<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><JUDGMENT xmlns:fmx="http://opoce" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.55-20141201.xd"><BIB.JUDGMENT><REF.CASE FILE="n.a."><NO.CASE>C‑594/13</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62013CJ0594</NO.CELEX><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:164">EU:C:2015:164</NO.ECLI><NO.SEQ>0001</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>1</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>6</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>6</PAGE.TOTAL><AUTHOR>CJ</AUTHOR></BIB.JUDGMENT><CURR.TITLE><PAGE.HEADER><P>2015. 03. 12‑I ÍTÉLET – C‑594/13. SZ. ÜGY</P><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0001" REF.END="QE0001"/>GO FAIR<QUOT.END REF.START="QS0001" CODE="201D" ID="QE0001"/> ZEITARBEIT</P></PAGE.HEADER></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">A Bíróság ítélete</HT> (kilencedik tanács)</P><P><DATE ISO="20150312">2015. március 12.</DATE><NOTE NUMBERING="STAR" TYPE="FOOTNOTE" NOTE.ID="E0001"><P>Az eljárás nyelve: német.</P></NOTE></P></TI></TITLE><INDEX><KEYWORD>Előzetes döntéshozatal iránti kérelem</KEYWORD><KEYWORD>Héa</KEYWORD><KEYWORD>2006/112/EK irányelv</KEYWORD><KEYWORD>132. cikk (1) bekezdés g) pont</KEYWORD><KEYWORD>A szociális gondozással és szociális biztonsággal szorosan összefüggő szolgáltatások adómentessége</KEYWORD><KEYWORD>A <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0002" REF.END="QE0002"/>szociális jellegűnek elismert intézmények<QUOT.END REF.START="QS0002" CODE="00AB" ID="QE0002"/> fogalma</KEYWORD><KEYWORD>Munkaerő‑kölcsönző társaság</KEYWORD><KEYWORD>Képesített ápolószemélyzet rendelkezésre bocsátása</KEYWORD><KEYWORD>Az adómentesség kizárása</KEYWORD></INDEX><JUDGMENT.INIT><P>A C‑594/13. sz. ügyben,</P><P>az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Bundesfinanzhof (Németország) a Bírósághoz 2013. november 21‑én érkezett, 2013. augusztus 21‑i határozatával terjesztett elő az előtte</P></JUDGMENT.INIT><PARTIES><PLAINTIFS><P>a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0003" REF.END="QE0003"/><HT TYPE="BOLD">go fair<QUOT.END REF.START="QS0003" CODE="201D" ID="QE0003"/> Zeitarbeit OHG</HT></P></PLAINTIFS><AGAINST>és</AGAINST><DEFENDANTS><P>a <HT TYPE="BOLD">Finanzamt Hamburg‑Altona</HT> között folyamatban lévő eljárásban,</P></DEFENDANTS></PARTIES><PREAMBLE><PREAMBLE.INIT><P>A BÍRÓSÁG (kilencedik tanács),</P><P>tagjai: K. Jürimäe tanácselnök (előadó), J. Malenovský és M. Safjan bírák,</P><P>főtanácsnok: P. Mengozzi,</P><P>hivatalvezető: M. Aleksejev tanácsos,</P></PREAMBLE.INIT><GR.VISA><VISA>tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2014. október 8‑i tárgyalásra,</VISA></GR.VISA><GR.CONSID><CONSID><P>figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:</P><LIST TYPE="DASH"><ITEM><P>a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0004" REF.END="QE0004"/>go fair<QUOT.END REF.START="QS0004" CODE="201D" ID="QE0004"/> Zeitarbeit OHG képviseletében L. Gause Rechtsanwalt,</P></ITEM><ITEM><P>a német kormány képviseletében T. Henze és K. Petersen, meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM><ITEM><P>Írország képviseletében E. Creedon, G. Hodge, M. Heneghan és N. J. Travers, meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM><ITEM><P>az Európai Bizottság képviseletében A. Cordewener, C. Soulay és B.‑R. Killmann, meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM></LIST></CONSID></GR.CONSID><?PAGE NO="2"?><GR.VISA><VISA>tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,</VISA></GR.VISA><PREAMBLE.FINAL>meghozta a következő</PREAMBLE.FINAL></PREAMBLE><CONTENTS.JUDGMENT><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Ítéletet</HT></P></TI></TITLE><NP><NO.P>1</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a közös hozzáadottértékadó‑rendszerről szóló, 2006. november 28‑i 2006/112/EK tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="347" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="2015">HL L 347., 1. o.</REF.DOC.OJ>; helyesbítés: <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="335" PAGE.FIRST="60" DATE.PUB="2007">HL 2007. L 335., 60. o.</REF.DOC.OJ>; a továbbiakban: héairányelv) 132. cikke (1) bekezdése g) pontjának és 134. cikke a) pontjának értelmezésére vonatkozik.</TXT></NP><NP><NO.P>2</NO.P><TXT>E kérelmet a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0005" REF.END="QE0005"/>go fair<QUOT.END REF.START="QS0005" CODE="201D" ID="QE0005"/> Zeitarbeit OHG (a továbbiakban: <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0006" REF.END="QE0006"/>go fair<QUOT.END REF.START="QS0006" CODE="201D" ID="QE0006"/>) és a Finanzamt Hamburg‑Altona (adóhatóság) között, a felperes által nyújtott szolgáltatások 2010. adóévben héa szempontjából történő adóztatása tárgyában folyamatban lévő felülvizsgálati eljárás keretében terjesztették elő.</TXT></NP><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Jogi háttér</HT></P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">A 2006/112 irányelv</HT></P></TI></TITLE><NP><NO.P>3</NO.P><TXT>A 2006/112 irányelv 9. cikke (1) bekezdésének első albekezdése előírja:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0007" REF.END="QE0007"/><QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0008" REF.END="QE0008"/>Adóalany<QUOT.END REF.START="QS0008" CODE="00AB" ID="QE0008"/> az a személy, aki bármely gazdasági tevékenységet bárhol önállóan végez, tekintet nélkül annak céljára és eredményére.<QUOT.END REF.START="QS0007" CODE="201D" ID="QE0007"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>4</NO.P><TXT>Ezen irányelv 10. cikke a következőképpen rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0009" REF.END="QE0009"/>A 9. cikk (1) bekezdése szerinti azon feltétel, mely szerint az adóalany a gazdasági tevékenységet <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0010" REF.END="QE0010"/>önállóan végzi<QUOT.END REF.START="QS0010" CODE="00AB" ID="QE0010"/>, kizárja az adózás alól a munkavállalókat és egyéb személyeket, amennyiben őket munkaadójukhoz munkaszerződés vagy alkalmazójukhoz egyéb olyan jogviszony köti, amely a munkakörülmények, a díjazás és a munkavállaló felelőssége tekintetében alá‑fölérendeltségi viszonyt teremt.<QUOT.END REF.START="QS0009" CODE="201D" ID="QE0009"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>5</NO.P><TXT>Az említett irányelv IX. címe 2. fejezetének címe az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0011" REF.END="QE0011"/>Egyes közhasznú tevékenységek adómentessége<QUOT.END REF.START="QS0011" CODE="201D" ID="QE0011"/>. Ez a fejezet a 132–134. cikket foglalja magában.</TXT></NP><NP><NO.P>6</NO.P><TXT>Ugyanezen irányelv 132. cikke (1) bekezdésének g) pontja szerint a tagállamok mentesítik az adó alól a következő ügyleteket:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0012" REF.END="QE0012"/>a szociális gondozással és szociális biztonsággal szorosan összefüggő szolgáltatások és termékértékesítések, beleértve a szociális otthonok, közintézmények vagy egyéb, az érintett tagállam által szociális jellegűnek elismert intézmények szolgáltatásait és termékértékesítéseit<QUOT.END REF.START="QS0012" CODE="201D" ID="QE0012"/>.</ALINEA></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>7</NO.P><TXT>Ezen irányelv 134. cikke előírja:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0013" REF.END="QE0013"/>A 132. cikk (1) bekezdésének b), g), h), i), l), m) és n) pontjában meghatározott adómentesség az alábbi esetekben nem vonatkozik a termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra:</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>amennyiben azok nem elengedhetetlenek az adómentes ügyletek teljesítéséhez;</TXT></NP></ITEM><?PAGE NO="3"?><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>amennyiben azok alapvető célja, hogy olyan ügyletek révén biztosítsanak kiegészítő bevételt az intézmény számára, amelyek közvetlenül versenyeznek a [hozzáadottérték‑adó (a továbbiakban: héa)] adóalany üzleti vállalkozások ügyleteivel.<QUOT.END REF.START="QS0013" CODE="201D" ID="QE0013"/></TXT></NP></ITEM></LIST></ALINEA></QUOT.S></P></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">A német jog</HT></P></TI></TITLE><NP><NO.P>8</NO.P><TXT>A forgalmi adóról szóló német törvény (Umsatzsteuergesetz, a 2008. december 19‑i törvényből eredő változatában, BGBl. 2008 I, 2794. o., a továbbiakban: UStG) 4. §‑ának 16. pontja szerint ezen adó alól mentesek:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0014" REF.END="QE0014"/>a testi, szellemi vagy lelki állapotuk miatt rászoruló személyek gondozására vagy ápolására szolgáló intézmények működtetésével szorosan összefüggő szolgáltatások, amelyeket</P><P>[…]</P><P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>k)</NO.P><TXT>olyan intézmények nyújtanak, amelyek tekintetében a megelőző naptári évben a gondozási vagy ápolási költségeket az esetek legalább 40%‑ában teljes vagy túlnyomó részben a törvényes társadalombiztosítási vagy szociális segélyt folyósító intézmények viselték.</TXT></NP></ITEM></LIST></P><P>Az első mondatban meghatározott szolgáltatások, amelyeket az intézmények a b)–k) pontok szerint nyújtanak, adómentesek, amennyiben jellegük szerint olyan szolgáltatásokról van szó, amelyek állami elismerés, társadalombiztosítási szerződés vagy megállapodás, vagy adott esetben társadalombiztosítási költségviselés tárgyát képezik.<QUOT.END REF.START="QS0014" CODE="201D" ID="QE0014"/></P></ALINEA></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>9</NO.P><TXT>A munkaerő‑kölcsönzés szabályozásáról szóló törvény (Gesetz zur Regelung der Arbeitnehmerüberlassung, BGBl. 1995 I, 158. o., a 2002. december 23‑i törvényből eredő változatában, BGBl. 2002 I, 4607. o.) 12. §‑ának (1) bekezdése előírja:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0015" REF.END="QE0015"/>A kölcsönbe adó és a kölcsönbe vevő közötti megállapodást írásba kell foglalni. Az okiratban a kölcsönbe adónak nyilatkozni kell arról, hogy rendelkezik az 1. § szerinti engedéllyel. A kölcsönbe vevőnek nyilatkoznia kell a kölcsönzött munkavállaló számára előirányzott tevékenység különös jellemzőiről, és arról, hogy milyen szakmai képesítések szükségesek ehhez, valamint hogy milyen lényeges munkafeltételek érvényesek a kölcsönbe vevő működésével összefüggésben a kölcsönbe vevő hasonló munkavállalója tekintetében, beleértve a munka díjazását is, […]<QUOT.END REF.START="QS0015" CODE="201D" ID="QE0015"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</HT></P></TI></TITLE><NP><NO.P>10</NO.P><TXT>A <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0016" REF.END="QE0016"/>go fair<QUOT.END REF.START="QS0016" CODE="201D" ID="QE0016"/> egy közkereseti társasági (offene Handelsgesellschaft – OHG), amelynek tevékenységi köre a munkaerő‑kölcsönzés szabályozásáról szóló törvényen alapuló munkaerő‑kölcsönzés.</TXT></NP><NP><NO.P>11</NO.P><TXT>Munkaerő‑kölcsönző cégként 2010‑ben általa foglalkoztatott ápoló személyzetet, azaz betegápolókat, geriátriai gondozókat kölcsönzött fekvőbeteg és járóbeteg ápolási ellátást nyújtó, az UStG 4. §‑ának 16. pontja szerinti intézményeknek. A <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0017" REF.END="QE0017"/>go fair<QUOT.END REF.START="QS0017" CODE="201D" ID="QE0017"/> munkavállalói szervezeti szempontból az adott ápolási intézmények szervezetébe tagozódtak. Ápolási szolgáltatást nyújtottak ezen intézmények megbízásából, és ennyiben eleget kellett tenniük az intézmények utasításainak. A kölcsönzött munkavállalók tevékenységének szolgálati és szakmai ellenőrzése is az illető ápolási intézményekre hárult.</TXT></NP><NP><NO.P>12</NO.P><TXT>A Finanzamt Hamburg‑Altona 2010. október 18‑án hozott határozatában forgalmiadó‑előleget vetett ki 2010. szeptember hónapra, és a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0018" REF.END="QE0018"/>go fair<QUOT.END REF.START="QS0018" CODE="201D" ID="QE0018"/> ügyleteire az általános adómértéket alkalmazta. A <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0019" REF.END="QE0019"/>go fair<QUOT.END REF.START="QS0019" CODE="201D" ID="QE0019"/> e határozattal szemben indított keresetét a Finanzgericht Hamburg (hamburgi adóügyi bíróság) elutasította.</TXT></NP><?PAGE NO="4"?><NP><NO.P>13</NO.P><TXT>A <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0020" REF.END="QE0020"/>go fair<QUOT.END REF.START="QS0020" CODE="201D" ID="QE0020"/> felülvizsgálati kérelmét elbíráló Bundesfinanzhof (szövetségi adóügyi bíróság) megállapítja, hogy e társaság nem teljesíti az UStG 4. §‑a 16. pontjának k) alpontjában előírt feltételeket, mivel nem testi, szellemi vagy lelki állapotuk miatt rászoruló személyek gondozására vagy ápolására szolgáló intézményt működtet, hanem határozott idejű munkaerő‑kölcsönzést végez. A jövedelme nem adómentes tehát e rendelkezés alapján.</TXT></NP><NP><NO.P>14</NO.P><TXT>Ugyanakkor az említett bíróság úgy ítéli meg, hogy a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0021" REF.END="QE0021"/>go fair<QUOT.END REF.START="QS0021" CODE="201D" ID="QE0021"/> a héairányelv 132. cikk (1) bekezdésének g) pontja szerinti, <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0022" REF.END="QE0022"/>a szociális gondozással és szociális biztonsággal szorosan összefüggő szolgáltatásokat<QUOT.END REF.START="QS0022" CODE="201D" ID="QE0022"/> nyújtott, és nem zárható ki, hogy közvetlenül hivatkozzon e rendelkezésre, és így részesüljön az ott előírt adómentességben.</TXT></NP><NP><NO.P>15</NO.P><TXT>E körülmények között a Bundesfinanzhof felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0023" REF.END="QE0023"/>1)</NO.P><TXT>A 2006/112 irányelv 132. cikke (1) bekezdése g) pontjának értelmezése kapcsán:</TXT><P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>Gyakorolhatja‑e valamely tagállam a szociális jellegű intézmény elismerése tekintetében számára biztosított mérlegelési jogkört akként, hogy bár elismeri azokat a személyeket, akik szolgáltatásaikat társadalombiztosítási és ápolási biztosítási pénztáraknak nyújtják, de nem ismeri el azt a szakápoló személyzetet, amely a szolgáltatásait közvetlenül az ápolásra szoruló személyek részére teljesíti?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>Amennyiben a szakápoló személyzetet szociális intézményként el kell ismerni: a szakápoló személyzetet elismert ápolási intézményeknek (fogadó intézményeknek) kölcsönbe adó munkaerő‑kölcsönző cég elismerését is maga után vonja‑e a kölcsönbe adott személyzet elismerése?</TXT></NP></ITEM></LIST></P></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>2)</NO.P><TXT>A 2006/112 irányelv 134. cikke a) pontjának értelmezése kapcsán:</TXT><P>Elengedhetetlen‑e a fogadó intézmény (kölcsönbe vevő) ápolási szolgáltatásainak teljesítése céljából szakápoló személyzet rendelkezésre bocsátása a szociális gondozással és szociális biztonsággal szorosan összefüggő ügyletek teljesítéséhez, ha a fogadó intézmény személyzet nélkül nem működhet?<QUOT.END REF.START="QS0023" CODE="201D" ID="QE0023"/></P></NP></ITEM></LIST></QUOT.S></P></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről</HT></P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">Az első kérdésről</HT></P></TI></TITLE><NP><NO.P>16</NO.P><TXT>Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 2006/112 irányelv 132. cikke (1) bekezdésének g) pontját úgy kell‑e értelmezni, hogy az a szakápoló személyzet, amely a szolgáltatásait közvetlenül az ápolásra szoruló személyek részére teljesíti, és/vagy a munkaerő‑kölcsönző társaság, amely ilyen személyzetet szociális jellegűnek elismert intézmények rendelkezésére bocsát, az említett rendelkezés szerinti <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0024" REF.END="QE0024"/>szociális jellegűnek elismert intézmények<QUOT.END REF.START="QS0024" CODE="201D" ID="QE0024"/> fogalma alá tartozik.</TXT></NP><NP><NO.P>17</NO.P><TXT>Először is emlékeztetni kell arra, hogy a 2006/112 irányelv 132. cikkében szereplő adómentességek leírására használt kifejezéseket szigorúan kell értelmezni, mivel ezek kivételt jelentenek a főszabályhoz képest, miszerint az adóalany által ellenszolgáltatás fejében teljesített minden szolgáltatásnyújtás után héát kell fizetni. Mindazonáltal e kifejezések értelmezésének összhangban kell állnia a fent említett mentességek által elérni kívánt célokkal, és tiszteletben kell tartania a közösségi héarendszer lényegéből következő adósemlegesség elvének követelményeit. A szigorú értelmezés e szabálya ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az adómentesség meghatározására az említett 132. cikkben használt<?PAGE NO="5"?> kifejezéseket oly módon kell értelmezni, hogy azok ne tudják kifejteni hatásukat (lásd: Horizon College ítélet, C‑434/05, <REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2007:343">EU:C:2007:343</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 16. pont; Bizottság kontra Hollandia ítélet, C‑79/09, <REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2010:171">EU:C:2010:171</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 49. pont; Zimmermann‑ítélet, C‑174/11, <REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2012:716">EU:C:2012:716</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 22. pont; Klinikum Dortmund ítélet, C‑366/12, <REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:143">EU:C:2014:143</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 26. és 27. pont).</TXT></NP><NP><NO.P>18</NO.P><TXT>A 2006/112 irányelv 132. cikke (1) bekezdése g) pontjának szövegéből következik, hogy az ott előírt adómentesség azon szolgáltatásnyújtásokra és termékértékesítésekre alkalmazandó, amelyek egyrészről szociális gondozással és szociális biztonsággal szorosan összefüggők, másrészről pedig azokat közintézmények vagy egyéb, az érintett tagállam által karitatív jellegűnek elismert intézmények nyújtják (lásd: Kingscrest Associates és Montecello ítélet, C‑498/03, <REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2005:322">EU:C:2005:322</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 34. pont; Zimmermann‑ítélet, C‑174/11, <REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2012:716">EU:C:2012:716</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 21. pont).</TXT></NP><NP><NO.P>19</NO.P><TXT>Ami különösen ez utóbbi feltételt illeti, amely az első előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés tárgyát képezi, főszabály szerint az egyes tagállamok nemzeti jogának kell létrehoznia azon szabályokat, amelyek szerint az említett intézmények ilyen elismerésben részesülhetnek. A tagállamok e tekintetben mérlegelési jogkörrel rendelkeznek (lásd: Zimmermann‑ítélet, C‑174/11, <REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2012:716">EU:C:2012:716</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 26. pont).</TXT></NP><NP><NO.P>20</NO.P><TXT>Mindazonáltal, a Bíróság ítélkezési gyakorlatából kitűnik, hogy a nemzeti hatóságok feladata, hogy az uniós joggal összhangban és a nemzeti bíróságok ellenőrzése mellett figyelembe vegyenek több körülményt azon intézmények meghatározása érdekében, amelyeknek a 2006/112 irányelv 132. cikk (1) bekezdésének g) pontja értelmében vett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0025" REF.END="QE0025"/>karitatív jellegét<QUOT.END REF.START="QS0025" CODE="201D" ID="QE0025"/> e rendelkezés vonatkozásában el kell ismerni. Ezek között szerepelhet különös – nemzeti vagy regionális, jogszabályi vagy közigazgatási jellegű, adójogi vagy társadalombiztosítási – rendelkezések megléte, az érintett adóalany tevékenységeinek közérdekű jellege, az a tény, hogy az azonos tevékenységet végző más adóalanyok már hasonló elismerést élveznek, valamint az a körülmény, hogy a kérdéses szolgáltatások költségeit adott esetben nagyrészt betegbiztosítók vagy egyéb társadalombiztosítási szervezetek viselik (lásd ebben az értelemben: Kügler‑ítélet, C‑141/00, <REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2002:473">EU:C:2002:473</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 57. és 58. pont; Kingscrest Associates és Montecello ítélet, C‑498/03, <REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2005:322">EU:C:2005:322</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 53. pont; Zimmermann‑ítélet, C‑174/11,<REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2012:716">EU:C:2012:716</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 31. pont).</TXT></NP><NP><NO.P>21</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy a német jogalkotó nem ismerte el a 2006/112 irányelv 132. cikke (1) bekezdésének g) pontja szerinti szociális jellegű intézményként az olyan munkaerő‑kölcsönző társaságokat, mint a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0026" REF.END="QE0026"/>go fair<QUOT.END REF.START="QS0026" CODE="201D" ID="QE0026"/>, amelyek személyzetet bocsátottak ápolási intézmények rendelkezésére.</TXT></NP><NP><NO.P>22</NO.P><TXT>Ezen összefüggésben az említett bíróság először is arra vár választ, hogy a tagállam által szociális jellegű intézményként való, a 2006/112 irányelv 132. cikke (1) bekezdésének g) pontjában az e rendelkezésben foglalt adómentességben részesüléshez előírt elismerés kiterjed‑e azon szakápoló személyzetre is, amely a szolgáltatásait közvetlenül az ápolásra szoruló személyek részére teljesíti, anélkül hogy a költségeket a társadalombiztosítási szervezetek viselnék, és hogy a nemzeti jogi korlátozás összeegyeztethetetlen‑e tehát az uniós joggal.</TXT></NP><NP><NO.P>23</NO.P><TXT>E tekintetben elegendő emlékeztetni arra, hogy ezen irányelv 9. cikke szerint <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0027" REF.END="QE0027"/>adóalany<QUOT.END REF.START="QS0027" CODE="201D" ID="QE0027"/> az önállóan gazdasági tevékenységet végző személy. Ennélfogva az említett irányelv 10. cikke szerint e feltétel kizárja az adózás alól a munkavállalókat és egyéb személyeket, amennyiben őket munkaadójukhoz munkaszerződés vagy alkalmazójukhoz egyéb olyan jogviszony köti, amely a munkakörülmények, a díjazás és a munkavállaló felelőssége tekintetében alá‑fölérendeltségi viszonyt teremt.</TXT></NP><NP><NO.P>24</NO.P><TXT>Következésképpen a 2006/112 irányelv 132. cikke (1) bekezdésének g) pontjában előírt adómentesség nem alkalmazható közvetlenül az olyan munkaerő‑kölcsönző társaság személyzetére, mint amilyen a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0028" REF.END="QE0028"/>go fair<QUOT.END REF.START="QS0028" CODE="201D" ID="QE0028"/>.</TXT></NP><?PAGE NO="6"?><NP><NO.P>25</NO.P><TXT>Mindenesetre, amint arra az Európai Bizottság jogosan hivatkozik, az alapügyben nem a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0029" REF.END="QE0029"/>go fair<QUOT.END REF.START="QS0029" CODE="201D" ID="QE0029"/>‑nek az ápolási intézménnyel alá‑fölérendeltségi viszonyban lévő munkavállalói által a gondozásra vagy ápolásra szoruló személyek részére nyújtott szolgáltatások bírnak jelentőséggel, hanem az e munkaerő‑kölcsönző társaság által nyújtott szolgáltatások, azaz a munkavállalók rendelkezésre bocsátása.</TXT></NP><NP><NO.P>26</NO.P><TXT>Mindazonáltal jóllehet a német jogszabályok nem ismerik el az utóbbi társaságot szociális jellegű intézményként, a kérdést előterjesztő bíróság arra vár választ, hogy másodsorban az ilyen társaság a szakápoló személyzet rendelkezésre bocsátására irányuló tevékenysége okán hivatkozhat‑e a 2006/112 irányelv 132. cikke (1) bekezdésének g) pontjára annak érdekében, hogy jogosult legyen a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0030" REF.END="QE0030"/>szociális jellegű intézményként<QUOT.END REF.START="QS0030" CODE="201D" ID="QE0030"/> való elismerésre.</TXT></NP><NP><NO.P>27</NO.P><TXT>Ami egyrészt az említett rendelkezésben szereplő <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0031" REF.END="QE0031"/>intézmény<QUOT.END REF.START="QS0031" CODE="201D" ID="QE0031"/> fogalmát illeti, az ítélkezési gyakorlatból kitűnik, hogy az elég tág körű ahhoz, hogy magában foglalja a nyereségszerzésre törekvő magánjogi jogalanyokat (lásd: Kingscrest Associates és Montecello ítélet, C‑498/03, <REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2005:322">EU:C:2005:322</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 35. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Ennélfogva az olyan közkereseti társasági, mint amilyen a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0032" REF.END="QE0032"/>go fair<QUOT.END REF.START="QS0032" CODE="201D" ID="QE0032"/>, az e rendelkezés szerinti <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0033" REF.END="QE0033"/>intézménynek<QUOT.END REF.START="QS0033" CODE="201D" ID="QE0033"/> tekinthető.</TXT></NP><NP><NO.P>28</NO.P><TXT>Ezzel szemben, ami egyrészt a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0034" REF.END="QE0034"/>szociális jellegű<QUOT.END REF.START="QS0034" CODE="201D" ID="QE0034"/> kifejezést illeti, meg kell állapítani, hogy a munkavállalók rendelkezésre bocsátása önmagában nem minősül szociális ágazatban teljesített közérdekű szolgáltatásnak. E tekintetben nem bír jelentőséggel, hogy az érintett személyzet ápoló személyzet, és az sem, hogy e személyzetet elismert ápolási intézmény rendelkezésére bocsájtják.</TXT></NP><NP><NO.P>29</NO.P><TXT>Azt kell tehát válaszolni az első kérdésre, hogy a 2006/112 irányelv 132. cikke (1) bekezdésének g) pontját úgy kell értelmezni, hogy sem az a szakápoló személyzet, amely a szolgáltatásait közvetlenül az ápolásra szoruló személyek részére teljesíti, sem a munkaerő‑kölcsönző társaság, amely ilyen személyzetet szociális jellegűnek elismert intézmények rendelkezésére bocsát, nem tartozik az e rendelkezés szerinti <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0035" REF.END="QE0035"/>szociális jellegűnek elismert intézmények<QUOT.END REF.START="QS0035" CODE="201D" ID="QE0035"/> fogalma alá.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">A második kérdésről</HT></P></TI></TITLE><NP><NO.P>30</NO.P><TXT>Az első kérdésre adott válaszra tekintettel a második kérdésre nem szükséges válaszolni.</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">A költségekről</HT></P></TI></TITLE><NP><NO.P>31</NO.P><TXT>Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ><JURISDICTION><INTRO>A fenti indokok alapján a Bíróság (kilencedik tanács) a következőképpen határozott:</INTRO><P><HT TYPE="BOLD">A közös hozzáadottértékadó‑rendszerről szóló, 2006. november 28‑i 2006/112/EK tanácsi irányelv 132. cikke (1) bekezdésének g) pontját úgy kell értelmezni, hogy sem az a szakápoló személyzet, amely a szolgáltatásait közvetlenül az ápolásra szoruló személyek részére teljesíti, sem a munkaerő‑kölcsönző társaság, amely ilyen személyzetet szociális jellegűnek elismert intézmények rendelkezésére bocsát, nem tartozik az e rendelkezés szerinti <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0036" REF.END="QE0036"/>szociális jellegűnek elismert intézmények<QUOT.END REF.START="QS0036" CODE="201D" ID="QE0036"/> fogalma alá.</HT></P></JURISDICTION></CONTENTS.JUDGMENT><SIGNATURE.CASE><SIGNATORY><P>Aláírások</P></SIGNATORY></SIGNATURE.CASE></JUDGMENT>