15.11.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 415/6


ÁLLÁSFOGLALÁS (1)

a növényegészségügyi termékek, magok és más, a mezőgazdasági termeléshez felhasznált alapanyagok jogellenes kereskedelmének gazdasági hatásáról az AKCS-országokban

(2018/C 415/02)

Az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlés,

—

2018. június 18–20-án Brüsszelben (Belgium) ülésezve,

—

tekintettel eljárási szabályzata 18. cikkének (1) bekezdésére,

—

tekintettel az egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjának tagjai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között létrejött, 2000. június 23-án Cotonouban aláírt, majd 2005-ben és 2010-ben módosított (2) partnerségi megállapodásra (a továbbiakban: a Cotonoui Megállapodás) (3),

—

tekintettel az ENSZ fenntartható fejlődésről szóló csúcstalálkozójára, valamint a ENSZ Közgyűlés által 2015. szeptember 25-én elfogadott „Világunk átalakítása: a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend” című záródokumentumra, és különösen az abban meghatározott fenntartható fejlesztési célok közül a 2. célra, nevezetesen az éhség felszámolására, az élelmezésbiztonság és a jobb táplálkozás elérésére, valamint a fenntartható mezőgazdaság előmozdítására (4),

—

tekintettel az élelemhez való jog kérdésével megbízott különleges ENSZ-előadó által „Agroökológia és az élelmiszerhez való jog” címmel készített, 2011. március 8-i A/HRC/16/49. sz. jelentésre,

—

tekintettel az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlésnek „A családi gazdálkodás és a kisléptékű mezőgazdasági termelés kihívásai az AKCS-országokban” című, 2016. december 21-i állásfoglalására,

—

tekintettel az alacsony kockázatú biológiai peszticidekről szóló, 2017. február 15-i európai parlamenti állásfoglalására (5),

—

tekintettel a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői, az Európai Parlament és a Bizottság „Új európai konszenzus a fejlesztési politikáról – A mi világunk, a mi méltóságunk, a mi jövőnk” című, 2017. június 30-i közös nyilatkozatának (6) (56) bekezdésére,

—

tekintettel a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről szóló, 2016. október 26-i (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (7),

—

tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, 1991. július 15-i 91/414/EGK tanácsi irányelvre (8) és a biocid termékek forgalomba hozataláról szóló, 1998. február 16-i 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (9),

—

tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (10),

—

tekintettel a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló, 2012. május 22-i 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (11),

—

tekintettel a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) és az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (12),

—

tekintettel az AKCS Miniszterek Tanácsa 2017. december 5–6-án megrendezett 106. ülésén elfogadott határozatokra (13), állásfoglalásokra és nyilatkozatokra,

—

tekintettel az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményére, az ENSZ Közgyűlésének 2015. szeptember 25-i 70/1. sz. határozatára és a fenntartható fejlődéssel foglakozó csúcstalálkozó „Alakítsuk át világunkat: a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend” című záródokumentumára, különösen a 2. fenntartható fejlesztési célra,

—

tekintettel az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által a növényekre ártalmas szervezetek behurcolásának és elterjedésének megelőzése céljából 1952-ben elfogadott Nemzetközi Növényvédelmi Egyezményre (14),

—

tekintettel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) mezőgazdasági munkavédelemről szóló egyezményeire, különösen a vegyi anyagok munkában történő használatánál fennálló biztonságról szóló 170. sz. egyezményére (15) és a mezőgazdaság munkavédelméről szóló 184. sz. egyezményre (16),

—

tekintettel az élelemhez való jog kérdésével megbízott különleges ENSZ-előadó 2017. január 24-i A/HRC/34/48. sz. jelentésére (17),

—

tekintettel az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és Egészségügyi Világszervezete által 2016 márciusában, Rómában elfogadott „Nemzetközi növényvédelmi magatartási kódex. A fokozottan veszélyes növényvédő szerekre vonatkozó iránymutatások” című dokumentumra,

—

tekintettel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által 1995-ben elfogadott, az állat- és növényegészségügyi intézkedések alkalmazásáról szóló megállapodásra (SPS-megállapodás) (18) és a növényegészségügyi termékek, növényvédő szerek, magok és más alapanyagok kezelésére vonatkozó nemzetközi magatartási kódexre,

—

tekintettel a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) 2013. december 3–6-án Balin megrendezett 9. miniszteri konferenciáján elfogadott, a biztonsági élelmiszerkészlet-tartalékolásról szóló nyilatkozatra (19),

—

tekintettel a mezőgazdasági ismeretekről, tudományról és fejlesztési technológiáról szóló nemzetközi felmérés (IAASTD) „Mezőgazdaság válaszút előtt” című 2009. évi jelentésére (20),

—

tekintettel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által létrehozott, a növényvédő szerek jogellenes kereskedelmével foglalkozó hálózatra,

—

tekintettel a Gazdaságfejlesztési, Pénzügyi és Kereskedelmi Bizottság jelentésére (ACP-EU/xxxxxx),

A.

mivel az AKCS-országokban a mezőgazdaság kulcsfontosságú szerepet játszik a fenntartható fejlődésben, a szegénység csökkentésében és az éhezés felszámolásában;

B.

mivel az élelemhez való jog kérdésével megbízott különleges ENSZ-előadó által az „Agroökológia és az élelemhez való jog” című 2011. évi jelentésében tett ajánlások szerint az agroökológia 10 éven belül egész régiók élelmiszer-termelését képes megkétszerezni, ugyanakkor mérsékli az éghajlatváltozást és a biológiai sokféleség csökkenését, valamint enyhíti a vidéki szegénységet;

C.

mivel az intenzív mezőgazdaság fejlesztése függ a – többnyire a mezőgazdaságban használt vegyi anyagok gyártói és a gyógyszeripar ellenőrzése alatt álló – tudományos kutatástól és a vegyi anyagok, többek között a növényegészségügyi termékek és növényvédő szerek, magok és a mezőgazdasági termeléshez felhasznált egyéb alapanyagok használatától;

D.

mivel a nemzetközi közösség számos jogalkotási eszközt vezetett be, nemzetközi szinten konszenzust teremtve a növényegészségügyi termékekkel, növényvédő szerekkel, magokkal és más alapanyagokkal kapcsolatban, amire a kereskedelem, az élelmiszer-biztonság és az emberi egészség érdekében van szükség; mivel azonban világszerte egyre több, élelmiszerekben előforduló tiltott terméket, különösen tiltott növényvédő szereket használnak, ami rendkívül kifinomult bűnszövetkezetekre és szervezett bűnözésre utal;

E.

mivel a FAO és a WHO becslései szerint a fejlődő országokban évente értékesített növényvédő szerek több mint 30 %-a nem felel meg a nemzetközi előírásoknak, és gyakran helytelenül címkézik őket vagy nem látják el őket azonosítóval;

F.

mivel a tiltott termékek széles köre van kereskedelmi forgalomban, ideértve a helyi hatóságok által jóvá nem hagyott anyagokat és a hamisítványokat, a lejárt vagy a hamis csomagolással vagy címkével ellátott hamisított termékeket;

G.

mivel a növényegészségügyi termékek, növényvédő szerek, magok és más alapanyagok ellenőrizetlen használata káros hatással jár a környezetre, az emberi egészségre és az érintett országok gazdaságára nézve;

H.

mivel a legnyilvánvalóbb kockázatok az emberi egészséghez kapcsolódnak, ideértve különösen a felső légúti, a bőr-, a tüdő- és az emésztőrendszeri betegségeket, valamint a rákot, a legfőbb áldozatok pedig fiatalok és a nők, akik közül a legtöbben az olyan élelmiszer-termelő ágazatokban dolgoznak, ahol növényegészségügyi termékeket, növényvédő szereket, magokat és más alapanyagokat használnak;

I.

mivel az élelemhez való jog kérdésével megbízott különleges ENSZ-előadó jelentése szerint a növényegészségügyi termékek, növényvédő szerek, magok és más alapanyagok évente mintegy 200 000 ember halálát okozzák akut mérgezések miatt, az esetek 99 %-a pedig a fejlődő országokban fordul elő;

J.

mivel a nemzetközi előírásoknak meg nem felelő növényvédő szerek használata a mezőgazdasági termékekbe vetett bizalmat, következésképpen az export további fejlesztési lehetőségeit is aláássa;

K.

mivel a mezőgazdaságban használt megengedett vegyi anyagok, köztük a növényvédő szerek biztonsági kihívást és egészségügyi szempontból veszélyt jelentenek a termékek egész életciklusa során, a legkomolyabb káros következmények pedig a tárolás, a szállítás és a forgalmazás, a használat és az ártalmatlanítás során léphetnek fel; mivel az AKCS-országok kormányai jelentős akadályokba ütköznek a növényegészségügyi termékekre, a növényvédő szerekre, a magokra és más alapanyagokra vonatkozó hatékony szabályozási keret kialakítása során, ideértve az adatok hiányát, az elégtelen költségvetést és emberi erőforrásokat, valamint a jogszabályok nem megfelelő végrehajtását, ami az említett termékek nagy volumenű kereskedelméhez vezet;

L.

mivel a tiltott kereskedelem csökkenti a lehetséges adóbevételeket, gátolja a pénzforgalom ellenőrzését és gyengíti a közintézményekbe vetett bizalmat, ennélfogva hozzájárul a külföldi tőkéhez való nem optimális hozzáférés és a belföldi eszközökbe irányuló befektetésekhez kapcsolódó magasabb kockázati prémiumok kialakulásához, valamint a gazdasági fejlődés lelassulásához;

M.

mivel a legtöbb AKCS-ország nem rendelkezik a növényegészségügyi termékekre, növényvédő szerekre, magokra és más alapanyagokra irányadó jogszabályokkal, és amelyek mégis, azok nem dolgoztak ki megfelelő és szigorú szabályokat az ilyen termékek kereskedelmétől való elrettentés céljából;

N.

mivel növényegészségügyi termékek, növényvédő szerek, magok és más alapanyagok felhasználói közül sokan nem rendelkeznek az ahhoz szükséges szintű képzettséggel vagy végzettséggel, hogy megértsék e termékek műszaki jellemzőit, és ily módon nincsenek tisztában azok egészségre, gazdaságra és környezetre gyakorolt káros hatásaival;

O.

mivel a mezőgazdasági piacok globális liberalizációja, a nem engedélyezett növényegészségügyi termékek, növényvédő szerek, magok és más alapanyagok alacsony ára, a felhasználók körében a képzettség és a tudás hiánya és az AKCS-országokban az elégtelen jogi szabályozás és felügyelet bizonyos fokig magyarázattal szolgál e jogellenes termékek AKCS-országok piacain való elterjedésére;

1.

úgy véli, hogy elengedhetetlen egyértelmű stratégiát kidolgozni a növényegészségügyi termékek, növényvédő szerek, magok és más alapanyagok jogellenes kereskedelmének leküzdése és az élelmiszer-biztonság előmozdítása érdekében, támogatva az adott éghajlati vagy földrajzi viszonyoknak megfelelő helyi magok kifejlesztéséhez és az ökológiai növényegészségügyi termékek, növényvédő szerek, magok és más alapanyagok termeléséhez vezető technológiai megoldásokat; hozzáteszi, hogy e stratégiának a környezetet tisztelő, valamint a szociális és szolidaritáson alapuló gazdaság fejlődését segítő agroökológia és családi gazdálkodás támogatásán kell alapulnia;

2.

sürgeti az EU-t és a tagállamokat, hogy a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend és az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás szellemének végrehajtása érdekében többek között az európai beruházási terv és az Európai Fenntartható Fejlődési Alap mezőgazdasági beruházási keretén keresztül teljesítsék a fejlesztési politikáról szóló európai konszenzus keretében tett, az agroökológia támogatására irányuló kötelezettségvállalásukat, valamint gondoskodjanak arról, hogy e kötelezettségvállalás a következő többéves pénzügyi keretben is tükröződjön;

3.

megjegyzi, hogy a növényegészségügyi termékek, növényvédő szerek, magok és más alapanyagok által a mezőgazdaság fejlesztése tekintetében kínált lehetőségek kiaknázása érdekében az AKCS-országoknak:

a)

meg kell ismerkedniük a növényegészségügyi termékekre, növényvédő szerekre, magokra és más alapanyagokra vonatkozó nemzetközi és nemzeti szabályozási keretrendszerekkel;

b)

kezelniük kell számos olyan strukturális kihívást, amelyek akadályozzák e termékek jogszerű és hatékony népszerűsítését;

c)

a növényegészségügyi termékek, növényvédő szerek, magok és más alapanyagok jogellenes kereskedelmének megelőzése és végleges felszámolása, valamint a gazdaságaikra gyakorolt hatásainak kezelése érdekében azonosítaniuk kell a növényegészségügyi termékekhez, növényvédő szerekhez, magokhoz és más alapanyagokhoz kapcsolódó kockázatokat;

d)

be kell tiltaniuk a füstölést és szigorú szabályokat kell bevezetniük a víz és a biológiai sokféleség védelme érdekében;

e)

szigorú szabályokat kell bevezetniük a növényegészségügyi termékeknek, növényvédő szereknek, magoknak és más alapanyagoknak kitett munkavállalók egészségének védelme érdekében – különös figyelmet fordítva a nőkre –, valamint azzal a céllal, hogy képzést nyújtsanak az egészségügyben dolgozók számára a növényegészségügyi termékek, növényvédő szerek, magok és más alapanyagok egészségügyi hatásairól;

4.

kéri, hogy mozdítsák elő a szerves trágya használatát, valamint vezessenek be olyan mezőgazdasági gyakorlatokat, amelyek észszerű mennyiségben használnak megengedett növényegészségügyi termékeket, növényvédő szereket, magokat és más alapanyagokat; arra kéri ugyanakkor az AKCS-országokat, hogy gondolják át az olyan anyagok használatát, amelyek jogszerűek ugyan, de károsnak bizonyultak a környezetre, a biológiai sokféleségre és az emberi egészségre nézve;

5.

hangsúlyozza, hogy egyesíteni kell az üzleti szférától független, állami tudományos és technológiai szakértői erőforrásokat, hogy segítségükkel azonosítani lehessen a növényegészségügyi termékek, növényvédő szerek, magok és más alapanyagok tiltott kereskedelmében érintett szereplőket, bűnszervezetek és szervezett bűnözői hálózatokat, valamint konkrét intézkedéseket lehessen hozni a tiltott növényvédő szerek behozatalának, értékesítésének és használatának megelőzése és leküzdése érdekében;

6.

hangsúlyozza a növényegészségügyi termékek, növényvédő szerek, magok és más alapanyagok nem megfelelő használata által előidézett külső hatások kormányzati ellenőrzésének szükségességét;

7.

szorgalmazza az összes olyan növényegészségügyi termék, növényvédő szer, mag és más alapanyag betiltását, amely káros a méhekre és más beporzókra nézve;

8.

hangsúlyozza a növényegészségügyi termékek, növényvédő szerek, magok és más alapanyagok forgalomba hozatalának engedélyezéséhez kapcsolódó kritériumok átfogó felülvizsgálatának szükségességét, biztosítva, hogy az eljárás az ipartól független adatokon és tudományos eredményeken alapuljon, valamint minden körülmények között elsősorban az elővigyázatosság elve érvényesüljön;

9.

hangsúlyozza, hogy intézkedéseket kell elfogadni a vállalatokon és közigazgatási szerveken belül az adatoknak a forgalombahozatali engedély megszerzése céljából történő eltitkolásáért vagy manipulálásáért felelős személyek megbüntetése érdekében;

10.

a tiltott kereskedelem és az élelmiszerbiztonság hiányának kezelésére szolgáló észszerű intézkedést szorgalmaz, egyrészről technikai és pénzügyi segítségnyújtás formájában, másrészről az uniós tagállamok arra irányuló szigorú fellépése révén, hogy felvegyék a küzdelmet a hamisított növényegészségügyi termékek, növényvédő szerek, magok és más alapanyagok kivitelével vagy területükön való áthaladásával;

11.

megismétli, hogy sürgősen szükség van a mezőgazdasági termelők, kisüzemi termelők és kereskedők tudatosságának növelésére és képzésére, hogy felfogják a tiltott növényegészségügyi termékek, növényvédő szerek, magok és más alapanyagok által jelentett problémákat és veszélyeket, valamint hatástalanságukat;

12.

kiemeli a növényegészségügyi termékekre, növényvédő szerekre, magokra és más alapanyagokra vonatkozó információk terjesztésének fontosságát, ami lehetővé teszi a termelők, a felhasználók és a fogyasztók számára a körültekintő biztonsági gyakorlatok elfogadását; úgy véli, hogy éppen ezért a tudatosságnövelő intézkedés nem korlátozódhat kizárólag az érintett szakemberekre, hanem annak mindenkire ki kell terjednie;

13.

hangsúlyozza, hogy az AKCS-kormányoknak intézkedéseket kell hozniuk a jogi szabályozás előmozdítása és megerősítése céljából, mégpedig konkrét támadást indítva annak érdekében, hogy büntetőjogi szankciókat vessenek ki az elkövetőkre, határaikon belül és kívül egyaránt ellenőrizni tudják a tiltott növényegészségügyi termékek, növényvédő szerek, magok és más alapanyagok forgalmát, valamint a helyi éghajlati viszonyoknak ellenállóbb helyi növényi kultúrák megőrzésére alkalmas nemzeti szintű laboratóriumokat és magtárakat hozhassanak létre;

14.

sürgeti az érintett termékeket gyártó és értékesítő vállalatokat, hogy e termékeket az AKCS-országok mezőgazdasági termelői számára megfelelő mennyiségi kiszerelésben, koncentrációban és csomagolásban szállítsák, hogy megkönnyítsék a használatukat, csökkentsék a költségeiket és minimalizálják az expozíciós kockázatokat, többek között a belélegzés és a lenyelés veszélyét; azt ajánlja, hogy e célok elérése érdekében hatékony hulladékkezelési eljárásokat alakítsanak ki;

15.

hangsúlyozza, hogy valóban elrettentő büntetőjogi szankciókat kell bevezetni a hamisított vagy hamis termékek, illetve a hatályos jogszabályoknak meg nem felelő termékek forgalmazását és értékesítését illetően;

16.

erőteljesebb nemzetközi együttműködést szorgalmaz azzal a céllal, hogy meghatározzák a hamisított vagy tiltott termékek termelése, kivitele vagy behozatala, illetve a szellemi tulajdonnal kapcsolatos szabályok be nem tartása esetében szigorúbb szankciók kivetését célzó intézkedéseket;

17.

kéri az AKCS-országokat és az uniós tagállamokat, hogy fokozzák vámügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtást annak érdekében, hogy a lehető legegyértelműbben azonosítsák a hamisított vagy hamis növényegészségügyi termékek, növényvédő szerek, magok és más alapanyagok szállítási útvonalait és tárolási helyeit, valamint hozzanak közös intézkedéseket azok felszámolására, nevezetesen kövessék nyomon a szállítmányokat és hozzanak létre közös nyomozócsoportokat;

18.

támogatja a regionális megközelítés annak érdekében történő megerősítését, hogy hatékonyabban lépjenek fel a hamisítással szemben, mivel az elengedhetetlen a regionális laboratóriumok AKCS-országokon belüli létrehozásához, a regionális vámügyi együttműködés fokozásához és a növényegészségügyi termékekre, növényvédő szerekre, magokra és más alapanyagokra vonatkozó információk egyazon régión belüli AKCS-országok közötti cseréjét szolgáló hálózatok javításához;

19.

hangsúlyozza, hogy a regionális együttműködés, különösen, ha az a típusjóváhagyások kölcsönös elismerésére is kiterjed, lehetővé teszi a biztonságos és stabil szabad mozgás biztosítását, ami létfontosságú a regionális és kontinentális piac működéséhez;

20.

javasolja, hogy a AKCS–EU együttműködés kertében hozzanak létre egy közös alapot az állami kutatások számára, ezáltal garantálva az ipartól való függetlenséget és az agronómia területét lefedő különféle ágazatok fejlődését, ideértve a mezőgazdasági közép- és felsőfokú oktatást is; ezt az alapot arra használnák, hogy megerősítsék az AKCS-országok arra irányuló kapacitását, hogy létrehozzák a növényegészségügyi termékekhez, növényvédő szerekhez, magokhoz és más alapanyagokhoz kapcsolódó nemzeti jóváhagyási és tanúsítási eljárásokat, valamint a mezőgazdasági termelők számára a biogazdálkodással termesztett növényekkel kapcsolatban tájékoztatást és képzési terveket biztosítsanak;

21.

szorgalmazza egyrészről egy kötelező, hatékony és szigorú állami minőségellenőrzési rendszer bevezetését és a rossz minőségű állományok WHO és a FAO előírásaival összhangban történő megsemmisítését, másrészről a növényegészségügyi termékekre, növényvédő szerekre, magokra és más alapanyagokra vonatkozó nyomonkövethetőségi mechanizmus annak érdekében történő bevezetését, hogy meghatározhassák e termékek összetételét és származását, illetve azonosíthassák őket;

22.

utasítja társelnökeit, hogy továbbítsák ezt az állásfoglalást az AKCS–EU Miniszterek Tanácsának, az Európai Parlamentnek, az Európai Bizottságnak, az Európai Tanácsnak, az Afrikai Uniónak, a Pánafrikai Parlamentnek, a regionális és nemzeti parlamenteknek, az AKCS-országokhoz kapcsolódó regionális szervezeteknek, az Európai Beruházási Banknak és a Világbanknak.

(1)  Az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlés által 2018. december 20-án Brüsszelben (Belgium) elfogadott állásfoglalás.

(2)  HL L 287., 2010.11.4., 3. o.

(3)  HL L 317., 2000.12.15., 3. o.

(4)  Az ENSZ Közgyűlésének A/RES/70/1. sz. határozata.

(5)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0042.

(6)  HL C 210., 2017.6.30., 1. o.

(7)  HL L 317., 2016.11.23., 4. o.

(8)  HL L 230., 1991.8.19., 1. o.

(9)  HL L 123., 1998.4.24., 1. o.

(10)  HL L 309., 2009.11.24., 1. o.

(11)  HL L 167., 2012.6.27., 1. o.

(12)  http://eur-lex.europa.eu/legal-content/hu/TXT/PDF/?uri=CELEX:02006R1907-20140410&from=hu

(13)  12/CVI/18. sz. határozat a nem tarifális akadályokról

(14)  https://www.ippc.int/en/history-of-the-ippc/

(15)  http://www.ilo.org/dyn/normlex/en/f?p=NORMLEXPUB:12100:0::NO::P12100_ILO_CODE:C170

(16)  http://www.ilo.org/dyn/normlex/en/f?p=NORMLEXPUB:12100:0::NO::P12100_ILO_CODE:C184

(17)  http://www.cms.int/sites/default/files/document/UN-Human%20Rights%20Council_AHRC3448_Adversive%20effects%20of%20pesticides.pdf

(18)  https://www.wto.org/english/tratop_e/sps_e/spsagr_e.htm

(19)  https://www.wto.org/english/thewto_e/minist_e/mc9_e/desci38_e.htm

(20)  http://www.fao.org/fileadmin/templates/est/Investment/Agriculture_at_a_Crossroads_Global_Report_IAASTD.pdf