EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2025.8.5.

COM(2025) 456 final

2025/0251(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

a Jordán Hásimita Királyságnak nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatásról

{SWD(2025) 245 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Jordánia gazdasági kilátásait jelentős lefelé mutató kockázatok övezik, amelyek a továbbra is fennálló regionális instabilitásból és a törékeny globális kilátásokból erednek. Jordánia reál-GDP-növekedése 2024-ben 2,5 %-ra volt tehető, és az előrejelzések szerint 2025-ben is nagyjából változatlan marad. Az infláció 2024 végén 2 % alatt maradt, amihez hozzájárultak az alacsonyabb importárak és az, hogy a Központi Bank az USA-dollárhoz rögzített árfolyammal összhangban továbbra is monetáris szigorítást alkalmazott. A közelben zajló háborúk potenciális továbbgyűrűző hatásai ugyanakkor növelték a Jordánia biztonsági helyzetére és gazdasági rezilienciájára nehezedő nyomást, tovább növelve az ország kilátásait rontó, lefelé mutató kockázatokat. A Közel-Keleten egyre nagyobb instabilitás tapasztalható a gázai háború, a libanoni törékeny tűzszünet és a szíriai Aszad-rezsim bukása miatt. Az Izrael és Irán közötti feszültségek eszkalációja 2025 közepén fennakadásokat okozott az utazásban és növelte a bizonytalanságot; ez közvetlen hatást gyakorolt az idegenforgalmi ágazatra, és valószínűleg kedvezőtlenül befolyásolja a fogyasztói és a befektetői bizalmat. Bár Jordánia gazdasági környezete továbbra is nagyjából stabil, a fokozott volatilitás és a geopolitikai kiszámíthatatlanság egyre nagyobb kihívást jelent az ország jövőbeli gazdasági és társadalmi stabilitása szempontjából.

Jordánia emellett mélyen gyökerező strukturális kihívásokkal néz szembe. A munkanélküliségi ráta továbbra is tartósan magas, 21,4 %-os, ráadásul ez az arány a fiatalok körében még magasabb, miközben a nők munkaerőpiaci részvétele az egyik legalacsonyabb a világon. A munkaerőpiac említett gyengeségei továbbra is visszafogják Jordánia növekedési potenciálját, és hátráltatják a szélesebb körű gazdasági befogadást és társadalmi kohéziót. A regionális konfliktusok továbbgyűrűző hatásai és a kulcsfontosságú exportcikkek csökkenő árai miatt 2024-ben fokozódott a költségvetési nyomás. A kormány által bevezetett bevételnövelő intézkedések és a tőkekiadások csökkentése ellenére az általános költségvetési hiány a GDP 5,6 %-ára nőtt. Az államadósság kismértékben, a GDP 90,4 %-ára nőtt (a Társadalombiztosítási Társaság adósságállománya nélkül) 1 . A folyó fizetési mérleg hiánya 2024-ben a GDP közel 6 %-ára nőtt, ami többek között az alacsonyabb kivitelnek és a turisztikai bevételek csökkenésének tudható be. Jordánia energia- és élelmiszerimporttól való strukturális függősége a gyenge exportbázissal párosulva továbbra is rontja az ország külső egyenlegét. A mintegy 21 milliárd USD összegű stabil tartalék ellenére az ország változatlanul ki van téve a külső sokkhatásoknak, tovább erősítve a folytatódó nemzetközi pénzügyi támogatás szükségességét.

Az elmúlt években Jordánia törekedett gazdasági struktúrájának korszerűsítésére, így 2022-ben elindította a gazdasági modernizációs jövőkép elnevezésű, a beruházások fellendítésére, a munkahelyteremtésre és az életszínvonal emelésére irányuló tízéves stratégiát. A korábbi reformokra, például a 2018. évi londoni kezdeményezésre építve a gazdasági modernizációs jövőkép nyolc kulcsfontosságú ágazatra összpontosít, és a közszféra hatékonyságának, illetve a polgári szerepvállalásnak a növelésére irányuló intézkedéseket tartalmaz. A reformtörekvéseket támogatják emellett a Nemzetközi Valutaalap (a továbbiakban: IMF) egymást követő programjai és az uniós makroszintű pénzügyi támogatás (a továbbiakban: MFA) is. A hamarosan lezáruló első szakasz (2023–2025) megteremtette a jövőbeli végrehajtás alapjait. Ezek a reformtörekvések az egymást átfedő külső sokkhatások – többek között az elhúzódó szíriai menekültügyi válság, a Covid19-világjárvány, az Oroszország Ukrajna elleni, provokáció nélkül indított agressziós háborúja által kiváltott globális ellátási zavarok, valamint az izraeli-gázai konfliktust és a vörös-tengeri kereskedelmi fennakadásokat követően fellángolt regionális feszültségek – ellenére is folytatódtak. Bár pozitívumként értékelhetők a Szíria reintegrációjára irányuló közelmúltbeli diplomáciai lépések, egyelőre nem állnak fenn a Jordániából érkező menekültek tömeges visszatéréséhez szükséges feltételek.

A számos külső sokkhatásra és Jordániának a regionális stabilitás előmozdításában betöltött stratégiai szerepére tekintettel az ország az elmúlt évtizedben jelentős nemzetközi támogatásban részesült különböző nemzetközi partnereken keresztül. Ez a támogatás magában foglalja a 2012 óta indított négy egymást követő IMF-programot, az EU által 2014 óta végrehajtott négy MFA-műveletet, az Egyesült Államok által nyújtott jelentős támogatást, valamint a szíriai menekültek befogadására irányuló célzott támogatást.

–Az első három MFA-program (MFA I: 180 millió EUR; MFA II: 200 millió EUR; MFA III: 500 millió EUR + 200 millió EUR összegű kiegészítés a Covid19-világjárványra tekintettel) összesen 1,08 milliárd EUR értékű hitelt nyújtott 2014 és 2023 között. A jordán hatóságok 2023. október 8-i kérelme nyomán az EU ezenfelül 2025-ben elfogadta az új, 500 millió EUR összegű MFA IV műveletet, amelynek a folyósítására a tervek szerint a 2025 és 2027 közötti időszakban kerül sor. Az MFA IV folyósítása ahhoz kötött, hogy Jordánia teljesítse az egyetértési megállapodásban megállapított szakpolitikai feltételeket, amelyek az államháztartási gazdálkodásra, a kormányzásra és a korrupció elleni küzdelemre, a szociálpolitikára és a munkaerőpiaci politikára, valamint az energiaügyre és az üzleti környezetre vonatkozó intézkedésekkel kapcsolatosak.

–Jordánia az IMF 1,2 milliárd USD összegű kibővített finanszírozási eszközével (2024–2027) kapcsolatban is előrelépéseket ért el. Az eszköz keretében eddig lefolytatott mindhárom felülvizsgálat pozitív eredménnyel zárult (az utolsót 2025 áprilisában zárták le). Az IMF emellett 2025. június 25-én mintegy 700 millió USD összegű támogatást hagyott jóvá a Reziliencia- és Fenntarthatóság Eszköz keretében az éghajlatváltozással és a világjárványokkal kapcsolatos kockázatok kezelését célzó, felkészültséget javító reformok támogatására. 

–Bár egyelőre bizonytalanságok övezik az Egyesült Államok által nyújtott költségvetési támogatás 2025-ös folyósítását, Jordániának sikerült kritikus külső finanszírozást mobilizálnia a Világbanktól és az ÖET-partnerektől.

A rövid távú pénzügyi támogatáson túlmenően az Európai Unió (EU) és Jordánia közötti kapcsolat a 2002 óta hatályos EU–Jordánia társulási megállapodásban gyökerező, szoros és hosszú ideje fennálló partnerségen alapul. A szoros politikai kötelékek, a gazdasági együttműködés és a közös regionális érdekek mentén ez a kapcsolat az évek során folyamatosan elmélyült. Kapcsolataik szorosabbra fűzése érdekében az EU és Jordánia 2025 januárjában stratégiai és átfogó partnerségről szóló megállapodást kötött. Ez a partnerség a kölcsönös bizalmon és a régóta fennálló együttműködésen alapul, és célja, hogy előmozdítsa mindkét fél jólétét, stabilitását és biztonságát. A megújított partnerség hat fő pillérre összpontosít: politikai kapcsolatok és regionális együttműködés; biztonság és védelem; gazdasági reziliencia, kereskedelem és beruházások; humán tőke; migráció; valamint a menekültek védelme és támogatása. Végrehajtására egy (makroszintű pénzügyi támogatást is magában foglaló) jelentős pénzügyi csomag révén kerül majd sor, amely a rövid és hosszú távú támogatások ötvözésével előmozdítja Jordánia makroszintű költségvetési, illetve strukturális reformterveit, fokozza a beruházási támogatást, továbbá célzott támogatást nyújt a stratégiai prioritások megvalósításához.

2025 januárjában a jordán hatóságok további, 500 millió EUR összegű MFA V művelet iránti kérelmet nyújtottak be, amelynek indokolásaként nehéz gazdasági helyzetükre, valamint jelentős és kielégítetlen finanszírozási igényeikre hivatkoztak. A kérelem kiemelte a romló gazdasági és politikai környezetet, megjegyezve, hogy a regionális zavarok 2024 folyamán fokozódtak, tovább súlyosbítva a már amúgy is bizonytalan és instabil globális gazdasági helyzetet. Ezek a fejlemények emellett negatív hatást gyakoroltak a közvetlen külföldi befektetésekre, az exportra, a belföldi fogyasztásra és a belföldi bevételekre, tovább gyengítették Jordánia gazdasági és költségvetési kilátásait, és növelték a külső finanszírozási szükségletek emelkedésének kockázatát. A régióban kiújult erőszak – többek között az Izrael és Irán közötti feszültségek fokozódása június közepén – a légi járatok felfüggesztéséhez vezetett Jordániában, és várhatóan visszaveti az ország törékeny gazdasági fellendülését, visszafogja a befektetők és a turisták bizalmát, továbbá a kilátások egyre bizonytalanabbá válásához vezet.

E fejleményekre tekintettel az Európai Bizottság további pénzügyi támogatást javasol Jordánia számára egy új makroszintű pénzügyi támogatás formájában, amely az alábbi jellemzőkkel rendelkezik. 

–Jordánia politikai és gazdasági helyzetének részletes értékelését követően a Bizottság javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé a Jordániának nyújtandó új, legfeljebb 500 millió EUR összegű makroszintű pénzügyi támogatásról. A javasolt makroszintű pénzügyi támogatás segítené Jordániát abban, hogy fedezni tudja azon fennmaradó teljes külső finanszírozási szükségletének egy részét, amelynek becsült összege mintegy 3,9 milliárd USD a 2024–2027 közötti időszakra vonatkozó, folyamatban lévő IMF-program keretében. Emellett segítené a reformok terén elért eredmények fenntartását és a reformok folytatását.

–A folyósításra három részletben kerülne sor. Az egyes részletek rendelkezésre bocsátása szigorúan az IMF-program, valamint a Bizottság és a hatóságok által elfogadandó, az egyetértési megállapodásban felsorolt számos további szakpolitikai intézkedés végrehajtása terén elért jó eredményekhez kötött. Az egyetértési megállapodás főszabály szerint magában foglalhat olyan szakpolitikai reformokat, amelyek kiterjednek a gazdasági kormányzásra (például az államháztartási gazdálkodásra és a hazai bevételek fokozott mozgósítására irányuló intézkedésekre), a szociálpolitikára és a munkaerőpiaci politikára, a kormányzásra, a korrupcióellenes intézkedésekre, a közszolgáltatásokra és az üzleti környezetre.

–A javasolt művelet végrehajtása várhatóan párhuzamosan fog történni a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) (a továbbiakban: NDICI-GE) által finanszírozott költségvetés-támogatási műveletek keretében nyújtott támogatással.

–Az e javaslatot kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumban részletesebben kifejtetteknek megfelelően a Bizottság – figyelembe véve az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) által a politikai helyzetről készített értékelést is – úgy véli, hogy a javasolt makroszintű pénzügyi támogatási művelet politikai és gazdasági előfeltételei teljesülnek.

•Jordánia gazdasági helyzete

A Közel-Kelet növekvő instabilitással néz szembe a gázai háború, a törékeny libanoni tűzszünet, a szíriai rezsim bukása és a közelmúltbeli izraeli-iráni konfliktus miatt. Ezek a feszültségek fokozott nyomást gyakorolnak Jordánia biztonságára és gazdaságára, növelve a volatilitást és a lefelé mutató kockázatokat. A régió instabilitása – többek között az izraeli-gázai háború – és az általános növekedés mérséklődése fokozott bizonytalanságot eredményezett, aminek következtében a gazdasági növekedés 2024-ben az előző évihez képest 2,5 %-ra csökkent (a 2023. évi 2,9 %-ról). Az olyan kulcsfontosságú ágazatok, mint a turizmus és a kereskedelem, a háborúval összefüggő zavarok ellenére továbbra is viszonylag jól teljesítettek, és túllépték a kezdeti várakozásokat. E mögött a régióból érkező turisták számának növekedése áll, ami részben ellensúlyozza a nyugati látogatók számának csökkenését. Az idegenforgalmi bevételek ennek ellenére 2024-ben 2,3 %-kal csökkentek, a látogatók száma pedig 3,9 %-kal visszaesett. A gazdasági növekedéshez leginkább a feldolgozóipar, a mezőgazdaság, a közlekedés és a távközlés, valamint a pénzügyi szolgáltatások ágazata járult hozzá. Jordánia a 2025-ös év elején folytatódó gazdasági növekedést regisztrált, ami nagy vonalakban megfelel a 2024-ben regisztrált 2,5 %-os növekedésnek, és a turizmus, a feldolgozóipar és a mezőgazdaság folyamatos fellendülésének tudható be. A második negyedévet illetően ugyanakkor arra lehet számítani, hogy azt befolyásolta az Izrael és Irán közötti feszültségek eszkalációja, ami Jordánia légterének ideiglenes lezárását eredményezte. Ez a fennakadás a járatok felfüggesztéséhez és az áruforgalom megszakadásához vezetett, és szélesebb körű bizonytalanságot okozott, így valószínűleg negatívan befolyásolta a befektetők és a fogyasztók bizalmát.

A munkanélküliségi ráta továbbra is magas, bár 2024-ben kismértékben, 21,4 %-ra csökkent (a 2023. évi 22,0 %-ról). A munkanélküliségi ráta a férfiak körében 18,3 %, a nők körében pedig 33,3 % volt. Továbbra is jelentős kihívást jelent a fiatal felnőttek korosztályában is folytatódó ifjúsági munkanélküliség: a 15–19 évesek, illetve a 20–24 évesek körében a munkanélküliségi ráta 54,7 %, illetve 46,4 % volt. A mindössze 34,3 %-os munkaerőpiaci részvétel továbbra is fontos kihívást jelent. A férfiak 53,6 %-os, illetve a nők 14,8 %-os munkaerőpiaci részvétele egyaránt alacsony vagy nagyon alacsony, szemben a közel-keleti és észak-afrikai régióban mért 72 %-kal, illetve 18 %-kal.

A közelmúltbeli monetáris politikai döntésekkel összhangban az inflációs nyomás visszafogott. Az infláció 2024-ben az előző évhez képest átlagosan 1,6 %-ra csökkent (a 2023. évi 2,1 %-ról), bár 2025 elején a központi bank monetáris lazításával összhangban emelkedett (2025. január-februárban 2,2 % volt). Az infláció a közelmúltban leginkább a bérleti díjak, a hús- és baromfiárak, valamint a dohány- és cigarettaárak emelkedésének volt betudható. Csökkent különösen a ruházati cikkek, valamint a tejtermékek és az olajok ára, amely utóbbi két árucsoport szerepet játszott az infláció előző évekbeli alakulásában. 2024 szeptembere óta Jordánia Központi Bankja (CBJ) három lépésben 100 bázisponttal 6,5 %-ra csökkentette a kamatlábat, ami a két és fél évvel korábban kezdődött monetáris szigorítási szakasz végét jelzi. 2022 márciusa és 2023 júliusa között a jegybanki alapkamat tíz lépésben 2,5 %-ról 7,5 %-ra emelkedett. Jordánia Központi Bankjának e döntéseire azért volt szükség, mert a jordániai dinár az amerikai dollárhoz kötött, és a tőkeáramlásokra nehezedő nyomás elkerülése érdekében biztosítani kellett az összhangot az amerikai Federal Reserve monetáris szigorításával/lazításával. A döntések valóban hozzájárultak az inflációs nyomás mérséklődéséhez.

A bankrendszer továbbra is megfelelő likviditással rendelkezik és jól tőkésített. A tőkemegfelelési mutató 2024-ben 18 % volt (2023-ban 17,9 %), ami jóval meghaladja az előírt 12 %-ot. A nemteljesítő hitelek aránya a 2023. évi 5,1 %-ról 2024-ben kismértékben, 5,6 %-ra emelkedett, míg a nemteljesítő hitelek fedezeti rátája 2024-ben 74,8 % volt. A bankok jövedelmezősége stabil maradt, 1,2 %-os becsült eszközarányos jövedelmezőséggel.

Az államháztartás sebezhetőségeket mutat, jóllehet az államadósság fenntarthatóságának IMF általi értékelése általánosságban kedvező. Az államháztartási hiány 2024-ben az előző évit meghaladva elérte a GDP 5,6 %-át (2023-ban ez az érték 5,1 % volt). Az elsődleges hiány (az államadósság kamatterhei nélkül) a GDP 0,1 %-át tette ki (2023-ban ez az érték a GDP 0,4 %-a volt). A folyó kiadások az államháztartási kiadás 89,9 %-át képviselték. A kamatfizetések (a folyó kiadások 20 %-a) mellett a kiadások fő összetevői a katonai kiadások (29,6 %), a közszolgálati bérek (19,3 %) és a nyugdíjak (16,3 %) voltak. Az államadósság 2024-ben (a Szociális Biztonsági Beruházási Alap adóssága nélkül) a GDP 90,4 %-át tette ki, ami valamivel magasabb a 2023-ban mértnél (a GDP 89,2 %-a). A Szociális Biztonsági Beruházási Alap adósságával együtt az államadósság 2024-ben a GDP 116,8 %-át tette ki, szemben a 2023. évi 113,8 %-kal. Jordánia államadósságát az IMF nagy valószínűséggel fenntarthatónak értékelte (IV. cikk, 2025. június). Bár az államadósság magas szintje miatt Jordániát érzékenyen érinti a pénzügyi feltételek szigorítása, a kedvezményes hitelek adósságon belüli magas aránya fontos puffert képez. Jordánia emellett jelentős tartalékokkal rendelkezik: a devizatartalék 7,7 hónapnyi behozatalnak felel meg; a Szociális Biztonsági Beruházási Alap eszközeinek értéke pedig elérte a GDP 40 %-át. Az államadóssággal kapcsolatos stressz kockázatát az IMF mérsékeltnek értékelte.

Jordánia külső helyzete továbbra is törékeny, a devizatartalékok ugyanakkor megfelelőek. A folyó fizetési mérleg hiánya (a vissza nem térítendő támogatásokkal együtt) a 2023. évi 3,6 %-ról 2024-ben a GDP 5,9 %-ára nőtt, miután az áruforgalmi hiánynak és az elsődleges jövedelem hiányának a növekedésével párhuzamosan csökkent a szolgáltatási mérleg többlete. Jordánia legfontosabb kiviteli árucikkei a főként Indiába és az arab országokba szánt vegyipari termékek és ásványi anyagok (az áruexport 30 %-a), valamint a nagyrészt az USA-ba szánt ruházati cikkek (20 %) voltak. Az importált áruk legnagyobb csoportjai a főként Kínából, az Egyesült Államokból és Dél-Koreából származó közlekedési eszközök és alkatrészek (az áruimport 10 %-a), a főként Szaúd-Arábiából és Indiából behozott kőolajtermékek (6 %) és az Ázsiából származó textiltermékek (5 %) voltak. A folyó fizetési mérleg hiányát továbbra is enyhítik a jelentős másodlagos jövedelemforrások: a hazautalások 2024-ben a GDP 6,8 %-át tették ki, míg a programfinanszírozás (Világbank, IMF és egyéb kétoldalú/multilaterális támogatás) elérte a GDP 4,2 %-át. A közvetlen külföldi tőkebefektetések 2024-ben a GDP 3,3 %-ára csökkentek. Jordánia Központi Bankjának bruttó devizatartalékai magas szinten, az IMF tartalékmegfelelőségi mérőszámának 100 %-a feletti értéken maradtak.

Az elkövetkező évekre vonatkozó kilátások bizonytalanok. A jövőt illetően az IMF 2025 júniusában szerény növekedéssel számolt a 2025-ös és azt követő évekre nézve, de ez az előrejelzés még az izraeli-iráni konfliktus előtt készült. A regionális háborúk jelentős lefelé mutató kockázatot gyakorolnak a kilátásokra, különösen a régióban tapasztalható fokozott bizonytalanság és a fontos szerepet játszó idegenforgalmi ágazatra gyakorolt lehetséges jövőbeli hatás miatt, amit tovább súlyosbít a közelmúltbeli izraeli-iráni konfliktus. A külső és költségvetési hiány várhatóan továbbra is magas marad, ami tükrözi a költségvetési bevételek és a kereskedelmi hiány fenntartható javításával kapcsolatos strukturális kihívásokat. A magas államadósság-teherre tekintettel folytatni kell a költségvetési konszolidációt és a jelenlegi gazdasági modernizációs erőfeszítéseket, amelyek az üzleti környezet javítására és a magánszektor növekedésének előmozdítására irányulnak, többek között a közvetlen külföldi befektetések vonzásával.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A szubszidiaritás elve teljesül, mert a Jordánia rövid távú makrogazdasági stabilitásának megőrzésére irányuló célkitűzést a tagállamok nem tudják egyedül kielégítően megvalósítani, és ezért az az Európai Unió által jobban megvalósítható. Ennek fő okát a nemzeti költségvetési korlátok jelentik, valamint az, hogy a támogatás mértékének és hatékonyságának maximalizálása érdekében szükség van a támogatók közötti erőteljes koordinációra.

•Arányosság

A javaslat megfelel az arányosság elvének: a rövid távú makrogazdasági stabilitás célkitűzésének eléréséhez szükséges minimumra szorítkozik, és nem lépi túl az e célhoz szükséges mértéket.

A javasolt új makroszintű pénzügyi támogatás összege – az IMF által a kibővített finanszírozási eszköz (EFF) keretében készített becslések alapján végzett bizottsági számítások szerint – a 2025–2027 közötti időszakban a becsült fennmaradó finanszírozási hiány 14,6 %-át teszi ki. Ez megfelel a makroszintű pénzügyi támogatási műveletekre vonatkozó tehermegosztással kapcsolatos standard gyakorlatoknak (a társulási megállapodással rendelkező országok esetében az ECOFIN Tanács 2002. október 8-i következtetései szerint a felső határ 60 %), figyelembe véve, hogy Jordánia számára más kétoldalú és multilaterális donorok is ígértek támogatást. A Jordániának különböző eszközök (többek között a javasolt makroszintű pénzügyi támogatás, az MFA IV, az uniós költségvetés-támogatás és az Európai Beruházási Bank [EBB] hitelei) révén nyújtott teljes uniós támogatás (a kétoldalú tagállami támogatások nélkül) a becsült fennmaradó külső finanszírozási hiány mintegy 35,4 %-át fedezné. A Jordániának nyújtott költségvetés-támogatást és EBB-hiteleket is magában foglaló teljes uniós hozzájárulás várhatóan magasabb lesz, mint korábban.

•A jogi aktus típusának megválasztása

A projektfinanszírozás vagy a technikai segítségnyújtás nem lenne megfelelő vagy elégséges a makrogazdasági célkitűzések eléréséhez. A makroszintű pénzügyi támogatás egyéb uniós eszközökhöz viszonyított legfontosabb hozzáadott értéke a külső finanszírozásra utaltság enyhítése és a stabil makrogazdasági keret megteremtéséhez való hozzájárulás. Ez többek között a fizetési mérleg és a költségvetési helyzet fenntarthatóságának, valamint a strukturális reformok megfelelő keretének előmozdítása révén valósul meg. A megfelelő átfogó szakpolitikai keret létrehozásához való hozzájárulás révén a makroszintű pénzügyi támogatás növelheti a más, szűkebb fókuszú uniós eszközökből Jordániában finanszírozott fellépések hatékonyságát.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

A makroszintű pénzügyi támogatás a Jordánia gazdasági stabilizálására irányuló, az IMF-eszközt is magában foglaló nemzetközi támogatás szerves részét képezi. A makroszintű pénzügyi támogatásra vonatkozó e javaslat elkészítése érdekében a Bizottság konzultált az IMF-fel, amely jelentős finanszírozási program keretében folyósít támogatást. A Bizottság 2025. július 2-án konzultált a póttagjai összetételében ülésező Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal, amely jóváhagyta a Bizottság javaslattervezetét. A Bizottság a jordániai hatóságokkal is rendszeresen egyeztetett.

•Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

Az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 7 (a továbbiakban: költségvetési rendelet) előírásai szerint a Bizottság szolgálatai az MFA IV végrehajtása előtt elvégezték Jordániára vonatkozóan a pénzügyi és igazgatási folyamatok működési értékelését. A cél annak biztosítása volt, hogy a programtámogatások – többek között a makroszintű pénzügyi támogatás – kezelésére Jordánia által alkalmazott eljárások megfelelő garanciákat nyújtsanak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásra. A működési értékelés zárójelentését egy tanácsadó cég készítette, és azt 2024 októberében nyújtották be. A jelentés megállapította, hogy a 2020-ban végzett legutóbbi értékelés óta egyértelmű előrelépés történt az államháztartás-gazdálkodási rendszerek és más pénzügyi folyamatok terén. A jelentés megállapítása szerint Jordánia pénzügyi folyamatai és eljárásai kedvezőnek tekinthetők egy makroszintű pénzügyi támogatási művelet szempontjából. Mivel a működési értékelést kevesebb mint egy évvel ezelőtt végezték, és annak megállapításai továbbra is érvényesek, a Bizottság szerint a javasolt MFA V művelet esetében nincs szükség új értékelésre.

•Hatásvizsgálat

Az EU makroszintű pénzügyi támogatása rendkívüli sürgősségi eszköz, amelynek célja nem uniós országok súlyos fizetésimérleg-nehézségeinek kezelése. Az említett makroszintű pénzügyi támogatásra vonatkozó javaslathoz ezért nem kell elkészíteni a minőségi jogalkotásra vonatkozó bizottsági iránymutatás (SWD(2015) 111 final) szerinti hatásvizsgálatot, mivel e sürgető helyzet gyors megoldása politikai szempontból elengedhetetlen.

Általánosabban, a Bizottság makroszintű pénzügyi támogatásra irányuló javaslatai az EU szomszédságában korábban végrehajtott műveletek utólagos értékeléseiből levont tanulságokra támaszkodnak. Az új makroszintű pénzügyi támogatás és a hozzá csatolt kiigazítási és reformprogram segít enyhíteni Jordánia rövid távú finanszírozási szükségleteit, miközben támogatja a középtávú fizetési mérleg és költségvetési fenntarthatóság megerősítésére, valamint a fenntartható növekedés fokozására irányuló szakpolitikai intézkedéseket, így egészítve ki az IMF ügyvezető igazgatósága által elfogadott programot. E szakpolitikai feltételeknek a jordániai gazdaságban és gazdasági kormányzási rendszerben az évek során mutatkozó bizonyos alapvető gyengeségek kezelésére kell irányulniuk. A feltételesség lehetséges területei főszabály szerint magukban foglalhatják a gazdasági kormányzás – többek között az államháztartási gazdálkodás és az adóigazgatás, a szociálpolitika és a munkaerőpiaci politika, az üzleti környezet és az energetikai/zöld átállás – javítását célzó reformokat.

•Alapjogok

Az európai szomszédságpolitika körébe tartozó országok jogosultak makroszintű pénzügyi támogatásra. A makroszintű pénzügyi támogatás nyújtásának előfeltétele, hogy a támogatható ország tiszteletben tartsa a hatékony demokratikus mechanizmusokat, többek között a többpárti parlamentáris rendszert és a jogállamiságot, valamint garantálja az emberi jogok tiszteletben tartását.

Jordánia folytatta a parlamenti demokrácia és a jogállamiság megerősítésére irányuló politikai reformtörekvéseit. Jordánia 2021-ben politikai modernizációs folyamatot indított, amelynek célja a nők és a fiatalok politikai részvételének előmozdítása, a törzsi elkötelezettség leküzdése és a programokkal rendelkező országos politikai pártok alapításának ösztönzése a választásokról és a politikai pártokról szóló törvények módosításai révén. 2023-ban a kormány a nemzetközi emberi jogi normákkal összhangban módosította a Munka Törvénykönyvét. A rendkívül nagy kihívásokat támasztó körülmények ellenére Jordánia továbbra is elkötelezett amellett, hogy előmozdítsa a jogállamiságon és az emberi jogok tiszteletben tartásán alapuló, hatékonyabban működő demokratikus politikai rendszerre irányuló reformokat. Ezzel összefüggésben a makroszintű pénzügyi támogatás nyújtásának politikai előfeltételei teljesítettnek tekintendők.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A Jordánia számára javasolt makroszintű pénzügyi támogatási művelet keretében nyújtott hitel összege legfeljebb 500 millió EUR, és azt a tervek szerint három részletben folyósítják egy legfeljebb két és fél éves időszak során. A hitelt 9 %-os tartalékfeltöltési ráta mellett a külső tevékenységi garancia keretében nyújtják, amelynek programozása az NDICI – Globális Európa keretében történik összesen 45 millió EUR összegben (a 14 02 01 70 „NDICI – Globális Európa – A közös tartalékalap feltöltése” költségvetési soron). A hiteleket amortizálódó hitelek formájában nyújtják, türelmi idővel, majd egy hosszú időszak alatti, egyenlő részletekben történő tőketörlesztéssel. Ez a hitelkonstrukció mind a kedvezményezett, mind az uniós költségvetés számára előnyös, mivel egyfelől megkönnyíti a visszafizetést, másfelől a függő kötelezettség terhét egy hosszú időszakra teríti szét.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

Az Európai Unió által Jordánia számára rendelkezésre bocsátandó, hitelek formájában nyújtott, összesen legfeljebb 500 millió EUR összegű makroszintű pénzügyi támogatás hozzájárul majd Jordánia fennmaradó külső finanszírozási igényeinek fedezéséhez a művelet rendelkezésreállási időszakában. A támogatás folyósítására a tervek szerint három részletben kerül sor, feltéve, hogy az egyes részletekhez kapcsolódó szakpolitikai intézkedéseket teljeskörűen és időben végrehajtották. A támogatást a Bizottság kezeli. A költségvetési rendelettel összhangban egyedi rendelkezések alkalmazandók a csalás és az egyéb szabálytalanságok megelőzése céljából.

A javasolt makroszintű pénzügyi támogatási művelet keretében történő folyósítások feltétele az IMF-program sikeres programfelülvizsgálata. Emellett a Bizottság és a jordániai hatóságok egyetértési megállapodásban meghatározandó konkrét strukturális reformintézkedések soráról fognak megállapodni. E reformintézkedések hozzájárulnak a hatóságok reformprogramjához, továbbá kiegészítik az IMF-fel, a Világbankkal és az egyéb donorokkal kötött megállapodásokban meghatározott programokat, valamint az uniós költségvetési támogatási műveletekhez kapcsolódó szakpolitikai programokat. A reformintézkedéseknek összhangban kell állniuk az EU és Jordánia által a társulási megállapodásban, a partnerségi prioritásokban és a csatolt megállapodásban, a stratégiai és átfogó partnerségről szóló megállapodásban, Jordánia modernizációs jövőképében és más nemzeti stratégiákban megállapított fő gazdasági reformprioritásokkal,

2025/0251 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

a Jordán Hásimita Királyságnak nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatásról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 212. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében 8 ,

mivel:

(1)Az Európai Unió (a továbbiakban: az Unió) és a Jordán Hásimita Királyság (a továbbiakban: Jordánia) közötti kapcsolatok az európai szomszédságpolitika keretén belül fejlődnek. Az Unió és Jordánia 1997. november 24-én társulási megállapodást írt alá, amely 2002. május 1-jén lépett hatályba 9 . A társulási megállapodás keretében az Unió és Jordánia egy 12 éves átmeneti időszak alatt fokozatosan szabadkereskedelmi övezetet hozott létre. Ezenfelül 2007-ben hatályba lépett a mezőgazdasági termékek kereskedelmének további liberalizálásáról szóló megállapodás. 2010-ben az Unió és Jordánia kiemelt státuszú partnerségről állapodott meg, amely az együttműködés területeinek kibővítésével jár. Az Unió és Jordánia közötti kereskedelemre vonatkozó vitarendezési mechanizmusról szóló, 2009 decemberében parafált jegyzőkönyv 2011. július 1-jén lépett hatályba. A kétoldalú politikai párbeszéd és gazdasági együttműködés a társulási megállapodás, a 2022–2027 közötti időszakra vonatkozó EU–Jordánia partnerségi prioritások és a 2025 januárjában aláírt stratégiai és átfogó partnerség keretében fejlődött tovább.

(2)2011 óta Jordánia számos politikai reformot indított a parlamenti demokrácia és a jogállamiság megszilárdítása érdekében. Alkotmánybíróságot és független választási bizottságot hozott létre, a jordániai parlament pedig számos törvényt elfogadott, beleértve a választási törvényt és a politikai pártokról szóló törvényt, valamint a decentralizációról és az önkormányzatokról szóló törvényeket. Jogszabály-módosítások elfogadására került sor az igazságszolgáltatás függetlenségét és a nők jogait érintő jogalkotási területeken.

(3)A jordániai gazdaságot súlyosan érinti az elhúzódó regionális instabilitás, különösen a szíriai konfliktus és az izraeli-gázai konfliktus, valamint a biztonsági zavarok a Vörös-tengeren. Ez az instabilitás további bizonytalansághoz vezetett, aláásta a befektetői bizalmat, megzavarta a kereskedelmi útvonalakat és visszavetette a turizmust. Ezek a kihívások csak tetézték a Covid19-világjárvány elhúzódó gazdasági és társadalmi hatásait, az Ukrajna elleni orosz inváziót követő globális ársokkokat, valamint a szigorúbb globális pénzügyi feltételekhez kapcsolódó magasabb hitelfelvételi költségeket. Újabban a globális környezet fokozott bizonytalansága is további kihívást jelent. Bár Jordánia – részben a szilárd makrogazdasági politikák és reformok folytatásának köszönhetően – elkerülte az ismételt gazdasági visszaesést, a fellendülés továbbra is lassú. A munkanélküliség tartósan magas, különösen a fiatalok és a nők körében, a gazdaság pedig továbbra is költségvetési és külső finanszírozási nyomás alatt áll.

(4)Az izraeli-gázai konfliktus és a régióban kiújult erőszak – többek között az Izrael és Irán közötti feszültségek fokozódása 2025 júniusának közepén – a légi járatok felfüggesztéséhez vezetett Jordániában, és várhatóan visszaveti az ország törékeny gazdasági fellendülését, visszafogja a befektetők és a turisták bizalmát, és a kilátások egyre bizonytalanabbá válásához vezet. Jordániában egyelőre alacsonyak a társadalmi feszültségek, de a jelenlegi konfliktusok eszkalációja esetén fokozódhatnak. Ezenfelül az éghajlatváltozási kockázatok tovább súlyosbítják Jordánia már amúgy is súlyos vízhiányát, és hátráltathatják a növekedést, további nyomást gyakorolva az államháztartásra.

(5) 2024 januárjában a jordániai hatóságok és a Nemzetközi Valutaalap (a továbbiakban: IMF) között megállapodás született egy gazdasági kiigazítási programról, amelyet egy négyéves, 1,2 milliárd USD összegű, jelenleg végrehajtás alatt álló kibővített finanszírozási eszköz (EFF) támogat. 2025 júliusáig Jordánia jó teljesítményt nyújtott az EFF keretében. A program első három felülvizsgálata (2024. július, 2024. december és 2025. április) szerint az ország az összes mennyiségi teljesítménykritériumot és strukturális referenciaértéket teljesítette, így a jóváhagyott 1,2 milliárd USD-ből összesen 391 millió USD-t folyósítottak.

(6)Az Unió 2025 áprilisában – Jordánia 2023 októberében benyújtott kérelmére – 500 millió EUR összegű, hitelek formájában nyújtott negyedik makroszintű pénzügyi támogatási programot (MFA IV) 10 fogadott el. A folyósításra a tervek szerint a 2025–2027 közötti időszakban kerül sor, feltéve, hogy Jordánia teljesíti az egyetértési megállapodásban megállapított szakpolitikai feltételeket, amelyek az államháztartási gazdálkodásra, a kormányzásra és a korrupció elleni küzdelemre, a szociálpolitikára és a munkaerőpiaci politikára, valamint az energiaügyre és az üzleti környezetre vonatkozó intézkedésekkel kapcsolatosak. Az MFA IV a három korábbi MFA-program (MFA I: 180 millió EUR; MFA II: 200 millió EUR; MFA III: 500 millió EUR + 200 millió EUR összegű kiegészítés a Covid19-világjárványra tekintettel) sorába illeszkedik, amelyek összesen 1,08 milliárd EUR összegben nyújtottak hiteleket 2014 és 2023 között.

(7)A szíriai válság 2011-es kezdete óta az Unió mintegy 3,5 milliárd EUR-t bocsátott Jordánia rendelkezésére különböző eszközök keretében (többek között a három fent említett makroszintű pénzügyi támogatási művelet során 1,08 milliárd EUR-t), hogy segítse az országot a gazdasági stabilitás megőrzésében, a politikai és gazdasági reformok fenntartásában és a kapcsolódó humanitárius, fejlesztési és biztonsági szükségletek kezelésében. Ezen túlmenően az Európai Beruházási Bank mintegy 2,4 milliárd EUR összegű projekthitelt különített el Jordánia számára 2011 óta.

(8)A 2021–2024 közötti időszakban a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) (NDICI-GE) keretében Jordánia számára biztosított kétoldalú indikatív uniós allokáció (támogatások) mintegy 360 millió EUR-t tesz ki, amelyet a Jordániának a szíriai válság hatásainak kezeléséhez nyújtott uniós támogatás (214 millió EUR a 2021–2023 közötti időszakban), valamint más regionális és tematikus programok egészítenek ki. A 2014–2020 közötti időszakban az Unió 765 millió EUR összegű támogatást nyújtott Jordániának, elsősorban az Európai Szomszédsági Támogatási Eszközön keresztül. Ugyanebben az időszakban Jordánia további 126 millió EUR-t kapott a Szomszédsági Beruházási Platformon keresztül, amely mintegy 580 millió EUR összegű beruházást mozgósított. 2021-ben a gazdaságélénkítési és beruházási terv keretében az EU több mint 20 vezérprojektet indított Jordániában, mintegy 461 millió EUR nyújtására vállalva kötelezettséget (támogatások, vegyes finanszírozás és garanciák révén). E projektek összesen mintegy 4,76 milliárd EUR összegű beruházást mozgósítottak.

(9)2025 januárjában a változatlanul nehéz gazdasági helyzetre és kilátásokra tekintettel Jordánia további makroszintű pénzügyi támogatást kért az Uniótól.

(10)Jordánia az európai szomszédságpolitika hatálya alá tartozik, ezért az ország uniós makroszintű pénzügyi támogatásra jogosultnak tekintendő.

(11)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak szabad felhasználású és célhoz nem kötött fizetésimérleg-támogatás formájában nyújtott rendkívüli pénzügyi eszköznek kell lennie, amelynek célja a kedvezményezett azonnali külső finanszírozási igényének kielégítése és egy olyan – hathatós és közvetlenül érvényesülő kiigazítási és strukturális reformintézkedéseket tartalmazó – szakpolitikai program végrehajtásának támogatása, amelyet a fizetési mérleg helyzetének rövid időn belüli javítására dolgoztak ki.

(12)Tekintettel arra, hogy Jordánia fennmaradó külső finanszírozási hiánya még az IMF és más multilaterális intézmények által biztosított forrásokat beszámítva is jelentős, a Jordániának nyújtandó további uniós makroszintű pénzügyi támogatás a jelenlegi kivételes körülmények között megfelelő válasznak tekinthető Jordánia azon kérelmére, hogy az Unió az IMF-programhoz kapcsolódva támogassa az ország gazdasági stabilizációját. Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás segítené Jordánia gazdasági stabilizációját és strukturálisreform-programját, kiegészítve az IMF-fel kötött pénzügyi megállapodás keretében rendelkezésre bocsátott forrásokat.

(13)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak Jordánia fenntartható külső finanszírozási helyzetének helyreállítására kell irányulnia, ezáltal támogatva Jordánia gazdasági és társadalmi fejlődését.

(14)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás várhatóan az (EU) 2021/947 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 11 létrehozott NDICI-GE keretében finanszírozott költségvetés-támogatási műveletek végrehajtásával párhuzamosan fog megvalósulni.

(15)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás összegének meghatározása Jordánia fennmaradó külső finanszírozási igényének teljes körű számszerű értékelésén alapul, és figyelembe veszi az ország azon képességét, hogy saját forrásokból finanszírozza magát, és különösen a rendelkezésére álló nemzetközi tartalékokat. Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak ki kell egészítenie az IMF és a Világbank programjait és forrásait. A támogatás összegének meghatározásakor figyelembe kell venni a bilaterális és multilaterális donoroktól várható pénzügyi hozzájárulást, az Unió és más donorok közötti méltányos tehermegosztás biztosításának szükségességét, az Unió egyéb külső finanszírozási eszközeinek Jordánia általi korábbi felhasználását és a teljes uniós szerepvállalás által képviselt hozzáadott értéket is.

(16)A Bizottságnak biztosítania kell, hogy az uniós makroszintű pénzügyi támogatás jogi szempontból és tartalmilag összhangban álljon a külső tevékenység és az egyéb vonatkozó uniós politikák különböző területein rögzített alapelvekkel és célkitűzésekkel, illetve meghozott intézkedésekkel.

(17)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak elő kell segítenie a Jordániára irányuló uniós külpolitikát. A makroszintű pénzügyi támogatási műveletek során a Bizottság szolgálatainak és az Európai Külügyi Szolgálatnak (a továbbiakban: EKSZ) mindvégig szorosan együtt kell működniük annak érdekében, hogy koordinálják az Unió külpolitikáját, és biztosítsák annak következetességét.

(18)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak hozzá kell járulnia az Unióval közösen vallott értékekkel, többek között a demokráciával, a jogállamisággal, a jó kormányzással, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a fenntartható fejlődéssel és a szegénység csökkentésével, valamint a nyitott, szabályokon alapuló és tisztességes kereskedelem elveivel összefüggésben Jordánia által tett kötelezettségvállalásokhoz.

(19)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás nyújtásának előfeltételéül kell szabni, hogy Jordánia tartsa tiszteletben a hatékony demokratikus mechanizmusokat – többek között a többpárti parlamentáris rendszert – és a jogállamiságot, valamint garantálja az emberi jogok tiszteletben tartását. Emellett az uniós makroszintű pénzügyi támogatás sajátos céljainak fokozniuk kell a jordániai államháztartási gazdálkodási rendszerek hatékonyságát, átláthatóságát és elszámoltathatóságát, valamint elő kell segíteniük a fenntartható és inkluzív növekedés, a munkahelyteremtés és az államháztartási konszolidáció előmozdítását célzó strukturális reformokat. A Bizottságnak és az EKSZ-nek rendszeresen nyomon kell követnie ezen előfeltételek teljesülését és az említett célkitűzések megvalósulását.

(20)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó uniós pénzügyi érdekek hatékony védelme céljából Jordániának megfelelő intézkedéseket kell hoznia a támogatással kapcsolatos csalás, korrupció és bármely egyéb szabálytalanság megelőzése és az ellenük való küzdelem vonatkozásában. Emellett a Bizottság és a jordániai hatóságok között megkötendő hitelmegállapodásnak olyan rendelkezéseket kell tartalmaznia, amelyek felhatalmazzák az Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF), hogy a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben 12 és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben 13 meghatározott rendelkezésekkel és eljárásokkal összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – folytasson, a Bizottságot és a Számvevőszéket arra, hogy ellenőrzéseket végezzen, az Európai Ügyészséget pedig arra, hogy gyakorolja az uniós makroszintű pénzügyi támogatás nyújtásával kapcsolatos hatásköreit a rendelkezésreállási időszak alatt és azt követően.

(21)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás rendelkezésre bocsátása az Európai Parlament és a Tanács (mint költségvetési hatóság) hatáskörének sérelme nélkül történik.

(22)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatással összefüggésben szükséges tartalékok összegeinek összhangban kell állniuk a többéves pénzügyi keretben megállapított költségvetési előirányzatokkal. 

(23)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatást a Bizottságnak kell kezelnie. Annak érdekében, hogy az Európai Parlament és a Tanács figyelemmel kísérhesse e határozat végrehajtását, a Bizottságnak rendszeresen tájékoztatnia kell őket a támogatással kapcsolatos fejleményekről, és rendelkezésükre kell bocsátania a vonatkozó dokumentumokat.

(24)E határozat végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a Bizottságnak a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel 14 összhangban kell gyakorolnia.

(25)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatást az egyetértési megállapodásba foglalandó gazdaságpolitikai feltételekhez kell kötni. A végrehajtás egységes feltételeinek biztosítása és a hatékonyság érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy e feltételeket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban a tagállamok képviselőiből álló bizottság felügyelete alatt megtárgyalja a jordán hatóságokkal. Tekintettel a támogatás potenciálisan jelentős hatásaira, helyénvaló a 182/2011/EU rendelet szerinti vizsgálóbizottsági eljárást alkalmazni. Figyelemmel a Jordániának nyújtandó uniós makroszintű pénzügyi támogatás összegére, a vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni az egyetértési megállapodás elfogadására, valamint a támogatás csökkentésére, felfüggesztésére és megszüntetésére,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1)Jordánia gazdasági stabilizációjának és érdemi reformprogramjának támogatása céljából az Unió legfeljebb 500 millió EUR összegű makroszintű pénzügyi támogatást (a továbbiakban: uniós makroszintű pénzügyi támogatás) nyújt Jordániának. A támogatás hozzájárul Jordánia IMF-programban meghatározott, a fizetési mérleghez kapcsolódó finanszírozási szükségleteinek fedezéséhez.

(2)Az Unió az uniós makroszintű pénzügyi támogatás teljes összegét hitelek formájában bocsátja Jordánia rendelkezésére.

(3)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a szükséges források biztosítása céljából az Unió nevében a tőkepiacokon vagy pénzügyi intézményektől hitelt vegyen fel, és az összegeket Jordániának továbbhitelezze.

(4)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás rendelkezésre bocsátását a Bizottság a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és Jordánia között létrejött megállapodásokkal és megegyezésekkel, valamint az Európai Unió és Jordánia közötti társulási megállapodásban meghatározott gazdasági reformok alapvető elveivel és céljaival összeegyeztethető módon irányítja.

(5)A Bizottság rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az uniós makroszintű pénzügyi támogatással kapcsolatos fejleményekről, ideértve a támogatás folyósításait is, valamint kellő időben ezen intézmények rendelkezésére bocsátja a vonatkozó dokumentumokat.

(6)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás a 3. cikk (1) bekezdésében említett egyetértési megállapodás hatálybalépését követő első naptól számított két és fél évig áll rendelkezésre.

(7)Abban az esetben, ha Jordánia finanszírozási szükségletei az uniós makroszintű pénzügyi támogatás folyósításának időszakában jelentősen csökkennek a kezdeti előrejelzésekhez képest, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok elfogadásával csökkenti, felfüggeszti vagy megszünteti a támogatást. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 7. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

2. cikk

(1)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás nyújtásának előfeltétele, hogy Jordánia tiszteletben tartsa a hatékony demokratikus mechanizmusokat – többek között a többpárti parlamentáris rendszert – és a jogállamiságot, valamint garantálja az emberi jogok tiszteletben tartását.

(2)A Bizottság szolgálatai és az Európai Külügyi Szolgálat az uniós makroszintű pénzügyi támogatás teljes életciklusa alatt nyomon követik ezen előfeltétel teljesülését.

(3)E cikk (1) és (2) bekezdését a 2010/427/EU tanácsi határozattal 15 összhangban kell alkalmazni.

3. cikk

(1)A Bizottság a 7. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében megállapodik a jordániai hatóságokkal az uniós makroszintű pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó, a strukturális reformokra és a rendezett államháztartásra összpontosító gazdaságpolitikai és pénzügyi feltételekről, amelyek a teljesítésükre vonatkozó időkeretet is tartalmazó egyetértési megállapodásban (a továbbiakban: az egyetértési megállapodás) rögzítendők. Az egyetértési megállapodásban meghatározott gazdaságpolitikai és pénzügyi feltételeknek összhangban kell lenniük az 1. cikk (4) bekezdésében említett megállapodásokkal és egyetértési megállapodásokkal, köztük a Jordánia által az IMF támogatásával végrehajtott makrogazdasági kiigazítási és strukturálisreform-programokkal.

(2)Az (1) bekezdésben említett feltételek különösen a jordániai államháztartási gazdálkodási rendszerek hatékonyságának, átláthatóságának és elszámoltathatóságának javítását célozzák, többek között az uniós makroszintű pénzügyi támogatás felhasználása tekintetében. A szakpolitikai intézkedések kidolgozásakor megfelelő mértékben figyelembe kell venni a kölcsönös piacnyitás, a szabályokon alapuló és méltányos kereskedelem kialakítása, valamint az Unió külpolitikájával összefüggő más prioritások terén elért előrelépést is. Az említett célkitűzések megvalósítása terén elért eredményeket a Bizottság rendszeresen nyomon követi.

(3)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás részletes pénzügyi feltételeit a Bizottság és a jordániai hatóságok között megkötendő, az (EU, Euratom) 2024/2509 európai parlamenti és tanácsi rendelet 16 223. cikke szerinti hitelmegállapodásban kell meghatározni.

(4)A Bizottság rendszeres időközönként ellenőrzi, hogy teljesülnek-e a 4. cikk (3) bekezdésében említett feltételek, ideértve azt is, hogy Jordánia gazdaságpolitikája összhangban áll-e az uniós makroszintű pénzügyi támogatás célkitűzéseivel. Ennek során a Bizottság szorosan együttműködik az IMF-fel és a Világbankkal, és szükség esetén az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal.

4. cikk

(1)Az e cikk (3) bekezdésében említett feltételek teljesítésétől függően a Bizottság a hitelek formájában nyújtott uniós makroszintű pénzügyi támogatást három részletben bocsátja rendelkezésre. Az egyes részletek nagyságát a 3. cikk (1) bekezdésében említett egyetértési megállapodás határozza meg.

(2)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás összegeire szükség esetén az (EU) 2021/947 rendelettel összhangban tartalékot kell képezni.

(3)A Bizottság az összes alábbi feltétel teljesítésétől függően dönt a részletek rendelkezésre bocsátásáról:

a)a 2. cikk (1) bekezdésében foglalt előfeltétel;

b)a nem elővigyázatossági jellegű IMF-hitelkeret által támogatott, határozott kiigazítási és strukturálisreform-intézkedéseket tartalmazó szakpolitikai program végrehajtása terén elért, tartósan kielégítő eredmény;

c)az egyetértési megállapodásban szereplő gazdaságpolitikai és pénzügyi feltételek kielégítő teljesítése.

A második részlet rendelkezésre bocsátására alapesetben legkorábban három hónappal az első részlet rendelkezésre bocsátása után kerülhet sor. A harmadik részlet rendelkezésre bocsátására alapesetben legkorábban három hónappal a második részlet rendelkezésre bocsátása után kerülhet sor.

(4)Amennyiben az e cikk (3) bekezdésének első albekezdésében említett feltételek nem teljesülnek, a Bizottság átmenetileg felfüggeszti vagy megszünteti az uniós makroszintű pénzügyi támogatás folyósítását. Ilyen esetekben tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a felfüggesztés vagy megszüntetés okairól.

(5)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatást a Jordán Központi Bank részére kell folyósítani. Az egyetértési megállapodásban meghatározandó rendelkezésekre is figyelemmel – ideértve a fennmaradó költségvetési finanszírozási szükséglet megerősítését is – a Jordán Központi Bank az uniós pénzeszközöket a jordániai Pénzügyminisztérium mint végső kedvezményezett számára is átutalhatja.

5. cikk

(1)A hitelek formájában nyújtott uniós makroszintű pénzügyi támogatás finanszírozása érdekében a Bizottság az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 223. cikkével összhangban felhatalmazást kap arra, hogy a szükséges forrásokat a tőkepiacokon vagy pénzügyi intézményektől az Unió nevében hitel formájában felvegye.

(2)A Bizottság az 1. cikkben említett összegre vonatkozóan hitelmegállapodást köt Jordániával. A hitelmegállapodás meghatározza a hitel formájában nyújtott makroszintű pénzügyi támogatás rendelkezésre állásának időtartamát és részletes feltételeit, többek között a belső kontrollrendszerekkel kapcsolatban. A hiteleket olyan feltételekkel kell nyújtani, amelyek hosszú időt hagynak Jordániának a hitel törlesztésére, beleértve egy esetleges türelmi időszakot is. A hitelek maximális futamideje 35 év.

(3)A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az (1) és a (2) bekezdésben említett műveletek alakulásáról.

6. cikk

(1)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatást az (EU, Euratom) 2024/2509 rendeletnek 17 megfelelően hajtják végre.

(2)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás végrehajtása közvetlen irányítással történik.

(3)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás végrehajtása előtt a Bizottság – működési értékelés révén – értékeli a támogatás szempontjából releváns jordániai pénzügyi szabályok, adminisztratív eljárások, valamint külső és belső ellenőrzési mechanizmusok megbízhatóságát.

7. cikk

(1)A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

8. cikk

(1)A Bizottság minden év június 30-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e határozat előző évi végrehajtásáról, beleértve e végrehajtás értékelését is. A jelentés:

a)megvizsgálja a Jordániának nyújtott uniós makroszintű pénzügyi támogatás végrehajtása terén elért előrelépést;

b)értékeli Jordánia gazdasági helyzetét és kilátásait, valamint a 3. cikk (1) bekezdésében említett gazdaságpolitikai és pénzügyi feltételek teljesítése terén elért előrelépést;

c)megvilágítja az egyetértési megállapodásban meghatározott gazdaságpolitikai feltételek, Jordánia aktuális gazdasági és költségvetési eredményei, valamint a Bizottságnak az uniós makroszintű pénzügyi támogatás részleteinek rendelkezésre bocsátására vonatkozó határozatai közötti összefüggést.

(2)Az 1. cikk (6) bekezdésében említett rendelkezésreállási időszak lejárta után legkésőbb két évvel a Bizottság utólagos értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak; ez a jelentés értékeli a lezárt uniós makroszintű pénzügyi támogatási műveletek eredményeit és hatékonyságát, valamint azt, hogy ezek milyen mértékben járultak hozzá a támogatás céljainak megvalósításához.

9. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI ÉS DIGITÁLIS KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI3

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe3

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)3

1.3.Célkitűzés(ek)3

1.3.1.Általános célkitűzés(ek)3

1.3.2.Konkrét célkitűzés(ek)3

1.3.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)3

1.3.4.Teljesítménymutatók3

1.4.A javaslat/kezdeményezés tárgya:4

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása4

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével4

1.5.2.Az uniós részvételből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E szakaszban „az uniós részvételből származó hozzáadott érték” azt az uniós fellépésből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.4

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága4

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergiák egyéb megfelelő eszközökkel5

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is5

1.6.A javaslat/kezdeményezés és az abból származó pénzügyi hatás időtartama6

1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek)6

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK8

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések8

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)8

2.2.1.A költségvetés-végrehajtási módszer(ek)nek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmus(ok)nak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása8

2.2.2.Az azonosított kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk8

2.2.3.A kontrollok költséghatékonyságának becslése (a kontroll költségeinek és az érintett forrásoknak az aránya) és indokolása, valamint a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)8

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló intézkedések9

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA10

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett
kiadási sora(i)10

3.2.A javaslatnak az előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása12

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása12

3.2.1.1.A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok12

3.2.1.2.Külső címzett bevételekből származó előirányzatok17

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet22

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása24

3.2.3.1. A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok24

3.2.3.2.Külső címzett bevételekből származó előirányzatok24

3.2.3.3.Előirányzatok összesen24

3.2.4.Becsült humánerőforrás-szükségletek25

3.2.4.1.A megszavazott költségvetésből finanszírozott25

3.2.4.2.Külső címzett bevételekből finanszírozott26

3.2.4.3.Becsült humánerőforrás-szükségletek összesen26

3.2.5.A digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra gyakorolt becsült hatás áttekintése28

3.2.6.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség28

3.2.7.Harmadik felek finanszírozási hozzájárulása28

3.3.Becsült bevételi hatás29

4.Digitális vetületek29

4.1.Digitális vonatkozású követelmények30

4.2.Adatok30

4.3.Digitális megoldások31

4.4.Interoperabilitási értékelés31

4.5.A digitális végrehajtást támogató intézkedések32

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI 

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) 

1.3.Célkitűzés(ek)

1.3.1.Általános célkitűzés(ek)

1.3.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1.3.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

1.3.4.Teljesítménymutatók

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

 

1.4.A javaslat/kezdeményezés tárgya: 

X új intézkedés 

 kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedés 18  

 meglévő intézkedés meghosszabbítása 

 egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása 

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

A költségvetési rendelettel összhangban egyedi rendelkezések alkalmazandók a csalás és az egyéb szabálytalanságok megelőzése céljából.1.5.2.Az uniós részvételből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E szakaszban „az uniós részvételből származó hozzáadott érték” azt az uniós fellépésből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergiák egyéb megfelelő eszközökkel

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés és az abból származó pénzügyi hatás időtartama

X határozott időtartam

–A határozatra irányuló javaslat 1. cikke (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az egyetértési megállapodás hatálybalépésétől számított 2,5 évig hatályos.

–Pénzügyi hatás: 2027-ben, a kötelezettségvállalási és a kifizetési előirányzatok esetében egyaránt.

1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek) 

X Közvetlen irányítás a Bizottság által

X a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések 

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek) 

2.2.1.A költségvetés-végrehajtási módszer(ek)nek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmus(ok)nak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása

2.2.2.Az azonosított kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontrollok költséghatékonyságának becslése (a kontroll költségeinek és az érintett forrásoknak az aránya) és indokolása, valamint a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló intézkedések 

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási sora(i) 

·Meglévő költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete	Költségvetési sor	Kiadás típusa	Hozzájárulás
	Szám	diff./nem diff. 19	EFTA-országoktól 20	tagjelölt országoktól és potenciális tagjelöltektől 21	más harmadik országoktól	egyéb címzett bevétel
	14 02 01 70 NDICI – Globális Európa – A közös tartalékalap feltöltése [hitelek formájában nyújtott makroszintű pénzügyi támogatás – külső tevékenységi garancia]	diff.	NEM	NEM	NEM	NEM

·Létrehozandó új költségvetési sorok – nem alkalmazandó

3.2.A javaslatnak az előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása 

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

–    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–X A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

3.2.1.1.A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete

6.

6. fejezet – „Szomszédság és a világ”

Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság														Év		Év		Év		Év	A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
														2024		2025		2026		2027
Operatív előirányzatok
Költségvetési sor 14 02 01 70 NDICI – Globális Európa – A közös tartalékalap feltöltése [hitelek formájában nyújtott makroszintű pénzügyi támogatás – külső tevékenységi garancia]										Kötelezettségvállalási előirányzatok		(1a)								45	45
										Kifizetési előirányzatok		(2a)								45	45
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok
Költségvetési sor 14.20.03.01.										Kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok		(3)								0,1	0,1
Az ECFIN Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN										Kötelezettségvállalási előirányzatok		=(1a)+(1b)+(3)								45,1	45,1
										Kifizetési előirányzatok		=(2a)+(2b)+(3)								45,1	45,1
						Év			Év				Év				A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
						2025			2026				2027
Operatív előirányzatok ÖSSZESEN		Kötelezettségvállalási előirányzatok		(4)									45				45
		Kifizetési előirányzatok		(5)									45				45
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN				(6)									0,1				0,1
A többéves pénzügyi keret 6. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok		Kötelezettségvállalási előirányzatok		=(4)+(6)									45,1				45,1
ÖSSZESEN		Kifizetési előirányzatok		=(5)+(6)									45,1				45,1
							Év	Év			Év				Év				A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
							2024	2025			2026				2027
• Operatív előirányzatok ÖSSZESEN (összes operatív fejezet)	Kötelezettségvállalási előirányzatok		(4)
	Kifizetési előirányzatok		(5)
• Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN (összes operatív fejezet)			(6)
A többéves pénzügyi keret 1–6. fejezetéhez tartozó előirányzatok	Kötelezettségvállalási előirányzatok		=(4)+(6)
ÖSSZESEN (referenciaösszeg)	Kifizetési előirányzatok		=(5)+(6)

A többéves pénzügyi keret fejezete		7.	„Igazgatási kiadások”
Főigazgatóság: <…….>						Év	Év	Év	Év	A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
						2024	2025	2026	2027
 Humánerőforrás
 Egyéb igazgatási kiadások
<…> Főigazgatóság ÖSSZESEN	Előirányzatok
Főigazgatóság: <…….>						Év	Év	Év	Év	A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
						2024	2025	2026	2027
 Humánerőforrás
 Egyéb igazgatási kiadások
<…> Főigazgatóság ÖSSZESEN	Előirányzatok
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN				(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)

millió EUR (három tizedesjegyig)

					Év		Év		Év		Év		A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
					2024		2025		2026		2027
A többéves pénzügyi keret 1–7. fejezetéhez tartozó előirányzatok		Kötelezettségvállalási előirányzatok
ÖSSZESEN		Kifizetési előirányzatok
				Év		Év		Év		Év		A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
				2024		2025		2026		2027
Operatív előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok		(4)							45		45
	Kifizetési előirányzatok		(5)							45		45
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN			(6)							0,1		0,1
A többéves pénzügyi keret 6. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok	Kötelezettségvállalási előirányzatok		=(4)+(6)							45,1		45,1
ÖSSZESEN	Kifizetési előirányzatok		=(5)+(6)							45,1		45,1

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet (decentralizált ügynökségek esetében nem kell kitölteni)

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a kimeneteket 

2025. év

2026. év

2027. év

ÖSSZESEN

Típus 22

Átlagos költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Összesített szám

Összköltség

1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS 23 …

- 1. kimenet

A külső tevékenységi garancia tartalékfeltöltése

1

45

1

45,1

- 2. kimenet

Utólagos értékelés

1

0,1

1

0,1

1. konkrét célkitűzés részösszege

2

45,1

2

45,1

2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS …

- Kimenet

2. konkrét célkitűzés részösszege

ÖSSZESEN

2

45,1

2

45,1

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

–XA javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

–    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

3.2.3.1. A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok

MEGSZAVAZOTT ELŐIRÁNYZATOK	Év	Év	Év	Év	2021–2027 ÖSSZESEN
	2024	2025	2026	2027
7. FEJEZET
Humánerőforrás	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
Egyéb igazgatási kiadások	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
7. FEJEZETI részösszeg	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
7. FEJEZETEN kívül
Humánerőforrás	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
Egyéb igazgatási jellegű kiadások	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
7. FEJEZETEN kívüli részösszeg	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
ÖSSZESEN	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000

A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források – a költségvetési korlátok betartása mellett – szükség esetén kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében adott esetben az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

3.2.4.Becsült humánerőforrás-szükségletek 

–X    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

3.2.4.1.A megszavazott költségvetésből finanszírozott

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kell kifejezni

MEGSZAVAZOTT ELŐIRÁNYZATOK		Év	Év	Év
		2025	2026	2027
20 01 02 01 (a központokban és a bizottsági képviseleteken)		0	0	0
20 01 02 03 (az Unió küldöttségeinél)		0	0	0
01 01 01 01 (közvetett kutatás)		0	0	0
01 01 01 11 (közvetlen kutatás)		0	0	0
Egyéb költségvetési sorok (nevezze meg)		0	0	0
20 02 01 (CA, SNE a teljes keretből)		0	0	0
20 02 03 (CA, LA, SNE és JPD az Unió küldöttségeinél)		0	0	0
Igazgatási támogatási sor [XX.01.YY.YY]	- a központokban	0	0	0
	- az Unió küldöttségeinél	0	0	0
01 01 01 02 (CA, SNE – közvetett kutatás)		0	0	0
01 01 01 12 (CA, SNE – közvetlen kutatás)		0	0	0
Egyéb költségvetési sorok a 7. fejezetben (nevezze meg)		0	0	0
Egyéb költségvetési sorok a 7. fejezeten kívül (nevezze meg)		0	0	0
ÖSSZESEN		0	0	0

A javaslat végrehajtásához szükséges személyzet (teljes munkaidős egyenértékben):

	A Bizottság szolgálatainál jelenleg rendelkezésre álló személyzetből fedezendő	Kivételes esetben további személyzet*
		A 7. fejezetből vagy a kutatási keretből finanszírozandó	A BA sorból finanszírozandó	Díjakból finanszírozandó
Létszámtervi álláshelyek	4		N/A
Külső munkatársak (CA, SNE, INT)

A következők által elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak
Külső munkatársak

3.2.6.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség 

A javaslat/kezdeményezés

–X    teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén.

–    a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközöknek a felhasználását teszi szükségessé.

–    a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé.

3.2.7.Harmadik felek finanszírozási hozzájárulása 

A javaslat/kezdeményezés

–X    nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–    előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

	2024. év	2025. év	2026. év	2027. év	Összesen
Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN

3.3.    Becsült bevételi hatás 

–X    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása:

–    a saját forrásokra

–    az egyéb bevételekre

–    adja meg, hogy a bevétel kiadási sorokhoz van-e rendelve

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési sor:	Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok	A javaslat/kezdeményezés hatása 24
		2024. év	2025. év	2026. év	2027. év
… jogcímcsoport

4.Digitális vetületek

Nem alkalmazandó erre a szakpolitikai kezdeményezésre.

4.1.Digitális vonatkozású követelmények

N/A

4.2.Adatok

N/A

4.3.Digitális megoldások

N/A

4.4.Interoperabilitási értékelés

N/A

4.5.A digitális végrehajtást támogató intézkedések

(1)    A Társadalombiztosítási Társaság adósságállományát is magában foglaló adósság elérte a GDP 114,7 %-át.

(2)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2025/793 határozata (2025. április 14.) a Jordán Hásimita Királyságnak nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatásról (HL L, 2025/793, 2025.4.22., ELI:  http://data.europa.eu/eli/dec/2025/793/oj ).

(3)    HL L 129., 2002.5.15., 3. o. (http://data.europa.eu/eli/agree_internation/2002/357(1)/oj).

(4)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2371 határozata (2016. december 14.) a Jordán Hásimita Királyságnak nyújtandó további makroszintű pénzügyi támogatásról (HL L 352., 2016.12.23., 18. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2016/2371/oj).

(5)    A külső tanácsadók által végzett értékelés 2025 májusában zárult le. Az utólagos értékelés közzétételére a bizottsági szolgálati munkadokumentummal együtt várhatóan 2025 második felében kerül sor.

(6)    A Tunézia és Jordánia déli szomszédsági országok számára nyújtott makroszintű pénzügyi támogatási műveletek (2016–2019) utólagos értékelése, 2021. szeptember, elérhető a következő internetcímen: https://commission.europa.eu/about-european-commission/departments-and-executive-agencies/economic-and-financial-affairs/evaluation-reports-economic-and-financial-affairs-policies-and-spending-activities/joint-ex-post-evaluation-macro-financial-assistance-mfa-operations-tunisia-and_en

(7)    HL L, 2024/2509, 2024.9.26., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/2509/oj (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV).

(8)    Az Európai Parlament …-i álláspontja és a Tanács …-i határozata.

(9)    HL L 129., 2002.5.15., 3. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/agree_internation/2002/357(1)/oj .

(10)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2025/793 határozata (2025. április 14.) a Jordán Hásimita Királyságnak nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatásról (HL L, 2025/793, 2025.4.22., ELI:  http://data.europa.eu/eli/dec/2025/793/oj ).

(11)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/947 rendelete (2021. június 9.) a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) létrehozásáról, a 466/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az (EU) 2017/1601 európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 480/2009/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 209., 2021.6.14., 1. o.), ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/947/oj).

(12)    Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2013/883/oj).

(13)    A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/1996/2185/oj).

(14)    Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2011/182/oj).

(15)    A Tanács 2010/427/EU határozata (2010. július 26.) az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének a megállapításáról (HL L 201., 2010.8.3., 30. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2010/427/oj).

(16)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2024/2509 rendelete (2024. szeptember 23.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról (HL L, 2024/2509, 2024.9.26., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/2509/oj , ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/2509/oj).

(17)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(18)    diff. = differenciált előirányzatok / nem diff. = nem differenciált előirányzatok.

(19)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(20)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(21)    A kimenetek a nyújtandó termékek és szolgáltatások (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(22)    Az 1.3.2. szakaszban leírtak szerint. „Konkrét célkitűzés(ek)”

(23)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a beszedési költségekre levont 20 %-kal csökkentett bruttó összegnek felel meg.