(1)

2003. november 5-én a 3286/94/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: a „kereskedelmet gátló akadályok rendelete”) 4. cikke értelmében a Bizottsághoz panasz érkezett. A panaszt a gumiabroncsokat eladó és újrafutózó társaságok állandó nemzetközi irodája („BIPAVER”) nyújtotta be.

(2)

A panasz egy olyan állítólagos brazil kereskedelmi gyakorlatot érintett, amely megakadályozta az újrafutózott abroncsok Brazíliába történő behozatalát (2). A panasz konkrétan azt állította, hogy ez a gyakorlat nem felel meg az 1994-es Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (a továbbiakban: „GATT 1994”) III. és XI. cikkének. Ebből adódóan a panaszos felkérte a Bizottságot, hogy tegye meg a szükséges lépéseket.

(3)

A panasz elég bizonyítékot tartalmazott ahhoz, hogy a kereskedelmet gátló akadályok rendelete 8. cikke (1) bekezdése értelmében indokolttá tegye közösségi vizsgálati eljárás kezdeményezését. Következésképpen a Bizottság a tanácsadó bizottság keretén belül a tagállamokkal folytatott konzultációt követően 2004. január 7-én megkezdte az eljárást (3).

(4)

A vizsgálati eljárás megkezdését követően a Bizottság vizsgálatot végzett. A vizsgálat importált újrafutózott gumiabroncsokra vonatkozó állítólagos importtilalomra és pénzbüntetésekre terjedt ki.

(5)

A vizsgálat figyelembe vette az importtilalomra és a pénzbüntetések kiszabásáról szóló vonatkozó brazil jogszabályokat, valamint a brazil kormány különböző minisztériumai és a brazil szakmai szövetségek által kifejtett álláspontokat.

(6)

A vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a vizsgált brazil intézkedések az 1994-es GATT több rendelkezésének sem, különösen az I:1, a III:4, a XI:1 és a XIII:1 cikknek nem felelnek meg, és az 1994-es GATT XX. cikke, a felhatalmazó záradék vagy a nemzetközi törvénykezés más alkalmazandó dokumentuma értelmében nem indokoltak. Mivel a WTO-egyezmény tiltja a kifogásolt gyakorlatokat, a kereskedelmet gátló akadályok rendelete 2. cikke (1) bekezdése értelmében a kereskedelmet gátló akadály bizonyítottan fennáll.

(7)

A vizsgálat kimutatta, hogy Brazília a 2000. szeptember 25-én bevezetett tilalmat megelőzően fontos piac volt az európai gyártmányú újrafutózott gumiabroncsok részére. 1995 és 2000 között a személygépkocsik számára újrafutózott gumiabroncsok Brazíliába irányuló exportja átlagosan 58 %-kal nőtt, és 2001-ben, azaz a tilalom után a hatéves időszakon belül először 32 %-kal csökkent.

(8)

Miközben a tilalom után az export továbbra is folytatódott – vagy a még forgalomban lévő importengedélyek révén, vagy a brazil bíróságokon keresztül néhány importőr jogi kifogásolása eredményeként –, egyértelmű, hogy a piac fokozatosan bezárult az európai exportőrök számára. Miközben sok közösségi exportőr végül talált új piacokat, továbbra sem tudták kárpótolni egykori exportbevételük nagy részét. Nem mindegyikük talált új piacokat vagy tudott kapcsolatokat kiépíteni speciális járművek (4×4, sportautók stb.) újrafutózott gumiabroncsai vonatkozásában, ezért a tilalom egyéb tényezőkkel együtt (a brazil importőr késedelmes fizetése, átváltási árfolyamok ingadozásai) néhány közösségi gyártó felszámolásához vezetett.

(9)

Egyértelműen bebizonyosodott, hogy a kereskedelmet gátló akadályok rendelete 2. cikke (4) bekezdése értelmében a közösségi iparágat hátrányos kereskedelmi hatás érte, és ez a jövőben is így lesz.

(10)

Az exportadatok és a Bizottság által az újrafutózott gumiabroncsok európai gyártóinak és exportőreinek küldött kérdőívre adott válaszok igazolják a közösségi iparág azon állítását, hogy Brazília fontos exportpiac volt a tilalom előtt, és hogy 2002 végére évente 3 millió egységet elérő értékesítésre számítottak. Az az állítás is bebizonyosodott, hogy a brazil importtilalom eredményeként hátrányos hatás érte őket az utóbbi három évben. Néhány esetben olyan vállalatok, amelyek nem találtak új exportpiacokat, felszámolásra kerültek.

(11)

A fentiek alapján arra lehet következtetni, hogy a kereskedelmet gátló akadályok rendelete 12. cikke (1) bekezdése alapján a Közösség érdeke fellépni a WTO keretein belül annak érdekében, hogy az újrafutózott gumiabroncsokra vonatkozóan a brazil importtilalom, amely a kereskedelmet gátló akadályok rendelete 2. cikke (1) bekezdése értelmében az alapvető WTO-szabályok megszegésének és a kereskedelmet gátló akadálynak minősül, hamarosan megszűnjön.

(12)

A Közösség számára elengedhetetlen annak biztosítása, hogy a WTO-partnerek maximálisan eleget tesznek kötelezettségeiknek, mint ahogy a Közösség is. Ezért alapvető a többoldalú kereskedelmi rendszer jó működése érdekében, hogy ezen a fórumon a WTO-szabályokkal történő összeférhetetlenséget orvosolni kell.

(13)

A tilalom óta a brazil hatóságokkal folytatott számos értekezleten keresztül és a vizsgálat folyamán a vita megoldására tett kísérletek során a brazil hatóságok nem mutattak hajlandóságot közös megyegyezés elérésére. Mivel egyáltalán nem valószínűsíthető, hogy a brazil álláspont megváltozik, a WTO vitarendezési szabályokról és eljárásokról szóló egyetértési megállapodás keretén belül szükséges eljárást kezdeményezni.

(14)

Az e határozatban előírt rendelkezések összhangban vannak a kereskedelmet gátló akadályok rendeletével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,