<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><JUDGMENT xmlns:fmx="http://opoce" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.58-20161101.xd"><BIB.JUDGMENT><REF.CASE FILE="n.a."><NO.CASE>C-46/18</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62018CJ0046</NO.CELEX><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:706">EU:C:2019:706</NO.ECLI><NO.SEQ>0001</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>1</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>11</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>11</PAGE.TOTAL><AUTHOR>CJ</AUTHOR></BIB.JUDGMENT><CURR.TITLE><PAGE.HEADER><P><HT TYPE="SC"><DATE ISO="20190911">2019. 09. 11‑i</DATE> ítélet – C‑46/18. sz. ügy</HT></P><P><HT TYPE="SC">Caseificio Sociale San Rocco és társai</HT></P></PAGE.HEADER></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">A Bíróság ítélete</HT> (második tanács)</P><P><DATE ISO="20190911">2019. szeptember 11.</DATE><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="STAR" NOTE.ID="E0001"><P>Az eljárás nyelve: olasz.</P></NOTE></P></TI></TITLE><INTERMEDIATE><INDEX IDX.CLOSE="”" SEPARATOR=" – " IDX.OPEN="„"><KEYWORD>Előzetes döntéshozatal</KEYWORD><KEYWORD>Tej‑ és tejtermékágazat</KEYWORD><KEYWORD>Kvóták</KEYWORD><KEYWORD>Kiegészítő illeték</KEYWORD><KEYWORD>3950/92/EGK rendelet</KEYWORD><KEYWORD>2. cikk</KEYWORD><KEYWORD>Az illeték felvásárló általi beszedése</KEYWORD><KEYWORD>A termelő rendelkezésére álló referenciamennyiséget meghaladó szállítások</KEYWORD><KEYWORD>A tej árának összege</KEYWORD><KEYWORD>A levonás kötelező alkalmazása</KEYWORD><KEYWORD>Az illeték‑túlfizetés összegének visszatérítése</KEYWORD><KEYWORD>1392/2001/EK rendelet</KEYWORD><KEYWORD>9. cikk</KEYWORD><KEYWORD>Felvásárló</KEYWORD><KEYWORD>A kiegészítő illeték megfizetésére vonatkozó kötelezettség nemteljesítése</KEYWORD><KEYWORD>Termelők</KEYWORD><KEYWORD>A havi fizetésre vonatkozó kötelezettség nemteljesítése</KEYWORD><KEYWORD>Bizalomvédelem</KEYWORD></INDEX></INTERMEDIATE><JUDGMENT.INIT><P>A C‑46/18. sz. ügyben,</P><P>az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Consiglio di Stato (államtanács, Olaszország) a Bírósághoz <DATE ISO="20180125">2018. január 25‑én</DATE> érkezett, <DATE ISO="20171121">2017. november 21‑i</DATE> határozatával terjesztett elő</P></JUDGMENT.INIT><PARTIES><PLAINTIFS><P>a <HT TYPE="BOLD">Caseificio Sociale San Rocco Soc. coop. arl</HT>,</P><P>a <HT TYPE="BOLD">S.s. Franco e Maurizio Artuso</HT>,</P><P><HT TYPE="BOLD">Claudio Matteazzi,</HT></P><P><HT TYPE="BOLD">Roberto Tellatin,</HT></P><P><HT TYPE="BOLD">Sebastiano Bolzon</HT></P></PLAINTIFS><AGAINST>és</AGAINST><DEFENDANTS><P>az <HT TYPE="BOLD">Agenzia per le Erogazioni in Agricoltura (AGEA)</HT>,</P><P>a <HT TYPE="BOLD">Regione Veneto</HT></P></DEFENDANTS></PARTIES><P>között folyamatban lévő eljárásban,</P><PREAMBLE><PREAMBLE.INIT><P>A BÍRÓSÁG (második tanács),</P><P>tagjai: A. Arabadjiev tanácselnök, L Bay Larsen (előadó) és C. Vajda bírák,</P><P>főtanácsnok: M. Bobek,</P><P>hivatalvezető: R. Schiano tanácsos,</P></PREAMBLE.INIT><GR.VISA><VISA>tekintettel az írásbeli szakaszra és a <DATE ISO="20190117">2019. január 17‑i</DATE> tárgyalásra,</VISA></GR.VISA><?PAGE NO="2"?><GR.CONSID><CONSID><P>figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:</P><LIST TYPE="NDASH"><ITEM><P>a Caseificio Sociale San Rocco Soc. coop. arl, az S.s. Franco e Maurizio Artuso, C. Matteazzi és R. Tellatin képviseletében M. Aldegheri avvocatessa,</P></ITEM><ITEM><P>S. Bolzon képviseletében M. Aldegheri és E. Ermondi avvocati,</P></ITEM><ITEM><P>az olasz kormány képviseletében G. Palmieri, meghatalmazotti minőségben, segítője: P. Gentili avvocato dello Stato,</P></ITEM><ITEM><P>az Európai Bizottság képviseletében F. Moro és D. Bianchi, meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM></LIST></CONSID></GR.CONSID><GR.VISA><VISA>a főtanácsnok indítványának a <DATE ISO="20190314">2019. március 14‑i</DATE> tárgyaláson történt meghallgatását követően,</VISA></GR.VISA><PREAMBLE.FINAL>meghozta a következő</PREAMBLE.FINAL></PREAMBLE><CONTENTS.JUDGMENT><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Ítéletet</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0001"><NO.P>1</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az <DATE ISO="19990517">1999. május 17‑i</DATE> 1256/1999/EK tanácsi rendelettel (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="160" PAGE.FIRST="73" DATE.PUB="1999">HL 1999. L 160., 73. o.</REF.DOC.OJ>) módosított, a tej‑ és tejtermékágazatban a kiegészítő illeték megállapításáról szóló, <DATE ISO="19921228">1992. december 28‑i</DATE> 3950/92/EGK tanácsi rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="405" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="1992">HL 1992. L 405., 1. o.</REF.DOC.OJ>; a továbbiakban: 3950/92 rendelet) 2. cikkének, valamint a 3950/92 rendelet alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, <DATE ISO="20010709">2001. július 9‑i</DATE> 1392/2001/EK bizottsági rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="187" PAGE.FIRST="19" DATE.PUB="2001">HL 2001. L 187., 19. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 33. kötet, 104. o.) 9. cikkének az értelmezésére vonatkozik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0002"><NO.P>2</NO.P><TXT>E kérelmet a Caseificio Sociale San Rocco Soc. coop. arl (a továbbiakban: első felvásárló), egy olasz jog szerinti, korlátolt felelősségű szövetkezet, az S.s. Franco e Maurizio Artuso, Claudio Matteazzi, Roberto Tellatin és Sebastiano Bolzon, olasz tejtermelők, valamint az Agenzia per le Erogazioni in Agricoltura (AGEA) (a mezőgazdasági ágazatbeli támogatások nyújtásáért felelős hivatal [AGEA], Olaszország) és a Regione Veneto (Veneto tartomány, Olaszország) között a tej és tejtermékek értékesítésének <DATE ISO="20030401">2003. április 1</DATE>‑jétől <DATE ISO="20040331">2004. március 31‑ig</DATE> tartó időszakára (a továbbiakban: referencia‑időszak) vonatkozó tejkvóták és kiegészítő illeték tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Jogi háttér</HT></P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Az uniós jog</HT></HT></P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">A 3950/92 rendelet</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0003"><NO.P>3</NO.P><TXT>A 3950/92 rendelet hatodik és nyolcadik preambulumbekezdése a következőket mondja ki:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><CONSID><P><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0001" ID="QS0001"/>[m]ivel a teljes garantált mennyiségek bármelyikének a túllépése esetén a tagállamra vonatkozó következmény az lesz, hogy azoknak a termelőknek kell megfizetniük az illetéket, akik hozzájárultak a mennyiség túllépéséhez; […]</P></CONSID><P>[…]</P><?PAGE NO="3"?><CONSID><P>mivel a múltban előforduló, a rendszer céljaival össze nem egyeztethető, az illeték beszedése és annak kifizetése közötti jelentős késedelem elkerülése érdekében meg kell állapítani, hogy a felvásárlók, akik a legjobb helyzetben vannak a szükséges ügyletek lebonyolítására, kötelezettek az illeték megfizetésére, és meg kell adni számukra az illeték – az annak megfizetésére kötelezett termelőktől való – beszedésének biztosításához szükséges eszközöket<QUOT.END REF.START="QS0001" CODE="201D" ID="QE0001"/>. [nem hivatalos fordítás]</P></CONSID></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0004"><NO.P>4</NO.P><TXT>E rendelet 1. cikke a következőket írja elő:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0002" ID="QS0002"/>A <DATE ISO="20000401">2000. április 1</DATE>‑jével kezdődő újabb nyolc egymást követő tizenkét hónapos időszakban a tehéntejtermelők kiegészítő illetéket kötelesek fizetni az általuk termelt mindazon tej és tejjel egyenértékű termék azon mennyisége után, amelyet felvásárlónak szállítanak vagy közvetlen fogyasztás céljára értékesítenek az adott tizenkét hónapos időszak alatt a később meghatározásra kerülő mennyiségen felül.</ALINEA><ALINEA>[…]<QUOT.END REF.START="QS0002" CODE="201D" ID="QE0002"/> [nem hivatalos fordítás]</ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0005"><NO.P>5</NO.P><TXT>Az említett rendelet 2. cikke a következőképpen rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="002.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0003" ID="QS0003"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>Az illeték az adott 12 hónapos időszak alatt értékesített tej vagy tejjel egyenértékű termék mindazon mennyisége után fizetendő, amelyet a 3. cikkben említett, ide vonatkozó mennyiségen felül értékesítenek. Az illetéket meg kell osztani azon termelők között, akik a túltermeléshez hozzájárulnak.</ALINEA><ALINEA>A tagállam döntésének megfelelően kell megállapítani, hogy a termelők milyen mértékben járulnak hozzá a megfizetendő illetékhez, miután a fel nem használt referenciamennyiségeket esetlegesen újra elosztották, vagy a felvásárló szintjén annak függvényében, hogy milyen mértékű volt a túltermelés a fel nem használt referenciamennyiségnek az egyes termelőkre jutó egyéni referenciamennyiségek arányában történő újrafelosztását követően, vagy országos szinten annak fényében, hogy milyen mértékű volt a túltermelés az egyes egyéni termelőkre jutó referenciamennyiségek tekintetében.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="002.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>Ami a szállításokat illeti, egy meghatározott időpont előtt és a később megállapításra kerülő részletes szabályokkal összhangban a fizetendő összeget az illetékért felelős felvásárlónak kell megfizetnie a tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának, amely összeget aztán levon az illetékfizetésre kötelezett termelőnek fizetett tejárból, vagy ennek elmulasztása esetén bármely egyéb megfelelő módon beszed.</ALINEA><ALINEA>[…]</ALINEA><ALINEA>Amennyiben a termelő által szállított mennyiségek meghaladják a rendelkezésére álló referenciamennyiséget, a tagállam által megállapított részletes szabályokkal összhangban a felvásárló a termelő által fizetendő illeték előlegeként levonja e termelőtől az általa szállított, a rendelkezésére álló referenciamennyiséget meghaladó tej árának egy részét.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="002.003"><NO.PARAG>(3)</NO.PARAG><ALINEA>Ami a közvetlen eladásokat illeti, egy meghatározott időpont előtt és a később megállapításra kerülő részletes szabályokkal összhangban a termelő fizeti meg a tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága részére fizetendő illetéket.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="002.004"><NO.PARAG>(4)</NO.PARAG><ALINEA>Amennyiben az illetéket meg kell fizetni, és a beszedett összeg meghaladja az illeték összegét, a tagállam a többletet a 8. cikk első francia bekezdésében említett intézkedések finanszírozására és/vagy azon termelők részére történő visszatérítésére fordíthatja, akik a tagállam által objektív kritériumok alapján megállapítandó kiemelt kategóriákba tartoznak, vagy e rendszerrel össze nem függő nemzeti rendelkezésből eredő kivételes helyzetben vannak.<QUOT.END REF.START="QS0003" CODE="201D" ID="QE0003"/> [nem hivatalos fordítás]</ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="4"?><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">Az 1392/2001 rendelet</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0006"><NO.P>6</NO.P><TXT>Az 1392/2001 rendelet (6) preambulumbekezdése értelmében:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><CONSID><P><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0004" ID="QS0004"/>A 3950/92/EGK rendelet 2. cikke (4) bekezdésének megfelelően a Bizottság felelős azon szempontok megállapításáért, amelyek az illeték‑visszatérítésben részesíthető, kiemelt termelői kategóriák meghatározásához szükségesek, amennyiben a tagállam úgy döntött, hogy a területén fel nem használt mennyiségeket nem osztja szét újra teljes mértékben. A tagállam csak akkor alkalmazhat, a Bizottsággal konzultálva, más szempontokat, ha a Bizottság által megállapított szempontok az adott tagállamban nem alkalmazhatóak teljes mértékben.<QUOT.END REF.START="QS0004" CODE="201D" ID="QE0004"/></P></CONSID></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0007"><NO.P>7</NO.P><TXT>Az 1392/2001 rendelet 9. cikke a következőképpen szól:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="009.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0005" ID="QS0005"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA><P>A tagállamok, szükség esetén, meghatározzák a 3950/92/EGK rendelet 2. cikke (4) bekezdésében említett kiemelt termelői kategóriákat, a következő – fontossági sorrendben felsorolt – objektív szempontok alapján:</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>a tagállam illetékes hatóságának hivatalos elismerése arra vonatkozóan, hogy az illeték egy részét vagy egészét rosszul vetették ki [helyesen: jogosulatlanul szedték be];</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>a gazdaság földrajzi elhelyezkedése, különösen a […] hegyvidékek;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>c)</NO.P><TXT>a külterjes állattenyésztésre vonatkozó legnagyobb állománysűrűség a gazdaságban;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>d)</NO.P><TXT>az az összeg, amellyel az egyéni referenciamennyiséget túllépték;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>e)</NO.P><TXT>a termelő referenciamennyisége.</TXT></NP></ITEM></LIST></ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="009.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>Ha az adott időszakra rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat az (1) bekezdésben felsorolt szempontok alkalmazását követően nem használták fel, a tagállam a Bizottsággal történő konzultációt követően egyéb objektív szempontokat állapít meg.<QUOT.END REF.START="QS0005" CODE="201D" ID="QE0005"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Az olasz jog</HT></HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0008"><NO.P>8</NO.P><TXT>A módosításokkal együtt a <DATE ISO="20030530">2003. május 30‑i</DATE> 119. sz. törvénnyé alakított, <DATE ISO="20030328">2003. március 28‑i</DATE> decreto‑legge n. 49 recante riforma della normativa in tema di applicazione del prelievo supplementare nel settore del latte e dei prodotti lattiero‑caseari (a kiegészítő illetéknek a tej‑ és tejtermékágazatban való alkalmazására vonatkozó szabályozás reformjáról szóló 49. sz. rendkívüli törvényerejű rendelet, a GURI <DATE ISO="20030530">2003. május 30‑i</DATE> 124. száma; a továbbiakban: 119/2003. sz. törvény) 5. cikkének (1) és (2) bekezdése szerint:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="005.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0006" ID="QS0006"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>A referencia‑hónapot követő hónapon belül a felvásárlók továbbítják a tartományoknak és az autonóm megyéknek jóváhagyás céljából az 1392/2001 rendelet 14. cikkének (2) bekezdése alapján megőrizendő havi nyilvántartás naprakésszé tételéből származó adatokat, még akkor is, ha azokban nem szerepel tejleszállítás. A felvásárlók kötelesek a módosított 3950/92 rendelet 1. cikke alapján kiszámított, az egyes érintett termelők esetében megállapított egyéni referenciamennyiségekhez képest többletként szállított tejre vonatkozó kiegészítő illetéket az adott időszakban bekövetkező változások figyelembevételével levonni. […]</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="005.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>Az (1) bekezdésben említett határidő lejártát követő 30 napon belül, a 10. cikk (27)–(32) bekezdése rendelkezéseinek a sérelme nélkül, a felvásárlók befizetik a levont összegeket az AGEA pénzintézeténél […] nyitott folyószámlára.<QUOT.END REF.START="QS0006" CODE="201D" ID="QE0006"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><?PAGE NO="5"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0009"><NO.P>9</NO.P><TXT>A 119/2003. sz. törvénynek az illetéktöbblet visszatérítéséről szóló 9. cikke a következőképpen rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="009.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0007" ID="QS0007"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA><P>Minden egyes időszak végén az AGEA:</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>elkönyveli a teljesített tejszállítmányokat, valamint a felvásárlók által az 5. cikkben említett kötelezettségeik teljesítésének megfelelően fizetett illeték teljes összegét;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>kiszámítja a szállított termelési többlet miatt az Európai Uniónak fizetendő teljes nemzeti illetéket;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>c)</NO.P><TXT>kiszámítja az illetéktöbblet összegét.</TXT></NP></ITEM></LIST></ALINEA></PARAG><P>[…]</P><PARAG IDENTIFIER="009.003"><NO.PARAG>(3)</NO.PARAG><ALINEA><P>Az (1) bekezdés c) pontjában említett, a (2) bekezdésben feltüntetett összeggel csökkentett összeget a következő kritériumok alapján és sorrendben osztják szét a kvótával rendelkező azon termelők között, akik az illetéket megfizették:</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>azon termelők között, akik esetében a velük szemben alkalmazandó illeték egészét vagy egy részét jogosulatlanul szedték be, vagy azt többé nem kell megfizetni;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>a […] hegyvidéki térségekben található gazdaságok termelő tulajdonosai között;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>c)</NO.P><TXT>a […] hátrányos helyzetű térségekben található gazdaságok termelő tulajdonosai között;</TXT></NP></ITEM></LIST><LIST TYPE="OTHER"><ITEM><NP><NO.P>c <HT TYPE="ITALIC">a</HT>)</NO.P><TXT>azon termelők között, akik számára a hatáskörrel rendelkező egészségügyi hatóság határozata alapján tilos az elterjedt fertőző betegségek által érintett térségekben állatoknak egy adott értékesítési időszak során legalább kilencven napig történő szállítása, és akik emiatt kénytelenek a kiosztott referenciamennyiséget legfeljebb 20%‑kal meghaladó nagyobb mennyiséget termelni. […]</TXT></NP></ITEM></LIST></ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="009.004"><NO.PARAG>(4)</NO.PARAG><ALINEA>Amennyiben ezek a visszatérítések nem merítik ki a (3) bekezdésben említett összeget, a fennmaradó összeget a következő kritériumok alapján és sorrendben osztják szét a kvótával rendelkező azon termelők között, akik az illetéket megfizették, azon termelők kivételével, akik az egyéni referenciamennyiséget több mint 100%‑kal túllépték […].<QUOT.END REF.START="QS0007" CODE="201D" ID="QE0007"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0010"><NO.P>10</NO.P><TXT>A <DATE ISO="20040624">2004. június 24‑i</DATE> decreto‑legge n. 157, recante disposizioni urgenti per l’etichettatura di alcuni prodotti agroalimentari, nonché in materia di agricoltura e pesca (az egyes agrár‑élelmiszeripari termékek címkézésével, valamint a mezőgazdasággal és a halászattal kapcsolatos sürgős intézkedésekről szóló 157. sz. rendkívüli törvényerejű rendelet, a GURI <DATE ISO="20040625">2004. június 25‑i</DATE> 147. száma; a továbbiakban: 157/2004. sz. rendkívüli törvényerejű rendelet) 2. cikkének (3) bekezdése a következőket írja elő:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0008" ID="QS0008"/>A [119/2003. sz. törvény] 9. cikkének megfelelően a fizetési kötelezettségeiket teljesítő termelők által havonta fizetett illetéktöbbletet visszafizetik a termelőknek. Ha e műveletek végén a fizetendő illetékek fennmaradó teljes összege magasabb az Európai Uniónak fizetendő illeték 5%‑kal növelt összegénél, az AGEA – az említett 9. cikk (3) és (4) bekezdésében előírt prioritási kritériumok alkalmazásával, valamint ugyanezen rendkívüli törvényerejű rendelet 5. cikkének (5) bekezdésében előírt szankciók sérelme nélkül – a többletként felszámított illetéket a havi fizetési kötelezettségüket még nem teljesítő termelőktől nem követeli.<QUOT.END REF.START="QS0008" CODE="201D" ID="QE0008"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><?PAGE NO="6"?><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0011"><NO.P>11</NO.P><TXT>A referencia‑időszakban az alapeljárás felperesei nem tartották be az alkalmazandó olasz szabályozást, mivel egyrészt az első felvásárló nem végezte el a kiegészítő illeték levonását és havi kifizetését, másrészt pedig a termelők nem teljesítették a 119/2003. sz. törvény 9. cikkének (3) bekezdése és a 157/2004. sz. rendkívüli törvényerejű rendelet 2. cikkének (3) bekezdése értelmében vett fizetési kötelezettségüket.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0012"><NO.P>12</NO.P><TXT><DATE ISO="20040728">2004. július 28‑án</DATE> az AGEA a referencia‑időszak tekintetében a tejkvótákra és a kiegészítő illetékekre vonatkozó értesítést küldött az első felvásárlónak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0013"><NO.P>13</NO.P><TXT>Ezen értesítés többek között pontosította, hogy az AGEA a 157/2004. sz. rendkívüli törvényerejű rendelet 2. cikkének (3) bekezdését alkalmazta, amely szerint a fizetési kötelezettségüket teljesítő termelők által havonta fizetett illetéktöbbletet vissza kell fizetni ugyanezen termelőknek, és hogy ha e műveletek végén a fizetendő illetékek fennmaradó teljes összege magasabb az Uniónak fizetendő illeték 5%‑kal növelt összegénél, az AGEA a 119/2003. sz. törvény 9. cikkének (3) és (4) bekezdésében előírt elsőbbségi kritériumok alkalmazásával a többletként felszámított illetéket a havi fizetési kötelezettségüket még nem teljesítő termelőktől nem követeli.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0014"><NO.P>14</NO.P><TXT>Az AGEA ezen értesítéshez mellékletként csatolt egy jegyzéket, amelyen a referencia‑időszak tekintetében az egyes termelőkre vonatkozóan feltüntette a már kifizetett és megerősített illetékek összegét, valamint a 119/2003. sz. törvény 9. cikkének (3) és (4) bekezdése alapján kiszámított visszatérítendő összegeket. Az AGEA ezenkívül pontosította, hogy a felvásárló vállalkozás köteles kifizetni az érintett termelőknek a visszatérített összegeket, és a termelők helyett kifizetni az említett jegyzékben követelt és feltüntetett összegeket.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0015"><NO.P>15</NO.P><TXT>A Tribunale amministrativo regionale per il Lazio (laziói tartományi közigazgatási bíróság, Olaszország) előtt indított keresettel az alapeljárás felperesei kérték az említett értesítés megsemmisítését, és többek között azt állították, hogy a 119/2003. sz. törvény 5. cikkének (1) bekezdése értelmében a felvásárló számára előírt, havi levonásra vonatkozó kötelezettség és az illetéktöbblet felosztása során fennálló prioritási kritérium, amely előnyben részesíti a fizetési kötelezettségüket teljesítő termelőket, és amelyet a 119/2003. sz. törvény 9. cikkének (3) bekezdése, valamint a 157/2004. sz. rendkívüli törvényerejű rendelet 2. cikkének (3) bekezdés ír elő, ellentétes a 3950/92 rendelet 2. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésével és (4) bekezdésével.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0016"><NO.P>16</NO.P><TXT>A Tribunale amministrativo regionale del Lazio (laziói tartományi közigazgatási bíróság) elutasította a keresetet.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0017"><NO.P>17</NO.P><TXT>Az alapeljárás felperesei által benyújtott fellebbezés tárgyában eljáró kérdést előterjesztő bíróság a <DATE ISO="20171211">2017. december 11‑én</DATE> hozott, nem jogerős ítéletében részben megalapozottnak nyilvánította a fellebbezésben felhozott kifogásokat, és többek között kimondta, hogy a 119/2003. sz. törvény 5. cikkének (1) bekezdésében előírt kötelezettség nem alkalmazható a 2004. január és március közötti hónapok tekintetében annak a 3950/92 rendelet 2. cikkének (2) bekezdésével való összeegyeztethetetlensége miatt.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0018"><NO.P>18</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróságnak ugyanakkor kétsége van a nemzeti szabályozás és az uniós jog közötti összeegyeztethetetlenségre vonatkozó megállapításnak azon termelők jogai és kötelezettségei tekintetében fennálló következményeit illetően, amelyek nem feleltek meg e nemzeti szabályozásnak.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="7"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0019"><NO.P>19</NO.P><TXT>E körülmények között a Consiglio di Stato (államtanács, Olaszország) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><LIST TYPE="OTHER"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0009" ID="QS0009"/>1)</NO.P><TXT>Úgy kell‑e értelmezni az európai uniós jogot a bemutatott, az alapeljárás tárgyát képezőhöz hasonló esetben, hogy ha egy tagállami jogszabályi rendelkezés ellentétes a 3950/92 rendelet 2. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésével, ez azzal a következménnyel jár, hogy a termelők nem kötelesek a kiegészítő illetéket megfizetni az e rendeletben meghatározott körülmények fennállása esetén?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>2)</NO.P><TXT>Az alapeljárás tárgyát képezőhöz hasonló, bemutatott esetben úgy kell‑e értelmezni az európai uniós jogot és különösen a bizalomvédelem általános elvét, hogy ez utóbbi nem alkalmazható azon személyek esetében, akik teljesítettek egy tagállam által előírt kötelezettséget, és e kötelezettség teljesítésének előnyeiből részesültek, amennyiben ez a kötelezettség az uniós joggal ellentétesnek bizonyul?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>3)</NO.P><TXT>Az alapeljárás tárgyát képezőhöz hasonló esetben ellentétes‑e az 1392/2001 rendelet 9. cikkével, valamint az <QUOT.START CODE="00BB" REF.END="QE0010" ID="QS0010"/>elsőbbségi kategória<QUOT.END REF.START="QS0010" CODE="00AB" ID="QE0010"/> uniós jogi fogalmával az Olasz Köztársaság által elfogadott 157/2004. sz. rendkívüli törvényerejű rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében foglalthoz hasonló olyan tagállami rendelkezés, amely a többletként felszámított kiegészítő illeték visszafizetésére az ütemezés és a visszafizetési módok tekintetében különböző eljárásokat ír elő, megkülönböztetve az uniós joggal ellentétes nemzeti rendelkezés tiszteletben tartásában bízó termelőket az e rendelkezést tiszteletben nem tartó termelőktől?<QUOT.END REF.START="QS0009" CODE="201D" ID="QE0009"/></TXT></NP></ITEM></LIST></QUOT.S></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről</HT></P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Az első kérdésről</HT></HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0020"><NO.P>20</NO.P><TXT>Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt kívánja megtudni, hogy a 3950/92 rendelet 2. cikkét úgy kell‑e értelmezni, hogy a kiegészítő illeték felvásárló általi, termelőktől való beszedésének a módjait szabályozó nemzeti szabályozásnak e rendelkezéssel való összeegyeztethetetlenségére vonatkozó megállapítás azt vonja maga után, hogy az e szabályozás alá tartozó termelőknek ezen illetéket többé nem kell megfizetniük.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0021"><NO.P>21</NO.P><TXT>E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a kiegészítő illetéknek a 3950/92 rendelettel bevezetett beszedési mechanizmusa a tej fogyasztásra történő közvetlen eladásai és a tej felvásárlónak történő szállításai közötti különbségtételen alapul (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20040115">2004. január 15‑i</DATE> <NAME.CASE>Penycoed</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑230/01</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2004:20">EU:C:2004:20</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0028">28.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0022"><NO.P>22</NO.P><TXT>Így közvetlen eladások esetén a termelő a fizetendő illetéket a 3950/92 rendelet 2. cikkének (3) bekezdése alapján közvetlenül a hatáskörrel rendelkező tagállami hatóságnak köteles megfizetni (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20040115">2004. január 15‑i</DATE> <NAME.CASE>Penycoed</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑230/01</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2004:20">EU:C:2004:20</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0029">29.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0023"><NO.P>23</NO.P><TXT>Ezzel szemben a szállításokat illetően a felvásárlóknak, akik – amint az említett rendelet nyolcadik preambulumbekezdéséből következik – a legjobb helyzetben vannak az illeték termelőktől való beszedésének biztosításához, kell ezen illetéket e hatóságnak megfizetniük (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20040115">2004. január 15‑i</DATE> <NAME.CASE>Penycoed</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑230/01</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2004:20">EU:C:2004:20</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0029">29.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0024"><NO.P>24</NO.P><TXT>E célból ugyanezen rendelet 2. cikke (2) bekezdésének első és harmadik albekezdéséből következik, hogy a felvásárlónak lehetősége van arra, hogy a termelőnek fizetett tejárból levonja az ez utóbbi által kiegészítő illeték címén fizetendő összeget, és hogy amennyiben nem él ezzel a lehetőséggel, ezen összeget bármely megfelelő eszközzel beszedheti (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="19990429">1999. április 29‑i</DATE> <NAME.CASE>Consorzio Caseifici dell’Altopiano di Asiago</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑288/97</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1999:214">EU:C:1999:214</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0032">32.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="8"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0025"><NO.P>25</NO.P><TXT>Mindemellett a termelőktől történő, felvásárló általi illetékbeszedés módjaira vonatkozó e különös szabályoktól függetlenül mindenesetre a termelő marad az ezen illeték megfizetésére kötelezett személy.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0026"><NO.P>26</NO.P><TXT>Így a 3950/92 rendelet 2. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az e rendelet 1. cikkében megállapított kiegészítő illetéket azon termelők között osztják fel, akik hozzájárultak a referenciamennyiségek túllépéséhez. Hasonlóképpen, e rendelet hatodik preambulumbekezdése pontosítja, hogy az összmennyiségek bármelyikének túllépése az illeték e termelők általi megfizetését vonja maga után.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0027"><NO.P>27</NO.P><TXT>Az említett rendelet nyolcadik preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett e 2. cikk (1) bekezdéséből kitűnik, hogy a termelő az értékesített tej összmennyisége után fizetendő illeték megfizetésére kötelezett személy, amennyiben e mennyiség túllépi vagy a közvetlen eladásra nyújtott referenciamennyiséget, vagy a szállításra kiosztott mennyiséget (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="19990429">1999. április 29‑i</DATE> <NAME.CASE>Consorzio Caseifici dell’Altopiano di Asiago</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑288/97</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1999:214">EU:C:1999:214</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0019">19.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0028"><NO.P>28</NO.P><TXT>Az illeték termelőkre való ilyen kivetése egyébiránt szorosan kapcsolódik a kiegészítő illeték céljához, amely többek között a tejtermelők arra való kötelezéséből áll, hogy tartsák tiszteletben a számukra kiosztott referenciamennyiségeket (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20040325">2004. március 25‑i</DATE> <NAME.CASE>Cooperativa Lattepiù és társai</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑231/00, C‑303/00 és C‑451/00</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2004:178">EU:C:2004:178</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0075">75.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180124">2018. január 24‑i</DATE> <NAME.CASE>Bizottság kontra Olaszország</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑433/15</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:31">EU:C:2018:31</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0062">62.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0029"><NO.P>29</NO.P><TXT>Következésképpen, bár a szállításokat illetően a felvásárló köteles megfizetni az illetéket, mind ebben az esetben, mind a közvetlen eladások esetében az illeték a termelőket terheli, és bizonyos feltételek mellett az ez utóbbiaktól közvetlenül is behajtható (lásd ebben az értelmében: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20040115">2004. január 15‑i</DATE> <NAME.CASE>Penycoed</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑230/01</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2004:20">EU:C:2004:20</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0029">29.</REF.NP.ECR>, <REF.NP.ECR REF="NP0038">38.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0039">39.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0030"><NO.P>30</NO.P><TXT>Ebből következik, hogy a kiegészítő illeték felvásárló általi, termelőktől való beszedésének a módjait szabályozó nemzeti szabályozásnak a 3950/92 rendelet 2. cikkének (2) bekezdésével való, a kérdést előterjesztő bíróság által megállapított összeegyeztethetetlensége nem mentesítheti a termelőket ezen illetékfizetés terhe alól, amelyet e rendelet 2. cikkének (1) bekezdése minden esetben előír számukra.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0031"><NO.P>31</NO.P><TXT>Épp ellenkezőleg, ez az összeegyeztethetetlenség csupán azt jelenti – amint a főtanácsnok az indítványának 50. pontjában megjegyezte ‑, hogy a szóban forgó nemzeti szabályozást figyelmen kívül kell hagyni, és hogy a felvásárlónak lehetősége kell hogy legyen arra, hogy az összegeket a termelőktől az említett rendelet 2. cikke (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0011" ID="QS0011"/>bármely megfelelő eszközzel<QUOT.END REF.START="QS0011" CODE="201D" ID="QE0011"/> beszedje.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0032"><NO.P>32</NO.P><TXT>Következésképpen az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 3950/92 rendelet 2. cikkét úgy kell értelmezni, hogy a kiegészítő illeték felvásárló általi, termelőktől való beszedésének a módjait szabályozó nemzeti szabályozásnak e rendelkezéssel való összeegyeztethetetlenségére vonatkozó megállapítás nem vonja maga után azt, hogy az e szabályozás alá tartozó termelőknek ezen illetéket többé nem kell megfizetniük.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A harmadik kérdésről</HT></HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0033"><NO.P>33</NO.P><TXT>Harmadik kérdésével, amelyet a második helyen kell vizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt kívánja megtudni, hogy a 3950/92 rendeletnek az 1392/2001 rendelet 9. cikkével összefüggésben értelmezett 2. cikkének (4) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, mint amelyről az alapügyben szó van, amely előírja, hogy a kiegészítő illeték túlfizetésének visszatérítésében elsősorban azon termelőknek kell részesülniük, akik a 3950/92 rendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összeegyeztethetetlen nemzeti jogi rendelkezés alapján eleget tettek a havi fizetési kötelezettségüknek.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="9"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0034"><NO.P>34</NO.P><TXT>A 3950/92 rendelet 2. cikkének (4) bekezdéséből kitűnik, hogy amennyiben az illetéket meg kell fizetni, és a beszedett összeg meghaladja ezen illeték összegét, a tagállam dönthet úgy, hogy az illetéktöbbletet visszatéríti azon termelők részére, akik a tagállam által megállapítandó objektív kritériumok alapján meghatározott elsőbbségi kategóriákba tartoznak, vagy akik a tejágazat kiegészítő illetékrendszerével össze nem függő nemzeti rendelkezésből eredő kivételes helyzetben vannak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0035"><NO.P>35</NO.P><TXT>E rendelkezés alkalmazásának feltételeit az 1392/2001 rendelet 9. cikkének (1) bekezdése határozza meg, amely előírja, hogy a tagállamok adott esetben a 3950/92 rendelet 2. cikkének (4) bekezdésében említett elsőbbségi kategóriákat az említett rendelkezésben felsorolt öt objektív szempont közül – fontossági sorrendben – egy vagy több alapján határozzák meg.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0036"><NO.P>36</NO.P><TXT>Ezenkívül az 1392/2001 rendelet 9. cikkének (2) bekezdése kimondja, hogy amennyiben a pénzügyi forrásokat e szempontok alkalmazását követően nem használták fel, a tagállam a Bizottsággal történő konzultációt követően egyéb objektív szempontokat állapít meg.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0037"><NO.P>37</NO.P><TXT>E rendelet (6) preambulumbekezdése ezenkívül pontosítja, hogy a tagállam csak akkor alkalmazhat más szempontokat, ha az említett rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében említett szempontok az adott tagállamban nem alkalmazhatóak teljes mértékben.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0038"><NO.P>38</NO.P><TXT>Ebből következik, hogy – amint a főtanácsnok az indítványának 71. pontjában megjegyezte – az 1392/2001 rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében előírt feltételek kimerítő jellegűek, és hogy a tagállamok csak abban az esetben egészíthetik ki azokat további kritériumokkal, ha e szempontok fontossági sorrendben való alkalmazása nem meríti ki az adott időszakra rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0039"><NO.P>39</NO.P><TXT>Márpedig az 1392/2001 rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében felsorolt szempontok egyike sem említi a havi fizetési kötelezettség érintett termelő általi teljesítését.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0040"><NO.P>40</NO.P><TXT>Ilyen körülmények között valamely tagállam érvényesen nem végezheti el a túlfizetés oly módon történő visszatérítését, hogy elsődlegesen azon termelőknek térít vissza, akik eleget tettek e kötelezettségnek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0041"><NO.P>41</NO.P><TXT>Az ilyen gyakorlat ugyanis ahhoz vezet, hogy azon termelőket, akik eleget tettek havi fizetési kötelezettségüknek, a 3950/92 rendelet 2. cikkének (4) bekezdése értelmében véve olyan szempont alapján emeli elsőbbségi kategóriába, amelyet az 1392/2001 rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében előírt szempontok helyett alkalmaznak, és anélkül, hogy e rendelet 9. cikkének (2) bekezdése alapján további szempont érvényesen felállítható lenne.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0042"><NO.P>42</NO.P><TXT>Ilyen helyzetben az a termelő, aki az említett rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében meghatározott szempontok valamelyike alapján elsőbbségi kategóriába tartozik, anélkül azonban, hogy a havi fizetési kötelezettségnek eleget tett volna, így csak az e kötelezettséget teljesítő termelőknek történő visszatérítést követően kaphatná meg a fizetendő illeték csökkentését, feltételezve hogy az ez utóbbiaknak történő visszatérítést követően rendelkezésre állnak még pénzösszegek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0043"><NO.P>43</NO.P><TXT>Ezenkívül, amint arra lényegében a Bizottság is hivatkozik, az illeték közvetlen vagy a fizetésre kötelezett felvásárló általi kifizetése főszabály szerint valóban a túlfizetés visszatérítésének logikus előfeltételét képezi. Mindazonáltal az alapügyben szereplőhöz hasonló nemzeti szabályozás nem ilyen fizetés megkövetelésére korlátozódik, hanem a visszatérítés során olyan elsőbbségi sorrendet állapít meg, amely ráadásul az illetékbeszedés módjait szabályozó, a 3950/92 rendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összeegyeztethetetlen nemzeti szabályozás tiszteletben tartásán alapul.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="10"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0044"><NO.P>44</NO.P><TXT>Egyébiránt, amint a főtanácsnok az indítványának 75. pontjában megjegyezte, azok a termelők, akik a havi kifizetési kötelezettségüket teljesítették, csupán e körülmény miatt nem tekinthetők olyanoknak, mint akik a 3950/92 rendelet 2. cikkének (4) bekezdése értelmében véve olyan nemzeti rendelkezésből eredő kivételes helyzetben vannak, amely semmiféle kapcsolatban nem áll a tejágazat kiegészítő illetékrendszerével.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0045"><NO.P>45</NO.P><TXT>A fenti megfontolások összességére tekintettel a harmadik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 3950/92 rendeletnek az 1392/2001 rendelet 9. cikkével összefüggésben értelmezett 2. cikkének (4) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, mint amelyről az alapügyben szó van, amely előírja, hogy a kiegészítő illeték túlfizetésének visszatérítésében elsődlegesen azon termelőknek kell részesülniük, akik a 3950/92 rendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összeegyeztethetetlen nemzeti jogi rendelkezés alapján eleget tettek a havi fizetési kötelezettségüknek.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A második kérdésről</HT></HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0046"><NO.P>46</NO.P><TXT>Második kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt kívánja megtudni, hogy a bizalomvédelem elvét úgy kell‑e értelmezni, hogy azzal ellentétes az, hogy olyan helyzetben, mint amelyről az alapügyben szó van, újraszámolják az azon termelők által fizetendő kiegészítő illeték összegét, akik nem tettek eleget az alkalmazandó nemzeti szabályozás által előírt, ezen illeték havi alapon történő megfizetésére vonatkozó kötelezettségnek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0047"><NO.P>47</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy a kérdést előterjesztő bíróság ezzel a kérdéssel azon termelőknek biztosítandó bizalomvédelemre vonatkozóan tesz fel kérdést, akik eleget tettek a kiegészítő illeték havi alapon történő megfizetésére vonatkozó kötelezettségnek. Ebből a szempontból azokat a következtetéseket kívánja meghatározni, amelyeket az alapügyben abból a körülményből kell esetlegesen levonni, hogy azon szabályok megkérdőjelezése, amelyek a kiegészítő illeték túlfizetésének visszatérítése céljából megállapítják a fizetési sorrendet, végeredményben az e termelők által kapott visszatérítések egészének vagy egy részének a visszatéríttetését vonja maga után.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0048"><NO.P>48</NO.P><TXT>E tekintetben, és függetlenül attól a kérdéstől, hogy a havi fizetési kötelezettséget teljesítő termelők hivatkozhatnak‑e a bizalomvédelem elvére annak érdekében, hogy vitassák az általuk kapott illeték‑visszatérítések esetleges visszatéríttetését, meg kell állapítani, hogy mindenesetre ezen elv olyan helyzetben, mint amelyről az alapügyben szó van, nem járhat azzal a hatással, hogy feljogosítja a hatáskörrel rendelkező olasz hatóságokat arra, hogy ne javítsák ki az uniós joggal összeegyeztethetetlen, általuk elfogadott határozatokat annak megtagadásán keresztül, hogy újraértékeljék az e kötelezettséget nem teljesítő termelők jogait.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0049"><NO.P>49</NO.P><TXT>Mivel a harmadik kérdésre adott válaszból kitűnik, hogy az e termelőket érintő kedvezőtlen bánásmód egy, az 1392/2001 rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében kimerítő jelleggel felsorolt objektív szempontokhoz hozzáfűzött szempont Olasz Köztársaság általi alkalmazásán alapul, anélkül hogy az nyilvánvalóan megfelelhetne az e rendelet 9. cikkének (2) bekezdésében szereplő esetnek, az említett hatóságok feladata éppen az, hogy az említett termelők által fizetendő kiegészítő illeték összegét újraszámítsák, figyelmen kívül hagyva a 3950/92 és az 1392/2001 rendelettel összeegyeztethetetlen nemzeti rendelkezéseket.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0050"><NO.P>50</NO.P><TXT>A fenti megállapításokra tekintettel a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy a bizalomvédelem elvét úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az, hogy olyan helyzetben, mint amelyről az alapügyben szó van, újraszámolják az azon termelők által fizetendő kiegészítő illeték összegét, akik nem tettek eleget az alkalmazandó nemzeti szabályozás által előírt, ezen illeték havi alapon történő megfizetésére vonatkozó kötelezettségnek.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><?PAGE NO="11"?><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">A költségekről</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0051"><NO.P>51</NO.P><TXT>Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><JURISDICTION><INTRO>A fenti indokok alapján a Bíróság (második tanács) a következőképpen határozott:</INTRO><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">1)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Az <DATE ISO="19990517">1999. május 17‑i</DATE> 1256/1999/EK tanácsi rendelettel módosított, a tej‑ és tejtermékágazatban a kiegészítő illeték megállapításáról szóló, <DATE ISO="19921228">1992. december 28‑i</DATE> 3950/92/EGK tanácsi rendelet 2. cikkét úgy kell értelmezni, hogy a kiegészítő illeték felvásárló általi, termelőktől való beszedésének a módjait szabályozó nemzeti szabályozásnak e rendelkezéssel való összeegyeztethetetlenségére vonatkozó megállapítás nem vonja maga után azt, hogy az e szabályozás alá tartozó termelőknek ezen illetéket többé nem kell megfizetniük.</HT></TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">2)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Az 1256/1999 rendelettel módosított 3950/92 rendeletnek a tej‑és tejtermékágazatban a kiegészítő illeték megállapításáról szóló 3950/92/EGK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, <DATE ISO="20010709">2001. július 9‑i</DATE> 1392/2001/EK bizottsági rendelet 9. cikkével összefüggésben értelmezett 2. cikkének (4) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, mint amelyről az alapügyben szó van, amely előírja, hogy a kiegészítő illeték túlfizetésének visszatérítésében elsődlegesen azon termelőknek kell részesülniük, akik az 1256/1999 tanácsi rendelettel módosított 3950/92 rendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összeegyeztethetetlen nemzeti jogi rendelkezés alapján eleget tettek a havi fizetési kötelezettségüknek.</HT></TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">3)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A bizalomvédelem elvét úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az, hogy olyan helyzetben, mint amelyről az alapügyben szó van, újraszámolják az azon termelők által fizetendő kiegészítő illeték összegét, akik nem tettek eleget az alkalmazandó nemzeti szabályozás által előírt, ezen illeték havi alapon történő megfizetésére vonatkozó kötelezettségnek.</HT></TXT></NP></ITEM></LIST></JURISDICTION></CONTENTS.JUDGMENT><SIGNATURE.CASE><SIGNATORY><P>Aláírások</P></SIGNATORY></SIGNATURE.CASE></JUDGMENT>