L_2021340HU.01015301.xml

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2021/1555 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2021. április 29.)

az Európai Unió 2019. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, VII. szakasz – Régiók Bizottsága

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió 2019. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, VII. szakasz – Régiók Bizottsága,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0055/2021),

mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozni kívánja, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén;

megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a 2019. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) a Számvevőszék megállapította, hogy a Régiók Bizottsága (a bizottság) tekintetében az emberi erőforrásokhoz és a beszerzésekhez kapcsolódóan ellenőrzött területeken nem tártak fel lényeges hiányosságokat;

üdvözli, hogy ellenőrzési munkája alapján a Számvevőszék arra a következtetésre jutott, hogy a 2019. december 31-én véget ért év kifizetéseinek egésze a bizottság igazgatási és egyéb kiadásai tekintetében lényeges hibáktól mentes, és hogy a vizsgált felügyeleti és ellenőrzési rendszerek hatékonyak voltak;

általános megjegyzésként sajnálja, hogy a számvevőszéki jelentés „Igazgatás” című 9. fejezetének hatóköre és következtetései meglehetősen korlátozottak, még akkor is, ha a többéves pénzügyi keret „Igazgatás” című 5. fejezete alacsony kockázatúnak minősül; kéri, hogy az e fejezettel kapcsolatos ellenőrzési munka összpontosítson jobban a bizottság számára nagy jelentőséggel bíró vagy akár kritikus kérdésekre;

emlékeztet, hogy a bizottság költségvetése elsősorban igazgatási jellegű, és jelentős részét az intézménynél dolgozó személyekkel kapcsolatos kiadások (1. cím), valamint az épületekkel, bútorokkal, berendezésekkel kapcsolatos kiadások és egyéb működési költségek tekintetében használják fel;

megállapítja, hogy 2019-ben a bizottság jóváhagyott költségvetése összesen 98 751 000 EUR volt (szemben a 2018. évi 96 101 000 EUR-val és a 2017. évi 93 295 000 EUR-val); megállapítja, hogy a kötelezettségvállalások végrehajtási aránya 2019-ben 99,6% volt (szemben a 2018. évi 99,3%-kal és a 2017. évi 98,1%-kal), és hogy a kifizetések 88,8%-os végrehajtási aránya alacsonyabb, mint a 2018. évi 91,0%-os és a 2017. évi 89,9%-os arány; megállapítja azonban, hogy 2019-ben a kifizetések végleges végrehajtási aránya magasabb lesz a költségvetési ciklus végén (az átvitt összegek kifizetése után);

hangsúlyozza, hogy a kötelezettségvállalások végrehajtási aránya 99,6% volt az 1. cím és 99,7% a 2. cím esetében; megelégedéssel állapítja meg, hogy körülbelül 400 000 EUR (0,4%) nem volt lekötve az év végén, és így visszakerült az uniós költségvetésbe, ami 2018-hoz képest csökkentést jelentett, akkor ugyanis körülbelül 700 000 EUR (0,7%) maradt lekötetlen;

Humánerőforrás

megállapítja, hogy a személyzet összlétszáma 2019-ben 576 fő volt (szemben a 2018-as 538-cal és a 2017-es 533-mal); megállapítja, hogy a létszámtervben szereplő álláshelyek száma 491, ami a bizottság szerint kevés; elismeri a 2019-ben az arra irányuló lehetséges átszervezés céljából elvégzett munkateher-értékelés eredményeit, hogy további hatékonyságnövelést és szinergiákat lehessen biztosítani; értesülései szerint a bizottság óhaja az, hogy az uniós költségvetési hatóságok foglalkozzanak a kérdéssel, és fokozatosan egyensúlyozzák ki a jelenlegi személyzeti helyzetet; arra ösztönzi a bizottságot, hogy a közös szolgáltatási megállapodás révén mélyítse el igazgatási együttműködését az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal (EGSZB), hogy további szinergiák kialakítása érdekében összevonják a forrásokat;

elismeri a bizottság által saját politikai szerepének megerősítése és a politikai és igazgatási területekkel kapcsolatos állandó szakértelem iránti növekvő igény kielégítése érdekében tett folyamatos erőfeszítéseket; tudomásul veszi a bizottság tapasztalt személyzetének motiválására és megtartására létrehozott tehetségalapot; megállapítja, hogy a bizottság történetében első alkalommal szervezett általános belső versenyvizsga 2019 első felében zárult le, és a 113 részt vevő alkalmazottból összesen 40-en kerültek listára; kéri a bizottságot, hogy ismertesse a listára kerülőknek kínált konkrét szakmai kilátásokat;

megjegyzi, hogy a bizottság 24 fordítási álláshelyének a Parlamentbe történő áthelyezése a becslések szerint mintegy 2,9 millió EUR-s éves megtakarítást eredményez, és felkéri a bizottságot, hogy nyújtson be jelentést ezen átcsoportosítás hatásáról;

10.

sajnálja, hogy a közép- és felső vezetői pozíciókban a nemek közötti egyensúly szempontjából 2018 óta nem javult, de viszonylag stabil a helyzet, és ezen álláshelyek 35%-át nők töltik be; tudomásul veszi, hogy új esélyegyenlőségi stratégiát fogadtak el, amely 2025-ig elérendő konkrét célokat tartalmaz; felhívja a bizottságot, hogy terjessze elő az új esélyegyenlőségi stratégia elfogadására és tervezett hatására vonatkozó ütemtervet, és évente számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak a stratégia végrehajtásáról és előzetes eredményeiről;

11.

üdvözli a Humánerőforrás-igazgatóságon központilag dolgozó esélyegyenlőségi tisztviselő kinevezését, valamint az esélyegyenlőséggel kapcsolatos roadshow-kat; kéri a bizottságot, hogy számoljon be az új stratégia konkrét eredményeiről, beleértve a sokszínűség javítása, illetve a bizottság fogyatékos személyek számára befogadóbb munkahellyé tétele érdekében tett intézkedések eredményeit is;

12.

megjegyzi, hogy 2019-ben – Luxemburg kivételével – valamennyi uniós tagállam állampolgárai képviselettel rendelkeztek; felhívja a bizottságot, hogy továbbra is törekedjen a földrajzi egyensúly elérésére a személyzet körében, annak érdekében, hogy valamennyi tagállam állampolgárai megfelelő képviselettel rendelkezzenek, többek között vezetői szinten is; ösztönzi a bizottságot, hogy fokozza kommunikációs erőfeszítéseit az alulreprezentált tagállamokban;

13.

arra ösztönzi a bizottságot, hogy folytassa a nemek közötti egyensúly elérése érdekében tett erőfeszítéseit a hierarchia minden szintjén, és üdvözli az olyan intézkedéseket, mint például a két nem kötelező jelenléte a kiválasztási bizottságokban, a női jelentkezők aktív ösztönzése minden vezetői beosztás esetén, egyedi képzések olyan nők számára, akik fel akarnak készülni a vezetői karrierre, valamint rugalmasabb munkavégzési formák, például részmunkaidő és távmunka; tudomásul veszi a bizottság által bevezetett számos ösztönzőt, például az osztályvezetői szint alatti vezetői feladatok formális elismerését, valamint az igazgatás támogatásával elindított, a nemek közötti egyensúly vezetésben való érvényesítését célzó informális hálózat létrehozását;

14.

elismeri, hogy az új esélyegyenlőségi stratégia a fogyatékosságra és a sokféleségre is összpontosít; tudomásul veszi a kiválasztási eljárásokban részt vevő vezetők és HR-személyzet számára biztosított, a tudattalan előítéletről szóló képzést; kéri a bizottságot, hogy számoljon be a költségvetési hatóságnak a stratégián belüli konkrét célkitűzésekről, fellépésekről és mutatókról;

15.

nagyra értékeli, hogy a bizottság az érintett HR-szolgálatok közötti szoros együttműködés révén a megelőzésen és a korai beavatkozáson alapuló, magas színvonalú egészségügyi és jóléti szolgáltatások fejlesztésére és fenntartására, valamint a vezetői és egyéb alkalmazottakat célzó tájékoztató programokra összpontosít; üdvözli az alsó, közép- és felső vezetőkkel a távollét kezeléséről és a kollégák hosszú távú távollét utáni sikeres beilleszkedéséről tartott képzéseket; megjegyzi, hogy 2019-ben tíz kiégési esetet regisztráltak; megjegyzi, hogy a bizottság Szociális Szolgálata segítséget nyújt a betegség időszakában és a munkába való visszatéréskor; kéri a bizottságot, hogy egészségügyi és jóléti szolgáltatásaiba építse be a kiégés észlelését; üdvözli, hogy a személyzet munka és magánélet közötti egyensúlyának javítása érdekében növelték a rugalmas munkaidő és a távmunka igénybevételét, valamint folytatták a stressz és a kiégés megelőzését célzó programot; ösztönzi a bizottságot, hogy egészítse ki a rugalmas munkamegállapodásokat a személyzet lecsatlakozáshoz való jogának védelmével;

16.

hangsúlyozza, hogy a bizottság a szerződéses alkalmazottakat főként abból a célból veszi igénybe, hogy megfelelő támogatást nyújtsanak a közép- és hosszú távú távollétek esetében történő helyettesítéshez, valamint hogy kiegészítő támogatást nyújtsanak a bizottság tagjainak a különféle igazgatóságokon belüli konkrét projektek során; emlékeztet azonban arra, hogy a szerződéses alkalmazottak alkalmazása jelentős tudás- és szakértelemvesztéssel jár a bizottság számára a szerződésük lejártakor, ezért arra ösztönzi a bizottságot, hogy továbbra is tárgyaljon létszámtervének bővítéséről; megjegyzi, hogy 2019-ben a bizottság és a Parlament közötti együttműködés következményeként a bizottság és az EGSZB Fordítási Igazgatóságán a 2013–2017 közötti időszakhoz képest csökkent a hosszú távú szerződéses alkalmazottak száma;

17.

megállapítja, hogy a bizottságnak korszerűsítenie kell biztonsági ellenőrzési rendszereit, és biztonságos munkahelyet kell biztosítania tagjai és személyzete számára, ami további szakosodott erőforrásokat igényel, továbbá hogy a fizikai biztonságra és az informatikai támogatásra fordított erőforrások aránya egy alkalmazottra vetítve nagyon alacsony más uniós szervezetekhez képest; ösztönzi a bizottságot, hogy folytassa a kiberbiztonság fellendítését célzó új projektek előkészítését;

18.

megállapítja, hogy a bizottság további projekteket határozott meg az igazgatás és a kommunikáció korszerűsítése területén, ilyen például a minőségi jogalkotás támogatása az uniós jogszabályok végrehajtásának előzetes és utólagos helyszíni nyomon követése révén, továbbá az összes helyi és regionális hatóság folyamatba való bevonását célzó tájékoztató tevékenységek, valamint hogy ezek a további projektek megfelelő erőforrásokat igényelnek;

Kommunikáció

19.

hangsúlyozza, hogy a bizottság kommunikációs stratégiájának külső értékelését az összes többi uniós szervezet által alkalmazott, közös keretszerződésre alapuló szabványoknak megfelelően végezték el; megállapítja, hogy a bizottság kommunikációjának minősége nem mindig felelt meg a közönség igényeinek, de összességében hatékonynak mondható, mivel a legfontosabb érdekelt felek pozitívan értékelik a bizottságot; felkéri a bizottságot, hogy javítsa a nyilvánossággal folytatott digitális kommunikációt, és növelje tanulmányainak láthatóságát az érdekelt felek és az uniós polgárok számára; ösztönzi a bizottságot, hogy lépjen kapcsolatba a Parlamenttel az együttműködés fokozása érdekében, például közös ülések és rendezvények szervezése révén;

20.

kéri a bizottságot, hogy számoljon be arról, hogyan fogja végrehajtani az értékelő jelentésben foglalt ajánlásokat; megállapítja, hogy a bizottság kommunikációjának legnagyobb sikerei között szerepelt a polgárokkal folytatott párbeszéd, amely a Bizottsággal valósult meg, valamint a bizottságnak saját helyi párbeszédei, az „EuroPCom” (a nyilvános kommunikációról szóló európai konferencia) és a „régiók és városok európai hete” kiemelt rendezvényei;

Digitalizáció, kiberbiztonság

21.

üdvözli, hogy a bizottság elnöksége 2019 elején digitális stratégiát fogadott el az e-kormányzásról szóló tallinni nyilatkozat alapján, amely az „alapértelmezésben digitális” elvet követi, és hogy a végrehajtás ennek elfogadása után megkezdődött; megállapítja, hogy a stratégia fő eredményei a tagközpontú információs rendszerek, amelyek a bizottság politikai munkáját támogatják, a papírmentes adminisztrációs folyamatokat támogató információs rendszerek és a digitális munkahelyi program; felkéri a bizottságot, hogy intézményközi együttműködés révén is erősítse a digitalizációt;

22.

üdvözli az intézményközi kiberegyüttműködést, amelyben a bizottság segítséget kapott az uniós intézmények, szervek és hivatalok számítógépes vészhelyzeteket elhárító csoportjától, például az uniós szervek elleni célzott támadások kapcsán a felhőbiztonsági és kiberfenyegetésekkel kapcsolatos hírszerzési információkra vonatkozó munkahelyi képzés vonatkozásában; megállapítja, hogy számos digitalizációs projekt az emberi erőforrások és a pénzügyi folyamatok digitalizálására vonatkozik, ahol a bizottság a Bizottság által biztosított SYSPER és ABAC rendszereket használja; felkéri a bizottságot, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a Bizottsággal tárgyalást folytasson a megfelelőbb feltételekről az alkalmazásmegosztás folyamatának bővítése és pénzügyi szempontból vonzóbbá tétele érdekében;

23.

megjegyzi, hogy az informatikára vonatkozó költségvetés közös az EGSZB-vel; kiemeli, hogy az informatikai költségvetés 2019-ben, költségvetési átcsoportosítások alapján a 2018. évi 7 963 825 EUR-ról 2019-re 9 082 838,76 EUR-ra nőtt; üdvözli, hogy az informatikai egység négy operatív területet – nevezetesen politikai munka, dokumentumkezelés, kommunikáció és HR/pénzügyek – támogató információs rendszerek létrehozásán dolgozott, és hogy a digitális munkahely tekintetében előrelépés történt a program minden vonatkozásában;

24.

üdvözli a bizottság nyílt forráskódú technológiára vonatkozó aktív politikáját; ösztönzi a bizottságot, hogy részesítse előnyben a nyílt forráskódú technológiát annak érdekében, hogy megakadályozza a vevőfogvatartást, megőrizze a saját technikai rendszerei feletti ellenőrzést, erősebb biztosítékokat nyújtson a felhasználók magánéletének és adatainak védelmére, valamint növelje a biztonságot és az átláthatóságot a nyilvánosság számára; megjegyzi, hogy 2019-ben 39 nyílt forráskódú szoftveralkalmazás szerepelt a szoftvercsomagok jegyzékében, és hogy jelenleg aktív projektek zajlanak egy új digitális aláírási portál és egy nyílt forráskódú technológián alapuló irányítási konzol megvalósítása érdekében;

25.

arra bátorítja a bizottságot, hogy kövesse az európai adatvédelmi biztos által az uniós intézmények és a Microsoft között 2018-ban aláírt intézményközi licencmegállapodás és végrehajtási szerződés újratárgyalására megfogalmazott ajánlást, hogy elérje a digitális szuverenitást, elkerülje a vevőfogvatartást és az ellenőrzés elmaradását, valamint biztosítsa a személyes adatok védelmét;

Épületek és biztonság

26.

üdvözli, hogy a megfelelő épületbiztonsági előírások biztosítása érdekében számos intézkedést hajtottak végre, például új berendezéseket telepítettek a belépés ellenőrzésére, valamint zártláncú televíziós rendszert (CCTV) szereltek fel; megállapítja, hogy a kapcsolódó biztonsági előírások elérték a Parlament és a Bizottság normáinak szintjét, és hogy ezenfelül megindították az új látogatóirányítási rendszer közbeszerzésére vonatkozó eljárást, amelyet 2020-ban terveztek telepíteni;

27.

tudomásul veszi a bizottság épületstratégiájának vezérelveit, amelyek magukban foglalják az épületek földrajzi koncentrálódását, a bérlet helyett a tulajdonjog előnyben részesítését, a fenntartható épületgazdálkodást és a többéves tervezést; megállapítja, hogy az EGSZB-vel közösen létrehozott munkacsoport iránymutatásokat dolgozott ki az irodahelyiségek elosztására, figyelembe véve a többi uniós szerv helyzetét; nagyra értékeli, hogy ezeket a paramétereket bemutatták az alkalmazottak képviselőinek, és megvitatták velük; elismeri a bizottság által a személyzet képviselőivel szemben alkalmazott átlátható és együttműködő megközelítést; megjegyzi, hogy összesen 241 munkaállomás nincs használatban, és kéri a bizottságot, hogy a jelenlegi ingatlanstratégián belül fejtse ki az ezekre a munkaállomásokra vonatkozó terveit;

28.

elismeri, hogy a bizottság az EGSZB-vel együtt 2020 őszén utasítást adott az azbeszt eltávolítására, a munkálatok során teljes mértékben tiszteletben tartva a szükséges védelmi intézkedéseket, a 2018. évi mentesítési állásfoglalásban foglaltak szerint; üdvözli, hogy a bizottság és az EGSZB épületeinek többsége azbesztmentes; aggodalmát fejezi ki a munkavállalók egészsége és az azbeszt VMA épületben való jelenléte miatt; tudomásul veszi azonban, hogy a bizottság megkapta az azbesztmentességet igazoló tanúsítványt;

Belső irányítás, belső ellenőrzés, pénzügyek

29.

hangsúlyozza, hogy a bizottság egyértelmű kulcsfontosságú teljesítménymutatókat fogalmaz meg különböző igazgatási területein a célok, az eredmények és az ehhez kapcsolódó emberi erőforrások számának meghatározásával; kéri a bizottságot, hogy a következő éves tevékenységi jelentésben ezen túlmenően nyújtson be egységes szerkezetbe foglalt változatot a főbb célkitűzésekről és az elért eredményekről, és tárja fel az adatmegjelenítési lehetőségeket a fő teljesítménymutató-táblázatok olvasóbarátabbá tétele érdekében;

30.

megállapítja, hogy a megfelelés és a hatékonyság ellenőrzése 2019-ben indult, és annak felmérése volt a cél, hogy a bizottság mennyiben felel meg a 16 belsőkontroll-standardnak; megállapítja, hogy a 2019. évi megfelelési ellenőrzésből az derült ki, hogy a követelmények végrehajtásának és hatékonyságának általános helyzete továbbra is kielégítő és stabil maradt 2018-hoz képest; megállapítja azonban, hogy további fejlesztésre szoruló területeket határoztak meg, ideértve a bizottság küldetésének és szervezeti felépítésének új prioritásokhoz való igazítását, a Parlament és a bizottság közti irányítási együttműködést, az adattárolás további digitalizálását és az adminisztratív folyamatok egyszerűsítését, valamint a meglévő üzletmenet-folytonossági terv mélyreható átalakítását, a jelenlegi Covid19-helyzetben szerzett tapasztalatok alapján; felhívja a bizottságot, hogy a 2019. évi mentesítés nyomon követése keretében számoljon be ezeknek az égetően szükséges javításoknak a végrehajtásáról;

31.

megállapítja, hogy a belső ellenőrzési funkció nyomon követését egy ellenőrző bizottság végzi, amely a bizottság pénzügyi és adminisztrációs bizottságának képviselőcsoportonként egy tagjából és egy magas szintű külső tanácsadóból áll; megállapítja, hogy 2019-ben az ellenőrző bizottság két ülést tartott, ahol ismertették a 2018. évi éves belső jelentést és a 2020. évi munkaprogramot, és a tagokat tájékoztatták a folyamatban lévő ellenőrzések és a nyitott ajánlások, valamint a kapcsolódó kockázatok terén elért eredményekről; megjegyzi, hogy a nagyon fontos ajánlások 57%-át 6 hónap elteltével (2019–2020-as cél: 75%), 100%-át pedig 12 hónap elteltével lezárták (2019–2020-as cél: 100%); javasolja a bizottságnak, hogy éves tevékenységi jelentését egészítse ki az ellenőrzési ajánlásokról szóló összefoglalóval;

32.

megállapítja, hogy a bizottság költségvetésének végrehajtására vonatkozó belső pénzügyi szabályokat 2019. január 1-jén frissítették a bizottság 0014/2018. számú határozata útján, és azokat 2019 során végrehajtották; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az operatív szereplőket hivatalos résztvevőként bevonták a pénzügyi jóváhagyási munkafolyamatba, és hogy operatív irányításért felelős vezetőket neveztek ki közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőknek;

33.

üdvözli, hogy a 2019. évi ellenőrzés során valamennyi engedélyezésre jogosult tisztviselő aláírta megbízhatósági nyilatkozatát, hogy a kivételekkel kapcsolatos összes jelentést megemlítették a vonatkozó megbízhatósági nyilatkozatokban, és hogy korrekciós intézkedéseket hajtanak végre és követnek nyomon annak érdekében, hogy megakadályozzák e kivételek újbóli előfordulását;

34.

felhívja a bizottságot, hogy fokozza a helyzet elemzése érdekében tett erőfeszítéseit, hogy minden közbeszerzési eljárás esetében teljesen papírmentes pályázati környezet álljon rendelkezésre; megállapítja, hogy ez szükségessé tenné a Bizottság Közös Kutatóközpontja által kifejlesztett közbeszerzési igazgatási eszköz beszerzését, egy megfelelőbb belső ügyintézési dokumentumkezelő rendszer kifejlesztése vagy beszerzése mellett; megjegyzi, hogy a „Papírmentes munkafolyamat a számláktól a kifizetésekig” elnevezésű, meglévő eljárást 2019 folyamán kiterjesztették számos további szervezeti egységre/igazgatóságra, és hogy az elkövetkező évekre a bizottság célként tűzte ki, hogy a papírmentes munkafolyamatok hatókörét – a rendelkezésre álló informatikai erőforrások figyelembevételével – más típusú tranzakciókra is kiterjessze;

Többnyelvűség

35.

nagyra értékeli, hogy az európai ombudsmannak „Az uniós hivatalos nyelvek használata a nyilvánossággal folytatott kommunikáció során” című, az uniós közigazgatáshoz címzett gyakorlati ajánlásai alapján (SI/98/2018/DDJ ügy) a bizottság ezeket a gyakorlati ajánlásokat minden alkalmazotthoz eljuttatta; megállapítja, hogy 2019-ben a bizottság kezdeményezte az alkalmazottak európai ombudsmannak benyújtott panaszairól szóló útmutató kiadását a pontos nyomon követés biztosítása érdekében;

36.

megállapítja, hogy a kiszervezett fordítás teljes költsége a bizottság és az EGSZB számára 6 043 592 EUR volt 2019-ben, amelyből 2 492 830 EUR volt a bizottság része, és hogy a házon belüli fordítás teljes költsége 8 781 075 EUR lett volna, amelyből 3 621 974 EUR volt a bizottság része;

37.

kéri a bizottságot, hogy nyújtson tájékoztatást a fordítás területén zajló észszerűsítési folyamatról, amely főként a különböző fordítási egységek összevonásából áll; kéri a bizottságot, hogy számoljon be az észszerűsítés révén elért hatékonyságnövekedésről és az ezzel összefüggő kockázatokról;

Intézményközi együttműködés

38.

hangsúlyozza az intézményközi együttműködés fontosságát, és megállapítja, hogy a bizottság körülbelül 6 millió EUR-t fizetett ki a többi uniós szervvel 2019-ben kötött szolgáltatási szintű megállapodások alapján; megállapítja, hogy ez az együttműködés biztosítja a szinergiákat, és kiegészíti a bizottság és az EGSZB közötti közös szolgáltatási megállapodást; megállapítja, hogy a bizottság plenáris üléseit a Parlament és a Bizottság épületeiben tartja, tolmácsszolgáltatásokat a Parlamenttől és a Bizottságtól vásárol, valamint számos uniós szervezettel együttműködést folytat a humán erőforrások, az informatika és más igazgatási területek tekintetében;

39.

üdvözli a 2012. február 5-i együttműködési megállapodást, amely továbbra is érvényben van a bizottság és a Parlament között, és amely kiterjed a Parlament és a bizottság közötti politikai együttműködésre, valamint a Parlament, a bizottság és az EGSZB közötti igazgatási együttműködésre; kéri a bizottságot, hogy tájékoztassa a megállapodás felülvizsgálatának eredményéről;

40.

felhívja a bizottságot, hogy számoljon be a Bizottsággal kötött új együttműködési megállapodás tárgyalása során elért eredményekről, mivel a Bizottsággal 2005-ben kötött (és 2007-ben kiegészített) jelenlegi együttműködési megállapodás 2019. december 31-én lejárt, de egy évvel meghosszabbították;

41.

kéri a bizottságot, hogy készítsen jelentést az esetleges kontrollmechanizmusokról az EGSZB-vel közös szolgáltatások hatékony irányításának biztosítása érdekében; értékeli a bizottság és az EGSZB között a közös szolgálatok révén folytatott igazgatási együttműködés fontosságát, amelyekhez a bizottság és az EGSZB mintegy 470 munkavállalóval (ebből körülbelül 170 munkavállaló tartozik a bizottsághoz) és több mint 50 millió EUR éves költségvetéssel rendelkezik (ebből körülbelül 22 millió EUR a bizottságtól), leszámítva a bérjellegű kiadásokat; megállapítja, hogy a vonatkozó bérekkel kapcsolatos kiadásokkal együtt a közös szolgáltatási műveletek pénzben kifejezett éves értéke meghaladja a 100 millió EUR-t; megállapítja, hogy az EGSZB-vel kötendő új igazgatási együttműködésről szóló tárgyalásokat (a meglévő megállapodást a 2016–2020 közötti időszakra kötötték) a Covid19-válság miatt elhalasztották, ami még összetettebbé tette a megbízatás módosítását 2020 elején a bizottság, 2020 őszén pedig az EGSZB számára; megjegyzi, hogy a bizottság és az EGSZB ezért megállapodtak a jelenlegi megállapodás 2021. június 30-ig történő meghosszabbításáról;

42.

A Parlament, a bizottság és az EGSZB között meglévő együttműködési megállapodások fényében felkéri a bizottságot, hogy tárjon fel további lehetséges szinergiákat és megtakarításokat, beleértve azokat az egyéb területeket is, amelyeken meg lehetne osztani a háttérirodai feladatokat;

43.

támogatja a bizottságot és az EGSZB-t azon álláspontjukat illetően, hogy a jelenlegi megállapodás meghosszabbítása vagy a Parlamenttel kötendő új megállapodás esetén minden megoldatlan kérdést rendezni kell, ilyen például a bizottság és az EGSZB kiegyensúlyozatlan helyzete, a két intézmény ugyanis összesen 60 fordítót (a bizottsági 24-et) helyezett át a Parlamenthez, és cserébe csak annyit kapott, hogy igénybe veheti az Európai Parlament Kutatószolgálatának szolgáltatásait; aggodalommal veszi tudomásul, hogy ennek következtében a bizottságnak és az EGSZB-nek szerződéses alkalmazottakat kellett felvennie és ki kellett szerveznie a fordítási szolgáltatásokat, ami ténylegesen csökkentette a költségvetést; tisztában van azzal, hogy a mentesítési eljárás keretében mind a bizottság, mind az EGSZB a jelenleg érvényes együttműködési megállapodás tiszteletben tartását kérte, hogy ily módon biztosított legyen a bizottság és az EGSZB kárpótlása a Parlamenthez áthelyezett álláshelyekért; kéri a három érintett felet, hogy számoljanak be együttesen a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának a megállapodás folyamatban lévő felülvizsgálatáról;

44.

kiemeli, hogy a Parlamenthez intézett írásbeli válaszaiban a bizottság elismerte, hogy a Parlamenttel folytatott együttműködés 2019-ben továbbra is az előző évek eredményeire épült, és több szinten kielégítő előrehaladást ért el, így például a bizottság szakbizottságai és a Parlament bizottságai közötti kapcsolatok, az együttműködés új módjai – többek között a végrehajtási jelentésekhez és tényfeltáró megbízatásokhoz való hozzájárulások, valamint a Parlamentnek az éghajlatváltozással, a biológiai sokféleséggel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó közös munkacsoportja révén megvalósuló sikeres és hatékony együttműködés – tekintetében; hangsúlyozza, hogy a bizottság a politikai együttműködés további, az egyes parlamenti bizottságok és a bizottság szakbizottságainak autonómiáját és egyedi megközelítéseit tiszteletben tartó fejlesztését kérte; megjegyzi, hogy a Parlamenttel kialakított együttműködés megalapozta a bizottság és a Parlament közötti tartós munkakapcsolatot, valamint, hogy a bizottság szorosabb együttműködést ért el a parlamenti bizottságokkal és biztosította az európai szemeszterrel kapcsolatos munkában való részvételt, a parlamenti bizottságok ülésein külön fenntartott helyek révén az üléseken való részvételt, az Európai Parlament Kutatószolgálata nyújtotta szolgáltatások igénybevételét, a fordítással összefüggő közös projekteket és szinergiákat, a Parlament épületei és a két bizottság épületei közötti átjárhatóságot, a Parlament által biztosítandó tolmácsolási szolgáltatásokat és technikai támogatást is magában foglaló, szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodást, a Parlament brüsszeli épületeinek és a Parlament tagállamokbeli kapcsolattartó irodáinak rendszeres – rendezvények megtartását és munkavégzést célzó – használatát, az intenzív informatikai együttműködést, egymás étkezdéinek használatát, valamint több, a tájékoztatás és kommunikáció terén a koherens megközelítést szavatoló és szinergiákat életre hívó együttműködési eljárást, továbbá szükség esetén a Parlament Jogi Szolgálata által nyújtott, technikai vagy igazgatási kérdésekkel kapcsolatos jogi tanácsadást;

45.

megállapítja, hogy a Parlamenttel való együttműködés igazgatási szinten sikeresnek mondható; egyetért azzal, hogy tovább kell erősíteni a politikai együttműködést az éves és többéves programozás, a Parlament, a Tanács és a Bizottság jogalkotási prioritásokról szóló közös nyilatkozata és az éves munkaprogram nyomon követése tekintetében; támogatja a bizottság által megfogalmazott konkrét, a politikai együttműködés szisztematikusabb megközelítésének kidolgozására irányuló ajánlásait, tekintettel a bizottság uniós régiók és városok képviselőjeként betöltött fontos szerepére; nagyra értékeli, hogy a bizottság részt vesz az esélyegyenlőségi vegyes bizottságban;

46.

hangsúlyozza, hogy az Európai Bizottsággal és a társjogalkotókkal folytatott megerősített együttműködés révén elő kell mozdítani a regionális és helyi hatóságok bevonását az uniós szakpolitikák alakításába;

47.

kéri a bizottságot, hogy számoljon be az igazgatási folyamatok hatékonyságát illetően elért minden olyan fejlesztésről, amely az egyre növekvő munkateher és a gyorsan változó világ miatt elkerülhetetlennek tűnik; megismétli, hogy folyamatos reformokra van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a bizottság megfelelő eszközökkel rendelkezzen a jövőbeli kihívásokra való reagáláshoz;

48.

elismeri és üdvözli a bizottságnak a Parlament 2019-es választási kampányában való részvételét, azaz hogy egyrészről gondoskodott valamennyi belső és külső hálózatának mozgósításáról a „Szavazni fogok” mobilizációs kezdeményezés és a „Dönts a jövődről” online videó népszerűsítéséhez, másrészről pedig felhasználta közösségimédia-platformjait a nyilvánosság megszólítására; további együttműködési tevékenységeket szorgalmaz a kommunikáció területén a szinergiák megteremtése céljából;

Környezetvédelmi vetület

49.

tudomásul veszi a bizottságnak a környezetközpontú irányítási rendszer keretében a szén-dioxid-lábnyom, valamint a műanyag-, élelmiszer- és papírhulladék csökkentése terén tett erőfeszítéseit; egyetért azzal, hogy a szén-dioxid-lábnyom csökkentése a következő évek legfontosabb célkitűzései között szerepel; felhívja a bizottságot, hogy fordítson kellő figyelmet elektromos áramforrásainak energia-összetételére, és ösztönzi a szél-, nap-, bio- és vízerőművek által termelt villamos energia beszerzését; arra ösztönzi a bizottságot, hogy vegyen részt más uniós szervezetekkel kapcsolatos projektekben, és dolgozzon ki átfogó tervet az európai zöld megállapodásban foglalt elvek és ajánlások végrehajtása érdekében, azzal az általános céllal, hogy 2030-ra klímasemlegessé váljon;

Etika és feddhetetlenségi stratégia

50.

hangsúlyozza, hogy a bizottság 2019. december 5-én elfogadta magatartási kódexét, amely részletes eljárást állapít meg a személyzet valamely tagjának egy RB-tag által történő állítólagos zaklatásának esetére, és amely nagyrészt a Parlament Elnökségének zaklatási panaszokról szóló, 2018. július 2-i határozatán alapul; üdvözli, hogy a magatartási kódex számos szankciót tartalmaz betartásának biztosítása érdekében, és hogy a bizottság létrehozott egy zaklatási esetekkel foglalkozó tanácsadó bizottságot; kéri a bizottságot, hogy nyújtson be jelentést a magatartási kódex végrehajtásáról;

51.

megállapítja, hogy a magatartási kódexet a bizottság honlapjának „A tagok portálja” című lapján megemlítik, és link mutat egy külön oldalra; tudomásul veszi, hogy a magatartási kódex olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek kifejezetten az összeférhetetlenség elkerülését célozzák, ideértve a pénzügyi érdekeltségekről szóló nyilatkozat benyújtására való kötelezettséget is;

52.

üdvözli a különböző érdekelt felekkel abból a célból folytatott párbeszéd megkezdését, hogy módosítsák a munkahelyi lelki és szexuális zaklatásról szóló, 2010. november 29-i 362/2010. sz. belső határozatot, a zaklatás leküzdését célzó módosított keretrendszerre irányuló új javaslat alapján, amelynek célja a téma tágabb összefüggésbe helyezése megelőző intézkedések és konfliktusmegoldási eszközök bevonásával, valamint a zaklatással szembeni zéró tolerancia elvének megerősítése, ideértve a zaklatás megelőzésére szolgáló különféle tanfolyamokat is; felhívja a bizottságot, hogy a lehető leghamarabb hozzon létre egy új keretet a zaklatással kapcsolatban, és tegyen jelentést a Parlamentnek annak alkalmazásáról;

53.

megállapítja, hogy 2019-ben nem nyújtottak be visszaélésről szóló új bejelentést; üdvözli, hogy 2019 végén a bizottság felmérést indított a személyzet etikai tudatosságáról, amely számos kérdést tartalmazott a személyzet visszaélés bejelentésére vonatkozó eljárásokkal kapcsolatos ismereteiről, és hogy az eredményt 2020-ban nyomon követték; megállapítja, hogy az 508/2015. sz. határozat meghatározza azokat a biztonságos csatornákat, amelyek az alkalmazottak rendelkezésére állnak arra, hogy a visszaélés bejelentését intézményen belül nyújtsák be a bizottság általuk választott bármely vezetőjének, vagy közvetlenül az Európai Csalás Elleni Hivatalnál (OLAF) nyújtsák be; megállapítja, hogy az ilyen eljárás megindítása előtt útmutatást lehet kérni az etikai és jogszabályi kérdésekben felelős személyektől;

54.

kéri a bizottságot, hogy kövesse olyan más testületek jó példáját, amelyek a honlapjukon etikai dokumentumot tesznek közzé, amely a bizottság valamennyi tagjára és alkalmazottjára vonatkozó szabályokat tartalmaz az esetleges összeférhetetlenség megelőzésére, azonosítására és elkerülésére; számít az etikai keretrendszerről és a kapcsolódó, többek között az új alkalmazottaknak szánt etikai tanfolyamokról szóló további információk megküldésére;

55.

kéri a bizottságot, hogy indítsa meg a kötelező átláthatósági nyilvántartásról szóló intézményközi, a Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság között nemrégiben létrejött megállapodáshoz való csatlakozásra irányuló eljárást; emlékeztet arra, hogy fontos magas szintű átláthatóságot biztosítani a lobbistákkal tartott azon találkozók esetében, amelyek esetleg befolyásolhatják a tagokat és a személyzetet az uniós intézmények tanácsadóiként rájuk háruló feladatok ellátásában;

56.

emlékeztet „Az ellenőrzött uniós intézmények etikai keretrendszerei még tökéletesítésre szorulnak” című, 13/2019. sz. számvevőszéki különjelentésben foglaltakra, nevezetesen azon megállapításra, miszerint a közügyek terén tanúsított etikus magatartás hozzájárul a hatékonyabb és eredményesebb pénzgazdálkodáshoz, valamint a közbizalom erősödéséhez, az uniós intézmények és szervek személyzete és tagjai által tanúsított bármiféle etikátlan magatartás pedig nagymértékben felkelti a nyilvánosság figyelmét, valamint csökkenti az uniós intézményekbe vetett bizalmat;

57.

elismeri a McCoy úr ügyével kapcsolatban a 2018. évi mentesítés nyomán elért eredményeket; tudomásul veszi az egymást követő előadók és árnyékelőadók munkáját a többi intézménynél, akik elindították a megakadt párbeszédet; emlékeztet egyfelől arra, hogy a harmadik rokkantsági bizottság egyhangúlag megerősítette, hogy a volt belső ellenőrt foglalkozással összefüggő indokok alapján nyilvánították rokkanttá, másfelől pedig arra, hogy a bizottság – ezt követően – 2019. június 26-án hivatalosan is jóváhagyta ezt a következtetést; megállapítja, hogy a személyzeti szabályzat 78. cikkének (5) bekezdése értelmében Robert McCoy részére 2019 júliusában visszafizették a nyugdíjrendszerbe a rokkantsági járadék kifizetésének első napja (2007. július 1.) és az öregségi nyugdíj kifizetésének első napja (2010. július 31.) között fizetett összes járulékát;

58.

emlékeztet arra, hogy a 2017. évi mentesítési állásfoglalás alapján egy parlamenti képviselőt neveztek ki mediátornak, és hogy minden de facto fél részt vett a mediációs folyamatban, hogy a békés megegyezés elérése érdekében lezárható legyen a bizottság és a volt belső ellenőr, McCoy úr közötti vita; megállapítja, hogy a közvetítés első szakasza 2020. december 4-én a jóhiszeműen eljáró, visszaélést bejelentő McCoy úr ügyének megoldására irányadó elvekről szóló együttes nyilatkozat aláírásához vezetett; emlékeztet arra, hogy ezzel lezárult a megegyezés nem pénzügyi része; megkezdődött a közvetítés második szakasza is, amely a pénzügyi megegyezésre összpontosít, és jelenleg is zajlik;

59.

értékeli a 2019. évi mentesítési eljárás keretében a mediátorral, a McCoy úrral és a bizottság képviselőjével 2020. november 10-én folytatott eszmecserét; emlékeztet arra, hogy az egyéb intézmények 2018-as előadójának javaslata alapján és a képviselőcsoportok koordinátorainak jóváhagyását követően McCoy urat és a bizottságot meghívták a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának ülésére; hangsúlyozza a helyzet rendezésének, valamint a volt belső ellenőr és a bizottság B álláspontja közelítésének fontosságát; üdvözli, hogy a mediátor azt javasolta, hogy a tárgyalások megkezdése előtt, a békéltetés kiindulópontjaként kerüljön sor találkozóra a bizottság elnöke és Robert McCoy között;

60.

üdvözli a bizottság pénzügyi és igazgatási bizottságának elnöke által a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának elnökéhez küldött, 2020. november 10-i levelet, amely megerősíti a bizottság elnökének készségét a McCoy úrral való találkozásra; üdvözli a mediátor, a 2019. évi mentesítésért felelős előadó, a volt belső ellenőr és a bizottság képviselői közötti további megbeszéléseket; határozottan üdvözli a 2020. december 4-i levelet, amellyel bejelentették, hogy a bizottság képviselői és McCoy úr által aláírt közös nyilatkozattal lezárult a megállapodásra irányuló eljárás első szakasza; arra ösztönzi a feleket, hogy jussanak megállapodásra a pénzügyi kérdések rendezéséről, valamint újfent felajánlja támogatását a tárgyalásokkal összefüggésben; értékeli az összes fél erőfeszítéseit; elismeri, hogy az első fontos lépést megtették, és úgy véli, hogy hamarosan megállapodásra fognak jutni;

61.

örömmel veszi tudomásul, hogy a bizottság elnöke és főtitkára határozottan elkötelezte magát a békés rendezés, ezáltal pedig az ügy lezárása mellett; megjegyzi, hogy 2020. december 4-én a Parlament mediátora és a Parlament Költségvetési és Ellenőrző Bizottsága közreműködésével McCoy úr, valamint a bizottság elnöke és főtitkára együttes nyilatkozatot tettek az ügynek – a Parlament 2004 óta megfogalmazott kéréseivel összhangban történő – rendezésére irányadó elvekről, amelyet McCoy úr hozzájárulásával a bizottság közzé is tett honlapján;

62.

tudomásul veszi, hogy az együttes nyilatkozatban a bizottság fenntartás nélkül elfogadja az OLAF jelentését és következtetéseit, valamint elismeri korábbi hibáit és mulasztásait; egyetért a Parlamenttel abban, hogy McCoy úr helyesen járt el akkor, amikor aggályaival közvetlenül a Parlamenthez fordult, és hogy a bizottságnak többet kellett volna tennie annak érdekében, hogy megfeleljen a Parlament 2004-ben megfogalmazott kéréseinek, többek között annak, hogy McCoy urat nem érhetik hátrányos következmények a visszaélések bejelentése miatt; elismeri, hogy McCoy úr jóhiszeműen eljáró visszaélést bejelentő személy, miként azt a Parlament 2004-ben politikailag elismerte, és sajnálja, hogy McCoy úr annak ellenére nem részesült védelemben, hogy 2003-ban biztosították számára a visszaélést bejelentő személyeket megillető védelmet; őszinte sajnálatát fejezi ki a jelentős kár miatt, amelyet a bizottság McCoy úrnak okozott a McCoy úrral szemben alkalmazott bánásmódjával, valamint hogy a bizottság nem tett eleget kellő mértékben gondossági kötelezettségének; elfogadja továbbá, hogy nem szabadott volna hagyni, hogy az ügy megoldása több mint tizenhét évet vegyen igénybe;

63.

megelégedéssel nyugtázza egyfelől, hogy a bizottság elnöke és főtitkára hivatalosan bocsánatot kért McCoy úrtól az említettek és amiatt, hogy a bizottság nem megfelelően kezelte ügyét, másfelől pedig, hogy a bizottság és McCoy úr elkötelezték magukat amellett, hogy a Parlament Jogi Szolgálatának támogatásával és a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának politikai iránymutatása alapján rendezik a megegyezés pénzügyi vonatkozásait, továbbá hogy a bizottság megerősítette, hogy teljes mértékben elkötelezett a visszaélést bejelentő személyek védelmére vonatkozó szabályok és elvek, konkrétabban pedig a méltányosság és az igazságosság elidegeníthetetlen elvei iránt, és levonta a szükséges következtetéseket McCoy úr ügyéből, valamint megtett minden szükséges lépést belső irányítása terén azt biztosítandó, hogy ilyen helyzet ne alakulhasson ki a jövőben; sürgeti valamennyi felet, hogy mielőbb állapodjanak meg a pénzügyi kérdések rendezéséről;

64.

elismeri az erőfeszítéseket, amelyeket a tárgyalócsoportok tettek a két fél kibékítése érdekében, továbbá elismerését fejezi ki azért, hogy közvetítőként közreműködtek a tisztességes, igazságos és kellően méltányos vitarendezés lehetséges alapjának kialakításában;

65.

sürgeti az összes felet, hogy a közös nyilatkozat nyomán további indokolatlan késedelem nélkül kössenek megállapodást a méltányos pénzügyi elszámolásról; tudomásul veszi, hogy a bizottság azzal az őszinte kéréssel fordult a Parlament Jogi Szolgálatához, hogy nyújtson segítséget a szóban forgó pénzügyi elszámolás lezárásához;

66.

megjegyzi, hogy a bizottságot eredetileg fontos problémák kezelésére hozták létre, az uniós jogszabályoknak ugyanis mintegy háromnegyedét helyi vagy regionális szinten hajtják végre, ebből adódóan pedig lehetővé kellett tenni, hogy a helyi és regionális képviselőknek beleszólásuk legyen az új uniós jogszabályok kidolgozásába; megjegyzi továbbá, hogy a bizottság eredeti küldetése az volt, hogy a regionális képviselet bevonásával megszüntesse a lakosság és az európai integrációs folyamat közötti, egyre nagyobb szakadékot;

67.

ösztönzi a bizottságot, hogy vegye fontolóra egy átszervezésre és a belső folyamatok racionalizálásra vonatkozó terv kidolgozását annak érdekében, hogy szorosabbá váljon a Parlamenttel való együttműködés és lehetővé váljon tudásának hatékonyabb alkalmazása;

68.

üdvözli, hogy a bizottság honlapján 2010 óta éves jelentéseket tesz közzé véleményeinek hatásvizsgálatáról; továbbá felkéri a bizottságot, hogy működése optimalizálása érdekében a következő évekre határozzon meg egyértelmű és mérhető fő teljesítménymutatókat.