<!DOCTYPE html PUBLIC "yes" "xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<!--GENDOC2XHTML # converter_version: 1.2.15-->
  <head>
    <title>2025-08-202508C101202407580-00-TRA-DOC-HU-CONCL-C-0758-24-202503683-07_00</title>
    <meta content="text/html; charset=utf-8" http-equiv="Content-Type"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedDate"/>
    <meta content="0" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ContentBits"/>
    <meta content="Commission Use" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Name"/>
    <meta content="hu-HU" name="Gendoc_Lang"/>
    <meta content="" name="Gendoc_GenerationDate"/>
    <meta content="" name="IsFlattened"/>
    <meta content="1" name="NumProc"/>
    <meta content="Final" name="Gendoc_EditionType"/>
    <meta content="0001" name="Gendoc_CaseNumberSuite"/>
    <meta content="28/07/2025 12:48:12" name="Gendoc_LastVerificationDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_ProcedureNumber"/>
    <meta content="hu" name="Gendoc_LangCode"/>
    <meta content="CNC" name="TypeDoc"/>
    <meta content="1FclOZL5nXt03ZrAXtBFQtl8HL3IqDqP7XEaaX3rGSBPBT7EJwkjMaLlT2T86JUl5udMIN9vWxA7zd2Xu0rIkQnRk6VJpPsbeF0W/vzP5GKjglux2rlwRsUMmPBj3bGQmoVJbHdUAFYQEj5JqbdYkGA/rDlwxSeu4//s4sfilug=" name="GenDocUID"/>
    <meta content="P" name="TypeProc"/>
    <meta content="" name="CreateCustomParts"/>
    <meta content="OK" name="ReadyToPublish"/>
    <meta content="emn" name="Gendoc_User"/>
    <meta content="" name="EP_Mode"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGenerated"/>
    <meta content="" name="Gendoc_Vademecum"/>
    <meta content="true" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Enabled"/>
    <meta content="bd986a8d-b1af-4f6e-a59b-e4f468f05578" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ActionId"/>
    <meta content="0758" name="NumeroOrdre"/>
    <meta content="2024" name="Annee"/>
    <meta content="P" name="Gendoc_ProcedureType"/>
    <meta content="" name="EP_Version"/>
    <meta content="HU" name="Langue"/>
    <meta content="emn" name="Gendoc_DGTGeneratedUser"/>
    <meta content="b24c8b06-522c-46fe-9080-70926f8dddb1" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SiteId"/>
    <meta content="FAST_document_go_ok" name="Gendoc_LastVerificationStatus"/>
    <meta content="CNC_C" name="Gendoc_GendocTemplateType"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlockFlatP"/>
    <meta content="GenDoc 23-04-25 09:17:02" name="Created"/>
    <meta content="" name="Canevas3_Vademecum"/>
    <meta content="2025-04-29T18:09:18Z" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SetDate"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlock"/>
    <meta content="" name="Gendoc_CaseYear"/>
    <meta content="false" name="Generation_In_Progress"/>
    <meta content="C" name="Juridiction"/>
    <meta content="6bf657a797df469298e8accf4bf23b73" name="DocumentIdentifier"/>
    <meta content="0758" name="Gendoc_CaseNumber"/>
    <meta content="ImportedWithoutSource" name="SdlIdentifier"/>
    <meta content="RP" name="NatureAff"/>
    <meta content="RP" name="Gendoc_CaseNature"/>
    <meta content="0001" name="NumSuite"/>
    <meta content="C" name="Gendoc_Juridiction"/>
    <meta content="Standard" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Method"/>
  </head>
  <body>
    <div style="header">
      <div id="rId25" style="first"/>
      <div id="rId21" style="even">Richard de la Tour főtanácsnok indítványa – C‑758/24. és C‑759/24. sz. egyesített ügyek</div>
      <div id="rId22" style="default">Alace és Canpelli</div>
    </div>
    <p class="C36Centre" id="para-1" title="page-1">
      JEAN RICHARD DE LA TOUR
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-2" title="page-1">
      FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-3" title="page-1">
      Az ismertetés napja: 2025. április 10. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-1" href="#t-1">1</a>
</span>)
      
    </p>
    <p class="C38Centregrasgrandespacement" id="para-4" title="page-1">
      C‑758/24. sz. [Alace] és C‑759/24. sz. [Canpelli] (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-2" href="#t-2">i</a>
</span>) egyesített ügyek
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-5" title="page-1">
      LC (C‑758/24)
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-6" title="page-1">
      és
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-7" title="page-1">
      CP (C‑759/24)
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-8" title="page-1">
      kontra
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-9" title="page-1">
      Commissione Territoriale per il riconoscimento della Protezione Internazionale di Roma – sezione procedure alla frontiera II
    </p>
    <p class="C39Centreespacement" id="para-10" title="page-1">
      (a Tribunale ordinario di Roma [római rendes bíróság, Olaszország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmek)
    </p>
    <p class="C71Indicateur" id="para-11" title="page-1">
      „Előzetes döntéshozatal – Nemzetközi védelem – 2013/32/EU irányelv – A nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárások – 36. és 37. cikk – A »biztonságos származási ország« fogalmának és a hozzá kapcsolódó elvnek a hatálya – A származási ország biztonságosságának vélelme – A kijelölés módja – Olyan harmadik ország nemzeti jog által való kijelölése, amely esetlegesen nem biztosít megfelelő védelmet személyek bizonyos csoportjai tekintetében az üldöztetés vagy súlyos sérelem veszélyével szemben – A tagállamok mérlegelési mozgástere – Kivételek megállapításának lehetősége személyek korlátozott és egyértelműen azonosítható csoportjai számára – A 46. cikk (1) és (3) bekezdése – A hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog – Az információforrások felfedése – A nemzeti bíróság hatásköre a kijelölésre vonatkozó jogi aktus jogszerűségének értékelésére”
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-12" title="page-3">
      
        <br/>
      
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">I.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Bevezetés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A biztonságos származási ország elve – amelynek alapvetését és végrehajtási szabályait a 2013/32/EU irányelv (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-3" href="#t-3">2</a>
</span>) 36. és 37. cikke, valamint I. melléklete határozza meg – lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a nemzetközi védelem iránti kérelmek elbírálására olyan különleges rendszert hozzanak létre, amelynek értelmében felgyorsíthatják az eljárást, és azt a határon vagy a tranzitzónákban folytathatják le azon az alapon, hogy az ilyen országból érkező kérelmezőkről vélelmezni kell, hogy megfelelő védelemben részesülnek az üldöztetés vagy súlyos sérelem veszélyével szemben.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A biztonságos származási ország elvének az uniós jogba történt bevezetése számos kérdést vetett fel, többek között a tagállamok által ebben az összefüggésben végzett értékelés jogszerűségének és objektivitásának a kérdését. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-4" href="#t-4">3</a>
</span>) Guy Serle Goodwin‑Gill már 1992‑ben, amikor ezt az elvet bevezették a nemzetközi menekültjogba, mérföldkőnek számító cikkében felvetette ezt a kérdést: „Who then is to say that countries are safe? And by whose standards? Secret men in secret rooms reading secret memos? No.” (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-5" href="#t-5">4</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyek éppen a tagállamoknak a biztonságos származási országok kijelölésével kapcsolatos hatásköre terjedelmének kérdését vetik fel, és a 2024. október 4‑i Ministerstvo vnitra České republiky, Odbor azylové a migrační politiky ítélet (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-6" href="#t-6">5</a>
</span>) nyomvonalába illeszkednek. A Tribunale ordinario di Roma (római rendes bíróság, Olaszország) által előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések a jelen ügyben abban a sajátos összefüggésben merülnek fel, hogy az érintett nemzetközi védelmet kérelmezők mindketten az olasz jogalkotó által biztonságos származási országként kijelölt harmadik ország, nevezetesen Banglades állampolgárai, és ennek következtében a gjadëri (Albánia) idegenrendészeti fogdába szállították őket, ahol kérelmüket „a határon” folytatott gyorsított eljárásban bírálták el, majd mint nyilvánvalóan megalapozatlant elutasították. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-7" href="#t-7">6</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első, második és harmadik kérdés a biztonságos származási ország elvének alkalmazására vonatkozik, és az ezzel összefüggésben a tagállamokat a 2013/32 irányelv 46. cikke és az Európai Unió Alapjogi Chartájának (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-8" href="#t-8">7</a>
</span>) 47. cikke értelmében vett hatékony bírósági felülvizsgálat biztosítása érdekében terhelő kötelezettségek tisztázására irányul. A kérdést előterjesztő bíróság ugyanis annak megállapítását kéri a Bíróságtól, hogy egy tagállam egy jogalkotási aktussal mennyiben jelölhet ki egy harmadik országot biztonságos származási országnak anélkül, hogy az érintett országból származó kérelmezőnek és a kérelmét elutasító határozat elleni fellebbezést elbíráló nemzeti bíróságnak lehetősége lenne arra, hogy a nemzetközi védelem iránti kérelem teljes körű és ex nunc vizsgálata keretében vitassa, illetve felülvizsgálja az ilyen kijelölés jogszerűségét, azon információforrások felfedésének hiánya miatt, amelyeken e kijelölés alapul.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett negyedik kérdés magára a „biztonságos származási ország” fogalmára vonatkozik, és a 2013/32 irányelv I. mellékletében szereplő kifejezések tisztázására irányul. Miközben ugyanis Banglades általános helyzetével kapcsolatban rendelkezésre álló információforrások arra utalnak, hogy fennáll az ezen országban élő személyek bizonyos csoportjaival szembeni üldöztetés vagy súlyos sérelem veszélye, a kérdést előterjesztő bíróság azt kérdezi a Bíróságtól, hogy egy tagállam kijelölhet‑e egy harmadik országot biztonságos származási országként, ha lakosságának (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-9" href="#t-9">8</a>
</span>) egy része nem részesülhet megfelelő védelemben az említett országban.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">II.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Jogi háttér</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">A.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az uniós jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">6.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2013/32 irányelv (18), (40) és (42) preambulumbekezdése az alábbiakat mondja ki:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-22" title="page-6">
      „(18) A tagállamoknak és a nemzetközi védelmet kérelmezőknek egyaránt az áll érdekében, hogy a megfelelő és teljes körű vizsgálat lefolytatásának sérelme nélkül a nemzetközi védelem iránti kérelmek ügyében a lehető legrövidebb időn belül határozat szülessen.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-23" title="page-6">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-24" title="page-6">
      (40) A nemzetközi védelem iránti kérelmek megalapozottságának vizsgálatakor a fő szempont a kérelmező biztonsága a származási országban. Amennyiben egy harmadik ország biztonságos származási országnak tekinthető, a tagállamok azt biztonságosnak nyilváníthatják, és egy adott kérelmező vonatkozásában feltételezhetik annak biztonságát, kivéve, ha a kérelmező ennek ellentmondó jelekre hívja fel a figyelmet.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-25" title="page-6">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-26" title="page-6">
      (42) Egy harmadik országnak az ezen irányelv céljából való biztonságos származási országgá nyilvánítása nem jelent teljes garanciát azon ország állampolgárainak biztonságára nézve. A minősítés alapjául szolgáló értékelés természeténél fogva csak az adott országban fennálló általános polgári, jogi és politikai körülményeket, valamint azt tudja figyelembe venni, hogy az üldöztetésért, kínzásért vagy embertelen és megalázó bánásmódért vagy büntetésért felelős személyeket felelősségre vonják‑e a gyakorlatban, ha megállapítják a felelősségüket az adott országban. Ezért fontos, hogy amennyiben egy kérelmező alátámasztja, hogy érvényes okok alapján az az ország az ő adott körülményei között nem tekinthető biztonságosnak, az ország biztonságossá nyilvánítását a továbbiakban az ő esete vonatkozásában nem lehet relevánsnak tekinteni.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">7.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen irányelv „Vizsgálati eljárás” című 31. cikke a (8) bekezdésének b) pontjában a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-28" title="page-6">
      „A tagállamok elrendelhetik, hogy a II. fejezet alapelveivel és garanciáival összhangban a vizsgálati eljárásokat a 43. cikkel összhangban gyorsítva és/vagy a határon és/vagy a tranzitzónában folytassák le, ha:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-29" title="page-6">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-30" title="page-6">
      b) a kérelmező ezen irányelv értelmében biztonságos származási országból származik […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">8.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett irányelvnek „A biztonságos származási ország elve” című 36. cikke értelmében:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-32" title="page-7">
      „(1) Az ezen irányelvvel összhangban biztonságos származási országgá nyilvánított harmadik ország – a kérelem egyéni vizsgálatát követően – csak akkor tekinthető e kérelmező tekintetében biztonságos származási országnak, ha:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-33" title="page-7">
      a) a kérelmező annak az országnak az állampolgára; vagy
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-34" title="page-7">
      b) a kérelmező korábban abban az országban szokásos tartózkodási hellyel bíró hontalan személy,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-35" title="page-7">
      és nem adott elő semmilyen komoly indokot arra vonatkozóan, hogy az ő egyedi körülményei szempontjából és nemzetközi védelemre jogosult személyként való elismerése tekintetében az ország nem minősül biztonságos származási országnak a 2011/95/EU irányelvvel összhangban [ (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-10" href="#t-10">9</a>
</span>)].
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-36" title="page-7">
      (2) A tagállamok nemzeti jogszabályaikban további rendelkezéseket és szabályokat állapítanak meg a biztonságos származási ország elvének alkalmazására.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">9.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2013/32 irányelv „Harmadik országok biztonságos származási országgá nyilvánítása nemzeti szinten” című 37. cikkének szövege a következő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-38" title="page-7">
      „(1) A tagállamok fenntarthatnak vagy bevezethetnek olyan jogszabályokat, amelyek a I. melléklettel összhangban lehetővé teszik, hogy a nemzetközi védelem iránti kérelmek vizsgálata céljából nemzeti szinten biztonságos származási országokat határozzanak meg.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-39" title="page-7">
      (2) A tagállamok rendszeresen felülvizsgálják az e cikkel összhangban biztonságos származási országnak nyilvánított harmadik országokban fennálló helyzetet.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-40" title="page-7">
      (3) Széleskörű információs forrásokat kell alapul venni – különös tekintettel a más tagállamoktól, [az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségétól (EUAA) (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-11" href="#t-11">10</a>
</span>)], az UNHCR‑től, az Európa Tanácstól és más megfelelő nemzetközi szervezetektől származó információkra – annak felmérése során, hogy egy ország e cikkel összhangban biztonságos származási országnak minősül‑e.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-41" title="page-8">
      (4) A tagállamok tájékoztatják a[z Európai] Bizottságot azokról az országokról, amelyeket e cikk rendelkezéseinek megfelelően biztonságos származási országnak nyilvánítottak.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">10.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen irányelvnek „[a] hatékony jogorvoslathoz való jog[ra]” vonatkozó 46. cikke a következőket írja elő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-43" title="page-8">
      „(1) A tagállamok biztosítják a kérelmezők részére a bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz való jogot az alábbiakkal szemben:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-44" title="page-8">
      a) a nemzetközi védelem iránti kérelem ügyében hozott határozat tárgyában, beleértve, ha a határozat:
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-45" title="page-8">
      i. a menekült jogállás és/vagy kiegészítő védelmi jogállás tekintetében megalapozatlannak ítéli a kérelmet;
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-46" title="page-8">
      […]
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-47" title="page-8">
      iii. meghozatalára a 43. cikk (1) bekezdésében meghatározott módon a tagállam határán vagy tranzitzónáiban kerül sor;
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-48" title="page-8">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-49" title="page-8">
      (3) Az (1) bekezdésnek való megfelelés érdekében a tagállamok biztosítják, hogy a hatékony jogorvoslat mind a tények, mind a jogi szempontok teljes körű és ex nunc megvizsgálását tartalmazza – ideértve adott esetben a nemzetközi védelem iránti igényeknek a(z) [2011/95] irányelv szerinti vizsgálatát is –, legalább az elsőfokú bíróság előtti fellebbezési [helyesen: jogorvoslati] eljárásokban.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-50" title="page-8">
      […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">11.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2013/32 irányelvnek „A biztonságos származási országok kijelölése a 37. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában” című I. melléklete a következőképpen szól:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-52" title="page-8">
      „Egy ország biztonságos származási országnak minősül, ha a jogi helyzet, a demokratikus rendszerben való jogalkalmazás és az általános politikai körülmények alapján kimutatható, hogy általában és következetesen nem tapasztalható a [2011/95] irányelv 9. cikkében meghatározott üldöztetés; nem alkalmaznak kínzást, sem embertelen vagy megalázó bánásmódot vagy büntetést, és nem fenyeget megkülönböztetés nélküli erőszak sem nemzetközi, sem belső fegyveres konfliktushelyzetekben.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-53" title="page-8">
      Ezen értékelés elvégzése során számításba kell venni többek között azt, hogy milyen mértékben nyújtanak védelmet üldöztetés, vagy rossz bánásmód ellen, a következők révén:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-54" title="page-8">
      a) az ország vonatkozó törvényei és rendeletei, és alkalmazásuk módja;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-55" title="page-9">
      b) az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményben[ (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-12" href="#t-12">11</a>
</span>)] és/vagy a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában[ (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-13" href="#t-13">12</a>
</span>)] és/vagy [a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni egyezményben] (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-14" href="#t-14">13</a>
</span>) meghatározott jogok és szabadságok tiszteletben tartása, különösen az olyan jogoké, amelyektől az [EJEE] 15. cikkének (2) bekezdése alapján nem lehet eltérni;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-56" title="page-9">
      c) a visszaküldés tilalma elvének tiszteletben tartása a [menekültek helyzetére vonatkozó] egyezménnyel (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-15" href="#t-15">14</a>
</span>) összhangban;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-57" title="page-9">
      d) az említett jogok és szabadságok megsértése elleni hatékony jogorvoslati rendszer biztosítása.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">B.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az olasz jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 25/2008. sz. felhatalmazáson alapuló törvényerejű rendelet</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">12.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2008. január 28‑i decreto legislativo n. 25 – Attuazione della direttiva 2005/85/CE recante norme minime per le procedure applicate negli Stati membri ai fini del riconoscimento e della revoca dello status di rifugiato‑nak (a menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól szóló 2005/85/EK irányelv átültetéséről szóló, 25. sz. felhatalmazáson alapuló törvényerejű rendelet; [HL 2005. L 326, 13. o.]) (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-16" href="#t-16">15</a>
</span>) a 2024. október 23‑i decreto‑legge n. 158 – Disposizioni urgenti in materia di procedure per il riconoscimento della protezione internazionale‑val (a nemzetközi védelem megadására vonatkozó sürgős rendelkezéseket tartalmazó 158. sz. rendkívüli törvényerejű rendelet) (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-17" href="#t-17">16</a>
</span>) módosított változatának (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-18" href="#t-18">17</a>
</span>) 2‑bis cikke 1–4. bekezdése az alábbiakat írja elő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-61" title="page-10">
      „1. Az európai jogszabályokban meghatározott minősítési kritériumok és az illetékes nemzetközi szervezetek által szolgáltatott információforrásokból származó adatok alapján a következő országok minősülnek biztonságos származási országnak: Albánia, Algéria, Banglades, Bosznia‑Hercegovina, Zöld‑foki Köztársaság, Elefántcsontpart, Egyiptom, Gambia, Grúzia, Ghána, Koszovó, Észak‑Macedónia, Marokkó, Montenegró, Peru, Szenegál, Szerbia, Srí Lanka és Tunézia.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-62" title="page-10">
      2. Az Európai Unióhoz nem tartozó állam akkor tekinthető biztonságos származási országnak, ha a jogrendje, a demokratikus rendszerben való jogalkalmazás és az általános politikai helyzet alapján bizonyítható, hogy általánosságban és tartósan nem valósul meg […] üldöztetés, kínzás vagy egyéb embertelen vagy megalázó büntetés vagy bánásmód, illetve nem áll fenn nemzetközi vagy belső fegyveres konfliktushelyzetekben különbségtétel nélkül alkalmazott erőszak kockázata. Valamely ország személyek bizonyos kategóriái kivételével is biztonságos származási országgá nyilvánítható.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-63" title="page-10">
      3. A 2. bekezdés szerinti értékelés során figyelembe kell venni többek között azt, hogy milyen mértékben nyújtanak védelmet az üldöztetés és a bántalmazás ellen, a következők révén:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-64" title="page-10">
      a) az ország releváns törvényei és rendeletei, valamint alkalmazásuk módja;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-65" title="page-10">
      b) az [EJEE‑ben], az […] Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában, valamint [a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni egyezményben] foglalt jogok és szabadságok tiszteletben tartása, különösen az olyan jogoké, amelyektől az [EJEE] 15. cikkének (2) bekezdése értelmében nem lehet eltérni;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-66" title="page-10">
      c) a [menekültek helyzetére vonatkozó] egyezmény 33. cikkében meghatározott elv tiszteletben tartása;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-67" title="page-10">
      d) az e jogok és szabadságok megsértése elleni hatékony jogorvoslati rendszer biztosítása.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-68" title="page-11">
      4. Annak értékelése, hogy valamely nem uniós állam biztonságos származási ország‑e, a Commissione nazionale per il diritto di asilo [nemzeti menedékjogi bizottság, Olaszország] által szolgáltatott információkon alapul, amely [a] dokumentációs központ által összeállított információkat, valamint egyéb információforrásokat, köztük különösen [a más tagállamok], az [EUAA], az [UNHCR], az Európa Tanács és más illetékes nemzetközi szervezetek által szolgáltatott információkat vesz alapul.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-69" title="page-11">
      4‑bis.  A biztonságos származási országok jegyzékét jogalkotási aktussal rendszeresen frissíteni kell, és arról értesíteni kell a[…] Bizottságot. Az 1. bekezdésben említett jegyzék frissítése céljából a Consiglio dei Ministri [miniszterek tanácsa, Olaszország] minden év január 15‑ig jelentést készít, amelyben – a biztonság és a nemzetközi kapcsolatok folyamatosságának elsődleges követelményeivel és a 4. bekezdésben említett információk figyelembevételével – beszámol a hatályos jegyzékben szereplő országok helyzetéről, valamint azokról az országokról, amelyek felvételét támogatni kívánja. A kormány továbbítja a jelentést az illetékes parlamenti bizottságok részére.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">13.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 25/2008. sz. felhatalmazáson alapuló törvényerejű rendelet 9. cikkének 2‑bis. bekezdése értelmében:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-71" title="page-11">
      „A […] kérelmező kérelmét elutasító határozat indokolásában kizárólag annak kell szerepelnie, hogy a kérelmező nem bizonyította, hogy nyomós okok alapján feltételezhető, hogy a biztonságos származási ország a kérelmező sajátos körülményeire tekintettel számára nem biztonságos.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">14.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E felhatalmazáson alapuló törvényerejű rendelet 28‑ter. cikke (1) bekezdésének b) pontja a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-73" title="page-11">
      „A kérelmet […] nyilvánvalóan megalapozatlannak kell tekinteni az alábbi feltételek bármelyikének teljesülése esetén:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-74" title="page-11">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-75" title="page-11">
      b) a kérelmező a 2‑bis. cikk szerinti biztonságos származási országból származik.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A tárcaközi rendelet</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">15.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2024. május 7‑i decreto – Aggiornamento della lista dei Paesi di origine sicuri prevista dall'articolo 2‑bis del decreto legislativo 28 gennaio 2008, n. 25 (a biztonságos származási országoknak a [25/2008. sz.] felhatalmazáson alapuló törvényerejű rendelet 2‑bis. cikkében foglalt jegyzékének frissítéséről szóló rendelet) (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-19" href="#t-19">18</a>
</span>) 1. cikkének (2) bekezdése az alábbiak szerint szól:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-78" title="page-11">
      „A kérelmező sajátos helyzetét a nemzetközi védelem iránti kérelmek elbírálása során a bevezetőben említett vizsgálat során megjelölt, származási országra vonatkozó adatlapokon szereplő információk tükrében kell értékelni.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">III.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapügyek tényállásai és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">16.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapeljárás felperesei bangladesi állampolgárok. Miután az olasz hatóságok megmentették őket a tengeren, a jelen indítvány 6. lábjegyzetében hivatkozott egyetértési megállapodás 3. cikkének (2) és (3) bekezdése alapján a gjadëri idegenrendészeti fogdába szállították őket, ahol 2024. október 16‑án mindketten nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtottak be.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">17.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A vonatkozó nemzeti rendelkezéseknek megfelelően e kérelmeket a Commissione Territoriale per il riconoscimento della Protezione Internazionale di Roma – sezione procedure alla frontiera II (a nemzetközi védelem elismerésével foglalkozó római területi bizottság – II. határeljárási részleg, Olaszország) határon folytatott gyorsított eljárás keretében vizsgálta meg. 2024. október 17‑i határozataival a bizottság a felperesek kérelmeit mint nyilvánvalóan megalapozatlanokat elutasította, mivel nem tudták megdönteni a származási országuk biztonságára vonatkozó vélelmet.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">18.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2024. október 25‑én mindkét felperes keresetet indított e határozatokkal szemben a Tribunale ordinario di Roma (római rendes bíróság) előtt, amely úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-83" title="page-12">
      „1) Az uniós joggal és különösen a [2013/32] irányelvnek a (42), (46) és (48) preambulumbekezdésével összefüggésben, valamint [a Charta] 47. cikkének (és az EJEE 6. és 13. cikkének) fényében értelmezett 36., 37. és 38. cikkével ellentétes‑e az, hogy a nemzeti jogalkotó, amely hatáskörrel rendelkezik a biztonságos származási országok jegyzékének összeállítására, valamint az e célból követendő kritériumok és felhasználandó források szabályozására, emellett elsődleges jogalkotási aktussal közvetlenül nyilvánít biztonságos származási országgá valamely harmadik országot?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-84" title="page-12">
      2) Mindenesetre az uniós joggal és különösen ugyanezen irányelvnek a (42), (46) és (48) preambulumbekezdésével összefüggésben, valamint [a Charta] 47. cikkének (és az EJEE 6. és 13. cikkének) fényében értelmezett 36., 37. és 38. cikkével ellentétes‑e legalábbis az, hogy a jogalkotó úgy nyilvánít valamely harmadik országot biztonságos származási országgá, hogy nem teszi hozzáférhetővé és ellenőrizhetővé az e minősítést igazoló forrásokat, ezáltal megakadályozva, hogy a menedékkérő vitassa azokat, a bíróság pedig megvizsgálhassa azok eredetét, hitelességét, megbízhatóságát, relevanciáját, aktualitását, teljességét és mindenesetre általában véve a tartalmát, és saját maga értékelhesse, hogy teljesülnek‑e az ilyen minősítésnek az irányelv I. mellékletében meghatározott anyagi jogi feltételei?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-85" title="page-13">
      3) Úgy kell‑e értelmezni az uniós jogot és különösen ugyanezen irányelvnek a (42), (46) és (48) preambulumbekezdésével összefüggésben, valamint [a Charta] 47. cikkének (és az EJEE 6. és 13. cikkének) fényében értelmezett 36., 37. és 38. cikkét, hogy a határon folytatott gyorsított eljárás során a biztonságossá nyilvánított származási országból származó személyek esetében a bíróság minden esetben felhasználhatja a származási országra vonatkozó, az irányelv 37. cikkének (3) bekezdésében említett forrásokból általa függetlenül gyűjtött információkat, amelyek alkalmasak annak megállapítására, hogy az ilyen minősítésnek az irányelv I. mellékletében meghatározott anyagi jogi feltételei teljesülnek‑e?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-86" title="page-13">
      4) Ellentétes‑e az uniós joggal és különösen ugyanezen irányelvnek a (42), (46) és (48) preambulumbekezdésével összefüggésben, valamint [a Charta] 47. cikkének (és az EJEE 6. és 13. cikkének) fényében értelmezett 36., 37. és 38. cikkével, valamint az irányelv I. mellékletével az, hogy egy harmadik országot „biztonságos származási országnak” minősítsenek, ha az adott országban olyan személyek csoportjai vannak, akik tekintetében az adott ország nem teljesíti az ilyen minősítésnek az irányelv I. mellékletében meghatározott anyagi jogi feltételeit?”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">19.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság elnöke 2024. november 21‑i határozatával az írásbeli és a szóbeli szakasz lefolytatása, valamint az ítélethozatal céljából egyesítette a C‑758/24. és a C‑759/24. sz. ügyeket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">20.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság a Bíróság eljárási szabályzatának 107. cikke szerinti sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás megindítását kérte. 2024. november 19‑i határozatával a Bíróság úgy határozott, hogy elutasítja ezt a kérelmet.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">21.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság másodlagosan azt kérte továbbá, hogy a jelen ügyeket az eljárási szabályzat 105. cikke szerinti gyorsított előzetes döntéshozatali eljárásban bírálják el. 2024. november 21‑én a Bíróság elnöke helyt adott e kérelemnek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">22.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">LC (C‑758/24. sz. ügy) és CP (C‑759/24. sz. ügy), az olasz, a bolgár, a cseh, a német, a görög, a francia, a ciprusi, a lett, a litván, a magyar, a máltai, a holland, az osztrák, a lengyel, a szlovák, a finn és a svéd kormány, valamint a Bizottság írásbeli és/vagy szóbeli észrevételeket terjesztett elő. A 2025. február 25‑én tartott tárgyaláson a fentiek választ adhattak a Bíróság által feltett, szóban megválaszolandó kérdésekre.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">IV.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Elemzés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">A.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az elfogadhatóságról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">23.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Észrevételeiben az olasz kormány az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első, második és negyedik kérdés elfogadhatatlanságára hivatkozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">24.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is e kormány azt állítja, hogy a kérdést előterjesztő bíróság nem jelöli meg az uniós jognak azt a szabályát, amely a harmadik országok biztonságos származási országként való kijelölésére vonatkozó eljárást meghatározza, és amellyel ellentétes az ilyen, jogalkotási aktus útján történő kijelölés.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">25.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Meg kell azonban állapítani, hogy a kérdést előterjesztő bíróság kérelmének 17–28. pontjában kimerítő jelleggel ismerteti a nemzetközi jog, az uniós jog és az olasz jog releváns rendelkezéseit. A 158/2024. sz. rendkívüli törvényerejű rendelet, amelyre a kérdést előterjesztő bíróság hivatkozik, egyébiránt a preambulumbekezdéseiben kifejezetten hivatkozik mind a 2013/32 irányelvre, mind pedig a 2024/1348 rendeletre, valamint a CV ítéletre, így a jogi keret egyértelműen meg lett határozva.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">26.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, az olasz kormány azt állítja, hogy az e kijelölés szabályaira vonatkozóan kért értelmezés nem releváns az alapjogvita megoldása szempontjából, mivel semmilyen konkrét hatással nincs a felperesek sajátos helyzetére és keresetük kimenetelére. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-20" href="#t-20">19</a>
</span>) E tekintetben az olasz kormány hangsúlyozza, hogy Bangladest a tárcaközi rendelet már biztonságos származási országnak nyilvánította. A 158/2024. sz. rendkívüli törvényerejű rendelet arra szorítkozott, hogy kizárja a biztonságos származási országok jegyzékéről azokat az országokat, amelyek tekintetében a CV ítélet alapján területi kivételek állnak fenn, és a rendelet által a biztonságos származási országok jegyzékének elfogadására irányuló eljárással kapcsolatban bevezetett módosítások nem érintik az e jegyzékben szereplő egyes országok biztonsági feltételeinek értékelésére és felülvizsgálatára irányuló eljárást.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">27.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdéseket nem ebből a szempontból teszik fel. Amint azt a kérdést előterjesztő bíróság hangsúlyozza, a 158/2024. sz. rendkívüli törvényerejű rendelettel bevezetett módosítások nyilvánvalóan kihatnak e kijelölés bírósági felülvizsgálatának lehetőségeire és módjaira, mivel e rendelet azzal a hatással járt, hogy jogalkotási norma rangjára emelte a harmadik országok biztonságos származási országként való kijelölését, anélkül, hogy az olasz jogalkotó ismertette volna a konkrétan alkalmazott értékelési módszert és szempontokat, illetve azokat a forrásokat, amelyekből az érintett országok általános helyzetére vonatkozó releváns információkat merítette.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">28.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor, az olasz kormány azt állítja, hogy a negyedik kérdés elvont és hipotetikus, mivel a kérdést előterjesztő bíróság nem végzett vizsgálatot annak megállapítása érdekében, hogy Banglades nem biztonságos származási ország személyek bizonyos csoportjai tekintetében, és hogy a kérelmezők e csoportok valamelyikébe tartoznak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">29.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig, mivel egy harmadik ország biztonságos származási országként való kijelölése fontos eljárási következményekkel jár az ezen országból érkező kérelmezők által benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelmek elbírálásának módjára nézve, az ilyen kérdés nem elvont és nem hipotetikus e kijelölés jogszerűségének felülvizsgálatával összefüggésben.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">30.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Úgy vélem tehát, hogy az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések elfogadhatóságának nincs akadálya.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">B.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ügy érdeméről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">31.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság az előzetes döntéshozatalra előterjesztett mindkét kérdésében a 2013/32 irányelv 36., 37. és 38. cikkére hivatkozik. Márpedig, noha ezen irányelv 36. és 37. cikke ténylegesen meghatározza a biztonságos származási ország elvének alkalmazására vonatkozó szabályokat, az irányelv 38. cikke egy másik jogelv, nevezetesen a biztonságos harmadik ország elvének alkalmazási feltételeit állapítja meg. Tekintettel arra, hogy az alapeljárások nem egy „biztonságos harmadik országot” érintenek, és mivel ezen elvet eltérő szabályok szabályozzák, e kérdéseket kizárólag az említett irányelv 36. és 37. cikkében foglalt rendelkezésekre tekintettel fogom megvizsgálni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A harmadik országokat biztonságos származási országként kijelölő norma jellegére vonatkozó, előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">32.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ a Bíróságtól, hogy a 2013/32 irányelv 36. és 37. cikkét úgy kell‑e értelmezni, hogy azokkal ellentétes, ha valamely tagállam jogalkotási aktus útján biztonságos származási országként jelöl ki harmadik országokat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">33.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ez a kérdés abból ered, hogy a 158/2024. sz. rendkívüli törvényerejű rendelet elfogadásáig az olasz hatóságok két lépésben jelöltek ki biztonságos származási országként harmadik országokat. Először is a törvény meghatározta e kijelölés jogi keretét (módszer, kritériumok, információforrások, értékelési elemek), míg ezt követően az illetékes közigazgatási hatóság egy tárcaközi rendelet útján az ezen országokra vonatkozó adatlapok alapján jelölte ki a biztonságos származási országokat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">34.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig a 158/2024. sz. rendkívüli törvényerejű rendelet módosította ezt a rendszert, és e kijelölést az olasz jogalkotóra bízta. A 25/2008. sz. felhatalmazáson alapuló törvényerejű rendelet 2‑bis. cikke így számos harmadik országot, köztük Bangladest is biztonságos származási országként jelölte ki. Úgy tűnik, ez a jogalkotói beavatkozás jelentős változást hozott a nemzeti jogban a peres eljárások rendszerében, mivel az a döntés, hogy a harmadik országokat már nem közigazgatási aktussal, hanem jogalkotási aktussal jelölik ki biztonságos származási országként, éppen e norma jellege miatt korlátozza e kijelölés jogszerűségének bírósági felülvizsgálatát, amelyet a rendes bíróságnak el kellene tudnia végezni, ezáltal korlátozza a kérelmező védelemhez való jogának gyakorlását. E tekintetben a C‑759/24. sz. ügyben a felperes azt hangsúlyozza, hogy a nemzeti bíróságnak az alapeljáráshoz kapcsolódó másodlagos eljárás keretében alkotmányossági felülvizsgálatot kellene indítania.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">35.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen, a nemzeti norma jellegére vonatkozó első kérdés önmagában nem vet fel különösebb nehézséget.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">36.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2013/32 irányelv egyetlen rendelkezése sem határozza meg ugyanis, hogy mely tagállami hatóság(ok)nak kell nemzeti szinten kijelölnie(ük) a biztonságos származási országokat – függetlenül attól, hogy létezik‑e nemzeti jegyzék, vagy sem –, és az erre vonatkozó jogi eszközt sem. Ezen irányelv 37. cikkének (1) bekezdése annak meghatározására szorítkozik, hogy „[a]<br/>tagállamok fenntarthatnak vagy bevezethetnek olyan jogszabályokat, amelyek a I. melléklettel összhangban lehetővé teszik, hogy a nemzetközi védelem iránti kérelmek vizsgálata céljából nemzeti szinten biztonságos származási országokat határozzanak meg”. A „jogszabályok” kifejezést („legislation” az angol nyelvi változatban, vagy „normativa” az olasz nyelvi változatban) a legtágabb értelemben kell érteni, úgy, hogy az magában foglalja a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási jellegű aktusokat is.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">37.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen a tagállamok széles mérlegelési mozgástérrel rendelkeznek a harmadik országoknak a nemzeti jogukban biztonságos származási országként való kijelölésére szolgáló eljárási módok és szabályok megválasztását illetően. Semmi nem zárja ki, hogy e kijelölés jogalkotási szintű jogi aktusból következzen, mivel az ilyen döntés valójában a számukra elismert intézményi és eljárási autonómia körébe tartozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">38.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EUMSZ 288. cikk harmadik bekezdéséből azonban az következik, hogy ez a döntési szabadság nem érinti a tagállamok azon kötelezettségét, hogy az uniós jog elsőbbségének és az érintett irányelv teljes érvényesülésének biztosítása érdekében minden szükséges intézkedést megtegyenek az irányelv által követett céllal és az abban foglalt kötelezettségekkel összhangban. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-21" href="#t-21">20</a>
</span>) Ebből következik, hogy az a jogi aktus, amellyel valamely tagállam harmadik országot biztonságos származási országként jelöl ki, nem érintheti a 2013/32 irányelv II. fejezetében említett alapelvek és alapvető garanciák tiszteletben tartása, és különösen a nemzetközi védelmet kérelmezőknek az említett irányelv 46. cikke alapján biztosított hatékony jogorvoslathoz való jog tiszteletben tartása tekintetében a tagállamra háruló kötelezettségeket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">39.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tényezőkre tekintettel azt javaslom, hogy a Bíróság azt a választ adja, hogy a 2013/32 irányelv 36. és 37. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az a gyakorlat, amely szerint valamely tagállam jogalkotási aktussal egy harmadik országot biztonságos származási országként jelöl ki, amennyiben az ilyen gyakorlat biztosítja az uniós jog elsőbbségét és ezen irányelv teljes érvényesülését, az irányelvben foglalt kötelezettségekkel és az általa követett célokkal összhangban.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">40.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság ebben az összefüggésben terjeszti elő második és harmadik kérdését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második és harmadik kérdésről, amelyek az információforrásoknak a valamely harmadik országot biztonságos származási országként kijelölő jogi aktus bírósági felülvizsgálata céljából történő felfedésére vonatkoznak</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">41.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Második kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ a Bíróságtól, hogy a 2013/32 irányelv 36. és 37. cikkét, valamint 46. cikkének (3) bekezdését a Charta 47. cikkével összefüggésben úgy kell‑e értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan gyakorlat, amelynek értelmében valamely tagállam egy jogalkotási aktussal anélkül jelöl ki egy harmadik országot biztonságos származási országként, hogy az érintett országból érkező kérelmező, illetve a vele szemben hozott elutasító határozattal szemben benyújtott keresetet elbíráló nemzeti bíróság – a kijelölés alapjául szolgáló információforrások felfedésének hiánya miatt – vitatni, illetve felülvizsgálni tudná az ilyen kijelölés jogszerűségét az ezen irányelv I. mellékletében szereplő feltételekre tekintettel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">42.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül harmadik kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság arra is választ vár a Bíróságtól, hogy ilyen körülmények között a nemzeti bíróság felülvizsgálhatja‑e az ilyen kijelölés jogszerűségét az e mellékletben foglalt feltételekre tekintettel azon információforrások alapján, amelyeket ő maga gyűjtött össze az említett irányelv 37. cikkének (3) bekezdésében felsoroltak közül.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">43.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy e kérdések abból erednek, hogy eleve ellentmondás áll fenn Banglades általános helyzetére vonatkozóan rendelkezésre álló információk és a 25/2008. sz. felhatalmazáson alapuló törvényerejű rendelet 2‑bis. cikkében felállított azon vélelem között, amely szerint ez az ország biztonságos származási ország. Márpedig a korábbi rendszerrel ellentétben a harmadik országokat biztonságos származási országként kijelölő jogi aktus nem fedi fel azokat a konkrét információforrásokat, amelyek alapján az olasz jogalkotó értékelte ezen ország biztonságát, és különösen azt a képességét, hogy megfelelő védelmet biztosítson lakosságának az üldöztetés vagy súlyos sérelem veszélyével szemben. A kérdést előterjesztő bíróság következésképpen azt állítja, hogy az ezen információkhoz való hozzáférés hiányában mind az érintett kérelmező, mind pedig az az igazságügyi hatóság, amelyhez a kérelmező a keresetét benyújtotta, meg van fosztva attól a lehetőségtől, hogy e források eredetének, tekintélyének, megbízhatóságának, relevanciájának, aktualitásának és teljességének ellenőrzése révén vitassa, illetve felülvizsgálja a biztonságra vonatkozó ilyen vélelem jogszerűségét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">44.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett kérdések tehát nem vonatkoznak arra a felülvizsgálatra, amelyet ezen igazságügyi hatóságnak a 2013/32 irányelv 36. cikkének (1) bekezdésében előírt rendelkezések végrehajtása tekintetében kell elvégeznie, amely rendelkezés megköveteli az érintett ország biztonságára vonatkozó vélelem mellőzését valamely egyedi esetben, amennyiben a kérelem szubjektív és részletes értékelése alapján úgy tűnik, hogy ez az ország a kérelmező egyéni körülményei miatt nem biztonságos. A kérdések kizárólag arra az esetre vonatkoznak, amikor a kérelmező maga vitatja származási országának biztonságos származási országként való kijelölését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">45.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2013/32 irányelv (25) és (50) preambulumbekezdéséből, valamint 46. cikkének (1) bekezdéséből az következik, hogy azoknak a nemzetközi védelmet kérelmezőknek, akik biztonságos származási országként kijelölt harmadik országból érkeznek, és akiknek a kérelme gyorsított vizsgálati eljárás tárgyát képezi, biztosítani kell a bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz való jogot a határon vagy a tranzitzónákban vele szemben hozott határozatokkal szemben. Ezen irányelv 46. cikkének (3) bekezdése meghatározza e jog terjedelmét, megállapítva, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az a bíróság, amely előtt az érintett nemzetközi védelem iránti kérelemre hozott határozatot megtámadják, elvégezze „mind a tények, mind a jogi szempontok teljes körű és ex nunc megvizsgálását[,] ideértve adott esetben a nemzetközi védelem iránti igényeknek a [2011/95] irányelv szerinti vizsgálatát is”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">46.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül a Bíróság ítélkezési gyakorlatából kitűnik, hogy a 2013/32 irányelv 46. cikkében előírt jogorvoslat jellemzőit a Charta 47. cikkével összhangban kell meghatározni, amely a hatékony bírói jogvédelem elvének megerősítését képezi. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-22" href="#t-22">21</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">47.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen elvek alkalmazásával mondta ki a Bíróság a 2011. július 28‑i Samba Diouf ítéletben (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-23" href="#t-23">22</a>
</span>), hogy a közigazgatási hatóságot a nemzetközi védelem iránti kérelem gyorsított eljárás keretében történő elbírálására késztető indokok bírósági felülvizsgálat tárgyát képezik. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-24" href="#t-24">23</a>
</span>) Nemrégiben ugyancsak az említett elvek alkalmazásával állapította meg a Bíróság a CV ítéletben, hogy a 2013/32 irányelv 46. cikkének (3) bekezdése által biztosított hatékony jogorvoslathoz való jog megköveteli, hogy az illetékes igazságügyi hatóság – az uniós jogalkotó által előírt teljes körű és ex nunc vizsgálat keretében és az ügy iratai, valamint az előtte folyamatban lévő eljárás során ismertetett tények alapján – vegye figyelembe, hogy nem teljesültek az említett irányelv I. mellékletében foglalt, biztonságos harmadik országként való kijelölés anyagi feltételei, még akkor is, ha e hiányosságra a kérelem alátámasztására nem hivatkoznak kifejezetten. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-25" href="#t-25">24</a>
</span>) A Bíróság szerint ezért a tagállamok feladata, hogy a nemzeti jogszabályaikat úgy alakítsák, hogy az említett jogorvoslati kérelmek elbírálása tartalmazza valamennyi olyan ténybeli és jogi tényező illetékes igazságügyi hatóság általi vizsgálatát, amelyek lehetővé teszik számára az adott ügy naprakész értékelését, beleértve az ilyen kijelölés jogszerűségét is. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-26" href="#t-26">25</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">48.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből következik, hogy önmagában az a körülmény, hogy valamely harmadik országot jogalkotási aktus biztonságos származási országként jelöl ki, nem járhat azzal a következménnyel, hogy kivonja ezen aktust a jogszerűség felülvizsgálata alól, mert úgy megfosztanák a 2013/32 irányelv 46. cikkének (3) bekezdését a hatékony érvényesüléstől. Mivel az ilyen kijelöléssel e jogalkotási aktus meghatározza azokat a nemzetközi védelem iránti kérelmeket, amelyek gyorsított eljárás keretében vizsgálhatók és/vagy amelyek esetében ezen eljárást lefolytathatják a határon vagy tranzitzónákban, mégpedig ezen irányelv 31. cikke (8) bekezdése b) pontjának megfelelően, az említett jogalkotási aktus az uniós jogot hajtja végre, és a címétől vagy a nemzeti jogban alkalmazott formájától függetlenül biztosítania kell az uniós jog által a nemzetközi védelmet kérelmezők számára elismert anyagi jogi és eljárási garanciák tiszteletben tartását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">49.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A több tagállam által az észrevételeikben ezzel kapcsolatban kifejtett vélemények ellenére tehát alapvető fontosságúnak tűnik számomra, hogy – amennyiben az illetékes közigazgatási vagy igazságügyi hatóság előtt megtámadják e kijelölést – a nemzeti jogalkotó biztosítsa azon adatok és információforrások elegendő és megfelelő nyilvánosságát, amelyekből az érintett országoknak a 2013/32 irányelv 37. cikkének (1) bekezdése értelmében vett biztonságára következtetni tudott.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">50.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Kétségtelen, hogy sem a 2013/32 irányelv 37. cikkének (3) bekezdése, sem ezen irányelv más rendelkezése nem követeli meg a tagállamtól, hogy hozza nyilvánosságra azokat az információforrásokat, amelyekre az érintett ország biztonságára vonatkozó vélelmet alapította.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">51.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindazonáltal mind a 2013/32 irányelv rendszere, mind annak céljai az információforrások felfedése mellett szólnak. Az ilyen felfedés elősegíti a megfelelő és teljes körű vizsgálat lefolytatását, valamint azt, hogy a biztonságos származási országként kijelölt harmadik országból érkező kérelmező ténylegesen megismerhesse az uniós jogalkotó által biztosított garanciákat és alapelveket, összhangban az ezen irányelv (18) és (20) preambulumbekezdésében meghatározott célkitűzésekkel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">52.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is, az információforrások felfedése erősíti a biztonság vélelmének hitelességét és tekintélyét, ami hozzájárul a nemzetközi védelem iránti kérelmek vizsgálatára irányuló eljárások gyorsaságához és hatékonyságához. A 25/2008. sz. felhatalmazáson alapuló törvényerejű rendelet 2‑bis. cikke által felállított jogi vélelmet általában úgy határozzák meg, mint azt a következtetést, amelyet a törvény vagy a bíró egy ismert tényből egy ismeretlen tényre von le, amelynek fennállását az előbbi valószínűsíti. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-27" href="#t-27">26</a>
</span>) Ennek megfelelően nincs objektív bizonyosság arra vonatkozóan, hogy a kérelmezők számára megfelelő védelem áll rendelkezésre a származási országban. A vélelem bizonyossága a vélelem alapjául szolgáló tények bizonyosságától, tekintélyétől, megbízhatóságától, relevanciájától, aktualitásától, teljességétől és a nemzeti jogalkotó által ezekből levont következtetések helyességétől függ.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">53.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, az uniós jogalkotó azáltal, hogy megkövetelte a biztonságos származási országként kijelölt harmadik országbeli állampolgár által benyújtott kérelem egyedi vizsgálatának fenntartását, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-28" href="#t-28">27</a>
</span>) nem kívánta az illetékes közigazgatási hatóságot egy egyszerű bejegyzést végző intézménnyé degradálni. Függetlenül a harmadik országokat biztonságos származási országként kijelölő norma törvényi, rendeleti vagy közigazgatási jellegétől, e hatóság továbbra is felelős a kérelem „megfelelő vizsgálatának” elvégzéséért, és érdekes megjegyezni, hogy a hatóságnak e célból „megfelelő eszközökkel”, köztük a származási országra vonatkozó információk vagy jogi szakértői vélemények felhasználására megfelelően képzett személyzettel kell rendelkeznie (a 2013/32 irányelv 4. cikkének (1) és (3) bekezdése). Ebből következik, hogy azon tényezők, amelyek a származási országnak az üldöztetéssel, illetve az alapvető jogok súlyos megsértésével szembeni védelem biztosítására vonatkozó képességét, vagy éppen ellenkezőleg, annak hiányát mutatják, döntő bizonyítéknak minősülnek mind az érintett ország biztonsága vélelmének megállapítását eredményező általános értékelés, mind pedig ezzel szimmetrikusan a felperes helyzetének – adott esetben e vélelem megdöntését eredményező – egyedi értékelése során. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-29" href="#t-29">28</a>
</span>) Az értékelés alapvető elemei változatlanok maradnak, és az információforrások súlyán és relevanciáján alapulnak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">54.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így a biztonság vélelmének megdönthető jellege megköveteli, hogy az illetékes közigazgatási hatóság ezen információforrásokra tekintettel értékelhesse, hogy a kérelmező nyilatkozatai logikailag összefüggőek és hihetőek‑e (2011/95 irányelv 4. cikke (5) bekezdésének c) pontja), illetve, hogy az e vélelem megdöntése érdekében a kérelmező által hivatkozott indokok komolyak‑e (a 2013/32 irányelv 36. cikkének (1) bekezdése).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">55.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A biztonság vélelmének megdönthető jellege ugyancsak megköveteli, hogy a kérelmezőt tájékoztassák azokról az okokról, amelyek miatt a származási országát biztonságosnak vélelmezik, hogy a vélelmet hatékonyabban meg tudja dönteni azáltal, hogy egyéni helyzetét megkülönbözteti attól az általános helyzettől, amelyen e vélelem alapul. Általában a nemzetközi védelemnek a biztonságra vonatkozó vélelmet megalapozó információforrások alapján történő megadását a kérelmező aligha vitatja. Nem ez a helyzet ugyanakkor a kérelem elutasítása esetén. Ezért a harmadik ország biztonságára vonatkozó bármely vélelemnek olyan eljáráson kell alapulnia, amely biztosítja az ország általános helyzetére vonatkozó azon információk összegyűjtésének és kezelésének átláthatóságát, amelyek alapján a nemzeti jogalkotó úgy döntött, hogy az adott országot biztonságos származási országként lehet kijelölni. Amint az a 2013/32 irányelv 37. cikke (3) bekezdésének rendelkezéseiből kitűnik, illetve annak ellenére, hogy az abban szereplő felsorolás nem kimerítő jellegű, itt nincs helye érzékenynek vagy bizalmasnak minősülő információknak, és azokra nincs is szükség. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-30" href="#t-30">29</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">56.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebben az összefüggésben úgy tekinthető, hogy ezen információforrások felfedése a 2011/95 irányelv 4. cikke (1) bekezdésének utolsó fordulata alapján a tagállamra háruló együttműködési kötelezettség körébe tartozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">57.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor, azon információforrások elegendő és megfelelő nyilvánossága, amelyeken a biztonság vélelme alapul, számomra elválaszthatatlannak tűnik a 2012/32 irányelv 46. cikkének (3) bekezdése által a biztonságos származási országként kijelölt harmadik országból érkező azon kérelmező számára biztosított hatékony bírósági jogorvoslathoz való jogtól, akivel szemben gyorsított eljárást alkalmaznak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">58.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Charta 47. cikkében biztosított bírósági felülvizsgálat hatékonysága megköveteli, hogy e kérelmező megismerhesse a nemzetközi védelem iránti kérelmét elutasító határozat alapjául szolgáló indokokat. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-31" href="#t-31">30</a>
</span>) Márpedig, mivel ezek az indokok azonosak azokkal, amelyeken a származási országa biztonságának vélelme alapul, e források felfedése lehetővé teszi számára jogainak védelmét, és az ügy teljes ismeretében annak eldöntését, hogy hasznos‑e az illetékes igazságügyi hatósághoz fordulni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">59.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül, amint azt a Bíróság megállapította, a bírósági felülvizsgálat hatékonysága megköveteli, hogy az illetékes igazságügyi hatóság elvégezze mind a nemzetközi védelem iránti kérelemre vonatkozó tények, mind pedig a jogi szempontok teljes körű és ex nunc vizsgálatát, ideértve az ilyen kijelölés 2013/32 irányelv I. mellékletében meghatározott anyagi jogi feltételeinek esetleges megsértését is. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-32" href="#t-32">31</a>
</span>) Márpedig ennek szükségessége megköveteli, hogy e hatóság hozzáférjen a nemzeti jogalkotó által e célból használt információforrásokhoz.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">60.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Negyedszer, ezen információforrások nyilvánosságának biztosításával egy tagállam jogalkotója a többi tagállam valamennyi hatáskörrel rendelkező nemzeti hatósága számára közös és egységes hivatkozási alapot kínál, amely nem zárja ki, de legalábbis korlátozza azon helyzeteket, amelyekben e hatóságok az ugyanazon származási országból érkező kérelmezőkre vonatkozóan eltérő értékeléseket alkalmaznak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">61.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Nem vitatott ugyanis, hogy a 2013/32 irányelv I. mellékletében szereplő feltételek általános és elvont módon kerültek meghatározásra, és hogy azokat a körülményeket, amelyek azt bizonyítják, hogy valamely ország képes, vagy éppen ellenkezőleg, nem képes megfelelő védelmet biztosítani a lakosságának, tagállamonként és a nemzeti hatóságoktól függően igen eltérően értékelik. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-33" href="#t-33">32</a>
</span>) Amint arra Guy Serle Goodwin‑Gill rámutatott, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-34" href="#t-34">33</a>
</span>) „információban nincs hiány […] De lássuk be, az ellenőrzött információkkal van egy probléma: korlátozzák a lehetőségeket és két irányba mutatnak. Ahogyan valami úgy tűnhet, hogy nem jelent semmilyen kockázatot, ugyanez más esetekben az ellenkezőjét igazolja”. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-35" href="#t-35">34</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">62.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülményekre tekintettel úgy vélem, hogy – annak ellenére, hogy jogszabályok nem rendezik ezt a kérdést – a biztonságos származási ország elvének alapjául szolgáló rendszer és az uniós jogalkotó által ebben az összefüggésben követett célkitűzések megkövetelik, hogy a tagállamok felfedjék azokat az információforrásokat, amelyek alapján vélelmezik az érintett országok biztonságát, annál is inkább, mivel a 2013/32 irányelv 37. cikkének (3) bekezdésében említett források nyilvános források. Az információforrásokhoz való hozzáférés a nemzeti jogban előírt formában és eljárások szerint állapítható meg, például úgy, hogy csatolják a harmadik országnak biztonságos származási országként való kijelöléséről szóló jogi aktushoz vagy annak mellékletéhez, vagy – a kérelmező vagy az illetékes közigazgatási vagy igazságügyi hatóság kérésére – utólagosan közlik azokat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">63.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E források felfedésének hiányában a bírósági felülvizsgálat hatékonysága megköveteli, hogy az illetékes igazságügyi hatóság – amely e területen minden szükséges szakértelemmel rendelkezik – a kijelölés jogszerűségének megítélése szempontjából leglényegesebbnek tartott információforrásokra alapozza értékelését. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-36" href="#t-36">35</a>
</span>) A rendes eljárástól eltérően a határon lefolytatott gyorsított eljárást egy biztonságos származási országként kijelölt harmadik országból érkező kérelmező esetében egy előre összeállított lista alapján végzik. Amennyiben valamely ország biztonságára vonatkozó értékelés folyamatosan változik, és azt nem vizsgálták felül rendszeresen, e hatóságot nem lehet megakadályozni abban, hogy aktualizálja az adott országban fennálló általános polgári, jogi és politikai körülményeket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">64.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E megfontolások összességére tekintettel azt javaslom, hogy a Bíróság állapítsa meg, hogy a 2013/32 irányelv 36. és 37. cikkét, valamint 46. cikkének (3) bekezdését a Charta 47. cikkével összefüggésben úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az olyan gyakorlat, amelynek értelmében valamely tagállam jogalkotási aktussal egy harmadik országot biztonságos származási országként jelöl ki, amennyiben az ilyen országból érkező kérelmező által benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelmet elutasító határozattal szembeni jogorvoslati kérelem tárgyában eljáró nemzeti bíróság – az e 46. cikk (3) bekezdésében előírt, teljes körű és ex nunc vizsgálat követelménye alapján – rendelkezik azon információforrásokkal, amelyek alapján a nemzeti jogalkotó az érintett ország biztonságára következtetett.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">65.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen információforrások felfedésének hiányában az illetékes igazságügyi hatóság az említett irányelv I. mellékletében foglalt feltételekre tekintettel felülvizsgálhatja az ilyen kijelölés jogszerűségét azon információforrások alapján, amelyeket ő maga gyűjtött össze az ugyanezen irányelv 37. cikkének (3) bekezdésében felsoroltak közül.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett negyedik kérdésről, amelynek tárgya valamely harmadik ország biztonságos származási országként való kijelölésének lehetősége abban az esetben, ha személyek bizonyos csoportjai ebben az országban nem részesülnek megfelelő védelemben</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">66.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Negyedik kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ a Bíróságtól, hogy a 2013/32 irányelv 36. cikkét és 37. cikkének (1) bekezdését, valamint ezen irányelv I. mellékletét úgy kell‑e értelmezni, hogy azokkal ellentétes, ha egy tagállam a nemzetközi védelem iránti kérelmek vizsgálata céljából valamely harmadik országot biztonságos származási országként jelöl ki, jóllehet személyek bizonyos csoportjai ebben az országban valószínűleg nem részesülnek megfelelő védelemben az üldöztetés vagy súlyos sérelem veszélyével szemben.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">67.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Erre a kérdésre két lehetséges válasz adható, amelyek mindegyike egy olyan értelmezésen alapul, amely véleményem szerint jogilag védhető.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">68.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első a „biztonságos származási ország” 2013/32 irányelv I. mellékletében szereplő fogalma alapvető meghatározásának szigorú és kissé idealista értelmezésén alapul, és e lehetőség elutasításából áll. A kérdést előterjesztő bíróság szerint ez a megoldás összhangban van a CV ítéletben foglaltakkal. Ha a Bíróság ezt a megoldást fogadja el, akkor egy tagállam csak akkor jelölhet ki valamely harmadik országot biztonságos származási országnak, ha bizonyítja, hogy ezen ország jogi és politikai berendezkedése egy olyan demokratikus rendszert alkot, amelyben az állampolgárok és az ott lakóhellyel rendelkező hontalan személyek megfelelő védelmet élveznek az üldöztetés vagy súlyos sérelem veszélye ellen, függetlenül attól, hogy ezen ország területén tartózkodnak‑e, és függetlenül faji hovatartozásuktól, állampolgárságuktól, politikai vagy vallási meggyőződésüktől vagy valamely meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozásuktól.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">69.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ez a megoldás annak biztosítására irányulna, hogy bárkinek, aki ilyen országból érkezik, eleve nincs valós szüksége a nemzetközi védelemre, és lehetővé tenné az ezen ország állampolgárai által benyújtott valamennyi kérelem egységes kezelését. Ugyanakkor egy erős migrációs nyomással jellemzett kontextusban úgy tűnik számomra, hogy ez a megoldás bizonyos mértékben megfosztja hatékony érvényesülésétől a biztonságos származási ország elvét. Ez ugyanis azzal a hátránnyal járna, hogy kizárná a biztonságos származási országok nemzeti jegyzékeiből azokat az országokat, amelyek az intézményeik által garantálják a jogállamiságot, valamint az alapvető jogok és szabadságok tiszteletben tartását, de amelyek személyek egy vagy több korlátozott és azonosítható csoportjával szemben még mindig nem teljesítik a feladataikat. Következésképpen a tagállamok kötelesek lennének az ezen országok állampolgárai által benyújtott valamennyi kérelmet a rendes eljárás szerint elbírálni, miközben e kérelmezők túlnyomó többségének nincs valós nemzetközi védelem iránti igénye. Ez az illetékes nemzeti hatóságok szolgálatainak túlterheltségét és a vizsgálati eljárás elhúzódását eredményezné, ami hátrányosan érintené a valós nemzetközi védelemre szoruló kérelmezőket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">70.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezért azt javaslom a Bíróságnak, hogy inkább a második megoldást fogadja el. Ez abban áll, hogy a tagállamok mérlegelési jogkörének elismerése lehetővé teszi számukra, hogy egy harmadik országot biztonságos származási országként jelöljenek ki, még akkor is, ha a tagállam személyek egy vagy több korlátozott, de egyértelműen azonosítható csoportját az adott országban veszélyeztetettként azonosította, és ezzel összefüggésben kifejezetten kizárja őket az ezen országhoz kapcsolódó biztonság vélelméből.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">71.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Úgy vélem, hogy ez a megoldás ellentétesnek tűnik a Bíróság által a CV ítéletben megállapítottakkal. Ebben az ítéletben a Bíróság nem a tagállamok, hanem az uniós jogalkotó mérlegelési mozgásterét ismerte el, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-37" href="#t-37">36</a>
</span>) és ellenezte, hogy ez utóbbiak területi kivételeket tehessenek. Továbbá, készséggel elismerem, hogy egy különös paradoxon folytán a biztonságos származási ország elvének alkalmazása egyedülállóan bonyolulttá válhat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">72.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanakkor ezt a megoldást nemcsak a 2013/32 irányelv szövege, hanem azon rendszer szerkezete és célja is alátámasztja, amelybe ez az elv illeszkedik. Amikor ugyanis egy tagállam menekültügyi rendszere erős migrációs nyomásnak van kitéve, és bizonyos országok állampolgárai által benyújtott, nyilvánvalóan megalapozatlan kérelmek nagy arányban fordulnak elő, olyan egyensúlyi megoldás jön létre, amely lehetővé teszi az e kérelmek elbírálásának gyorsaságára irányuló célkitűzés összeegyeztetését azzal, hogy valamennyi kérelem tekintetében biztosítani kell a megfelelő és a 2013/32 irányelv rendelkezéseinek megfelelő bánásmódot. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-38" href="#t-38">37</a>
</span>) Emellett ez egy olyan pragmatikus megoldás, amely figyelembe veszi a nemzeti menekültügyi rendszereket jelenleg terhelő nehézségeket és a 2024/1348 rendelet 2024. június 11‑i hatálybalépésével az uniós szabályozásban bekövetkezett változásokat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">73.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Azt javaslom, hogy térjünk vissza mindkét pontra.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">74.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is, egy ilyen megoldás, amennyiben megfelelő korlátozásokkal és garanciákkal van körülvéve, nem sérti a „biztonságos származási ország” fogalmának meghatározását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">75.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2013/32 irányelv I. mellékletének első bekezdése értelmében „[e]gy ország akkor tekinthető biztonságos származási országnak, ha a jogi helyzete és a demokratikus rendszerben való jogalkalmazás helyzete és az általános politikai körülmények alapján kimutatható, hogy általában és következetesen nem tapasztalható a [2011/95] irányelv 9. cikkében meghatározott üldöztetés; nem alkalmaznak kínzást, sem kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot vagy büntetést”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">76.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Nem vonok le semmilyen következtetést az „uniformément” („egységesen”) és a „jamais” („soha”) határozószavaknak a 2013/32 irányelv I. mellékletének francia nyelvű változatában való használatából. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-39" href="#t-39">38</a>
</span>) E melléklet összehasonlító nyelvi vizsgálatából ugyanis kitűnik, hogy ezen határozószavak egyike sem rendelkezik ilyen jelentéssel a melléklet többi nyelvi változatában. Ennélfogva úgy tűnik számomra, hogy a CV ítélet 68. és 69. pontja, amelyekre a kérdést előterjesztő bíróság kifejezetten hivatkozik, nem alkalmazhatók analógia útján.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">77.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2013/32 irányelv I. mellékletének többi nyelvi változata valamely harmadik ország biztonságos származási országként való kijelölését ahhoz a feltételhez köti, hogy bizonyítható legyen, hogy általában és „folyamatosan” (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-40" href="#t-40">39</a>
</span>) vagy általában és „tartósan” (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-41" href="#t-41">40</a>
</span>) (vagy „állandó jelleggel”, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-42" href="#t-42">41</a>
</span>) „rendszeresen”, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-43" href="#t-43">42</a>
</span>) „szisztematikusan”, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-44" href="#t-44">43</a>
</span>) „kitartóan” (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-45" href="#t-45">44</a>
</span>) vagy „következetesen” (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-46" href="#t-46">45</a>
</span>)) „nincs üldöztetés”. Úgy tűnik, hogy ezek az egyéb nyelvi változatok hívebben tükrözik az uniós jogalkotó azon szándékát, hogy a biztonságos származási országként való kijelölés szempontjából figyelembe vegye a harmadik ország stabilitását, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-47" href="#t-47">46</a>
</span>) mivel a stabilitás a 2011/95 irányelvben is előírt kritérium a nemzetközi védelem megszüntetésére vonatkozó záradékok végrehajtása céljából. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-48" href="#t-48">47</a>
</span>) Továbbá az, ami változhat, nem vélelmezhető, és a tagállamok ezért nem feltételezhetik, hogy egy ország képes megfelelő védelmet biztosítani az üldöztetés vagy súlyos sérelem veszélye ellen, ha hiteles információforrások alapján úgy tűnik, hogy ez a képesség csak átmeneti.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">78.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen elemzésemet az „általában” határozószó jelentésére összpontosítom, amely a 2013/32 irányelv I. mellékletének valamennyi nyelvi változatában közös.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">79.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Szemantikai szempontból az „általános”, „általánosságban” vagy „általánosan” kifejezések olyan eseményre, tényre vagy egyéb körülményre utalnak, amely az esetek többségében felmerül, vagy amely igen nagyszámú személyre vonatkozik, anélkül, hogy figyelembe vennénk az egyedi eseteket. Ez a határozószó tehát részben absztrakciót tartalmaz. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-49" href="#t-49">48</a>
</span>) Ebből azt a következtetést vonom le, hogy terminológiai szempontból valamely harmadik ország akkor jelölhető ki biztonságos származási országként, ha a 2013/32 irányelv I. mellékletében felsorolt különböző kritériumok alapján megállapítást nyer, hogy nem az egyes állampolgárait, hanem azok többségét védi az üldöztetés vagy a súlyos sérelem veszélyétől, azzal, hogy fennállhatnak olyan egyedi helyzetek, amelyekben ez az ország nem biztosít megfelelő védelmet az ilyen sérelmekkel szemben. Ezen irányelv (42) preambulumbekezdése ennek megfelelően kimondja, hogy e kijelölés nem jelent „teljes” garanciát az említett ország állampolgárainak biztonságára nézve, tekintettel az értékelés természetére, amely csak az országban fennálló általános polgári, jogi és politikai körülményeket veheti figyelembe. Az uniós jogalkotó tehát egyértelműen elismeri, hogy a biztonságos származási ország elve és az abból eredő biztonsági vélelem általánosításból fakad.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">80.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, az a rendszer, amelyen a biztonságos származási ország elve alapul, az általánosítás és a kivételek közötti kettősségről tanúskodik. Ennek a jogelvnek két aspektusa van: egyrészt egy objektív és általános aspektus, amely abban nyilvánul meg, hogy egy általános hatályú jogi aktusban olyan harmadik országokat jelölnek ki biztonságos származási országként, amelyek megfelelnek a 2013/32 irányelv 37. cikkében, valamint I. mellékletében foglalt követelményeknek és kritériumoknak, másrészt pedig egy olyan szubjektív és részletes aspektus, amely a kérelem egyedi vizsgálatának lefolytatásában nyilvánul meg, és amelynek eredményeként az illetékes nemzeti hatóság ezen irányelv 36. cikke (1) bekezdésének megfelelően kénytelen lehet mellőzni az érintett ország biztonságára vonatkozó vélelmet.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">81.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig, ha az uniós jogalkotó megköveteli az illetékes nemzeti hatóságoktól, hogy (utólagosan) mellőzzék az ország biztonságára vonatkozó vélelmet minden olyan esetben, amikor a kérelem egyedi vizsgálatának eredményeként megállapítják, hogy az érintett személy egyedi helyzete miatt a származási országában üldöztetés vagy súlyos sérelem veszélyének lehet kitéve, akkor nem látok olyan nyomós okot, amely kizárná, hogy valamely tagállam úgy döntsön, hogy ezen ország általános helyzetének értékelésének eredményeként (előzetesen) zárja ki e vélelem hatálya alól a személyek azon csoportjá(ai)t, amelye(ke)t az említett országban már veszélyeztetettként azonosított.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">82.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A biztonságos származási ország elvének ilyen alkalmazási módja ugyanis, amennyiben a 2013/32 irányelv I. mellékletében foglalt kritériumok szigorú vizsgálatán alapul, lehetővé teszi a tagállamok számára – különösen azok számára, amelyek jelentős migrációs nyomásnak vannak kitéve, és amelyekhez számos, nyilvánvalóan megalapozatlan kérelmet nyújtottak be –, hogy ezen irányelv célkitűzéseit kövessék.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">83.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben emlékeztetek arra, hogy az irányelv (18) és (20) preambulumbekezdésének megfelelően a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy felgyorsíthassák a vizsgálati eljárást, ha a nemzetközi védelem iránti kérelem valószínűsíthetően megalapozatlan, biztosítva ugyanakkor a „megfelelő és teljes körű vizsgálat” lefolytatását. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-50" href="#t-50">49</a>
</span>) Márpedig attól kezdve, hogy valamely tagállam bizonyítani tudja, hogy egy ország a lakossága nagy többsége számára stabil és elégséges biztonsági feltételeket biztosít a 2013/32 irányelv I. mellékletében meghatározott kritériumoknak megfelelően, és azonosítani tudja az ezen országban potenciálisan veszélyeztetett személyek csoportjá(ai)t, e tagállam arra törekszik, hogy tekintettel legyen a nemzetközi védelem iránti, az érintett származási országa miatt esetlegesen nyilvánvalóan megalapozatlan kérelmekkel kapcsolatos vizsgálati eljárások gyorsaságára irányuló célkitűzésre, ugyanakkor biztosítsa a biztonságos származási ország elvének alkalmazásából kizárt személyek csoportjai által benyújtott kérelmek megfelelő és teljes körű vizsgálatát, és e kérelmeket az ezen irányelv 31. cikkének (1)–(7) bekezdésében előírt rendes eljárás keretében bírálja el.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">84.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A londoni állásfoglalással (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-51" href="#t-51">50</a>
</span>) összhangban ez a megoldás valamennyi nemzetközi védelmet kérelmező számára megőrzi a vizsgálati eljárások hatékonyságát és gyorsaságát azáltal, hogy csökkenti az egyes nemzeti menekültügyi rendszerekre nehezedő nyomást, és lehetővé teszi, hogy a források a ténylegesen nemzetközi védelemre szoruló kérelmezőkre összpontosuljanak. Amint azt a görög kormány észrevételeiben hangsúlyozza, a személyek meghatározott csoportjainak ezen elv alkalmazásából való kizárása inkább erősíti, semmint gyengíti a biztonságos származási országból érkező kérelmezők védelmét, a holland kormány pedig hozzáteszi, hogy ez a szabály mentesíti ez utóbbiakat a származási országuk biztonságára vonatkozó vélelem megdöntésének kötelezettsége alól.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">85.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor, a biztonságos származási ország elvének ezen alkalmazási módja véleményem szerint elfogadható a 2013/32 irányelv 36. cikkének (2) bekezdése alapján. Annak előírásával, hogy „[a] tagállamok nemzeti jogszabályaikban további rendelkezéseket és szabályokat állapítanak meg [ezen elv] alkalmazására”, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-52" href="#t-52">51</a>
</span>)
        az uniós jogalkotó bizonyos mérlegelési mozgásteret ismer el a tagállamok számára, amelyet azok véleményem szerint jogszerű célok elérése érdekében felhasználhatnak. Előfordulhat, hogy személyek bizonyos csoportjai számára az alapvető jogok magasabb szintű védelmét kívánják biztosítani. A kérelmezők nagyszámú beáramlása idején a nemzeti menekültügyi rendszerük eszközeit és erőforrásait is a lehető leghatékonyabban oszthatják el annak érdekében, hogy az illetékes nemzeti hatóságokat mentesítsék a nyilvánvalóan megalapozatlan kérelmek alól.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">86.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Rámutatnék azonban arra, hogy amikor valamely tagállam a biztonságos származási ország elvének a nemzeti jogában történő alkalmazása céljából egy további szabályt fogad el, az uniós jogot hajtja végre, így mérlegelési mozgásterét e jog korlátozza.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">87.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így a tagállamok számára elismert mérlegelési mozgástér nem gyakorolható oly módon, hogy az veszélyeztesse a 2013/32 irányelv általános célkitűzéseit, különösen a biztonságos származási ország elvének alapjául szolgáló célkitűzést és annak hatékony érvényesülését. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-53" href="#t-53">52</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">88.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ez azt jelenti, hogy a tagállamnak a harmadik ország általános helyzetének értékelése során meg kell határoznia a veszélyeztetett személyek csoportjá(ai)t oly módon, hogy kifejezetten kizárhassa őket a biztonságos származási ország elvének és az ahhoz kapcsolódó biztonsági vélelemnek az alkalmazásából. Annak az illetékes nemzeti hatóságnak ugyanis, amelyhez nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtottak be, azonnal képesnek kell lennie az e csoportokba tartozó személyek azonosítására és megkülönböztetésére a 2013/32 irányelv 31. cikkének (1)–(7) bekezdésében előírt rendes vizsgálati eljárás megindítása érdekében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">89.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Minden olyan kizárás, amely nem formalizált, az érintett országokból érkező, nemzetközi védelmet kérelmezők védelmének gyengítéséhez vezet.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">90.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ez azt is jelenti, hogy a biztonságos származási ország elvének ilyen alkalmazási módja nem érinti a tagállam azon kötelezettségét, hogy tiszteletben tartsa a 2013/32 irányelv I. mellékletében foglalt követelményeket, és különösen azt, hogy garantálja, hogy az érintett ország jogi és politikai helyzete olyan demokratikus rendszert alkot, amelyben a lakosság általában tartós védelmet élvez az üldöztetés vagy súlyos sérelem veszélyével szemben.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">91.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ez az elv arra kötelezi a tagállamokat, hogy a személyes kivételeket meglehetősen korlátozott számú személyre korlátozzák, nehogy megkérdőjeleződjön az érintett harmadik ország biztonságos származási országként való kijelölésének alapjául szolgáló biztonságra vonatkozó vélelem. Ugyanis túl sok személyes kivétel előírása, a személyek túl nagy számú veszélyeztetett csoportja valójában azt jelentené, hogy a származási ország nem biztonságos.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">92.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így, ha egy harmadik országot biztonságos származási országként jelölnének ki annak ellenére, hogy több olyan csoport is létezik, amelyek valószínűleg üldöztetésnek vagy súlyos sérelemnek lehetnek kitéve (pl. az LMBTQIA+ közösséghez tartozó személyek, a nemi alapú erőszak áldozatai, beleértve a női nemi szervek megcsonkítását, az etnikai és vallási kisebbségek, a politikai bűncselekménnyel vádolt személyek és a halálra ítélt személyek), és amelyek közül egyesek nem azonosíthatók egyből, a biztonságos származási ország fogalma közeledne a fikcióhoz. Az ilyen kivételek jellegükből és hatályukból adódóan inkább arra utalnak, hogy az érintett harmadik országot a lakosságával szemben terhelő kötelezettségek tekintetében széles körű és rendszerszintű mulasztások vagy hiányosságok állnak fenn, és a 2013/32 irányelv I. mellékletében meghatározott követelmények fényében az ilyen kijelölés nem lenne sem megfelelő, sem ésszerű.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">93.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így a tagállamok feladata, hogy a számukra elismert mérlegelési mozgásteret az arányosság elvének szigorú tiszteletben tartása mellett oly módon gyakorolják, hogy az általuk végzett kijelölés és a személyek veszélyeztetett csoportjainak ehhez kapcsolódó kizárása következetes és szisztematikus módon biztosítsa az uniós jogalkotó által kitűzött célok elérését. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-54" href="#t-54">53</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">94.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végül, negyedszer, úgy vélem, hogy ez az értelmezés lehetővé teszi a 2024. június 11‑én hatályba lépett 2024/1348 rendelet figyelembevételét. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-55" href="#t-55">54</a>
</span>) Az említett rendelet 61. cikkének (2) bekezdése ugyanis kifejezetten felhatalmazza a tagállamokat, hogy harmadik országokat biztonságos származási országként jelöljék ki, a személyek egyértelműen azonosítható csoportjaira vonatkozó kivételekkel. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-56" href="#t-56">55</a>
</span>) Bár igaz, hogy 79. cikk (2) bekezdésének megfelelően az említett rendelet csak 2026. június 12‑tól alkalmazandó, ez nem változtat azon, hogy már az uniós jogrend részét képezi, és paradoxnak tűnik számomra annak megkövetelése, hogy azok a tagállamok, amelyek ma úgy döntöttek, hogy harmadik országokat jelölnek ki biztonságos származási országként oly módon, hogy személyek bizonyos csoportjaira vonatkozó kivételeket írnak elő, szüntessék meg ezt az eljárási módot, miközben a rendelet 75. cikkében előírt átmeneti intézkedések alapján kötelesek megfelelően felkészülni az említett rendelet végrehajtására.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">95.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E megfontolások összességére tekintettel javaslom, hogy a Bíróság állapítsa meg, hogy a 2013/32 irányelv 36. cikkét és 37. cikkének (1) bekezdését, valamint I. mellékletét úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az, ha valamely tagállam a nemzetközi védelem iránti kérelmek vizsgálata céljából egy harmadik országot biztonságos származási országként jelöl ki úgy, hogy közben meghatározza személyek azon korlátozott csoportjait, amelyek ebben az országban üldöztetésnek vagy súlyos sérelemnek lehetnek kitéve, amennyiben egyrészt az említett ország jogi és politikai helyzete olyan demokratikus rendszert alkot, amelyben a lakosság általában tartós védelmet élvez az ilyen veszéllyel szemben, másrészt pedig a tagállam ezzel összefüggésben kifejezetten kizárja a személyek e csoportjait a biztonságos származási ország elvének és az ehhez kapcsolódó biztonság vélelmének alkalmazása alól.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">V.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végkövetkeztetés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">96.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti megfontolások összességére tekintettel azt javaslom, hogy a Bíróság a Tribunale ordinario di Roma (római rendes bíróság, Olaszország) által előterjesztett kérdésekre a következő válaszokat adja:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-172" title="page-31">
      1) A nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló, 2013. június 26‑i 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 36. és 37. cikkét
    </p>
    <p class="C10Marge1" id="para-173" title="page-31">
      a következőképpen kell értelmezni:
    </p>
    <p class="C10Marge1" id="para-174" title="page-31">
      azokkal nem ellentétes az a gyakorlat, amely szerint valamely tagállam jogalkotási aktussal egy harmadik országot biztonságos származási országként jelöl ki, amennyiben az ilyen gyakorlat biztosítja az uniós jog elsőbbségét és ezen irányelv teljes érvényesülését, az irányelvben foglalt kötelezettségekkel és az általa követett célokkal összhangban.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-175" title="page-31">
      2) A 2013/32 irányelv 36. és 37. cikkét, valamint 46. cikkének (3) bekezdését az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkével összefüggésben
    </p>
    <p class="C10Marge1" id="para-176" title="page-31">
      a következőképpen kell értelmezni:
    </p>
    <p class="C10Marge1" id="para-177" title="page-31">
      azokkal nem ellentétes az olyan gyakorlat, amelynek értelmében valamely tagállam jogalkotási aktussal egy harmadik országot biztonságos származási országként jelöl ki, amennyiben az ilyen országból érkező kérelmező által benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelmet elutasító határozattal szembeni jogorvoslati kérelem tárgyában eljáró nemzeti bíróság – az e 46. cikk (3) bekezdésében előírt, teljes körű és ex nunc vizsgálat követelménye alapján – rendelkezik azon információforrásokkal, amelyek alapján a nemzeti jogalkotó az érintett ország biztonságára következtetett.
    </p>
    <p class="C10Marge1" id="para-178" title="page-32">
      Ezen információforrások felfedésének hiányában az illetékes igazságügyi hatóság az említett irányelv I. mellékletében foglalt feltételekre tekintettel felülvizsgálhatja az ilyen kijelölés jogszerűségét azon információforrások alapján, amelyeket ő maga gyűjtött össze az ugyanezen irányelv 37. cikkének (3) bekezdésében felsoroltak közül.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-179" title="page-32">
      3) A 2013/32 irányelv 36. cikkét és 37. cikkének (1) bekezdését, valamint I. mellékletét
    </p>
    <p class="C10Marge1" id="para-180" title="page-32">
      a következőképpen kell értelmezni:
    </p>
    <p class="C10Marge1" id="para-181" title="page-32">
      azokkal nem ellentétes az, ha valamely tagállam a nemzetközi védelem iránti kérelmek vizsgálata céljából egy harmadik országot biztonságos származási országként jelöl ki úgy, hogy közben meghatározza személyek azon korlátozott csoportjait, amelyek ebben az országban üldöztetésnek vagy súlyos sérelemnek lehetnek kitéve, amennyiben egyrészt az említett ország jogi és politikai helyzete olyan demokratikus rendszert alkot, amelyben a lakosság általában tartós védelmet élvez az ilyen veszéllyel szemben, másrészt pedig a tagállam ezzel összefüggésben kifejezetten kizárja a személyek e csoportjait a biztonságos származási ország elvének és az ehhez kapcsolódó biztonság vélelmének alkalmazása alól.
    </p>
    <div/>
  <hr class="note"/>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-1" href="#c-1">1</a>
</span>) Eredeti nyelv: francia.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-2" href="#c-2">i</a>
</span>) A jelen ügyek neve fiktív. Azok nem egyeznek az eljárásban részt vevő egyetlen fél valódi nevével sem.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-3" href="#c-3">2</a>
</span>) A nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló, 2013. június 26‑i európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2013. L 180., 60. o.; helyesbítés: HL 2016. L 198., 50. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-4" href="#c-4">3</a>
</span>) Lásd különösen az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosának (UNHCR) 1991. július 26‑án kelt általános feljegyzését az ország és a menekültstátusz fogalmáról, valamint az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése által 2005. október 5‑én elfogadott, „Gyorsított menekültügyi eljárások az Európa Tanács tagállamaiban” című, 1471 (2005) számú határozat 8.2. pontjának 3) alpontját. A jogirodalomból lásd különösen Labayle, H., „Le droit d'asile en France: normalisation ou neutralisation”, Revue française de droit administratif, Dalloz, Párizs, 2. szám, 1997, 242–280. o.; Martenson, H. és McCarthy, J., „»In general, No Serious Risk of Persecution«: Safe Country of Origin Practices in Nine European States”, Journal of Refugee Studies, 11. kötet, Oxford University Press, Oxford, 3. szám, 1998, 304–325. o.; Costello, C., „The Asylum Procedures Directive and the Proliferation of Safe Country Practices: Deterrence, Deflection and the Dismantling of International Protection?”, European Journal of Migration and Law, 7. kötet, Wolters Kluwer, La Haye, 1. sz., 2005, 35–70. o.; John-Hopkins, M., „The Emperor’s New Safe Country Concepts: A UK Perspective on Sacrificing Fairness on the Altar of Efficiency”, International Journal of Refugee Law, 21. kötet, Oxford University Press, Oxford, 2. sz., 2009, 218–255. o.; Teitgen‑Colly, C., „Le concept de pays sűr”, Broyelle, C., és Julien‑Laferrière, F., Mélanges François Julien‑Laferrière, Bruylant, Brüsszel, 2011, 525–576. o.; Hunt, M., „The Safe Country of Origin Concept in European Asylum Law: Past, Present and Future”, International Journal of Refugee Law, 26. kötet, Oxford University Press, Oxford, 4. sz., 2014, 500–535. o., és Costello, C., „Safe Country? Says Who?”, International Journal of Refugee Law, 28. kötet, Oxford University Press, Oxford, 4. sz., 2016, 601–622. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-5" href="#c-5">4</a>
</span>) Szabad fordítás: „Ki mondhatja meg tehát, hogy az országok biztonságosak? És milyen kritériumok alapján? Titkos emberek titkos szobákban, akik titkos feljegyzéseket olvasnak? Nem.” Lásd Goodwin‑Gill, G. S., „Safe Country, Says Who?”, International Journal of Refugee Law, 4. kötet, Oxford University Press, Oxford, 2. sz., 1992, 248–250. o., különösen 249. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-6" href="#c-6">5</a>
</span>) A továbbiakban: CV ítélet, C‑406/22, EU:C:2024:841.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-7" href="#c-7">6</a>
</span>) A 2023. november 6‑án Rómában aláírt és a 2024. február 21‑i legge n. 14 (14. sz. törvény) által ratifikált Protocollo tra il Governo della Repubblica italiana e il Consiglio dei ministri della Repubblica di Albania per il rafforzamento della collaborazione in materia migratoria nonche’ norme di coordinamento con l’ordinamento interno (az Olasz Köztársaság kormánya és az Albán Köztársaság Minisztertanácsa között a migráció területén folytatott együttműködés megerősítéséről és a belső jogrenddel való összehangolásának szabályairól szóló jegyzőkönyv) végrehajtása keretében hozott határozat (a GURI 2024. február 22‑i 44. száma, 1. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-8" href="#c-8">7</a>
</span>) A továbbiakban: a Charta.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-9" href="#c-9">8</a>
</span>) A „lakosság” kifejezés alatt – a 2013/32 irányelv 36. cikkének (1) bekezdésével összhangban – nemcsak az érintett harmadik ország állampolgárait, hanem azokat a hontalan személyeket is értem, akiknek szokásos tartózkodási helye az említett országban volt.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-10" href="#c-10">9</a>
</span>) A harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült‑ vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról szóló, 2011. december 13‑i európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2011. L 337., 9. o.; helyesbítések: HL 2017. L 167., 58. o.; HL 2019. L 19., 20. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-11" href="#c-11">10</a>
</span>) Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EMTH) helyébe az EUAA lépett.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-12" href="#c-12">11</a>
</span>) 1950. november 4‑én Rómában írták alá, a továbbiakban: EJEE.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-13" href="#c-13">12</a>
</span>) Az ENSZ Közgyűlése 1966. december 16‑án fogadta el, és 1976. március 23‑án lépett hatályba.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-14" href="#c-14">13</a>
</span>) Az ENSZ Közgyűlése 1984. december 10‑én New Yorkban fogadta el (Recueil des traités des Nations unies [1987], 1465. kötet, 85. o., 24841. sz.; kihirdette: az 1988. évi 3. tvr.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-15" href="#c-15">14</a>
</span>) 1951. július 28‑án Genfben írták alá (Recueil des traités des Nations unies [1954], 189. kötet, 150. o., 2545. sz.; kihirdette: az 1989. évi 15. tvr.), 1954. április 22‑én lépett hatályba, és a menekültek helyzetére vonatkozó, 1967. január 31‑én New Yorkban aláírt és 1967. október 4‑én hatályba lépett jegyzőkönyv egészítette ki.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-16" href="#c-16">15</a>
</span>) GURI 2008. február 16‑i 40. szám, 11. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-17" href="#c-17">16</a>
</span>) A továbbiakban: 158/2024. sz. rendkívüli törvényerejű rendelet. Ezt a rendkívüli törvényerejű rendeletet többek között a CV ítélet rendelkező részének 2. pontja alapján fogadták el. A preambulumban szerepel egyrészt „a biztonságos származási országgá nyilvánítás rendkívüli szükségessége és sürgőssége, tekintetbe véve [az említett ítéletet], kizárva azon országokat, amelyek területük egyes részei vonatkozásában nem teljesítik az ilyen kijelölés feltételeit”, másrészt pedig az Unión belüli nemzetközi védelem iránti közös eljárás létrehozásáról, valamint a 2013/32/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. május 14‑i (EU) 2024/1348 európai parlamenti és tanácsi rendeletet, és különösen a rendelet 61. cikkének (2) bekezdését, „amely, bár 2026. június 12‑től alkalmazandó, a tagállamok közös álláspontját rögzítette”.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-18" href="#c-18">17</a>
</span>) GURI 2024. október 23‑i 249. szám, 1. o., a továbbiakban: 25/2008. sz. felhatalmazáson alapuló törvényerejű rendelet.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-19" href="#c-19">18</a>
</span>) GURI 2024. május 7‑i 105. száma, 23. o., a továbbiakban: tárcaközi rendelet.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-20" href="#c-20">19</a>
</span>) A görög kormány a harmadik kérdés elfogadhatatlanságára is hivatkozott azzal az indokkal, hogy hipotetikus, ha a kérdést előterjesztő bíróság a kérdésével általánosságban, nem pedig a kérelmező sajátos helyzetével összefüggésben kívánja megkérdőjelezni a harmadik országnak a biztonságos származási országok nemzeti jegyzékére való felvételét.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-21" href="#c-21">20</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben: 2022. március 31‑i Lombard Lízing ítélet (C‑472/20, EU:C:2022:242, 35. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-22" href="#c-22">21</a>
</span>) Lásd: CV ítélet (86. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-23" href="#c-23">22</a>
</span>) C‑69/10, EU:C:2011:524.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-24" href="#c-24">23</a>
</span>) Lásd ezen ítélet 58. pontját.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-25" href="#c-25">24</a>
</span>) Lásd ezen ítélet rendelkező részének 3. pontját.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-26" href="#c-26">25</a>
</span>) Lásd: CV ítélet (87. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-27" href="#c-27">26</a>
</span>) Lásd Cornu, G., Vocabulaire juridique, PUF, Párizs, 15. kiadás, 2024</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-28" href="#c-28">27</a>
</span>) A 2011/95 irányelv 4. cikke (3) bekezdésének a) pontja előírja, hogy az illetékes közigazgatási hatóságnak figyelembe kell vennie „a kérelemre vonatkozó határozat meghozatalának időpontjában a származási országra vonatkozó valamennyi releváns tény[t], ideértve [ezen ország] törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseit, valamint azok alkalmazási módját is” (ami lényegében megfelel a valamely harmadik ország biztonságos származási országként való kijelölése céljából már figyelembe vett információknak).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-29" href="#c-29">28</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben: 2021. január 20‑i Secretary of State for the Home Department ítélet (C‑255/19, EU:C:2021:36, 36. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-30" href="#c-30">29</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben: Goodwin-Gill, G. S., “Safe Country, Says Who?“, im.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-31" href="#c-31">30</a>
</span>) Lásd analógia útján: 2014. október 23‑i Unitrading ítélet (C‑437/13, EU:C:2014:2318, 20. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat); és 2021. április 29‑i Banco de Portugal és társai ítélet (C‑504/19, EU:C:2021:335, 57. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-32" href="#c-32">31</a>
</span>) Lásd a jelen indítvány 47. pontját.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-33" href="#c-33">32</a>
</span>) Így, míg a Conseil d’État (államtanács, Franciaország) a 2014. október 10‑i 375474. sz. ítéletében megsemmisítette a Koszovói Köztársaságnak a biztonságos származási országok nemzeti jegyzékére való felvételét, de megerősítette ezt a felvételt az Albán Köztársaság tekintetében (lásd különösen az ítélet 14. és 16. pontját), addig a Conseil d’État (államtanács, Belgium) a néhány nappal később, 2014. október 23‑án hozott 228/902. sz. ítéletében ezzel ellentétes döntést hozott, amelyben érvényesítette a Koszovói Köztársaságot a biztonságos származási országok jegyzékére felvevő királyi rendeletet, de e rendeletet az Albán Köztársaság tekintetében érvénytelenítette, lényegében úgy ítélve meg, hogy az utóbbi országban a helyzet nem elég stabil.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-34" href="#c-34">33</a>
</span>) Goodwin-Gill, G. S., „Safe Country, Says Who?”, i. m.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-35" href="#c-35">34</a>
</span>) Szabad fordítás.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-36" href="#c-36">35</a>
</span>) Lásd például: EJEB, 2019. november 21., Ilias és Ahmed kontra Magyarország ítélet (CE:ECHR:2019:1121JUD004728715), amelyben az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy az illetékes hatóságok kötelesek felkutatni az értékelésükhöz általánosan rendelkezésre álló valamennyi releváns információt (141. §).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-37" href="#c-37">36</a>
</span>) Lásd ezen ítélet 81. pontját.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-38" href="#c-38">37</a>
</span>) Lásd: CV ítélet (78. és 79. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat); 2024. október 4‑i Elliniko Symvoulio gia mind Prosfyges és Ypostirixi Prosfygon sto Aigaio ítélet (C‑134/23, EU:C:2024:838, 52. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-39" href="#c-39">38</a>
</span>) Az „egységesen” határozószó azt sugallja, hogy valamely harmadik ország csak akkor jelölhető ki biztonságos származási országként, ha az üldöztetés vagy súlyos sérelem veszélye ellen olyan védelmet biztosít, amely az ország területén és/vagy állampolgárai vagy lakosai tekintetében egységes, a „soha” határozószó hozzáadása pedig azt sugallja, hogy ezenfelül abszolút védelemről van szó.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-40" href="#c-40">39</a>
</span>) A dán („til stadighed”), a német („durchgängig”), az olasz („costantemente”), a lett („konsekventi”), a máltai („konsistentement”), a román („consecvent”) és a svéd („genomgående”) nyelvi változatban.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-41" href="#c-41">40</a>
</span>) A görög („mónima”), a horvát („trajno”) és a holland („duurzame”) nyelvi változatban.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-42" href="#c-42">41</a>
</span>) A finn nyelvi változatban („jatkuvasti”).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-43" href="#c-43">42</a>
</span>) A szlovén nyelvi változatban („redno”).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-44" href="#c-44">43</a>
</span>) A spanyol („sistemática”), a cseh („soustavně”), az angol („consistenlty”), a litván („sistemingai”), a lengyel („konsekwentnie”), a portugál („sistemático”) és a szlovák („sústavne”) nyelvi változatban.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-45" href="#c-45">44</a>
</span>) Az észt nyelvi változatban („järjekindlat”).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-46" href="#c-46">45</a>
</span>) A magyar nyelvi változatban („következetesen”).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-47" href="#c-47">46</a>
</span>) Lásd az 1992. november 30‑i tanácsi következtetéseket azon országok vonatkozásában, ahol főszabály szerint nem áll fenn az üldöztetés komoly veszélye (a továbbiakban: londoni állásfoglalás) [4. pont D. alpont].</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-48" href="#c-48">47</a>
</span>) Lásd a 2011/95 irányelv 11. cikkének (2) bekezdését és 16. cikkének (2) bekezdését.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-49" href="#c-49">48</a>
</span>) A Dictionnaire de l’Académie française az „általában”, az „általánosan” vagy a „főszabály szerint” határozószavakat a következőképpen határozza meg: „általánosságban, az egyedi esetektől független általánosítás szerint, leggyakrabban”.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-50" href="#c-50">49</a>
</span>) Lásd: CV ítélet (78. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-51" href="#c-51">50</a>
</span>) Lásd ezen állásfoglalás 2. pontját.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-52" href="#c-52">51</a>
</span>) Míg a 2013/32 irányelv 36. cikke (2) bekezdésének francia nyelvi változata a „fogalom” kifejezést, e rendelkezés minden más nyelvi változata a „koncepció” kifejezést használja, kivéve a magyar nyelvi változatot, amely az „elv” kifejezést használja.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-53" href="#c-53">52</a>
</span>) Lásd analógia útján: 2019. december 12‑i Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (Családegyesítés – A menekült lánytestvére) ítélet (C‑519/18, EU:C:2019:1070, 62. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-54" href="#c-54">53</a>
</span>) Lásd: 2024. november 7‑i Corván és Bacigán ítélet (C‑289/23 és C‑305/23, EU:C:2024:934, 50. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Egyes tagállamok például gondolhatják úgy, hogy azok az országok, amelyek tekintetében a Bizottság elfogadta a bővítési csomagot (Albánia, Bosznia‑Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Észak‑Macedónia, Szerbia, Grúzia, a Moldovai Köztársaság, Ukrajna és Törökország), biztonságosak, de a számukra elismert mérlegelési mozgástér keretében és az egyének alapvető jogainak védelme érdekében (ezáltal további védelmi szintet biztosítva) eleve rendelkezhetnek úgy, hogy ezt az elvet nem alkalmazzák személyek korlátozott és nagyon pontosan meghatározott csoportjaira: például Grúzia tekintetében kizárhatják az LMBTQIA+ személyeket a biztonság vélelméből.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-55" href="#c-55">54</a>
</span>) Lásd e rendelet 79. cikkének (1) bekezdését.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-56" href="#c-56">55</a>
</span>) E cikk, amelyet az említett rendelet (80) preambulumbekezdésével összefüggésben kell értelmezni, úgy rendelkezik, hogy „[e]gy harmadik ország mind uniós, mind nemzeti szinten biztonságos származási országgá nyilvánítható a területének meghatározott részeire vagy személyek egyértelműen azonosítható kategóriáira vonatkozó kivételekkel együtt is”.</p>
</body>
</html>
