A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács)
2025. november 13. ( *1 )
„Előzetes döntéshozatal – Környezet – A fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségei – 995/2010/EU rendelet – A kellő gondosság elvén alapuló rendszer alkalmazása, fenntartása és rendszeres értékelése – A 4. cikk (2) és (3) bekezdése, valamint a 6. cikk – Vállalatcsoport – A piaci szereplőnek az anyavállalata által fenntartott és értékelt vagy valamely ellenőrző szervezet által létrehozott és az anyavállalat által igénybe vett, kellő gondosság elvén alapuló rendszerhez való hozzáférése”
A C‑117/24. sz. ügyben,
az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Fővárosi Törvényszék (Magyarország) a Bírósághoz 2024. február 14‑én érkezett, 2024. február 1‑jei határozatával terjesztett elő
a JYSK Kereskedelmi Kft.
és
a Nemzeti Élelmiszerlánc‑biztonsági Hivatal
között folyamatban lévő eljárásban,
A BÍRÓSÁG (első tanács),
tagjai: F. Biltgen tanácselnök, T. von Danwitz, a Bíróság elnökhelyettese, az első tanács bírájaként eljárva, I. Ziemele, A. Kumin (előadó) és S. Gervasoni bírák,
főtanácsnok: R. Norkus,
hivatalvezető: Illéssy I. tanácsos,
tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2025. február 26‑i tárgyalásra,
figyelembe véve a következő által előterjesztett észrevételeket:
|
– |
a JYSK Kereskedelmi Kft. képviseletében Lovász E. és Szöghy Sz. T. ügyvédek, |
|
– |
a Nemzeti Élelmiszerlánc‑biztonsági Hivatal képviseletében Nagy D. és Szente R. M., meghatalmazotti minőségben, |
|
– |
a magyar kormány képviseletében Fehér M. Z. és Kissné Berta R., meghatalmazotti minőségben, |
|
– |
a spanyol kormány képviseletében A. Pérez‑Zurita Gutiérrez, meghatalmazotti minőségben, |
|
– |
az Európai Bizottság képviseletében J. Jokubauskaitė, Kovács C. és Teleki Zs., meghatalmazotti minőségben, |
a főtanácsnok indítványának a 2025. május 22‑i tárgyaláson történt meghallgatását követően,
meghozta a következő
Ítéletet
|
1 |
A jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelem a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról szóló, 2010. október 20‑i 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2010. L 295., 23. o.) 4. cikke (2) és (3) bekezdésének, valamint 6. cikke (1) bekezdésének az értelmezésére vonatkozik. |
|
2 |
E kérelmet a JYSK Kereskedelmi Kft. (a továbbiakban: JYSK) és a Nemzeti Élelmiszerlánc‑biztonsági Hivatal (Magyarország) (a továbbiakban: nemzeti hivatal) között egy kellő gondosság elvén alapuló rendszer (a továbbiakban: DDS) e társaság által a fa és fatermékek forgalmazására irányuló tevékenysége keretében való alkalmazására vonatkozó feltételek tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő. |
Jogi háttér
A 995/2010 rendelet
|
3 |
A 995/2010 rendelet (16)–(18) és (31) preambulumbekezdésének a szövege a következő:
[…]
|
|
4 |
E rendelet „Fogalommeghatározások” címet viselő 2. cikke előírja: „E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni: […]
[…]” |
|
5 |
Az említett rendeletnek „A piaci szereplők kötelezettségei” címet viselő 4. cikke a következőképpen rendelkezik: „(1) Tilos az illegálisan kitermelt fa vagy az ilyen fából származó fatermékek piaci forgalomba hozatala. (2) A piaci szereplőknek kellő gondossággal kell eljárniuk, amikor fát vagy fatermékeket hoznak forgalomba. E célból egy eljárásokból és intézkedésekből álló keretrendszert – a továbbiakban: [DDS] – kell alkalmazniuk, a 6. cikkben meghatározottak szerint. (3) Minden piaci szereplőnek fenn kell tartania és rendszeresen értékelnie kell az általa alkalmazott [DDS‑t], kivéve, ha a piaci szereplő egy, a 8. cikkben említett ellenőrző szervezet által létrehozott [DDS‑t] vesz igénybe. […]” |
|
6 |
Ugyanezen rendeletnek „A kellő gondosság elvén alapuló rendszerek” címet viselő 6. cikke a következőket írja elő: „(1) A 4. cikk (2) bekezdésében említett [DDS‑nek] az alábbi elemeket kell tartalmaznia:
[…]” |
|
7 |
A 995/2010 rendeletnek az „Ellenőrző szervezetek” címet viselő 8. cikke a következőképpen rendelkezik: „(1) Az ellenőrző szervezet:
(2) Egy szervezet akkor kérheti ellenőrző szervezetként való elismerését, ha megfelel az alábbi követelményeknek:
(3) A Bizottság az érintett tagállammal/tagállamokkal való konzultációt követően ellenőrző szervezetként ismeri el a (2) bekezdésben meghatározott követelményeket teljesítő kérelmezőt. Az elismerés ellenőrző szervezetnek való megadására vonatkozó határozatot a Bizottság közli valamennyi tagállam illetékes hatóságával. (4) A hatáskörrel rendelkező hatóságok rendszeres időközönként ellenőrzéseket hajtanak végre, hogy megvizsgálják, a hatáskörrel rendelkező hatóságok illetékességi területén működő ellenőrző szervezetek továbbra is ellátják‑e az (1) bekezdésben megállapított feladatokat, és teljesítik‑e a (2) bekezdésben megállapított követelményeket. […] (5) Amennyiben egy hatáskörrel rendelkező hatóság megállapítja, hogy valamely ellenőrző szervezet vagy nem látja már el az (1) bekezdésben megállapított feladatokat, vagy már nem teljesíti a (2) bekezdésben megállapított követelményeket, haladéktalanul tájékoztatja erről a Bizottságot. (6) A Bizottság visszavonja az elismerést az ellenőrző szervezettől, amennyiben – különösen az (5) bekezdésben előírt információ alapján – megállapította, hogy az ellenőrző szervezet már nem látja el az (1) bekezdésben megállapított feladatokat vagy nem teljesíti a (2) bekezdésben megállapított követelményeket. […] […]” |
|
8 |
E rendeletnek „A piaci szereplők ellenőrzése” címet viselő 10. cikke az alábbiakat írja elő: „(1) A hatáskörrel rendelkező hatóságok ellenőrzéseket végeznek annak megállapítására, hogy a piaci szereplők teljesítik‑e a 4. és 6. cikkben meghatározott követelményeket. […] (3) Az (1) bekezdésben említett ellenőrzések többek között a következőkre terjedhetnek ki:
[…] (5) [A]mennyiben az (1) bekezdésben említett ellenőrzéseket követően hiányosságokat tárnak fel, a hatáskörrel rendelkező hatóságok a piaci szereplő által teendő korrekciós intézkedésekre vonatkozó értesítést adhatnak ki. […]” |
A 607/2012/EU végrehajtási rendelet
|
9 |
A fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról szóló 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet által előírt, a kellő gondosság elvén alapuló rendszerre, valamint az ellenőrző szervezetek felett végzendő ellenőrzések gyakoriságára és jellegére vonatkozó részletes szabályokról szóló, 2012. július 6‑i 607/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet (HL 2012. L 177., 16. o.) „Kockázatértékelés és ‑csökkentés” címet viselő 4. cikke a következőképpen rendelkezik: „A [995/2010] rendelet 6. cikke (1) bekezdése b) pontja második bekezdésének első franciabekezdésében és a 6. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett minősítés vagy harmadik fél által ellenőrzött rendszerek akkor vehetők figyelembe a kockázatértékelési és a kockázatcsökkentési eljárás során, ha eleget tesznek az alábbi feltételeknek:
|
|
10 |
E rendeletnek „A piaci szereplők által vezetendő nyilvántartások” címet viselő 5. cikke előírja: „(1) A [995/2010] rendelet 6. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott, a piaci szereplők által forgalomba hozott termékekre vonatkozó információt és a kockázatcsökkentési eljárások alkalmazását megfelelő nyilvántartásban kell rögzíteni, amelyet öt éven keresztül meg kell őrizni, és a hatáskörrel rendelkező hatóság számára ellenőrzés céljából hozzáférhetővé kell tenni. (2) A piaci szereplőknek a [DDS‑ük] alkalmazása során tudniuk kell igazolni, hogy a gyűjtött információt hogyan vetették egybe a [995/2010] rendelet 6. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott kockázati kritériumokkal, hogy miként hozták a kockázatcsökkentési intézkedésekről szóló döntéseket, és hogyan határozták meg a kockázat mértékét.” |
Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés
|
11 |
Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy a JYSK olyan magyar jog szerinti társaság, amely a fa és fatermékek forgalmazására irányuló tevékenysége keretében harmadik országokból származó fát és faterméket importál. E társaság tőkéje teljes egészében a Dániában bejegyzett LLG A/S társaság (a továbbiakban: anyavállalat) tulajdonában áll. |
|
12 |
2023‑ban a nemzeti hivatal, amely a 995/2010 rendelet alkalmazására kijelölt hatáskörrel rendelkező hatóság Magyarországon, ellenőrzést folytatott le a JYSK‑nél többek között annak vizsgálata érdekében, hogy ez utóbbi rendelkezik‑e az e rendeletben foglalt követelményeknek megfelelő DDS‑sel. |
|
13 |
2023. május 26‑i határozatával a nemzeti hivatal többek között megállapította a 995/2010 rendelet JYSK általi megsértését, vele szemben bírságot szabott ki, és arra utasította, hogy hozza létre saját DDS‑ét, mivel nem rendelkezik a saját nevére kiállított és az általa végzett tevékenységre vonatkozóan összeállított DDS‑sel, és a 995/2010 rendelet 8. cikkének értelmében vett ellenőrző szervezet által létrehozott DDS‑t sem vesz igénybe. |
|
14 |
A nemzeti hivatal megállapította, hogy a JYSK a 995/2010 rendelet 2. cikkének c) pontja értelmében vett piaci szereplő, és hogy a JYSK kereskedelmi tevékenységének gyakorlása során olyan DDS‑t vett igénybe, amelyet az anyavállalata dolgozott ki, és amely mind az ez utóbbi, mind pedig az ilyen ellenőrző szervezet által végzett kockázatértékeléseken alapul. |
|
15 |
A JYSK a Fővárosi Törvényszék (Magyarország) előtt vitatta ezt a határozatot, amely a jelen ügyben a kérdést előterjesztő bíróság, arra hivatkozva, hogy az anyavállalata által fenntartott DDS a saját rendszerének tekinthető, mivel a 995/2010 rendelet csak a DDS alkalmazására, nem pedig a DDS megalkotására vonatkozó kötelezettséget ír elő. E társaság megjegyzi, hogy az anyavállalat számos leányvállalattal rendelkezik Európában, amelyek mindegyike ugyanezen DDS‑t használja. |
|
16 |
A nemzeti hivatal ezzel szemben úgy véli, hogy a 995/2010 rendelet értelmében vett piaci szereplő maga köteles DDS‑t fenntartani. Mivel az anyavállalat lehetővé teszi, hogy leányvállalatai önállóan járjanak el a fa és fatermékek behozatala terén, e rendeletnek megfelelően mindegyik leányvállalatnak saját DDS‑t kell fenntartania. |
|
17 |
Ebben az összefüggésben a kérdést előterjesztő bíróság arra keresi a választ, hogy a 995/2010 rendelet kizárólag azt követeli‑e meg a piaci szereplőtől, hogy az DDS‑t vegyen igénybe az általa a belső piacon első alkalommal forgalomba hozott fára és fatermékekre vonatkozó adatgyűjtésre, adott esetben pedig az azokra vonatkozó kockázatértékelésre és kockázatcsökkentésre, vagy épp ellenkezőleg, az ilyen piaci szereplőnek a saját nevére kiállított és kifejezetten az általa végzett tevékenységre vonatkozóan összeállított DDS‑sel kell rendelkeznie. Ezenkívül e bíróság úgy véli, hogy a JYSK tevékenységére tekintettel az e rendelet értelmében vett piaci szereplőként magára e társaságra is vonatkoznak a DDS‑sel összefüggő kötelezettségek. |
|
18 |
E körülmények között a Fővárosi Törvényszék (Magyarország) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé: „[A 995/2010 rendelet] 4. cikk (2) és (3) bekezdéseit a 6. cikk (1) bekezdésével összefüggésben úgy kell‑e értelmezni, hogy annak megfelel, ha a piaci szereplő hozzáfér az anyavállalata által fenntartott és értékelt, vagy az anyavállalata által igénybe vett, az említett rendelet 8. cikkében említett ellenőrző szervezet által létrehozott [DDS‑nek] a 6. cikk (1) bekezdése szerinti elemeihez?” |
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről
|
19 |
Kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy úgy kell‑e értelmezni a 995/2010 rendelet 4. cikkének (2) bekezdését és (3) bekezdésének első mondatát, valamint 6. cikkének (1) bekezdését, hogy annak érdekében, hogy az e rendelet 2. cikkének c) pontja értelmében vett, valamely vállalatcsoporthoz tartozó piaci szereplő eleget tegyen az e rendelkezésekből eredő kötelezettségeinek, elegendő, ha ez utóbbi hozzáfér az e 6. cikk (1) bekezdése szerinti – akár az e csoport anyavállalata által létrehozott, fenntartott és értékelt, akár az e rendelet 8. cikkében említett ellenőrző szervezet által létrehozott, és ezen anyavállalat által igénybe vett – DDS elemeihez. |
|
20 |
E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a 995/2010 rendelet 4. cikkének (2) bekezdése és (3) bekezdésének első mondata két különálló kötelezettséget ró az e rendelet 2. cikkének c) pontja értelmében vett piaci szereplőre a DDS‑sel kapcsolatban. Egyrészt, amikor a piaci szereplő a belső piacon első alkalommal hoz forgalomba fát vagy fatermékeket, az említett rendelet 6. cikke (1) bekezdésének megfelelően létrehozott DDS‑t kell alkalmaznia. Másrészt fenn kell tartania és rendszeresen értékelnie kell az általa használt DDS‑t, kivéve, ha a 995/2010 rendelet 8. cikkében említett ellenőrző szervezet által létrehozott DDS‑t vesz igénybe. |
|
21 |
A jelen ügyben a Bíróság rendelkezésére álló iratokból kitűnik, hogy annak érdekében, hogy a JYSK eleget tehessen a DDS igénybevételére vonatkozó kötelezettségének, az anyavállalata lehetővé teszi számára, hogy hozzáférjen az egyedüliként használt és a vállalatcsoporton belül – amelyhez e két társaság tartozik – megosztott DDS‑t alkotó azon különböző elemekhez, amelyeket vagy maga az anyavállalat, vagy a 995/2010 rendelet 8. cikke értelmében vett ellenőrző szervezet határoz meg. Ezenkívül nem vitatott, hogy a JYSK nem maga tartja fenn és értékeli a DDS‑t, amelyhez hozzáfér, mivel az e tekintetben rá háruló kötelezettségek teljesítését – adott esetben ilyen szervezet igénybevételével – az anyavállalata látja el. |
|
22 |
Ahhoz, hogy az előterjesztett kérdésre hasznos választ lehessen adni, meg kell vizsgálni egyrészt, hogy valamely piaci szereplő eleget tehet‑e a DDS alkalmazására vonatkozó kötelezettségének azáltal, hogy hozzáféréssel rendelkezik valamely DDS olyan elemeihez, amelyeket valamely harmadik személy állapított meg, másrészt pedig hogy az általa igénybe vett DDS fenntartására és rendszeres értékelésére vonatkozó kötelezettségének tiszteletben tartása érdekében elegendő‑e, hogy valamely piaci szereplő hozzáfér egy olyan DDS‑hez, amelyet vagy a 995/2010 rendelet 8. cikke értelmében vett ellenőrző szervezetnek nem minősülő harmadik személy hoz létre, tart fenn és értékel rendszeresen, vagy pedig azt ilyen szervezet hozza létre, de azt valamely harmadik személy veszi igénybe. |
|
23 |
E kérdések megválaszolása érdekében emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az uniós jogi rendelkezések értelmezéséhez annak kifejezésein kívül a szövegkörnyezetét, és annak a szabályozásnak a célkitűzéseit is figyelembe kell venni, amelynek az részét képezi (lásd ebben az értelemben: 1983. november 17‑iMerck ítélet, 292/82, EU:C:1983:335, 12. pont; 2025. február 27‑iDun & Bradstreet Austria és társai ítélet, C‑203/22, EU:C:2025:117, 39. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). |
|
24 |
Elsősorban, ami az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésben említett rendelkezések szó szerinti értelmezését illeti, a 995/2010 rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében és (3) bekezdésének első mondatában szereplő „alkalmazás” kifejezésnek az általános nyelvhasználatban elfogadott szokásos jelentése nem teszi lehetővé annak egyértelmű meghatározását, hogy valamely piaci szereplő milyen mértékben vehet igénybe harmadik személyt az e rendelkezésekből eredő kötelezettségeinek teljesítése érdekében. |
|
25 |
Ugyanakkor, először is, amint az a 995/2010 rendelet 4. cikkének (2) bekezdéséből egyértelműen következik, a piaci szereplőnek olyan DDS‑t kell használnia, amely kötelezően tartalmazza az e rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében meghatározott elemeket. Ez utóbbi rendelkezésnek az említett rendelet (16) és (17) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett a)–c) pontjára tekintettel az így megkövetelt három elem elsőként a belső piacon első alkalommal forgalomba hozandó fa és fatermékek beszerzési forrásaira és beszállítóira vonatkozó információkhoz való hozzáférést lehetővé tevő intézkedések és eljárások, továbbá azok az eljárások, amelyek lehetővé teszik a piaci szereplő számára, hogy ezen információk alapján elemezze és értékelje az illegálisan kitermelt fa és az ilyen fából származó fatermékek e piacon történő forgalomba hozatalának kockázatát, végül pedig, amennyiben e kockázat nem elhanyagolható mértékűnek bizonyul, az említett kockázat csökkentésére irányuló intézkedések és eljárások. |
|
26 |
Márpedig a DDS használatára vonatkozó kötelezettség aktív magatartást feltételez a piaci szereplő részéről abban az értelemben, hogy ez utóbbinak kell elfogadnia a DDS alkalmazására irányuló megfelelő intézkedéseket az illegális kitermelésből származó fa és az ilyen fából származó fatermékek forgalomba hozatalának elkerülése érdekében. Ezenkívül a DDS‑t alkotó három elemnek szükségszerűen az e piaci szereplő fa vagy fatermékek belső piacon való forgalomba hozatalára irányuló saját kereskedelmi tevékenységéhez kell kapcsolódnia, és azokat az e tevékenységgel összefüggésben felmerülő konkrét kockázathoz kell igazítani. |
|
27 |
Másodszor, a 995/2010 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének és (3) bekezdése első mondatának, valamint 6. cikke (1) bekezdése b) pontjának szövegéből kitűnik, hogy a DDS‑nek a fa vagy fatermékek belső piacon történő forgalomba hozatalakor való alkalmazására vonatkozó kötelezettség, ebből következően pedig a DDS‑nek az e rendelet 6. cikke (1) bekezdése szerinti három összetevője tekintetében történő alkalmazására vonatkozó kötelezettség kizárólag a piaci szereplőt terheli. Az említett rendelet semmilyen lehetőséget nem biztosít a piaci szereplő számára a tekintetben, hogy harmadik személyre bízza a DDS alkalmazására vonatkozó kötelezettségének teljesítését, mivel annak 4. cikke (3) bekezdése előírja, hogy az említett rendelet 8. cikke értelmében vett ellenőrző szervezet kizárólag a piaci szereplő által alkalmazott DDS fenntartásával és értékelésével bízható meg abban az esetben, ha a gazdasági szereplő ilyen szervezet által létrehozott DDS‑t vesz igénybe. |
|
28 |
Kétségkívül nem ellentétes az uniós joggal, ha valamely piaci szereplő harmadik személy segítségét veszi igénybe a DDS‑ben foglalt, a 995/2010 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének a)–c) pontja szerinti különböző elemek meghatározása során. Így a 607/2012 végrehajtási rendelet 4. cikke kifejezetten előírja, hogy a 995/2010 rendelet 6. cikke (1) bekezdése b) pontja második bekezdésének első franciabekezdésében és c) pontjában említett minősítés vagy harmadik fél által ellenőrzött rendszerek főszabály szerint figyelembe vehetők az illegális fakitermelésből származó fa vagy az ilyen fából származó fatermékek forgalomba hozatalával kapcsolatos kockázatértékelési és a kockázatcsökkentési eljárás során. |
|
29 |
A fentiekből ugyanakkor az következik, hogy főszabály szerint a piaci szereplő köteles létrehozni a DDS‑t, e feladatot pedig – amint az a 995/2010 rendelet 4. cikkének (3) bekezdéséből kitűnik – valamely ellenőrző szervezet is elláthatja, és e piaci szereplőnek kell elfogadnia a DDS alkalmazására irányuló megfelelő intézkedéseket az illegális kitermelésből származó fa és az ilyen fából származó fatermékek forgalomba hozatalának elkerülése érdekében. |
|
30 |
Harmadszor, a 995/2010 rendelet 4. cikkének (3) bekezdése egyértelműen csak az e rendelet 8. cikkében említett ellenőrző szervezet által létrehozott DDS esetére korlátozza a piaci szereplő azon lehetőségét, hogy mentesüljön a DDS fenntartására és értékelésére vonatkozó kötelezettsége alól, mivel az előbbi rendelkezés pontosítja, hogy ebben az esetben a DDS‑nek az e piaci szereplő által igénybe vett DDS‑nek kell lennie. |
|
31 |
E körülmények között a 995/2010 rendelet 4. cikke (2) bekezdése és (3) bekezdése első mondata, valamint 6. cikke (1) bekezdése együttesen értelmezett rendelkezéseinek szövegéből egyrészt az a következtetés vonható le, hogy az, hogy a piaci szereplő pusztán valamely DDS olyan – ez utóbbi rendelkezésnek megfelelő – elemeihez fér hozzá, amelyek nem ő magától, hanem valamely ellenőrző szervezetnek nem minősülő harmadik személytől, így például azon vállalatcsoport anyavállalatától származnak, amelyhez e piaci szereplő tartozik, nem teszi lehetővé az azon aktív magatartás követelményének való megfelelést, amely e gazdasági szereplőt a DDS használatára vonatkozó kötelezettsége alapján a fa vagy fatermékek belső piacon való forgalomba hozatalakor terheli. Másrészt ugyanezen piaci szereplő csak olyan helyzetben bízhatja valamely harmadik személyre a DDS fenntartására és rendszeres értékelésére vonatkozó kötelezettségének teljesítését, amikor ilyen DDS‑t vesz igénybe. Ez a lehetőség mindenesetre csak abban az esetben elképzelhető, ha a piaci szereplő által igénybe vett DDS‑t az e rendelet 8. cikke értelmében vett ellenőrző szervezet hozza létre. |
|
32 |
Az előző pontban szereplő értelmezést megerősíti mind azon szövegkörnyezet, amelybe az értelmezni kért rendelkezések illeszkednek, mind pedig a 995/2010 rendelet által követett cél. |
|
33 |
Ugyanis, ami másodsorban e rendelkezések rendszertani értelmezését illeti, emlékeztetni kell arra, hogy a 995/2010 rendelet 10. cikkének (1) bekezdése és (3) bekezdése a) és b) pontja alapján a hatáskörrel rendelkező hatóságok ellenőrzéseket végeznek annak megállapítására, hogy a piaci szereplők teljesítik‑e a 4. és 6. cikkben meghatározott követelményeket, amely ellenőrzések célja különösen a DDS – beleértve az illegális fakitermelésből származó fa vagy az ilyen fából származó fatermékek forgalomba hozatalával kapcsolatos kockázatértékelési és a kockázatcsökkentési eljárásokat –, valamint a DDS és az eljárások megfelelő működését bemutató dokumentáció és nyilvántartások vizsgálata. |
|
34 |
E tekintetben a 607/2012 végrehajtási rendelet 5. cikkének (1) bekezdése kötelezettségként írja elő a piaci szereplők számára, hogy nyilvántartást vezessenek a 995/2010 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti, a piaci forgalomba hozott fa vagy fatermékek forgalmazására vonatkozó információkról, valamint az illegális fakitermelésből származó fa vagy az ilyen fából származó fatermékek forgalomba hozatalával kapcsolatos kockázatcsökkentési eljárások alkalmazásáról. A 607/2012 végrehajtási rendelet 5. cikkének (2) bekezdése pontosítja, hogy lehetővé kell tenni a piaci szereplők számára, hogy igazolni tudják, hogy miként hozták a kockázatcsökkentési intézkedésekről szóló döntéseket, és hogyan határozták meg a kockázat mértékét. |
|
35 |
A 995/2010 rendelet 4. és 6. cikkének megfelelően a DDS használata, fenntartása és rendszeres értékelése tekintetében a piaci szereplővel szemben ily módon előírt kötelezettségekre figyelemmel meg kell állapítani, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok által a 995/2010 rendelet 10. cikkének (1) bekezdése alapján a piaci szereplő kereskedelmi tevékenysége körében végzett ellenőrzések hatékonysága nem lenne teljes mértékben biztosítható, ha e gazdasági szereplő az e rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében előírt kivételre tekintettel megelégedhetne azzal, hogy közli e hatóságokkal, hogy hozzáfér a valamely harmadik személy által létrehozott DDS‑ben szereplő elemekhez. Az a körülmény, hogy e harmadik személy adott esetben egy olyan vállalatcsoport anyavállalata, amelyhez a piaci szereplő tartozik, és e piaci szereplőéhez hasonló vagy akár azzal azonos kereskedelmi tevékenységet folytat, és hogy e két jogalany ugyanazokat az ellátási láncokat veszi igénybe, nem releváns. |
|
36 |
Hasonló érvelés vonatkozik a 995/2010 rendelet 10. cikke (5) bekezdésének első mondatára is, amelynek értelmében, ha a hatáskörrel rendelkező hatóságok az általuk végzett ellenőrzések során hiányosságokat tárnak fel, ez utóbbiak tájékoztatják a piaci szereplőt az általa meghozandó korrekciós intézkedésekről. Ugyanis nem lenne biztosított az ilyen intézkedéseknek a piaci szereplő általi gyors és hatékony végrehajtása, ha ez utóbbi nem tudna maga intézkedni az érintett DDS‑ben szereplő különböző elemekkel kapcsolatban. |
|
37 |
Ami harmadsorban a kérdésben említett rendelkezések teleologikus értelmezését illeti, emlékeztetni kell arra, hogy a 995/2010 rendelet által követett cél – amint az annak (31) preambulumbekezdéséből kitűnik – az illegális fakitermelés és a hozzá kapcsolódó kereskedelem elleni küzdelem (lásd ebben az értelemben: 2024. november 21‑iMesto Rimavská Sobota ítélet, C‑370/23, EU:C:2024:972, 36. pont). Ezenkívül az említett rendelet (16) preambulumbekezdéséből arra lehet következtetni, hogy a DDS alkalmazásának célja, hogy minimálisra csökkentsék az illegálisan kitermelt fa és az ilyen fából származó fatermékek belső piaci forgalomba hozatalának kockázatát. |
|
38 |
Márpedig kizárólag maga a piaci szereplő – akit a 995/2010 rendelet 4. cikkének (2) bekezdése értelmében közvetlenül terhel gondossági kötelezettség a fa vagy fatermékek belső piacon történő forgalomba hozatala során – képes kielégítő módon arra, hogy releváns információkkal szolgáljon a kereskedelmi tevékenységére vonatkozóan, hogy felmérje és kezelje az e tevékenységhez kapcsolódó kockázatot, és hogy ily módon biztosítsa az e rendelet által a jelen ítélet előző pontjában hivatkozott célokkal összhangban bevezetett DDS végrehajtását. Amint arra a főtanácsnok az indítványának 58. és 59. pontjában lényegében rámutatott, a piaci szereplő valamely olyan DDS‑hez való puszta hozzáférése, amelynek végrehajtási intézkedései nem magától a piaci szereplőtől vagy valamely ellenőrző szervezettől, hanem valamely harmadik személytől, így például az anyavállalatától származnak, nem teszi lehetővé e célok egyenértékű módon való megvalósításának biztosítását. |
|
39 |
E tekintetben a 995/2010 rendelet 4. cikkének (2) bekezdéséből és (3) bekezdésének első mondatából, valamint 6. cikkének (1) bekezdéséből eredő, a piaci szereplőt terhelő kötelezettségek nem tekinthetők teljesítettnek pusztán amiatt, hogy valamely piaci szereplő bizonyítani tudja, hogy hozzáfér egy harmadik személy által létrehozott DDS‑ben foglalt elemekhez, és hogy kereskedelmi tevékenysége keretében nem hozott forgalomba a belső piacon illegális kitermelésből származó fát és fatermékeket. Az ilyen megközelítés ugyanis nem veszi kellőképpen figyelembe azt a körülményt, hogy a 995/2010 rendelet ugyanezen piaci szereplővel szemben olyan követelményeket állapít meg, amelyek a fának vagy fatermékeknek a belső piacon történő forgalomba hozatalát megelőzően aktív magatartást írnak elő számára. |
|
40 |
A 995/2010 rendelet – amint az a (18) preambulumbekezdéséből kitűnik – kétségtelenül figyelembe veszi a piaci szereplők szükségtelen adminisztratív terhei elkerülésének szükségességét. Márpedig nem kizárt, hogy a vállalatcsoport egyes leányvállalatainak sajátos kereskedelmi tevékenységéhez igazított DDS alkalmazása, fenntartása és rendszeres értékelése mind az anyavállalat, mind pedig a leányvállalatok számára pénzügyi kihívást jelenthet. |
|
41 |
Ugyanakkor a vállalatcsoporton belüli egy és ugyanazon DDS fennállásához kapcsolódó előnyökre vonatkozó ilyen megfontolások nem mentesíthetik a piaci szereplőket azon kötelezettség alól, hogy a 995/2010 rendeletben előírt követelményeknek megfelelően kellő gondossággal járjanak el. |
|
42 |
Egyébiránt hozzá kell tenni, hogy a piaci szereplő azon lehetősége, hogy a valamely ellenőrző szervezet által a 995/2010 rendelet 8. cikke értelmében létrehozott DDS igénybevétele útján tartsa tiszteletben a DDS fenntartására és rendszeres értékelésére vonatkozó kötelezettségét, semmi esetre sem terjeszthető ki arra a helyzetre, amelyben e DDS‑t valamely egyéb harmadik személy, például e piaci szereplő anyavállalata hozta létre, tartja fenn és értékeli. Az ilyen megközelítés ugyanis azon rendelkezések megkerülését jelentené, amelyek az említett 8. cikk (1)–(6) bekezdésének megfelelően szabályozzák az ellenőrző szervezetek felépítését, feladatait és felügyeletét, és így az a jelen ítélet 37. pontjában hivatkozott célok sérelmének kockázatával járna. |
|
43 |
A fenti indokok összességére tekintettel az előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 995/2010 rendelet 4. cikkének (2) bekezdését és (3) bekezdésének első mondatát, valamint 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy annak érdekében, hogy az e rendelet 2. cikkének c) pontja értelmében vett, valamely vállalatcsoporthoz tartozó piaci szereplő eleget tegyen az e rendelkezésekből eredő kötelezettségeinek, nem elegendő, ha ez utóbbi hozzáfér az e 6. cikk (1) bekezdése szerinti – akár az e csoport anyavállalata által létrehozott, fenntartott és értékelt, akár az e rendelet 8. cikkében említett ellenőrző szervezet által létrehozott, és ezen anyavállalat által igénybe vett – DDS elemeihez. |
A költségekről
|
44 |
Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg. |
|
A fenti indokok alapján a Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott: |
|
A fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról szóló, 2010. október 20‑i 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkének (2) bekezdését és (3) bekezdésének első mondatát, valamint 6. cikkének (1) bekezdését |
|
a következőképpen kell értelmezni: |
|
annak érdekében, hogy az e rendelet 2. cikkének c) pontja értelmében vett, valamely vállalatcsoporthoz tartozó piaci szereplő eleget tegyen az e rendelkezésekből eredő kötelezettségeinek, nem elegendő, ha ez utóbbi hozzáfér az e 6. cikk (1) bekezdése szerinti – akár az e csoport anyavállalata által létrehozott, fenntartott és értékelt, akár az e rendelet 8. cikkében említett ellenőrző szervezet által létrehozott, és ezen anyavállalat által igénybe vett – DDS elemeihez. |
|
Biltgen von Danwitz Ziemele Kumin Gervasoni Kihirdetve Luxembourgban, a 2025. november 13-i nyilvános ülésen. A. Calot Escobar hivatalvezető F. Biltgen tanácselnök |
( *1 ) Az eljárás nyelve: magyar.