<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><JUDGMENT xmlns:fmx="http://opoce" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.55-20141201.xd"><BIB.JUDGMENT><REF.CASE FILE="n.a."><NO.CASE>C‑429/15</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62015CJ0429</NO.CELEX><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:789">EU:C:2016:789</NO.ECLI><NO.SEQ>0001</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>1</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>7</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>7</PAGE.TOTAL><AUTHOR>CJ</AUTHOR></BIB.JUDGMENT><CURR.TITLE><PAGE.HEADER><P><DATE ISO="20161020">2016. 10. 20‑I</DATE> ÍTÉLET – C‑429/15. SZ. ÜGY</P><P>DANQUA</P></PAGE.HEADER></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">A Bíróság ítélete</HT> (harmadik tanács)</P><P><DATE ISO="20161020">2016. október 20.</DATE><NOTE NUMBERING="STAR" TYPE="FOOTNOTE" NOTE.ID="E0001"><P>Az eljárás nyelve: angol.</P></NOTE></P></TI></TITLE><INDEX><KEYWORD>Előzetes döntéshozatal</KEYWORD><KEYWORD>2004/83/EK irányelv</KEYWORD><KEYWORD>A menekült jogállás vagy a kiegészítő védelmi jogállás nyújtásának feltételeire vonatkozó minimumszabályok</KEYWORD><KEYWORD>A kiegészítő védelem iránti kérelem benyújtására a menedékjog iránti kérelem elutasításának közlésétől számított tizenöt munkanapos határidőt előíró nemzeti eljárásjogi szabály</KEYWORD><KEYWORD>A tagállamok eljárási autonómiája</KEYWORD><KEYWORD>Az egyenértékűség elve</KEYWORD><KEYWORD>A tényleges érvényesülés elve</KEYWORD><KEYWORD>A kiegészítő védelem iránti kérelem vizsgálatára irányuló eljárás szabályos lefolytatása</KEYWORD><KEYWORD>A kiutasítási eljárás szabályos lefolytatása</KEYWORD><KEYWORD>Összeegyeztethetetlenség</KEYWORD></INDEX><JUDGMENT.INIT><P>A C‑429/15. sz. ügyben,</P><P>az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Court of Appeal (fellebbviteli bíróság, Írország) a Bírósághoz <DATE ISO="20150805">2015. augusztus 5‑én</DATE> érkezett, <DATE ISO="20150729">2015. július 29‑i</DATE> határozatával terjesztett elő az előtte</P></JUDGMENT.INIT><PARTIES><PLAINTIFS><P><HT TYPE="BOLD">Evelyn Danqua</HT></P></PLAINTIFS><AGAINST>és</AGAINST><DEFENDANTS><P>a <HT TYPE="BOLD">Minister for Justice and Equality</HT>,</P><P><HT TYPE="BOLD">Ireland,</HT></P><P><HT TYPE="BOLD">Attorney General</HT> között folyamatban lévő eljárásban,</P></DEFENDANTS></PARTIES><PREAMBLE><PREAMBLE.INIT><P>A BÍRÓSÁG (harmadik tanács),</P><P>tagjai: L. Bay Larsen tanácselnök (előadó), M. Vilaras, J. Malenovský, M. Safjan és D. Šváby bírák,</P><P>főtanácsnok: Y. Bot,</P><P>hivatalvezető: K. Malacek tanácsos,</P></PREAMBLE.INIT><GR.VISA><VISA>tekintettel az írásbeli szakaszra és a <DATE ISO="20160616">2016. június 16‑i</DATE> tárgyalásra,</VISA></GR.VISA><GR.CONSID><CONSID><P>figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:</P><LIST TYPE="DASH"><ITEM><P>E. Danqua képviseletében M. Trayers solicitor, P. O’Shea BL és C. Power SC,</P></ITEM><ITEM><P>a Minister for Justice and Equality képviseletében R. Cotter és E. Creedon, meghatalmazotti minőségben, segítőik: F. O’Sullivan BL és R. Barron SC,</P></ITEM><?PAGE NO="2"?><ITEM><P>az Európai Bizottság képviseletében M. Condou‑Durande és X. Lewis, meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM></LIST></CONSID></GR.CONSID><GR.VISA><VISA>a főtanácsnok indítványának a <DATE ISO="20160629">2016. június 29‑i</DATE> tárgyaláson történt meghallgatását követően,</VISA></GR.VISA><PREAMBLE.FINAL>meghozta a következő</PREAMBLE.FINAL></PREAMBLE><CONTENTS.JUDGMENT><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Ítéletet</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0001"><NO.P>1</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az egyenértékűség elvének értelmezésére irányul.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0002"><NO.P>2</NO.P><TXT>E kérelmet az Evelyn Danqua ghánai állampolgár és a Minister for Justice and Equality (igazságügyi és esélyegyenlőségi miniszter, Írország; a továbbiakban: miniszter) valamint az Attorney General között az érintett kiegészítő védelmi jogállás megszerzése iránti kérelme megvizsgálásának a miniszter általi megtagadása tárgyában folyamatban lévő jogvitában terjesztették elő.</TXT></NP.ECR><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Jogi háttér</HT></P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">A 2004/83/EK irányelv</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0003"><NO.P>3</NO.P><TXT>A harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeiről [helyesen: feltételeire] és az e státuszok tartalmára vonatkozó minimumszabályokról szóló, <DATE ISO="20040429">2004. április 29‑i</DATE> 2004/83/EK tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="304" PAGE.FIRST="12" DATE.PUB="2004">HL 2004. L 304., 12. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 7. kötet, 96. o.) 2. cikkének a), e) és f) pontja értelmében:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><LIST TYPE="OTHER"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0001" ID="QS0001"/>a)</NO.P><TXT><QUOT.START CODE="00BB" REF.END="QE0002" ID="QS0002"/>nemzetközi védelem<QUOT.END REF.START="QS0002" CODE="00AB" ID="QE0002"/>: a d) pont szerinti menekült jogállás, illetve az f) pont szerinti kiegészítő védelmi jogállás;</TXT></NP></ITEM></LIST><P>[…]</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>e)</NO.P><TXT><QUOT.START CODE="00BB" REF.END="QE0003" ID="QS0003"/>kiegészítő védelemre jogosult személy<QUOT.END REF.START="QS0003" CODE="00AB" ID="QE0003"/>: harmadik ország olyan állampolgára […], aki nem minősül menekültnek, de akivel kapcsolatban megalapozott okokból azt kell feltételezni, hogy származási országába […] való visszatérése esetén a 15. cikk szerinti súlyos sérelem elszenvedése tényleges veszélyének lenne kitéve […]</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>f)</NO.P><TXT><QUOT.START CODE="00BB" REF.END="QE0004" ID="QS0004"/>kiegészítő védelmi jogállás<QUOT.END REF.START="QS0004" CODE="00AB" ID="QE0004"/>: harmadik ország állampolgárának […] valamely tagállam által kiegészítő védelemre jogosult személyként történő elismertsége<QUOT.END REF.START="QS0001" CODE="201D" ID="QE0001"/>.</TXT></NP></ITEM></LIST></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0004"><NO.P>4</NO.P><TXT>Ezen irányelv 18. cikke a következőket mondja ki:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0005" ID="QS0005"/>A tagállamok harmadik ország olyan állampolgárát […] részesítenek kiegészítő védelemben, aki megfelel a II. és V. fejezetben előírt feltételeknek.<QUOT.END REF.START="QS0005" CODE="201D" ID="QE0005"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">A 2005/85/EK irányelv</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0005"><NO.P>5</NO.P><TXT>A menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól szóló, <DATE ISO="20051201">2005. december 1</DATE>‑jei 2005/85/EK tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="326" PAGE.FIRST="13" DATE.PUB="2005">HL 2005. L 326., 13. o.</REF.DOC.OJ>) többek között a menedékkérők jogait tisztázza.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="3"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0006"><NO.P>6</NO.P><TXT>Ezen irányelv 3. cikkének (1) bekezdése szerint az irányelvet a tagállamok területén benyújtott valamennyi menedékjog iránti kérelemre alkalmazni kell.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0007"><NO.P>7</NO.P><TXT>A hivatkozott irányelv 3. cikkének (3) bekezdése a következőképpen rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0006" ID="QS0006"/>Amennyiben a tagállamok olyan eljárást vezetnek be vagy alkalmaznak, amelyben a menedékjog iránti kérelmek elbírálására mind a [menekültek helyzetére vonatkozó, <DATE ISO="19510728">1951. július 28‑án</DATE> Genfben aláírt egyezmény (<HT TYPE="ITALIC">Az Egyesült Nemzetek Szerződéseinek Tára</HT> [1954], 189. kötet, 150. o., 2545. sz.; kihirdette az 1989. évi 15. tvr.) alapján, mind pedig a (2004/83) irányelv 15. cikkében megállapított körülmények alapján másfajta nemzetközi védelemre irányuló kérelemként sor kerül, úgy az eljárás minden szakaszában ezen irányelv rendelkezéseit kell alkalmazniuk.<QUOT.END REF.START="QS0006" CODE="201D" ID="QE0006"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0008"><NO.P>8</NO.P><TXT>A Bíróság rendelkezésére álló ügyiratok tanúsága szerint E. Danqua ghánai állampolgár <DATE ISO="20100413">2010. április 13‑án</DATE> a menekült jogállás megszerzésére irányuló kérelmet nyújtott be Írországban, amelyet attól való félelmével indokolt, hogy Ghánában a túlnyomórészt nőket érintő rituális szolgaság, a <HT TYPE="ITALIC">trokosi</HT> gyakorlatának áldozata lesz.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0009"><NO.P>9</NO.P><TXT>A Refugee Applications Commissionner (a menedékjog iránti kérelmek elbírálásáért felelős biztos, Írország) <DATE ISO="20100616">2010. június 16‑i</DATE> jelentésében e kérelem tárgyában a hitelesség hiánya miatt elutasító javaslatot fogalmazott meg. Ezt a javaslatot <DATE ISO="20110113">2011. január 13‑i</DATE> határozatával a Refugee Appeals Tribunal (a menekültek jogállásával kapcsolatos jogorvoslatokkal foglalkozó bíróság) másodfokon helybenhagyta.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0010"><NO.P>10</NO.P><TXT><DATE ISO="20110209">2011. február 9‑én</DATE> a miniszter közölte E. Danquával a menedékjog iránti kérelmének elutasításáról hozott határozatát, és tájékoztatta őt azon szándékáról, hogy kitoloncolást rendel el vele szemben (<HT TYPE="ITALIC">proposal to report</HT>), valamint különösen arról, hogy a közléstől számított 15 munkanapon belül kiegészítő védelmi jogállás iránti kérelem benyújtására van lehetősége.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0011"><NO.P>11</NO.P><TXT>E határozatot követően a Refugee Legal Service (a menedékkérők jogi segélyszolgálata, Írország) arról tájékoztatta E. Danquát, hogy az elutasítás miatt nem fog segítséget kapni a kiegészítő védelmi jogállás megszerzésére irányuló eljárásban.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0012"><NO.P>12</NO.P><TXT>A Refugee Legal Service (a menedékkérők jogi segélyszolgálata, Írország) azonban E. Danqua nevében humanitárius célból kiadott tartózkodási engedélyre irányuló kérelmet terjesztett elő.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0013"><NO.P>13</NO.P><TXT>A miniszter <DATE ISO="20130923">2013. szeptember 23‑i</DATE> levelével arról tájékoztatta E. Danquát, hogy a kérelmet elutasította, és hogy <DATE ISO="20130917">2013. szeptember 17‑én</DATE> kiutasítási határozatot hoztak vele szemben.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0014"><NO.P>14</NO.P><TXT>E. Danqua <DATE ISO="20131008">2013. október 8‑án</DATE> kiegészítő védelmi jogállás iránti kérelmet terjesztett elő.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0015"><NO.P>15</NO.P><TXT><DATE ISO="20131105">2013. november 5‑i</DATE> levelében a miniszter tájékoztatta E. Danquát, hogy kiegészítő védelmi jogállás iránti kérelmét nem fogadhatták el, mivel azt nem az érintett menedékjog iránti kérelmét elutasító, <DATE ISO="20110209">2011. február 9‑i</DATE> miniszteri határozat közlésében említett 15 munkanapos határidőn belül nyújtotta be.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0016"><NO.P>16</NO.P><TXT>E. Danqua a High Court (ítélőtábla, Írország) előtt különösen az egyenértékűség elvének megsértésére hivatkozva amiatt vitatta ezt a határozatot, hogy a kiegészítő védelem kérelmezőit az alapeljárásban előírt határidő betartására kötelezik, míg a menedékjog iránti kérelmek benyújtása esetén nem követelik meg hasonló határidő betartását.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="4"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0017"><NO.P>17</NO.P><TXT>A High Court (ítélőtábla) <DATE ISO="20141016">2014. október 16‑i</DATE> ítéletében elutasította az E. Danqua fellebbezését, mivel többek között úgy ítélte meg, hogy az egyenértékűség elve ebben az esetben nem alkalmazható, mivel az érintett két, uniós jogon alapuló eljárási szabályt hasonlít össze.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0018"><NO.P>18</NO.P><TXT>E. Danqua <DATE ISO="20141113">2014. november 13‑án</DATE> megfellebbezte az ítéletet a Court of Appeal (fellebbviteli bíróság) előtt. Az érintett e bíróság előtt megismételte arra vonatkozó érvelését, hogy a kiegészítő védelem kérelmezőinek az alapeljárásban előírt határidő betartására való kötelezése sérti az egyenértékűség elvét, mivel a menekült jogállás megszerzésére irányuló kérelmet benyújtó személyekre nem vonatkozik hasonló határidő.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0019"><NO.P>19</NO.P><TXT>A Court of Appealnek (fellebbviteli bíróság) – miközben megkérdőjelezi az egyenértékűség elvének jelen ügyben való relevanciáját – az a véleménye, hogy egy menedékjog iránti kérelem megfelelő viszonyítási alapul szolgálhat ezen elv tiszteletben tartásának biztosításához.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0020"><NO.P>20</NO.P><TXT>E tekintetben a kérdést előterjesztő bíróság előadja, hogy habár a menedékjogi kérelmek többségét a 2004/83 irányelv által létrehozott rendszernek megfelelően bírálják el, a tagállamok, legalábbis elméletileg, továbbra is nemzeti joguknak megfelelően adják meg a menedékjogot. Ebben az értelemben a menedékjogi kérelmek részben az uniós, részben a nemzeti jog hatálya alá is tartozhatnak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0021"><NO.P>21</NO.P><TXT>A kiegészítő védelem kérelmezőinek az alapeljárásban előírt határidő betartására való kötelezését illetően a kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy ezt a határidőt objektív szempontok indokolják. A <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20140508">2014. május 8‑i</DATE> <NAME.CASE>N.</NAME.CASE>‑ítélet (<NO.CASE>C‑604/12</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:302">EU:C:2014:302</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>) kihirdetése előtt hatályos nemzeti szabályozást ugyanis két különálló és egymást követő eljárás jellemezte, amelyek közül egyiknek a célja a menedékjog iránti kérelem vizsgálata, a másiknak pedig a kiegészítő védelem iránti kérelem vizsgálata volt, és amelyben a kiegészítő védelem iránti kérelem vizsgálatának feltétele a menekült jogállás megszerzése iránti kérelem előzetes elutasítása volt.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0022"><NO.P>22</NO.P><TXT>E bíróság szerint az alapeljárás időpontjában hatályos szabályozás azt a célt szolgálta, hogy a nemzetközi védelemre irányuló kérelmeket észszerű időn belül bírálják el.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0023"><NO.P>23</NO.P><TXT>Ebben az összefüggésben döntött úgy a Court of Appeal (fellebbviteli bíróság), hogy felfüggeszti az eljárását, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><LIST TYPE="OTHER"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0007" ID="QS0007"/>1)</NO.P><TXT>Lehet‑e egy menedékjog iránti kérelmet, amelyet [a 2004/83 irányelv] szerinti tagállami kötelezettségeket tükröző nemzeti jogszabály szerint bírálnak el, az egyenértékűség elvére tekintettel a kiegészítő védelmi jogállás iránti kérelemhez megfelelő összehasonlítási alapnak tekinteni?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>2)</NO.P><TXT>Amennyiben az első kérdésre igenlő választ kell adni, van‑e jelentősége ebből a szempontból annak, hogy az ilyen kiegészítő védelmi jogállás iránti kérelmek benyújtására rendelkezésre álló határidő azt a fontos célt szolgálja, hogy a nemzetközi védelemre irányuló kérelmeket észszerű időn belül bírálják el?<QUOT.END REF.START="QS0007" CODE="201D" ID="QE0007"/></TXT></NP></ITEM></LIST></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0024"><NO.P>24</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság együttesen vizsgálandó két kérdésével lényegében arra vár választ, hogy az egyenértékűség elvét úgy kell‑e értelmezni, hogy azzal ellentétes az alapeljárásban szóban forgóhoz hasonló olyan nemzeti eljárásjogi szabály, amely a kiegészítő védelmi jogállás iránti kérelemre tizenöt munkanapos jogvesztő határidőt ír elő attól számítva, hogy az illetékes hatóság az elutasított menedékkérőt értesíti arról, hogy lehetősége van ilyen kérelmet benyújtani.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="5"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0025"><NO.P>25</NO.P><TXT>Elöljáróban emlékeztetni kell arra, hogy a 2004/83 irányelv nem tartalmaz a nemzetközi védelem iránti kérelem vizsgálatára vonatkozó eljárásjogi szabályokat.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0026"><NO.P>26</NO.P><TXT>A 2005/85 irányelv az, amely minimumszabályokat állapít meg a nemzetközi védelem iránti kérelmek vizsgálatára irányuló eljárásokra vonatkozóan, és amely meghatározza a menedékkérők jogait. Ezen irányelv 3. cikkének (1) és (3) bekezdése pontosítja, hogy az irányelvet a menekültek helyzetére vonatkozó, <DATE ISO="19510728">1951. július 28‑án</DATE> Genfben aláírt egyezményen alapuló kérelemként, és a 2004/83 irányelv 15. cikkében megállapított körülmények alapján másfajta nemzetközi védelemre irányuló kérelemként vizsgált menedékjog iránti kérelmekre egyaránt alkalmazni kell.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0027"><NO.P>27</NO.P><TXT>A Bíróság ezért kimondta, hogy a 2005/85 irányelv csak akkor alkalmazható a kiegészítő védelem iránti kérelmekre, ha a tagállam olyan egységes eljárást vezetett be, amelynek a keretében a kérelmet a két nemzetközi védelmi forma – nevezetesen a menekült jogállás és a kiegészítő védelmi jogállás – alapján vizsgálja (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20140508">2014. május 8‑i</DATE> <NAME.CASE>N.</NAME.CASE>‑ítélet, <NO.CASE>C‑604/12</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:302">EU:C:2014:302</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0039">39.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0028"><NO.P>28</NO.P><TXT>Az ügy irataiból azonban az állapítható meg, hogy az alapügy tényállásának időpontjában Írországban nem ez volt a helyzet.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0029"><NO.P>29</NO.P><TXT>Ebből következően a kiegészítő védelem iránti kérelem benyújtására és vizsgálatára vonatkozó eljárási szabályokra vonatkozó, Írországban alkalmazandó uniós jogi szabályozás hiányában e tagállam belső jogrendjének feladata ezen eljárási szabályok oly módon történő meghatározása, hogy az említett szabályok egyfelől nem lehetnek kedvezőtlenebbek, mint azok, amelyek a hasonló belső jogi helyzetekre vonatkoznak (az egyenértékűség elve), másfelől pedig nem tehetik gyakorlatilag lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé az uniós jogrend által biztosított jogok gyakorlását (a tényleges érvényesülés elve) (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20140508">2014. május 8‑i</DATE> <NAME.CASE>N.</NAME.CASE>‑ítélet, <NO.CASE>C‑604/12</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:302">EU:C:2014:302</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0041">41.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0030"><NO.P>30</NO.P><TXT>Az egyenértékűség elvével kapcsolatban emlékeztetni kell arra, hogy ezen elv tiszteletben tartása megköveteli, hogy az uniós jogon alapuló és a nemzeti jogon alapuló eljárásokra vonatkozó nemzeti szabályokat különbségtétel nélkül alkalmazzák (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20150128">2015. január 28‑i</DATE> <NAME.CASE>ÖBB Personenverkehr</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑417/13</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:38">EU:C:2015:38</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0074">74.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0031"><NO.P>31</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság kétségeit fejezi ki azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy a menekült jogállás megszerzésére irányuló kérelem – ezen alapelv tiszteletben tartását biztosítandó – megfelelő alapot képez a kiegészítő védelmi jogállás iránti kérelemmel való összehasonlításhoz.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0032"><NO.P>32</NO.P><TXT>Márpedig a jelen ügyben – ahogyan erre a főtanácsnok indítványának 54. és 58. pontjában rámutatott– az alapeljárásban szóban forgó helyzet két uniós jogon alapuló kérelmet érint, nevezetesen az érintett menedékjog iránti kérelmét és a kiegészítő védelmi jogállás iránti kérelmét.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0033"><NO.P>33</NO.P><TXT>Egyébiránt hangsúlyozni kell, hogy az első kérdés maga is úgy fogalmaz, hogy a menedékjog iránti kérelmek vizsgálatára vonatkozó nemzeti jogszabály a 2004/83 irányelv szerinti tagállami kötelezettségeket <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0008" ID="QS0008"/>tükrözi<QUOT.END REF.START="QS0008" CODE="201D" ID="QE0008"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0034"><NO.P>34</NO.P><TXT>Ezenkívül a Bíróság rendelkezésére álló elemekből nem állapítható meg, hogy az ír menekültügyi jog az uniós jogot kiegészítő nemzeti anyagi jogi szabályokat tartalmazna.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0035"><NO.P>35</NO.P><TXT>A fenti megfontolásokra tekintettel azt kell megállapítani, hogy az alapeljárásban szereplőhöz hasonló esetben, amely két olyan kérelemtípusra vonatkozik, amelyek mindegyike az uniós jog megsértésén alapul, nem releváns az egyenértékűség elvére való hivatkozás.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="6"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0036"><NO.P>36</NO.P><TXT>Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint ugyanakkor a nemzeti bíróságok és a Bíróság között az EUMSZ 267. cikkel bevezetett együttműködési eljárás keretében a Bíróság feladata, hogy a nemzeti bíróságnak az előtte folyamatban lévő ügy eldöntéséhez érdemi választ adjon. A Bíróságnak ebből a szempontból adott esetben át kell fogalmaznia a feltett kérdéseket (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160428">2016. április 28‑i</DATE> <NAME.CASE>Oniors Bio</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑233/15</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:305">EU:C:2016:305</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0030">30.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0037"><NO.P>37</NO.P><TXT>Ezenkívül a Bíróságnak az összes olyan uniós jogi értelmezési szempontot meg kell adnia a nemzeti bíróságnak, amely hasznos lehet az előtte folyamatban lévő ügy elbírálásához, függetlenül attól, hogy a kérdést előterjesztő bíróság a kérdése megfogalmazásakor hivatkozott‑e azokra (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20060221">2006. február 21‑i</DATE> <NAME.CASE>Ritter‑Coulais</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑152/03</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2006:123">EU:C:2006:123</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0029">29.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivaktozott ítélkezési gyakorlat).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0038"><NO.P>38</NO.P><TXT>A jelen esetben e célból a kérdést előterjesztő bíróság által feltett két kérdést úgy kell érteni, mint amelyek arra irányulnak, hogy a tényleges érvényesülés elvét úgy kell‑e értelmezni, hogy azzal ellentétes az alapeljárásban szóban forgóhoz hasonló olyan nemzeti eljárásjogi szabály, amely a kiegészítő védelmi jogállás iránti kérelemre tizenöt munkanapos jogvesztő határidőt ír elő attól számítva, hogy az illetékes hatóság az elutasított menedékkérőt értesíti arról, hogy lehetősége van ilyen kérelmet benyújtani.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0039"><NO.P>39</NO.P><TXT>Ezzel az elvvel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy – ahogyan ez a jelen ítélet 29. pontjában szerepel – az alapeljárásban szóban forgóhoz hasonló nemzeti eljárásjogi szabály nem teheti gyakorlatilag lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé az uniós jogrend által biztosított jogok gyakorlását. Ezért az ilyen szabálynak a jelen esetben a kiegészítő védelmet kérelmező személyek számára a 2004/83 irányelv által nyújtott jogaikhoz tényleges hozzáférést kell biztosítania.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0040"><NO.P>40</NO.P><TXT>Következésképpen meg kell vizsgálni azt a kérdést, hogy az E. Danquához hasonlóan kiegészítő védelmet kérő személyek konkrétan érvényesíthetik‑e a 2004/83 irányelvből eredő jogaikat, azaz a jelen esetben az ezen védelem iránti kérelem benyújtásához való jogot, és – amennyiben az említett védelemben részesüléshez szükséges feltételek teljesülnek – a védelem által biztosított jogállás megszerzéséhez való jogot.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0041"><NO.P>41</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból és a Bíróság rendelkezésére álló ügyiratokból az következik, hogy az alapeljárásban szóban forgó nemzeti eljárásjogi szabály szerint a kiegészítő védelem kérelmezője a menedékjog iránti kérelme elutasításának közlésétől számított tizenöt munkanapos jogvesztő határidő lejárta után főszabály szerint már nem nyújthat be kiegészítő védelmi jogállás iránti kérelmet.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0042"><NO.P>42</NO.P><TXT>E tekintetben rá kell mutatni arra, hogy a Bíróság korábban már kimondta, hogy minden esetben, amikor felmerül a kérdés, hogy egy nemzeti eljárásjogi rendelkezés lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé teszi‑e az uniós jog alkalmazását, azt kell megvizsgálni, hogy milyen e rendelkezésnek az egész eljárásban betöltött helye, hogy a különböző nemzeti fórumok előtt hogyan zajlik az eljárás és melyek a sajátosságai. Ebből a szempontból adott esetben figyelembe kell venni különösen a védelemhez való jogot, a jogbiztonság elvét és az eljárás szabályos lefolytatásának elvét (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20151111">2015. november 11‑i</DATE> <NAME.CASE>Klausner Holz Niedersachsen</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑505/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:742">EU:C:2015:742</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0041">41.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0043"><NO.P>43</NO.P><TXT>A jelen ügyben konkrétan azt kell megvizsgálni, hogy az olyan jogvesztő határidő előírása, mint amilyen az alapeljárásban szerepel, indokolható‑e a kiegészítő védelem iránti kérelem vizsgálatára irányuló eljárás szabályos lefolytatásának biztosításával, tekintettel ennek az uniós jog alkalmazására gyakorolt következményeire (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20090903">2009. szeptember 3‑i</DATE> <NAME.CASE>Fallimento Olimpiclub</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑2/08</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:506">EU:C:2009:506</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0028">28.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="7"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0044"><NO.P>44</NO.P><TXT>A jogvesztő határidőkkel kapcsolatban a Bíróság kimondta, hogy a tagállamok feladata az uniós jog hatálya alá tartozó nemzeti rendelkezésekben szereplő határidők meghatározása, különösen arra való tekintettel, hogy a meghozandó határozatok mennyire jelentősek az általuk érintett személyek számára, mennyire bonyolultak az alkalmazandó eljárások és rendelkezések, hány személyt érinthetnek, illetve milyen egyéb köz‑ és magánérdekeket kell figyelembe venni (lásd ebben az értelemben: a fent hivatkozott <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20091029">2009. október 29‑i</DATE> <NAME.CASE>Pontin</NAME.CASE>‑ítélet, <NO.CASE>C‑63/08</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:666">EU:C:2009:666</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0048">48.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0045"><NO.P>45</NO.P><TXT>Az alapügyben szereplő jogszabállyal kapcsolatban pedig rá kell mutatni arra, hogy – ahogyan a főtanácsnok indítványának 75–78. pontjában kiemelte – a kiegészítő védelem iránti kérelmek vizsgálatára irányuló eljárás különös jelentőséggel bír, mivel e védelem nyújtása révén lehetővé teszi a nemzetközi védelmet kérelmezők számára legalapvetőbb jogaik megvédését.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0046"><NO.P>46</NO.P><TXT>Ebben az összefüggésben azokra a nehézségekre tekintettel, amelyekkel az ilyen kérelmezők különösen az emberi és anyagi szempontból adott esetben nehéz helyzetük miatt szembesülhetnek, meg kell állapítani, hogy az alapeljárásban szereplőhöz hasonló jogvesztő határidő rendkívül rövidnek mutatkozik, és a gyakorlatban nem biztosít valamennyi ilyen kérelmező számára tényleges lehetőséget arra, hogy kiegészítő védelem iránti kérelmet nyújtsanak be, és adott esetben megszerezzék a védelem által biztosított jogállást. Következésképpen az ilyen határidő az ezen jogállás megadása iránti kérelem vizsgálatára irányuló eljárás szabályos lefolytatásának biztosításával nem indokolható észszerűen.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0047"><NO.P>47</NO.P><TXT>Ezt a következtetést végül nem kérdőjelezheti meg az sem, hogy biztosítani kell a kiutasítási eljárások hatékonyságát, mivel az alapeljárásban szereplő határidő közvetlenül nem a kiutasítási eljáráshoz kapcsolódik, hanem a menekült jogállás megszerzésére irányuló kérelem elutasításához.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0048"><NO.P>48</NO.P><TXT>Ezért azt kell megállapítani, hogy az alapügyben szereplőhöz hasonló nemzeti eljárásjogi szabály veszélyeztetheti a kiegészítő védelmet kérelmezőknek a 2004/83 irányelv által számukra biztosított jogokhoz való tényleges hozzáférését.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0049"><NO.P>49</NO.P><TXT>A fenti megállapítások összességére tekintettel a feltett kérdésekre azt a választ kell adni, hogy a tényleges érvényesülés elvét úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az alapeljárásban szereplőhöz hasonló olyan nemzeti eljárásjogi szabály, amely a kiegészítő védelmi jogállás iránti kérelemre tizenöt munkanapos jogvesztő határidőt ír elő attól számítva, hogy az illetékes hatóság az elutasított menedékkérőt értesíti arról, hogy lehetősége van ilyen kérelmet benyújtani.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">A költségekről</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0050"><NO.P>50</NO.P><TXT>Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><JURISDICTION><INTRO>A fenti indokok alapján a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott:</INTRO><P><HT TYPE="BOLD">A tényleges érvényesülés elvét úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az alapeljárásban szereplőhöz hasonló olyan nemzeti eljárásjogi szabály, amely a kiegészítő védelmi jogállás iránti kérelemre tizenöt munkanapos jogvesztő határidőt ír elő attól számítva, hogy az illetékes hatóság az elutasított menedékkérőt értesíti arról, hogy lehetősége van ilyen kérelmet benyújtani.</HT></P></JURISDICTION></CONTENTS.JUDGMENT><SIGNATURE.CASE><SIGNATORY><P>Aláírások</P></SIGNATORY></SIGNATURE.CASE></JUDGMENT>