<!DOCTYPE html PUBLIC "yes" "xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<!--GENDOC2XHTML # converter_version: 1.2.15-->
  <head>
    <title>2026-05-202605C121202401980-00-TRA-DOC-HU-CONCL-C-0198-24-202510870-07_00</title>
    <meta content="text/html; charset=utf-8" http-equiv="Content-Type"/>
    <meta content="true" name="ParExtraits_2021"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedDate"/>
    <meta content="0" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ContentBits"/>
    <meta content="Commission Use" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Name"/>
    <meta content="hu-HU" name="Gendoc_Lang"/>
    <meta content="" name="Gendoc_GenerationDate"/>
    <meta content="" name="IsFlattened"/>
    <meta content="1" name="NumProc"/>
    <meta content="Final" name="Gendoc_EditionType"/>
    <meta content="0001" name="Gendoc_CaseNumberSuite"/>
    <meta content="11/06/2026 14:10:09" name="Gendoc_LastVerificationDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_ProcedureNumber"/>
    <meta content="hu" name="Gendoc_LangCode"/>
    <meta content="CNC" name="TypeDoc"/>
    <meta content="8FPV8vqsERLXionvrXv8COVGsiE7T60fVLmfZQjPIyz9/YabJe7b+B5I6KznwJepplFepTTcApYo1rV1r8EkACwn4a5XoTG/K0/0gDuO5jTpLLT0J/NnaYuqX74kozsQDD/fchHtIbPc/HyQDt1J7yV1Y/hsPUudB77GcXhoquM=" name="GenDocUID"/>
    <meta content="P" name="TypeProc"/>
    <meta content="" name="CreateCustomParts"/>
    <meta content="OK" name="ReadyToPublish"/>
    <meta content="emn" name="Gendoc_User"/>
    <meta content="10, 3, 0, 1" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Tag"/>
    <meta content="" name="EP_Mode"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGenerated"/>
    <meta content="" name="Gendoc_Vademecum"/>
    <meta content="true" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Enabled"/>
    <meta content="e4b396b7-0947-4811-811c-8899ec5f84bd" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ActionId"/>
    <meta content="0198" name="NumeroOrdre"/>
    <meta content="2024" name="Annee"/>
    <meta content="P" name="Gendoc_ProcedureType"/>
    <meta content="" name="EP_Version"/>
    <meta content="HU" name="Langue"/>
    <meta content="emn" name="Gendoc_DGTGeneratedUser"/>
    <meta content="b24c8b06-522c-46fe-9080-70926f8dddb1" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SiteId"/>
    <meta content="FAST_document_go_ok" name="Gendoc_LastVerificationStatus"/>
    <meta content="CNC_C" name="Gendoc_GendocTemplateType"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlockFlatP"/>
    <meta content="GenDoc 11-11-25 11:42:13" name="Created"/>
    <meta content="" name="Canevas3_Vademecum"/>
    <meta content="2025-11-25T14:15:13Z" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SetDate"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlock"/>
    <meta content="" name="Gendoc_CaseYear"/>
    <meta content="false" name="Generation_In_Progress"/>
    <meta content="C" name="Juridiction"/>
    <meta content="eeef85244b3247dbaf80817a13c894d8" name="DocumentIdentifier"/>
    <meta content="0198" name="Gendoc_CaseNumber"/>
    <meta content="ImportedWithoutSource" name="SdlIdentifier"/>
    <meta content="RP" name="NatureAff"/>
    <meta content="RP" name="Gendoc_CaseNature"/>
    <meta content="0001" name="NumSuite"/>
    <meta content="C" name="Gendoc_Juridiction"/>
    <meta content="Standard" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Method"/>
  </head>
  <body>
    <div style="header">
      <div id="rId24" style="first"/>
      <div id="rId20" style="even">Emiliou főtanácsnok indítványa ‑ C‑198/24. sz. ügy</div>
      <div id="rId21" style="default">Mr Green</div>
    </div>
    <p class="C36Centre" id="para-1" title="page-1">
      NICHOLAS EMILIOU
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-2" title="page-1">
      FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-3" title="page-1">
      Az ismertetés napja: 2025. október 30. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-1" href="#t-1">1</a>
</span>)
      
    </p>
    <p class="C38Centregrasgrandespacement" id="para-4" title="page-1">
      C‑198/24. sz. ügy
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-5" title="page-1">
      TQ
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-6" title="page-1">
      kontra
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-7" title="page-1">
      Mr Green Limited
    </p>
    <p class="C39Centreespacement" id="para-8" title="page-1">
      (a Landesgericht für Zivilrechtssachen Wien [polgári jogi ügyekben eljáró bécsi regionális bíróság, Ausztria] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
    </p>
    <p class="C71Indicateur" id="para-9" title="page-1">
      „Előzetes döntéshozatal – Polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – Tagállamközi követelésbehajtás – Az ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés eljárása – 655/2014/EU rendelet – A számlazárolási végzés kibocsátására irányuló eljárás ex parte jellege – 11. cikk – Az ezen eljárás során előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelem következményei – A számlazárolási végzés kibocsátásának feltételei – 7. cikk – Periculum in mora – Annak valós kockázata, hogy számlazárolási végzés hiányában a hitelező követelésének későbbi végrehajtása meghiúsul vagy számottevően nehezebb lesz – E feltétel értékelése során figyelembe vehető elemek”
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-10" title="page-2">
      
        <br/>
      
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">I.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Bevezetés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Landesgericht für Zivilrechtssachen Wien (polgári jogi ügyekben eljáró bécsi regionális bíróság, Ausztria) által benyújtott jelen előzetes döntéshozatali kérelem azon ügyek sorába illeszkedik, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-2" href="#t-2">2</a>
</span>) amelyek máltai székhelyű társaságok által kínált online szerencsejátékokra vonatkoznak. Az e társaságok által fenntartott weboldalak általában más tagállamokból nemcsak elérhetőek, hanem (e weboldalak nevén, az ott használt nyelven, hirdetéseken stb. keresztül) e tagállamokba is irányulnak (a jelen esetben Ausztriába). Ezek a társaságok a Malta Gaming Authority (máltai szerencsejáték‑hatóság) által a máltai jog alapján kiadott szerencsejáték‑engedélyek alapján nyújtják szolgáltatásaikat. Ugyanakkor nem rendelkeznek a céltagállamok hatóságai által kiadott, arra vonatkozó engedéllyel, hogy ezen államok területén ilyen játékokat kínáljanak, amint azt az ezen államok szerencsejátékokra vonatkozó szabályai megkövetelik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E céltagállamokban jelentős számú fogyasztó vesz részt ilyen online szerencsejátékokban, és sokan jelentős összegeket veszítenek. Az elmúlt években a játékosok megkísérelték visszatéríttetni veszteségeiket oly módon, hogy helyi bíróságaik előtt polgári eljárásokat indítottak (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-3" href="#t-3">3</a>
</span>) máltai szerencsejáték‑társaságok ellen. Tipikusan azt állítják, hogy i. a fogyasztó az ezen társaságok egyikével kötött szerencsejáték‑szerződés alapján tett meg és veszített el téteket valamely szerencsejátékban; ii. mivel a szóban forgó társaság nem rendelkezett a céltagállam hatóságai által kiadott engedéllyel, a kínált szerencsejátékok jogellenesek, következésképpen pedig e szerződés a „helyi” szerződési jog alapján semmis volt; iii. ennélfogva e társaságnak a jogalap nélküli gazdagodásra vonatkozó szabályok alapján vissza kell térítenie ezeket a téteket. Úgy tűnik, hogy Ausztriában és Németországban több ezer ilyen követelést bíráltak el, vagy azok jelenleg is folyamatban vannak. Úgy tűnik továbbá, hogy eddig az esetek többségében e tagállam bíróságai helyt adtak a követeléseknek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A máltai szerencsejáték‑társaságok nem meglepő módon vitatják az ilyen visszatérítési követeléseket. Úgy tűnik, hogy a velük szemben a fogyasztók helyi bíróságai által hozott ítéleteknek való megfelelést is megtagadják, mivel ezen ítéleteket nyilvánvalóan tévesnek tartják. Ezek a társaságok azt állítják, hogy amennyiben szolgáltatásaikat máltai szerencsejáték‑engedélyek alapján nyújtják – amelyek gyakran jogosítanak fel szerencsejátékok Máltán belül és Máltáról való kínálására –, az EUMSZ 56. cikkben rögzített szabadsággal összefüggésben jogosultak ilyen szolgáltatásokat nyújtani az Európai Unió egész területén.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E társaságok szerint, amikor a céltagállamok a játékosok védelme érdekében (például a csalás, a függőség és a kapcsolódó problémák megelőzése érdekében) a szerencsejátékokra vonatkozó szabályaikat és engedélyezési követelményeiket hajtják végre velük szemben, ezen államok indokolatlanul és/vagy aránytalanul korlátozzák szolgáltatási szabadságukat. Ugyanezen társaságok azzal érvelnek, hogy a szerencsejátékra vonatkozó máltai szabályok és a máltai szerencsejáték‑hatóság által gyakorolt felügyelet megfelelő védelmet biztosít a játékosok számára – ez egy fontos szempont, amelyet a helyi bíróságok nem ismernek el.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben a máltai szerencsejáték‑társaságok támogatást kaptak a máltai jogalkotótól. Mivel a céltagállamok akadályozzák e társaságok EUMSZ 56. cikkből eredő szolgáltatásnyújtási szabadságát, és mivel „Málta régóta fennálló közérdeke, hogy ösztönözze olyan szerencsejáték‑szolgáltatók letelepedését Máltán, amelyek a helyi jogszabályoknak megfelelően helyi és határon átnyúló szolgáltatásokat nyújtanak, a máltai alkotmány 18. cikkével összhangban erőfeszítéseket téve a magánvállalkozás ösztönzésére”, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-4" href="#t-4">4</a>
</span>) a jogalkotó 2023. június 12‑én elfogadta a Bill 55‑t (55. sz. törvénytervezet), amely új 56A. cikket illesztett be a szerencsejátékokról szóló máltai törvénybe. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-5" href="#t-5">5</a>
</span>) E cikk lényegében arról rendelkezik, hogy a máltai bíróságok elfogadhatatlannak nyilvánítanak minden olyan keresetet, amely megkérdőjelezi a máltai társaságok által máltai szerencsejáték‑engedély alapján nyújtott szolgáltatások jogszerűségét. Ezenkívül előírja, hogy az ilyen keresetnek helyt adó külföldi ítéleteket Máltán nem ismerik el és nem hajtják végre.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">6.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezek alapján a jelen kérelem arra a konkrét kérdésre vonatkozik, hogy a máltai szerencsejáték‑társaság ellen ilyen visszatérítési követelést érvényesítő játékos az (EU) 655/2014 rendelet (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-6" href="#t-6">6</a>
</span>) szerinti ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés (a továbbiakban: számlazárolási végzés vagy végzés) alapján biztosíthatja‑e e követelés jövőbeli végrehajtását. Ez az ideiglenes intézkedés azokra a pénzeszközökre irányul, amelyeket a társaság állítólag több tagállamban található bankszámlákon tartott.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">7.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben a kérdést előterjesztő bíróság a számlazárolási végzés kibocsátásának a számlazárolási végzésről szóló rendelet 7. cikkében meghatározott egyik feltételére, nevezetesen azon követelményre vonatkozóan kér pontosítást, hogy a felperesnek bizonyítania kell, hogy „sürgősen szükség van” az ilyen intézkedés meghozatalára (e feltétel az úgynevezett „periculum in mora”, amelyet a Bíróság eddig még soha nem vizsgált meg). A kérdést előterjesztő bíróság arra keresi a választ, hogy e tekintetben milyen bizonyítékot kell benyújtania az ilyen intézkedést kérelmező hitelezőnek. A kérdést előterjesztő bíróság többek között annak pontosítását kéri, hogy a számlazárolási végzés kibocsátásának feltételei kizárólag az adósnak a követelés végrehajtásának megakadályozására irányuló szubjektív szándékát bizonyító bizonyítékokra korlátozódnak‑e, például a vagyoni eszközök kimentésére, elrejtésére vagy értékesítésére irányuló cselekményekre, vagy az értékelés során objektív tényezőket, például a nemzeti jogalkotó jelen ügyben példaként említett beavatkozását is figyelembe lehet‑e venni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">II.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Jogi háttér</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">A.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A számlazárolási végzésről szóló rendelet</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">8.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A számlazárolási végzés egy biztosítási célú „befagyasztási” intézkedés. Konkrétabban, a számlazárolási végzésről szóló rendelet 2. és 5. cikke szerint ilyen intézkedést „tagállamközi ügyekben” olyan (a számlazárolási végzésről szóló rendeletben „hitelezőnek” nevezett) személy kérhet, aki „pénzkövetelést” érvényesít „polgári és kereskedelmi ügyekben” másik (a számlazárolási végzésről szóló rendeletben „adósnak” nevezett) személy ellen az ügy érdemében kezdeményezett eljárást megelőzően, az eljárás során, vagy azt követően, hogy olyan bírósági határozathoz (vagy perbeli egyezségre vagy közokirathoz) jutottak, amelynek értelmében az adós köteles fizetni. A végzést az ügy érdemi elbírálására joghatósággal rendelkező bíróság vagy az ügy érdemében határozatot hozó bíróság bocsáthatja ki. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-7" href="#t-7">7</a>
</span>) A végzés kibocsátáskor azt a kötelezettséget írja elő az érintett pénzügyi intézménnyel, illetve intézményekkel szemben, hogy „zárolják” a más tagállamban vezetett egy vagy több bankszámlán tartott pénzeszközöket, megtiltva ezáltal az adósnak – vagy bármely meghatalmazott képviselőjének –, hogy ezen vagyoni eszközöket bármilyen módon értékesítse, átruházza vagy más módon megterhelje, annak biztosítása érdekében, hogy azok rendelkezésre álljanak ahhoz, hogy a hitelező a későbbiekben behajthassa az alapul szolgáló követelést. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-8" href="#t-8">8</a>
</span>) A számlazárolási végzés – gyors végrehajtásának biztosítása érdekében – automatikusan (és kivétel nélkül) végrehajtható abban a tagállamban, ahol a célba vett számlá(ka)t vezetik. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-9" href="#t-9">9</a>
</span>) Az uniós jog e jogorvoslati lehetősége arra irányul, hogy javítsa a bírósági határozatok határokon átnyúló végrehajtásának hatékonyságát, ezáltal javítva a belső piac működését, és biztosítva a hitelezők számára az „igazságszolgáltatáshoz való tényleges hozzáférést” az Unióban. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-10" href="#t-10">10</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">9.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A számlazárolási végzésről szóló rendelet egységes szabályokat állapít meg az ilyen számlazárolási végzések „születésével”, „életével” és „végével” kapcsolatos különböző kérdésekre vonatkozóan. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-11" href="#t-11">11</a>
</span>) Különösen e rendelet 7. cikke anyagi jogi feltételeket ír elő az ilyen végzés kibocsátása tekintetében. E cikk (1) bekezdésében kimondja, hogy „[a] bíróság abban az esetben bocsát ki számlazárolási végzést, ha a hitelező a bíróság előtt hitelt érdemlően bizonyítja, hogy sürgősen szükség van számlazárolási végzés formájában biztosítási intézkedés meghozatalára, mert fennáll annak a valós kockázata, hogy ilyen intézkedés hiányában a hitelező követelésének az adóssal szembeni későbbi végrehajtása meghiúsul vagy számottevően nehezebb lesz”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">III.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A tényállás, az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">10.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Mr Green Limited (a továbbiakban: Mr Green) máltai székhelyéről (többek között) Ausztriában a www.mrgreen.com weboldalon keresztül kínál online szerencsejátékokat. A társaság a máltai jog alapján a máltai szerencsejáték‑hatóság által kiadott szerencsejáték‑engedéllyel rendelkezik. Nem rendelkezik azonban az osztrák Glücksspielgesetz (szerencsejátékról szóló törvény) szerinti engedéllyel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">11.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2017. január 3. és 2019. április 25. között TQ, egy Bécsben (Ausztria) szokásos tartózkodási hellyel rendelkező fogyasztó a Mr Green weboldalán keresztül szerencsejátékokban vett részt. Ebben az időszakban összesen 62 878 euró összegű tétet tett fel, amelyet végül elveszített.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">12.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezt követően TQ visszatérítés iránti keresetet indított a Mr Green ellen a Landesgericht für Zivilrechtssachen Wien (polgári jogi ügyekben eljáró bécsi regionális bíróság) előtt. TQ azzal érvelt, hogy mivel a Mr Green nem rendelkezett a szerencsejátékokról szóló törvény szerinti engedéllyel, az alapul szolgáló szerencsejáték‑szerződés semmis, ami e társaság számára azt a kötelezettséget vonja maga után, hogy fizesse vissza a TQ által elvesztett téteket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">13.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2021. december 2‑i ítéletével az osztrák bíróság helyt adott a keresetnek, és ennek megfelelően a Mr Greent 62 878 euró visszafizetésére, valamint kamatok és költségek megfizetésére kötelezte. 2022. február 21‑i ítéletével az Oberlandesgericht Wien (bécsi regionális felsőbíróság, Ausztria) elutasította az e társaság által benyújtott fellebbezést. Mindkét ítélet 2022. április 13‑án vált jogerőssé és végrehajthatóvá.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">14.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2024. február 13‑án TQ a Bezirksgericht Innere Stadt Wien (Bécs belvárosi kerületi bíróság, Ausztria) előtt számlazárolási végzés iránti kérelmet nyújtott be azon követelés tekintetében, amelynek az említett ítéletek helyt adtak, a kérelem pedig a Mr Green állítólagos írországi, luxemburgi, máltai és svédországi bankszámláira irányult.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">15.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A számlazárolási végzésről szóló rendelet 7. cikke (1) bekezdésében meghatározott „periculum in mora” követelmény tekintetében TQ lényegében azzal érvelt, hogy i. a Mr Green megkísérelte megakadályozni az osztrák végrehajtási eljárást azáltal, hogy vagyoni eszközöket utalt át ezen országból, konkrétan azáltal, hogy – 2021. február 16‑át megelőző, meg nem határozott időpontban – megszüntette a Dimoco Europe GmbH pénzforgalmi szolgáltatóval fennálló szerződéses jogviszonyát, amely szolgáltatónál a Mr Green pénzeszközökkel rendelkezett, és amely harmadik fél adósként 2021. február elejéig továbbra is eleget tett a Mr Greennel szembeni követeléseknek; (az említett rendelkezés értelmében) fennállt annak „valós kockázata”, hogy a Mr Green más tagállamokban is így jár el és minden vagyoni eszközét Máltára utalja át. Ha ez megtörténne, TQ követelésének behajtása e rendelkezés értelmében „meghiúsul[na] vagy számottevően nehezebb[é]” válna, mivel ii. a szerencsejátékokról szóló máltai törvény nemrégiben bevezetett 56A. cikke gyakorlatilag lehetetlenné tette, hogy az ilyen követeléseket Máltán végrehajtsák a máltai szerencsejáték‑társaságokkal szemben.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">16.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2024. február 15‑i végzésével a Bezirksgericht Innere Stadt Wien (Bécs belvárosi kerületi bíróság) elutasította TQ kérelmét azzal az indokkal, hogy a számlazárolási végzésről szóló rendelet 7. cikke (1) bekezdésében meghatározott „periculum in mora” feltétel nem teljesült. Konkrétan, e bíróság úgy vélte, hogy nem volt „sürgősen szükség” ilyen intézkedés meghozatalára, mivel TQ azon időpontot követő két évvel később terjesztette elő kérelmét, amikor végrehajthatóvá váltak azon ítéletek, amelyek védelmét kérte; mindenesetre i. a Mr Green által 2021‑ben hozott intézkedések nem voltak elegendőek annak bizonyításához, hogy fennállt annak „valós kockázata”, hogy ilyen végzés hiányában TQ követelésének végrehajtása 2024‑ben „meghiúsul[t] vagy számottevően nehezebb[é]” vált volna; és ii. bár a Prim’Awla tal‑Qorti Ċivili (a polgári bíróság első tanácsa, Málta) a szerencsejátékokról szóló máltai törvény 56A. cikke alapján megtagadta az osztrák ítéletek végrehajtását, nem volt egyértelmű, hogy a máltai felsőbb bíróságok ugyanígy határoztak‑e vagy határoznának‑e.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">17.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">TQ e végzés ellen fellebbezést nyújtott be a Landesgericht für Zivilrechtssachen Wienhez (polgári jogi ügyekben eljáró bécsi regionális bíróság). Mivel megállapította, hogy e fellebbezés kimenetele a számlazárolási végzésről szóló rendelet 7. cikke (1) bekezdésének megfelelő értelmezésétől függ, e bíróság úgy döntött, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-32" title="page-8">
      „Úgy kell‑e értelmezni a [számlazárolási végzésről szóló rendelet] 7. cikke (1) bekezdésének rendelkezését, hogy figyelmen kívül kell hagyni az adós által három éve vagy annál régebben tett lépéseket és/vagy a határozat adós tagállamában történő végrehajtásának akadályait?”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">18.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">TQ, a Mr Green, a belga és a máltai kormány, valamint az Európai Bizottság nyújtott be írásbeli észrevételeket. Ugyanezen érintett felek képviseltették magukat a 2025. június 19‑én tartott tárgyaláson.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">IV.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Elemzés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">19.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A TQ által az osztrák bíróságokhoz benyújtott számlazárolási végzés iránti kérelem egyértelműen elfogadható. Következésképpen a helyzet a számlazárolási végzésről szóló rendelet hatálya alá tartozik. TQ kérelmével ugyanis „tagállamközi (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-12" href="#t-12">12</a>
</span>) polgári és kereskedelmi (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-13" href="#t-13">13</a>
</span>) ügyekben érvényesített pénzkövetelés” végrehajtásának biztosítását kéri.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">20.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróságnak ezzel szemben kétségei merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a jelen ügyben szóban forgóhoz hasonló körülmények között megalapozottnak tekinthető‑e az ilyen kérelem. Amint azt a bevezetőben jeleztem, e tekintetben arról van szó, hogy teljesülnek‑e a számlazárolási végzés kibocsátásának (a számlazárolási végzésről szóló rendelet 7. cikkében meghatározott) feltételei. Az említett bíróság által e tekintetben felvetett kérdéssel a B. szakaszban fogok foglalkozni. Mielőtt azonban erre rátérnék, az A. szakaszban a Bíróság előtt vitatott azon előzetes kérdéssel foglalkozom, amely az előzetes döntéshozatali eljárás és a számlazárolási végzés eljárása optimális összehangolásának módjára vonatkozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">A.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatal és a számlazárolási végzés eljárásának összehangolásáról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">21.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ahhoz, hogy a „befagyasztási” intézkedések hatékonyak legyenek, meglepetésszerű hatást kell kiváltaniuk. A bankszámlákon tartott pénzeszközök rendkívül volatilis eszközök. Az ellenszegülő adós, miután előzetesen értesítették arról, hogy számláját ilyen intézkedés érinti, egyszerű elektronikus banki tranzakcióval azonnal eltüntetheti az érintett pénzeszközöket, mielőtt az intézkedés végrehajthatóvá válna.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">22.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A meglepetésszerű hatás biztosítása és ezáltal a fent leírt kockázat megvalósulásának megakadályozása érdekében az uniós jogalkotó alapvető fontosságúnak tartotta, hogy a számlazárolási végzés iránti kérelmeket a nemzeti bíróságok ex parte eljárásban, kizárólag a hitelező által benyújtott információk és bizonyítékok alapján bírálják el (és adott esetben bocsássanak ki ilyen végzést). A számlazárolási végzés eljárásának első szakasza (a továbbiakban: a végzés kibocsátásának szakasza) tekintetében a számlazárolási végzésről szóló rendelet 11. cikke szerint „[a]z adós nem értesíthető a […] kérelemről, és a végzés kibocsátása előtt nem hallgatható meg”. A rendelet 24., 25. cikke és 28. cikkének (1) bekezdése szerint az adóst valójában csak azután kell értesíteni, hogy a végzést az érintett bank végrehajtotta. Ezt követően az adós a rendelet 33. cikke értelmében kérelmezheti a végzés visszavonását a kibocsátó bíróságnál, és a számlazárolási végzés eljárásának második szakaszában (a továbbiakban: felülvizsgálati szakasz) meghallgatják őt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">23.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindazonáltal e jól átgondolt keretrendszert illetően is felmerülnek kihívások, ha a nemzeti bíróságokhoz – például a Landesgericht für Zivilrechtssachen Wienhez (polgári jogi ügyekben eljáró bécsi regionális bíróság) – számlazárolási végzés iránti kérelmekkel fordulnak, e bíróságok azonban bizonytalanságban maradnak a számlazárolási végzésről szóló rendeletben meghatározott követelmények, többek között a 7. cikkben előírt feltételek értelmezését illetően, és az ügyre vonatkozóan az EUMSZ 267. cikk szerinti előzetes döntéshozatali eljárás keretében a Bíróságtól kérnek felvilágosítást.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">24.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Logikusnak tűnik, hogy a nemzeti bíróságok – így a jelen ügyben a kérdést előterjesztő bíróság – az ilyen felvilágosítást a végzés kibocsátásának szakaszában kívánják megkapni, azt megelőzően, hogy határoznának a számlazárolási végzés kibocsátásáról (különösen mivel a számlazárolási végzésről szóló rendelet 17. cikkének (1) bekezdése értelmében kötelesek megvizsgálni, hogy e követelmények e ponton teljesülnek‑e). Ezenkívül e bíróságok teljes mértékben jogosultak arra, hogy e szakaszban előzetes döntéshozatal iránti kérelmet terjesszenek elő. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-14" href="#t-14">14</a>
</span>) A probléma azonban az, hogy az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek előterjesztése ebben a szakaszban sértheti a folyamatban lévő számlazárolási végzés iránti kérelem szükséges bizalmas jellegét, ami a Bíróság előzetes döntéshozatali eljárását szabályozó eljárási szabályok nem szándékolt következménye.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">25.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Konkrétabban, emlékeztetek arra, hogy az Európai Unió Bíróságának alapokmánya 23. cikkének első bekezdése értelmében, amikor a nemzeti bíróság előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújt be, a Bíróság Hivatala továbbítja az előzetes döntéshozatalra utaló határozatot az „alapeljárásban részt vevő feleknek”. Ezenfelül az alapokmány 23. cikkének második bekezdése és a Bíróság eljárási szabályzata 96. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében ugyanezek a „felek” jogosultak észrevételeket benyújtani a Bírósághoz. A számlazárolási végzésről szóló rendelet szerinti számlazárolási végzésre vonatkozó nemzeti eljárások tekintetében az „alapeljárásban részt vevő felek” kifejezés egyértelműen magában foglalja az adóst is.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">26.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ez utóbbi kérdést illetően tisztában vagyok azzal, hogy a nemzeti szintű eljárások tekintetében az „alapeljárásban részt vevő felek” kilétét általában az alkalmazandó nemzeti eljárási szabályok alapján, és logikusan (mivel nemzeti joggal kapcsolatos kérdésről van szó) a kérdést előterjesztő bíróság határozza meg (az eljárási szabályzat 97. cikke (1) bekezdésének rendelkezései szerint). (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-15" href="#t-15">15</a>
</span>) Mindazonáltal a számlazárolási végzésre vonatkozó eljárásokat az a sajátosság jellemzi, hogy azokat elsősorban az uniós jog által a számlazárolási végzésről szóló rendeletben megállapított egységes eljárási szabályok szabályozzák. Következésképpen e „feleket” az utóbbi szabályoknak megfelelően kell meghatározni. Mivel e szabályok az uniós jog részét képezik, a Bíróság feladata, hogy egységes értelmezést adjon, biztosítva a koherenciát a tagállamokban. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-16" href="#t-16">16</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">27.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A szóban forgó szabályok rendszertani értelmezéséből következik, hogy az adós egyszerűen az ilyen eljárások alperese, mivel a számlazárolási végzésről szóló rendelet 4. cikke 7. pontjában meghatározott fogalommeghatározás szerint ő az a személy, „akivel vagy amellyel szemben” a hitelező számlazárolási végzést kérelmez. Az a tény, hogy az adóst nem kell tájékoztatni a végzés kibocsátásának szakaszában (vagy annak során meghallgatni), illetve hogy csak a felülvizsgálati szakaszban védekezhet, nem változtat ezen. Ezt a két szakaszt ugyanis egyetlen eljárási keret, azaz a számlazárolási végzés eljárása szerves részének kell tekinteni, amely a biztosítási intézkedés kibocsátása szempontjából alapvetően a hitelező és az adós közötti konfliktusos viszonyt feltételez. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-17" href="#t-17">17</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">28.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Összegezve, amikor a nemzeti bíróság előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújt be a végzés kibocsátásának szakaszában, az adóst a Bíróságnak rendes körülmények között tájékoztatnia kell a kérelemről, és lehetővé kell tennie számára, hogy részt vegyen az előzetes döntéshozatali eljárásban. Ez szükségszerűen magával vonja azt, hogy az adós idő előtt értesül a nemzeti bíróság előtt folyamatban lévő, számláját, illetve számláit érintő számlazárolási végzés iránti kérelemről. A jelen ügyben a Mr Green tekintetében valójában ez történt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">29.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Véleményem szerint ez sajnálatos helyzetnek minősül, mivel éppen azt a kockázatot hozza vissza, amelyet a jogalkotó a számlazárolási végzésről szóló rendelet 11. cikkével csökkenteni kívánt, nevezetesen annak kockázatát, hogy az adós a végzés végrehajtása előtt elrejti vagy kimenti a célzott vagyoni eszközöket. Ennek következtében a kérelmet benyújtó hitelezőt visszafordíthatatlan kár éri, ami ellentétes az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikke szerinti hatékony jogorvoslathoz való jogával. Ez pedig az EUMSZ 267. cikk által létrehozott rendszer hatékony érvényesülését is sérti. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-18" href="#t-18">18</a>
</span>) A Bíróság által hozott előzetes döntéshozatali határozat ugyanis végső soron korlátozottan alkalmazhatónak bizonyulhat az érintett ügyben eljáró nemzeti bíróság számára, különösen ha a számlazárolási végzés kibocsátása e határozat fényében jogszerűnek minősül, az adós azonban időközben elrejtette vagy kimentette vagyoni eszközeit, ezáltal megfosztva a kérelmet hatékony érvényesülésétől.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">30.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ilyen helyzet a jövőbeli ügyekben nem ismétlődhet meg. Olyan pragmatikus megoldást kell találni, amely i. biztosítja a nemzeti bíróságok azon jogát, hogy a számlazárolási végzésről szóló rendeletben meghatározott követelményekre vonatkozó előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújtsanak be (ami szintén alapvető fontosságú annak biztosításához, hogy e jogi eszközt egységesen alkalmazzák az egész Unióban), és ugyanakkor ii. megőrzi a számlazárolási végzésről szóló rendelet hatékony érvényesülését és védi a hitelező érdekeit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">31.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az egyik lehetséges megoldás az lehetne, hogy a Bíróság úgy értelmezi (újra) az alapokmány 23. cikkét és az eljárási szabályzat 96. cikke (1) bekezdésének a) pontját, hogy ha a nemzeti bíróság a számlazárolási végzésről szóló rendeletre vonatkozó előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújt be a végzés kibocsátásának szakaszában, az adóst – bár formálisan az „alapeljárásban részt vevő félnek” minősül – nem értesítik a kérelemről, és még kevésbé jogosult észrevételeket benyújtani a Bírósághoz. E megközelítés „szimmetrikus” logikával rendelkezik, ami első ránézésre vonzónak tűnik: „a felek” (mint például az adós) akkor és annyiban vehetnek részt az előzetes döntéshozatali eljárásban, amennyiben azt az alapeljárásban megtehetik. Mindazonáltal úgy vélem, hogy e megoldás nem valósítható meg, és nem is megfelelő.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">32.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyértelműen ellentétes az alapokmány 23. cikkének és az eljárási szabályzat 96. cikke (1) bekezdése a) pontjának a szövegével, amely a nemzeti eljárásokban részt vevő valamennyi „felet” feljogosítja arra, hogy értesüljön az eljárás során benyújtott előzetes döntéshozatali kérelemről, valamint hogy észrevételeket nyújtson be a Bírósághoz. Nincs eltérést engedélyező előírás azon személyek tekintetében, akiket nem tájékoztatnak az alapeljárásról és/vagy nem jogosultak megjelenni a kérdést előterjesztő bíróság előtt. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-19" href="#t-19">19</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">33.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenfelül emlékeztetek arra, hogy az alapokmány 23. cikkének és az eljárási szabályzat 96. cikke (1) bekezdése a) pontjának megszövegezői lehetővé tették az „alapeljárásban részt vevő felek” számára, hogy részt vegyenek az előzetes döntéshozatali eljárásban annak érdekében, hogy biztosítsák a meghallgatáshoz való jogukat, mint a tisztességes tárgyaláshoz való (a Charta 47. cikke által védett) alapvető joguk részét. Az uniós jognak a Bíróság által az előzetes döntéshozatal iránti kérelem megválaszolása során adott értelmezése ugyanis általában fontos, ha nem meghatározó hatással van a nemzeti eljárás kimenetelére. A végzés kibocsátásának szakaszában az adós helyzetében lévő „felek” számára biztosított kivétel e célkitűzés fényében megkérdőjelezhető lenne.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">34.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Konkrétan, a számlazárolási végzéssel kapcsolatos nemzeti szintű eljárások keretében az adós meghallgatáshoz való joga csak késedelmet szenved (a végzés végrehajtásáig). Az adósnak végül (a felülvizsgálati szakaszban) lehetősége lesz meggyőzni a nemzeti bíróságot arról, hogy a végzés kibocsátásának feltételei valójában nem teljesültek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">35.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezzel szemben, ha a nemzeti bíróság a végzés kibocsátásának szakaszában nyújt be előzetes döntéshozatali kérelmet, és az adóst nem értesítik erről a kérelemről, illetve nem teszik számára lehetővé, hogy észrevételeket nyújtson be a Bírósághoz, akkor az utóbbi kötelező erejű értelmezést ad a számlazárolási végzésről szóló rendeletről, amely nagy valószínűséggel véglegesen meghatározza a kért számlazárolási végzés jogszerűségét, anélkül hogy az adós a kérdésben véleményt nyilváníthatna. Ezen értelmezés a számlazárolási végzés eljárásának hátralévő részében kötelező érvényű lesz a nemzeti bíróságra nézve. Ha ezen értelmezés hátrányos az adós érdekeire nézve, az adósnak nincs valódi lehetősége arra, hogy a felülvizsgálati szakaszban a nemzeti bíróság vagy a Bíróság előtt más értelmezés mellett érveljen (kivéve azt a valószínűtlen esetet, ha az adós meggyőzi a nemzeti bíróságot, hogy e szakaszban új előzetes döntéshozatali kérelmet terjesszen elő ugyanazon uniós jogi kérdésről, illetve kérdésekről). E tekintetben az adós meghallgatáshoz való jogát megtagadják.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">36.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Véleményem szerint a nemzeti bíróságok számára előnyösebb megközelítés lenne, ha nem nyújtanának be előzetes döntéshozatal iránti kérelmeket a végzés kibocsátásának szakaszában, és ezt szükség esetén csak a számlazárolási végzés esetleges végrehajtását követően tennék meg. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-20" href="#t-20">20</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">37.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A végzés kibocsátásának szakaszában a nemzeti bíróságnak nem kell teljes bizonyossággal tudnia arról, hogy a számlazárolási végzés kibocsátását illetően a számlazárolási végzésről szóló rendeletben meghatározott feltételek teljes mértékben teljesülnek. Például e rendelet 7. cikke (1) bekezdésében meghatározott feltétel tekintetében – amint azt a következő szakaszban részletesen kifejtem – a nemzeti bíróságnak ki kell bocsátania a végzést, ha a hitelező hitelt érdemlően bizonyítja, hogy követelése érvényesítését illetően valós kockázat áll fenn. E ponton nem szükséges teljes körű bizonyítás, és fennmaradhat bizonyos fokú bizonytalanság. Ugyanez az elv vonatkozik e feltétel értelmezésére is: ha a Bíróság 7. cikk (1) bekezdésére vonatkozó ítélkezési gyakorlata alapján a hitelező által előadott értelmezés megalapozottnak tűnik, és a feltétel összességében teljesül, a nemzeti bíróságnak a pontos jelentéssel kapcsolatosan esetleg fennmaradó kétségeit később kell megvizsgálni, a számlazárolási végzést pedig ki kell bocsátani. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-21" href="#t-21">21</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">38.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A nemzeti bíróság által a végzés kibocsátásának szakaszában hozott döntés ugyanis ténylegesen csak „ideiglenes” jellegű. A kibocsátott számlazárolási végzés jogszerűségét a felülvizsgálati szakaszban ugyanis ugyanaz a nemzeti bíróság fogja újból megvizsgálni. E szakaszban e követelmények tekintetében alapos kontradiktórius vitára fog sor kerülni. Ha e vita megerősíti a nemzeti bíróság kétségeit, akkor e bíróságnak lehetősége lesz az ügyben arra, hogy a követelményekre vonatkozó végérvényes értelmezés érdekében előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújtson be. Csak ezt követően hozhat a nemzeti bíróság végleges, átfogó döntést a számlazárolási végzés jogszerűségéről, adott esetben a Bíróság által adott értelmezés figyelembevételével.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">39.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ellenérvként felhozható, hogy a számlazárolási végzés felülvizsgálati szakasza nem automatikus, hanem csak akkor kerül sor arra, ha az adós a számlazárolási végzésről szóló rendelet 33. cikke alapján ezen intézkedés visszavonását kéri. A nemzeti bíróságnak – különösen az EUMSZ 267. cikk harmadik bekezdésének hatálya alá tartozó, és így az uniós joggal kapcsolatos kérdések előterjesztésére kötelezett bíróságnak – jogosan merülhetnek fel kétségei azzal kapcsolatban, hogy ha a végzés kibocsátásának szakaszában nem terjeszt elő előzetes döntéshozatal iránti kérelmet, azt kockáztatja, hogy később, ha az adós nem vitatja a számlazárolási végzést, már nem lesz arra lehetősége.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">40.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindemellett először is meg kell állapítani, hogy viszonylag csekély a valószínűsége annak, hogy az adós nem kéri a végzés visszavonását. A bankszámla befagyasztása általában nem olyan intézkedés, amelyet az adósok hajlamosak figyelmen kívül hagyni. Emellett a számlazárolási végzés kibocsátásakor az adóssal közölt határozat kifejezetten felhívja a figyelmét arra, hogy kérheti a visszavonást. Ezenfelül ezen intézkedés különösen megkönnyíti ezt az adós számára. A visszavonás egyszerű formanyomtatvány használatával bármikor kérhető. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-22" href="#t-22">22</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">41.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, abban a valószínűtlen esetben, ha a nemzeti bíróságnak valódi aggályai vannak az adós esetleges passzivitásával kapcsolatban, a számlazárolási végzésről szóló rendelet rendelkezéseinek óvatos és kreatív alkalmazása hatékony eljárási jogorvoslatot biztosít. Nevezetesen, e rendelet 35. cikkének (2) bekezdése lehetővé teszi a végzést kibocsátó bíróság számára, hogy – amennyiben a nemzeti eljárásjog lehetővé teszi – „megváltozott körülmények” alapján hivatalból visszavonja a számlazárolási végzést. Ezt a fogalmat a számlazárolási végzésről szóló rendelet nem határozza meg és nem is korlátozza, és véleményem szerint elég tág ahhoz, hogy magában foglalja azokat a helyzeteket, amikor a Bíróság a végzés kibocsátását követően olyan értelmezést ad e rendeletről, amely befolyásolja a meghozott intézkedés jogszerűségét. Ennek megfelelően a nemzeti bíróság i. számlazárolási végzést bocsáthat ki, majd ii. a végzés jogszerűségének a 35. cikk (2) bekezdése szerint hivatalból történő felülvizsgálata céljából előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújthat be, valamint iii. a Bíróság válaszára figyelemmel visszavonhatja vagy helybenhagyhatja ezen intézkedést.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">42.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Kétségtelen, hogy az általam javasolt megoldás azt eredményezheti, hogy az adós számláját hosszabb időtartamra – az előzetes döntéshozatali eljárás időtartamával megegyező időtartamra – zárolják olyan számlazárolási végzés alapján, amely az uniós jog végső soron helytelennek ítélt értelmezésén alapulhat. Mindazonáltal a Bíróság figyelembe vehetné az adós bizonytalan helyzetét, és elsőbbséget adhatna a számlazárolási végzésről szóló rendeletre vonatkozó előzetes döntéshozatali kérelmeknek. Ezenfelül abban a kivételes esetben, ha a számlazárolási végzés súlyosan veszélyeztetné az adós azon képességét, hogy alapvető megélhetési alapszükségleteit kielégítse, a Bíróság alkalmazhatná a sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárást, vagy legalább a gyorsított előzetes döntéshozatali eljárást, amely eljárások különböző eszközökkel néhány hétre csökkentik a Bíróság előtti eljárás időtartamát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">B.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A számlazárolási végzésről szóló rendelet 7. cikkének (1) bekezdéséről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">43.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A számlazárolási végzésről szóló rendelet 7. cikke a számlazárolási végzés kibocsátásának anyagi jogi feltételeit tartalmazza. E feltételek attól függően változnak, hogy a hitelező kérelmének benyújtásakor hozzájutott‑e az adóst az alapul szolgáló követelés teljesítésére kötelező végrehajtható okirathoz.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">44.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ha – TQ ügyéhez hasonlóan – a hitelező már hozzájutott ehhez az okirathoz, akkor csak a 7. cikk (1) bekezdése alkalmazandó. E rendelkezés értelmében a megkeresett bíróság abban az esetben „bocsát ki” számlazárolási végzést, ha „a hitelező a bíróság előtt hitelt érdemlően bizonyítja, hogy sürgősen szükség van […] [ilyen] biztosítási intézkedés meghozatalára, mert fennáll annak a valós kockázata, hogy ilyen intézkedés hiányában a hitelező követelésének az adóssal szembeni későbbi végrehajtása meghiúsul vagy számottevően nehezebb lesz”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">45.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Kérdésével az előterjesztő bíróság arra keresi választ, hogy ebben az összefüggésben figyelembe vehetők‑e „az adós által három éve vagy annál régebben tett lépések” és a „határozat adós tagállamában történő végrehajtásának akadályai”. Ez a kissé specifikus kérdés tükrözi azokat a körülményeket, amelyekre TQ a fenti 15. pontban összefoglaltak szerint a számlazárolási végzés iránti kérelmének alátámasztása érdekében hivatkozott, nevezetesen: i. a Mr Green 2021‑ben megszüntette az osztrák pénzforgalmi szolgáltatóval (Dimoco Europe) kötött szerződést, és ii. a máltai jogalkotó elfogadta a szerencsejátékokról szóló máltai törvény 56A. cikkét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">46.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ilyen konkrét tényálláshoz igazított válasz helyett véleményem szerint a Bíróságnak általánosabb módon kellene megközelítenie a jelen kérdést, különösen mivel korábban még nem értelmezte a számlazárolási végzésről szóló rendelet 7. cikkének (1) bekezdését. Ennek megfelelően, amint azt a következő szakaszokban ismertetem, úgy gondolom, hogy a Bíróságnak általános módon kell pontosítania (1) az e rendelkezésben meghatározott feltétel jelentését és (2) azokat a bizonyítékokat, amelyeket a hitelező előterjeszthet annak bizonyítására, hogy a feltétel teljesül. Ebben az összefüggésben az előterjesztő bíróság által a kérdésében hivatkozott körülmények esetleges jelentőségét is meg kell vizsgálni. Az ilyen válasz nemcsak a kérdést előterjesztő bíróságnak nyújt segítséget, hanem csökkenti annak valószínűségét is, hogy a jövőben más bíróságok a 7. cikk (1) bekezdésére hivatkozva előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújtsanak be.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A számlazárolási végzés kibocsátásának „sürgős szükségessége”</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">47.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Kezdem a nyilvánvalóval. Mivel a számlazárolási végzésről szóló rendelet 7. cikkének (1) bekezdése nem hivatkozik a tagállamok nemzeti jogára, ezt a rendelkezést önállóan kell értelmezni, biztosítva annak egységes alkalmazását az egész Unióban.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">48.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E pontosítást követően az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban adott magyarázat és a Bíróság előtti vita fényében úgy tűnik számomra, hogy két egymással összefüggő, a számlazárolási végzésről szóló rendelet által létrehozott rendszer hatékony működése szempontjából döntő jelentőségű kérdést kell e jogi aktus 7. cikke (1) bekezdésének értelmezése kapcsán megvizsgálni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">49.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is, ellentétben a kérdést előterjesztő bíróság feltevésével, valamint a Mr Green és a máltai kormány állításával, a 7. cikk (1) bekezdése nem ír elő két külön követelményt, nevezetesen a számlazárolási végzés kibocsátásának „sürgős szükségességét” és annak „valós kockázatát”, hogy ilyen intézkedés hiányában a hitelező követelésének későbbi végrehajtása meghiúsul vagy számottevően nehezebb lesz. Éppen ellenkezőleg, e rendelkezés szövegéből egyértelműen kitűnik, hogy e fogalmak egyetlen feltétel két elválaszthatatlan aspektusát képezik: a hitelezőnek bizonyítania kell, hogy „sürgősen szükség” van az intézkedés meghozatalára, „mert” (azaz annak következtében, hogy) követelésének későbbi végrehajtásával kapcsolatban „valós kockázat” áll fenn. Ez lényegében a számos jogorvoslat esetében közös „periculum in mora” („késedelem veszedelem” vagy „sürgősség”) követelményét tükrözi. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-23" href="#t-23">23</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">50.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, amint azt a kérdést előterjesztő bíróság ezúttal helyesen feltételezi, és amint azt a Bíróság elé észrevételeket terjesztő érdekelt felek (a belga kormány kivételével) is állítják, a számlazárolási végzésről szóló rendelet 7. cikke (1) bekezdésében említett „valós kockázatot” lényegében úgy kell értelmezni, hogy az adós olyan lépéseket tehet – például a vagyoni eszközök kimentése, elrejtése vagy megsemmisítése, illetve érték alatt értékesítése –, amelyekkel elkerülheti az adósság megfizetését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">51.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Kétségtelen, hogy e tekintetben a számlazárolási végzésről szóló rendelet 7. cikke (1) bekezdésének szövege többértelmű. Amint azt a fentiekben jeleztem, e rendelkezés csak annak a „valós kockázatára” utal, hogy a hitelező követelésének későbbi végrehajtása „meghiúsul[hat] vagy számottevően nehezebb” lehet. E homályos kifejezések – elszigetelten vizsgálva – nemcsak azt a kockázatot érinthetik, hogy az (ellenszegülő) adós lépéseket tehet a fizetés elkerülésére, hanem (ahogyan azt a belga kormány állítja) a követelés behajtását fenyegető bármely más „valódi” veszélyt is, mint például annak kockázatát, hogy a (jó szándékú) adós a végrehajtás előtt fizetésképtelenné válik a rendes üzletvitel során kialakult rossz vagy romló pénzügyi helyzet miatt, illetve amiatt, hogy az adósnak több hitelezője is van, akinek a részére fizetnie kell.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">52.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindazonáltal a számlazárolási végzésről szóló rendelet (14) preambulumbekezdése egyértelművé teszi, hogy a fenti 50. pontban meghatározott szűkebb értelmezés tükrözi a jogalkotó szándékát. Konkrétan, e preambulumbekezdés harmadik bekezdése kimondja, hogy a számlazárolási végzés csak akkor indokolt, ha ilyen intézkedés hiányában a hitelező követelésének későbbi érvényesítése vagy behajtása meghiúsulhat vagy számottevően nehezebb lehet, „mivel fennáll annak a valós kockázata, hogy mire a hitelező végre tudná hajtatni a meglévő vagy jövőbeli bírósági határozatot, addigra az adós esetlegesen kimenti, elrejti vagy megsemmisíti vagyoni eszközeit, vagy érték alatt, szokatlan mértékben vagy szokatlan módon értékesíti azokat”. A negyedik bekezdés megerősíti ezt a megközelítést azzal, hogy egyértelművé teszi, hogy önmagában nem tekinthető a végzés kibocsátásához elégséges alapnak „az, hogy az adósnak több hitelezője is van”, vagy „az adós rossz vagy romló anyagi körülményei”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">53.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A számlazárolási végzésről szóló rendelet előkészítő munkálatai e tekintetben megerősítik a jogalkotó szándékát. Eredetileg a számlazárolási végzésről szóló rendeletre irányuló bizottsági javaslat akkori 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja a „periculum in mora” feltételt tágan fogalmazta meg, kimondva, hogy „valószínűsíthetően [hátráltatva lesz vagy lényegesen megnehezül] a […] későbbi [végrehajtás], ideértve azt az esetet is, amikor fennáll annak valós kockázata, hogy a kérelmezett a zárolandó bankszámlán vagy bankszámlákon tartott vagyonát elviheti, elidegenítheti vagy elrejtheti”. A Tanácson belül folytatott tárgyalások során néhány delegáció támogatta e tág megközelítés fenntartását; a delegációk többsége azonban úgy vélte, hogy tekintettel a számlazárolási végzésnek az adósra gyakorolt potenciálisan „drákói” hatásaira, mivel az súlyosan korlátozza az adós tulajdonhoz való alapvető jogát, és akár meg is akadályozhatja gazdasági tevékenységét, „megfelelő egyensúlyt” kell teremteni a hitelező és az adós érdekei között. Ennek megfelelően megállapodás született arról, hogy ilyen intézkedést csak akkor szabad hozni, ha fennáll annak „valós kockázata”, hogy az adós megkísérli elkerülni a fizetést. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-24" href="#t-24">24</a>
</span>) A „periculum in mora” feltételt ennek megfelelően kell meghatározni. A számlazárolási végzésről szóló rendelet 7. cikke (1) bekezdésének többszöri átírása után végül úgy döntöttek, hogy i. maga a rendelkezés tömör lesz, és kizárólag a végrehajtással kapcsolatban fennálló „valós kockázatra” utal, míg ii. a kockázat jellegére vonatkozó „konkrét magyarázó pontosításokat” preambulumbekezdés tartalmazza, amely végül a (14) preambulumbekezdés lett. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-25" href="#t-25">25</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">54.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti megfontolásokra tekintettel azt a következtetést kell levonni, hogy a számlazárolási végzésről szóló rendelet 7. cikkének (1) bekezdése egyetlen feltételt állapít meg, amely megfelel a periculum in mora hagyományos fogalmának. E rendelkezést – e rendelet (14) preambulumbekezdésével összefüggésben – úgy kell értelmezni, hogy a szóban forgó feltétel akkor teljesül, ha a hitelező a megkeresett bíróság előtt hitelt érdemlően bizonyítja, hogy sürgősen szükség van a számlazárolási végzés kibocsátására, mert fennáll annak a valós kockázata, hogy ha ezt az intézkedést nem hozzák meg, mire a hitelező végre tudná hajtatni a meglévő vagy jövőbeli bírósági határozatot, addigra az adós esetlegesen kimenti, elrejti vagy megsemmisíti vagyoni eszközeit, vagy érték alatt értékesíti azokat, ezáltal megakadályozva vagy legalábbis jelentősen megnehezítve a hitelező követelésének behajtását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mi bizonyíthatja ezt a „sürgős szükségességet”?</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">55.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint azt a számlazárolási végzésről szóló rendelet 7. cikkének (1) bekezdése hangsúlyozza, a hitelezőnek kell „hitelt érdemlően bizonyítania”, hogy a konkrét esetben fennáll annak a „valós kockázata”, hogy ha a kért számlazárolási végzést nem bocsátják ki, mire a hitelező végre tudná hajtatni a meglévő vagy jövőbeli bírósági határozatot, addigra az adós esetlegesen kimenti, elrejti vagy megsemmisíti vagyoni eszközeit, vagy áron alul értékesíti azokat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">56.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A hitelezőre nehezedő bizonyítási tehernek azonban tiszteletben kell tartania a fenti 53. pontban említett „megfelelő egyensúlyt”. Egyrészt, ellentétben a máltai kormány állításával, a hitelezőtől nem követelhető meg, hogy teljeskörűen bizonyítsa, hogy az adós el akarja kerülni a fizetést, vagy hogy jelenleg erre tesz kísérletet. Ilyen követelménynek a gyakorlatban gyakran lehetetlen lenne megfelelni, és jelentősen csökkentené a számlazárolási végzésről szóló rendelet hasznosságát. Másrészt, annak elkerülése érdekében, hogy olyan adóssal szemben bocsássanak ki számlazárolási végzést, akinek nem áll szándékában elkerülni a fizetést, a hitelező kérelme nem alapulhat puszta feltételezéseken vagy általános állításokon sem. Véleményem szerint a „kiegyensúlyozott” megközelítés abban áll, hogy a hitelezőnek konkrét bizonyítékokat kell előterjesztenie, amelyek alapján fennáll annak észszerű valószínűsége, hogy ha a végzést nem bocsátják ki, az adós a végrehajtási intézkedések meghozataláig esetlegesen kimenti, elrejti vagy megsemmisíti vagyoni eszközeit, vagy áron alul értékesíti azokat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">57.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A számlazárolási végzésről szóló rendelet (14) preambulumbekezdésének negyedik bekezdése felsorolja azokat a körülményeket, amelyek ilyen bizonyítékoknak minősülhetnek. Logikusan e felsorolás különösen az adós vagyoni eszközeivel kapcsolatos, „szokatlannak” tűnő, azaz gazdasági vagy kereskedelmi indokkal nem magyarázható cselekményekre utal – például az adós által „a számlákról végrehajtott [olyan] pénzfelvételek és kifizetések”, amelyek nem tűnnek szükségesnek „a szokásos üzletmenet [fenntartásához] vagy ismétlődő családi kiadások [fedezéséhez]”. Az ilyen magatartás alapos gyanút kelthet arra nézve, hogy valójában az adós lépéseket tesz vagyoni eszközeinek elrejtésére vagy kimentésére. Ezt a felsorolást az alábbiakban részletesen megvizsgálom. Jelenleg elegendő megjegyezni, hogy amint azt az említett bekezdésben használt „például” kifejezés is jelzi, a szóban forgó felsorolás nem kimerítő, csupán példálózó jellegű. Amint arra a Bizottság helyesen rámutat, bármely olyan körülmény, amely önmagában vagy más körülményekkel együttesen „valós kockázatot” jelezhet arra nézve, hogy az adós megkísérelheti a fizetés elkerülését, releváns bizonyítéknak minősülhet. Ahogyan e preambulumbekezdés ugyanazon bekezdése tovább pontosítja, a tagállami bíróságok kötelesek eseti alapon „átfogóan felmérni” a hitelezők által e tekintetben hivatkozott összes körülményt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">58.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapügyben nem a Bíróság, hanem a kérdést előterjesztő bíróság feladata, hogy a TQ kérelmét alátámasztó bizonyítékok alapján elvégezze ezt az „átfogó felmérést”. Mivel azonban a jelen ügy az első olyan ügy, amely a számlazárolási végzésről szóló rendelet 7. cikkének (1) bekezdésére vonatkozik, helyénvaló a megkeresett bíróság előtt felvetni az uniós jog értelmezésének minden olyan körülményét, amely segíthet ebben az értékelésben.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">59.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először a TQ által hivatkozott legszembetűnőbb körülménnyel, nevezetesen a szerencsejátékokról szóló máltai törvény máltai jogalkotó által elfogadott 56A. cikkével foglalkozom, amelyet az előterjesztő bíróság kérdésében a „határozat adós tagállamában történő végrehajtásának akadályaként” említ. A Mr Green és a máltai kormány állításával ellentétben e körülmény véleményem szerint egyértelműen releváns a nemzeti bíróság által elvégzendő „átfogó felmérés” szempontjából.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">60.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Főszabály szerint pusztán az, hogy az adós vagyoni eszközökkel rendelkezik a hitelező végrehajtható okiratát kiállító bíróság székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban, vagy hogy az adós vagyoni eszközeit egyik tagállamból egy másikba utalta át – vagy éppen átutalja –, önmagában nem elegendő a hitelező követelésének behajtásával kapcsolatos „valós kockázat” fennállásának megállapításához. Az adós – az e tekintetben fennálló szándékától függetlenül – ugyanis általában nem kerülheti el így adósságának megfizetését. A hitelező ugyanis főszabály szerint a „Brüsszel Ia” rendeletben előírt mechanizmusok alapján szinte ugyanolyan könnyen végrehajthatja ezt az okiratot e másik tagállamban, mint az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-26" href="#t-26">26</a>
</span>) Az e rendeletben foglalt szabályok alapján és az e szabályok alapjául szolgáló kölcsönös bizalom elvének megfelelően a valamely tagállamban meghozott határozat vagy kiállított közokirat főszabály szerint az összes többi tagállamban automatikusan végrehajtható.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">61.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanakkor, amint azt a belga kormány és a Bizottság állítja, más a helyzet, ha a tagállam olyan jogszabályt fogad el (jelen ügyben a szerencsejátékokról szóló máltai törvény 56A. cikkét), amely arra kötelezi bíróságait, hogy a területén tagadják meg a hitelező követelésének helyt adó bírósági határozathoz hasonló külföldi bírósági határozatok végrehajtását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">62.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen elemzés szempontjából irreleváns az a kérdés, hogy a szerencsejátékokról szóló máltai törvény 56A. cikke összeegyeztethető‑e a „Brüsszel Ia” rendelettel, amely kérdés a Bíróság előtt jelentős vitát szült. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-27" href="#t-27">27</a>
</span>) Ami releváns, az az, hogy jelenleg úgy tűnik, hogy a Prim’Awla tal‑Qorti to ivili (a polgári bíróság első tanácsa) tiszteletben tartja ezt a rendelkezést. E bíróság ítéletei ellen benyújtott fellebbezések állítólag a Qorti tal‑Appell (fellebbviteli bíróság, Málta) előtt vannak folyamatban, amely idővel eltérő álláspontra is juthat. Mindazonáltal ez nem változat azon, hogy e törvény alapján legalábbis fennáll annak észszerű valószínűsége, hogy Máltán nincs lehetőség TQ követelésének végrehajtására.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">63.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel az érintett tagállamban nem hozhatók végrehajtási intézkedések az adóssal szemben, az ott található vagyoni eszközeit (ami az e tagállamban letelepedett és működő szerencsejáték‑társaságok esetében valószínűleg a vagyoni eszközök többségét jelenti) gyakorlatilag „elrejti” a hitelező elől. Ezenkívül, noha – amint azt a máltai kormány állítja – a szerencsejátékokról szóló máltai törvény 56A. cikke nem érinti a hitelező azon lehetőségét, hogy a javára szóló bírósági határozatot más tagállamokban végrehajtsák, ez TQ állítása szerint arra ösztönzi az adóst, hogy azon vagyoni eszközöket, amelyekkel e más tagállamokban esetlegesen rendelkezik, az érintett tagállamba utalja át, így teljes egészében „elrejtve” vagyonát a hitelező elől.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">64.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Mr Green és a máltai kormány állításával ellentétben az ilyen körülmény figyelembevétele nem kérdőjelezi meg a hitelező és az adós érdekei között fennálló, a jogalkotó által elérni kívánt „megfelelő egyensúlyt”. Jóllehet, amint azt már említettem, a számlazárolási végzésről szóló rendelet célja nem csupán a hitelező védelme a követelésének behajtását fenyegető bármilyen kockázattal szemben, hanem annak kockázatával szemben is, hogy az adós elkerüli a fizetést, ebből nem következik az, hogy e kockázat értékelésekor az adósnak csak múltbeli vagy jelenlegi cselekményei vehetők figyelembe. Noha a számlazárolási végzésről szóló rendelet (14) preambulumbekezdésének negyedik bekezdésében felsorolt körülmények többsége (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-28" href="#t-28">28</a>
</span>) logikailag az adós magatartásán alapulnak, e körülmények felsorolása – amint azt a fentiekben megjegyeztem – csupán példálózó jellegű. Ahhoz, hogy a számlazárolási végzés betöltse célját, a fizetés adós általi elkerülésének kockázatát reális módon kell értékelni. Ennek megfelelően minden olyan körülményt figyelembe kell venni, amely ilyen kockázatot támaszt alá. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-29" href="#t-29">29</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">65.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Erre tekintettel, amint azt a Bizottság is megjegyzi, az ilyen körülmény önmagában nem elegendő annak bizonyításához, hogy a számlazárolási végzésről szóló rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében meghatározott „periculum in mora” feltétel teljesül. A jelen ügyben ugyanis észszerűen és absztrakt módon nem feltételezhető, hogy minden egyes máltai szerencsejáték‑társaság élni fog a szerencsejátékokról szóló máltai törvény 56A. cikkében biztosított lehetőséggel, és „elrejti” a Máltán található összes vagyoni eszközét annak érdekében, hogy elkerülje a játékosok TQ követeléséhez hasonló visszatérítési követeléseinek kifizetését. Álláspontom szerint ez annak észszerű valószínűségére utaló további körülmények eseti alapon történő „átfogó felmérésétől” függ, hogy a számlazárolási végzés kibocsátásának hiányában az érintett társaság ily módon járhat el (ami viszont igazolná azon vagyoni eszközök e kockázat elkerülése érdekében történő „befagyasztását”, amelyekkel e társaság esetlegesen e más tagállamokban rendelkezik). E megfontolás alapján eljutottam az alapeljárás egyéb körülményeihez.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">66.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is, amint arra a számlazárolási végzésről szóló rendelet (14) preambulumbekezdésének negyedik bekezdése utal, e tekintetben releváns „az adósnak a hitelező követelésével kapcsolatban tanúsított magatartása”. A jelen ügyben a Mr Green kifejezetten megtagadja az osztrák bíróságok által TQ javára hozott jogerős ítéletek végrehajtását, és minden ok megvan azt feltételezni – nem utolsósorban azért, mert a Mr Green ezt a Bíróság előtt is kijelentette –, hogy a társaság a szerencsejátékokról szóló máltai törvény 56A. cikkére hivatkozva kifogásolni fogja ezen ítéletek Máltán történő végrehajtását. Amint arra a belga kormány helyesen rámutat, e körülmények az „átfogó felmérés” keretében hozzájárulhatnak a megfelelő „valós kockázat” fennállásának bizonyításához.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">67.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, amint azt a fenti preambulumbekezdés negyedik bekezdése is jelzi, „az adós vagyoni eszközeinek jellege” és „az adós által tett, az eszközeit érintő közelmúltbeli lépések” szintén relevánsak. Azon társaságok például, amelyek több tagállamban rendelkeznek ingatlanvagyonnal, nem feltétlenül tudják azt könnyen értékesíteni, és így teljes mértékben „elrejteni” vagyoni eszközeiket a székhelyük szerinti tagállamban. Ezzel szemben ez nagyobb valószínűséggel fordul elő, ha a hitelező követelése az adott tagállamból interneten keresztül tevékenységet folytató társaságra vonatkozik, amely máshol korlátozottan vagy egyáltalán nem rendelkezik vagyoni eszközökkel. Ebben az összefüggésben az e társaság által a potenciális vagyoni eszközeivel kapcsolatban tett lépések, például a vagyoni eszközöknek a társaság más tagállamokban vezetett bankszámláiról történő átutalása vagy az ilyen bankszámlák megszüntetése, az „elrejtés” e kockázatára utalhatnak, amennyiben e lépések „szokatlannak”, azaz gazdasági vagy kereskedelmi indokokkal alá nem támaszthatónak tűnnek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">68.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Hasonlóképpen, a jelen ügyben is releváns, hogy a Mr Green megszüntette az osztrák fizetési szolgáltatóval (Dimoco Europe) fennálló üzleti kapcsolatát, ami azt eredményezte, hogy átutalták azokat a pénzeszközöket, amelyekkel e társaság e szolgáltatónál rendelkezett. Különösen az interneten keresztül tevékenységet folytató, a céltagállamokban fizikai eszközökkel korlátozottan vagy egyáltalán nem rendelkező társaságok esetében azon pénzeszközök, amelyekkel az ilyen fizetési szolgáltatónál rendelkeznek, tartozhatnak azon kevés vagyoni eszköz közé, amellyel a letelepedésük szerinti tagállamon kívül rendelkeznek. Amennyiben ez „szokatlannak” tűnik, amint azt a Bizottság állítja, az ilyen megszüntetés az adós szélesebb körű stratégiájára utalhat, amelynek célja az összes Máltán található vagyoni eszközének „elrejtése”. Mindazonáltal időbeli kapcsolatnak kell fennállnia a kettő között. Ezért a számlazárolási végzésről szóló rendelet (14) preambulumbekezdése az adós vagyonával kapcsolatos „közelmúltbeli lépésre” utal. Az időben túl távoli lépés már nem feltétlenül utal arra, hogy a kockázat a számlazárolási végzés iránti kérelem elbírálásakor is fennáll. Mindazonáltal ezt az „átfogó felmérés” során figyelembe vett egyéb körülményekre tekintettel kell meghatározni. Ezt a jelen ügyben a kérdést előterjesztő bíróságnak kell ellenőriznie.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">69.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A végkövetkeztetések levonása előtt még egy utolsó kérdést szeretnék megvizsgálni, amely a Bíróság előtt nagyobb vitát váltott ki, nevezetesen TQ számlazárolási végzés iránti kérelmének időzítését. TQ követelése vitathatatlanul 2019‑ból származik (amikor (TQ részt vett a Mr Green által kínált szerencsejátékokban); a Mr Green 2021 februárjában megszüntette a Dimoco Europe‑pal fennálló szerződést; az osztrák bíróságok TQ követelésének helyt adó ítéletei 2022. április 13‑án váltak jogerőssé és végrehajthatóvá; a szerencsejátékokról szóló máltai törvény 56A. cikkét pedig 2023. június 12‑én fogadták el. Ugyanakkor TQ 2024. február 13‑án nyújtotta be a kérelmet. A Mr Green és a máltai kormány azt állítja, hogy e késedelem önmagában indokolja a kért számlazárolási végzés megtagadását. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-30" href="#t-30">30</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">70.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindazonáltal a számlazárolási végzésről szóló rendeletben semmi sem kötelezi a hitelezőt arra, hogy kérelmét pontosan abban az időpontban nyújtsa be, amikor „valós kockázat” merül fel követelése végrehajtásával kapcsolatban. Egyedül az számít, hogy e „kockázat” abban az időpontban is fennáll‑e, amikor a hitelező kérelmét benyújtja. Az, hogy a hitelező a kérelmét korábban is benyújthatta volna, önmagában nem lényeges. Kétségtelen, hogy – amint arra fent utaltam – az, hogy bizonyos körülmények több évvel korábban merültek fel, a körülményektől függően arra utalhat, hogy a releváns kockázat már nem áll fenn – azért, mert semmi nem utal arra, hogy a végrehajtás elkerülése érdekében az adós további lépéseket fog tenni, vagy azért, mert az adós már megtette ezeket a lépéseket, és most már túl késő van ahhoz, hogy a számlazárolási végzés hatékony legyen. Mindazonáltal ennek meghatározása a jelen ügyben a kérdést előterjesztő bíróság feladata.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">V.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végkövetkeztetés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">71.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti megfontolások összességére tekintettel azt javaslom a Bíróságnak, hogy a Landesgericht für Zivilrechtssachen Wien (polgári jogi ügyekben eljáró bécsi regionális bíróság, Ausztria) által előterjesztett kérdésre a következő választ adja:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-93" title="page-23">
      A polgári és kereskedelmi ügyekben a tagállamközi követelésbehajtás megkönnyítése érdekében ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés eljárásának létrehozásáról szóló, 2014. május 15‑i 655/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikkének (1) bekezdését
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-94" title="page-23">
      úgy kell értelmezni, hogy az e rendelkezésben foglalt feltétel akkor teljesül, ha a hitelező a megkeresett bíróság előtt hitelt érdemlően bizonyítja, hogy sürgősen szükség van a számlazárolási végzés kibocsátására, mert fennáll annak a valós kockázata, hogy ha ezt az intézkedést nem hozzák meg, mire a hitelező végre tudná hajtatni a meglévő vagy jövőbeli bírósági határozatot, addigra az adós esetlegesen kimenti, elrejti vagy megsemmisíti vagyoni eszközeit, vagy áron alul értékesíti azokat, ezáltal megakadályozva vagy legalábbis jelentősen megnehezítve a hitelező követelésének behajtását.
    </p>
    <div/>
  <hr class="note"/>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-1" href="#c-1">1</a>
</span>) Eredeti nyelv: angol.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-2" href="#c-2">2</a>
</span>) Lásd: a Wunner ügyre vonatkozó indítványom (C‑77/24, EU:C:2025:432), valamint a European Lotto and Betting és Deutsche Lotto‑ und Sportwetten ügyre vonatkozó indítványom (C‑440/23, EU:C:2025:668). Itt megismétlek néhány, az érintett felek említett ügyekben előterjesztett észrevételeit tükröző kontextuális magyarázatot.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-3" href="#c-3">3</a>
</span>) E bíróságok joghatósága a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12‑i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2012. L 351., 1. o.) (a továbbiakban: „Brüsszel Ia” rendelet) 18. cikkének (1) bekezdésében foglalt forum actoris szabályból ered.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-4" href="#c-4">4</a>
</span>) Lásd: https://parlament.mt/14th‑leg/acts/act‑xxi‑of‑2023/ (utolsó megtekintés: 2025. szeptember 7.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-5" href="#c-5">5</a>
</span>) Lásd: L‑Att tal‑2023 li jemenda l‑Att dwar il‑Logħob (a szerencsejátékról szóló 2023. évi törvény [módosítás]) (Government Gazette of Malta kiegészítése, 21‑071. sz., 2023. június 16. – A. szakasz, 473. o.). L‑Att dwar il‑Logħob (szerencsejátékról szóló törvény) (Government Gazette of Malta kiegészítése, 19‑991. sz., 2018. május 15. – A. szakasz, 509. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-6" href="#c-6">6</a>
</span>) A polgári és kereskedelmi ügyekben a tagállamközi követelésbehajtás megkönnyítése érdekében az ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés eljárásának létrehozásáról szóló, 2014. május 15‑i európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2014. L 189., 59. o.) (a továbbiakban: számlazárolási végzésről szóló rendelet).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-7" href="#c-7">7</a>
</span>) Lásd a számlazárolási végzésről szóló rendelet 6. cikkét.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-8" href="#c-8">8</a>
</span>) Lásd a számlazárolási végzésről szóló rendelet (4), (5), (7) és (47) preambulumbekezdését, valamint 1. cikkének (1) bekezdését.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-9" href="#c-9">9</a>
</span>) Lásd a számlazárolási végzésről szóló rendelet 22. cikkét.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-10" href="#c-10">10</a>
</span>) Lásd a számlazárolási végzésről szóló rendelet (1)–(5) preambulumbekezdését.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-11" href="#c-11">11</a>
</span>) Lásd a számlazárolási végzésről szóló rendelet 1. cikkének (1) bekezdését. Az e rendeletben nem szabályozott eljárási kérdések a megkeresett bíróság nemzeti jogának hatálya alá tartoznak (lásd a 46. cikk (1) bekezdését).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-12" href="#c-12">12</a>
</span>) Mivel a számlazárolási végzéssel zárolandó bankszámlákat attól a tagállamtól eltérő tagállamokban vezették, amely bíróságánál a kérelmet előterjesztették (lásd a számlazárolási végzésről szóló rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a) pontját).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-13" href="#c-13">13</a>
</span>) Először is, TQ követelése „pénzkövetelés”, mivel „meghatározott pénzösszeg kifizetésére” vonatkozik (lásd a számlazárolási végzésről szóló rendelet 4. cikkének 5. pontját). Másodszor, e követelés „polgári és kereskedelmi ügyekre” vonatkozik, mivel azt egy magánfél egy másik magánfél ellen, a polgári jog általános szabályai szerint terjesztette elő. Végül, e rendelet 2. cikkének (2)–(4) bekezdésében felsorolt kizárások egyike sem alkalmazandó.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-14" href="#c-14">14</a>
</span>) Lásd analógia útján: 2023. december 21‑i European Superleague Company ítélet (C‑333/21, EU:C:2023:1011, 58. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-15" href="#c-15">15</a>
</span>) A Bíróság Hivatala mindezidáig ezt a megközelítést követte. A 2019. november 7‑i K.H.K. (Ideiglenes számlazárolás) ítéletben (C‑555/18, EU:C:2019:937) az adós „alapeljárásban részt vevő félnek” minősült. Ezzel szemben a 2023. április 20‑i Starkinvest ítéletben (C‑291/21, EU:C:2023:299) az adós nem minősült alapeljárásban részt vevő félnek. Ez abból következett, hogy a kérdést előterjesztő bíróság a két ügyben eltérő információkat szolgáltatott.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-16" href="#c-16">16</a>
</span>) Ha ezt a kérdést a számlazárolási végzésről szóló rendelet 46. cikke (1) bekezdésének megfelelően a nemzeti eljárási szabályokra bíznák, az azt eredményezné, hogy az adósnak a Bíróság előtti meghallgatáshoz való joga eltérő lenne attól függően, hogy a kérdést előterjesztő bíróság melyik tagállamban található.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-17" href="#c-17">17</a>
</span>) A számlazárolási végzésről szóló rendelet több rendelkezése is a számlazárolási végzés eljárása „feleinek” nevezi a „hitelezőt” és az „adóst” (lásd a 36. cikk (2) és (3) bekezdését, valamint a 37. cikket). Érdekes módon a „felperes” és „alperes” kifejezést a „hitelező” és „adós” kifejezéssel együtt használták a polgári és kereskedelmi ügyekben a határokon átnyúló követelésbehajtás megkönnyítése érdekében ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatban (COM(2011) 0445 végleges, a továbbiakban: a számlazárolási végzésről szóló rendeletre irányuló javaslat). Az Európai Unió Tanácsában az az igény fogalmazódott meg, hogy csak a kifejezések egyik csoportját érdemes megtartani, és a „hitelező” és „adós” kifejezést részesítették előnyben, egyszerűen azért, mert azok szélesebb körűnek tűntek; lásd többek között: „polgári jogi munkacsoport (számlazárolási végzés)”, 16427/11. sz. dokumentum, 2011. november 7., 4. o. Lásd még: Cuniberti, G. és Migliorini, S., The European Account Preservation Order Regulation: A Commentary, Cambridge University Press, Cambridge – New York, 2018, 32. és 278. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-18" href="#c-18">18</a>
</span>) Lásd: 1991. február 21‑i Zuckerfabrik Süderdithmarschen és Zuckerfabrik Soest ítélet (C‑143/88 és C‑92/89, a továbbiakban: Zuckerfabrik ítélet, EU:C:1991:65, 17–19. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-19" href="#c-19">19</a>
</span>) Minden olyan esetben ugyanis, amikor a Bírósághoz előzetes döntéshozatal iránti kérelem érkezik ideiglenes intézkedés iránti ex parte nemzeti eljárás keretében (például fizetési meghagyásos eljárásban), az alperes részt vehet az előzetes döntéshozatali eljárásban (lásd például: 1971. december 14‑i Politi ítélet, 43/71, EU:C:1971:122, 1042. és 1043. o.; 1998. június 18‑i Corsica Ferries France ítélet, C‑266/96, EU:C:1998:306, 17. pont; 2023. december 21‑i European Superleague Company ítélet, C‑333/21, EU:C:2023:1011, 53. és 54. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-20" href="#c-20">20</a>
</span>) Nem hibáztatom a kérdést előterjesztő bíróságot a jelen ügyben hozott határozatáért, mivel nem tudta és észszerűen nem is láthatta előre, hogy az előzetes döntéshozatal iránti kérelem előterjesztése elkerülhetetlenül az adós értesítését eredményezi.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-21" href="#c-21">21</a>
</span>) Ezzel szemben, ha a hitelező kérelme komolytalan, akkor a kérdést előterjesztő bíróságnak egyszerűen el kell utasítania azt, ez esetben pedig nem is bizonyulna szükségesnek előzetes döntéshozatal iránti kérelmet benyújtani.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-22" href="#c-22">22</a>
</span>) Lásd a számlazárolási végzésről szóló rendelet 19. cikke (3) bekezdésének f) pontját és 36. cikkének (1) bekezdését.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-23" href="#c-23">23</a>
</span>) Lásd: 2019. november 7‑i K.H.K. (Ideiglenes számlazárolás) ítélet (C‑555/18, EU:C:2019:937, 40. pont), valamint Silverstri, E., „Article 7: Conditions for issuing a Preservation Order”, in Gascón Inchausti, F. és D’Alessandro, E. (szerk.), The European Account Preservation Order – A Commentary on Regulation (EU) No 655/2014, Edward Elgar Publishing, 2022, 81. és 82. o., 7.05 és 7.06. §. Lásd analógia útján: Zuckerfabrik ítélet (28. pont). Kétségtelen, hogy a számlazárolási végzésről szóló rendelet (14) preambulumbekezdése kimondja, hogy a hitelezőnek bizonyítania kell, hogy „követelésének érvényesítése sürgős jogi védelmet igényel, és a számlazárolási végzés nélkül a már meglévő vagy jövőbeli bírósági határozat végrehajtása meghiúsulhat vagy számottevően nehezebb lehet” (kiemelés tőlem). Véleményem szerint azonban ez csupán a jogalkotó pontatlan megfogalmazását tükrözi (lásd: Zuckerfabrik ítélet, 28. és 33. pont). Ezen túlmenően emlékeztetek arra, hogy az uniós jogi aktusok preambulumbekezdéseinek – noha pontosíthatják a tényleges rendelkezések többértelmű részeit (lásd például az alábbi 52. pontot) – nincs kötelező jogi hatályuk, és azokra nem lehet sikerrel hivatkozni az e rendelkezések szövegétől eltérő értelmezés céljából (lásd: 2009. április 2‑i Tyson Parketthandel ítélet, C‑134/08, EU:C:2009:229, 16. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-24" href="#c-24">24</a>
</span>) Lásd: Európai Unió Tanácsa, az Egyesült Királyságnak a „polgári jogi munkacsoportban (számlazárolási végzés)” részt vevő delegációja, 13140/12. sz. dokumentum, 2012. augusztus 13., 5. és 6. o.; Svédország „polgári jogi munkacsoportban (számlazárolási végzés)” részt vevő delegációja, 13140/12. sz. dokumentum, 2012. augusztus 27., 2. o.; Németország „polgári jogi munkacsoportban (számlazárolási végzés)” részt vevő delegációja, 13140/12. sz. dokumentum, 2012. augusztus 28, 8. o.; Írország „polgári jogi munkacsoportban (számlazárolási végzés)” részt vevő delegációja, 13140/12. sz. dokumentum, 2012. szeptember 5., 4. o.; Finnország „polgári jogi munkacsoportban (számlazárolási végzés)” részt vevő delegációja, 13140/12. sz. dokumentum, ADD 11, 2012. szeptember 7.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-25" href="#c-25">25</a>
</span>) Lásd az elnökségnek a „polgári jogi munkacsoporthoz (számlazárolási végzés)” intézett 8806/13 LIMITE sz. dokumentuma, 2013. április 26., 2–4. o.; A Tanács Főtitkársága, 2014. február 6., 6215/14. sz. dokumentum, 7. és 21. o. Lásd még: Európai Parlament, 2014. április 15‑én első olvasatban elfogadott álláspont [a számlazárolási végzésről szóló rendelet] elfogadására vonatkozóan (EP‑PE_TC1‑COD(2011) 0204), 8. és 35. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-26" href="#c-26">26</a>
</span>) Lásd analógia útján: 1994. február 10‑i Mund &amp; Fester ítélet (C‑398/92, EU:C:1994:52, 18–22. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-27" href="#c-27">27</a>
</span>) Így a Bíróságnak nem kell iránymutatást adnia a jelen ügyben.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-28" href="#c-28">28</a>
</span>) A (14) preambulumbekezdés ugyanis „az adós vagyoni eszközeinek jellegére” is utal.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-29" href="#c-29">29</a>
</span>) Az a kérdés, hogy a szerencsejátékokról szóló máltai törvény 56A. cikke összeegyeztethető‑e a „Brüsszel Ia” rendelettel, és így a máltai szerencsejáték‑társaságok az uniós jog alapján kifogásolhatják‑e a játékosok visszatérítési követeléseinek Máltán történő végrehajtását, ebben az összefüggésben – amint azt a Mr Green és a máltai kormány állítja – szintén irreleváns. Még ha így is lenne, az ilyen társaság nem kerülhetné el az Unió egészében e követelések kifizetését az érintett tagállamban lévő vagyoni eszközeinek áthelyezésével. E kockázat elhárítása érdekében számlazárolási végzés bocsátható ki.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-30" href="#c-30">30</a>
</span>) Lásd ugyanezen álláspontot illetően a fenti 16. pontot.</p>
</body>
</html>
