milyen feltételek mellett és milyen mértékben köteles az ajánlatkérő szerv vizsgálni, hogy vannak‑e a 2009/81/EK irányelv A honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról szóló, A közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, mikor kell bírósági felülvizsgálatot kezdeményezni az ajánlatkérő szerv azon értékelésével szemben, amely kizárja a kirívóan alacsony összegű ajánlat létezését szemben, és ezen értékelést kell‑e indokolni.
Annak elősegítése érdekében, hogy a közbeszerzés során fokozottan előtérbe kerüljön a minőség, a tagállamok számára engedélyezni kell, hogy – amennyiben ezt megfelelőnek tartják – a
Annak érdekében, hogy a szerződések odaítélése során érvényesüljön az egyenlő bánásmód elve, az ajánlatkérő szerveket kötelezni kell arra, hogy biztosítsák az ahhoz szükséges átláthatóságot, hogy valamennyi ajánlattevő észszerűen tájékozódhasson a szerződés odaítélése során alkalmazott szempontokról és szabályokról. Az ajánlatkérő szerveket ezért kötelezni kell arra, hogy megadják az odaítélési szempontokat és az egyes szempontokhoz rendelt relatív súlyozást. […]
A választott odaítélési szempontok nem ruházhatnak korlátlan választási szabadságot az ajánlatkérő szervre, továbbá biztosítaniuk kell a tényleges és tisztességes verseny lehetőségét, és olyan szabályoknak kell hozzájuk tartozniuk, amelyek lehetővé teszik az ajánlattevők által benyújtott információk hatékony ellenőrzését.
[…]
[…]
[…]
„A szerződéseket olyan objektív szempontok alapján kell odaítélni, amelyek biztosítják az átláthatóság, a megkülönböztetés‑mentesség és az egyenlő bánásmód elvének a betartását, és garantálják, hogy az ajánlatokat a valódi verseny feltételei mellett, átlátható és objektív módon bírálják el. Ennek eredményeképpen helyénvaló, hogy csupán két szerződés‑odaítélési szempont,
A hirdetményt a
Az előzetes döntéshozatalra utaló határozat 41. pontjának vége.
A bolgár kormány azt állítja (az észrevételeinek 9. pontja), hogy a személyazonosító okmányokhoz használt technológia és anyagok minősített információkat követelnek meg vagy tartalmaznak, és ezért a 2009/81 irányelv 2. cikkének b) és c) pontjában említett
Az előzetes döntéshozatalra utaló határozat (22. pont) szerint
Az előzetes döntéshozatalra utaló határozat 22. pontja.
A kirívóan alacsony összegű ajánlatokra vonatkozó jogszabályi hivatkozások az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló,
Az első három esetében a kérdés az, hogy az ajánlatkérő szerv köteles‑e megvizsgálni, hogy kirívóan alacsony összegű ajánlatokról van‑e szó, és ha igen, milyen feltételek mellett és milyen mértékben. A negyedik és az ötödik kérdés az ajánlatkérő szervnek a kirívóan alacsony összegű ajánlat hiányával kapcsolatos indokolására, valamint ezen értékelés bírósági felülvizsgálatára vonatkozik.
Az előzetes döntéshozatalra utaló határozat 23. pontja. Az eljáró bíróság e rendelkezést idézve azt állítja, hogy az annak megállapítására szolgáló szempont, hogy a többi ajánlattevő ajánlatának átlagos értékénél több mint 20%‑kal kedvezőbb ajánlat kirívónak minősül‑e,
A bolgár kormány (észrevételeinek 34. pontja) ugyanezen a véleményen van: ha csak két ajánlat van, hiányzik az az objektív kritérium, amely alapján azokat kirívóan alacsony összegűnek lehetne minősíteni, így lehetetlen, hogy az ajánlatkérő szervben azzal kapcsolatos gyanú merüljön fel, hogy az egyik ajánlat kirívóan alacsony összegű.
Bár a nemzeti jog értelmezése értelemszerűen a kérdést előterjesztő bíróság feladata, felmerülhet a kérdés, hogy a bolgár szabályozás az egyik ajánlat árának a többi ajánlat átlagos értékével való összehasonlítását valójában a kirívó jellegre utaló egyszerű, nem kizárólagos jelnek tekinti‑e. Ebből a szempontból az ajánlatkérő szerv más olyan másodlagos szempontokat is alkalmazhat, amelyek – még ha nem is szerepelnek kifejezetten az említett szabályozásban – lehetővé teszik számára, hogy önmagában felismerje egy ajánlat kirívó jellegét.
A 2009/81 irányelv 49. cikke az ajánlatkérő szervet kötelezi az ajánlatok komolyságának felügyeletére és ellenőrzésére. Ha az ajánlatkérő szerv megállapítja, hogy valamelyik ajánlat a szolgáltatáshoz képest kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz, írásban megkéri az ajánlat általa lényegesnek ítélt alkotóelemeinek jellemzőit. A 2014/24 irányelv 69. cikke értelmében
Ezt hangsúlyozza a Bizottság
E folytonosság különösen a következő ítéletekben figyelhető meg:
A 92/50 irányelvvel kapcsolatban azt, hogy A 93/37 irányelvvel kapcsolatban azt, hogy az ajánlatkérő szerv nem vonhatja ki magát a Lombardini és Mantovani ítélet, 55. pont. A 2004/18 irányelvvel Amelynek 55. cikke (1) bekezdése a 2009/81 irányelv 49. cikke (1) bekezdésének felel meg.
[H]a egy ajánlat kirívóan alacsonynak tűnik, az ajánlatkérő szerv Tax‑Fin‑Lex ítélet, 32. pont. [A]z ajánlatkérő szervnek az ajánlattevővel folytatott konzultáció útján ellenőriznie kell a megadott információkat, és csak abban az esetben utasíthatja el az ajánlatot, ha a közölt bizonyítékok nem indokolják kielégítően az ajánlatban feltüntetett ár vagy költségek alacsony szintjét. Uo., 33. pont.
A 2009/81 irányelv 49. cikke értelmében az ilyen jellemzők a következőkre vonatkozhatnak: 1) az építési módszer, a gyártási folyamat vagy a nyújtott szolgáltatás gazdaságossága; 2) a választott műszaki megoldások és/vagy az ajánlattevő számára az építési beruházás kivitelezéséhez, vagy az áruk leszállításához, illetve a szolgáltatásnyújtáshoz rendelkezésre álló kivételesen előnyös feltételek; 3) a kínált építési beruházás, áru vagy szolgáltatás eredetisége; 4) a szolgáltatás teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelés; 5) az ajánlattevő állami támogatások megszerzésére vonatkozó lehetősége. A 2014/24 irányelv 69. cikkének szövege ezzel lényegében azonos.
A bolgár kormány írásbeli észrevételeinek 18. pontja.
A Tax‑Fin‑Lex ítéletben a Bíróság nem zárta ki, hogy bizonyos körülmények között még a nulla áras (azaz a nem kirívóan alacsony összegű) ajánlat is elfogadható lehet, függetlenül attól, hogy az mennyire tér el a többi benyújtott ajánlattól.
Az első ügyben az olasz szabály kirívónak tekintette és kizárta a közbeszerzési eljárásból Fratelli Costanzo ítélet, 6–10. pont. A második ügyben azt a százalékos mértéket, amelynek fennállása esetén az ajánlatkérő szerv köteles volt a szabálytalan ajánlatot vizsgálati eljárás alá vonni, Lombardini és Mantovani ítélet, 8. pont.
Lombardini és Mantovani ítélet, 47. pont, a Fratelli Costanzo ítélet 18. pontjára történő hivatkozással. Ez utóbbi ítélet megállapítja, hogy a jelen ügyben szereplőhöz hasonló, közbeszerzésre vonatkozó uniós rendelkezések tartalmuknál, feltétlen jellegüknél és pontosságuknál fogva közvetlen hatállyal rendelkeznek.
Ami a 2009/81/EK irányelvet illeti, ezt a (69) preambulumbekezdés tükrözi.
Az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló,
A Bizottság a 89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelvnek a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében történő módosításáról szóló,
Először is, attól függően, hogy az ajánlatkérő szerv kifejezetten vagy hallgatólagosan határozott‑e valamelyik versengő ajánlat komolyságáról. Másodsorban, az ajánlatkérő szerv értékelésének bírósági felülvizsgálatától függően.
Lombardini és Mantovani ítélet, 55. pont.
Lombardini és Mantovani ítélet, 55. pont.
Amint arra a Bíróság a
A következő pontokban (59–64. pont) említett megfontolások magukban foglalják azon megfontolásokat is, amelyeket a
Uo., 27. pont. A Bíróság így az
Uo., 31. pont.
Marina del Mediterráneo ítélet, 32. pont:
hogy az irányelv Uo., 31. pont. hogy egy olyan nemzeti szabályozás, amely jellemzői alapján Uo., 34. pont.
Így például a
Többek között:
Uo., 106. pont, a Marina del Mediterráneo ítélet 28. pontjára történő hivatkozással. Megtámadhatónak minősül
Bár első pillantásra másként tűnhet, nem hiszem, hogy az ilyen nyitott értelmezés ellentétes lenne az ítélkezési gyakorlattal, amely a jogbiztonság érdekében kizárja, hogy az ajánlattevők bármikor hivatkozhassanak a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó szabályok megsértésére. A két ítélkezési gyakorlat egyrészt a jogbiztonság, másrészt a jogszerűség bírósági felülvizsgálata közötti egyensúly megteremtése során közeledik egymáshoz. A cél az egyensúly megteremtése az ajánlatkérő szerv egymást követő határozatainak viszonylagos tartalmi autonómiájára vonatkozó kritériummal. Így például a Bíróság kizárta a jogorvoslat lehetőségét
az olyan határozatok, amelyekben az ajánlatkérő szerv kifejezetten állást foglal egy adott ajánlat tekintetében esetlegesen felmerült gyanúról, és ezzel lezárja az annak megállapítására irányuló kontradiktórius vizsgálati eljárást, hogy az ajánlat kirívóan alacsony összegű‑e vagy sem. Véleményem szerint e határozat a két lehetséges variáció bármelyikének esetében érinti az ajánlattevők érdekeit, különösen azon ajánlattevő érdekeit, akinek az ajánlatát annak kirívóan alacsony összegű jellege miatt utasították el. Az ajánlattevők versenybeli helyzetének megváltozása, valamint az ajánlatkérő szerv állásfoglalására irányuló eljárás autonómiája amellett szólnak, hogy ezt az állásfoglalást az elfogadásától kezdődően végleges és bírósági felülvizsgálat alá vonható határozatnak lehessen minősíteni. az ajánlatkérő szerv olyan hallgatólagos határozatai, amelyek – az ajánlatok komolyságával kapcsolatos kétségek hiányában – beépülnek a szerződés odaítéléséről szóló határozatba. E határozatok bíróság előtti megtámadását az említett végleges határozat elleni megfelelő jogorvoslati kérelem útján kell kezdeményezni.
Az előzetes döntéshozatalra utaló határozat szerint ez volt a helyzet, mivel a Veridos jogorvoslati kérelmet nyújthatott be a szerződés odaítélésével szemben arra hivatkozva, hogy a Mühlbauer ajánlata kirívóan alacsony összegű volt.