(1)

Az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről szóló egyezményt (1) (a továbbiakban: a Berni Egyezmény) az Unió a 82/72/EGK tanácsi határozat (2) révén kötötte meg, és az 1982. szeptember 1-jén hatályba lépett.

(2)

A Berni Egyezmény 17. cikke értelmében a Berni Egyezmény Állandó Bizottsága (a továbbiakban: az Állandó Bizottság) határozatot fogadhat el az említett egyezmény mellékleteinek módosítása céljából.

(3)

A Berni Egyezmény 17. cikke alapján a módosítási javaslatokat legalább két hónappal az Állandó Bizottság ülését megelőzően kell benyújtani. Az Unió a Berni Egyezmény részes feleként javaslatot tehet az említett egyezmény mellékleteinek módosítására.

(4)

Tekintettel az egyezmény I. és II. mellékletének módosítására irányuló javaslatok előterjesztése és a módosítások elfogadása során figyelembe veendő iránymutatásokról szóló 56. számú állandó bizottsági ajánlásra (1997), a fajoknak a Berni Egyezmény mellékleteibe történő felvételével kapcsolatos releváns megfontolások kiterjednek olyan ökológiai és tudományos tényezőkre is, mint a védettségi helyzet, valamint a populációt érintően megfigyelhető tendenciák és a fenyegetések.

(5)

A Berni Egyezmény 2. cikke meghatározza, hogy a célkitűzés a vadon élő növények és állatok populációinak olyan szintre hozása, amely „megfelel különösen az ökológiai, tudományos és kulturális követelményeknek, ugyanakkor [a Szerződő Felek] figyelembe veszik a gazdasági és rekreációs igényeket”, és tágabb kontextusba helyezi a szerződő felek által hozott intézkedéseket. Az említett célkitűzés figyelembe vehető a Berni Egyezmény mellékleteinek módosítására irányuló javaslattétel során.

(6)

A farkas (Canis lupus) védettségi helyzete az elmúlt pár évtizedek alatt pozitív tendenciát mutatott. A faj populációja sikeresen helyreállt az európai kontinensen, a faj elterjedési területének jelentős bővülése mellett. Az egyedszám pedig jelentős szintre ért, hiszen a becsült uniós állomány tíz év alatt csaknem megduplázódott, mivel a 2012. évi 11 193-hoz képest 2023-ban 20 300 egyedre tehető az állomány. A beszámolók szerint emellett populációs szintek folyamatos növekedése figyelhető meg az egész kontinensen. A farkasokat továbbra is fenyegető veszélyek ellenére a farkaspopulációknak az elmúlt évtizedekben a kontinensen történt sikeres helyreállítása és a farkasok elterjedési területének bővülése a faj erőteljes alkalmazkodóképességéről és rezilienciájáról tanúskodik.

(7)

Ugyanakkor a farkasok európai elterjedési területének folyamatos bővülése és az új területeken való újbóli megjelenésük egyre nagyobb társadalmi-gazdasági kihívásokhoz vezetett az emberi tevékenységekkel való együttélés tekintetében., Ez különösen az állatállományban okozott károknak tudható be, amelyek mára jelentős mértékűvé váltak, és egyre több régiót, tagállamot és Unión kívüli területet érintenek.

(8)

A populáció méretére vonatkozóan elérhető legfrissebb adatok, amelyek a farkas aktuális helyzetéről szóló, a nagyragadozókkal kapcsolatos európai kezdeményezés által 2022-ben a Berni Egyezmény részére készített értékelésből, valamint a farkas Unión belüli helyzetének 2023-as részletes elemzéséből származnak, megfelelő bizonyítékkal szolgálnak a farkas a Berni Egyezmény szerinti védelmi helyzetének módosításához.

(9)

Ezért helyénvaló módosítani a farkas védelmi szintjét. A farkasnak, amely jelenleg a Berni Egyezmény II. mellékletében szerepel, a Berni Egyezmény III. mellékletébe való felvételéből következő fajvédelem alá kell tartoznia, az említett egyezmény 7. cikkével összefüggésben.

(10)

A farkas védelmi szintjének ilyetén kiigazítása rugalmasságot biztosítana a farkasokkal kapcsolatos növekvő társadalmi-gazdasági kihívások kezeléséhez, mely kihívások a farkasok európai elterjedési területének folyamatos bővüléséből és az új területeken való újbóli megjelenésükből erednek.

(11)

A Berni Egyezmény Állandó Bizottságnak a nagyragadozók növekvő európai populációinak kezeléséről szóló, 2012. november 30-án elfogadott 163. számú ajánlása (2012) értelmében arra ösztönzik az egyezmény szerződő feleit, hogy adott esetben működjenek együtt azon más államokkal, amelyekkel a populációkon osztoznak, hogy megőrizzék azok épségét és megtartsák kedvező védettségi állapotát. Az egymás mellett élést és védelmi intézkedéseket magában foglaló együttműködés abban az esetben is szükséges és releváns marad, ha a farkast átsorolják a Berni Egyezmény III. mellékletébe.

(12)

Ezért az Állandó Bizottságnak 2024-ben tartandó, 44. ülésének előkészítéseként indokolt, hogy az Unió a Berni Egyezmény II. és III. mellékletének oly módon történő módosítására irányuló javaslatot nyújtson be, hogy a farkast (Canis lupus) töröljék a II. mellékletből, és sorolják át a III. mellékletbe. A Bizottságnak meg kell küldenie az említett javaslatot a Berni Egyezmény titkárságának.

(13)

Helyénvaló továbbá meghatározni az Unió által az Állandó Bizottság 44. ülésén elfogadandó álláspontot, mivel a Berni Eegyezmény mellékleteinek módosításáról szóló valamennyi határozat kötelező érvényű lesz az Unióra nézve.

(14)

Az Uniónak támogatnia kell a farkasnak (Canis lupus) a Berni Egyezmény II. mellékletéből való törlésére és az említett egyezmény III. mellékletébe való felvételére irányuló javasolt módosítást,