(1)

A 2024-es halászati évre az (EU) 2023/2638 tanácsi rendelet (2)13 945 lazacra (Salmo salar) vonatkozó halászati kvótát állapított meg Finnország számára az ICES 22-31 alkörzet (SAL/3BCD-F) uniós vizein (a továbbiakban: „a Balti-tenger központi medencéjében élő lazac[állomány]”).

(2)

Az (EU) 2023/2638 rendelet melléklete 8. táblázata 2. lábjegyzetének első bekezdése értelmében a Balti-tenger központi medencéjében élő lazacállományra vonatkozó halászati kvóták kizárólag járulékos fogásokra vonatkoznak, és a célzott halászat nem engedélyezett. E szabályhoz képest két eltérésről rendelkeztek.

(3)

Az első eltérésről az említett 8. táblázat ugyanezen 2. lábjegyzetének második bekezdése rendelkezett, amely szerint kizárólag tudományos vizsgálatok céljából folytatott halászati műveletek irányulhatnak a Balti-tenger központi medencéjében élő lazacállományra, feltéve, hogy e vizsgálatokat az (EU) 2019/1241 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 25. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelően végzik.

(4)

A második eltérésről a 8. táblázat ugyanazon 2. lábjegyzetének harmadik bekezdése rendelkezett, amely szerint a célzott halászat az uniós halászhajók számára a 2024. május 1. és augusztus 31. közötti időszakban az ICES 31 alkörzetben az alapvonalaktól számított négy tengeri mérföldön belül engedélyezett.

(5)

Az (EU) 2023/2638 rendelet 10. cikkének (1) bekezdése tiltja a Balti-tenger központi medencéjében élő lazacállományra irányuló rekreációs célú halászatot az ICES 22–31 alkörzetben. E szabályhoz képest két eltérésről rendelkeztek.

(6)

Az első eltérésről a 10. cikk (2) bekezdése rendelkezett, amely bizonyos feltételek mellett lehetővé tette hobbihorgászonként naponta egy eltávolított zsírosuszonyú lazac rekreációs célú halászatát.

(7)

A második eltérésről a 10. cikk (3) bekezdése rendelkezett, amely a 2024. május 1. és augusztus 31. közötti időszakban lehetővé tette a rekreációs célú halászatot az ICES 31 alkörzetben az alapvonalaktól számított négy tengeri mérföldön belül.

(8)

A 2023-as halászati évre vonatkozóan az (EU) 2022/2090 tanácsi rendelet (4) rendelkezik többek között a Balti-tenger központi medencéjében élő lazacállományra irányuló halászat lehetőségeiről. A 2024-es halászati évtől eltérően a 2023-as halászati évben az említett rendelet melléklete 8. táblázata 2. lábjegyzetének harmadik bekezdése úgy rendelkezett, hogy a Balti-tenger központi medencéjében élő lazacállományra irányuló kvóta halászata a 2023. május 1. és augusztus 31. közötti időszakban az uniós halászhajók számára az északi szélesség 59° 30′-től északra fekvő (azaz a 29N, 30 és 31 ICES-alkörzetben található), az alapvonalaktól számított négy tengeri mérföldön belüli területeken engedélyezett.

(9)

A 2023. évben Finnország a Bizottsághoz szóló jelentése szerint 4 394 lazacot fogott az ICES 29N és 30 alkörzetben.

(10)

A 2025-ös halászati évre vonatkozóan az (EU) 2024/2903 tanácsi rendelet (5) Finnország számára a Balti-tenger központi medencéjében élő lazacállományra irányuló 8 989 lazac mennyiségű halászati kvótát állapít meg.

11.

Finnország 2024. február 26-án tájékoztatta a Bizottságot az ICES 29N és 30 alkörzetben tudományos vizsgálat céljából végzendő lazachalászati műveletekkel kapcsolatos tervezett kutatásról. Ez 45, Finnország lobogója alatt közlekedő kereskedelmi hajó és meghatározatlan számú hobbihorgász bevonását irányozta elő, akik minden kifogott vadon élő lazacot megmérnek, és a pikkelyükből mintát vesznek. A kutatást 2024. május 27. és augusztus 31. között az alapvonalaktól számított négy tengeri mérföldön belüli finn vizeken hajtották volna végre. Finnország mintegy 4 300 lazacfogást várt.

12.

Mivel a kutatás több mint hat kereskedelmi hajó részvételével, az (EU) 2019/1241 rendelet 25. cikke (1) bekezdésének e) pontjával összhangban valósult volna meg, a Bizottság kikérte a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) tanácsát annak megerősítésére, hogy a részvétel ilyen mértéke tudományos alapon indokolt.

13.

A 2024. március 11. és 15. között tartott 75. plenáris ülésén (6) elfogadott következtetéseiben a HTMGB rámutatott, hogy a javasolt tudományos halászat célja és hozzáadott értéke nem egyértelmű, továbbá hogy a kutatásban való részvétel eredetileg tervezett mértéke az alábbi tudományos indokok alapján nem indokolt.

14.

Először is, a HTMGB megjegyezte, hogy „a hajók száma és a halászati erőkifejtés előre jelzett mértéke majdnem megegyezik a kereskedelmi halászat előző évekbeli mértékével. A tudományos halászati kérelmek korábbi értékelését követően a HTMGB arra emlékeztet, hogy a tudományos halászatnak nem a teljes halászat szimulálására kell irányulnia, hanem arra, hogy reprezentatív mintát gyűjtsön abból a populációból, amely megfelel a tudományos kísérletek céljának”.

15.

Másodszor, a HTMGB megjegyezte, hogy „a teljes területre és a teljes halászati idényre nem feltétlenül van szükség”, és azt javasolja, hogy „a Ljungan folyóból származó lazacok tengeri térbeli és időbeli eloszlására vonatkozó, már meglévő ismereteket használják fel a mintavételi kör meghatározására”.

16.

Harmadszor, a HTMGB megjegyezte, hogy „a tudományos felmérésből származó adatok hozzáadott értéke valószínűleg korlátozott”.

17.

Negyedszer, a HTMGB megjegyezte, hogy bár „a Ljungan folyóból származó lazacok arányának becsléséhez széles körű mintavételre volna szükség (...), még az ebből a populációból származó néhány lazac kifogása is jelentős hatással lehet az állományra”.

18.

Ötödször, a HTMGB megjegyezte, hogy „a vegyes állomány összetételének egymást követő évek közötti, évközi és térbeli eltérései (…) nem tennék lehetővé a javasolt mintavételből általános következtetések levonását”.

19.

Hatodszor, a HTMGB megjegyezte, hogy „egy tudományos halászat keretében a vadon élő lazacok visszaengedése lehetőséget adhat arra, hogy ugyanazok a tudományos eredmények szülessenek, ugyanakkor csökkenti a kimerített populációra gyakorolt káros hatások kockázatát”. Ez indokolt, „tekintettel arra, hogy a csapdahálóval kifogott lazac túlélési aránya meghaladja a 70 %-ot”.

20.

A fenti megfontolások fényében a HTMGB azt a következtetést vonta le, hogy a javasolt tudományos halászat célja és hozzáadott értéke nem egyértelmű, mivel a hajók száma tudományos alapon nem indokolt. Azt javasolta továbbá, hogy a mintavételi program lehetséges hatásának csökkentése érdekében fontolják meg a vadon élő lazacok visszaengedését. Végezetül a HTMGB a következő megfontolásokat említette azt a hipotetikus helyzetet illetően, amelyben a tudományos halászat tudományos alapon indokolt lenne: „Amennyiben az ilyen halászatot engedélyezik, a HTMGB azt javasolja, hogy a cél egyértelmű meghatározását követően a finn hatóságok a lazac térbeli és időbeli eloszlására vonatkozó, már meglévő ismeretek alapján állapítsák meg a kifogni tervezett lazacok, valamint a hajók számát. A HTMGB megállapítja, hogy amennyiben engedélyezik a tudományos halászatot, érdemes meghatározni az annak biztosítása érdekében meghozandó intézkedéseket, hogy a kereskedelmi halászok megfeleljenek a tudományos protokollnak.”

21.

Finnország 2024. április 30-án arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy módosította a kutatás feltételeit. A módosított kutatás kizárta a rekreációs célú halászatot, és 45-ről 32-re csökkentette a Finnország lobogója alatt közlekedő részt vevő kereskedelmi hajók számát (ezek a hajók mind 2022-ben vagy 2023-ban egyenként legalább 64 lazacot fogtak ki). Finnország szerint ez az országuk lobogója alatt közlekedő azon kereskedelmi hajók mintegy 50 %-ának felelt meg, amelyek 2022-ben vagy 2023-ban a Balti-tenger központi medencéjében élő lazacra halásztak, és ezek a becslések szerint összesen 3 650 lazacot fogtak ki. Finnország arra hivatkozott, hogy 32 kereskedelmi hajóra volt szükség a Balti-tenger központi medencéjében élő lazacpopulációk reprezentatív mintájának begyűjtéséhez. Finnország továbbá arra hivatkozott, hogy a Balti-tenger központi medencéjéből kifogott lazacok visszaengedését megakadályozó egyik ok az, hogy „nem alternatív megoldás, mivel a vadon élő lazacok pikkelyéből történő mintavétel alapvető fontosságú a vadon élő egyedek folyami eredetére vonatkozó releváns információk összegyűjtéséhez. A pikkelyből származó mintákat nem lehet a vadon élő lazac károsítása és a visszaengedett egyedek magas arányú elhullásának kockázata nélkül kinyerni”.

22.

A Bizottság 2024. május 14-én tájékoztatta Finnországot, hogy a HTMGB 2024. márciusi szakvéleménye fényében kétségei vannak afelől, hogy tudományos alapon indokolt-e a módosított kutatásban való részvétel mértéke. Még ha a módosított kutatásban részt vevő hajók számát 45-ről 32 hajóra csökkentették is, a kifogott lazacok várható számát illetően nem irányoztak elő hasonló csökkentést. A Bizottság arról is tájékoztatta Finnországot, hogy kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy a kifogott lazac visszaengedése nem tekinthető alternatívának. A Bizottság ezért arra kérte Finnországot, hogy halassza el a kutatás megkezdését a HTMGB következő, 2024. júliusi plenáris ülésén a módosított kutatásra vonatkozó szakvélemény megszerzéséig, mert a kutatás „meghaladná a HTMGB által tudományos alapon indokoltnak becsült mértéket”.

23.

Finnország 2024. május 24-én arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy a Finnország lobogója alatt közlekedő 32 részt vevő kereskedelmi hajó közül kettőt két másik hajóval fog felváltani. Finnország továbbá azt állította, hogy: i. „a HTMGB által végzett második és visszamenőleges értékelés nem áll összhangban [az (EU) 2019/1241 rendelet] 25. cikke (1) bekezdésének e) pontjával, amely előírja, hogy a Bizottságot legalább három hónappal korábban tájékoztatni kell. A HTMGB 24-01. sz. jelentése sem ír elő ilyen jellegű újbóli értékelést”; ii. a HTMGB júliusi második szakvéleményére „időszerűtlen” lenne várni, mivel „július közepén a vándorló lazac már áthalad a 29N és 30 alkörzet part menti területein, és a tudományos lazachalászat ekkora többé-kevésbé befejeződik”; iii. „2019–2022-ben a 29N és 30 alkörzetben mintegy 6 000–9 000 lazacot fogtak ki, amelynek mintegy 70 %-a volt vadon élő (4 200–6 300). Ezáltal a tudományos halászat során a 2 550 vadon élő kifogott lazac becsült mennyisége jelentősen kisebb, mint a megszokott teljes halászat” esetén, és iv. „ha lemérik az élő hal hosszát és tömegét, meghatározzák az ivarát, és különösen akkor, ha megfelelő mennyiségű pikkelyt gyűjtenek be, mielőtt az állatot visszaengedik, azzal sértenék az (EU) 2024/1296 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (7) 3. cikkének (3) bekezdését, amely előírja a lazacok azonnali visszaengedését; és nem felelnének meg az állatjólétre vonatkozó jogszabályainknak. (...) Továbbá az említett rendelet nem teszi lehetővé a lazacnak a rögzített hálóból történő visszaengedését”.

24.

2024. május 27-én Finnország 32 kereskedelmi hajóval kezdte meg a módosított kutatást.

25.

A Bizottság 2024. június 14-én felkérte Finnországot, hogy függessze fel a módosított kutatás elvégzését mindaddig, amíg a HTMGB következő, 2024. júliusi plenáris ülésén meg nem kapja az említett kutatásra vonatkozó szakvéleményt.

26.

2024. június 20-án Finnország tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem függeszti fel a módosított kutatás elvégzését, mivel Finnország szerint: „a tudományos halászatot a közös halászati politika (KHP) vonatkozó rendelkezéseinek teljes körű tiszteletben tartása mellett készítették elő”; és ii. „egyértelműen hiányoznak a vadon élő lazac eredetére vonatkozó adatok a part mentén kifogott halak esetében. A lazac eredetére vonatkozó adatokra szükség van a lazachalászat irányítására vonatkozó jövőbeli döntésekhez és a gyengébb lazacállományokra vonatkozó lehetséges védelmi intézkedések mérlegeléséhez is”.

27.

A HTMGB a 2024. július 8. és 12. között tartott 76. plenáris ülésén (8) megerősítette, hogy a módosított kutatásban való részvétel mértéke az alábbi tudományos indokok alapján nem indokolt.

28.

Először is, a HTMGB megjegyezte, hogy a részvétel szintje „2022–2023-ban továbbra is a területen folytatott kereskedelmi lazachalászatban részt vevő összes hajó mintegy 50 %-a”, és hogy „a teljes fogás továbbra is megközelíti a területről a 2022. évi halászati idényben bejelentett 5 300 lazacból álló fogás 70 %-át”.

29.

Másodszor, a HTMGB megjegyezte, hogy „a tudományos mintavételnek nagyságrendileg kisebbnek kell lennie a kereskedelmi célú halászatnál”, míg „a várható fogások az előző évek kereskedelmi fogásainak 70 %-át teszik ki”.

30.

Harmadszor, Finnország „2023-ban mindössze 394 lazacmintát gyűjtött az AU-3 területén (99-et a 29 és 295-öt a 30 ICES 2024a-alkörzetben)”.

31.

Negyedszer, „a kért tudományos halászat célkitűzései még mindig nem egyértelműek”.

32.

Ötödször, „a mintavételi eljárások következtében a visszaengedés utáni lehetséges elhullás kockázata lényegesen alacsonyabb, mint a fedélzeten tartott és kirakodott fogások esetében bekövetkező 100 %-os elhullás”.

33.

Finnország a 2024. szeptember 4-i sajtóközleményében (9) és a Bizottságnak címzett, 2024. október 2-i levelében jelezte, hogy a módosított kutatásban részt vevő hajók összesen 3 162 lazacot fogtak ki. Ez az adat összhangban van a Finnország által a Bizottság halfogásokat rögzítő rendszerében (ECR) bejelentett hivatalos kifogási adatokkal.

34.

A Bizottság 2025. február 18-án levélben tájékoztatta Finnországot arról a szándékáról, hogy az 1224/2009/EK rendelet 105. cikkének (1) és (2) bekezdése alapján a Balti-tenger központi medencéjében élő lazacállományból 3 162 lazaccal csökkenti az említett állomány tekintetében a 2025. évre Finnország rendelkezésére álló kvótát.

35.

2025. március 3-án és 6-án találkozóra került sor a halászatért és az óceánokért felelős biztos, a finn mezőgazdasági és erdészeti miniszter és a finn hatóságok között, hogy megvitassák a kérdést.

36.

Finnország 2025. március 7-én megküldte a 2025. február 18-i levéllel kapcsolatos észrevételeit. Először is, Finnország megkérdőjelezte a javasolt csökkentés jogalapját, azt állítva, hogy „az 1224/2009/EK rendelet 105. cikkének (1) és (2) bekezdése érvénytelen, mivel Finnország lazacfogása 2024-ben 11 519 lazacot tett ki, és ezért Finnország nem lépte túl a 16 661 lazacra vonatkozó kvótáját”. Másodszor, Finnország azt állította, hogy a módosított kutatás „teljes mértékben összhangban volt a HTMGB márciusi plenáris ülésén kiadott 24-01. szakvéleményével és az (EU) 2019/1241 rendelet 25. cikkével, amely a tudományos halászatra vonatkozó részletes szabályokat határozza meg, beleértve a HTMGB szakvéleményét is”. Harmadszor, Finnország megkérdőjelezte a HTMGB 2024. júliusi szakvéleményének jogalapját, azt állítva, hogy „az (EU) 2019/1241 rendelet szövegezése nem teszi lehetővé, hogy a HTMGB-től második szakvéleményt kérjenek a határidőn túl”.

37.

Az alábbiakban kifejtett okok miatt a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy: i. a módosított kutatást nem az (EU) 2019/1241 rendelet 25. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelően végezték; és ennek eredményeként ii. nem teljesültek az (EU) 2023/2638 rendelet melléklete 8. táblázata 2. lábjegyzetének második bekezdésében meghatározott eltérés alkalmazására vonatkozó feltételek.

38.

Finnország a módosított kutatást az alábbi okok miatt nem az (EU) 2019/1241 rendelet 25. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelően végezte.

39.

Először is, a HTMGB 2024. márciusi szakvéleményében (lásd a fenti (13) preambulumbekezdést) úgy ítélte meg, hogy a kutatásban való részvétel eredetileg tervezett mértéke tudományos alapon nem indokolt.

40.

Másodszor, bár Finnország 2024. április 30-án és május 24-én arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy módosította a kutatás feltételeit, és 32 hajóra csökkentette a részvételt, a csökkentés továbbra sem volt tudományos alapon indokolt. Amint azt a HTMGB 2024. márciusi szakvéleményében is megállapította, a tudományos halászatnak nem a teljes halászat szimulálására kell irányulnia, hanem arra, hogy reprezentatív mintát gyűjtsön abból a populációból, amely megfelel a tudományos vizsgálatok céljának. Amint azonban a HTMGB 2024. júliusi szakvéleményében megállapította, egyrészt 32 kereskedelmi hajó teljes fogása „a 2022. évi halászati idényben a területről bejelentett 5 300 lazac közel 70 %-át” eredményezné, míg „a tudományos mintavételnek nagyságrendileg kisebbnek kell lennie, mint a kereskedelmi célú halászatnak”. Másrészt a módosított kutatás keretében Finnország által várhatóan kifogott 3 650 lazac átlagosan a Balti-tenger központi medencéjében, az ICES 29N és 30 alkörzetében legalább 2019 óta Finnország által kifogott összes lazac mintegy egyharmadát kitevő aránynak felel meg.

41.

2024. április 30-i, 2024. május 24-i, 2024. június 20-i és 2025. március 7-i levelében Finnország megkérdőjelezte a Bizottság azon következtetését, hogy a módosított kutatást nem az (EU) 2019/1241 rendelet 25. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelően végezte el. A Bizottság azonban az alábbi okok miatt fenntartja következtetését:

42.

Először is, nem volt szükség 32 kereskedelmi hajóra ahhoz, hogy reprezentatív mintát gyűjtsenek a Balti-tenger központi medencéjében élő lazacállományból (lásd a fenti (40) preambulumbekezdést).

43.

Másodszor, alternatív megoldásként visszaengedhették volna a Balti-tenger központi medencéjéből kifogott lazacokat. Ennek oka, hogy i. amint azt a HTMGB 2024. márciusi szakvéleményében megállapította, „a csapdahálókból származó lazac túlélési aránya bizonyítottan meghaladja a 70 %-ot”; ii. amint azt a HTMGB 2024. júliusi szakvéleményében megállapította, „a mintavételi eljárások következtében a visszaengedés utáni lehetséges elhullás kockázata lényegesen alacsonyabb, mint a fedélzeten tartott és kirakodott fogások esetében bekövetkező 100 %-os elhullás”; és iv. a Bizottságot nem tájékoztatták arról, hogy a finn „állatjólétre vonatkozó jogszabályok” mely rendelkezései akadályoznák a kifogott lazac visszaengedését.

44.

Harmadszor, a Bizottság jogosult volt második szakvéleményt kérni a HTMGB-től, mivel: i. az (EU) 2019/1241 rendelet 25. cikke (1) bekezdésének e) pontja előírja a tagállamok számára, hogy a HTMGB szakvéleményével összhangban módosítsák a tervezett kutatás feltételeit; és ii. a Bizottságnak kétségei voltak afelől, hogy a HTMGB 2024. márciusi szakvéleménye alapján indokolt volt-e a módosított kutatásban való részvétel mértéke, és így Finnország ennek megfelelően módosította-e az eredeti kutatás feltételeit.

45.

Negyedszer, a Bizottság nem kérte Finnországot, hogy minden kutatást halasszon el mindaddig, amíg meg nem kapja a HTMGB második szakvéleményét. A Bizottság 2024. május 14-én arra kérte Finnországot, hogy halassza el minden olyan kutatás elvégzését, „amely meghaladná a HTMGB tudományos alapon indokolt becsléseit” a 2024. márciusi szakvéleménye szerint.

46.

Az alábbiakban ismertetett okok miatt Finnország túllépte az (EU) 2023/2638 rendelet mellékletének 8. táblázata szerint a Balti-tenger központi medencéjében élő lazacállományra vonatkozóan a 2024-es évre megállapított halászati kvótát.

47.

Először is, az (EU) 2023/2638 rendelet melléklete 8. táblázata 2. lábjegyzetének első bekezdésével összhangban Finnországnak a Balti-tenger központi medencéjében élő lazacállományra vonatkozó kvótája kizárólag a járulékos fogásokat foglalta magába, és nem volt engedélyezett a célzott halászat, kivéve, ha az említett 2. lábjegyzet második vagy harmadik bekezdésében előírt két eltérés valamelyike alkalmazható volt.

48.

Másodszor, a módosított kutatás esetében nem lehetett élni az (EU) 2023/2638 rendelet melléklete 8. táblázata 2. lábjegyzetének második bekezdésében meghatározott, a célzott halászatra vonatkozó eltérés lehetőségével. Ahogy azt a fenti 3.1. szakaszban kifejtettük, a módosított kutatást nem az (EU) 2019/1241 rendelet 25. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelően végezték.

49.

Harmadszor, a módosított kutatás esetében az (EU) 2023/2638 rendelet melléklete 8. táblázata 2. lábjegyzetének harmadik bekezdésében meghatározott, a célzott halászatra vonatkozó eltérés lehetőségével sem lehetett élni. Ezt az eltérést csak az ICES 31 alkörzetben tudták volna alkalmazni, miközben a módosított kutatást az ICES 29N és 30 alkörzetben végezték.

50.

Következésképpen Finnországnak az ICES 29N és 30 alkörzetben 2024-ben a Balti-tenger központi medencéjében élő lazacállományra irányuló halászata meghaladta az (EU) 2023/2638 rendelet mellékletének 8. táblázatában számára megállapított kvótát. Ahogy azt azonban a fenti 2.5. szakaszban kifejtettük, a módosított kutatásban részt vevő hajók összesen 3 162 lazacot fogtak ki közvetlenül.

51.

Az 1224/2009/EK rendelet 105. cikkének (1) bekezdése értelmében abban az esetben, ha a Bizottság megállapítja, hogy egy tagállam túllépte a számára kiosztott halászati kvótákat, a Bizottságnak csökkentenie kell a tagállam jövőbeli halászati kvótáit. Az említett rendelet 105. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amennyiben valamely tagállam túlhalászással kimerítette az állományra vagy állománycsoportra egy adott évben vonatkozó kvótáját, halászati lehetőségeit vagy fogásrészét, a Bizottság csökkenti a túlhalászó tagállam következő évre vagy évekre vonatkozó éves kvótáját, halászati lehetőségeit vagy fogásrészét.

52.

Az (EU) 2024/2903 rendelet a 2025. évre 8 989 a Balti-tenger központi medencéjében élő lazacra vonatkozó halászati kvótát állapít meg Finnország számára. Ez ugyanaz az állomány, amely tekintetében Finnország túllépte a 2024. évben számára megállapított kvótát.

53.

Az 1224/2009/EK rendelet (10) 105. cikkének (1), (2) és (5) bekezdése szerinti kvótacsökkentésről szóló bizottsági iránymutatások 1. pontjának első albekezdésével összhangban a csökkentés teljes mértékét a túlhalászást követő évben kell kiegyenlíteni. Ezért helyénvaló csökkenteni a 2025. évre vonatkozóan Finnország számára megállapított halászati kvótát.

54.

Az 1224/2009/EK rendelet 105. cikkének (2) bekezdésével összhangban a szóban forgó csökkentéseket az említett bekezdésben meghatározott megfelelő szorzótényezők alkalmazásával kell végrehajtani. A 105. cikk (2) bekezdésének második mondatával összhangban 1,00 mértékű szorzótényezőt kell alkalmazni, mivel a Balti-tenger központi medencéjéből kifogott 3 162 lazac tömege nem éri el a 100 tonnát.

55.

Az (EU) 2024/2903 rendelet értelmében tehát 3 162 lazaccal kell csökkenteni a 2025. évre Finnország számára megállapított, a Balti-tenger központi medencéjében élő lazacra vonatkozó halászati kvótát,