|
Az Európai Unió |
HU C sorozat |
|
C/2026/3570 |
2026.7.6. |
AZ OLAF FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG TEVÉKENYSÉGI JELENTÉSE – 2025
(C/2026/3570)
Bizottsági tagok
Marita Salgrāve
A Felügyelő Bizottság elnöke (2025. október 17. óta)
A Felügyelő Bizottság tagja 2022. szeptember 23. óta
Felsővezető, INTOSAI IDI, Szakmai és releváns legfőbb ellenőrző intézmények
Volt tanácsi tag és pénzügyi ellenőrzési igazgató, Legfőbb Ellenőrző Intézmény, Lettország
Dušan Sterle
A Felügyelő Bizottság tagja 2022. március 28-tól
A Szlovén Köztársaság Európai Unió melletti Állandó Képviseletének követtanácsosa, a Szlovén Köztársaság Európa-ügyi és Külügyminisztériuma
A Szlovén Köztársaság Költségvetési Felügyeleti Hivatalának korábbi igazgatója
Angelo Maria Quaglini
A Felügyelő Bizottság tagja 2022. szeptember 23. óta
A Számvevőszék bírája, Olaszország
Maria Stylianidi
A Felügyelő Bizottság tagja 2025. május 6. óta
Jogász és adjunktus a Frederick Egyetemen, Ciprus
Andrei-Atila-Luca Chendi
A Felügyelő Bizottság tagja 2025. október 1. óta
Az Irányítási Ellenőrzési Igazgatóság (a csalás elleni küzdelemmel foglalkozó főosztály) volt igazgatója, Románia
Teresa Anjinho
A Felügyelő Bizottság tagja 2022. szeptember 23-tól 2025. február 7-ig
Európai ombudsman, Strasbourg, Franciaország
Előszó
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) Felügyelő Bizottsága 2025-ben is az OLAF-rendeletben (883/2013/EU, Euratom rendelet) meghatározott prioritásoknak és az általa kialakított munkamódszereknek megfelelően végezte munkáját. Az év második felében a Felügyelő Bizottság tevékenységeit az Európai Bizottságnak a csalás elleni architektúra felülvizsgálatáról szóló fehér könyve is befolyásolta, amely szélesebb körű gondolkodást indított el az EU csalás elleni architektúrájának jövőjéről.
Ezen architektúra egyik szereplőjeként a Felügyelő Bizottság aktívan nyomon követte ezt a folyamatosan alakuló vitát, és hozzájárult ahhoz. A Felügyelő Bizottság különösen fontosnak tartja ezt a kezdeményezést, mivel a csalás és a korrupció aláássa a közbizalmat, torzítja a tisztességes versenyt és gyengíti az EU pénzügyi alapjait. A jogi keret szigorítása és a csalás elleni rendszer működésének korszerűsítése lehetővé tenné az EU számára, hogy lépést tartson az egyre kifinomultabb csalási kockázatokkal, miközben tovább erősítené az OLAF hatását és Felügyelő Bizottságának szerepét.
|
— |
A Felügyelő Bizottság egyik legfontosabb hozzájárulása az EU csalás elleni védelmi architektúrájának felülvizsgálatához – és 2025-ös munkájának központi eleme – az OLAF-rendelet alkalmazásának és hatásának átfogó és független értékelése volt. A Felügyelő Bizottság ezzel kapcsolatos véleménye – csakúgy, mint minden más munkája – szilárd tényeken alapul. Az OLAF ügyiratainak és vizsgálati gyakorlatának áttekintésével a Felügyelő Bizottság annak megértésére törekedett, hogy miként működik a rendszer a valóságban. Amikor rendszerszintű kihívások merültek fel, a Felügyelő Bizottság az egyedi ügyek vizsgálatán túl a mögöttes okok azonosítására is törekedett. Ez a megközelítés biztosítja, hogy ajánlásai a kiváltó okokra összpontosítsanak, és érdemi iránymutatást nyújtsanak az EU csalás elleni keretének megerősítéséhez. |
|
— |
A Felügyelő Bizottság három fő szempontból tett javaslatot jogi keret és az operatív gyakorlatok javítására: i. az OLAF vizsgálatainak határai, beleértve megbízatását és függetlenségét, ii. a vizsgálatok lefolytatása, ideértve azok időtartamát, az eljárási garanciákat és a csalás elleni architektúra más szereplőivel való együttműködést, valamint iii. az OLAF ajánlásainak hatékonysága és hozzáadott értéke. |
|
— |
2025-ben a Felügyelő Bizottság az együttműködési keret egy másik kritikus szempontjára is összpontosított, mégpedig az OLAF azon kötelezettségére, hogy jelentse a feltételezett büntetendő cselekményeket az Európai Ügyészségnek (EPPO). Az elemzés során megvizsgálták, hogy az OLAF hogyan gyűjti és értékeli a releváns információkat, mielőtt döntene arról, hogy bejelent-e egy ügyet, és hogy ezeket a döntéseket függetlenül, indokolatlan késedelem nélkül és az alkalmazandó jogi kerettel teljes összhangban hozzák-e meg. A Felügyelő Bizottság elemzését jelenleg véglegesítik, és azt egy külön véleményben fogják bemutatni, amelyet a Felügyelő Bizottság 2026 első felében szándékozik elfogadni. |
|
— |
Továbbá 2025-ben, éves gyakorlatával és az OLAF-rendelettel összhangban a Felügyelő Bizottság megvizsgálta az OLAF 2026. évi előzetes költségvetési tervezetét, és elfogadta a vonatkozó véleményt. A Felügyelő Bizottság úgy ítélte meg, hogy az OLAF 2026. évi előzetes költségvetési tervezete szilárd alapot biztosít ahhoz, hogy a Hivatal teljesíteni tudja az OLAF-rendelet szerinti megbízatását és feladatait. A Felügyelő Bizottság ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az OLAF személyi állományának bármilyen további csökkentését alapos és gondos értékelésnek kell alávetni, amelynek során meg kell vizsgálni annak az OLAF teljesítményére és alapvető feladatainak ellátására gyakorolt lehetséges hatását. A Felügyelő Bizottság hangsúlyozta továbbá a mesterséges intelligencián alapuló eszközök fejlesztésének és alkalmazásának fontosságát a csalások felderítésének és megelőzésének fokozása érdekében, megjegyezve, hogy e törekvések támogatásához további beruházásokra lesz szükség az informatikai infrastruktúrába és a szakértői tudásba. |
|
— |
A vizsgálatok időtartama továbbra is fontos mutatója annak, hogy az OLAF tevékenységének mennyire hatékony. A Felügyelő Bizottság 2025-ben is szorosan figyelemmel kísérte a vizsgálati határidőket, különös tekintettel a 36 hónapnál hosszabb ideig tartó ügyekre. A Felügyelő Bizottság megvizsgálta, hogy indokolt volt-e a vizsgálati tevékenység megszakítása, hogy az elhúzódó vizsgálatoknak elegendő prioritást biztosítottak-e a lezárásuk érdekében, valamint hogy az egyes ügyek teljes időtartama arányban állt-e azok összetettségével. A Felügyelő Bizottság megállapításaival kapcsolatos további részletek ebben a jelentésben találhatók. |
|
— |
A Felügyelő Bizottság 2025. évi munkájának másik fontos aspektusa a Felügyelő Bizottság 2021 és 2024 közötti véleményeiben az OLAF-nak megfogalmazott ajánlások végrehajtásának mélyreható értékelése volt. A Felügyelő Bizottság megállapította, hogy ajánlásainak 58 %-át sikeresen végrehajtották, 17 %-át részben végrehajtották, 15 %-a pedig a megváltozott körülmények miatt már nem volt alkalmazható. Az ügyek fennmaradó 10 %-ában a Felügyelő Bizottság úgy ítélte meg, hogy további lépésekre van szükség az OLAF részéről. |
|
— |
A lezáratlan kérdések főként az OLAF azon képességének megerősítéséhez kapcsolódnak, hogy hatékonyan kezelje a vizsgálatok időtartamát, továbbá a vizsgálatok hatókörnek pontosításával, valamint az OLAF és az EPPO közötti együttműködés továbbfejlesztésével kapcsolatosak. A Felügyelő Bizottság ugyanakkor elismeri, hogy az EU csalás elleni architektúrájának jelenleg folyó felülvizsgálatával összefüggésben fontos fejlemények várhatók. A Felügyelő Bizottság megállapításaival kapcsolatos további részletek ebben a jelentésben találhatók. |
2025 egy részében a Felügyelő Bizottság csökkentett létszámmal működött, miután Teresa Anjinho 2025 februárjában, Thierry Cretin pedig korábban, 2024 júliusában lemondott. A tagok számának átmeneti csökkenése ellenére a Felügyelő Bizottság továbbra is ellátta feladatait. Maria Stylianidi 2025 májusában, Andrei-Atila-Luca Chendi pedig 2025 októberében történő kinevezésével helyreállt az öt tagból álló, teljes létszám.
Végezetül a Felügyelő Bizottság tagjai nevében szeretnék köszönetet mondani az OLAF főigazgatójának a Felügyelő Bizottság és az OLAF közötti együttműködés során tanúsított nyitott és konstruktív hozzáállásáért. A Felügyelő Bizottság köszönetét fejezi ki továbbá a megbízott főigazgatónak is a korábbi főigazgató távozását követő együttműködéséért. Végül szeretném kiemelni a titkárság által nyújtott értékes támogatást, amelynek ideiglenes vezetője szakértelmével és elkötelezettségével nagyban hozzájárult a Felügyelő Bizottság munkájához. A Felügyelő Bizottság nagyra értékeli az EU csalás elleni védelmi architektúráján belüli intézményi partnereinek konstruktív együttműködését is, mivel az EU pénzügyi érdekeinek hatékony védelme végső soron az egész rendszer kollektív erejétől függ.
Marita Salgrāve
A Felügyelő Bizottság elnöke
Tartalomjegyzék
| Előszó | 2 |
| Tartalomjegyzék | 6 |
|
1. |
A Felügyelő Bizottságról | 5 |
|
2. |
Nyomonkövetési tevékenységek | 6 |
|
2.1. |
A Felügyelő Bizottság 1/2025. sz. véleménye az OLAF uniós intézményeken, szerveken és ügynökségeken belüli zaklatással kapcsolatos belső vizsgálatairól | 6 |
|
2.2. |
2/2025. sz. vélemény – Az OLAF 2026. évi előzetes költségvetés-tervezete | 7 |
|
2.3. |
Az OLAF-rendeletről szóló bizottsági értékelő jelentést kísérő véleménytervezet | 8 |
|
2.4. |
Az OLAF azon kötelezettségének nyomon követése, hogy jelentse a büntetendő cselekményeket az Európai Ügyészségnek | 9 |
|
2.5. |
Az OLAF-vizsgálatok időtartamának nyomon követése | 10 |
|
2.5.1. |
A Felügyelő Bizottság által 2025-ben kapott, a 12 hónapnál tovább tartó vizsgálatokra vonatkozó jelentések | 11 |
|
2.5.2. |
A 36 hónapnál hosszabb ideig tartó OLAF-vizsgálatok 2025-ben | 13 |
|
2.6. |
A Felügyelő Bizottság ajánlásai OLAF általi végrehajtásának nyomon követése | 17 |
|
2.7. |
Az OLAF-hoz benyújtott egyéni panaszok nyomon követése | 19 |
|
3. |
Együttműködés | 19 |
|
3.1. |
Együttműködés az OLAF-fal | 19 |
|
3.2. |
Kapcsolatok az érdekelt felekkel | 20 |
|
4. |
Igazgatás és erőforrások | 21 |
|
4.1. |
A Felügyelő Bizottság munkamódszerei | 21 |
|
4.2. |
A titkárság | 21 |
|
4.3. |
Költségvetési kérdések | 22 |
1. A Felügyelő Bizottságról
|
1. |
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) Felügyelő Bizottsága (a továbbiakban: Felügyelő Bizottság) a 883/2013/EU, Euratom rendelettel (1) (a továbbiakban: OLAF-rendelet) létrehozott független szerv, amelynek célja az OLAF függetlenségének megerősítése és garantálása az OLAF vizsgálati feladatköre ellátásának rendszeres ellenőrzése révén. |
|
2. |
A Felügyelő Bizottság öt független, külső szakértőből (a továbbiakban: tagok) áll, akiket az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság közös megegyezéssel öt évre nevez ki (2). A tagok teljesen függetlenül látják el a feladatukat, továbbá nem kérhetnek és nem is fogadhatnak el utasításokat egyetlen kormánytól vagy uniós intézménytől, szervtől vagy ügynökségtől sem. A Felügyelő Bizottság tagjai nem állandó tisztséget töltenek be, munkájukat a Bizottság által biztosított titkárság segíti. A titkárság állandó jelleggel a Felügyelő Bizottság közvetlen felügyelete alatt működik, a Bizottságtól, az OLAF-tól vagy bármely más szervtől függetlenül. A titkárság alapvető szerepet tölt be a Felügyelő Bizottság ellenőrzési feladatainak elősegítésében és az azokhoz való hozzájárulásban. |
|
3. |
Tekintettel az OLAF vizsgálatainak jellegére, az OLAF főigazgatója által hozott, egy vizsgálat indítására vagy lezárására vonatkozó határozattal szemben nem lehet uniós bírósághoz fordulni (3). Ez azt jelenti, hogy az eljárási garanciák ellenőrével (aki az OLAF-fal szemben az eljárási garanciák és a vizsgálatokra alkalmazandó szabályok megsértése miatt benyújtott panaszokat kezeli) (4) együtt a Felügyelő Bizottság kulcsfontosságú szerepet játszik az OLAF vizsgálatai lefolytatásának felügyeletével és ellenőrzésével megbízott független szervként. A Felügyelő Bizottság így kiváltságos helyzetben van, mivel betekintést nyújt az uniós intézmények számára az OLAF működésébe, és biztosítékot nyújt arra, hogy az OLAF jogszerűen és az alkalmazandó eljárási garanciák tiszteletben tartásával jár el. |
|
4. |
Az OLAF-rendelet értelmében a Felügyelő Bizottságnak hármas szerepe van: i. az OLAF vizsgálati feladatkörének rendszeres nyomon követése, ii. az OLAF főigazgatójának támogatása a feladatai ellátásában, valamint iii. jelentéstétel az európai uniós intézményeknek. |
|
5. |
Konkrétabban, az OLAF vizsgálatainak rendszeres nyomon követésével a Felügyelő Bizottság biztosítani kívánja, hogy:
|
|
6. |
A Felügyelő Bizottság munkája magában foglalja az OLAF főigazgatójának címzett vélemények, valamint – adott esetben – ajánlások megfogalmazását az OLAF vizsgálati tevékenységeivel, vizsgálatainak időtartamával és a vizsgálatainak elvégzéséhez szükséges erőforrásokkal kapcsolatban. A Felügyelő Bizottság emellett észrevételeket (6) fogalmaz meg a vizsgálati eljárások tekintetében alkalmazandó OLAF-iránymutatások tervezetével kapcsolatban is (7). Véleményei és ajánlásai kiadásakor a Felügyelő Bizottság soha nem avatkozik be a folyamatban lévő OLAF-vizsgálatok lefolytatásába. |
2. Nyomonkövetési tevékenységek
|
7. |
A jelentéstételi évben a Felügyelő Bizottság az OLAF-rendelet 15. cikke alapján két véleményt készített az OLAF főigazgatója számára, nevezetesen a 2025. február 6-án közzétett 1/2025. sz. véleményt (8) és a 2025. június 2-án közzétett 2/2025. sz. véleményt (9) (10). Ezek számos ajánlást fogalmaznak meg. A Felügyelő Bizottság továbbra is figyelemmel kísérte az OLAF vizsgálatainak időtartamát és az eljárási garanciák alkalmazását. A jelentéstételi időszakban a Felügyelő Bizottság átfogó értékelést is végzett arról, hogy az OLAF milyen mértékben hajtotta végre a már kiadott ajánlásait. |
|
8. |
A fent említett nyomonkövetési tevékenységek és a 2025-ben közzétett vélemények mellett a Felügyelő Bizottság a jelentéstételi évben jóváhagyott egy véleménytervezetet, amelyet 2026. január 21-én tettek közzé (1/2026. sz. vélemény) (11). A Felügyelő Bizottság egy további véleményen is dolgozott, amelynek elfogadására és közzétételére a tervek szerint 2026 első felében kerül sor. |
2.1. A Felügyelő Bizottság 1/2025. sz. véleménye az OLAF uniós intézményeken, szerveken és ügynökségeken belüli zaklatással kapcsolatos belső vizsgálatairól
|
9. |
2022-ben az OLAF főigazgatója tájékoztatta a Felügyelő Bizottságot bizonyos nehézségekről, amelyekkel az OLAF több, zaklatással kapcsolatos belső vizsgálatokra vonatkozó ügyben szembesült, és amelyek veszélyeztethetik a főigazgató függetlenségét. |
|
10. |
A kapott információk alapján a Felügyelő Bizottság úgy határozott, hogy véleményt ad ki, amelyben tisztázza az OLAF szerepét és hatáskörét az uniós intézményeken, szerveken és ügynökségeken belüli nem megfelelő magatartás és zaklatás kivizsgálásában. Ezzel összefüggésben a Felügyelő Bizottság megvizsgálta, hogy az ilyen vizsgálatok milyen hozzáadott értéket képviselnek az uniós tisztviselők és az uniós intézmények, szervek és ügynökségek tagjai által elkövetett zaklatás és hasonló visszaélések elleni küzdelemben. Az elemzés az OLAF által 2018–2023-ban vizsgált 29 ügyből (9 lezárt vizsgálat és 20 elutasított ügy) álló mintára vonatkozott. |
|
11. |
2024 decemberében a Felügyelő Bizottság jóváhagyta a véleménytervezetét, amelyet 2025 januárjában hivatalosan elfogadtak és közzétettek. A 2024. évi éves jelentésben a Felügyelő Bizottság részletesen elemezte a vélemény főbb tartalmi elemeit. A főbb megállapításokat az alábbiakban foglaljuk össze. |
|
12. |
A Felügyelő Bizottság megjegyezte, hogy a Dalli-ítéletet (12) követően megállapítást nyert, hogy az OLAF az OLAF-rendelet 1. cikkének (4) bekezdése alapján hatáskörrel rendelkezik arra, hogy a pénzügyi hatástól függetlenül belső vizsgálatokat folytasson a szakmai feladatoknak az uniós intézmények, szervek és ügynökségek személyzete és tagjai általi ellátásával kapcsolatos súlyos ügyekben. |
|
13. |
Az ügyek áttekintése alapján megállapítható, hogy az OLAF jellemzően nem vizsgál tisztviselőket vagy középvezetőket érintő tényeket, ha az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek maguk is képesek hatékony vizsgálatot lefolytatni, és ehelyett az ügyet az 5. cikk (6) bekezdése alapján továbbadja nekik. Az OLAF azonban a függetlenség biztosítása érdekében kivizsgálja a vezető tisztviselőkkel vagy az uniós intézmények, szervek és ügynökségek tagjaival szembeni állításokat. A Felügyelő Bizottság megállapította, hogy a zaklatással kapcsolatos panaszok OLAF általi kezelése összhangban van megbízatásával, és fokozott pártatlanságot biztosít a vezető tisztviselőket érintő ügyekben. Előfordulhat, hogy az uniós intézmények, szervek és ügynökségek belső vizsgálatai nélkülözik az objektivitást vagy az erőforrásokat, és reputációs kockázatot jelenthetnek. |
|
14. |
Míg a legtöbb uniós intézmény, szerv és ügynökség együttműködött az OLAF-fal, két ügyben ellenállásba ütközött, ami késleltette a vizsgálatokat. A Felügyelő Bizottság hangsúlyozta, hogy miután az OLAF vizsgálatot indít, az uniós intézmények, szervek és ügynökségeknek teljes mértékben együtt kell működniük, és el kell kerülniük a párhuzamos vizsgálatokat, mivel ennek elmulasztása sérti az alkalmazandó jogi keretet, és aláássa az OLAF függetlenségét. |
2.2. 2/2025. sz. vélemény – Az OLAF 2026. évi előzetes költségvetés-tervezete
|
15. |
A Felügyelő Bizottság minden évben véleményt fogad el az OLAF előzetes költségvetési tervezetéről, hogy biztosítsa az uniós intézményeket arról, hogy a költségvetési tervezet megőrzi az OLAF vizsgálati feladatkörének függetlenségét. Konkrétabban, a Felügyelő Bizottság véleménye azt vizsgálja, hogy az OLAF elegendő pénzügyi és emberi erőforrással rendelkezik-e ahhoz, hogy fokozza a csalás, a korrupció és bármely más jogellenes tevékenység elleni küzdelmet, és hatékonyan végrehajtsa a rábízott feladatokat. |
|
16. |
2025. június 2-án a Felügyelő Bizottság kiadta az OLAF 2026. évi előzetes költségvetés-tervezetéről szóló 2/2025. sz. véleményt. Ebben a véleményben megjegyezte, hogy az OLAF előzetes költségvetése 3,8 %-kal nőtt a 2025. évi költségvetéshez képest. Az egyes költségvetési sorok javasolt növelése kellően indokolt, és összhangban van az Európai Bizottságnak az OLAF 2026. évi költségvetés-tervezetének elkészítésére vonatkozó iránymutatásaival. |
|
17. |
A személyzeti kiadások jelentették a fő költségtényezőt, amely a teljes költségvetés több mint 72 %-át teszi ki. A Felügyelő Bizottság megállapította, hogy az OLAF 2026. évi létszámterve az előző évhez képest 6 álláshellyel csökkent, így 310 álláshely maradt. Ez a létszámcsökkentés annak a lineáris hozzájárulási modellnek a következménye, amelyet az összes bizottsági szolgálatra előírtak, hogy a jövőben a létszámtervben szereplő álláshelyeket átcsoportosíthassák a kiemelt területekre. Tekintettel a létszámterv legutóbbi csökkentésére, valamint arra, hogy az OLAF-nak 2018 óta összesen 47 álláshelyet kellett megszüntetnie, a Felügyelő Bizottság hangsúlyozta, hogy az OLAF emberi erőforrásainak további csökkentését alapos értékelésnek kell alávetni. |
|
18. |
Az OLAF kiküldetési és reprezentációs költségekre vonatkozó költségvetési sorával kapcsolatban a Felügyelő Bizottság megjegyezte, hogy ez a 2025-ös szinten marad, ezáltal nagyrészt megőrizve az OLAF azon létfontosságú képességét, hogy vizsgálatai részeként helyszíni vizsgálatokat folytasson az EU-ban és azon kívül. |
|
19. |
Az OLAF információs és kommunikációs technológiákra szánt költségvetése 100 000 EUR-val nőtt, ami a 2025-ös szinthez képest 1,76 %-os növekedést jelent. A Felügyelő Bizottság megjegyezte, hogy a növekedés főként az átszervezési folyamatokhoz kapcsolódó költségeket fedezi. |
|
20. |
A Felügyelő Bizottság rámutatott arra, hogy az OLAF költségvetésének fontos jellemzője az összekapcsolt struktúrája, amely lehetővé teszi számára, hogy „belső” költségvetési átcsoportosításokat eszközöljön a különböző költségvetési sorai között anélkül, hogy engedélyt kérne az uniós költségvetési hatóságtól. Ez a múltban lehetővé tette az OLAF számára, hogy reagáljon az előre nem látható eseményekre és kihívásokra, és nagyobb rugalmassággal kezelje a költségvetését, mint bármely más bizottsági főigazgatóság. A Felügyelő Bizottság mindig is támogatta az OLAF költségvetési gazdálkodással kapcsolatos autonómiáját mint az OLAF függetlenségének további (költségvetési) biztosítékát. |
|
21. |
Ennek ellenére a Felügyelő Bizottság hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az OLAF mindig oly módon kezelje költségvetését, hogy a lehető legnagyobb mértékben tiszteletben tartsa a pénzügyi szabályokról szóló rendelet (13) 6–38. cikkében meghatározott és az Unió általános költségvetésére alkalmazandó általános költségvetési elveket, beleértve az átláthatóság és az egyediség elvét. |
|
22. |
A Felügyelő Bizottság megállapította, hogy az OLAF 2026. évi előzetes költségvetési tervezete összhangban van a Bizottság 2026. évi költségvetési tervezetének elkészítésére irányuló bizottsági költségvetési javaslatokkal. Hangsúlyozta azonban annak fontosságát is, hogy az OLAF továbbra is elegendő létszámú személyzettel rendelkezzen megbízatásának teljesítéséhez, és hogy az emberi erőforrások igazodjanak az OLAF operatív igényeihez. Végül felhívta a figyelmet arra, hogy a csalások felderítésének és megelőzésének jövője szempontjából elengedhetetlen mesterségesintelligencia-eszközök fejlesztése és bevezetése további beruházásokat igényel az informatikai infrastruktúrába és szakértelembe. |
2.3. Az OLAF-rendeletről szóló bizottsági értékelő jelentést kísérő véleménytervezet
|
23. |
Az OLAF-rendelet 19. cikkének (1) bekezdése azzal a feladattal bízza meg a Bizottságot, hogy végezzen teljes körű értékelést az OLAF-rendelet „alkalmazásáról és hatásáról”, „különösen a Hivatal [az OLAF] és az Európai Ügyészség közötti együttműködés hatékonyságát és eredményességét illetően”. A 19. cikk (1) bekezdése azt is előírja, hogy a Felügyelő Bizottságnak külön független véleményt kell benyújtania, amelyet csatolni kell a Bizottság értékelő jelentéséhez. |
|
24. |
2024 áprilisában az OLAF főigazgatója arról tájékoztatta a Felügyelő Bizottságot, hogy az OLAF – mint a csalás elleni politika kidolgozásáért felelős bizottsági szerv – megkezdte az OLAF-rendelet értékelésének folyamatát. Ezzel összefüggésben felkérték a Felügyelő Bizottságot, hogy nyilvánítson véleményt. |
|
25. |
A Felügyelő Bizottság 2025 decemberében jóváhagyta, 2026 januárjában pedig hivatalosan is elfogadta véleménytervezetét (14). |
|
26. |
Véleményében a Felügyelő Bizottság egyedi nyomonkövetési tapasztalatai alapján átfogó és független értékelést végzett az OLAF-rendelet alkalmazásáról és hatásáról. A Felügyelő Bizottság egyrészt a korábban megfogalmazott hivatalos véleményekre, tényeken alapuló megállapításokra és ajánlásokra támaszkodott. Másrészt az OLAF által szolgáltatott közvetlen bizonyítékok, illetve másodlagos információk alapján olyan véleményeket és javaslatokat fogalmazott meg, amelyeket még nem nyújtottak be hivatalosan az OLAF-nak. |
|
27. |
Először is a Felügyelő Bizottság elemezte és értékelte az OLAF-rendeletben a következők révén végrehajtott legfontosabb módosításokat: i. az (EU) 2016/2030 rendelet, amely a Felügyelő Bizottság függetlenségét és működését azáltal erősítette meg, hogy titkárságát a Bizottságra bízta (15), valamint ii. az (EU) 2020/2223 rendelet (16), amely összehangolta az OLAF és az EPPO műveleteit, és fontos eljárási és működési fejlesztéseket vezetett be. Ezt követően a Felügyelő Bizottság teljes egészében megvizsgálta az OLAF-rendeletet, és nemcsak a 2016. és 2020. évi módosításokkal bevezetett rendelkezésekkel, hanem a rendelet azon aspektusaival is kapcsolatban tett észrevételeket, amelyeket ezek a módosítások nem érintettek. Végezetül, ahol a Felügyelő Bizottság hiányosságokat és gyengeségeket tárt fel a hatályos módosított OLAF-rendeletben, ott konkrét javaslatokat terjesztett elő a vonatkozó rendelkezések megerősítésére és pontosítására. |
|
28. |
Az elemzés arra késztette a Felügyelő Bizottságot, hogy javaslatokat tegyen több rendelkezésre vonatkozóan, tekintettel azoknak az értékelést követő esetleges felülvizsgálatára. Ezeket a javaslatokat négy tematikus területre osztották. Először is az OLAF-vizsgálatok határait vizsgálták meg, kitérve a vizsgálatok kezdeti szakaszában jellemzően felmerülő kérdésekre (17). Másodszor az OLAF-vizsgálatok lefolytatását jellemző néhány fontos szemponttal foglalkoztak, az eljárási garanciáktól az OLAF és az EPPO közötti együttműködésig (18). Harmadszor az OLAF-jelentés értékével és a követő intézkedésekkel kapcsolatos észrevételeket és javaslatokat tették közzé (19). Negyedszer észrevételeket és javaslatokat tettek a Felügyelő Bizottság működésével kapcsolatban (20). |
|
29. |
Ami az OLAF vizsgálatainak határait illeti, a Felügyelő Bizottság ismételten hangsúlyozta, hogy időszerű tisztázni az OLAF megbízatásának hatályát, tükrözve a mérföldkőnek számító Dalli-ítéletet. A Felügyelő Bizottság szerint a jelenlegi jogi keret értelmében – a vonatkozó ítélkezési gyakorlat értelmezése szerint – az OLAF nemcsak az EU pénzügyi érdekeinek védelmével (PIF) kapcsolatos ügyek kivizsgálására jogosult, hanem az azon túlmutató ügyek kivizsgálására is (21). A vélemény továbbá különös hangsúlyt fektetett annak lehetőségére, hogy az OLAF megbízatását további területekre is kiterjesszék, tükrözve speciális szakértelmének növekvő elismerését és hozzáadott értékét az összetett, több joghatóságot érintő ügyek kezelésében. Ennek figyelembevétele érdekében a Felügyelő Bizottság megjegyezte, hogy fontolóra lehetne venni, hogy ismét bevezessék az OLAF vizsgálatainak rangsorolására szolgáló strukturált rendszert a rendeletbe. A Felügyelő Bizottság hangsúlyozta továbbá, hogy meg kell őrizni az OLAF működési függetlenségét, különösen az OLAF főigazgatói hatásköreinek egyértelműen meghatározott átruházási eljárása tekintetében. A Felügyelő Bizottság hangsúlyozta továbbá annak fontosságát, hogy a rendelet egyértelműen meghatározza az olyan fogalmakat, mint a „kellő gyanú”, és hogy a módosított OLAF-rendelet 5. cikkébe („Vizsgálatok indítása”) bevezesse a „vizsgálat hatókörének” fogalommeghatározását. |
|
30. |
Az OLAF-vizsgálatok lefolytatásának sokrétű kérdésével kapcsolatban a Felügyelő Bizottság számos észrevételt tett. A Felügyelő Bizottság többek között azt javasolta, hogy az OLAF-rendelet kifejezetten utaljon arra, hogy a vizsgálatokat „észszerű időn belül” le kell zárni, és hogy a 24 hónapot meghaladó ügyek esetében az OLAF főigazgatójának hivatalos határozatot kell hoznia a továbbiakról. A Felügyelő Bizottság azt is javasolta, hogy vizsgálják felül azt a rendelkezést, amely szerint a felülvizsgálati csoportnak a vizsgálat lezárásáról szóló véleményét „mellékelni kell a vizsgálati zárójelentéshez”, annak biztosítása érdekében, hogy az továbbra is belső dokumentum maradjon, amelynek következtetéseit adott esetben csak a külső címzettekkel közölték. Az OLAF és az EPPO közötti együttműködést illetően a Felügyelő Bizottság úgy ítélte meg, hogy a 12c. cikk (3) bekezdésében szereplő „nyilvánvalóan megalapozatlan állítások” fogalmára vonatkozó további iránymutatás egyértelműbbé tenné a helyzetet, ami előnyös lenne a két szerv közötti következetesebb együttműködés szempontjából. Az eljárási garanciákkal kapcsolatban a Felügyelő Bizottság javaslatokat tett a belső és külső vizsgálatokban érintett személyek közötti, szükségtelen eltérő bánásmód megszüntetésére, valamint az OLAF-rendeletben már rögzített eljárási garanciák hatékony érvényesülésének biztosítására. |
|
31. |
A Felügyelő Bizottság foglalkozott az OLAF-ajánlások értékének és a követő intézkedéseknek régóta vitatott, kulcsfontosságú kérdésével is. Ennek vonatkozásában a Felügyelő Bizottság elismerte, hogy jóllehet az OLAF által kibocsátott dokumentumok általános jogi értékének megváltoztatásához összetett megfontolások szükségesek, a pénzügyi ajánlásokra különös tekintettel az elképzelhető lenne, hogy az OLAF nagyobb mértékben vegyen részt a pénzeszközök visszafizettetésében. A Felügyelő Bizottság azt is javasolta, hogy erősítsék meg az OLAF-rendelet 11. cikkében jelenleg foglalt mechanizmusokat, hogy a jogalapot összehangolják a meglévő nyomonkövetési és jelentéstételi gyakorlatokkal. A nyomonkövetési arány további javítása érdekében a Felügyelő Bizottság azt is javasolta, hogy a csalás elleni koordinációs szolgálatok (AFCOS) szerepét terjesszék ki az OLAF ajánlásait követő intézkedésekre is. |
|
32. |
Végezetül a vélemény néhány javaslatot tartalmazott a Felügyelő Bizottság saját működésére vonatkozóan. E tekintetben a Felügyelő Bizottság néhány pontosítást javasolt az OLAF-rendelet 15. cikkéhez az OLAF független és pártatlan működésének védelme érdekében, javasolva, hogy maga a rendelet biztosítson közvetlen elektronikus hozzáférést az OLAF ügyviteli rendszerének vonatkozó részeihez. A Felügyelő Bizottság kisebb jogszabályi változtatásokat is javasolt, hogy biztosítsák az eljárási garanciák ellenőre és a Felügyelő Bizottság közötti szükséges kiegészítő jelleget annak értékelése során, hogy az OLAF eleget tesz-e az eljárási garanciáknak. |
2.4. Az OLAF azon kötelezettségének nyomon követése, hogy jelentse a büntetendő cselekményeket az Európai Ügyészségnek
|
33. |
A jelenlegi jogi keret értelmében az OLAF és az EPPO szerepe kiegészíti egymást az EU pénzügyi érdekeinek védelme tekintetében. A módosított OLAF-rendelet előírja, hogy mind az EPPO-nak, mind az OLAF-nak szoros együttműködést kell kialakítania és fenntartania, amelynek célja megbízatásuk kiegészítő jellegének biztosítása, és adott esetben tevékenységeik koordinálása. A módosított OLAF-rendelet szerint „a Hivatal és az Európai Ügyészség közötti kapcsolatnak hozzá kell járulnia annak biztosításához, hogy az összes eszköz felhasználásra kerüljön az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében” (22). |
|
34. |
A Felügyelő Bizottság következetesen komoly érdeklődését fejezte ki annak megértése iránt, hogy az EPPO-rendelet és a módosított OLAF-rendelet által bevezetett új jogi keret hogyan befolyásolta az OLAF vizsgálati tevékenységeit, és általában véve hogyan valósult meg az OLAF és az EPPO közötti együttműködés a gyakorlatban. A Felügyelő Bizottság úgy véli, hogy a két szerv közötti együttműködési mechanizmusok megfelelő végrehajtása az OLAF működési függetlenségének és megfelelő működésének fontos eleme. Ebben az összefüggésben a Felügyelő Bizottság úgy véli, hogy együttműködésük nyomon követése megbízatásának és munkaprogramjának alapvető részét képezi. |
|
35. |
Ezt a prioritást tükrözve a Felügyelő Bizottság 2024 februárjában kiadta első, kifejezetten az OLAF által végzett kiegészítő vizsgálatokról szóló véleményét (23). Következtetéseiben a Felügyelő Bizottság elismerését fejezte ki mind az EPPO-nak, mind az OLAF-nak a mechanizmus működőképessé tételében való konstruktív szerepvállalásukért. Tekintettel a kiegészítő vizsgálatok folyamatosan változó jellegére, a Felügyelő Bizottság 2024 folyamán is nyomon követte az OLAF által végzett kiegészítő vizsgálatokat és ajánlásainak végrehajtását (24). |
|
36. |
2025-ben a Bizottság figyelmét az együttműködési keretrendszer egy másik kritikus aspektusára összpontosította, nevezetesen az OLAF azon kötelezettségére, hogy a feltételezett büntetendő cselekményeket jelentse az EPPO-nak. Ez a kötelezettség – az OLAF azon kötelezettségéhez hasonlóan, hogy az EPPO hatáskörébe tartozó ügyekben köteles megszüntetni vagy kiegészíteni a vizsgálatokat – közvetlen hatással van az OLAF vizsgálati feladataira. E jelentéstételi kötelezettség végrehajtásának nyomon követésével a Felügyelő Bizottság célja az OLAF vizsgálati függetlenségének megerősítése. Az elemzés annak ellenőrzésére irányult, hogy: i. miként gyűjti, kezeli és elemzi az OLAF az összes releváns információt, mielőtt döntést hoz arról, hogy egy ügyet az EPPO elé terjeszt-e, ii. semmilyen külső beavatkozás nem befolyásolja az OLAF vizsgálati feladatainak ellátását, iii. az OLAF határozatait pártatlanul és indokolatlan késedelem nélkül hozza meg, valamint iv. hogy az OLAF intézkedései teljes mértékben összhangban legyenek az alkalmazandó jogi kerettel. |
|
37. |
Ebben az összefüggésben és az OLAF-rendelet 15. cikke (1) bekezdésének utolsó franciabekezdésével, valamint az OLAF és a Felügyelő Bizottság közötti munkamegállapodás (25) 12. és 13. cikkével összhangban a Felügyelő Bizottság hozzáfért i. egy olyan 25 ügyből álló mintához, amelyet az EPPO hatásköre miatt elutasítottak, ii. kilenc lezárt ügyhöz, amelyeket eredetileg az EPPO elé utaltak, de amelyeket az EPPO nem vett át, és iii. 14 olyan ügyhöz, amelyeket EPPO hatásköre miatt megszüntettek. A Felügyelő Bizottság kiválasztotta és elemezte továbbá a következőket: iv. egy olyan 20 lezárt vizsgálatból álló minta, amelyeket nem jelentettek az EPPO-nak, az alábbi kritériumok alapján: a) olyan ügyek, amelyekkel kapcsolatban az EPPO az OLAF vizsgálatának lezárását követően információt kért; b) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel (RRF) kapcsolatos kérdéseket érintő ügyek; és c) az összes vizsgálati egység megfelelő képviseletét biztosító ügyek, oly módon, hogy az OLAF vizsgálati egységeinek legalább két-két ügye az értékelés hatálya alá tartozzon. |
|
38. |
A Felügyelő Bizottság elemzése jelenleg folyamatban van. E munka megállapításait és az abból eredő ajánlásokat egy külön vélemény fogja tartalmazni, amelyet a Felügyelő Bizottság 2026 első felében kíván elfogadni. |
2.5. Az OLAF-vizsgálatok időtartamának nyomon követése
|
39. |
Az OLAF-rendelet 7. cikkének (8) bekezdése és 15. cikkének (1) bekezdése szolgál jogalapul ahhoz, hogy a Felügyelő Bizottság elemezze a 12 hónapnál hosszabb vizsgálatokat annak biztosítása érdekében, hogy az OLAF vizsgálatait megszakítás nélkül, a vizsgálatok körülményeivel és összetettségével arányos idő alatt folytassák le. |
|
40. |
Az OLAF-vizsgálatok időtartamának és az esetleges indokolatlan késedelmek okainak rendszeres nyomon követésével a Felügyelő Bizottság annak ellenőrzésére törekszik, hogy a vizsgálatok pártatlan lebonyolítása során sem külső, sem belső befolyásolás nem történik. Az indokolatlanul elhúzódó vizsgálatok súlyos káros következményekkel járhatnak a következőkre nézve: i. az érintett személy(ek) eljárási jogai, és/vagy ii. a vizsgálatot követő intézkedések. A vizsgálatok időtartamának nyomon követésével a Felügyelő Bizottság ellenőrzi az OLAF részére biztosított emberi és pénzügyi erőforrások hatékony felhasználását is. |
|
41. |
A Felügyelő Bizottság úgy véli, hogy a vizsgálatok időtartama fontos mutatója annak, hogy mennyire hatékony az OLAF fellépése, és az évek során különös figyelmet fordított erre a kérdésre. A Felügyelő Bizottság korábbi véleményében (26) feltárt néhány olyan hiányosságot, amelyek miatt több ajánlást is megfogalmazott az OLAF főigazgatója felé. |
|
42. |
A vizsgálati eljárások tekintetében alkalmazandó új iránymutatások tervezetéről szóló 3/2024. sz. véleményében (27) a Felügyelő Bizottság üdvözölte az OLAF által a vizsgálatai időtartamának kezelése terén elért eredményeket. A Felügyelő Bizottság annak fontosságát is hangsúlyozta, hogy a vizsgálati eljárások tekintetében alkalmazandó iránymutatások egyértelmű útmutatást nyújtsanak a vizsgálóknak a vizsgálat során felmerülő indokolatlan inaktív időszakok elkerülésére, valamint az aránytalanul elhúzódó vizsgálatok problémájának megoldására vonatkozóan. A Felügyelő Bizottság megjegyzi, hogy az OLAF tudomásul vette ezeket az észrevételeket, és részben beépítette a Felügyelő Bizottság ajánlásait a vizsgálati eljárások tekintetében alkalmazandó iránymutatások végleges változatába, amely 2026. január 1-jén lépett hatályba (28). |
|
43. |
A vizsgálati eljárások tekintetében alkalmazandó iránymutatások figyelembe vették vagy a lehető legnagyobb mértékben figyelembe vették a Felügyelő Bizottságnak az OLAF-vizsgálatok időtartamára (29), a vizsgálatok során alkalmazott döntéshozatali folyamatra (30), a vizsgálatok hatókörének meghatározására és módosítására (31), a kiválasztási szakaszra (32), az érintett személyek jogaira (33), a telefonbeszélgetések rögzítésével kapcsolatos terminológiára (34), a vizsgálatok besorolására (35), valamint a belső tanácsadási és ellenőrzési eljárásokra vonatkozó számos ajánlását (36). A Felügyelő Bizottság üdvözli továbbá a vizsgálati eljárások tekintetében alkalmazandó iránymutatások új rendelkezését a munkatervekről, amelyeket a vizsgálat megkezdésekor kell elkészíteni, és szükség szerint aktualizálni kell, és amelyeknek tartalmazniuk kell a problémák megoldására és kezelésére irányuló megoldásokra és intézkedésekre való hivatkozásokat (37). |
|
44. |
A jelentéstételi évben, mint minden évben, a Felügyelő Bizottság tájékoztatást kapott az OLAF-tól a 12 hónapnál hosszabb ideig tartó vizsgálatokról. Annak jobb megértése érdekében, hogyan kezelte az OLAF a vizsgálatainak időtartamát, és hogyan felelt meg az arányosság általános elvének, a Felügyelő Bizottság – a korábban megfogalmazott ajánlások fényében is – értékelte a 36 hónapnál hosszabb ideig tartó vizsgálatokat (lásd a 2.5.2. szakaszt). |
2.5.1. A Felügyelő Bizottság által 2025-ben kapott, a 12 hónapnál tovább tartó vizsgálatokra vonatkozó jelentések
|
45. |
Amennyiben egy vizsgálat nem zárható le a megindítását követő 12 hónapon belül, az OLAF-rendelet 7. cikkének (8) bekezdése (38) előírja, hogy az OLAF főigazgatójának a vizsgálat indítását követően 12 hónappal, majd azt követően hathavonta hivatalosan jelentést kell tennie a Felügyelő Bizottságnak. Ezekben a jelentésekben az OLAF főigazgatója ismerteti a vizsgálat további folytatásának okait és adott esetben (39) a vizsgálat felgyorsítása érdekében meghozandó korrekciós intézkedéseket, valamint a befejezés várható időkeretét. |
|
46. |
2025-ben a Felügyelő Bizottság 484 jelentést kapott az OLAF-tól 327 folyamatban lévő, 12 hónapnál tovább tartó egyedi vizsgálatról. Ezek 49 %-ában a vizsgálat időtartama meghaladta a 24 hónapot, 16 %-ában pedig a 36 hónapot (1. ábra). |
1. ábra
2025-ben bejelentett 327 elhúzódó ügy
|
47. |
Ezen adatok kontextusba helyezése érdekében a 2. ábra összehasonlító áttekintést nyújt az elmúlt három évben 12 hónapnál hosszabb ideig tartó egyedi vizsgálatok számáról. Az ábra az OLAF főigazgatója által bejelentett, hosszú ideig tartó ügyek számának fokozatos csökkenését mutatja: számuk a 2023. évi 404 ügyről 2024-ben 333-ra, 2025-ben pedig 327-re esett vissza. Ez a tendencia az elhúzódó vizsgálatok átlagos időtartamának csökkenésére utal, ami azt jelzi, hogy az OLAF ezeket az ügyeket valamivel gyorsabban kezeli. Ezt mutatják például a 48 hónapnál hosszabb vizsgálatokra vonatkozó számadatok: 2023-ban 13, 2024-ben pedig 10 ilyen vizsgálatra került sor. A 2025. évi nyomonkövetési gyakorlat során a Felügyelő Bizottság csak egy ilyen ügyet azonosított. |
2. ábra
A 2023 és 2025 között bejelentett, elhúzódó egyedi ügyek alakulása
2.5.2. A 36 hónapnál hosszabb ideig tartó OLAF-vizsgálatok 2025-ben
|
48. |
2025-ben a Felügyelő Bizottság rendszeresen nyomon követte az OLAF vizsgálatainak időtartamát, különös tekintettel a 36 hónapot meghaladó vizsgálatokra. A nyomon követésre az év során három szakaszban zajlott. A Felügyelő Bizottság először azokat az ügyeket elemezte, amelyekben a vizsgálat időtartama 2025. január 1. és június 30. között meghaladta a 36 hónapot (19 ügy). Ezt követően a Felügyelő Bizottság áttekintette azokat az új ügyeket, amelyekben a vizsgálat időtartama 2025. július 1. és szeptember 30. között meghaladta a 36 hónapot (hét új ügy). Végezetül 2025. október 1. és 2025. december 31. között a Felügyelő Bizottság felülvizsgálta a 36 hónapot meghaladó ügyek utolsó csoportját (hét új ügy). Ebben az utolsó szakaszban a Felügyelő Bizottság megvizsgálta mind a 33 ügy előrehaladását, beleértve az év korábbi szakaszában az első és a második szakaszban elemzett 26 ügy legfrissebb állását is. A Felügyelő Bizottság mindhárom szakaszban csak azokat a bejelentett ügyeket elemezte, amelyek még folyamatban voltak (40). |
|
49. |
Az OLAF és a Felügyelő Bizottság közötti munkamegállapodás 10. cikkével összhangban a Felügyelő Bizottság hozzáférést kapott a fent említett 33 vizsgálat ügyirataihoz. 2025. december végéig az OLAF 22 ügyet zárt le (41), míg 11 ügy továbbra is folyamatban volt (42). |
|
50. |
A Felügyelő Bizottság információkéréseket is küldött, hogy átfogó áttekintést kapjon minden egyes elemzett ügyről. A Felügyelő Bizottság a végleges következtetéseiben megfelelően figyelembe vette az OLAF észrevételeit. |
|
51. |
A Felügyelő Bizottság felülvizsgálata az alábbi mutatókat vette figyelembe.
A vizsgálati tevékenységek folytonossága. Gondosan áttekintette a vizsgálati tevékenységek folytonosságát az egyes ügyek teljes időtartama alatt. A Felügyelő Bizottság összevetette az OLAF 12 hónapos jelentéseiben szereplő indokokat az ügyiratokkal, és elemezte a tevékenységek folytonosságát a jelentéstételi időszakok között. A kialakult gyakorlatnak megfelelően a Felügyelő Bizottság különös figyelmet fordított a vizsgálati tevékenységek megszakításaira is, és a három hónapot meghaladó megszakításokat „figyelmeztető jelzéseknek”, míg a hat hónapot meghaladó megszakításokat az ügyön dolgozó csoport által tapasztalt olyan súlyos akadályoknak tekintette, amelyek jelentős hatást gyakorolnak vagy gyakorolhatnak a vizsgálat teljes időtartamára. Az indokokat az ügyiratokban keresték (akár kifejezetten megfogalmazva, akár másként kikövetkeztethetően) (43). A Felügyelő Bizottság emellett az OLAF felülvizsgálati csoportjának a vizsgálatok folytonosságára vonatkozó értékelésére összpontosított (44). A vizsgálatok tervezése és az operatív prioritások meghatározása. A Felügyelő Bizottság felülvizsgálta az OLAF-nak a vizsgálatok időtartamának kezelésére vonatkozó belső gyakorlatát, különös tekintettel a tervezésre és az operatív prioritások meghatározására. A Felügyelő Bizottság megvizsgálta, hogy az OLAF valamennyi egysége következetes és egységes megközelítést alkalmazott-e (45). A Felügyelő Bizottság azt is megvizsgálta, hogy az OLAF vezetősége operatív prioritásként kezelte-e a 36 hónapot meghaladó vizsgálatokat, hogy felgyorsítsa a befejezésüket (46). Arányosság és hatékonyság. A Felügyelő Bizottság előzetesen értékelte továbbá az egyes vizsgálatok időtartamának arányosságát, és megvizsgálta, hogy az ügy körülményei indokolták-e azt. A Felügyelő Bizottság emellett értékelte, hogy a javasolt korrekciós intézkedések érdemi és megfelelő megoldást jelentenek-e a késedelmes lezárás okainak kezelésére. |
|
52. |
A Felügyelő Bizottság által 2025-ben végzett elemzést az alábbiakban foglaljuk össze. |
Jelentéstétel
|
53. |
A Felügyelő Bizottság megjegyezte, hogy az OLAF leggyakrabban (az esetek 70 %-ában) az „ügy összetettségére” hivatkozott a vizsgálat időtartamának indokolásaként. Azok a körülmények, amelyek között egy vizsgálat összetettnek tekinthető, a tárgytól és a konkrét körülményektől függően esetenként eltérőek lehetnek. Az OLAF jellemzően akkor hivatkozik az összetettségre, amikor nagy mennyiségű dokumentumról van szó, és nehéz megvizsgálni őket a formátumuk, terjedelmük és nyelvük miatt. Az összetettséget akkor is megemlítik, ha joghatóságok közötti nehézségek és új jogi kérdések merülnek fel, az ügy sok személyt (47) és/vagy országot érint vagy érinthet, a vizsgálat hatóköre széles vagy az ügyleteket nehéz elemezni. |
|
54. |
Az időtartam indokolására az OLAF által jelentett egyéb okok belső jellegűek (pl. humánerőforrás-kérdések, mint például a vezető vizsgáló hosszú távolléte vagy a vizsgálati csoport átszervezése) vagy az OLAF által nem befolyásolható külső körülmények (pl. az érdekelt felekkel való együttműködés nehézségei, várakozás az uniós intézményektől, a nemzeti hatóságoktól vagy más érdekelt felektől érkező észrevételekre vagy a Covid19-világjárvány hatása (48)). |
|
55. |
Az OLAF és az EPPO közötti kiegészítő vizsgálatok növekvő száma szintén hatással volt a vizsgálatok időtartamára. A vizsgált ügyek (49) egyharmada vagy kiegészítő vizsgálat volt, vagy olyan ügy, amelyben az EPPO lehetséges hatáskörét állapították meg; ezeket az ügyeket mind felfüggesztették, amíg az EPPO válaszára vártak. A vizsgálati tevékenységeket főként azért függesztették fel, mert i. meg kellett várni az EPPO döntését arról, hogy az OLAF által az EPPO-nak tett bűnügyi bejelentés alapján saját nyomozást indít-e, vagy ii. azokban az esetekben, amikor az EPPO nyomozást indított, és az OLAF ezt helyénvalónak vélte, meg kellett várni, hogy az EPPO hozzájáruljon ahhoz, hogy az OLAF kiegészítő vizsgálatot folytasson. |
|
56. |
A Felügyelő Bizottság az OLAF 12 hónapos jelentéseinek tartalmát összevetette az egyes ügyiratokban rendelkezésre álló összes adattal, és nem talált eltéréseket. Általánosabban fogalmazva, a Felügyelő Bizottság úgy véli, hogy a Felügyelő Bizottság felé történő jelentéstételhez használt sablon, amennyiben azt helyesen töltik ki, megbízható áttekintést nyújthat az ügyről. Fontos, hogy az abban szereplő információkat félévente frissítsék, különös tekintettel a jelentéstételi időszakban hozott korrekciós intézkedésekre és azok hatékonyságára. A Felügyelő Bizottság már rámutatott arra (50), hogy az a tény, hogy a 12 hónapos jelentés elkészítésekor egy vizsgálat még folyamatban van, nem menti fel az OLAF-ot azon kötelezettsége alól, hogy tájékoztassa a Felügyelő Bizottságot a vizsgálat során hozott korrekciós intézkedésekről. |
A vizsgálatok folytonossága
a) A vizsgálati tevékenységek megszakítása
|
57. |
A Felügyelő Bizottság gondosan megvizsgálta a vizsgálati tevékenységek intenzitását az egyes ügyek teljes időtartama alatt, és megállapította, hogy a vizsgált ügyek többségében (27 ügyben) voltak inaktív időszakok (51). A legtöbb esetben egy ügyben több inaktív időszak is volt. A Felügyelő Bizottság 27 esetben megállapította, hogy 3–8 hónapig tartott a megszakítás (52). Hat esetben 9–15 hónapig tartott a megszakítás (53). A 2024. évi gyakorlathoz képest a Felügyelő Bizottság nem talált hosszabb inaktív időszakokat (a 2024. évi gyakorlat során négy ügyben voltak 16 hónapnál hosszabb megszakítások). |
|
58. |
A Felügyelő Bizottság – amint azt következetesen kifejtette – elismeri, hogy az időtartam elemzése nem alapulhat kizárólag a vizsgálat során a tevékenységekben bekövetkező megszakítások számán és hosszán, és az elemzéseknek figyelembe kell venniük a teljes vizsgálati ügyiratot, valamint – az OLAF-rendelet 7. cikkének (5) bekezdésével összhangban – az egyes ügyek sajátos körülményeit és összetettségét. |
|
59. |
A Felügyelő Bizottság megismétli (54), hogy az inaktív időszakokat megfelelően rögzíteni és indokolni kell az ügyiratban, és hogy az üggyel foglalkozó csoport által a vizsgálat életciklusa során tapasztalt akadályokat vagy késedelmeket mindig nyilvántartásba kell venni és azoknak nyomon követhetőnek kell lenniük az OLAF ügyviteli rendszerében, pl. az ügyirathoz fűzött feljegyzés formájában. Ez lehetővé tenné az OLAF vezetése számára, hogy hatékonyan nyomon kövesse a vizsgálatok előrehaladását, és biztosítsa a szükséges mértékű átláthatóságot és elszámoltathatóságot. |
|
60. |
Az időtartamra vonatkozó korábbi elemzésében a Felügyelő Bizottság megállapította, hogy egyes esetekben az OLAF nem rögzítette megfelelően az ügyviteli rendszerében az inaktivitás hátterében álló körülményeket (55). A 2024-ben elvégzett elemzés (56) már némi javulást mutatott ezen a területen a korábbiakhoz képest. 2025-ben a Felügyelő Bizottság hasonló tendenciát figyelt meg, mivel az OLAF alkalmanként dokumentálta a három hónapot meghaladó megszakításokat, így a Felügyelő Bizottság elemezhette az ilyen inaktív időszakok okait. A Felügyelő Bizottság csak két esetben tárt fel olyan nem dokumentált megszakításokat, amelyekre az OLAF nem tudott megfelelő magyarázatot adni (57). |
|
61. |
Ebben a tekintetben a Felügyelő Bizottság üdvözli azt a gyakorlatot, hogy az ügyiratok feljegyzéseiben dokumentálják az OLAF adatelemzésének fokozatos előrehaladását, valamint rögzítik a vizsgálati csoport által tapasztalt eljárási akadályokat. A 2024-es évhez képest a Felügyelő Bizottság javuló tendenciát figyel meg, bár a gyakorlat esetenként eltérő. |
|
62. |
A Felügyelő Bizottság arra is ösztönözni kívánja a vizsgálati egységeket, hogy az ügyviteli rendszerben rögzítsék a személyesen és/vagy szóban zajló vizsgálati tevékenységeket, például az értekezleteket, a telefonbeszélgetéseket vagy a videokonferenciákat (pl. az ügyirathoz fűzött feljegyzés formájában), megadva a vizsgálati tevékenység célját és fő eredményét. |
|
63. |
Ezenkívül a Felügyelő Bizottság azt is megjegyezte, hogy az OLAF az ügyek többségében időben nyilvántartásba vette a dokumentumokat, de ez néhány alkalommal némi késéssel történt (például az e-mail-váltást követően került csak sor az OLAF ügyviteli rendszerébe való bevitelükre). Ez a gyakorlat eltér az OLAF ügyviteli rendszerében megkövetelt egyértelműség és átláthatóság követelményétől, amely viszont elengedhetetlen a vizsgálatok egyszerűsített lefolytatásához, a vezetői felügyelethez és a Felügyelő Bizottság nyomonkövetési munkájához. A Felügyelő Bizottság ezért hangsúlyozza annak fontosságát, hogy minden vonatkozó dokumentumot haladéktalanul rögzítsenek az ügyviteli rendszerben, és ha ez nem lehetséges, adjanak magyarázatot és rögzítsék azt az ügyiratban (e-mail-váltás, feljegyzés az ügyirathoz stb.). |
b) A felülvizsgálati csoport véleményei
|
64. |
A Felügyelő Bizottság mind a 22 lezárt ügyben elemezte a felülvizsgálati csoport által az ügy lezárása előtt kiadott véleményeket (a továbbiakban: a lezárásról szóló vélemény). A Felügyelő Bizottság bizonyos fokú heterogenitást állapított meg a felülvizsgálati csoport által a vizsgálatok folytonosságáról készített elemzésben. A felülvizsgálati csoport véleménye egyes ügyekben anélkül hivatkozott inaktív időszakokra vagy az ügy összetettségére, hogy az értékelését alátámasztó magyarázattal vagy további részletekkel szolgált volna. Más ügyekben a véleményben egyszerűen az szerepel, hogy nem találtak „[indokolatlan késedelemre utaló] jeleket”, bár az ügyiratok tartalma mást sugall. |
|
65. |
A Felügyelő Bizottság megismétli korábban kifejtett álláspontját (58), miszerint a vizsgálat végén elvégzett értékelés rendkívül fontos az OLAF által végzett tevékenységek hatékonyságának nyomon követéséhez. Ezért annak érdekében, hogy az ügy lezárásáról szóló vélemények továbbra is érdemiek legyenek, és betöltsék céljukat (59), a Felügyelő Bizottság megismétli, hogy azoknak tartalmazniuk kell a vizsgálat folytonosságának megalapozott és teljes körű értékelését, beleértve az időtartammal kapcsolatos megfontolásokat is. |
|
66. |
A Felügyelő Bizottság arra ösztönzi az OLAF-ot, hogy teremtsen megfelelő egyensúlyt a titoktartás megőrzése és a hatékony jogszerűségi ellenőrzés biztosítása között. Annak érdekében, hogy támogassa az OLAF-ot e kérdés kezelésében, a Felügyelő Bizottság a közelmúltban jogszabály-módosításokat javasolt, amelyek biztosítanák, hogy a felülvizsgálati csoport lezárásról szóló véleményét belső dokumentumként kezeljék annak érdekében, hogy adott esetben csak a következtetéseit közöljék a külső címzettekkel (60). Ez javítaná a felülvizsgálati csoport azon képességét, hogy független biztosítékként betöltse szerepét, megbízható és érdemi értékelést nyújtva az OLAF főigazgatójának a vizsgálati tevékenységek jogszerűségéről, arányosságáról és eljárási integritásáról. Mindazonáltal az OLAF-rendelet esetleges módosításáig a Felügyelő Bizottság bízik abban, hogy az OLAF nyomon követi ezt a kérdést annak biztosítása érdekében, hogy a felülvizsgálati csoport munkája továbbra is érdemi maradjon. |
A vizsgálatok tervezése és a prioritások meghatározása
|
67. |
Amint azt a vizsgálati eljárások tekintetében alkalmazandó iránymutatások közelmúltbeli módosítása előírja, a vizsgálati egységeknek „a vizsgálat megindítását követően a lehető leghamarabb munkatervet kell készíteniük a vizsgálathoz” (61), és azt „rendszeresen aktualizálni kell” (62). Ezenkívül a vizsgálati eljárások tekintetében alkalmazandó iránymutatások immár kifejezetten előírják, hogy az OLAF felsővezetője „kövesse nyomon a munkatervek végrehajtását” (63). A Felügyelő Bizottság üdvözli ezt a fejleményt, és elismeri az OLAF főigazgatója által az 5/2021. sz. vélemény 3. ajánlásának végrehajtása érdekében tett erőfeszítéseket. |
|
68. |
Az elvégzett elemzésből kiderült, hogy 2025-ben az ügyek 30 %-ában nem készült előzetes vizsgálati munkaterv. A tendencia javul, mivel a 2024-es év során ez az ügyek 60 %-ára volt igaz. 2025-ben az ügyek fennmaradó 70 %-ában elkészült az eredeti munkaterv, míg az összes ügy 18 %-ában aktualizálták is az eredeti munkatervet (szemben a 2024. évi 5,77 %-kal). A javulás összefüggésben áll azzal, hogy az elemzett vizsgálatok többsége (az ügyek 90 %-a) a vizsgálati eljárások tekintetében alkalmazandó iránymutatások 2021. októberi felülvizsgálatát követően indult (64). A Felügyelő Bizottság megismétli azt a véleményét, hogy a következetes megközelítés előnyös az OLAF működése szempontjából (65). A vizsgálat kezdetén kidolgozott és szükség esetén aktualizált munkatervek konkrét eszközt biztosítanak az OLAF vezetősége számára a vizsgálatok időtartamának és előrehaladásának nyomon követéséhez, valamint személyzeti erőforrásainak lehető legjobb kihasználásához. A Felügyelő Bizottság bízik abban, hogy a vizsgálati eljárások tekintetében alkalmazandó, újonnan elfogadott iránymutatások 33. cikkének (1) és (2) bekezdését a jövőben következetesen fogják alkalmazni. |
|
69. |
A Felügyelő Bizottság elemzése az ügyek operatív prioritásként való meghatározásában is bizonyos fokú heterogenitásról tanúskodik. A 36 hónapot meghaladó vizsgálatok (66) közül csak ötöt kezeltek kifejezetten prioritásként. Az elemzés azonban arra is rámutatott, hogy 22 ügyet, bár nem kapott kifejezetten operatív prioritást, nem sokkal a 36 hónapos időtartam eltelte után lezártak. A Felügyelő Bizottság annak fontosságát is hangsúlyozza, hogy az ügyiratokban rögzítsék azokat a határozatokat, amelyek elsőbbséget biztosítanak a vizsgálatoknak, valamint dokumentálják az ilyen határozatok későbbi módosításait. |
|
70. |
A Felügyelő Bizottság által a 2025-ben már több mint 36 hónapja tartó ügyekről készített elemzés számos megállapítást tett. Először is, ezeknek az ügyeknek a száma 2024-hez képest csökkent (2025-ben a 327 ügyből 33 [10 %], szemben a 2024. évi 333 ügyből 44 üggyel [13 %]), amint azt a 2. ábra mutatja, ami pozitív fejlemény. Másodszor, az elemzés azt is kiemelte, hogy a vizsgálatok többségét 36 hónap elteltével felgyorsították, ami azt eredményezte, hogy az ügyek többségét 36–42 hónap elteltével lezárták. |
|
71. |
A Felügyelő Bizottság azt is megjegyezte, hogy 2025. december végéig a 22 lezárt ügyből 16-ot ajánlásokkal zártak le (67) (14 pénzügyi ajánlás, egy fegyelmi ajánlás, két igazságügyi ajánlás és hat igazgatási ajánlás), ötöt ajánlás nélkül zártak le (68), egyet pedig megszüntettek az EPPO ugyanazon tényállással kapcsolatos nyomozásának megindítása miatt (69). |
|
72. |
Következésképpen a vizsgálatok folyamatosságát vizsgálva a bizottság megállapította, hogy az esetek többségében a vizsgálatok időtartama és a feltárt megszakítások valóban indokoltak voltak. A Felügyelő Bizottság véleménye szerint az elemzett ügyek közül csak nagyon kevés esetben (70) merül fel aggály a vizsgálat időtartamának arányosságát illetően. A Felügyelő Bizottság úgy véli, hogy ezekben az ügyekben az OLAF vizsgálatai nem voltak folyamatosak, illetve a megszakítások nem voltak indokoltak. A fenti megfontolások alapján a Felügyelő Bizottság hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a vizsgálatok megszakításait a minimumra kell korlátozni. Hangsúlyozza továbbá, hogy az ügyiratokban egyértelműen meg kell indokolni az ilyen inaktív időszakokat. |
2.6. A Felügyelő Bizottság ajánlásai OLAF általi végrehajtásának nyomon követése
|
73. |
A Felügyelő Bizottság a jelentéstételi időszak során mélyreható értékelést végzett azon ajánlások végrehajtásáról, amelyeket a 2021 és 2024 közötti véleményeiben fogalmazott meg az OLAF számára. |
|
74. |
A Felügyelő Bizottság az értékelésnél figyelembe vette az OLAF-nak az ajánlások végrehajtásáról szóló éves jelentésében ismertetett álláspontját, és gondosan megvizsgálta az ajánlások végrehajtása érdekében elfogadott konkrét intézkedéseket. A Felügyelő Bizottság elemezte az OLAF intézkedéseinek tartalmát és gyakorlati hatását, és szükség esetén további magyarázatokat, valamint további igazoló dokumentumokat és bizonyítékokat kért a végrehajtás szintjének átfogó és objektív értékelése érdekében. |
|
75. |
A Felügyelő Bizottság összesen 71 ajánlás végrehajtási szintjét értékelte, amelyeket a 2021 és 2024 között kiadott véleményeiben fogalmazott meg. Úgy ítélte meg, hogy 41 ajánlást végrehajtottak, 12-t részben végrehajtottak, hetet nem hajtottak végre, 11 pedig a jelenlegi helyzetben már nem alkalmazható. A százalékos arányokat az alábbi 3. ábra mutatja. |
3. ábra
A Felügyelő Bizottság ajánlásainak az OLAF általi végrehajtására vonatkozó értékelés
|
76. |
Az ezen nyomon követés tárgyát képező ajánlások mintegy 70 %-a a vizsgálati eljárások tekintetében alkalmazandó iránymutatások esetleges módosításaira vonatkozott. Ezeket az ajánlásokat különböző véleményekben fogalmazták meg, elsősorban a Felügyelő Bizottság 3/2024. sz. véleményében, amelyben a Felügyelő Bizottság észrevételeket tett a vizsgálati eljárások tekintetében alkalmazandó új iránymutatások röviddel később elfogadni tervezett végleges tervezetével kapcsolatban. |
|
77. |
A vizsgálati eljárások tekintetében alkalmazandó iránymutatások az OLAF vizsgálati keretének kulcsfontosságú eljárási eszközeit képezik. Egyértelmű, átfogó és operatív iránymutatást nyújtanak a vizsgálóknak, biztosítva a következetességet, a jogbiztonságot és az eljárási koherenciát a vizsgálatok lefolytatása során. A közelmúltbeli felülvizsgálatuknak két fő célja volt: i. egyes rendelkezések aktualizálása az alkalmazandó jogi keretnek és a vonatkozó ítélkezési gyakorlatnak való teljes körű megfelelés biztosítása érdekében, és ii. a különböző belső eljárási szabályzatok lehető legnagyobb mértékű összevonása egyetlen koherens dokumentumba, ezáltal orvosolva a több belső utasítás és iránymutatás egyidejű létezéséből fakadó széttagoltságot. |
|
78. |
A Felügyelő Bizottság ezért üdvözölte a felülvizsgált iránymutatások elfogadását, annak ellenére, hogy véglegesítésük az eredetileg tervezett ütemtervhez képest késedelmet szenvedett. A vizsgálati eljárások tekintetében alkalmazandó új iránymutatások végleges változatát 2025. november 11-én fogadták el hivatalosan, és 2026. január 1-jén lépett hatályba, ami fontos lépést jelent az eljárási egyértelműség és az intézményi koherencia megerősítése felé. |
|
79. |
Elfogadásukat követően a Felügyelő Bizottság fel tudta mérni, hogy ajánlásai milyen mértékben tükröződnek a vizsgálati eljárások tekintetében alkalmazandó új iránymutatásokban. A végleges szöveg elemzése arra enged következtetni, hogy jelentős előrelépés történt a Felügyelő Bizottság számos ajánlásának figyelembevétele terén. Ugyanakkor bizonyos szempontokat csak részben vettek figyelembe, vagy nem a Felügyelő Bizottság által javasolt módon építették be a szövegbe. Tekintettel ezekre a megoldatlan kérdésekre, valamint azok fontosságára az eljárások teljes körű megbízhatóságának és az alkalmazandó jogi keretnek való megfelelés biztosítása szempontjából, a Felügyelő Bizottság felügyeleti megbízatásának gyakorlása során továbbra is szorosan nyomon fogja követni az alábbiakban meghatározott kulcsfontosságú pontokat. |
|
80. |
A vizsgálatok időtartama. Az elmúlt években a Felügyelő Bizottság számos ajánlást adott ki azzal a céllal, hogy megerősítse az OLAF azon képességét, hogy hatékonyan kezelje vizsgálatainak időtartamát. Amint az a fentiekből kitűnik, az elért eredmények ellenére a Felügyelő Bizottság úgy véli, hogy bizonyos szempontok továbbra is kritikusak annak biztosításához, hogy a vizsgálatok indokolatlan késedelem nélkül haladjanak előre. A Felügyelő Bizottság különösen a következőket hangsúlyozza: i. el kell kerülni a három hónapot meghaladó inaktív időszakokat, és minden esetben biztosítani kell, hogy ezeket az időszakokat megfelelően rögzítsék és kellően megindokolják az ügyviteli rendszerben, ii. fontos, hogy a felülvizsgálati csoport által az OLAF-vizsgálat lezárása előtt kiadott vélemények átfogó és megfelelően indokolt értékelést tartalmazzanak a vizsgálat folytonosságáról, beleértve az időtartammal kapcsolatos megfontolásokat is, és iii. lehetőséget kell teremteni egy külön eljárás létrehozására a 24 hónapot meghaladó ügyek szisztematikus felülvizsgálatára, a 36 hónapot meghaladó ügyek egyértelmű priorizálásával, hogy hatékonyan csökkenthető legyen a vizsgálatok teljes időtartama. |
|
81. |
A vizsgálatok hatókörének változásai. A Felügyelő Bizottság megjegyzi, hogy a vizsgálati eljárások tekintetében alkalmazandó új iránymutatások nem foglalkoznak azzal a lehetőséggel, hogy akár a hatáskör hiánya, akár más okok miatt korlátozzák a vizsgálat hatókörét. Bár a Felügyelő Bizottság elismeri, hogy kivételesnek minősülnek azok az ügyek, amikor a vizsgálat eredeti hatókörét szűkítik vagy módosítják, ugyanakkor kiemeli, hogy a gyakorlatban előfordultak ilyen ügyek. Az iránymutatás hiánya bizonytalanságot okoz azzal kapcsolatban, hogy a jövőben hogyan kell kezelni az ilyen helyzeteket, amennyiben azok ismét előfordulnak. Ezért a Felügyelő Bizottság úgy véli, hogy ilyen eseteket – még ha ritkák is – kifejezetten szabályozni kell, ha nem is a vizsgálati eljárások tekintetében alkalmazandó irányelvekben, akkor külön utasításokban, hogy biztosítsák a megfelelő útmutatást a nyomozók számára, valamint a jogbiztonságot és az átláthatóságot. |
|
82. |
Az ügyek kölcsönös bejelentése az OLAF és az EPPO között. A Felügyelő Bizottság az EPPO létrehozása óta különös figyelmet fordított az OLAF és az EPPO közötti együttműködésre, amint azt a Felügyelő Bizottságnak az OLAF és az EPPO közötti munkamegállapodásról és az azt követő nyomon követésről szóló 2/2021. sz. véleménye is mutatja (71). A két hivatal gyakorlati interakciója és együttműködése elengedhetetlen a kölcsönös jelentéstételi kötelezettségek megfelelő végrehajtásához. A Felügyelő Bizottság ezért úgy véli, hogy a munkamegállapodásnak több iránymutatást kellett volna nyújtania az ügyek átadásának körülményeiről és módjáról. Mindemellett a Felügyelő Bizottság tisztában van azzal, hogy a csalás elleni architektúra felülvizsgálatának részeként fontos fejlemények várhatók, amelyek hatással lesznek a két szerv együttműködésének módjára. A Felügyelő Bizottság továbbra is figyelemmel kíséri ezt a folyamatosan változó kérdést, és – megbízatásának keretein belül – hozzájárul a zökkenőmentes együttműködés biztosításához. |
2.7. Az OLAF-hoz benyújtott egyéni panaszok nyomon követése
|
83. |
Mint minden évben, 2025-ben is a Felügyelő Bizottság félévente kapott jelentéseket és releváns dokumentumokat az OLAF által kezelt egyéni panaszokról. A főigazgató arról tájékoztatta a Felügyelő Bizottságot, hogy az OLAF összesen nyolc panaszt kezelt. A főigazgató emellett áttekintést nyújtott az európai ombudsman által kezelt panaszokról is. Az OLAF automatikus hozzáférést biztosított a kapcsolódó ügyekhez az ügyviteli rendszerében, amely tartalmazza az összes vonatkozó dokumentumot és információt (72). |
|
84. |
A Felügyelő Bizottság arra az öt panaszra összpontosított, amelyek kezelését az OLAF 2025-ben lezárta (a fennmaradó három panaszt az OLAF 2026-ban válaszolta meg). |
|
85. |
Az összes elemzett panaszt uniós alkalmazottak nyújtották be. A személyzeti szabályzat (73) 90a. cikke értelmében az uniós tisztviselők és egyéb alkalmazottak kérelmet nyújthatnak be az OLAF főigazgatójához az OLAF által folytatott vizsgálatok keretében őket megillető jogokkal és a velük való bánásmóddal kapcsolatban. Emellett panaszt nyújthatnak be az OLAF vizsgálataival összefüggésben őket hátrányosan érintő intézkedéssel szemben is. |
|
86. |
A Felügyelő Bizottság megjegyzi, hogy négy panaszt olyan informátorok nyújtottak be, akik vitatták az OLAF azon határozatát, miszerint elutasítja a kiválasztási ügyet, és ezért nem indít vizsgálatot. |
|
87. |
Az egyik panasz egy lezárt vizsgálatban érintett személy által a személyzeti szabályzat 90a. cikke alapján benyújtott anyagi és nem anyagi kártérítési kérelemre vonatkozott, amelyben az érintett azt állította, hogy az OLAF vizsgálata jogellenes volt. |
|
88. |
A Felügyelő Bizottság úgy véli, hogy a fent említett panaszok esetében az OLAF megfelelő magyarázattal szolgált valamennyi panaszos számára, és az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti kötelezettségének megfelelően járt el, amely előírja „az igazgatási szervek azon kötelezettségét, hogy döntéseiket indokolják”. |
3. Együttműködés
3.1. Együttműködés az OLAF-fal
|
89. |
2025-ben a Felügyelő Bizottság megszilárdította gyümölcsöző együttműködését az OLAF-fal azáltal, hogy nyílt és érdemi párbeszédet folytatott az OLAF főigazgatójával és csapatával, majd az utóbbi hivatali idejének lejártát követően a megbízott főigazgatóval és csapatával. |
|
90. |
A Felügyelő Bizottság folytatta azt a gyakorlatot, hogy havi üléseire meghívja az OLAF főigazgatóját és az OLAF személyzetének több tagját azzal a céllal, hogy megbeszéléseket folytassanak és tájékozódjanak a Felügyelő Bizottság és az OLAF munkájával kapcsolatos bármely kérdésről. A Felügyelő Bizottság tagjai és a titkárság hivatalos és nem hivatalos találkozókat is tartottak az OLAF vezetőségével és személyzetével a Felügyelő Bizottság munkájának előkészítése részeként. |
|
91. |
A Felügyelő Bizottság az OLAF-rendelettel és a kialakult munkamódszerekkel összhangban a következő jelentéseket kapta az OLAF-tól: i. a 12 hónapnál tovább tartó vizsgálatokról szóló jelentések, ii. a 2013. október 1-je óta kiadott és nem követett OLAF-ajánlásokról szóló jelentések, amelyekre az OLAF a 2024. évi éves nyomon követés keretében kapott választ az érintett hatóságoktól, iii. a folyamatban lévő OLAF-vizsgálatokkal összefüggésben az OLAF-hoz az eljárási garanciákkal kapcsolatban benyújtott panaszokról szóló jelentések, iv. jelentések azokról az ügyekről, amelyekről információt továbbítottak a nemzeti igazságügyi hatóságoknak, v. az OLAF-rendelet 4. cikkének (6) bekezdése szerinti halasztásokról szóló jelentés, vi. az OLAF által 2024-ben végrehajtott felügyelőbizottsági ajánlásokról szóló jelentés, és vii. jelentés azokról az ügyekről, amelyekben nem indítottak vizsgálatot, valamint az elutasított ügyekről. |
3.2. Kapcsolatok az érdekelt felekkel
|
92. |
A Felügyelő Bizottság elszámolással tartozik a tagjait kinevező uniós intézmények felé, ugyanakkor az uniós intézményekkel folytatott párbeszéd partnere is egyben. A Felügyelő Bizottság tevékenységéről jelentést tesz az uniós intézményeknek; azok kérésére véleményt adhat ki; jelentéseket készít a vizsgálati ügyekről, és politikai szinten véleményt cserél velük (74). |
|
93. |
A Felügyelő Bizottság fontosnak tartja, hogy rendszeres kapcsolatot tartson fenn az uniós intézményekkel, valamint az OLAF partnereivel és érdekelt feleivel az információáramlás javítása és annak érdekében, hogy visszajelzést kapjon az OLAF teljesítményével kapcsolatban. Ez különösen fontos volt a jelentéstételi évben, tekintettel az OLAF-rendelet értékelésével kapcsolatos folyamatban lévő munkára és a csalás elleni védelmi architektúra felülvizsgálatának megkezdésére. |
|
94. |
A Felügyelő Bizottság és titkársága kapcsolatban állt az alábbiakkal: i. a csalás elleni küzdelemmel foglalkozó tanácsi munkacsoport (GAF) (az elnök 2025. június 18-án ismertette a 2024. évi éves jelentést), ii. az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága (CONT) (az elnök 2025. október 16-án ismertette a Felügyelő Bizottság 2024. évi éves jelentését), és iii. Piotr Serafin, a költségvetésért, a csalás elleni küzdelemért és a közigazgatásért felelős biztos (aki részt vett a Felügyelő Bizottság 2025. szeptember 16-i plenáris ülésén). |
|
95. |
A Felügyelő Bizottság részt vett továbbá az OLAF-ról szóló, 2025. november 3-án a Tanács dán elnöksége által szervezett éves intézményközi véleménycserén is, amelynek középpontjában a csalás elleni architektúra felülvizsgálata állt. A Felügyelő Bizottság újólag megerősítette, hogy továbbra is határozottan támogatja az OLAF-ot mint független vizsgálati szervet, amely központi szerepet tölt be az EU csalás elleni architektúrájában. A Felügyelő Bizottság szerint néhány kulcsfontosságú feltételt meg kell teremteni ahhoz, hogy az OLAF teljes mértékben teljesíthesse küldetését, a folytonosság, a függetlenség és az operatív megbízatás betartásának alapvető pilléreire építve. |
|
96. |
Először is a Felügyelő Bizottság kiemelte, hogy az OLAF-nak meg kell erősítenie a belső ellenőrzéseket a vizsgálatok időtartamának lerövidítése és a beavatkozások stratégiai rangsorolásának biztosítása érdekében. Másodszor, az OLAF-nak minden szükséges eszközzel (emberi erőforrások, finanszírozás, technológia) rendelkeznie kell ahhoz, hogy reagálni tudjon a csalások elkövetésének egyre kifinomultabb és gyorsan változó módszereire. Harmadszor, távlatosabban nézve a Felügyelő Bizottság számos olyan területet azonosított, amelyeket alaposan meg kell fontolni, és amelyek beépülhetnek az OLAF-rendelet közelgő felülvizsgálatába (75). Az OLAF-rendeletben indokolt néhány célzott módosítást végrehajtani az egyértelműség és a belső koherencia javítása érdekében, ami végső soron a rendelet alkalmazását és hatását is kedvezően befolyásolná. Végül kellő figyelmet kell fordítani azokra a kihívásokra is, amelyek túlmutatnak magán az OLAF-rendeleten, és a csalás elleni küzdelem szélesebb architektúráját érintik. Például az OLAF megállapításainak végrehajtása más szervektől és illetékes hatóságoktól függ, ami néha elhúzódó és bizonytalan eljárásokat eredményez. E tekintetben fontolóra lehetne venni az OLAF-ajánlások jogi státuszának felülvizsgálatát vagy az illetékes hatóságok elszámoltathatóságának megerősítését az ajánlásokat követő intézkedések tekintetében. |
|
97. |
A Felügyelő Bizottság továbbá részt vett a csalás elleni architektúra felülvizsgálatáról Piotr Serafin biztossal 2025. november 10-én folytatott végrehajtási párbeszédben. |
4. Igazgatás és erőforrások
4.1. A Felügyelő Bizottság munkamódszerei
|
98. |
2025 januárja és decembere között a Felügyelő Bizottság 11 plenáris ülést tartott, hibrid formában vagy személyes részvétellel. A Felügyelő Bizottság a főbb megvizsgált kérdések mindegyikéhez előadót nevezett ki. Az előadók a titkársággal együttműködve készítették elő a plenáris üléseken megvitatandó jelentéstervezeteket; emellett nem hivatalos és hivatalos találkozókat is tartottak az OLAF illetékes munkatársaival és a titkársággal a vélemények megszövegezéséről. Az elnök, az előadók és a titkárság tagjai emellett a konkrét kérdések megvitatása érdekében is rendszeresen üléseztek. |
|
99. |
2025-ben helyreállt a Felügyelő Bizottság öt tagból álló, teljes létszáma. |
|
100. |
Miután Thierry Cretin 2024 júliusában lemondott tisztségéről, az OLAF Felügyelő Bizottsága tagjainak kinevezéséről szóló határozatban szereplő tartaléklistáról újabb tagot neveztek ki (76). Ez a tag röviddel ezután lemondott, ezért 2025. október 1-jén Andrei-Atila-Luca Chendit nevezték ki. |
|
101. |
Teresa Anjinho 2025. februári lemondását követően 2025. május 6-án Maria Stylianidit nevezték ki. |
4.2. A titkárság
|
102. |
2025-ben a titkárság továbbra is támogatta a Felügyelő Bizottság tagjait feladataik ellátásában, megerősítve az OLAF függetlenségét. A Felügyelő Bizottság – az előző jelentéshez hasonlóan (77) – emlékeztet annak fontosságára, hogy a titkárság elegendő forrással rendelkezzen mind a Felügyelő Bizottság, mind az eljárási garanciák ellenőrének támogatásához, valamint ahhoz, hogy fenntartsa a két szerv feladatainak szükséges szétválasztását. |
|
103. |
E tekintetben a Felügyelő Bizottság üdvözölte, hogy 2025-ben két további jogi tisztviselő csatlakozott a titkársághoz. |
|
104. |
Ugyanakkor a titkárságvezető 2025 februárjában távozott, így 2025 márciusától a titkárság leghosszabb ideje hivatalban lévő tagja vette át a titkárság megbízott vezetőjének tisztségét. Az új titkárságvezető felvételére irányuló eljárás 2026 elején zárult le, és az új titkárságvezető kinevezését 2026. április 1-jére tervezték. |
|
105. |
Az egyik adminisztratív asszisztens távozását követően adminisztratív asszisztens felvételére irányuló eljárás is indult. |
|
106. |
A Felügyelő Bizottság az alkalmazandó szabályoknak megfelelően valamennyi felvételi eljárásban részt vett. A titkárságra kijelölt tisztviselők soha nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat semmilyen kormánytól, intézménytől, szervtől, hivataltól vagy ügynökségtől a Felügyelő Bizottság ellenőrzési feladatainak ellátásával kapcsolatban. A Felügyelő Bizottságnak ezekben a felvételi eljárásokban való részvétele biztosítja a kiválasztási folyamat függetlenségét. |
|
107. |
Az év során a titkárság – az Európai Bizottság többi részéhez hasonlóan – továbbra is hibrid módon működött, kombinálva a helyszíni és a távmunkát, és végrehajtotta a Felügyelő Bizottsággal egyeztetett munkaprogramot. |
|
108. |
A titkárság adminisztratív szempontból továbbra is (2017 márciusa óta) az Európai Bizottság Személyi Juttatásokat Kezelő és Kifizető Hivatalához (a továbbiakban: PMO) tartozik, bár az OLAF székhelyén belül található egy külön biztonsági zónában. A Felügyelő Bizottság a múltban számos alkalommal – legutóbb az 1/2026. sz. véleményében – kifejezte kétségeit azzal kapcsolatban, hogy a titkárság PMO-hoz való csatolása a legmegfelelőbb szervezeti elhelyezés-e. |
4.3. Költségvetési kérdések
|
109. |
A Felügyelő Bizottság 2025. évi költségvetése 200 000 EUR volt. Mivel a Felügyelő Bizottság az év egy részében csökkentett összetételben működött, a 2025 végéig ténylegesen kifizetett összeg 139 982,39 EUR volt, ami a teljes összeg mintegy 70 %-a. |
|
110. |
A kiadásokért felelős közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő a PMO igazgatója. |
(1) Az (EU, Euratom) 2016/2030 rendelettel és az (EU, Euratom) 2020/2223 rendelettel módosított, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.) 15. cikkének (2) bekezdése. Az egységes szerkezetbe foglalt változat a következő internetcímen érhető el: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:02013R0883-20210117.
(2) Annak érdekében, hogy a Felügyelő Bizottság által képviselt szakértelem folytonossága biztosítva legyen, a tagokat felváltva kell cserélni az OLAF-rendeletnek megfelelően.
(3) A Törvényszék 2018. november 12-i végzése, Stichting Against Child Trafficking kontra Bizottság, T-658/17, ECLI:EU:T:2018:799.
(4) Lásd az OLAF-rendelet 9a. cikkének (8) bekezdését.
(5) Az Európai Unió Alapjogi Chartája (HL C 326., 2012.10.26., 391. o.), elérhető a következő internetcímen: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:12012P/TXT&from=HU.
(6) Lásd az OLAF-rendelet 17. cikkének (8) bekezdését.
(7) Az OLAF alkalmazottai által a vizsgálati eljárások tekintetében 2026. január 1-je óta alkalmazandó iránymutatások, elérhetők a következő internetcímen: https://anti-fraud.ec.europa.eu/document/download/e1994c22-7d58-4e61-8d34-0937a0be8f98_en?filename=gips-2026_en.pdf.
(8) A Felügyelő Bizottság 1/2025. sz. véleménye – Az OLAF uniós intézményeken, szerveken és ügynökségeken belüli zaklatással kapcsolatos belső vizsgálatai.
(9) A Felügyelő Bizottság 2/2025. sz. véleménye – Az OLAF 2026. évi előzetes költségvetés-tervezete.
(10) Az e dokumentumban említett valamennyi elfogadott vélemény és éves jelentés elérhető a Felügyelő Bizottság honlapján: Vélemények és jelentések – az OLAF Felügyelő Bizottsága – Európai Unió.
(11) A Felügyelő Bizottságnak az OLAF-rendelet alkalmazásáról és hatásáról szóló bizottsági értékelő jelentést kísérő 1/2026. sz. véleménye.
(12) A Törvényszék 2019. június 6-i ítélete, Dalli kontra Bizottság, T-399/17, ECLI:EU:T:2019:384, amelyet a Bíróság 2021. február 25-i ítélete, Dalli kontra Bizottság, C-615/19 P, ECLI:EU:C:2021:133 helybenhagyott. Ebben a mérföldkőnek számító ítéletben a Számvevőszék kifejezetten az OLAF azon hatáskörének kérdését vizsgálta, hogy olyan belső vizsgálatokat folytasson, amelyek nem érintik az EU pénzügyi érdekeit. A Törvényszék az ítélet 62. pontjában arra a következtetésre jutott, hogy „az Unió pénzügyi érdekeire gyakorolt hatás hiánya nem érinti az OLAF azon lehetőségét, hogy vizsgálatot indítson”.
(13) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2024/2509 rendelete (2024. szeptember 23.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról (HL L, 2024/2509, 2024.9.26., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/2509/oj).
(14) A Felügyelő Bizottságnak az OLAF-rendelet alkalmazásáról és hatásáról szóló bizottsági értékelő jelentést kísérő 1/2026. sz. véleménye.
(15) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2016/2030 rendelete (2016. október 26.) a 883/2013/EU, Euratom rendeletnek az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) Felügyelő Bizottságának titkársága tekintetében történő módosításáról (HL L 317., 2016.11.23., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2016/2030/oj).
(16) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2020/2223 rendelete (2020. december 23.) a 883/2013/EU, Euratom rendeletnek az Európai Ügyészséggel való együttműködés és az Európai Csalás Elleni Hivatal vizsgálatai hatékonysága tekintetében történő módosításáról (HL L 437., 2020.12.28., 49. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2020/2223/oj).
(17) A Felügyelő Bizottság 1/2026. sz. véleményének 3.1. fejezete.
(18) A Felügyelő Bizottság 1/2026. sz. véleményének 3.2. fejezete.
(19) A Felügyelő Bizottság 1/2026. sz. véleményének 3.3. fejezete.
(20) A Felügyelő Bizottság 1/2026. sz. véleményének 3.4. fejezete.
(21) A Felügyelő Bizottság már kifejtette ezt az álláspontját a 4/2024. sz. és az 1/2025. sz. véleményében.
(22) Az (EU) 2020/2223 rendelet (4) preambulumbekezdése.
(23) A Felügyelő Bizottság 1/2024. sz. véleménye – Az OLAF és az EPPO kiegészítő vizsgálatai.
(24) Lásd a Felügyelő Bizottság 2024. évi éves tevékenységi jelentésének 2.1. szakaszát.
(25) Az OLAF és a Felügyelő Bizottság közötti, 2021. október 21-én aláírt munkamegállapodás értelmében az OLAF közvetlen hozzáférési jogokat biztosít a Felügyelő Bizottság számára ügyviteli rendszerének egyes részeihez annak érdekében, hogy a Felügyelő Bizottság el tudja végezni a 883/2013/EU, Euratom rendelet szerinti nyomonkövetési tevékenységét. A munkamegállapodás 12. és 13. cikke meghatározza e hozzáférés elveit.
(26) A Felügyelő Bizottság 5/2021. sz. véleménye – A több mint 36 hónapja tartó OLAF-vizsgálatok nyomon követése 2019-ben.
(27) A Felügyelő Bizottság 3/2024. sz. véleménye – Az OLAF-nak a vizsgálati eljárások tekintetében alkalmazandó iránymutatásai.
(28) További részletekért lásd alább „A Felügyelő Bizottság ajánlásai OLAF általi végrehajtásának nyomon követése” című 2.6. szakaszt.
(29) A Felügyelő Bizottság 3/2024. sz. véleménye, az I.1. ajánlás vii. és viii. pontja.
(30) A Felügyelő Bizottság 3/2024. sz. véleménye, az I.2. ajánlás i., ii., iii., vii. és viii. pontja.
(31) A Felügyelő Bizottság 3/2024. sz. véleménye, az I.3. ajánlás i. és iv. pontja.
(32) A Felügyelő Bizottság 3/2024. sz. véleménye, az I.4. ajánlás i. és vi. pontja.
(33) A Felügyelő Bizottság 3/2024. sz. véleménye, az I.5. ajánlás iii. és iv. pontja.
(34) A Felügyelő Bizottság 3/2024. sz. véleménye, I.6. ajánlás.
(35) A Felügyelő Bizottság 3/2024. sz. véleménye, az I.7. ajánlás i. és ii. pontja.
(36) A Felügyelő Bizottság 3/2024. sz. véleménye, az I.8. ajánlás i. és ii. pontja.
(37) A Felügyelő Bizottság 3/2024. sz. véleménye, az I.1 ajánlás vi. pontja és az I.9 ajánlás.
(38) A 883/2013/EU, Euratom rendelet 7. cikkének (8) bekezdése kimondja: „Amennyiben egy vizsgálat nem zárható le a megindítását követő 12 hónapon belül, a főigazgató a 12 hónapos időtartam lejártakor és ezt követően hathavonta jelentést készít a Felügyelő Bizottság számára, amelyben ismerteti a vizsgálat elhúzódásának okait, és a helyzet orvoslása érdekében tervezett intézkedéseket.”
(39) Az OLAF-rendelet 7. cikke (8) bekezdésének szövegét az (EU, Euratom) 2020/2223 módosító rendelet kiegészítette az „adott esetben” szövegrésszel.
(40) Összesen 38 esetben számoltak be arról, hogy a vizsgálat több mint 36 hónapja tart. A Felügyelő Bizottságnak bejelentett, de az elemzés elvégzése előtt lezárt öt ügyet nem vették figyelembe.
(41) [Bizalmas].
(42) [Bizalmas].
(43) A Felügyelő Bizottság 5/2021. sz. véleménye, 1b. ajánlás.
(44) A Felügyelő Bizottság 5/2021. sz. véleménye, 2. ajánlás. Az OLAF vizsgálata során a módosított OLAF-rendelet 17. cikkének (7) bekezdésében előírt belső tanácsadói és ellenőrzési rendszer biztosítja i. hogy az OLAF által a vizsgálata során végzett tevékenységek megfeleljenek a jogszerűség, a szükségesség és az arányosság elvének, ii. az eljárási garanciák és az alapvető jogok tiszteletben tartását, valamint iii. az uniós és a nemzeti jog helyes alkalmazását. Ez a független belső jogszerűségi és ellenőrzési mechanizmus jelenleg az OLAF-on belül egy jogi szakértőkből álló csoport (a felülvizsgálati csoport) hatáskörébe tartozik.
(45) A Felügyelő Bizottság 5/2021. sz. véleménye, 3. ajánlás.
(46) A Felügyelő Bizottság 5/2021. sz. véleménye, 4c. ajánlás.
(47) Az elemzett ügyek számos (1–29) természetes/jogi személyt érintettek.
(48) Ez az indokolás a 2021-ben vagy 2022 első negyedévében indított ügyekre vonatkozik.
(49) [Bizalmas].
(50) Lásd a Felügyelő Bizottság 5/2021. sz. véleményét, 38. és 39. pont.
(51) A rövidség kedvéért, öt esetben nem találtak inaktív időszakokat [bizalmas].
(52) [Bizalmas].
(53) [Bizalmas].
(54) A Felügyelő Bizottság 5/2021. sz. véleménye, 44. pont.
(55) A Felügyelő Bizottság 5/2021. sz. véleménye, 45. és 46. pont.
(56) A Felügyelő Bizottság 2024. évi éves jelentése, 90. pont.
(57) [Bizalmas].
(58) A Felügyelő Bizottság 5/2021. sz. véleménye, 2. ajánlás; és a Felügyelő Bizottság 2024. évi éves jelentése, 94. pont.
(59) Az OLAF-rendelet 17. cikke.
(60) Lásd a Felügyelő Bizottság 1/2026. sz. véleményének 3.2.3. szakaszában kifejtett véleményeket és kapcsolódó javaslatokat.
(61) Az OLAF alkalmazottai által a vizsgálati eljárások tekintetében alkalmazandó iránymutatások 33. cikkének (1) bekezdése.
(62) Az OLAF alkalmazottai által a vizsgálati eljárások tekintetében alkalmazandó iránymutatások 33. cikkének (2) bekezdése.
(63) Az OLAF alkalmazottai által a vizsgálati eljárások tekintetében alkalmazandó iránymutatások 33. cikkének (3) bekezdése.
(64) A munkaterv elkészítésére vonatkozó követelményt a vizsgálati eljárások tekintetében alkalmazandó, 2021 októberében jóváhagyott iránymutatások vezették be. A vizsgálati eljárások tekintetében alkalmazandó, újonnan jóváhagyott és 2026. január 1-jén hatályba lépett iránymutatások most szükségessé teszik a munkatervek aktualizálását is.
(65) A Felügyelő Bizottság 5/2021. sz. véleménye, 3. ajánlás.
(66) [Bizalmas].
(67) [Bizalmas].
(68) [Bizalmas].
(69) [Bizalmas].
(70) [Bizalmas].
(71) Lásd a Felügyelő Bizottság 2024. évi éves jelentésében szereplő 1/2024. sz. véleményt az OLAF és az EPPO kiegészítő vizsgálatairól és az azokat követő intézkedésekről; lásd még a Felügyelő Bizottság véleményét az OLAF EPPO felé fennálló jelentéstételi kötelezettségéről, amelyet várhatóan 2026 első felében tesznek közzé.
(72) Az OLAF és a Felügyelő Bizottság közötti munkamegállapodás 6. cikkének (2) bekezdése alapján.
(73) A 31. EGK és 11. Euratom rendelet az Európai Közösség és az Európai Atomenergia-közösség tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről; elérhető a következő internetcímen: EUR-Lex - 01962R0031-20140501 – HU – EUR-Lex.
(74) A 883/2013/EU, Euratom rendelet 15. cikkének (1) bekezdése: „A Felügyelő Bizottság véleményeket, illetve adott esetben ajánlásokat készít a főigazgató számára, többek között a Hivatal [OLAF] vizsgálati funkciójának betöltéséhez szükséges forrásokról, a Hivatal vizsgálati prioritásairól, valamint a vizsgálatok időtartamáról. A Felügyelő Bizottság saját kezdeményezésére, a főigazgató kérése alapján, illetve egy intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség kérésére nyilváníthat véleményt, de ezen véleménynyilvánításával nem avatkozhat be a folyamatban lévő vizsgálati eljárásokba. […] Az intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek részére meg kell küldeni a harmadik albekezdés szerint kinyilvánított vélemények egy példányát.”
(75) Ezeket a Felügyelő Bizottságnak az OLAF-rendelet alkalmazásáról és hatásáról szóló bizottsági értékelő jelentést kísérő 1/2026. sz. véleménye ismerteti részletesen, és a fenti „Az OLAF-rendeletről szóló bizottsági értékelő jelentést kísérő véleménytervezet” című 2.3. szakaszban foglaljuk össze.
(76) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság (EU, Euratom) 2022/521 határozata (2022. március 28.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) Felügyelő Bizottsága tagjainak kinevezéséről.
(77) A Felügyelő Bizottság 2024. évi éves jelentése, 114. pont.
ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2026/3570/oj
ISSN 1977-0979 (electronic edition)