<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><CONCLUSION NNC="YES" xmlns:fmx="http://opoce" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.58-20161101.xd"><BIB.CONCLUSION><REF.CASE FILE="n.a."><NO.CASE>C-598/19</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62019CC0598</NO.CELEX><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2021:349">EU:C:2021:349</NO.ECLI><NO.SEQ>0001</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>1</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>19</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>19</PAGE.TOTAL></BIB.CONCLUSION><CURR.TITLE><PAGE.HEADER><P><HT TYPE="SC">Tanchev főtanácsnok indítványa – C‑598/19. sz. ügy</HT></P><P><HT TYPE="SC">Conacee</HT></P></PAGE.HEADER></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">Evgeni Tanchev</HT></P><P><HT TYPE="UC">Főtanácsnok indítványa</HT></P><P>Az ismertetés napja: <DATE ISO="20210429">2021. április 29.</DATE><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0001"><P>Eredeti nyelv: angol.</P></NOTE></P></TI><STI><P><HT TYPE="BOLD">C‑598/19. sz. ügy</HT></P><P>Confederación Nacional de Centros Especiales de Empleo (CONACEE)</P><P>kontra</P><P>Diputación Foral de Guipúzcoa,</P><P>Federación Empresarial Española de Asociaciones de Centros Especiales de Empleo (Feacem)</P><P><HT TYPE="NORMAL">(a Tribunal Superior de Justicia del País Vasco [Baszkföld felsőbírósága, Spanyolország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)</HT></P></STI></TITLE><INTERMEDIATE><INDEX IDX.CLOSE="”" SEPARATOR=" – " IDX.OPEN="„"><KEYWORD>Előzetes döntéshozatal</KEYWORD><KEYWORD>Közbeszerzés</KEYWORD><KEYWORD>2014/24/EU irányelv</KEYWORD><KEYWORD>18. és 20. cikk</KEYWORD><KEYWORD>A bizonyos közbeszerzési eljárásokban való részvétel jogát a szociális kezdeményezésű különleges foglalkoztató központoknak fenntartó nemzeti szabályozás</KEYWORD><KEYWORD>Az irányelv által elő nem írt további feltételek</KEYWORD></INDEX></INTERMEDIATE><CONTENTS.CONCLUSION><GR.SEQ LEVEL="1"><NP.ECR IDENTIFIER="NP0001"><NO.P>1.</NO.P><TXT>A Tribunal Superior de Justicia del País Vasco (Baszkföld felsőbírósága, Spanyolország; továbbiakban: kérdést előterjesztő bíróság) által benyújtott jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelem arra kéri a Bíróságot, hogy első alkalommal értelmezze a közbeszerzésről szóló, <DATE ISO="20140226">2014. február 26‑i</DATE> 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0002"><P><REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="094" PAGE.FIRST="65" DATE.PUB="2014">HL 2014. L 94., 65. o.</REF.DOC.OJ>; helyesbítések: <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="275" PAGE.FIRST="68" DATE.PUB="2015">HL 2015. L 275., 68. o.</REF.DOC.OJ>; <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="211" PAGE.FIRST="22" DATE.PUB="2020">HL 2020. L211., 22. o</REF.DOC.OJ>.</P></NOTE> 20. cikkét.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0002"><NO.P>2.</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés lényegében annak pontosítására kéri a Bíróságot, hogy amennyiben a tagállamok élnek a 2014/24 irányelv 20. cikkében előírt azon lehetőséggel, hogy bizonyos gazdasági szereplők számára tartsák fenn a közbeszerzési eljárásokban való részvétel jogát, kötelesek‑e lehetővé tenni a közbeszerzési eljárásokban való részvételt minden olyan gazdasági szereplő számára, aki megfelel az e rendelkezésben szereplő feltételeknek, vagy a tagállamok, amikor e lehetőséggel élnek, tovább korlátozhatják azon gazdasági szereplők körét, akik részt vehetnek a szóban forgó közbeszerzési eljárásokban, és ajánlatot tehetnek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0003"><NO.P>3.</NO.P><TXT>Arra a következtetésre jutottam, hogy a tagállamok valóban meghatározhatják a részvételre jogosult gazdasági szereplők körét oly módon, hogy szigorúbb feltételeket írnak elő, mint a 2014/24 irányelv 20. cikkében előírt azon követelmények, amelyek az elemzésemben minimumkövetelmények. Mindazonáltal, ha valamely tagállam így dönt, továbbra is köteles<?PAGE NO="2"?> tiszteletben tartani az említett irányelv rendelkezéseit, köztük <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0001" REF.END="QE0001"/>A közbeszerzés alapelvei<QUOT.END REF.START="QS0001" CODE="201D" ID="QE0001"/> című 18. cikket, valamint az uniós jognak a közbeszerzések területén általánosan alkalmazandó követelményeit.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">I.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Jogi háttér</HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Az uniós jog</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0004"><NO.P>4.</NO.P><TXT>A 2014/24 (1) preambulumbekezdése értelmében:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><CONSID><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0002" REF.END="QE0002"/>A közbeszerzési szerződések tagállami hatóságok által vagy nevében történő odaítélésének meg kell felelnie az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) alapelveinek, különösen az áruk szabad mozgásának, a letelepedés szabadságának és a szolgáltatásnyújtás szabadságának, valamint az ezekből származó elveknek, mint például az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetés tilalma, a kölcsönös elismerés, az arányosság és az átláthatóság elvének. Ugyanakkor a bizonyos értéket meghaladó közbeszerzési szerződések tekintetében a nemzeti közbeszerzési eljárásokat koordináló rendelkezéseket kell megállapítani annak érdekében, hogy az említett elvek a gyakorlatban is érvényesüljenek, és a közbeszerzés területén biztosítva legyen a verseny.<QUOT.END REF.START="QS0002" CODE="201D" ID="QE0002"/></P></CONSID></QUOT.S></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0005"><NO.P>5.</NO.P><TXT>A 2014/24 irányelv (2) preambulumbekezdése értelmében:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><CONSID><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0003" REF.END="QE0003"/>A közbeszerzés kulcsszerepet játszik az <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0004" REF.END="QE0004"/>Európa 2020, Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája<QUOT.END REF.START="QS0004" CODE="00AB" ID="QE0004"/> című, <DATE ISO="20100303">2010. március 3‑i</DATE> bizottsági közleményben szereplő Európa 2020 stratégiában (a továbbiakban: az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégia) mint a közforrások leghatékonyabb felhasználásának biztosításához, egyúttal az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés eléréséhez alkalmazandó egyik piaci alapú eszköz. Ezért a közbeszerzési szabályokat, amelyeket a [2004/17 irányelv<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0003"><P>A vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról [helyesen: a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatások területén a közbeszerzési eljárások összehangolásáról] szóló, <DATE ISO="20040331">2004. március 31‑i</DATE> 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="134" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="2004">HL 2004. L 134., 1. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 7. kötet, 19. o.).</P></NOTE>], valamint a [2004/18 irányelv<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0004"><P>Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, <DATE ISO="20040331">2004. március 31‑i</DATE> 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="134" PAGE.FIRST="114" DATE.PUB="2004">HL 2004. L 134., 114. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 7. kötet, 132. o.).</P></NOTE>] alapján fogadtak el, felül kell vizsgálni és modernizálni kell a közkiadások hatékonyságának növelése érdekében, elősegítve különösen a kis‑ és középvállalkozásoknak (kkv‑k) a közbeszerzésben való részvételét, valamint annak érdekében, hogy a beszerzők jobban fel tudják használni a közbeszerzést a közös társadalmi célok támogatására […]<QUOT.END REF.START="QS0003" CODE="201D" ID="QE0003"/></P></CONSID></QUOT.S></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0006"><NO.P>6.</NO.P><TXT>A 2014/24 irányelv (36) preambulumbekezdésének szövege a következő:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><CONSID><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0005" REF.END="QE0005"/>A foglalkoztatás és a munkavégzés hozzájárul a társadalomba történő beilleszkedéshez, továbbá kulcsfontosságú eleme az esélyegyenlőség biztosításának is. E tekintetben a védett műhelyek jelentős szerepet tölthetnek be. Ugyanez mondható el a többi olyan szociális vállalkozásról is, amelynek fő célja a fogyatékossággal élő vagy hátrányos helyzetű személyek – például a munkanélküliek, a hátrányos helyzetű kisebbségekhez tartozók vagy a más módon a társadalom peremére szorult személyek – szociális és szakmai beilleszkedésének vagy újrabeilleszkedésének az elősegítése. Előfordulhat azonban, hogy ezek a műhelyek vagy vállalkozások az általános versenyfeltételek mellett nem nyernének el közbeszerzést. Következésképpen indokolt előírni,<?PAGE NO="3"?> hogy a tagállamok a közbeszerzési szerződések odaítélésére irányuló eljárásokban vagy azok egyes részeiben való részvétel jogát fenntarthatják ilyen műhelyek vagy vállalkozások számára, illetve a szerződések teljesítését a védett munkahely‑teremtési programok keretébe illesztéshez köthetik.<QUOT.END REF.START="QS0005" CODE="201D" ID="QE0005"/></P></CONSID></QUOT.S></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0007"><NO.P>7.</NO.P><TXT>A 2014/24 irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 5. pontja úgy határozza meg a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0006" REF.END="QE0006"/>közbeszerzési szerződés<QUOT.END REF.START="QS0006" CODE="201D" ID="QE0006"/> fogalmát, hogy az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0007" REF.END="QE0007"/>egy vagy több gazdasági szereplő és egy vagy több ajánlatkérő szerv által, írásban megkötött visszterhes szerződés, amelynek tárgya építési beruházás kivitelezése, áru szállítása vagy szolgáltatás nyújtása<QUOT.END REF.START="QS0007" CODE="201D" ID="QE0007"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0008"><NO.P>8.</NO.P><TXT>A 2014/24 irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 10. pontja úgy határozza meg a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0008" REF.END="QE0008"/>gazdasági szereplő<QUOT.END REF.START="QS0008" CODE="201D" ID="QE0008"/> fogalmát, hogy az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0009" REF.END="QE0009"/>bármely természetes vagy jogi személy, vagy közjogi intézmény, illetve ilyen személyek és/vagy szervek csoportja, beleértve vállalkozások ideiglenes szövetségeit is, aki, illetve amely a piacon építési beruházások és/vagy építmények kivitelezését, áru leszállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja<QUOT.END REF.START="QS0009" CODE="201D" ID="QE0009"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0009"><NO.P>9.</NO.P><TXT>A 2014/24 irányelvnek <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0010" REF.END="QE0010"/>A közbeszerzés alapelvei<QUOT.END REF.START="QS0010" CODE="201D" ID="QE0010"/> című 18. cikke a következőket írja elő:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="018.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0011" REF.END="QE0011"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>Az ajánlatkérő szervek a gazdasági szereplőket egyenlő és megkülönböztetésmentes [helyesen: hátrányos megkülönböztetés nélküli] bánásmódban részesítik, továbbá átlátható és arányos módon járnak el.</ALINEA><ALINEA>A beszerzést [helyesen: közbeszerzési eljárást] nem lehet azzal a szándékkal kialakítani, hogy az adott beszerzés [helyesen: közbeszerzési eljárás] kikerüljön a jelen irányelv hatálya alól, vagy mesterségesen korlátozza a versenyt. Akkor tekintendő úgy, hogy fennáll a verseny mesterséges korlátozásának esete, ha azzal a szándékkal határozták meg a beszerzés [helyesen: közbeszerzési eljárás] feltételeit, hogy ezzel egyes gazdasági szereplők méltánytalan előnyhöz jussanak, vagy ilyen hátrányt szenvedjenek.</ALINEA><ALINEA>[…]<QUOT.END REF.START="QS0011" CODE="201D" ID="QE0011"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0010"><NO.P>10.</NO.P><TXT>A 2014/24 irányelv <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0012" REF.END="QE0012"/>Fenntartott szerződések<QUOT.END REF.START="QS0012" CODE="201D" ID="QE0012"/> című 20. cikke a következőket mondja ki:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="020.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0013" REF.END="QE0013"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>A tagállamok a közbeszerzési eljárásokban való részvétel jogát fenntarthatják védett műhelyek és olyan gazdasági szereplők számára, akiknek fő célja a fogyatékossággal élő vagy hátrányos helyzetű személyek társadalmi és szakmai integrációja, vagy úgy rendelkezhetnek, hogy a szerződéseket a védett munkahely‑teremtési programok keretében kell teljesíteni, feltéve, hogy az ilyen műhelyek, gazdasági szereplők vagy programok alkalmazottainak legalább 30%‑a fogyatékossággal élő vagy hátrányos helyzetű munkavállaló.</ALINEA><ALINEA>[…]<QUOT.END REF.START="QS0013" CODE="201D" ID="QE0013"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">B.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A spanyol jog</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0011"><NO.P>11.</NO.P><TXT>A 2014/24 irányelv 20. cikkét a spanyol jogba a <DATE ISO="20171108">2017. november 8‑i</DATE> Ley 9/2017 de contratos del sector público (a közbeszerzési szerződésekről szóló 9/2017. sz. törvény, a továbbiakban: 9/2017. sz. törvény) negyedik kiegészítő rendelkezése ültette át, amely a következőképpen rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="020.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0014" REF.END="QE0014"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>A Miniszterek Tanácsának vagy az autonóm közösségek és helyi hatóságok hatáskörrel rendelkező szervének határozata rögzíti […] azon szociális kezdeményezésű különleges<?PAGE NO="4"?> foglalkoztató központokat és munkaerőpiaci beilleszkedést elősegítő vállalkozásokat megillető, meghatározott közbeszerzési szerződések vagy szerződéses tételek odaítélésére irányuló közbeszerzési eljárásokban való részvételhez fűződő jognak a fenntartott legalacsonyabb százalékát, amelyek eleget tesznek a [vonatkozó] szabályozásban rögzített, e minősítés elnyeréséhez szükséges feltételeknek, vagy e szerződéseknek a védett foglalkoztatási program keretében történő végrehajtására fenntartott legalacsonyabb százalékát, azzal a feltétellel, hogy a Különleges Foglalkoztató Központokban, a munkaerőpiaci beilleszkedést elősegítő vállalkozásokban vagy a védett foglalkoztatási programokban a fogyatékossággal élő vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett alkalmazottak százaléka megfelel a rájuk irányadó szabályozásnak, de legalább 30%.</ALINEA><ALINEA>A Miniszterek Tanácsának vagy az autonóm közösségek és helyi hatóságok hatáskörrel rendelkező szervének a szóban forgó határozata rögzíti az előző bekezdésben foglaltak teljesítésének biztosításához szükséges minimális feltételeket.</ALINEA><ALINEA>[…]</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="020.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>Az ajánlati felhívásban hivatkozni kell erre a rendelkezésre.</ALINEA><ALINEA>[…]<QUOT.END REF.START="QS0014" CODE="201D" ID="QE0014"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0012"><NO.P>12.</NO.P><TXT>A 9/2017. sz. törvény tizennegyedik záró rendelkezése a következőket mondja ki:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0015" REF.END="QE0015"/>[…]</P><P>(4) Szociális kezdeményezésűnek azok a különleges foglalkoztató központok minősülnek, amelyek megfelelnek a jelen cikk (1) és (2) bekezdésében rögzített követelményeknek, és közvetlenül vagy közvetve több mint 50%‑ban egy vagy több állami vagy magánjogi nonprofit szervezet támogatásával vagy részvételével működnek, az alapító okiratuk rögzíti a szociális jellegüket, függetlenül attól, hogy egyesületek, alapítványok, közjogi jogi személyek, szociális szövetkezetek vagy más szociális gazdasághoz tartozó jogalanyok, valamint az olyan központok, amelyeknek tulajdonosai olyan gazdasági társaságok, amelyek tőkéjének többsége közvetlenül vagy közvetve a fenti jogalanyok valamelyikének tulajdonában áll, […] feltéve, hogy alapító okiratuk vagy szociális paktumuk szerint minden esetben kötelező a teljes nyereségüket a fogyatékossággal élő személyek munkaerőpiaci lehetőségeinek megteremtésére, és versenyképességük folyamatos fejlesztésére, valamint szociális gazdasági tevékenységükre fordítani, minden esetben biztosítva számukra azt a jogot, hogy az elért nyereségnek ugyanezen különleges foglalkoztató központba vagy más, szociális kezdeményezésű különleges foglalkoztató központokba történő befektetése mellett döntsenek.<QUOT.END REF.START="QS0015" CODE="201D" ID="QE0015"/></P></QUOT.S></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">II.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A tényállás, az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra terjesztett kérdés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0013"><NO.P>13.</NO.P><TXT>Az alapeljárás egy <DATE ISO="20180515">2018. május 15‑i</DATE> határozatból (a továbbiakban: <DATE ISO="20180515">2018. május 15‑i</DATE> határozat) ered, amellyel a Consejo de Gobierno de la Diputación Foral de Guipúzcoa (a guipúzcoai tartományi tanács kormányzótanácsa, Spanyolország) jóváhagyta az ezen intézmény ajánlatkérőinek címzett útmutatót. Ez az útmutató a közbeszerzési eljárásokban való részvétel jogának a 2014/24 irányelvet átültető spanyol jogszabályban előírt fenntartására vonatkozik.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="5"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0014"><NO.P>14.</NO.P><TXT>Az alapügyben a keresetet a Confederación Nacional de Centros Especiales de Empleo (Különleges Foglalkoztató Központok Országos Szövetsége, a továbbiakban: CONACEE) indította, amely Spanyolországban a különleges foglalkoztató központokat képviselő egyesület. Más kategóriák mellett tagjai közé tartoznak többek között a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0016" REF.END="QE0016"/>vállalkozás jellegű<QUOT.END REF.START="QS0016" CODE="201D" ID="QE0016"/> különleges foglalkoztató központok is.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0015"><NO.P>15.</NO.P><TXT>Amint a Bíróság rendelkezésére álló iratokból kitűnik, a korábbi spanyol szabályozás lehetővé tette a spanyolországi különleges foglalkoztató központok számára, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0017" REF.END="QE0017"/>fenntartott szerződésekre<QUOT.END REF.START="QS0017" CODE="201D" ID="QE0017"/> irányuló közbeszerzési eljárásokban vegyenek részt, függetlenül a nonprofit vagy vállalkozás jellegtől.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0005"><P>A CONACEE a <DATE ISO="20150909">2015. szeptember 9‑i</DATE> Ley estatal 31/2015 por la que se modifica y actualiza la normativa en materia de autoempleo y se adoptan medidas de fomento y promoción del trabajo ex autónomo y de la economía socialra (az önfoglalkoztatásról szóló szabályok módosításáról és naprakésszé tételéről, valamint a független munka és a szociális gazdaság előmozdítását és ösztönzését célzó intézkedések elfogadásáról szóló 31/2015. sz. nemzeti törvény) hivatkozik.</P></NOTE> Ez a helyzet a 9/2017. sz. törvény bevezetése óta megváltozott.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0016"><NO.P>16.</NO.P><TXT>A 9/2017. sz. törvény bevezette a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0018" REF.END="QE0018"/>szociális kezdeményezésű különleges foglalkoztató központok<QUOT.END REF.START="QS0018" CODE="201D" ID="QE0018"/> új kategóriáját, és e központoknak tartotta fenn a 20. cikk szerint fenntartott szerződésekre irányuló közbeszerzési eljárásokban<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0006"><P>Az egyszerűbb hivatkozás kedvéért a 2014/24 irányelv 20. cikke alapján fenntartott szerződésekre irányuló közbeszerzési eljárásokra a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0019" REF.END="QE0019"/>20. cikk szerint fenntartott közbeszerzési eljárásokként<QUOT.END REF.START="QS0019" CODE="201D" ID="QE0019"/> fogok hivatkozni.</P></NOTE> való részvételt.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0017"><NO.P>17.</NO.P><TXT>Azon követelményeken kívül, amelyeket a különleges foglalkoztató központoknak ahhoz kellett teljesíteniük, hogy a korábbi jog alapján ilyennek minősüljenek, a szociális kezdeményezésű különleges foglalkoztató központokat nonprofit szervezetként kell megszervezni, vagy meg kell felelniük bizonyos tulajdonosi körre vonatkozó feltételeknek, továbbá nyereségüket újra be kell fektetniük akár saját tevékenységükbe, akár szociális kezdeményezésű különleges foglalkoztató központok hasonló tevékenységeibe.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0018"><NO.P>18.</NO.P><TXT>A CONACEE szerint e további követelmények a spanyol különleges foglalkoztató központok nagy részét kizárják a fenntartott spanyol közbeszerzési eljárásokban való részvételből, jóllehet megfelelnek a 2014/24 irányelv 20. cikkében foglalt követelményeknek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0019"><NO.P>19.</NO.P><TXT>Ebben a helyzetben a CONACEE a <DATE ISO="20180515">2018. május 15‑i</DATE> határozattal szemben keresetet indított a Tribunal Superior de Justicia del País Vasco (Baszkföld felsőbírósága) előtt, és lényegében arra hivatkozott, hogy az új spanyol szabályozás ellentétes az uniós joggal.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0020"><NO.P>20.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróságnak kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy az új szabályozás összeegyeztethető‑e az uniós joggal, konkrétabban a 2014/24 irányelv 20. cikkével.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0021"><NO.P>21.</NO.P><TXT>E körülmények között a Tribunal Superior de Justicia del País Vasco (Baszkföld felsőbírósága) felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából az alábbi kérdést terjesztette a Bíróság elé:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0020" REF.END="QE0020"/>Úgy kell‑e értelmezni a közbeszerzésről szóló 2014/24/EU irányelv 20. cikkét, hogy az e cikk szerinti fenntartás személyi hatálya nem korlátozható olyan módon, hogy a vállalkozások vagy gazdasági szereplők alapítására, jellegére és céljaira, tevékenységeire vagy beruházásaira vonatkozó, vagy más jellegű kiegészítő követelmények előírása révén kizárják e cikk alkalmazási köréből azokat a vállalkozásokat vagy gazdasági szereplőket, amelyek teljesítik azt a feltételt, hogy alkalmazottaik legalább 30%‑a fogyatékossággal élő személy, és céljuk ezen személyek társadalmi és szakmai integrációja?<QUOT.END REF.START="QS0020" CODE="201D" ID="QE0020"/></P></QUOT.S></NP.ECR><?PAGE NO="6"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0022"><NO.P>22.</NO.P><TXT>Írásbeli észrevételeket a CONACEE, a guipúzcoai tartományi hatóság, a Spanyol Királyság és a Bizottság terjesztett elő.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0023"><NO.P>23.</NO.P><TXT>Tárgyalás tartását kérték, de arra nem került sor. A Bíróság két kérdést intézett az Európai Unió Bírósága alapokmányának 23. cikkében említett érintettekhez, amelyekre a CONACEE, a Diputación Foral de Guipúzcoa, a Spanyol Királyság és a Bizottság írásban válaszolt.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">III.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Elemzés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0024"><NO.P>24.</NO.P><TXT>Kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy ezen irányelv vagy az uniós jog más alkalmazandó szabályainak rendelkezései megakadályozzák‑e a tagállamokat abban, hogy további korlátozásokat vagy követelményeket írjanak elő azon vállalkozások vagy gazdasági szereplők számára, amelyek részt vehetnek a 20. cikk szerint fenntartott közbeszerzési eljárásokban, az e cikkből következő korlátozásokon kívül. A kérdést előterjesztő bíróság többek között, de nem kizárólagosan <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0021" REF.END="QE0021"/>a vállalkozások vagy gazdasági szereplők alapítására, jellegére és céljaira, [valamint] tevékenységeire vagy beruházásaira<QUOT.END REF.START="QS0021" CODE="201D" ID="QE0021"/> hivatkozik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0025"><NO.P>25.</NO.P><TXT>Arra a következtetésre jutottam, hogy helyesebb, ha úgy tekintjük, hogy a 2014/24 irányelv 20. cikke olyan minimumkövetelményeket állapít meg, amelyeknek az engedélyezett résztvevők általi teljesítését biztosítaniuk kell a tagállamoknak,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0007"><P>Azokra a vállalkozásokra és azokra a gazdasági szereplőkre, amelyeknek a részvételét valamely tagállam engedélyezi a 20. cikk szerint fenntartott közbeszerzési eljárásaiban, <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0022" REF.END="QE0022"/>engedélyezett résztvevőkként<QUOT.END REF.START="QS0022" CODE="201D" ID="QE0022"/> fogok hivatkozni.</P></NOTE> amennyiben azok úgy döntenek, hogy élnek a szerződések e cikk alapján történő fenntartásának lehetőségével, és e rendelkezés önmagában nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy az engedélyezett résztvevőkkel szemben akár általános jelleggel, akár konkrét közbeszerzési szerződések vagy egyes tételek vonatkozásában további követelményeket vagy korlátozásokat írjanak elő. Mindazonáltal, ha a tagállamok élnek a szerződések 20. cikkben biztosított fenntartásának lehetőségével, továbbra is kötelesek tiszteletben tartani a 2014/24 irányelv szabályait és az uniós jog közbeszerzésre vonatkozó általános szabályait, a jelen ügyben különösen az említett irányelv 18. cikkét, valamint az egyenlő bánásmód és az arányosság elvét.</TXT></NP.ECR><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Előzetes észrevételek</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0026"><NO.P>26.</NO.P><TXT>A 2014/24 irányelv 4. cikke szerint ezt az irányelvet azokra a közbeszerzési eljárásokra kell alkalmazni, amelyek becsült értéke eléri vagy meghaladja az e cikkben meghatározott értékhatárokat.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0008"><P>Az értékhatárösszegeket a 2014/24 irányelv 6. cikkének megfelelően kétévente felül kell vizsgálni. Azon közbeszerzési szerződések, amelyeket a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérő szervek ítélnek oda, és e tevékenységek körébe tartoznak, a 2014/25/EU irányelv, és általában nem a 2014/24 irányelv hatálya alá tartoznak. A 4. cikk d) pontja jelentősen magasabb értékhatárt állapít meg egyes felsorolt <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0023" REF.END="QE0023"/>szociális és egyéb meghatározott szolgáltatásra<QUOT.END REF.START="QS0023" CODE="201D" ID="QE0023"/> vonatkozó, szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében. E szerződésekre a 2014/24 irányelv III. címének I. fejezete szerinti különös közbeszerzési szabályozás vonatkozik.</P></NOTE> Azok a közbeszerzési eljárások, amelyek nem érik el ezeket az értékhatárokat, nem tartoznak az említett irányelv rendelkezéseinek hatálya alá; mindazonáltal tiszteletben kell tartaniuk az Európai Unió működéséről szóló szerződés elveit, különösen a szabad mozgás szabályait, valamint az e szabályokból eredő elveket, beleértve az egyenlő bánásmód, a kölcsönös elismerés, a hátrányos megkülönböztetés tilalma és az arányosság elvét.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0009"><P>Lásd ebben az értelemben a 2014/24 irányelv (1) preambulumbekezdését.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><?PAGE NO="7"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0027"><NO.P>27.</NO.P><TXT>A jelen ügy csak a 2014/24 irányelv hatálya alá tartozó közbeszerzésekre vonatkozik. Hozzáteszem, hogy az alapügy tényállása láthatóan kizárólag spanyol szereplőket érint, és hogy úgy tűnik, az alapügy körülményei, amelyekre tekintettel a kérdést előterjesztő bíróságnak határozatot kell hoznia, egyáltalán nem tartalmaznak határon átnyúló elemet.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0028"><NO.P>28.</NO.P><TXT>A 2014/24 irányelv 20. cikke értelmében a tagállamok fenntarthatják a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0024" REF.END="QE0024"/>közbeszerzési eljárásokban való részvétel jogát<QUOT.END REF.START="QS0024" CODE="201D" ID="QE0024"/> a védett műhelyek és meghatározott <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0025" REF.END="QE0025"/>fő céllal<QUOT.END REF.START="QS0025" CODE="201D" ID="QE0025"/> rendelkező gazdasági szereplők számára, vagy előírhatják, hogy a szóban forgó szerződéseket <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0026" REF.END="QE0026"/>védett munkahely‑teremtési programok keretében kell teljesíteni<QUOT.END REF.START="QS0026" CODE="201D" ID="QE0026"/>. E lehetőség feltétele, hogy az ilyen műhelyek, gazdasági szereplők vagy programok alkalmazottainak legalább 30%‑a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0027" REF.END="QE0027"/>fogyatékossággal élő vagy hátrányos helyzetű munkavállaló<QUOT.END REF.START="QS0027" CODE="201D" ID="QE0027"/> legyen.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0029"><NO.P>29.</NO.P><TXT>Spanyolország élt ezzel a lehetőséggel, és a különleges foglalkoztató központjaira vonatkozó olyan jogszabályt fogadott el, amely további korlátozásokat írt elő a 20. cikk szerint fenntartott spanyol közbeszerzési eljárásokban részt venni kívánó gazdasági szereplők számára, és amelyet a CONACEE az alapeljárásban vitat. E jogszabály lényegében meghatározza, hogy az érintett szervezeteknek vagy személyeknek nonprofit jellegűeknek kell lenniük, valamint vállalniuk kell, hogy újra befektetik az esetlegesen elért nyereséget, akár magába a különleges foglalkoztató központba, akár más, hasonló különleges foglalkoztató központba.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0030"><NO.P>30.</NO.P><TXT>Spanyolország a hátrányos helyzetű személyek tekintetében egyértelműen magasabb (70%) alkalmazási feltételt is meghatározott a különleges foglalkoztató központok számára, mint a 2014/24 irányelv 20. cikke által megkövetelt minimumkövetelmény (30%). Úgy tűnik, hogy ez a határ az alapügyben nem vitatott; talán azért, mert a CONACEE tagjai ténylegesen megfelelnek ennek a feltételnek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0031"><NO.P>31.</NO.P><TXT>Más tagállamok szintén elfogadtak olyan jogszabályokat, amelyekben szigorúbb korlátozásokat írnak elő a 20. cikk szerint fenntartott közbeszerzési eljárásaikban engedélyezett résztvevők tekintetében, mint amelyek a 2014/24 irányelv szövegéből következnek.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0010"><P>A Bizottság az észrevételeinek 16. pontjában példaként megemlíti, hogy Franciaország, a Cseh Köztársaság és Horvátország is szigorúbb követelményeket érvényesít a fogyatékossággal élő vagy hátrányos helyzetű munkavállalók százalékos arányát illetően, és hogy e tekintetben a Cseh Köztársaság csak a fogyatékossággal élő személyeket veszi figyelembe, a többi hátrányos helyzetű személy kizárásával.</P></NOTE></TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">B.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A tagállamok mérlegelési mozgásteréről</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0032"><NO.P>32.</NO.P><TXT>A 2014/24 irányelv 20. cikke számos teljesítendő feltételt ír elő az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0028" REF.END="QE0028"/>engedélyezett résztvevők<QUOT.END REF.START="QS0028" CODE="201D" ID="QE0028"/> tekintetében, ha egy adott tagállam úgy dönt, hogy a közbeszerzési eljárásai keretében él a 20. cikk szerint fenntartott szerződések alkalmazására vonatkozó lehetőséggel<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0011"><P>Az egyszerűbb hivatkozás kedvéért a 20. cikk szerint fenntartott szerződésekre irányuló közbeszerzési eljárások keretében az ajánlattevők által elnyert szerződésekre a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0029" REF.END="QE0029"/>20. cikk szerint fenntartott szerződésekként<QUOT.END REF.START="QS0029" CODE="201D" ID="QE0029"/> fogok hivatkozni.</P></NOTE>. A 20. cikk (1) bekezdése azt követeli meg, hogy i. a fenntartott közbeszerzési eljárások engedélyezett résztvevői két különböző résztvevői kategória egyikébe tartozzanak: vagy a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0030" REF.END="QE0030"/>védett műhelyek<QUOT.END REF.START="QS0030" CODE="201D" ID="QE0030"/>, vagy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0031" REF.END="QE0031"/>olyan gazdasági szereplők [közé], akiknek fő célja a fogyatékossággal élő vagy hátrányos helyzetű személyek társadalmi és szakmai integrációja<QUOT.END REF.START="QS0031" CODE="201D" ID="QE0031"/>, vagy ii. hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0032" REF.END="QE0032"/>[a] szerződéseket a védett munkahely‑teremtési programok keretében [teljesítsék]<QUOT.END REF.START="QS0032" CODE="201D" ID="QE0032"/>. A jelen ügy csak azon <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0033" REF.END="QE0033"/>gazdasági szereplők<QUOT.END REF.START="QS0033" CODE="201D" ID="QE0033"/> kategóriájára, <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0034" REF.END="QE0034"/>akiknek fő célja a fogyatékossággal élő vagy hátrányos helyzetű személyek társadalmi és szakmai integrációja<QUOT.END REF.START="QS0034" CODE="201D" ID="QE0034"/>, valamint a gazdasági szereplők e csoportjával szembeni, az irányelvben kifejezetten megállapított követelmények mellett további részvételi követelmények lehetséges előírására vonatkozik.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="8"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0033"><NO.P>33.</NO.P><TXT>A 2014/24 irányelv 20. cikkének (1) bekezdése ezenkívül megköveteli, hogy az engedélyezett résztvevők munkavállalóinak legalább 30%‑a fogyatékossággal élő vagy hátrányos helyzetű legyen.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0034"><NO.P>34.</NO.P><TXT>Végül a 2014/24 irányelv 20. cikkének (2) bekezdése arra kötelezi a tagállamokat, hogy amennyiben élnek a 20. cikkben biztosított lehetőséggel, az ajánlati felhívásban kifejezetten hivatkozzanak erre a cikkre. Ezt a követelményt a jelen ügy nem érinti.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0035"><NO.P>35.</NO.P><TXT>A CONACEE lényegében azzal érvel, hogy a 2014/24 irányelv 20. cikkének szövege kimerítő jelleggel írja le azokat a követelményeket, amelyeknek a gazdasági szereplőknek meg kell felelniük annak érdekében, hogy részt vehessenek az e rendelkezés alapján fenntartott közbeszerzési eljárásokban, és hogy az e feltételeknek megfelelő gazdasági szereplők tehát nem zárhatók ki a részvételből olyan további feltételek miatt, mint a nonprofit cél követelménye és a szóban forgó spanyol szabályozás által előírt, újrabefektetésre vonatkozó követelmény.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0036"><NO.P>36.</NO.P><TXT>A Bizottság lényegében azzal érvel, hogy a tagállamok széles mérlegelési mozgástérrel rendelkeznek abban a tekintetben, hogy nemzeti jogukban meghatározzák, mit kell érteni az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0035" REF.END="QE0035"/>olyan gazdasági szereplők [kifejezés alatt], akiknek <HT TYPE="ITALIC">fő célja</HT> a fogyatékossággal élő vagy hátrányos helyzetű személyek társadalmi és szakmai integrációja<QUOT.END REF.START="QS0035" CODE="201D" ID="QE0035"/><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0012"><P>A Bizottság észrevételeinek 14. pontja: <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0036" REF.END="QE0036"/>[…] [L]es États membres sont en droit de préciser dans leur législation ce qu’il convient d’entendre par «<HT TYPE="ITALIC">opérateurs économiques dont l’<HT TYPE="BOLD">objet principal</HT> est l’intégration sociale et professionnelle de personnes handicapées ou défavorisées</HT><QUOT.END REF.START="QS0036" CODE="201D" ID="QE0036"/> (<QUOT.START CODE="201E" ID="QS0037" REF.END="QE0037"/>[A] tagállamok jogosultak jogszabályaikban pontosítani, hogy mit kell <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0038" REF.END="QE0038"/>olyan gazdasági szereplők […], akiknek <HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">fő célja</HT></HT> a fogyatékossággal élő vagy hátrányos helyzetű személyek társadalmi és szakmai integrációja<QUOT.END REF.START="QS0038" CODE="00AB" ID="QE0038"/> kifejezés alatt érteni<QUOT.END REF.START="QS0037" CODE="201D" ID="QE0037"/>).</P></NOTE>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0037"><NO.P>37.</NO.P><TXT>Nem értek egyet a Bizottság elemzésével. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az uniós jog egységes alkalmazásának követelményéből és az egyenlőség elvéből az következik, hogy a jelentésének és hatályának meghatározása érdekében a tagállami jogokra kifejezett utalást nem tartalmazó uniós jogi rendelkezést általában az egész Európai Unióban önállóan és egységesen kell értelmezni. Ezen értelmezésnek nemcsak az érintett szabályozás szövegét, hanem a kontextusát és a szóban forgó szabályozás által követett célt is figyelembe kell vennie.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0013"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20200604">2020. június 4‑i</DATE> <NAME.CASE>Remondis</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑429/19</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2020:436">EU:C:2020:436</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0024">24.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0038"><NO.P>38.</NO.P><TXT>Ennélfogva nem gondolom, hogy a tagállamok széles mérlegelési mozgástérrel rendelkeznek a 2014/24 irányelv 20. cikkében szereplő feltételek értelmének meghatározását illetően. Véleményem szerint e kifejezéseket egységesen kell értelmezni. Így az a mérlegelési mozgástér, amellyel a tagállamok a 2014/24 irányelv 20. cikkének végrehajtása során rendelkezhetnek, nem az arra vonatkozó mérlegelési mozgástérből ered, hogy ezen irányelv előírásait illetően mind saját értelmezést kövessenek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0039"><NO.P>39.</NO.P><TXT>Éppen ellenkezőleg, a 2014/24 irányelv 20. cikkében szereplő követelmények vagy olyan <HT TYPE="ITALIC">minimumkövetelményekként</HT> értelmezhetők, amelyeket a tagállamok kötelesek előírni az engedélyezett résztvevők számára ahhoz, hogy a 20. cikk szerint fenntartott közbeszerzési eljárások tagállam általi alkalmazása jogszerű legyen, vagy – amint azt a CONACEE állítja – azon feltételek <HT TYPE="ITALIC">kimerítő meghatározásaiként</HT>, amelyek meghatározzák, hogy a tagállamoknak mely gazdasági szereplőket kell engedélyezett résztvevőként elfogadniuk, amennyiben úgy döntenek, hogy a 20. cikk szerint fenntartott közbeszerzési eljárásokat alkalmazzák.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0040"><NO.P>40.</NO.P><TXT>Amint az alábbiakban kifejtem, véleményem szerint a 2014/24 irányelv 20. cikke szerinti követelmények a leginkább olyan minimumkövetelményekként értelmezhetők, amelyek a tagállamok számára lehetővé teszik, hogy további korlátozásokat írjanak elő a 20. cikk szerint fenntartott közbeszerzési eljárásaikban engedélyezett résztvevők körének ‑ a 2014/24 irányelv<?PAGE NO="9"?> más rendelkezéseiben és az uniós közbeszerzési jog egyéb alkalmazandó rendelkezéseiben előírt korlátozásokra is figyelemmel ‑ való leszűkítésével. Nem a 2014/24 irányelv 20. cikke korlátozhatja tehát a tagállamok azon lehetőségét, hogy további követelményeket írjanak elő az engedélyezett résztvevőkkel szemben, hanem ezen irányelv 18. cikke, valamint az egyenlő bánásmód és az arányosság elve, valamint a verseny mesterséges korlátozásának tilalma.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0041"><NO.P>41.</NO.P><TXT>Egyrészt a 2014/24 irányelv 20. cikkének szövegében semmi nem írja elő, hogy minden olyan gazdasági szereplő részvételét el kell fogadni a tagállam által a 20. cikk szerint fenntartott szerződések vonatkozásában lebonyolított bármely közbeszerzési eljárásban, amely megfelel e cikk követelményeinek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0042"><NO.P>42.</NO.P><TXT>Éppen ellenkezőleg, a 2014/24 irányelv 20. cikke egy lehetőséget biztosít a tagállamok számára – amellyel döntésük szerint élhetnek, vagy sem –, és meghatározza azokat a feltételeket, amelyeket a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk, ha élnek az e cikk szerinti lehetőséggel. E feltételek tágan és nem konkrétan jelölik meg azon vállalkozások vagy gazdasági szereplők típusait, amelyek számára a tagállamok fenntarthatják a közbeszerzési eljárásokat, és minimális százalékos arányt határoznak meg az e vállalkozások vagy gazdasági szereplők alkalmazásában álló, fogyatékossággal élő vagy hátrányos helyzetű munkavállalók tekintetében.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0043"><NO.P>43.</NO.P><TXT>Másrészt, amint a 2014/24 irányelv (36) preambulumbekezdése és a 2004/18 irányelv (28) preambulumbekezdése kifejti, a 2014/24 irányelv 20. cikke és az azt megelőző rendelkezés, azaz a 2004/18 irányelv 19. cikke e két irányelvbe való beillesztésének indokát <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0039" REF.END="QE0039"/>az esélyegyenlőség biztosításának<QUOT.END REF.START="QS0039" CODE="201D" ID="QE0039"/> az összefüggésében kell értelmezni, amely célkitűzésnek <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0040" REF.END="QE0040"/>központi eleme<QUOT.END REF.START="QS0040" CODE="201D" ID="QE0040"/> a foglalkoztatás és a munkavégzés. A 2014/24 irányelv 20. cikke (és az azt megelőző rendelkezés, a 2004/18 irányelv 19. cikke) ily módon lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a szociál‑ és foglalkoztatáspolitika céljaikat közbeszerzési eszközök útján valósítsák meg.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0044"><NO.P>44.</NO.P><TXT>Ezzel összefüggésben emlékeztetni kell arra, hogy a tagállamok széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek nemcsak a szociál‑ és foglalkoztatáspolitika területét érintő célok,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0014"><P>Ez megfelel az uniós jogalkotó azon döntésének, hogy a 20. cikk szerint fenntartott közbeszerzési eljárások alkalmazását opcionálissá teszi a tagállamok számára.</P></NOTE> hanem e kitűzött célok elérésére alkalmas intézkedések megválasztása terén is.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0015"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180919">2018. szeptember 19‑i</DATE> <NAME.CASE>Bedi</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑312/17</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:734">EU:C:2018:734</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0059">59.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</P></NOTE> Figyelemmel a 2014/24 irányelv 20. cikkének indokára, úgy vélem, hogy az engedélyezett résztvevők meghatározása mindenekelőtt a szociál‑ és foglalkoztatáspolitika körébe tartozik, amelyek területén a tagállamok széles mérlegelési mozgástérrel rendelkeznek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0045"><NO.P>45.</NO.P><TXT>Azt is kiemelem, hogy bár a 20. cikket – mint a közbeszerzési eljárások 2014/24 irányelv szerinti általános szabályozása alóli kivételt – szigorúan kell értelmezni, ez az értelmezési elv álláspontom szerint logikusan alkalmazandó a rendes közbeszerzési eljárások hatálya alóli kizárások <HT TYPE="ITALIC">terjedelmére</HT> az érintett piacot illetően (amely a jelen ügyben nem vitatott és semmiféleképpen sem képezi a 2014/24 irányelvben olyan kifejezett korlátozások tárgyát, amelyekre a kizárások szigorú vagy szűk értelmezését alkalmazni lehetne), valamint a kizárások <HT TYPE="ITALIC">mélységére</HT> azon szabályok alkalmazási körét illetően, amelyek alól a kizárt közbeszerzési eljárások mentesülnek. Ez az elv nem alkalmazható oly módon, hogy bármely 20. cikk szerint fenntartott közbeszerzési eljárás esetében előírják az engedélyezett résztvevők lehető legszélesebb körét. Miután a közbeszerzési szerződések piacának egy részét elválasztották a rendes piactól, és azt elkülönítették az olyan gazdasági szereplők számára, amelyek az általuk biztosított jelentős társadalmi előnyök miatt vélelmezetten nem versenyképesek, álláspontom szerint nem jelent semmilyen tényleges előnyt a piacgazdaság, a verseny vagy az egyenlő bánásmód elve<?PAGE NO="10"?> szempontjából az, ha ragaszkodunk ahhoz, hogy a (vélelmezetten nem versenyképes) engedélyezett résztvevők körét a lehető legszélesebb körben határozzák meg. A piacgazdaság szempontjából véleményem szerint a kizárás terjedelmét kell figyelembe venni, míg a kedvezményezettek körének körülhatárolását a tagállamok széles mérlegelési mozgásterébe tartozó szociál‑ és foglalkoztatáspolitikai kérdésnek – és eszköznek – kell tekinteni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0046"><NO.P>46.</NO.P><TXT>Ennélfogva a 2014/24 irányelv 20. cikkének szó szerinti és teleologikus értelmezése alapján véleményem szerint megállapítható, hogy a tagállamok e cikk értelmében <HT TYPE="ITALIC">nem</HT> kötelesek elfogadni bármely olyan gazdasági szereplő részvételét, amely megfelel az e cikkben a 20. cikk szerint fenntartott közbeszerzési eljárások tekintetében meghatározott feltételeknek. Mindazonáltal minden további korlátozásnak meg kell felelnie a 2014/24 irányelv 18. cikkében foglalt követelményeknek, valamint az uniós közbeszerzési jog egyéb alkalmazandó rendelkezéseinek és elveinek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0047"><NO.P>47.</NO.P><TXT>E következtetést megerősíti a 2014/24 irányelv 20. cikkének és az azt megelőző rendelkezésnek, a 2004/18 irányelv 19. cikkének – amely bevezette a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0041" REF.END="QE0041"/>fenntartott szerződések<QUOT.END REF.START="QS0041" CODE="201D" ID="QE0041"/> fogalmát a közbeszerzésekről szóló irányelvbe – keletkezéstörténete is.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0016"><P>A 2014/24 irányelvet a koncessziós szerződésekről szóló, <DATE ISO="20140226">2014. február 26‑i</DATE> 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="094" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="2014">HL 2014. L 94., 1. o.</REF.DOC.OJ>; helyesbítések: <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="114" PAGE.FIRST="24" DATE.PUB="2015">HL 2015. L 114., 24. o.</REF.DOC.OJ>; <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="082" PAGE.FIRST="17" DATE.PUB="2018">HL 2018. L 82., 17. o.</REF.DOC.OJ>) és a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről [helyesen: a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatások területén a közbeszerzési eljárások összehangolásáról és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről] szóló, <DATE ISO="20140226">2014. február 26‑i</DATE> 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="094" PAGE.FIRST="243" DATE.PUB="2014">HL 2014. L 94., 243. o.</REF.DOC.OJ>; helyesbítés: <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="327" PAGE.FIRST="9" DATE.PUB="2014">HL 2014. L 327., 9. o.</REF.DOC.OJ>) együtt fogadták el, amelyek 24., illetve 38. cikke szinte szó szerint megegyezik a 2014/24 irányelv 20. cikkével. A 2004/18 irányelvet a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról [helyesen: a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatások területén a közbeszerzési eljárások összehangolásáról] szóló, <DATE ISO="20040331">2004. március 31‑i</DATE> 2004/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="134" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="2004">HL 2004. L 134., 1. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 7. kötet, 19. o.) együtt fogadták el, amelynek a 28. cikke szinte szó szerint megegyezik a 2004/18 irányelv 19. cikkével.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0048"><NO.P>48.</NO.P><TXT>A 2014/24 irányelv 20. cikke és az azt megelőző rendelkezés lehetővé teszi, illetve tette a tagállamok számára, hogy fenntartsák a jogot a közbeszerzési eljárásokban vagy azok egyes tételeiben való részvétel tekintetében, mivel az érintett műhelyek vagy szociális vállalkozások rendes versenyfeltételek mellett esetlegesen nem képesek szerződések megszerzésére, aminek mögöttes előfeltevése az, hogy a 20. cikk szerint fenntartott közbeszerzési eljárások célzott végső kedvezményezettjei, vagyis a fogyatékossággal élő vagy hátrányos helyzetű személyek – akiknek társadalmi és szakmai integrációját a szóban forgó tagállam által engedélyezett résztvevőként elfogadott gazdasági szereplőknek elsődlegesen meg kell célozniuk – foglalkoztatása gazdaságilag olyan mértékben hátrányos vagy lehet hátrányos a szóban forgó gazdasági szereplők számára, hogy nem várható tőlük, hogy rendes piaci feltételek között képesek legyenek versenyezni. Ennélfogva a tagállamok bizonyos garanciák és korlátozások mellett létrehozhatnak egy olyan védett területet a közbeszerzési szerződések tekintetében, amelyen e gazdasági szereplők csak a hasonló körülmények között működő más gazdasági szereplőkkel versenyeznek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0049"><NO.P>49.</NO.P><TXT>A 2014/24 irányelv 20. cikkének elszigetelt vizsgálata alapján úgy tűnik, hogy az e szereplők közötti valós, vagy akár csak hozzávetőleges egyenlő versenyfeltételek csak úgy érhetők el, ha az ezen irányelv e rendelkezésében előírt vázlatos körvonalakat további részletekkel egészítik ki. Annak elfogadásával, hogy e gazdasági szereplők a jelentős társadalmi hozzájárulásaik miatt szokásos piaci feltételek mellett esetleg nem tudnak versenyezni, azt is el kell ismerni, hogy a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0042" REF.END="QE0042"/>fogyatékossággal élő vagy hátrányos helyzetű<QUOT.END REF.START="QS0042" CODE="201D" ID="QE0042"/> kifejezések a személyek igen különböző csoportjait fedik le, és hogy e csoportok részhalmazain belül az egyének jelentős mértékben eltérnek a képességeik és potenciális termelékenységük függvényében. Így az a gazdasági szereplő, amely például egy hosszú ideig munkanélküli személy beilleszkedését próbálja elősegíteni, nagyon eltérő kihívásokkal szembesül egy olyan gazdasági szereplőhöz képest, amely például egy vakság<?PAGE NO="11"?> miatt tartósan fogyatékkal élő személy beilleszkedését kívánja elősegíteni. Figyelemmel erre és a 2014/24 irányelv (36) preambulumbekezdésében említett, <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0043" REF.END="QE0043"/>az esélyegyenlőség biztosításá[ra]<QUOT.END REF.START="QS0043" CODE="201D" ID="QE0043"/> irányuló célkitűzésre, úgy vélem, hogy a 2014/24 irányelv 20. cikkének célját leginkább az szolgálja, ha lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy részletesebb követelményeket írjanak elő a 20. cikk szerint fenntartott közbeszerzési eljárásaikban való részvételt illetően.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0050"><NO.P>50.</NO.P><TXT>Ez még egyértelműbbé válik, ha a 2014/24 irányelv 20. cikkét az azt megelőző rendelkezéssel, a 2004/18 irányelv 19. cikkével összefüggésben értelmezzük. A 2004/18 irányelv 19. cikke lényegesen szigorúbb követelményeket írt elő a fenntartott közbeszerzési eljárásokban engedélyezett résztvevők alkalmazottai tekintetében, megkövetelve, hogy a munkavállalók többsége olyan <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0044" REF.END="QE0044"/>fogyatékos személy [legyen], akik – fogyatékosságuk jellege vagy súlyossága miatt – szokásos körülmények között nem folytathatnak keresőtevékenységet<QUOT.END REF.START="QS0044" CODE="201D" ID="QE0044"/>, ezáltal a korlátot jelentősen magasabbra téve mind a hátrányos helyzetű munkavállalók minimális aránya, mind pedig a hátrányuk súlyossága és jellege tekintetében.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0051"><NO.P>51.</NO.P><TXT>Amikor ugyanis a 20. cikk szerint fenntartott szerződések személyi hatályát kiterjesztette a 2014/24 irányelvben, az uniós jogalkotó szándéka nyilvánvalóan nem az volt, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0045" REF.END="QE0045"/>negatív versenyt<QUOT.END REF.START="QS0045" CODE="201D" ID="QE0045"/> alakítson ki, amelynek során – az új, enyhített szabályok alapján – kevésbé érintett személyeket alacsonyabb arányban foglalkoztató szociális vállalkozások legyőzik az olyan szociális vállalkozásokat, amelyek megfelelnek a 20. cikk szerint fenntartott közbeszerzési eljárások tekintetében a korábbi jogszabály által előírt szigorúbb követelményeknek. Mindazonáltal, figyelemmel a 2014/24 irányelv (36) preambulumbekezdésében és a 2004/18 irányelv (28) preambulumbekezdésében szereplő előfeltevésre, amely a szerződések fenntartásának indokát ismerteti, vagyis azt, hogy a szóban forgó gazdasági szereplők rendes piaci feltételek mellett esetlegesen nem tudnak versenyezni, az abban az esetben várt eredmény, ha minden olyan gazdasági szereplő számára, amely csak 30% kevésbé érintett személyt foglalkoztat, lehetővé tennék, hogy egyenlő feltételekkel versenyezhessen a korábbi sokkal szigorúbb követelményeknek megfelelő gazdasági szereplőkkel, pontosan a következő lenne: a szigorúbb követelményeknek megfelelő gazdasági szereplők kénytelenek lennének elbocsátani a legkevésbé termelékeny – és feltehetően a leginkább rászoruló – munkavállalóikat a 30%‑os határig, vagy azzal a kilátással szembesülnének, hogy elveszítik a nekik szánt fenntartott közbeszerzési eljárásokat a csak sokkal enyhébb szociális felelősséget vállaló gazdasági szereplőkkel szemben.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0052"><NO.P>52.</NO.P><TXT>Hangsúlyozni kell, hogy ez az elemzés nem teszi lehetővé a tagállamok számára, hogy önkényesen kizárjanak gazdasági szereplőket a 20. cikk szerinti közbeszerzési eljárásaikból, és nem prejudikálja a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0046" REF.END="QE0046"/>vállalkozás jellegű<QUOT.END REF.START="QS0046" CODE="201D" ID="QE0046"/> különleges foglalkoztató központok összessége 20. cikk szerinti spanyol közbeszerzési eljárásokból való kizárásának jogszerűségét. Ezt a kérdést ehelyett elsősorban a 2014/24 irányelv 18. cikkében foglalt előírások és elvek alapján kell eldönteni.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">C.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A tagállamok mérlegelési jogkörének korlátai</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">1.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A 2014/24 irányelv 18. cikkének alkalmazhatósága</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0053"><NO.P>53.</NO.P><TXT>A tagállamok nem írhatnak elő szabadon követelményeket a 20. cikk szerint fenntartott szerződésekre irányuló közbeszerzési eljárásaikban részt vevő engedélyezett résztvevők számára. Éppen ellenkezőleg, a 20. cikk szerint fenntartott közbeszerzési eljárások továbbra is a 2014/24 irányelv rendelkezéseinek – beleértve a 18. cikket is – hatálya alá tartoznak, és minden további előírt követelménynek meg kell felelnie az irányelv 18. cikkének és az abban foglalt elveknek.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="12"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0054"><NO.P>54.</NO.P><TXT>Ezt a következtetést megerősíti a 2014/24 irányelv 20. cikkének szövege, amely semmilyen utalást nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a fenntartott szerződéseket mentesíteni kellene az irányelv egyéb rendelkezései alól, és e cikknek az I. cím <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0047" REF.END="QE0047"/>Általános szabályok<QUOT.END REF.START="QS0047" CODE="201D" ID="QE0047"/> című II. fejezetébe, nem pedig az I. cím I. fejezetének <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0048" REF.END="QE0048"/>Kizárások<QUOT.END REF.START="QS0048" CODE="201D" ID="QE0048"/> című 3. szakaszába való elhelyezése, amely az irányelv alkalmazása alóli mentességet előíró rendelkezés természetes helyét képezi.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0055"><NO.P>55.</NO.P><TXT>Ezenkívül a 2014/24 irányelv 20. cikkét megelőző rendelkezés, azaz a 2004/18 irányelv 19. cikkének keletkezéstörténetéből kitűnik, hogy a fenntartott közbeszerzési eljárásokat nem kívánták mentesíteni az ezen irányelv egyéb rendelkezéseinek alkalmazása alól.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0056"><NO.P>56.</NO.P><TXT>A 2004/18 irányelv 19. cikke, amely a 2004/17 irányelv 28. cikkével együtt bevezette az uniós közbeszerzési jogba a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0049" REF.END="QE0049"/>fenntartott szerződések<QUOT.END REF.START="QS0049" CODE="201D" ID="QE0049"/> fogalmát, nem szerepelt a Bizottság eredeti irányelvre irányuló javaslatában. Ez az Európai Parlament Ipari, Kutatási, Külkereskedelmi és Energiaügyi Bizottságának az irányelvre irányuló javaslatról szóló, <DATE ISO="20010629">2001. június 29‑i</DATE> véleményének 9. sz. módosításából ered, amely eredeti szövegében teljesen kizárta a 2004/18 irányelv hatálya alól a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0050" REF.END="QE0050"/>védett munkahelyi rendszerek<QUOT.END REF.START="QS0050" CODE="201D" ID="QE0050"/> részére odaítélt, <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0051" REF.END="QE0051"/>árubeszerzésre, szolgáltatásnyújtásra vagy építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződéseket<QUOT.END REF.START="QS0051" CODE="201D" ID="QE0051"/>.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0017"><P>A Jogi és Belső Piaci Bizottság véleménye az árubeszerzésre, szolgáltatásnyújtásra és építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM (2000) 275 – C5‑0367/2000 – 2000/0115(COD)), elérhető: https://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=‑//EP//TEXT+REPORT+A5‑2001‑0378 + 0+DOC+XML+V0//EN (utolsó hozzáférés: <DATE ISO="20210323">2021. március 23.</DATE>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0057"><NO.P>57.</NO.P><TXT>E módosítási javaslatot több alkalommal módosították, és különböző indokolásokat terjesztettek elő e rendelkezés különböző javasolt változatai tekintetében, mielőtt az végleges formát öltött volna, többek között a 2004/18 irányelv 19. cikkeként. A Bizottságnak a rendelkezésnek a <DATE ISO="20020506">2002. május 6‑án</DATE> benyújtott <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0052" REF.END="QE0052"/>módosított javaslatban<QUOT.END REF.START="QS0052" CODE="201D" ID="QE0052"/><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0018"><P>Az árubeszerzésre, szolgáltatásnyújtásra és építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló módosított európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat, COM(2002) 236 végleges – 2000/0115 (COD), 36. sz. módosítás.</P></NOTE> javasolt változatához fűzött megjegyzése pontosítja, hogy a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0053" REF.END="QE0053"/>fenntartás nem vonja maga után az irányelv közbeszerzési szerződésekre vonatkozó összes többi rendelkezésének alkalmazása alóli mentességet<QUOT.END REF.START="QS0053" CODE="201D" ID="QE0053"/>. Ez tükröződik a 2004/18 irányelv elfogadott szövegében is, amely nem mentesíti a szóban forgó szerződéseket a 2004/18 irányelv alkalmazása alól (ahogy azt az eredeti módosító javaslat tette), hanem annak előírására szorítkozik, hogy az e szerződésekkel kapcsolatos közbeszerzési eljárásokban való részvétel e műhelyek számára tartható fenn. A 2004/18 irányelv 19. cikkének végleges változatához vezető jogalkotási eljárás különböző szakaszai ezenkívül a jogalkotó azon nyilvánvaló szándékát tükrözik, hogy a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0054" REF.END="QE0054"/>fenntartott szerződések<QUOT.END REF.START="QS0054" CODE="201D" ID="QE0054"/> tekintetében uniós szinten továbbra is fennálljon a verseny a 2004/18 irányelv fennmaradó rendelkezéseinek és a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0055" REF.END="QE0055"/>Szerződés vonatkozó szabályainak<QUOT.END REF.START="QS0055" CODE="201D" ID="QE0055"/> megfelelően.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0019"><P>Lásd például az eredeti 9. sz. módosítást és A. P. Vallelersundi 29. sz. megegyezéses módosításának későbbi indokolását, amelyre a lenti 20. lábjegyzetben hivatkozom. A 2004/18 irányelv 19. cikke előkészítő munkálatainak jogalkotási történetével kapcsolatos összeállítás megtalálható itt: Jan. M., <HT TYPE="ITALIC">European Public Procurement – Legislative History of the <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0056" REF.END="QE0056"/>Classic<QUOT.END REF.START="QS0056" CODE="201D" ID="QE0056"/> Directive 2004/18/EC</HT>, 603. és azt követő oldalak.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0058"><NO.P>58.</NO.P><TXT>Az ezen új rendelkezésnek a jogalkotási eljárás különböző szakaszaiban való bevezetésére vonatkozó különböző indokolások, valamint a végleges irányelv (28) preambulumbekezdése pontosítja, hogy a 2004/18 irányelv 18. cikkének indoka az volt, hogy előfordulhat, hogy a szóban forgó műhelyek és munkahely‑teremtési programok <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0057" REF.END="QE0057"/>a szokásos versenyfeltételek mellett nem tudnak szerződéshez jutni<QUOT.END REF.START="QS0057" CODE="201D" ID="QE0057"/>. E műhelyek és munkahely‑teremtési programok az említett preambulumbekezdés szerint <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0058" REF.END="QE0058"/>hatékonyan járulnak hozzá a fogyatékossággal élők<?PAGE NO="13"?> munkaerőpiacra történő beilleszkedéséhez vagy újrabeilleszkedéséhez<QUOT.END REF.START="QS0058" CODE="201D" ID="QE0058"/>. E preambulumbekezdés ebben az összefüggésben azt is kimondja, hogy a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0059" REF.END="QE0059"/>foglalkoztatás és a munkavégzés az egyenlő esélyek biztosításának kulcsfontosságú eleme<QUOT.END REF.START="QS0059" CODE="201D" ID="QE0059"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0059"><NO.P>59.</NO.P><TXT>Így a 2004/18 irányelv 19. cikkének és ezen irányelv (28) preambulumbekezdésének keletkezéstörténetéből kitűnik, hogy e rendelkezés célja az volt, hogy lehetővé tegye a tagállamok számára, hogy fenntartott szerződésekre irányuló közbeszerzési eljárásokat folytassanak annak érdekében, hogy bizonyos engedélyezett résztvevők számára olyan szerződéseket biztosítsanak, amelyeket rendes piaci feltételek mellett nem szerezhettek volna meg, és hogy ezen kedvezményes bánásmód igazolása a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0060" REF.END="QE0060"/>hatékony hozzájárulás<QUOT.END REF.START="QS0060" CODE="201D" ID="QE0060"/> volt e szabályozás végső kedvezményezettjei, vagyis a 2004/18 irányelv 19. cikkére tekintettel az olyan <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0061" REF.END="QE0061"/>fogyatékos személy[ek] beilleszkedéséhez vagy újra‑beilleszkedéséhez], akik – fogyatékosságuk jellege vagy súlyossága miatt – szokásos körülmények között nem folytathatnak keresőtevékenységet<QUOT.END REF.START="QS0061" CODE="201D" ID="QE0061"/>. Ez a cél azon magasabb szintű célkitűzés részét képezte, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0062" REF.END="QE0062"/>egyenlő esélyeket [biztosítsanak mindenki számára]<QUOT.END REF.START="QS0062" CODE="201D" ID="QE0062"/>. A fenntartott szerződéseket a 2004/18 irányelv összes többi rendelkezésének tiszteletben tartásával kellett alkalmazni, a fenntartott szerződéseket érintő, határokon átnyúló versenyt pedig kifejezetten előirányozták.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0020"><P>Lásd A. P. Vallelersundi 29. sz. megegyezéses módosításának indokolását, ahol a javasolt szövegmódosítások a védett munkahelyeknek és rendszereknek odaítélt szerződések mentesítésétől elmozdult a szerződések ezek számára való fenntartása felé: <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0063" REF.END="QE0063"/>Biztosítani kell azt is, hogy az ilyen típusú szerződéseket […] [az Unión] belül bárhol található ilyen műhelyeknek ítéljék oda, és más módon ne részesítsék előnyben a regionális vagy helyi ajánlattevőket<QUOT.END REF.START="QS0063" CODE="201D" ID="QE0063"/>. Ezt az álláspontot hallgatólagosan megerősíti a Bizottságnak az árubeszerzésre, szolgáltatásnyújtásra és építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó módosított javaslat (COM(2002) 236 végleges – 2000/0115(COD), <REF.DOC.OJ COLL="C" NO.OJ="203E" PAGE.FIRST="210" DATE.PUB="2002">HL 2002 C 203E, 210. o</REF.DOC.OJ>) 36. sz. módosítására vonatkozó megjegyzése: <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0064" REF.END="QE0064"/>[A] módosítás elfogadható, ha módosításra kerül annak további egyértelművé tétele érdekében, hogy a fenntartás nem vonja maga után az irányelv közbeszerzési szerződésekre vonatkozó összes többi rendelkezésének alkalmazása alóli mentességet<QUOT.END REF.START="QS0064" CODE="201D" ID="QE0064"/>.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0060"><NO.P>60.</NO.P><TXT>A 2014/24 irányelv több ponton módosította a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0065" REF.END="QE0065"/>fenntartott szerződések<QUOT.END REF.START="QS0065" CODE="201D" ID="QE0065"/> rendszerét.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0021"><P>A 20. cikkbe beépített módosításokon kívül a szintén a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0066" REF.END="QE0066"/>Különös közbeszerzési eljárások<QUOT.END REF.START="QS0066" CODE="201D" ID="QE0066"/> című III. címben található, <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0067" REF.END="QE0067"/>Szociális és egyéb meghatározott szolgáltatások<QUOT.END REF.START="QS0067" CODE="201D" ID="QE0067"/> című I. fejezet (74–77. cikk) bevezette az egyes egészségügyi, szociális és kulturális szolgáltatások céljára fenntartott szerződések külön típusát. E szabályozást különbözik a jelen ügyben szereplő rendelkezésektől, de nem kizárt, hogy a spanyol jogalkotó a 77. cikk (2) bekezdésének b) pontját tekinthette mintának a spanyol szabályozás <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0068" REF.END="QE0068"/>nyereségének újrabefektetésére<QUOT.END REF.START="QS0068" CODE="201D" ID="QE0068"/> vonatkozó követelménye kapcsán.</P></NOTE> A 2014/24 irányelv 20. cikke tehát átveszi és kiterjeszti a tagállamok számára eredetileg a 2004/18 irányelv 19. cikkében elismert azon lehetőséget, hogy a közbeszerzési eljárásokban való részvétel jogát bizonyos gazdasági szereplők számára tartsák fenn. A 2004/18 irányelv 19. cikkéhez képest a 2014/24 irányelv 20. cikke jelentős mértékben kiterjeszti azon gazdasági szereplők körét, akik a fenntartott szerződésekre irányuló közbeszerzési eljárásokban engedélyezett résztvevőkként elfogadhatók. Mindazonáltal e módosításokban semmi nem utal az uniós jogalkotó azon szándékára, hogy mentesítse a 20. cikk szerinti fenntartott közbeszerzési eljárásokat a 2014/24 irányelv többi részének alkalmazása alól, vagy azon szándékára, hogy csökkentse az egyes engedélyezett résztvevők által vállalt szociális felelősség mértékét. Épp ellenkezőleg, e rendelkezés személyi hatályát egyszerűen kiterjesztik azáltal, hogy több gazdasági szereplő számára teszik lehetővé, hogy engedélyezett résztvevőnek minősüljenek, feltehetően abból a célból, hogy e szociál‑ és foglalkoztatáspolitikai eszköz használatát kiterjesszék annak érdekében, hogy az szélesebb körű, tágabban meghatározott és nagyobb számú végső kedvezményezettet (fogyatékossággal élő vagy hátrányos helyzetű személy) érintsen.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0061"><NO.P>61.</NO.P><TXT>Maga a 2014/24 irányelv keletkezéstörténete csak kevés támpontot ad a 20. cikk értelmezésére vonatkozóan. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0069" REF.END="QE0069"/>közbeszerzésről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatra<QUOT.END REF.START="QS0069" CODE="201D" ID="QE0069"/> vonatkozó véleményében (COM(2011) 896 végleges) javasolt néhány nem elfogadott módosítást, köztük azt a követelményt, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0070" REF.END="QE0070"/>azon védett műhelyeket és gazdasági szereplőket, amelyek fő célja a fogyatékkal élő és hátrányos<?PAGE NO="14"?> helyzetű munkavállalók társadalmi és szakmai integrációja, <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0071" REF.END="QE0071"/>támogatni kell, és azokat többségében nonprofit szervezeteknek kell képezniük<QUOT.END REF.START="QS0071" CODE="00AB" ID="QE0071"/><QUOT.END REF.START="QS0070" CODE="201D" ID="QE0070"/>, ami álláspontja szerint még inkább indokolná a hatóságok részéről való támogatáshoz való ilyen preferenciális hozzáférést.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0022"><P>Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0072" REF.END="QE0072"/>A vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről [helyesen: a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők közbeszerzéseiről] szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról<QUOT.END REF.START="QS0072" CODE="201D" ID="QE0072"/> (COM(2011) 895 végleges – 2011/0439 (COD), <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0073" REF.END="QE0073"/>A közbeszerzési szerződésekről szóló irányuló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról<QUOT.END REF.START="QS0073" CODE="201D" ID="QE0073"/> COM(2011) 896 végleges – 2011/0438 (COD), valamint <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0074" REF.END="QE0074"/>A koncessziós szerződések odaítéléséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról<QUOT.END REF.START="QS0074" CODE="201D" ID="QE0074"/> (COM(2011) 837 végleges – 2011/0437 (COD) (<REF.DOC.OJ COLL="C" NO.OJ="191" PAGE.FIRST="84" DATE.PUB="2012">HL 2012. C 191., 84. o.</REF.DOC.OJ>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">2.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A 2014/24 irányelv 18. cikkével kapcsolatos általános észrevételek</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0062"><NO.P>62.</NO.P><TXT>A 2014/24 irányelv <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0075" REF.END="QE0075"/>A közbeszerzés alapelvei<QUOT.END REF.START="QS0075" CODE="201D" ID="QE0075"/> című 18. cikke (1) bekezdésének első albekezdése előírja, hogy az ajánlatkérő szerveknek a gazdasági szereplőket egyenlő és hátrányos megkülönböztetés nélküli bánásmódban kell részesíteniük, és hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0076" REF.END="QE0076"/>arányos módon<QUOT.END REF.START="QS0076" CODE="201D" ID="QE0076"/> kell eljárniuk. Lényegében az egyenlő bánásmód és az arányosság elvének megismétléséről van szó, amelyek még a fent említett rendelkezés hiányában is alkalmazandók lennének.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0023"><P>E rendelkezés az azt megelőző rendelkezés, a 2004/18 irányelv 2. cikke kiterjesztésének minősül, amely csak a gazdasági szereplőkkel szembeni egyenlő és hátrányos megkülönböztetés nélküli bánásmódot, valamint az átláthatóságot követelte meg, de nem említette az arányosságot.</P></NOTE> A 18. cikk (1) bekezdésének második albekezdése úgy rendelkezik, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0077" REF.END="QE0077"/>[a] közbeszerzési eljárást nem lehet azzal a szándékkal kialakítani, hogy […] mesterségesen korlátozza a versenyt. Akkor tekintendő úgy, hogy fennáll a verseny mesterséges korlátozásának esete, ha azzal a szándékkal határozták meg a közbeszerzési eljárás feltételeit, hogy ezzel egyes gazdasági szereplők méltánytalan előnyhöz jussanak, vagy ilyen hátrányt szenvedjenek<QUOT.END REF.START="QS0077" CODE="201D" ID="QE0077"/>. Noha úgy tűnik, hogy az alapügy tényállása kizárólag a spanyol szereplőket érinti, emlékeztetni kell arra, hogy a 2014/24 irányelv kiterjeszti az ajánlattevőkkel szembeni egyenlő bánásmód, az arányosság és a torzulásmentes verseny elvét a belső helyzetekre.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0024"><P>Lásd ebben az értelemben: Szpunar főtanácsnok <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Grupo Hospitalario Quirón</NAME.CASE> ügyre vonatkozó indítványa (<NO.CASE>C‑552/13</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:394">EU:C:2015:394</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 40. és azt követő pontok) a 2004/18 irányelv 23. cikkének (2) bekezdését illetően, amely a műszaki leírással összefüggésben az ajánlattevők egyenlő hozzáféréséről és a verseny indokolatlan akadályainak hiányáról szól.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0063"><NO.P>63.</NO.P><TXT>Az alapügyben Spanyolország olyan szabályozást fogadott el, amely láthatóan egy adott ágazat nagy részét, azaz a vállalkozás jellegű különleges foglalkoztató központok összességét kizárja a 20. cikk szerinti spanyol közbeszerzési eljárásokból. E jogszabály továbbá e szerződéseket kizárólag a különleges foglalkoztató központok egy másik részhalmaza, az úgynevezett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0078" REF.END="QE0078"/>szociális kezdeményezésű különleges foglalkoztató központok<QUOT.END REF.START="QS0078" CODE="201D" ID="QE0078"/> számára tartja fenn, és a közbeszerzési szerződések láthatóan jelentős halmazát különíti el a 20. cikk szerinti közbeszerzési eljárások céljára.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0064"><NO.P>64.</NO.P><TXT>Ez elég egyértelmű problémákat vet fel az egyenlő bánásmód és az arányosság elvének, valamint a mesterségesen korlátozott verseny tilalmának való megfelelés tekintetében.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">3.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A 2014/24 irányelv 18. cikke és az egyenlő bánásmód elve</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0065"><NO.P>65.</NO.P><TXT>Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az egyenlő bánásmód elve az uniós jog alapelvei közé tartozik,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0025"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="19771019">1977. október 19‑i</DATE> <NAME.CASE>Ruckdeschel és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>117/76 és 16/77</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1977:160">EU:C:1977:160</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0007">7.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20081216">2008. december 16‑i</DATE> <NAME.CASE>Arcelor Atlantique et Lorraine és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑127/07</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2008:728">EU:C:2008:728</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0023">23.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20201217">2020. december 17‑i</DATE> <NAME.CASE>Centraal Israëlitisch Consistorie van België és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑336/19</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2020:1031">EU:C:2020:1031</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0085">85.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> és azt a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk, amennyiben eljárásuk az uniós jog hatálya alá tartozik. Ez az elv, amely azon alapvető jogok részét képezi, amelyek tiszteletben<?PAGE NO="15"?> tartását a Bíróság biztosítja,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0026"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20021212">2002. december 12‑i</DATE> <NAME.CASE>Rodríguez Caballero</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑442/00</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2002:752">EU:C:2002:752</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0032">32.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20080117">2008. január 17‑i</DATE> <NAME.CASE>Velasco Navarro</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑246/06</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2008:19">EU:C:2008:19</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0032">32.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> azt követeli meg, hogy hasonló vagy összehasonlítható helyzeteket ne kezeljenek eltérő módon, kivéve ha a megkülönböztetés objektíve indokolt.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0027"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="19861125">1986. november 25‑i</DATE> <NAME.CASE>Klensch és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>201/85 és 202/85</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1986:439">EU:C:1986:439</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0009">9.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20021212">2002. december 12‑i</DATE> <NAME.CASE>Rodríguez Caballero</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑442/00</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2002:752">EU:C:2002:752</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0032">32.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20201217">2020. december 17‑i</DATE> <NAME.CASE>Centraal Israëlitisch Consistorie van België és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑336/19</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2020:1031">EU:C:2020:1031</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0085">85.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Mint az uniós jog általános elve, az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartása köti a tagállamokat, ha uniós szabályozásokat hajtanak végre. Ezért a tagállamok kötelesek lehetőleg olyan feltételekkel alkalmazni e szabályozásokat, amelyek nem sértik az uniós jogrendben elismert alapvető jogok védelméből eredő követelményeket.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0028"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20021212">2002. december 12‑i</DATE> <NAME.CASE>Rodríguez Caballero</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑442/00</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2002:752">EU:C:2002:752</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0030">30.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>). Lásd továbbá: Bot főtanácsnok <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Wall</NAME.CASE> ügyre vonatkozó indítványa (<NO.CASE>C‑91/08</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:659">EU:C:2009:659</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0035">35.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0036">36.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0066"><NO.P>66.</NO.P><TXT>Az uniós közbeszerzési jog területén az egyenlő bánásmód elve különleges kifejeződést talált az ajánlattevőkkel szemben alkalmazott egyenlő bánásmód elvében, amely megköveteli, hogy az ajánlattevők azonos esélyekkel rendelkezzenek ajánlataik összeállításakor.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0029"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160602">2016. június 2‑i</DATE> <NAME.CASE>Pizzo</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑27/15</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:404">EU:C:2016:404</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0036">36.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Amint Bot főtanácsnok a Wall ügyre vonatkozó indítványában kiemelte,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0030"><P><REF.DOC.ECR><NO.CASE>C‑91/08</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:659">EU:C:2009:659</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0038">38.</REF.NP.ECR> pont.</REF.DOC.ECR></P></NOTE> az ajánlattevőkkel szembeni egyenlő bánásmód elvének célja a közbeszerzési eljárásban részt vevő vállalkozások közötti egészséges és hatékony verseny kialakulásának elősegítése. Ezen elv tiszteletben tartása teszi lehetővé az ajánlatok objektív összehasonlításának biztosítását, és az az eljárás minden szakaszában kötelező. Másként fogalmazva a játékszabályokat minden potenciális ajánlattevő számára ismertté kell tenni, és azokat ugyanúgy kell alkalmazni mindegyikükre.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0067"><NO.P>67.</NO.P><TXT>A potenciális ajánlattevők valamely csoportjának az ajánlattevők egy másik csoportjának javára történő kizárása a tagállam 20. cikk szerint fenntartott szerződésekre irányuló közbeszerzési eljárásaiból – mint a vállalkozás jellegű különleges foglalkoztató központok spanyol kizárása a szociális kezdeményezésű különleges foglalkoztató központok javára – tehát csak akkor fogadható el, ha a potenciális ajánlattevők e két csoportja nincs hasonló vagy összehasonlítható helyzetben, vagy ha az eltérő bánásmód objektíve indokolt.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0068"><NO.P>68.</NO.P><TXT>Az alapügy tényállásának elbírálására kizárólagos hatáskörrel rendelkező kérdést előterjesztő bíróság feladata annak vizsgálata, hogy a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0079" REF.END="QE0079"/>vállalkozás jellegű<QUOT.END REF.START="QS0079" CODE="201D" ID="QE0079"/> különleges foglalkoztató központok és a szociális kezdeményezésű különleges foglalkoztató központok hasonló vagy összehasonlítható helyzetben vannak‑e, és/vagy az eltérő bánásmód objektíve indokolt‑e. Úgy tűnik, hogy a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0080" REF.END="QE0080"/>vállalkozás jellegű<QUOT.END REF.START="QS0080" CODE="201D" ID="QE0080"/> különleges foglalkoztató központok korábban és jelenleg ugyanazokat a szociális feladatokat látták és látják el, mint amelyeket a szociális kezdeményezésű különleges foglalkoztató központok számára előírnak. Ennélfogva első ránézésre nem tűnik észszerűtlennek, ha úgy tekintjük, hogy a különleges foglalkoztató központok e két csoportja hasonló vagy összehasonlítható helyzetben van a fogyatékossággal élő vagy hátrányos helyzetű személyek társadalmi és szakmai beilleszkedését támogató funkció ellátására való alkalmasságukat illetően. Ugyanakkor vannak különbségek a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0081" REF.END="QE0081"/>vállalkozás jellegű<QUOT.END REF.START="QS0081" CODE="201D" ID="QE0081"/> különleges foglalkoztató központok és a szociális kezdeményezésű különleges foglalkoztató központok szervezetét illetően, különösen ez utóbbiak nonprofit jellegét és a nyereség újrabefektetésének feltételét illetően, amelyek vitathatatlanul arra engednek következtetni, hogy a két csoport nincs hasonló vagy összehasonlítható helyzetben, vagy hogy az eltérő bánásmód objektíve indokolt. Végeredményben olyan értékelésről van szó, amely az alkalmazandó spanyol jog értelmezését igényli, amelynek az elvgzése a kérdést előterjesztő bíróság feladata.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="16"?><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">4.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A 2014/24 irányelv 18. cikke és az arányosság elve</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0069"><NO.P>69.</NO.P><TXT>Amint a Bíróság az ítélkezési gyakorlatában megállapította, a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó nemzeti szabályozások célja általában az ajánlattevőkkel szembeni egyenlő bánásmód biztosítása. Ennélfogva az arányosság elvével összhangban az ilyen szabályozás nem haladhatja meg a kitűzött cél eléréséhez szükséges mértéket.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0031"><P>Lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180208">2018. február 8‑i</DATE> <NAME.CASE>Lloyd’s of London</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑144/17</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:78">EU:C:2018:78</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0032">32.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190502">2019. május 2‑i</DATE> <NAME.CASE>Lavorgna</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑309/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:350">EU:C:2019:350</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0024">24.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20200130">2020. január 30‑i</DATE> <NAME.CASE>Tim</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑395/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2020:58">EU:C:2020:58</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0045">45.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20200514">2020. május 14‑i</DATE> <NAME.CASE>T‑Systems Magyarország</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑263/19</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2020:373">EU:C:2020:373</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0071">71.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0070"><NO.P>70.</NO.P><TXT>Amikor a tagállamok olyan nemzeti jogszabályt alkotnak, amely a 2014/24 irányelv 20. cikkét hajtja végre, és <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0082" REF.END="QE0082"/>fenntartott szerződéseket<QUOT.END REF.START="QS0082" CODE="201D" ID="QE0082"/> különít el a közbeszerzési eljárásokban a védett munkahelyeket biztosítók részére, e szabályozás célja legalábbis kettős: az ajánlattevőkkel szemben alkalmazott, előző pontban említett egyenlő bánásmód és a védett munkahelyeket biztosítók részére fenntartott szerződések biztosítására irányuló szociál‑ és foglalkoztatáspolitika.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0071"><NO.P>71.</NO.P><TXT>Az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartásához hasonlóan az alapügy tényállásának elbírálására kizárólagos hatáskörrel rendelkező kérdést előterjesztő bíróság feladata annak vizsgálata, hogy a kiegészítő követelmények előírása ténylegesen alkalmas‑e a tagállam által követett, a fogyatékossággal élő vagy hátrányos helyzetű személyek beilleszkedésére, illetve újrabeilleszkedésére irányuló szociális célok maximalizálásával összefüggő jogszerű célok megvalósítására, és igenlő válasz esetén annak ellenőrzése, hogy e követelmények nem haladják‑e meg az e célok eléréséhez szükséges mértéket.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0072"><NO.P>72.</NO.P><TXT>Véleményem szerint annak követelménye, hogy a 20. cikk szerinti fenntartott közbeszerzési eljárás résztvevőit nonprofit szervezet formájában szervezzék meg vagy ilyen szervezet tulajdonában álljanak, és hogy újra befektessék a fenntartott szerződésekből származó nyereséget, megfelelő eszköznek tekinthető a fogyatékossággal élő vagy hátrányos helyzetű személyek társadalmi és szakmai integrációjára irányuló jogszerű cél előmozdítása érdekében. E követelmények mindegyike kapcsolódik a 20. cikk (1) bekezdésében foglalt azon feltételhez, amely szerint (a védett műhelyeken kívüli) engedélyezett gazdasági szereplők <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0083" REF.END="QE0083"/>fő céljának<QUOT.END REF.START="QS0083" CODE="201D" ID="QE0083"/> <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0084" REF.END="QE0084"/>a fogyatékossággal élő vagy hátrányos helyzetű személyek társadalmi és szakmai integrációjának<QUOT.END REF.START="QS0084" CODE="201D" ID="QE0084"/> kell lennie. Egy nyereségszerzési célú jogalanynak általában az a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0085" REF.END="QE0085"/>célja<QUOT.END REF.START="QS0085" CODE="201D" ID="QE0085"/>, hogy a tulajdonosai számára nyereséget érjen el. Nem eleve észszerűtlen gondolat, hogy ez eltéríti a fókuszt a szociális céltól. Ily módon az engedélyezett résztvevő nonprofit jogállására vagy a nonprofit szervezet végső tulajdonosi körére vonatkozó követelmény láthatóan jogszerű célt követ. Az a követelmény, hogy a nyereséget ugyanazon vagy hasonló, a fogyatékossággal élő vagy hátrányos helyzetű személyek társadalmi és szakmai integrációját célzó szociális vállalkozásokba kell újra befektetni, még egyértelműbben megfelel e célkitűzésnek, és figyelembe véve a 20. cikk szerint fenntartott közbeszerzési eljárások esetében előrelátható inherens közpénz‑átruházásokat (a rendelkezés indoka éppen az, hogy az, hogy az engedélyezett résztvevők esetlegesen nem képesek rendes piaci áron/minőségi feltételek mellett versenyezni, azzal jár, hogy az ajánlatkérők túl magas árat fizetnek a 20. cikk szerint fenntartott közbeszerzési eljárások keretében végzett beszerzések során), a megfelelő nyereség végső soron a releváns szociális célok javát szolgáló újrabefektetése különösen megfelelőnek tűnik.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="17"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0073"><NO.P>73.</NO.P><TXT>A spanyol szabályozásban szereplő 70%‑os foglalkoztatási követelmény természetesen hozzájárul a 20. cikk szerint fenntartott közbeszerzési eljárások által követett végső cél eléréséhez, vagyis <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0086" REF.END="QE0086"/>a fogyatékossággal élő vagy hátrányos helyzetű személyek társadalmi és szakmai beilleszkedéséhez vagy újrabeilleszkedéséhez<QUOT.END REF.START="QS0086" CODE="201D" ID="QE0086"/><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0032"><P>A 2014/24 irányelv (36) preambulumbekezdése.</P></NOTE> is.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0074"><NO.P>74.</NO.P><TXT>Ezek a követelmények tehát álláspontom szerint alkalmasnak tűnnek a kívánt cél elérésére. Mindazonáltal az a követelmény, amely szerint a különleges foglalkoztató központoknak nonprofit jogalany jogi formáját kell ölteniük, vagy meg kell felelniük a tulajdonosi körrel kapcsolatos szóban forgó követelményeknek, álláspontom szerint meghaladja az e célok eléréséhez szükséges mértéket. Nehéz ugyanis megérteni, hogy a korábban, jelenleg és a tervek szerint a jövőben is pontosan e szociális célokat és lakossági szegmenst szolgáló gazdasági szereplők jelentős részhalmazának kizárása pusztán e gazdasági szereplők jogi formája, illetve végső tulajdonosaik jogi formája miatt miként nem lép túl azon a mértéken, amely a fogyatékossággal élő vagy hátrányos helyzetű személyek társadalmi és szakmai beilleszkedésére vagy újrabeilleszkedésére irányuló jogszerű cél megvalósításának a biztosításához szükséges. Ez <HT TYPE="ITALIC">a fortiori</HT> érvényes, ha a nyereség újrabefektetésének követelménye továbbra is fennáll.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0075"><NO.P>75.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság által elvégzendő vizsgálat függvényében tehát azon a véleményen vagyok, hogy a 20. cikk szerint fenntartott szerződésekre irányuló közbeszerzési eljárásokban engedélyezett résztvevőkként elfogadott gazdasági szereplők jogi formájára vagy tulajdonosi körére vonatkozó, az alapügyben szóban forgó spanyol követelményekhez hasonló követelmények ellentétesek az arányosság elvével.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">5.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A 2014/24 irányelv 18. cikke és a verseny mesterséges korlátozásának tilalmáról</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0076"><NO.P>76.</NO.P><TXT>A 2014/24 irányelv 18. cikke (1) bekezdésének második albekezdése értelmében a közbeszerzési eljárást nem lehet azzal a szándékkal kialakítani, hogy mesterségesen korlátozza a versenyt. Akkor tekintendő úgy, hogy fennáll a verseny mesterséges korlátozásának esete, ha azzal a szándékkal határozták meg a közbeszerzési eljárás feltételeit, hogy ezzel egyes gazdasági szereplők méltánytalan előnyhöz jussanak, vagy ilyen hátrányt szenvedjenek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0077"><NO.P>77.</NO.P><TXT>Meg kell állapítani, hogy a szóban forgó spanyol jogszabály előnyben részesíti a szociális kezdeményezésű különleges foglalkoztató központokat, és a vállalkozás jellegű különleges foglalkoztató központok hátrányos helyzetbe kerülnek. Nyilvánvalónak tűnik az is, hogy ez szándékos. Mindazonáltal a 2014/24 irányelv 18. cikke (1) bekezdésének második albekezdése nem tilt minden szándékos előnyt vagy hátrányt. A tilalom csak akkor alkalmazandó, ha bizonyos gazdasági szereplők <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0087" REF.END="QE0087"/>méltánytalan<QUOT.END REF.START="QS0087" CODE="201D" ID="QE0087"/> előnyben vagy hátrányban való részesítése a szándék.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0078"><NO.P>78.</NO.P><TXT>A Bíróság a 2014/24 irányelv 18. cikkével összefüggésben még nem pontosította a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0088" REF.END="QE0088"/>méltánytalan<QUOT.END REF.START="QS0088" CODE="201D" ID="QE0088"/> (illetve a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0089" REF.END="QE0089"/>mesterséges<QUOT.END REF.START="QS0089" CODE="201D" ID="QE0089"/>) fogalmát. Az e fogalmak értelmezésével kapcsolatos bizonyos iránymutatás mindazonáltal levezethető az egyenlő bánásmód és az arányosság elveiből. Jóllehet az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0090" REF.END="QE0090"/>egyenlő bánásmód<QUOT.END REF.START="QS0090" CODE="201D" ID="QE0090"/> és a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0091" REF.END="QE0091"/>mesterségesen nem korlátozott verseny<QUOT.END REF.START="QS0091" CODE="201D" ID="QE0091"/> fogalma egyértelműen elkülönül, egyes gazdasági szereplő(k) <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0092" REF.END="QE0092"/>előnyben<QUOT.END REF.START="QS0092" CODE="201D" ID="QE0092"/> vagy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0093" REF.END="QE0093"/>hátrányban<QUOT.END REF.START="QS0093" CODE="201D" ID="QE0093"/> részesítése mással/másokkal szemben eltérő bánásmóddal jár. Nehéz ugyanis elképzelni olyan <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0094" REF.END="QE0094"/>előnyt<QUOT.END REF.START="QS0094" CODE="201D" ID="QE0094"/> vagy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0095" REF.END="QE0095"/>hátrányt<QUOT.END REF.START="QS0095" CODE="201D" ID="QE0095"/>, amely <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0096" REF.END="QE0096"/>méltánytalan<QUOT.END REF.START="QS0096" CODE="201D" ID="QE0096"/>, ugyanakkor <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0097" REF.END="QE0097"/>objektíve indokolt<QUOT.END REF.START="QS0097" CODE="201D" ID="QE0097"/> vagy fordítva, ezért úgy tűnik, hogy e két különböző fogalom között bizonyos átfedésnek kell fennállnia. Hasonlóképpen, ami a mesterségesen korlátozott verseny és az arányosság közötti viszonyt illeti, nehéz azt elképzelni,<?PAGE NO="18"?> hogy egy vagy több gazdasági szereplő előnyben vagy hátrányban részesítése másokkal szemben <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0098" REF.END="QE0098"/>méltányosan<QUOT.END REF.START="QS0098" CODE="201D" ID="QE0098"/> haladja meg a jogszerű célok eléréséhez szükséges mértéket. Úgy tűnik tehát, hogy a mesterségesen korlátozott verseny bizonyos átfedésben áll az arányosság megsértésével is.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0079"><NO.P>79.</NO.P><TXT>Vonzónak tűnhet, hogy a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0099" REF.END="QE0099"/>verseny mesterséges korlátozásának<QUOT.END REF.START="QS0099" CODE="201D" ID="QE0099"/> fogalmát kizárólag az előző pontban említett két elvre tekintettel próbáljuk meg meghatározni. Felesleges lenne azonban a verseny mesterséges korlátozására vonatkozó tilalomnak a 18. cikk (1) bekezdésének második albekezdésébe való beiktatása, ha az csak az egyenlő bánásmód és az arányosság elve által már tiltott magatartásokra vonatkozna. Ennélfogva véleményem szerint a verseny mesterséges korlátozására vonatkozó tilalomnak szélesebb körűnek kell lennie ennél.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0080"><NO.P>80.</NO.P><TXT>Amint a fenti 74. pontban szereplő arányossági elemzés keretében már kifejtettem, a verseny azon korlátozása, amely abból ered, hogy a vállalkozás jellegű különleges foglalkoztató központokat kizárják a spanyol 20. cikk szerint fenntartott közbeszerzési eljárásokból, nem tűnik arányosnak valamely jogszerű célhoz képest azon követelményt illetően, hogy a szóban forgó gazdasági szereplők nonprofit szervezetek formáját öltsék, vagy végső soron vagy részben nonprofit szervezetek tulajdonában álljanak. Függetlenül a verseny mesterséges korlátozására vonatkozó tilalom pontos terjedelmétől, úgy tűnik számomra, hogy ez a követelmény ellentétes azzal. Végső soron azonban a kérdést előterjesztő bíróság feladata eldönteni, hogy az előtte folyamatban lévő ügyben fennáll‑e az előírt méltánytalan előnyben és/vagy hátrányban részesítésre irányuló szándék.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0081"><NO.P>81.</NO.P><TXT>Ami a nyereség újrabefektetésének követelményét illeti, álláspontom szerint az tekinthető olyannak, mint amely mesterségesen korlátozza a versenyt, még ha a Bíróság el is fogadja azt az elemzésemet, amely szerint e követelmény megfelelhet az egyenlő bánásmód és az arányosság előírásainak. Ha e követelményt nem csupán a fogyatékossággal élő vagy hátrányos helyzetű személyek társadalmi és szakmai beilleszkedésének előmozdítására irányuló jogszerű cél szolgálata érdekében írják elő, hanem azt ezzel egyidejűleg szándékosan úgy is alakítják ki, hogy a potenciális ajánlattevők csoportja egy másikhoz képest a követett jogszerű célhoz nem kapcsolódó okok alapján előnyre tegyen szert,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0033"><P>Ilyen okok származhatnak például olyan ideológiai vagy politikai alapú szándékokból, hogy a vállalkozások egy csoportját vagy formáját előnyben részesítsék másokkal szemben.</P></NOTE> azt véleményem szerint úgy kell tekinteni, hogy e csoportokat méltánytalanul előnyben részesítik, a megfelelő csoportok pedig hátrányt szenvednek el, továbbá mesterségesen korlátozzák a versenyt. A kérdést előterjesztő bíróság feladata annak vizsgálata, hogy e helyzet fennállhat‑e.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">IV.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Végkövetkeztetés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0082"><NO.P>82.</NO.P><TXT>A fenti megfontolásokra tekintettel azt javaslom, hogy a Bíróság a következő választ adja a kérdést előterjesztő bíróságnak:</TXT><P>A közbeszerzésről szóló, <DATE ISO="20140226">2014. február 26‑i</DATE> 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 20. cikkével nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amelynek értelmében az e cikk alapján fenntartott szerződésekre irányuló közbeszerzési eljárásokban való részvétel joga az e cikkben előírtak melletti további feltételektől függ.</P><P>Mindazonáltal az ilyen további feltételeknek meg kell felelniük az uniós jog valamennyi alkalmazandó követelményének, beleértve a 2014/24 irányelv 18. cikkét, valamint az egyenlő bánásmód és az arányosság elvét, és a feltételek nem korlátozhatják a versenyt mesterségesen.</P><?PAGE NO="19"?><P>E tekintetben az a feltétel, hogy csak azok a gazdasági szereplők vehetnek részt a fenntartott szerződésekre irányuló közbeszerzési eljárásokban, amelyek nonprofit szervezetek, vagy amelyek egészben vagy részben nonprofit szervezetek tulajdonában állnak, <HT TYPE="ITALIC">prima facie</HT> meghaladja a fogyatékossággal élő és hátrányos helyzetű személyek társadalmi és szakmai beilleszkedésének elősegítésére irányuló jogszerű cél eléréséhez szükséges mértéket.</P><P><HT TYPE="ITALIC">Prima facie</HT> úgy tűnik, hogy a gazdasági szereplők jelentős szegmensének a fogyatékossággal élő és hátrányos helyzetű személyek társadalmi és szakmai beilleszkedésének elősegítésére irányuló jogszerű célhoz nem kapcsolódó okokból történő szándékos kizárása mesterségesen korlátozza a versenyt.</P></NP.ECR></GR.SEQ></CONTENTS.CONCLUSION></CONCLUSION>