghatározó, hogy e szakemberek jogállása megegyezik‑e vagy sem az írországi ingatlanpiac más szereplőinek jogállásával. |
|
71. |
Az eljáró bíróság által szolgáltatott érdemi alap szerint – amelyhez a Bíróságnak is tartania kell magát – az ingatlankezelést végző független ingatlanközvetítők pártatlanságuk rovására „hajlamosak” lehetnek arra, hogy a lehetséges vásárlókat az általuk kezelt ingatlanok felé irányítsák. |
|
72. |
Elfogadható tehát az előzetes döntéshozatalra előterjesztett harmadik kérdés, amely annak megállapítására irányul, hogy felmerülhet‑e ilyen összeférhetetlenség, ha az ingatlanközvetítő részt vesz az általa kezelt épület eladásában vagy megvásárlásában. |
2. Értékelés
|
73. |
A felvetett kérdés érdemét illetően úgy vélem, hogy elegendőnek bizonyulnak a vitatott összeegyeztethetetlenség terjedelme tekintetében az ugyanazon ingatlanon fennálló összeférhetetlenséggel kapcsolatos fenti megfontolások. |
V. Végkövetkeztetések
|
74. |
A fent kifejtettek alapján azt javaslom, hogy a Bíróság a Consiglio di Stato (államtanács, Olaszország) által előterjesztett második és harmadik kérdésre a következő választ adja: „A belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12‑i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 25. cikkének (1) bekezdését a következőképpen kell értelmezni: e rendelkezéssel ellentétes az ingatlanközvetítői szabályozott szakma és a társasházkezelési tevékenység együttes végzését előzetesen és általánosságban tiltó nemzeti szabályozás. E rendelkezéssel nem ellentétes a két tevékenység együttes végzésének tilalma, amennyiben az összeférhetetlenséghez vezethet, mivel az ingatlanközvetítői szolgáltatást a szakember egy közös tulajdonban lévő olyan ingatlan vonatkozásában nyújtja, amelynek kezelésével megbízták.” |
( 1 ) Eredeti nyelv: spanyol.
( 2 ) A 2013. november 20‑i 2013/55/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL 2013. L 354., 132. o.) módosított, a szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7‑i európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2005. L 255., 22. o.; helyesbítések: HL 2007. L 271., 18. o.; HL 2008. L 93., 28. o.; HL 2014. L 305., 115. o.).
( 3 ) A belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2016. december 12‑i európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2006. L 376, 36. o.; helyesbítés: HL 2014. L 287., 33. o.).
( 4 ) Legge 3 febbraio 1989, n. 39. Modifiche ed integrazioni alla legge 21 marzo 1958, n. 253, concernente la disciplina della professione di mediatore (a közvetítői szakma szabályozásáról szóló, 1989. február 3‑i 39. sz. törvény; a GURI 1989. február 9‑i 33. száma). E törvény szövegét a Legge 3 maggio 2019, n. 37. Disposizioni per l’adempimento degli obblighi derivanti dall’appartenenza dell’Italia all’Unione europea – Legge europea 2018 (az Olaszország európai uniós tagságából eredő kötelezettségek teljesítésére vonatkozó rendelkezésekről szóló, 2019. május 3‑i 37/2019. sz. törvény – 2018. évi európai törvény; (a GURI 2019. május 11‑i 109. száma) módosította. Ehelyütt a jelenlegi megfogalmazása olvasható, amely egy 2021. évi reformot követően került bevezetésre.
( 5 ) Az ügyben nem vitatott, hogy a CCIAA a szolgáltatási tevékenységek nyújtására való jogosultság vagy e tevékenységek gyakorlásának kollektív szabályozására a 2006/123 irányelv 4. cikkének 9. pontja értelmében hatáskörrel rendelkező szerv.
( 6 ) Ezen eljárás keretében a CCIAA felkérte a Tecno*37‑et annak pontosítására, hogy a társasházkezelőként végzett tevékenysége üzleti jellegű‑e vagy sem. Válasz hiányában a CCIAA eljárási intézkedéseket végzett e körülmény tisztázására. Az adóhatóság jelezte, hogy 2018‑ban a Tecno*37 forgalma társasházkezelőként jóval nagyobb volt, mint az ingatlanközvetítéssel kapcsolatos forgalma. A CCIAA szerint a Tecno*37 három alkalmazottal rendelkező két iroda keretében végezte tevékenységét és 39 társasházat kezelt.
( 7 ) Az elsőfokú bíróság szerint az összeegyeztethetetlenség mindenekelőtt a túlnyomórészt üzletszerűen végzett társasházkezelésből származó bevétel nagyságából adódott. Fennáll a kezelt ingatlanok indokolatlan előnyben részesítésének kockázata a többi rendelkezésre álló ingatlanhoz képest, ami a közvetítőre vonatkozó tárgyilagosság és pártatlanság követelményébe ütközik. A Tecno*37 által kezelt többlakásos épületek jelentős száma akadályozhatja az ügyfelei javára a megfelelő ajánlatok tárgyilagos és pártatlan kiválasztását, amennyiben a Tecno*37 tulajdonosa egyúttal ingatlanközvetítést is végez.
( 8 ) A társasházkezelők az olasz polgári törvénykönyv 1131. cikke értelmében képviselik a társtulajdonosokat az ugyanezen törvénykönyv 1117. cikkében meghatározott társasházi közös tulajdonrészek kezelése során. A Tecno*37 a tárgyaláson hangsúlyozta, hogy a vitatott összeegyeztethetetlenség valójában jóval szélesebb körű (azaz túlmutat azon, ami a közvetítés és a társasházkezelés közötti kapcsolatból ered), ugyanis kiterjed a 39/1989. sz. törvény 5. cikke (3) bekezdésének általános megfogalmazása alá tartozó minden más tevékenységre.
( 9 ) Az előzetes döntéshozatalra utaló végzés 14. pontja.
( 10 ) E követelmények a) sem közvetlenül, sem közvetve nem jelenthetnek hátrányos megkülönböztetést az állampolgárság, vagy a lakóhely alapján; b) a követelményeket a közérdeken alapuló kényszerítő körülményeknek kell alátámasztaniuk; c) a követelményeknek alkalmasaknak kell lenniük a kitűzött cél elérésének biztosítására, és nem haladhatják meg az adott cél eléréséhez szükséges mértéket.
( 11 ) E feltevések az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdés megfogalmazásában jelennek meg. Lásd azomban: a jelen indítvány 44‑46. pontja.
( 12 ) 2018. január 30‑iX és Visser ítélet (C‑360/15 és C‑31/16, EU:C:2018:44), 96. pont.
( 13 ) 2017. november 29‑iVCAST ítélet (C‑265/16, EU:C:2017:913), 26. pont.
( 14 ) 2019. június 26‑iBizottság kontra Görögország ítélet (C‑729/17, EU:C:2019:534), 54. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.
( 15 ) Hivatkozom a FA.RO. di YK & C. ügyre vonatkozóan 2024. március 14-én előterjesztett indítványom (C‑16/23, EU:C:2024:240) 41. pontjára, amelyben kifejtettem, hogy „A 2006/123 irányelvnek a szolgáltatók letelepedési szabadságára vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazhatóságát azonban nem érinti azon megállapítás, hogy a vitatott helyzet tisztán belső jellegű. A Bíróság ugyanis már megállapította, hogy e rendelkezések az elemeiben egyetlen tagállamra korlátozódó helyzetre is alkalmazhatók.” Ezen összefüggésben és a 2006/123 irányelv III. fejezetének rendelkezései tekintetében a következőket idéztem: 2018. január 30‑iX és Visser ítélet (C‑360/15 és C‑31/16, EU:C:2018:44.), 99‑110. pont; 2020. szeptember 22‑iCali Apartments ítélet (C‑724/18 és C‑727/18, EU:C:2020:743), 56. pont; 2023. április 20‑iAutorità Garante della Concorrenza e del Mercato (Ginosa település önkormányzata) ítélet (C‑348/22, EU:C:2023:301), 40. pont.
( 16 ) A 2011. április 5‑iSociété fiduciaire nationale d’expertise comptable ítélet (C‑119/09, EU:C:2011:208), rendelkező rész.
( 17 ) Nem vitás, hogy Olaszországban az ingatlanközvetítés szabályozott szakma. Ez az előzetes döntéshozatalra utaló végzésből is kitűnik, amennyiben a Bizottságnak az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, a szakmai szolgáltatások szabályozásának reformjára vonatkozó ajánlásokról szóló közleményére (COM/2016/0820 final) hivatkozik. E közleményben az ingatlanközvetítőkre vonatkozó II.6. pont jelzi, hogy a szakma tizennégy tagállamban, köztük Olaszországban is szabályozott.
( 18 ) A 2006/123 irányelv (101) preambulumbekezdése értelmében ezáltal biztosítható „A szolgáltatást igénybe vevők, különösen a fogyasztók érdekében […], hogy a szolgáltatóknak lehetőségük legyen több ágazatot átfogó szolgáltatásokat nyújtani, valamint arra, hogy az ebben a tekintetben fennálló korlátozások a szabályozott szakmák pártatlanságának, függetlenségének és tisztességének biztosításához szükséges mértékre szorítkozzanak.”
( 19 ) A 2006/123 irányelv (2) és (5) preambulumbekezdése szerint a 2006/123 irányelv célja éppen az, hogy megszüntesse a letelepedés szabadsága és a szolgáltatások tagállamok közötti szabad mozgása korlátozását.
( 20 ) 2014. június 12‑iDigibet és Albers ítélet (C‑156/13, EU:C:2014:1756), 22. pont; 2013. január 24‑iStanleybet és társai ítélet (C‑186/11 és C‑209/11, EU:C:2013:33), 27. pont.
( 21 ) Az előzetes döntéshozatalra utaló végzés befejező része.
( 22 ) Az eljáró bíróság szerint sérülhet az egyidejűleg társasházkezelői tevékenységet is végző ingatlanközvetítő pártatlansága. A többlakásos társasházak nagyszámú kezelése ugyanis arra indíthatja, hogy a lehetséges vásárlókat a hasonlóan érdekes más ingatlanok rovására az általa kezelt ingatlanok felé irányítsa.
( 23 ) A tárgyaláson a Tecno*37 azzal érvelt, hogy a társasház kezelését egyidejűleg végző személy közreműködése a fogyasztók javára hozzáadott tapasztalatot kínál a megvásárolni kívánt ingatlan közös részeivel kapcsolatban esetlegesen felmerülő problémákról.
( 24 ) A cseh kormány és a Bizottság írásbeli észrevételeinek 11., illetve 65. pontja.
( 25 ) 2020. február 27‑iBizottság kontra Belgium (Könyvelők) ítélet (C‑384/18, EU:C:2020:124; a továbbiakban: Bizottság kontra Belgium [Könyvelők] ítélet), 48. pont, hivatkozással a 2019. július 4‑iBizottság kontra Németország ítélet (C‑377/17, EU:C:2019:562) 74. pontjára. A tárgyaláson a felek és a beavatkozók között hosszas vita bontakozott ki a jelen üggyel kapcsolatos vonatkozásairól.
( 26 ) Írásbeli észrevételeinek 44., 45., 47. és 48. pontja.
( 27 ) E tekintetben az elsőfokú bíróság az alapeljárásban hozott ítéletére hivatkozik.
( 28 ) Az olasz kormány írásbeli észrevételeinek 54. pontja.
( 29 ) Az olasz kormány írásbeli észrevételeinek 55. pontja.
( 30 ) A vélemény a Tecno*37 írásbeli észrevételeinek mellékletében található.
( 31 ) Nem nyilvánvaló, hogy ez az egyetlen olvasata, sem pedig az, hogy ezen olvasat áll a leginkább összhangban az olasz törvény szövegével. A gazdaságfejlesztési minisztérium 2019. május 22‑i feljegyzése szerint a társasházkezelői és az ingatlanközvetítői tevékenység általános összeegyeztethetetlensége azon alapul, hogy e szakma többek között üzletszerű képviseleti tevékenységet végez. Ha a tevékenységek együttes gyakorlásának tárgya ugyanaz az ingatlan, akkor további összeegyeztethetetlenségi okként konkrét összeférhetetlenség merül fel. Következésképpen, ha van általános összeegyeztethetetlenségi ok, akkor nincs szükség az összeférhetetlenség fennállásának eseti alapon történő elemzésére. Lásd: a Bizottság írásbeli észrevételeinek 47. pontja.
( 32 ) Az előzetes döntéshozatalra utaló végzés 14. pontja. E végzés szerint az ingatlanközvetítő és a társasházkezelő szakma együttes gyakorlására vonatkozó korlátozás célja az ingatlanközvetítő és a közvetítés tárgya közötti bármely összeférhetetlenség megelőzése.
( 33 ) Írásbeli észrevételeinek 49. pontja.
( 34 ) A Decreto‑legge 4 luglio 2006, n. 223, Disposizioni urgenti per il rilancio economico e sociale, per il contenimento e la razionalizzazione della spesa pubblica, nonchè interventi in materia di entrate e di contrasto all’evasione fiscale (a gazdasági és szociális fellendülés, a közkiadások visszafogása és észszerűsítése céljából elfogadott sürgős rendelkezésekről, valamint a bevételek és az adóelkerülés elleni küzdelem területén történő beavatkozásokról szóló, 2006. július 4‑i 2006/223. sz. törvényerejű rendelet; a GURI 2006. július 4‑i 153. száma) 35. cikkének (22) bekezdése értelmében az adócsalás és adóelkerülés elleni intézkedésként minden fél köteles nyilatkozni arról, hogy igénybe vett‑e közvetítőt. A 223/2006. sz. törvényerejű rendeletet módosításokkal átalakították a 2006. augusztus 4‑i 2006/248. sz. törvénnyé (a GURI 2006. augusztus 11‑i 183. sz. rendes melléklete).
( 35 ) A Bizottság (írásbeli észrevételeinek 62. pontjában) javasolja olyan intézkedések bevezetését, amelyek a két feladatkör gyakorlásával kapcsolatban konkrét átláthatósági és adatszolgáltatási kötelezettségeket írnak elő.
( 36 ) Bizottság kontra Belgium (Könyvelők) ítélet, 54. pont.
( 37 ) Bizottság kontra Belgium (Könyvelők) ítélet, 57. és 58. pont.
( 38 ) A 2006/123 irányelv preambuluma is tartalmaz az ügyintézés egyszerűsítésére vonatkozó utalásokat és azok az irányelv szövegében (különösen a II. fejezetben) is megjelennek.
( 39 ) Így, ha az uniós jog kért értelmezése nyilvánvalóan semmilyen összefüggésben nincs az alapügy tényállásával vagy tárgyával, ha a probléma hipotetikus jellegű, vagy ha nem állnak a Bíróság rendelkezésére azok a ténybeli vagy jogi elemek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az elé terjesztett kérdésekre hasznos választ adhasson. Lásd többek között: 2023. szeptember 14‑iTGSS (Anyasági kiegészítés megtagadása) ítélet (C‑113/22, EU:C:2023:665), 30. és 31. pont.