1)Úgy kell‑e értelmezni az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31‑i 2004/18/EK európai parlamenti és tanács irányelv 47. és 48. cikkét, hogy azokkal ellentétes a fent leírt olasz szabályozáshoz hasonló olyan nemzeti szabályozás, amely a szolgáltatások területén lehetővé teszi az erőforrásokat nyújtó szervezet kapacitására való, a fenti értelemben vett részleges hivatkozást?2)Az Európai Unió jogelveivel, konkrétan a bizalomvédelem, a jogbiztonság és az arányosság elvével ellentétes‑e, vagy sem, az a tagállami jogszabályi rendelkezés, amely annak ellenére lehetővé teszi egy olyan vállalkozásnak a közbeszerzési eljárásból történő kizárását, amely, mivel az ajánlattételi eljárásra vonatkozó szabályok között kifejezetten nem jelölték meg, nem ismert fel egy meghatározott összegnek a fent említett eljárásban való részvétel céljából történő megfizetésére irányuló kötelezettséget – amelynek nemteljesítését kizárással szankcionálják –, hogy az említett kötelezettség fennállása nem következtethető ki egyértelműen a hatályos tagállami jogszabály szövege alapján, azonban levezethető egy olyan kettős jogi művelet elvégzését követően, amelynek az a lényege, hogy először kiterjesztően kell értelmezni a pozitív tagállami szabályozás egyes rendelkezéseit, majd a kógens rendelkezéseket – az ilyen kiterjesztő értelmezés eredményének megfelelően – az ajánlattételi eljárásra vonatkozó szabályok közé kell automatikusan illeszteni?

1)Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31‑i 2004/18/EK európai parlamenti és tanács irányelv 47. és 48. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely a szolgáltatások területén lehetővé teszi az erőforrásokat nyújtó szervezet kapacitására való, a fenti értelemben vett részleges hivatkozást.2)Az Európai Unió jogelveivel, és különösen az egyenlő bánásmód és átláthatóság elvével nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely lehetővé teszi azon ajánlattevőnek a közbeszerzési eljárásból történő kizárását, amely egy adójogi jellegű kötelezettséget nem teljesít, ha – jóllehet az ajánlattételi felhívásban és az ajánlattételhez szükséges dokumentációban ez kifejezetten nem szerepel – az alkalmazandó belső törvényre vonatkozó, bíróságok által megerősített állandó közigazgatási értelmezés ezt megköveteli, feltéve hogy az említett körülményt az észszerűen tájékozott és általános gondossággal eljáró ajánlattevőnek ismernie kellett, ezt pedig a nemzeti bíróságnak kell meghatároznia. Ha bebizonyosodik, hogy a szóban forgó kötelezettség ismerete nem elkerülhetetlen, az ajánlatkérő szervnek elegendő határidőt kell biztosítania a kizárt ajánlattevő számára, hogy a mulasztását pótolja.